Petőfi Népe, 1983. június (38. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-25 / 149. szám

család • otthon S szabad idő Itt a befőzési szezon Érik a gyümölcs. A piacokon, zöldségboltokban bőséges az árukínálat. A hobbikertekben, a háztáji gazdaságokban is több terem, mint amit frissen elfogyaszt a család. Érdemes hát be­főzni. Még mielőtt azonban hozzáfognánk, néhány aranysza­bályra felhívjuk a figyelmet: Ilyenek: a tartósság alapköve­telménye a tisztaság. A gyümölcsöket csak folyó vízben mos­suk. Az üvegeket pedig jó meleg vízzel öblítsük ki, de ne tö­röljük el, hanem csak borigassuk le. Egyetlen befőttről se ma­radjon le a szalicil. A cseresznye szezonja ; lassan lejár, helyébe a meggy „lépett”. Mindkét gyümölcsöt egyformán el- tehetjük befőttnek úgy, hogy egy liter, vízbe 40 dekagramm (cse­resznyéhez kevesebb is- elég) cuk­rot öntünk, felforraljuk, pár pil­lanatra beletesszük a féllivegnyi- re való gyümölcsöt, amint bepá­rásodtak, azonnal kiszedjük, üveg­be rakjuk. Az alját ütögessük meg, hogy el tudjanak helyezked­ni a szemek. Ha tele az üveg, a forrásban levő Szirupból öntsük csordultig. Egy napig hagyjuk szá­raz dunsztban. Süteményekhez, szószokhoz ér­demes fejtett meggyet is befőzni. A nagyszemű gyümölcsöt kima­gozva. cukor hozzáadása nélkül rakjuk az üvegekbe. Nem szük­séges felönteni sem, hiszen úgy is levet ereszt. Körülbelül fél óráig kell pasztőrözni, úgy 85 Celsius-fo- kos hőmérsékleten, s ugyanabban az edényben hagyjuk kihűlni az üvegeket.-Ha kézzel fejtett meggyet te­szünk, a megmaradt levet érde­mes szörpnek kifőzni: 350 g anya­levet összefőzünk 640 g cukorral és 10 g kristályos citromsávval, majd forrón az üvegekbe töltjük és lezárjuk. Jellegzetesebb meggy­ize lesz a szörpnek, ha porrátört meggy magot is keverünk bele. Málnabefőttnek feldolgozhatunk kerti vagy erdei málnát. Gyorsan és óvatosan mossuk. (Kevésbé tö­rődnek a szemek, ha szűrőt hasz­nálunk.) Az üveg aljára tegyünk egy kanál cukrot, majd egy sor málnát, ismét cukrot. Ezt addig is­mételjük, míg megtelik az üveg. Egy napig hagyjuk hidegen, jól rázzuk meg az üveget, s aztán utántöltjük (szintén előre lecuk­rozott gyümölccsel). Körülbelül húsz percig pasztőrözzük. Az egres levesnek, mártásnak, szósznak télen-nyáron finom, ér­demes azt is eltenni. Készíthetjük cukor nélkül is, de aki most szán­ja rá a cukrot, akkor egy liter vízihez 30 deka elegendő. Ugyan­úgy készítjük, mint a meggy­befőttet. A ribiszke egyik ' legértékesebb gyümölcsünk' négyszer-ötször any- nyi C-vitamint tartalmaz, mint a citrom. Ribiszkeízt úgy készítünk, hogy a bogyókat kevés vízzel fel­fűzzük és átnyomjuk. Hatvan deka tiszta gyümölcshöz 560 ' g cukrot adunk és egy kilóra sűrítjük. A kész gyümölcsízt forró üvegekbe rakjuk, lezárjuk, száraz dunsztba tesszük. Zselének főzve kedvenc cseme­ge a gyerekeknek. Az akár prése­léssel vagy gőzöléssel nyert ri­biszkelevet egy liter lé egy kg cu­kor arányban zselépróbáig