Petőfi Népe, 1983. június (38. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-30 / 153. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1083. Június 30. A KB HATÁROZATÁNAK MEGVALÓSÍTÁSÁÉRT Kimagasló eredmények a Könnyűfémmű kecskeméti gyárában Egy évvel ezelőtt a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága határozatot hozott a külgazdasági kapcsolatok fejlesztésének feladatairól. A dokumentum célul tűzte ki a gyárak, üzemek meg- újuló-képességét, a termékszerkezet gyors váltását, meghatározta az ütemesebb előrehaladás elvi feltételeit. Egy esztendő egy üzem éle­tében nem hosszú idő, mégis azzal a céllal kerestük fel a Kőbányai Könnyűfémmű kecskeméti gyáregységének igazgatóját, Hauska Mik­lóst és pártalapszervezetének titkárát, Tóth Istvánt, mondják el, mi­lyen módon, hogyan sikerült megvalósítani a Központi Bizottság ha­tározatát. Minden gép 24 órát dolgozott — A tizennyolctagú pártaiap- szervezet taggyűlésen vitatta meg a Központi Bizottság 1982. júni­us 23-i határozatát s ennek alap­ján szabta még tennivalóit — kezdte Tóth István. — A lénye­get a következőkben foglalha­tom össze: a gazdasági vezetés feladatává tettük, hogy növe­kedjék a tőkés export, legyen gazdaságosabb a termelés, bővül­jön a termékszerkezet, gyorsab_ ban hasznosuljanak az újítások. A párttagok vállalták, hogy mun. kájuk során nagy figyelmet for­dítanak az exportra kerülő áruk minőségére, mennyiségére és cso­magolására. — A tőkés exportunk alumíni­umfilterből ez év első felében száznegyven1 százalékkal növe­kedett — kapcsolódott a beszél­getésibe Hauska Miklós. — Alu­míniumpasztából féléves tervün. két tőkés exportban száz, szocia­lista relációiban kétszáz, belföld­re száz százalékra teljesítettük. Ehhez a kimagasló eredményihez hozzájárult, hogy létrejött az ALUKER Külkereskedelmi Vál­lalat, amely intenzív piaci tevé­kenységet fejt ki. A rtiár emlí­tettekhez természetesen szorosan kapcsolódik az is, hogy a tmk- műhely dolgozói szinte erejükön felüli feladatokat vállaltak. Gyáregységünk életében még so­hasem fordult elő, hogy minden gép 24 órát dolgozott volna, mint ebben az évben. — Ha már itt tartunk — szólt közbe Tóth István —, azt is el kell mondani, hogy kiegészült a tmk létszáma és nem kevésbé fontos, hogy a kommunisták, a szákszervezeti bizalmiak megma­gyarázták, s az emberek megér­tették, mennyi dollárt jelent egy. egy órás gépállás. Nem szabad elhallgatni azt sem. hogy folya­matos volt az importanyag-ellá­tás, amely az éves tőkés expor­tunk értékének csupán kilenc százaléka. Gazdaságosa bban — Termelésünk — folytattá az igazgató —, ebben az esztendő, bén gazdaságosabb volt. Amíg 1982-iben tizenegy milliós veszte­séggel zártuk az évet, addig ez év első felében kigazdálkodva a deficitet — már hat-hétmillió forint a nyereségünk. Az önkölt­ség is jól alakult, egy-egy tonna termék előállítása a múlt évinél átlagosan huszonöt százalékkal kevesebbe került. . — A határozatból egyértelmű­en következett — folytatta a pár.talapszervezet titkára —, hogy olyan termékeket kell gyárta­nunk, amelyek keresettek a tő­kés piacon. Éppen ezért bővítet­tük termékszerkezetünket. Az alumíniumpasztákból az USA- ban és az arab országokiban na­gyon keresett a magasfényű, ult­raibolya-sugárzásra nem reagáló anyag, ezt fejlesztettük ki. A me. talizált festékek választékát há­rom új színnel bővítettük, s ki­dolgoztuk a vizes, beégetős és a kalapácsmetalizált festékeket. Ennek is köszönhető, hogy meg­valósult az amerikai RPM Ohio céggel egy kooperáció. Ez a cég, amely egyébként nagy vásárlónk, tőlünk szerzi be a vasra, beton­ra