Petőfi Népe, 1983. június (38. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-23 / 147. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MA ÖSSZEÜL 'y) _ y ' l' ' ' Wüjtft I 1 mJ V T / W / J f M H I Mi: 1 AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVIII. évt. 147. szám. Ára: 1,40 Ft 1983. június 23. csütörtök AZ ORSZÁGGYŰLÉS A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa alkotmányunk 22. paragrafusának Z. bekezdése alapján június 23-ra összehívta az országgyűlést. Legfelső törvényhozásunk napirendjén várhatóan két téma szerepel: a Minisztertanács elnökének beszámolója a kormány munkájáról és további feladatairól; a Magyar Népköztársaság 1982. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat. Aratják a búzát Tegnap is több helyen hullott csapadék a megyé* ben. Ahol viszont az időjárás engedte, folytatták az ősziárpa aratását. A Kiskunságban már mintegy 85 százalékban betakarították. A búza vágása is megkezdődött. A kiskunfélegyházi Vörös Csillag Termelőszövetkezetben « tegnap hét kombájn kezd* te meg a munkát. 1400 hektáron takarítják be a termést. A közös gazdaság vezetőitől szerzett információ szerint, ha az időjárás engedi, húsz nap alatt biz* tonságba kerül a fontos kalászos magja. Az aratást a takarmánybúzával kezdték. Négyezer tonna étkezési gabona szállítására kötöttek megállapodást a megyei gabonaforgalmi és malomipari vállalattal. Az ősziárpa aratását befejezték, amelynek tarlójába másodvetésként kerül köles és silókukorica. Paul Verner Bács-Kiskunban Paul Verner, a Német Szocialista Egységpárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi... Bizottság titkára — aki az MSZMP KB meghívására tartózkodik hazánkban — tegnap Bács-Kiskun megyébe látogatott. Vele volt Klaus Sorgenicht, a Központi Bizottság osztályvezetője. A NSZEP magas rangú képviselője Korom Mihálynak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a KB titkárának társágá- ban érkezett az alföldi megye székhelyére. Kecskeméten, a megyei pártbizottság székházában a pártbizottság és a megyei tanács vezetői fogadták Paul Vernert és kíséretét. A baráti üdvözlések, bemutatkozások után Romány Pál, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára tájékoztatta a vendégeket a közigazgatási terület gazdasági, és politikai életéről, párt- szerveinek munkájáról. Szólt arról a jelentős szerepről, melyet az ország legnagyobb területű megyéje betölt, mindenekelőtt mezőgazdasági és élelmiszeripari termelésével, a nemzetgazdaságban. Ezt követően dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke ismertette a tanácsok szervezeti felépítését, munkáját. Ezzel kapcsolatban kitért a választási rendszerre, a tanácsoknak a népképviseletből fakadó feladataira, kötelezettségeire. Érintette továbbá azokat az erőfeszítéseket, melyeket a településfejlesztési tervek megvalósításáért tesznek a tanáesszervek Bács-Kiskunban. A megye vezetői kérdésekre válaszoltak, majd a déli órákban Kiskunfélegyházán folytatódott a program. Itt Sztanojev András, a városi pártbizottság első titkára és dr. Dobos Ferenc, a városi tanács elnöke fogadta és tájékoztatta a vendéget a település életéről. Délután a Kiskunsági Nemzeti Parkhoz tartozó Bugacpusztán lovasbemutatót tekintett meg Paul Verner, majd a kiskunfélegyházi Dózsa Termelőszövetkezettel ismerkedett, s itt fejezte be Bács-Kiskun megyei látogatását. R. M. ÜLÉST TARTOTT A. MINISZTERTANÁCS Falusi életkörülmények és az áfészek A kormány Tájékozatási Hivatala közli: A Minisztertanács szerdai ülésén tájékoztatót hallgatott meg a bolgár párt- és állami küldöttség magyarországi hivatalos, baráti látogatásáról. A Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsának tájékoztatója alapján a kormány az általános fogyasztási és értékesítési, valamint a lakás- és takarékszövetkezetek