főzzük, üvegekbe töltjük, lezárjuk és a száraz dunsztba tesszük. A ribiszkét összefőzhetjük más gyümölccsel is. Alkalmas összeté­tel : szamócával, köszmétével, meggyel vagy cseresznyével. Egy évtizede annak, hogy ha­zánkban kötelezővé tették a há­zasságkötés előtti családtervezési, egészségügyi tanácsadáson való részvételt. Az érdekeltek körében sokan vitatták és vitatják ma is ennek az intézkedésnek a hasz­nát, szükségességét. De vajon, mi a szakemberek véleménye? — A tanácsadásokon való rész­vétel fontosságát nem mindenki érzi. Sokan formálisnak vélik — mondja dr. Nagy Tamás, a Bács- Kiskun megyei Kórház I. sz. szü­lészetének osztályvezető főorvosa. — Pedig a házasságra, a gyer­meknevelésre, a családi életre is tudatosan fel kell készülni. Ezért is vált szükségessé a család- és nővédelmi tanácsadás megszerve­zése. Ennek elsődleges célja' a. fi­gyelemfelkeltés és tájékoztatás a családi élet egészségügyi vonat­kozásairól, s elősegíteni azt, hogy a kisgyermek akkor szülessen, amikor annak már megteremtőd­tek a pszichés és anyagi feltételei. Tehát, ne terhességmegszakítások- ka'l, hanem tudatosan befolyásol­juk a családtervezést. Ennyi a kezdet, a cél. És a gyakorlat? Kecskeméten, a Me­gyei Kórház Rendelőintézetében székelő Család- és Nővédelmi Tanácsadó ajtaján már a felirat is több. — Nemcsak a kötelező papírok kitöltésével, aláírásával és a há­zasulandók felvilágosításával fog­lalkozunk — mondja dr. Milovai Mátyásné asszisztens, aki alapító tagnak számit. — Havi „forgal­munk” a kezdethez viszonyítva óriási mértékben megnőtt. Ma A legújabb Lakáskultúra A Lakáskultúra most megjelent, harmadik szá­ma jelentős terjedelemben — nyolc oldalon — fog­lalkozik a gyermekek otthoni környezetének ki­alakításával. Színes fotókkal illusztrált ötleteket, rajzos javaslatokat találunk arra, hogyan rendez­zük be akár kicsi, akár nagyobb • méretű lakásun­kat, ha gyermekünk még „csak” baba, vagy éppen két leányunk, van. Azok a szülők is hasznát vehe­tik a lapnak, akiknek csemetéjük óvodáskorú, vagy már iskolába jár. Nem könnyű abban a családban sem a lakberendezés, ahol a nagyfiú mellett egy kicsi húgi is „lábatlankodik”. Tehát sokunknak szól az „5 gyerekszoba megoldás” című cikk. A házgyári lakások elterjedésével bútoriparunk­nak nem nagyon sikerül lépést tartania. Bár két­ségtelen, igyekeznek. S ha egy-egy garnitúrát kisze­melünk magunknak, vagy elemes darabokból ösz- széállítjuk — az árcédulán kissé meglepődünk. Akik viszont ügyesek, bátrak, azok viszonylag olcsón megvalósítható, jó ötleteket találnak a Lakáskul­túrában arra, hogyan rendezzék be otthonukat bar- kácsbútorral. A Mini lakások sorozatban ezúttal a galériáról írnak. Az Egyidejűleg, egy helyütt című összeállításban bemutatják egy 150 éves házikó újjászületését, lát­hatunk új házat régi stílusban, s nem éppen ha­gyományosat is. A fentieken kívül még számos érdekességet ta­lálunk a Lakáskultúra legújabb