és tetőre alkalmas új védőfes. téket, amelyhez ők alapanyagot biztosítanak. Ebből a festékből a belföldi piacra is juttatunk. A termékszerkezet bővítéséhez tar­tozik még az eddig importból be­szerzett alumíniumtálcák fedői­nék kidolgozása és gyártása is. E termékünk Is kereskedelmi forgalomba kerül a harmadik ne­gyedévben. ' A párttagok példamutatásával — A pártalapszervezet határo­zata — vette át a szót ismét az igazgató — feladatként szabta meg számunkra az újítások gyor­sabb hasznosítását. Szeretném aláhúzni, hogy egy-egy újítás be­vezetése gyorsan történik, igaz, az elismerés olykor várat magá­ra... A múlt évben igen 60k büntetést fizettünk ki víztúlfo­gyasztásért, Egyik csőszerelő szakmunkásunk újítást nyújtott be. amely szerint a hűtővizet egymástól függetlenül két helyen lehet hasznosítani. A kivitelezé­si munkálatokat két kommunis­ta műszakban valósítottuk meg, s igen jelentős megtakarítást ér­tünk eL — Eddig a gazdasági felada­tokról beszéltünk, amely nem nélkülözte a kommunisták tevé­kenységét, hiszen mindenütt ott voltak, ahol tenni, segíteni kel­lett — mondta ismét a párttifkár. — A párttagok, s. pártonkmili dolgozóink is teljesítették válla­lásaikat, hiszen sem a tőkés, sem a szocialista országokba expor­tált termékeinkre minőségi ki­fogás, reklamáció nem érkezett, a szállítási határidőket is betar­tattuk. Pártalapszervezetünk ha­tározata más módon is megva­lósult, ugyanis a termelés meny- nyisége fél év alaitt több mint négyszáz tonnával növekedett. Ezt a munkaidő, a gépek jobb kihasználásával, a munkafegye­lem megszilárdításával és nem utolsósorban a párttagok példa- mutatásával sikerült elérni... A Kőbányai Könnyűfémmű kecskeméti gyáregységének kom­munistái — mint e beszélgetés­ből is kitűnt — vállvetve a gaz­dasági vezetéssel, a munkáskol­lektívával, eredményesen dol­goztak, s tesznek ma is a KB-ha. tározat megvalósításáért. Gémes Gábor ÓLBÓL CSIZMAGYÁR Kötelez a szerződés A népgazdaság különböző ágazataiban. tevékenykedő vállalatok, gazdaságok együtt­működése szerződéseken alap­szik. Az aláírók minden szó súlyát lemérik — forintban is —, mielőtt pecsétjüket rá­nyomják a feleiknek egyféle biztonságot garantáló doku­mentumokra. A szabálytalan visszalépés, a partner cserben . hagyása súlyos anyagi követ­kezményekkel, kötbérfizetéssel jár. A miskei mezőgazdasági ter­melőszövetkezet korábban öt évre, 1985-ig szóló megálla­podást kötött a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalattal •libanevelésre, elég tekintélyes mennyiségre. Ám amikor ta­valy decemberben az ipari partner az idei, éves szerző­dés megbeszélése céljából föl. kereste a tsz-t, nem kis meg­lepetésére arról szerzett tudo­mást, hogy ott libahús helyett már gumicsizmát gyártanak. A vezetőségnek mindenkor kötelessége gondoskodni a' tagság megélhetéséről, ami a mai, változó, nehezebb idő­szakban nem kis feladat. Ám egy szerződéstől így elállni, egyoldalúan szó nélkül... ?! A vállalat bejelentette köt­bérigényét. Ezt egy sor egyez­tető. tárgyalás követte, míg vé­gül most, júniusiban meg­egyezés született. Az ipari partner lemondott eredeti szándékáról, a kötbérről, de a megállapodások' komolyságát megőrzendő, a több éves szer­ződéses felárat, mintegy 140 ezer forintot, visszafizetteti. (A szövetkezet kijelentette: kedvezőbb körülmények közt, a népgazdasági érdeknek meg­felelően ismét hajlandó liba­nevelésre.) A feldolgozó azért kezelte egyedi esetként a miskeit, mert időközben Gaját erőiből pótolni tudta a kieső áru- mennyiséget — hallottuk Ara­tó Sándor .termelési igazgató- helyettestől. Azonban ez nem jelenti azt, hogy az értékesítés jelenlegi nehezebb helyzeté­ben nem tekinti kötelező ér­vényűnek a szerződéséket a, partnereire nézve. Csakúgy, mint önmagára. A. T. S. TIZENHÉT MEGYE A HÁLÓZATBAN A számítástechnikai kultúra terjesztői Az épületóriás lábánál zuglói kertes házak, innen, a kilencedik eme­leti ablakokból a budai hegyekre látni. A klimatizált termekben csu­pa fiatal, fehér köpenyes, a dolgozók kétharmad része még harminc nyarat sem látott. A KSH Számítástechnikai és Ügyvitelszervező Vál­lalat (SZÜV) központjában országos kitekintés nyílik a megyékre épülő teljes hálózatra. • A mágneses adatrögzítő berendezések termében. Szabó János, a vállalkozási és marketingosztály vezetője segít eligazodni a technika e különös Világában. Mára már 14 megyei számítóközpontjuk működik, a budapestit is beleszámítva. Ha­marosan Békéscsabán és Szek- 6zárdon is „teljes fordulatszám­mal” dolgoznak majd. Egerben pedig már épül a hálózat tizenhe­tedik tagja. — Fehér foltok? — Gyakorlatilag nincsenek. Nyír­egyházán most készítjük elő a megyei számítóközpont beruházá­sát. A hiányzó utolsó objektum Veszprémben, várhatóan a VII. ötéves tervben születik meg. A fejlesztés második ütemét is meg­kezdtük — tájékoztat Szabó Já­nos. — Ahol va4ös igény mutat­kozik, oda égy kisebb kategóriá­jú városi számítóközpontot. tele­pítünk. Ez a megyei központ na­gyobb gépéhez kapcsolódik. Az első fecske :j Sopron. — Mi szükség ezekre a kisebb helyőrségekre? — Az, hogy ott ilegyünk a hely­színen. Operatívabb, gazdaságo- sább lesz így a munkánk. A kap­csolatok élőbbek, közvetlenebbek. Üzlet ■ ez, persze, hogy üzlet, de több is annál. Valahol misszió is, u számítástechnikai kultúra ter- jésztése. Remélem, ez nem hang­zik nagyképűen. És, hogy mind­ent még megtoldjam: ha az al­kalmazási feltételek már beértek, elmegyünk az ügyfél telephelyé­re. Ez is kísérlet, de már élő pél­dával. A Szekszárdi Húskombi­nátba, aiz üzem létesítésével egy- Időben egy TPA—1140-es számí­tógépet telepítettünk. Szükség van rá a termelési folyamatok áttekintésében. A gép helyi adat- rögzítési, számlázási, készletgaz­dálkodási és egyéb feladatokait is ellát. Természetesen rákancsoltuk a szekszárdi számítóközpont R35-ÖS nagygépére. Szorgalmaz­tuk, hogy kisebb vállalatokhoz, intézményekhez mikrogépeik, ter­minálok települjenek, melyek ugyancsak ösiszkapcsolh atók me­gyei, illetve leendő városi számí­tóközpontjainkkal. Ügyfeleink ily módon viszonylag szerény beru­házási költséggel a nagygépes szolgáltatások valahány előnyét élvezik majd. — A komplex sízolgáltatások fe­lé megyünk — így Szabó IAszló- né vállalkozási csoportvezető. — A feladattól függően szaktanács- adásban, gépkiválasztásban, az al­kalmazói rendszer létrehozásá­ban, a bevezetésben, a kísérleti, majd folyamatos működtetésben, nagy számítógépeinkkel való kap­csolattartásban, a ' szervizellátás­ban, a ■ képzésben, fejlesztésben nyújthatunk segítséget. A SZÜV szoros kapcsolatot tart a különböző ágazatokkal, az ille­tékes szervezési intézményekkel. Így biztosítja, hogy az ágazati tí- pusalkalmazásoíkhoz az egész or­szágban hozzáférjenek, az egyes megyékben, vállalatoknál elért eredményeket mindenhol haszno­sítsák. Az ilyen jellegű szolgálta­tásokra dr. Bődy Zoltán terme­lési igazgató sorol példákat. A Bács-Kiskuin megyében kimun­kált számítógép-alkalmazási rend­szert a SZÜV közreműködésével ma már csaknem 40 állami gaz­daság alkalmazza az országban. A kondorosi mgtsz mint egye­di megrendelő, fordult a SZÜV kecskeméti számítóközpontjához, és a részére kidolgozott, asz 'anyagügyvitelt támogató számitó­gépes