számában. Tanácsadás — nemcsak házasulandóknak már hat-nyolcszáz személy keres meg bennünket. Közülük százöt- vennyi a leendő házaspár. Átla­gosan százan jönnek rákszűrésre, a legtöbben pedig tanácsadásért. Sokan igénybe veszik a gyermek­nőgyógyászati rendelést is. Körülnézve az egyetlen szobá­ban, akaratlanul kükívánikozik be­lőlem a kérdés, hogyan látják el a sokrétű feladatot? — Igaz, tíz éve kötelező a ta­nácsadás, de még ma sem alakult és nem alakulhatott ki közöttünk, orvosok között sem egy egységes szemlélet, gyakorlat; hogyan, mit kellene mondani egy-egy beszél­getésen — folytatja az éppen so­ros szakember, dr. Papp Gyula szakorvos. — Ugyanis van olyan páciens, aki szükséges rossznak tartja a rendeletet, mások szíve­sen jönnek, kérdeznek, beszélge­tünk. Sokszor előfordul; hogy a két kolléganő, hallva a kényes kérdéseket, magunkra hagy a ta­nácskérővel. Természetes ugyanis, hogy az intim dolgokról — mint például iá sterilitás vagy hasonló, nem mindennapi nőgyógyászati eset — többszemközt .nem min­denki beszél szívesen. Időnként a lelki klinika szerepét is betöltjük. Sokan keresnek meg bennünket a változó korral kapcsolatos egész­ségügyi rendellenességekkel és olyan problémákkal, amihez szexológusnak, pszichológusnak kellene lennünk. Készséggel segí­tünk és közbenjárunk a genetikai elváltozások megoldásában is. A népesedési helyzetet előny­telenül befolyásolja a lakosság, különösen a fiatalok alacsony színvonalú egészségkultúrája. Ezen változtatni nyilvánvalóan csak hosszú távon lehet. Ezért mind sürgetőbbé válik, hogy a szülők a családi életre való ne­velést ne csak az iskolára, a szak­orvosra nézve tartsák kötelező­nek, hanem önmagukra is — szin­te a gyermek születésétől kezdve. Ugyanis minden fiatal családmo- dellje az otthoni tükörképe. S hogy napjainifeiban mennyire fon­tos a nők életével és a házasság­gal kapcsolatos kérdések tisztán­látása, azt nemcak az igazolja, hogy a tíz éve megszervezett csa­lád- és nővédelmi tanácsadás idő­közben kinőtte magát, hanem az is, hogy máris új módszerek be­vezetésére van szükség. — Az évtizedes tapasztalat azt mutatja — mondja befejezésül dr. Nagy Tamás —, hogy hasznos volt a tanácsadás megszervezése. A többi között azért is, mert csökkent a terhességmegszakítá­sok száma. Át kell azonban ala­kítani a tanácsadás módszerét, s egyben a körülményeket és a fel­tételeket is. Ezt szolgálja az Egészségügyi Minisztérium által kezdeményezett elképzelések egyi­ke, miszerint Kecskeméten az 1983—84-es tanévtől kezdve né­hány középfokú tanintézet hallga­tóinak az osztályfőnöki órák ke­retében beiktatják az egészséges családi életre való nevelést. A szakemberek ezeken az órákon a családalaoítás, a házasság orvosi, jogi. erkölcsi vonatkozásaival is­mertetik meg a „gyerekeket”. P. S. PIACI KÖRKÉP Arak Málna 25—40 Paradicsom 40 Kecskeméten Ft kg Ribizli 15—18 Zöldpaprika (db) 2 Üjburgonya 10—12 Egres 15 Zöldpaprika 40 Sárgarépa (csomó) 