rendszert napjainkra már 35 közös gazdaság használja egyebek közt Békés, Tolna és Vas megyében. Számos terület kínál­ja magát a mezőgazdaságban: ilyen például a sertéstörzstenyész- tés-nyilvántartás számítógépes rendszerének megalkotása, a ta­karmányok összeállítása, a terme, lés! szerkezet meghatározása, az alkalmazás a szaporodásbiológiá­ban. Más ágazatokban is akad példa a SZÜV segítségével zajló mun­kamódszer átadására* A vendég­látóipari üzletelszámoltatási rend­szer Komárom megyei modelljét már Békésben, Csangrádban és más helyeken is hasznosítják. Az Állami Népességnyilvántartó Hi­vatal naprakész adatbázisának segítségével megoldható a szűrő-, illetve Laborvizsgálatok követése, a mostani adminisztrációs munka korszerűsítése és csökkentése. Za­laegerszegen a ZALASZÁM vég­zett ilyen kísérletet, és a módszer országos elterjesztése Tatabányán és Kecskeméten már megkezdő­dött. Az Egészségügyi Miniszté­rium és a SZÜV egyébként meg­állapodást kötött, hogy a számí­tástechnika egészségügyi alkalma­zásénak fejlesztési terveit egyez­tetik egymással — Mennyire rugalmas egy ilyen nagyvállalat? — kérdem. — Ügy hiszem, meglehetősen — mondja Szabó János. — Megyei számítóközpontjaink önállóan vál­lalkoznak, az ágazati kiemelt fel­adatokat illetve az államigazga­tási feladatokat; illetően pedig központi vállalkozás és irányítás valósul meg. Ilyen például az OTP-vel fennálló több évtizedes kapcsolatunk. Megyéi számító­köz pontjaival vidéken partnere a pénzintézetnek a SZÜV. A ré­gebbi üzletágak — átutalási betét, postai takarékbetét — mellett megkezdődött a rövid és hosszú, lejáratú hitelek, illetve az ifjúsá­gi .takarékbetét adatainak számí­tógépes földolgozása. A fejleszté­seket is egyeztetjük. Győri és ka­posvári OTP-füókokb'enlrrtár mun­kába álltak a TAP 34-es termi­nálok. Parlagi Endre, az Alkalmazás­fejlesztési Főosztály vezeitője: „Egyebek közt azon dolgozunk, hogy egészén testközelbe vigyük a számítástechnikát az emberek­hez. Számítástechnikai iroda — mindenkinek — valami ilyesmire gondolunk. Tavaly Székesfehér­várott kísérletképpen bevezettünk ilyen közérdekű szolgáltatást, a Fejér megyei Idegenforgalmi Hi­vatallal együttműködve. Egy kis- számítógép képernyős megjelení­tőjén a „kérdezők” többek között idegenforgalmi, kulturális és sportprogramokkal kapcsolatos, az orvosi ellátásra, a gyógyszertá­rakra vonatkozó információkhoz juthatnak. Választ kaphaittak kü­lönféle, személyi szolgáltatásokat, vásárlási és hivatalos ügyeket érintő kérdéseikre is.” Persze, ahhoz, hogy egy-egy ilyen irodába bátran és gyakorta betérjenek az emberek, az kell, hogy ne idegenkedjenek a számí­tástechnikától. A legkönnyebben, szó szerint játszva, a gyerekek nyerhetők meg. A SZÜV már ed­dig is rendezett nyílt napokat számítóközpontjaiban a diákok­nak. Most, a Tudományszervezési és Informatikai Intézet fölkérésé­re a korábbiaknál is nagyabb se­gítséget nyújtanak majd a közép- és felsőfokú oktatási intézmé­nyeknek a számítástechnikai kép­zésben. M. A, ' Irányuelző Korszerű irányítóberendezések II. A VILATI új forgalomirányító berendezésének fő jellemzője, hogy gyakorlatilag nincs felesle­ges várakozási idő a csomópont­ban, Ha egy irány kiszolgálása le­hetséges, akkor a berendezés azt a legrövidebb átmeneti idővel biztosítja. Ennek a működésnek van néhány sajátossága. Például: a csomópont felé közeledve az irány piros jelzésképét látva nem kell „csurogva” megközelítenie a csomópontot, mert a csomópont­tól 25—70 méterre elhelyezett de­tektorok érzékelik a jármű köze­ledését és ha lehetséges, a be­rendezés a szabad jelzést