4—10 Dió 35—40 Főzőtök 6 Petrezselyem Savanyúkáposzta 30 Uborka 16 (csomó) 7—10 Mák 140 Zöldbab 30 Vöröshagyma Tej (liter) 7 Zöldborsó 30 (csomó) 5—10 Tejföl 60 Retek (csomó) 6 Fejes káposzta 5—8 Túró 50—60 Zöldhagyma Kelkáposzta 12—16 Juh- és ­(csomó 5 Saláta (db) 5—6 tehénsajt 120 Fokhagyma 90 Karalábé (db) 2,50—4 Tojás (db) 1,40—1,80 Alma 16 Karfiol 15—20 Elő csirke (pár) 90—160 Körte 20 Paradicsom 20—40 Élő tyúk (pár) 180—260 Cseresznye 20 Paprika 20—40 Élő liba (pár) 350 Meggy 20 Főzőtök 5—8 Élő kacsa (pár) 180—200 Nyári alma 16 Uborka 16—20 Dió 35 Zöldborsó 25-35 Arak Baján Őszibarack 40 Retek (csomó) 4—5 Burgonya 7 Málna 50 Zöldhagyma Üjburgonya 16 Egres 20 (csomó) 4—5 Sárgarépa (csomó) 13 Ribizli 20 Fokhagyma (db) 3—5 Petrezselyem Bab 30 Paraj 15—20 (csomó) 15 Élő csirke 45 Sóska 15—20 Vöröshagyma 12 Élő tyúk 40 Sárgadinnye 25—70 Fejes káposzta 8 Élő kacsa 50 Nyári alma 8—12 Kelkáposzta 10 Cseresznye 20—30 Saláta (db) 4 i ejioi (liter) 35 Meggy 12—25 Karalábé (db) 3 Túró 30 Őszibarack 10—22 , Karfiol 26 < Tojás (db) 1.30 Háztartási meggymagozó Az idei meggyszezonra prakti­kus kis szerkezet sorozatgyártá­sát kezdte meg a kecskeméti Ma­gyar—Szovjet Barátság Tsz fém­tömegcikküzeme. A saját fejlesz­tés alapáft készülő új termék hi- giénikusabbá teszi a meggymago- zást. Az adagolóedény és a mag­tartály műanyagból készül, a fémrészeket pedig műanyag fes­tékbevonat takarja, így könnyen tisztántartható a hasznos kis gép. Mint Rajjal János főágazatveze- tő elmondta, az idén négy-ötezret szállítanak a kereskedelemnek, de ha nő az igény, termelésüket akár megháromszorozzák. A gyermeknapi rejtvény nyertesei Május 29-i magazinunkat a gyermeknap jegyében állítottuk össze., Az ott közölt rejtvényre nagyon sok megfejtés érkezett szerkesztőségünkhöz. A helyes megfejtés: Két madár gilisztát akar elvenni a kisma- jomtól. (Megjegyezzük: azoknak megfejtéséit is figyelembe vettük, akik csak a rajzot küldték be vagy a madár helyett galambot írtak.) Könyvjutalmat nyertek: Kuzseja Attila (Kecskemét, Béke fasor 32.), Hegedűs Tímea (Szabadszállás, Rozs- nyál tér 12/2.), Olajos Norbert és Ka­tóka (Kecskemét, Március 13. u.), Tóth Róbert (Baja, Bacsó B. u. 38.), Oros­házi Olga (Tiszakécske, Móricz Zs. u. 8.), Kurucz Mihály (Városföld, Központ 32.), Tasi Henriett (Kerek­egyháza, Rózsa F. u. 17/a.) és Kéri Tibor (Lajosmizse, Ybl M. u. 58.). A nyereményeket postán küldjük el. Összeállította: Pillái Sára HORGÁSZOKNAK Kunszentmiklós várja a „pecásokat” Kutyadolog A Kunszentmiklósi HE kezelésében van a Dunavölgyi Főcsatorna egyik leghalasabb szakasza. Ez a csatornarész Bács-Kiskun, illetve Pest megye határától a szabadszállási határhídig az egyesületé, a becsatlakozó XXX-as és XXXI-es mellékcsatornákkal együtt. Ezek hossza mintegy 20 kilométer. A csatornaparton, Bodakúton van az egyesületnek egy 20 férőhe­lyes horgásztanyája. Ez könnyen megközelíthető közúton Kunszent­miklós vagy Kunpeszér, Kerekegyháza felől. KunszentmilHóstól 11 km-re van. A horgásztanya kulcsa átvehető az egyesület pénztáro­sától, Bernáth Lászlótól (Kunszentmiklós, Nógrádi S. u. 3.). A hor­gásztanyán két szoba, nyárikonyha, veranda, villany és sátorozásra alkalmas bekerített udvar van. Nem horgászoknak napi 20 forint a tanyahasználati díj. Horgászoknak a napijegy árában (felnőtteknek 80, ifjúságiaknak 40 Ft) benne van a használati díj. A horgászjegyet csütörtökön 16—18 óra között a horgászirodában (Kunszentmiklós, József Attila Művelődési Otthon) és Dobák János halőrnél (Kunszentmiklós, Petőfi-lakótelep A. épület 1.) lehet be­szerezni. laiínják gyerekkori élmé- I nyék, amelyeknek emlé­ke idős korára sem hal­ványul az emberben. Kiváltképp, ha egy-egy esetnek szerepe volt jellemének formálódásában. Ilyen száimomrla az a bizonyos Ik u it y a ­d Oilog. Tudtam, hogy rafinált ember az öreg Buzelka, de hogy így, le­vizsgázzak előtte, nem gondol­tam. Sokszor meglátogattam őt csőszkunyhójában, ott a Nagy. vénkert elején. Elnéztem furcsa kis fejét, ahogy mesélés közben úgy forgatta vékony, inas-vastag- eres nyakán,' mint egy örökké fi­gyelő madár. De azért a szeme eközben is azon volt, amit esi. nált. Télen például szőlőkarókat faragott hozott anyagból. Régi jó megrendelői gondoltak rá ilyen­kor is. Ügy igazították, hogy disz­nóölés évadjára készülgessen el Buzelka bácsi a munkával, így a kis fizetségen túl hunka, kolbász, meg egy kis zsírnakvaló is lees­hetett. , Meg is híviták a torrá. Amíg tudniillik a három-négy pohár bontól beszédesebb^ vált, s el­kezdte regélését a táltosokról, li- dércekről, irég elfelejtett juhá­szok titokzatos eltűnéséről — ad. dig a kutyáján derültek. Mit nem tudott ez a ikis jószág! H;a — teszem azt — a gazdája va­lakinek a karját ragadta meg, de egy szót se szólt hozzá, akkor a kutya tudta kötelességét: neki az idegen lábikrájának! Ha 'Buzel­ka apó a botját letette valahová, a puli mellé he ve,re de tf, s el nem lehetett verni onnan. Ha a ké­mé, race tetejére rakták,is a botot, a hűséges eb oda is utánament. , Egyet füttyentett az öreg, és a kutyus tudta: ha kurta a fütty, vágtában kell hazaszaladnia a csőszkunyhóba, ha elnyújtott, rá­ér lépésben is. Képes volt kiful­ladásig „szolgálni” — két lábon állni — a „Fickó”, s ilyenkor is anélkül kapta ki bárkinek a ke­zéből a jutalomfalatot, hogy foga akárcsak súrolta volna az ujját. — Esze van a jószágnak is —r rakta zsebre szerényen az elis­meréseket Buzelka. — Ha esze volna, beszélni is­tudna — ellenkeztem gyerekfej, jel azon az emlékezetes „vizs­gái” napon, ahogy a kutyáról- be­szélgettünk. — Ejnye kisfiam, nekéd most úgy is vakációd van, ráérsz kint maradni délben is — tért el hír-- télén a kutya témáról Imre bá_ esi. — Egy kis hivatalos dolgom van — húzott ki zsebéből egy idézést —, be kell Sattyognom a városba'. Azzal felvette a báránybőr be­kecset, kezeügyébe tette a kifé>- nyesedett végű