azonnal kapcsolva, lehetővé teszi a lassí­tás nélküli áthaladást. Normális tempójú megközelítés olyan eset­ben is indokolt, ha éppen akkor váltott tilosra az irány, amikor a jármű 100 méterre közelítette meg a csomópontot. A „soron kívüli kiszolgálás” feltételeinek telje­sülése esetén az irány ismét sza­bad jelzést kaphat, amint a beren­dezés a közeledő járművet érzé­keli. A tilos jelzés tehát tetszőle­gesen rövid lehet, és nem jelenti azt. hogy még hosszabb ideig vá­rakozni kell. Az előbbi helyzet határesete­ként előfordulhat, hogy egy irány jelzésképe az áthaladás folyama­tosságának megszakadása miatt vált zöldről sárgára, ugyanakkor a sárga jelzéskép alatt újabb át-> haladni kívánó jármű jelentkezik be, és áthaladása megengedhető. Ekkor a berendezés a piros jel­zéskép kihagyásával, a 3 másod­perc sárga, illetve 2 másodperc piros-sárga átmenet után adja a zöld jelzést. A gyalogosok áthaladásának en­gedélyezését nyomógombos be­jelentéssel lehet kérni. A gyalo­gosirány kiszolgálása alapeset­ben csak a szabvány által előírt minimális zöld idővel történik. Ez elegendő, ha egy, vagy kisszá­mú gyalogos kíván áthaladni. Ha nagyobb számú, vagy már a vil­logó zöld jelzés alatt érkező gya­logos kíván áthaladni, a nyomó­gombnak a villogó zöld alatt va­ló ismételt megnyomásával, a zöld jelzés azonnali visszaadása, vagyis nyújtás kérhető a beren­dezéstől. i Ez a kérés egymás után többször is megismételhető, amíg a csomópont forgalmi körülmé­nyei lehetővé teszik. A VILÁTI korszerű forgalom- irányító berendezését Budapes­ten üzemi körülmények között is kipróbálták. Megbízhatósága és szolgáltatásai messze felülmúlták a hagyományos, relés logikai áramkörökből felépített beren­dezések hasonló jellemzőit, ösz- szehasonlítva a két berendezést, a mérések bizonyították, hogy az új készülék üzemeltetésekor a megállások száma és a várakozá­sok összes időtartama felére-hato- dára csökkent. A csomóponti forgalomirányító egyedi berendezések egymással összekapcsolhatók, és így magas szintű vonali, illetve hálózati for­galomirányító rendszert lehet ki­építeni. A hálózati szintű (példá­ul egy város úthálózatán) irányí­tás célja a közlekedési hálózaton optimális forgalomlefolyást biz­tosítani. Célul lehet kitűzni az utazási' sebesség maximálását, a megállások és fékezések számá­nak, az eljutásl időnek, a rend­szerben töltött időnek a csökken­tését stb. E célok közelítése maga után von töhb olyan tényezőt, amely szintén kívánatos. Így csökken az üzemanyag-felhaszná­lás, a járművek elhasználódása, a folyamatosabb haladás miatt csökken a légszennyezés, a közle­kedési zaj, a gépkocsivezető ide­gi terhelése, javul a közlekedés biztonsága stb. A hálózati szintű forgalomirá­nyítás megkívánja, hogy a cso­móponti 'berendezések „dönté­seit”, amelyek a csomóponti op­timum elérésére irányulnak, egy központi berendezés ellenőrizze, és szükség esetén a magasabb- rendű cél érdekében beavatkoz­zon.. Ez a központi berendezés ál­talában egy, a forgalomirányító központban elhelyezett folya­matirányító számítógép. A köz.