furkósbotot, s az almárium aljából egy tálkát vett elő. Leemelte róla a hófehér szal­vétát, úgy mutatta. — Eg/ kis dlsznóság. Pecsenye­hús, hurka, meg ládd, van köz­te májashurka, cseplesz kolbász is. Éhből egyél délben. Nézd, le­vágok mindegyikből egy karikát a pulinak is. Ezt neki add oda — tolta arrébb az eb porcióját... A kenyér ott van alól, megtalálod. Fogta a botot, köszönt, s már lódult is elfelé. A kutya mind­eközben összegubancolódva fe_ küdt a kályha- alatt, csak fekete­gyémánt szeme lesett ki feszült figyelemmel a szőrbozontból. Az­tán, hogy gazdájától egy szó pa­rancsot se kapott, szemét be. hunyta1, s tovább bóbiskolt. En meg odaültem a kanapéra, és a picurka ablakik-airilkán át bá­multam a kertet. Ügy fehérlett, tündökölt, sziporkázott minden fa, mint megannyi kristályba kö- vült növény valami tó fenekén. Felborzol,ódott tollazatú kisma­darak. ugráltak a bokrokon, s ahogy kikopogtam rájuk, nem szálltak el, hanem még közelebb röpködtek. Némelyik az ablak, párkányba kapaszkodott. Bizo­nyára' etetni szokta őket az öreg. Eljött a dél. A nyálam is ösz- szefutott, amikor az ízes fala­tokra gondoltam. Nosza, szedtem is elő mindent, mihelyst a kólón, cos falióra nagymutatója a ti­zenkettesre ugrott.' Meg se melegítettem, azonmód hidegen láttam hozzá. Csámcsog­tam, nyögdécseltem a gyönyörű­ségtől, úgy hánytam befelé a lak. tatós ennivalót. Alig v-olt ,már a kis tálon vta1- lami, amikor kezdtem kényel­metlenül érezni magam. Ahogy egyszer a kályha alá esett a pil­lantásom, szinte megdermedtem. Hát a kis puli bámult rám, felemelt fejjel, moccanás nélkül, szuggeráló .tekintettel. Amint ar_' na fordultam, dús farkával gyor­san seperni kezdte a földét. — Hijnye, ennek meg nem ad­tam oda a részét! — szaladt ki önkéntelenül a számon. A kutyta megértette, annál boldogabban csóválta a farkát, hogy biztas­son: „Látod, látod, majdnem megfeledkeztél rólam.” — Majd adok és neked kolbászt — öntött el hirtelen az irigység. — Bolond leszek pont akkor ab­bahagyni, mikor legjobban esik. Mindent megettem egymagám. A puli — látva, érezve, hogy minden veszve van — kikászáló­dott a csikókályha alól, és pana­szosan nyöszörögve körbe-körbe kezdett szaladgálni a csepp kunyhóban. Éreztem, tudtam, hogy neki van igaza, s ez annyira elkeseri. tett, hogy — oldalba rúgtam. — Fogod be a pofád! — .üvöl­töttem rá, s hogy nyavíkolni sem restellt, megoldalgattam a légy­csapó nódnyelével. .Végre megun­ta a szűkülést, és csodálkozva is, szemrehányóan is, alázatosan vűsszasompolygott meleg kuckó, jába. De szemét le nem vette ró­lam. Még akkor se, miikor úgy aiko- nyattájt hazaállítött az öreg. II- létve akkor felült a hátsó lábára elfekve, és fejét bánatosan le. hajtva mél-yedt „gondolataiba” a puli. — Tán nem adtál1 enni ennek a kutyának? — kutatott volna sze­memben az öreg, s mielőtt szól­hattam volna, intett az állatnak. — Kaptál máma enni? — for­dult hozzá. A következő pillanatban ijed. ten