- ponti számítógép alkalmazásá­val rendkívül magas szintű irá­nyítás valósítható meg. A számí­tógép a helyi berendezések irá­nyítása mellett állandóan ellenőr­zi a berendezések üzemállapotát, a hibát azonnal jelzi, regisztrál­ja (naplózza) az eseményeket, gyűjti a közlekedési hálózaton levő érzékelők által szolgáltatott adatokat, ezeket feldolgozza és a tervezéshez, különböző szintű döntésekhez jól felhasználható formában tárolja. A mikroelektronikai ipar roha­mos fejlődése lehetővé tette, hogy ma már a fentiekben vázolt rend­szerek nem megfizethetetlenek. A VILATI hazai gyártmányú, új készülékének az ára közel azonos a tőkés importból beszerezhető, lényegesen alacsonyabb szintű szolgáltatást nyújtó hagyományos berendezések árával. Hazánkban már több városban foglalkoznak a számítógépes központi forga­lomirányítás gondolatával, meg­valósításával. Budapesten, vala­mint Szombathelyen, és Miskol­con már befejezés előtt áll a kor­szerű förgalomirányító rendszer kiépítése. Nagy László RÁFUT, BELESZALAD, UTOLÉRI... Együtt élni a forgalommal A nyári nagy zsúfoltságban, különösen a hét végi közlekedés­ben a sok kocsi együttes mozgá­sa, a gépkocsisorok kialakulása — a tapasztalatok szerint — számtalan veszélyt rejt magában. A ráfu/tásos, uitoléréses koccanás oka, hogy az elöl haladó kocsi hirtelen fékez... Vagy másként is írhatjuk: későn „kapcsol” a ve­zető. Hibája pedig újabb hibák egész sorozatát indíthatja el az löt követő járművezetők között. Közlekedési kutatók már bebi­zonyították, hogy egy útszaka­szon annál nagyobb a baleseti esély, minél nagyobb az ott ha­ladó járművek közötti sebesség, különbség. Ha mindenki egyen­letes — tehát azonos — ritmus­ban . halad, nincs semmi baj, hi­szen minden változásra előre fel lehet készülni. Amint azonban egyvalaki nem itud beilleszkedni ebbe a tempóba, s nem él együtt a forgalommal, máris kialakul körülötte a veszélyzóna! A vá­ratlan, az eltérő mozgás éts visel­kedés az együtt haladókat nagyon gyors reakcióra kényszeríti, és ép­pen ez a gyorsaság hozhatja ma­gával a késés lehetőségét is. A figyelem kihagyása a nyári konvojokban elég gyakori. Anyá. ri „lazítás” nemegyszer úgy je­lentkezik a volán mellett, hogy elterelődik a figyelmünk: beszél­getünk, a tájait nézzük, arra gon­dolunk, hogy mihamarabb jó len­ne elérni úticélunkhoz (vagy még inkább: vasárnap este: haza!) A pihenőnap sem mindenben igazi pihenés: a túl sok napfény, a túl sok sport, úszás, de még a kerti munka is nyomot hagy az ideg- rendszerben. Kikapcsolódtunk, de a jármű vezetéshez újra össze kel­lene szedni magunkat. Ha elterelődik a vezetésről a figyelmünk, az az oszlopban való haladásnál azért különösen veszé­lyes, mert amíg az emberi figye­lem egyik dologról a másikra •tud váltani, 2—3 tized másodperc is eltelik. Az ember tehát köny- nyen kerül késésbe, amin eztán csak egy hirtelen fékezés segít­het. 0 még talán sikeresen meg is áll, de a hibázás, a tévedés le­hetőségét továbbadja másoknak. A nyári balesetekben igen gyakran közrejátszik a türelmet­lenség. Erire az állapotra — te­hát amikor mindenáron magunk mögött alkarjuk tudni a kilométe­reket, s a hazautazást terhes, kel­lemetlen feladatnak tartjuk — jellemző; az észlelési idő meg­hosszabbodása. A türelmetlenség­gel együtt megnyúlnak a figyelem passzív időszakai, amikor csak ösztömiszerűen haladunk, de volta­képpen nem irányítjuk a kocsit. Az időarányok is megbomlanak, ha a járművezető csak a minél gyorsabb továbbjutásra koncent­rál. Ilyenkor .törvényszerűen csak késve lehelt reagálni az akadá­lyokra. Akár a magunk vezetését, akár a másokét figyeljük körülöttünk, a hirtelen fékezések mindig arra figyelmeztetnek, hogy vagy mi magunk, vagy mások valami miatt nem tudják átvenni a for­galom ritmusát, nem tudnak al­kalmazkodni. Elsősorban tudatos; sá. kell tennünk, hogy az együtt- közlekedők számára mi következ­het ebből! Minimális erőfeszítés­sel kiemelhetjük magunkat ebből az állapotból, illetve felkészülhe­tünk a mások várható hibáira. Ha a készenlét kialakul bennünk, jóval nagyobb biztonságban köz­lekedhetünk tovább. Petress István .

Next

/
Thumbnails
Contents