kapaszkodtam Buzelka bátyó karjába. A kis fekete jószág lompos farka felegyenesedett, és szabályosan jobbra-balra himbá­lózva intett „nem”-et. — Nem igaz, adtam neki — védekeztem nyomorultul. A vén., ember rám se hederített. — Tán meg is vértek, kisku­tyám?! — folytatta a diskurzust a pulival, miköben én már majd elsüllyedtem a szégyenltől. Akkora könnyek kezdtek po­tyogni a jószág két bogárszemé- bőEL a mázolt padozatra, hogy nem akadt volna érző ember, akit ez hidegen hágy. Csak én mentege, tőztem még gyalázatosabban. ’ — Nem is igaz, nem bántot­tam. Buzelka papa szigorúan letor­kolt-. — Hazudsz, te alávaló! Köny- nyű a gyengébbel, kivált egy ok. tálán jószággal elbánni. Szégyell- heted magad, ha ilyenben örö­med telik. — Na, lökj neki egy falás ke- hyeret! — nyomott kezembe egy idarabká.t. Odadobtam a pulinak. — Kiaptál máma enni? — is. mételte meg az első kérdését a ■csősz. A kutya olyan készséggel bó7 lógatott rá, hogy csak úgy lobog­tak a fejéről lecsüngő szőrbojtok. Hű, de sokáig nem mertem az. tán Buzelka bácsi szeme elé ke­rülni! Tóth István Országos bajnokságra készülnek Július 2-án, 3-án Kenderes, Bánhalma térségében, a Nagykun­sági csatornán rendezik meg az országos II. osztályú halfogó csa­patbajnokságot. A Bács-Kiskun megyei versenykeret Jäger Antal és Hobler János irányításával ké­szül. A csapatkeret tagjai: En- gert János, Varga György, Bálind Zoltán, Katus Gyula, Gacs Mi­hály, Orosz Mihály, Zoboki Mi­hály, Kalapos Józsefné, Vonák Mihályné, Mócsán Tibor és Tó- nái Zoltán. Táborozás A MOHOSZ Bács-Kiskun me­gyei Intéző Bizottsága augusztus 14—27. között ifjúsági horgász- táborozásit rendez Baján, a Petőfi szigeten. A 10—16 éves korú fiú- és lányhorgászok változatos prog­ram keretében tölthetik el a két hetet. A résztvevőiket az egyesü­letek választják ,ki érvényes en­gedély, úszni tudás és megfelelő tanulmányi eredmény alapján. Birkát fogtak Horgászokkal sok minden megtör­ténhet, még az is, hogy birka akad a horogra. Amint az valóban meg is történt — Szinnai Gyuila bajai tudó­sítónk szerint — a garai Vörös Csil­lag Mgtsz HE horgászaival. A száz­harminc tagú egyesület mintegy nyolcvan versenyzője mérte össze tu­dását, amikor kiderült, nem a tudás­sal van baj, hanem étvágytaQan a hal. A horgászoknak és a szurkoló csa­ládtagoknak annál nagyobb étvágyuk volt, a csatornaparton megfőzött bir­kapörköltre . . . Szabályosan A Bajai Sporthorgász Egyesület tár­gyalásokat kezdeményezett a Gémén­él Tájvédelmi Körzet horgászrendjé­vel kapcsolatban. A horgászok — amint a hozzánk eljuttatott sorokból kiderül *— nem minden esetben tart­ják be a szabályokat. Ezért az egye­sület és a bajai Oj ‘filet HTSZ ezúton Is kéri a természetkedvelőket, ne hor­gásszanak a tiltott területeken, mert a szabálysértőket a legszigorúbb bün­tetésben részesítik. VERSENY A HVDSZ horgászver­senyt rendez ma 8 órától a Kiskunsági csatorna tassi szakaszán.

Next

/
Thumbnails
Contents