működéséről tárgyalt. Megállapította, hogy sokrétű tevékenységükkel gazdaság- és társadalompolitikád szempontból egyaránt elismerésre méltó szerepet töltenek fbe a falvak — különösen a kistelepülések — színvonalasabb ellátásában, jelentős mértékben hozzájárulnak az életkörülmények javításához. Felkérte a szövetkezeteket és az érdekképviseleti szerveket, hogy továbbra is fordítsanak kiemelt figyelmet a társadalompolitikai célokkal összhangban álló tevékenység fejlesztésére, A Minisztertanács kötelezte a minisztériumok és országos hatáskörű szervek vezetőit, valamint a tanácsokat, hogy támogassák a fogyasztási szövetkezeteket. Az ülésen megtárgyalták és elfogadták a Minisztertanács, a kormánybizottságok, valamint a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság 1983. II. félévi munikatervét. A kormány végül rektori felmentésről, illetve megbízatásokról határozott. (MTI) (Háttéranyagunk a 2. oldalon) Fakultáció az általános iskolában A Művelődési Minisztérium döntése nyomán az általános iskolákban — ahol a feltételek megvannak — az összóraszám növekedése nélkül bevezetik a fakultatív foglalkozásokat. Az 1984 85-ös tanévben a hetedik osztályos tanulóknak, az azt követő tanévben pedig már a nyolcadikosok is részt vesznek az ilyen „órákon” — ha az iskola azokat bevezeti. A fakultáció a hetedik osztálytól a középiskola második osztályának végéig terjedő pályaorientációs szakasz szerves része. Bevezetését indokolja a 12—13 évesek speciális érdeklődésének fokozatos kibontakozása és az, hogy a tanulók nyolcadik osztályban pálya-, illetve iskolatípus-választásra kényszerülnek. Az átlalános iskolai fakultáció az oktatás ideje alatt lehetőséget teremt a gyermekeknek az érdeklődésüknek megfelelő foglalkozásokon való részvételre. 1974 óta 39 általános iskolában — kísérleti jelleggel — már van fakultáció. Az Országos Pedagógiai Intézet (OPI) szakemberei által kidolgozott alapelvek szerint fakultatív foglalkozásokat azokban a tanulócsoportokban lehet indítani, amelyekben nem szakosított tanterv szerinti oktatás folyik, és ahol nem tanítanak valamilyen rendkívüli tárgyat. A fakultáció nem egy-egy tantárgy „meghosszabbítását” jelenti. A központi keretprogramok — amelyek útmutatóinak, munkafüzeteinek, feladatlapjainak egy részé most készül — a gyakorlati-technikai, a természet-, a társadalomtudományi, a komplex esztétikai, az alkalmazott matematikai, az anyanyelvi (Folytatás a 2. oldalon.) Szakmai napok a Pannónia Vásáron (3. oldal) Sportmagazin (7. oldal) A magyar és jugoszláv szakemberek három szakmai napot rendeztek a Pannónia Vásáron. Képünkön a szabadkai sportcsarnok, a vásár színhelye látható. Lakat kerül az ajtóra (5. oldal) Lajosmizse határában — a tanulók „elfogyása” miatt — ősszel nem nyitja ki kapuját egy iskola, erről szól riportunk. Képünk: eddig ott így tanulták a gyerekek az orosz nyelvet. mmmmmmmmmmmnmmtiiíifittKmmmm vtrr m ss; aaegjfsas'jefegg, ^ : • KÖLTSÉGVETÉSI ÜZEMEK LÉTESÜLNEK A MEGYÉBEN Takarékosabb energiagazdálkodás A VI. ötéves tervben fokozódott az energiagazdálkodás jelentősége. Az ezzel kapcsolatos kormányprogram, a népgazdaság energiaigényének csökkentését tűzte célul, s erre vonatkozóan a helyi állami és gazdasági szervek intézkedési terveket készítettek. A megyei tanács végrehajtó bizottsága tegnapi ülésén azt vizsgálta, hogy a programnak megfelelően alakul-e Bács- Kiskunban az energiagazdálkodás. Az erről szóló jelentés megállapította, hogy 1970—1980. között a megyében, — az akkori programnak megfelelően — az energiafelhasználás a szénhidrogének irányába tolódott el. Az energiagazdálkodás feltételeinek szigorítása érezhető változásokat hozott. A felhasználás növekedési üteme megállt, s az utóbbi három évben a fogyasztás az 1979. évi szinten állandósult. Jelentős erőfeszítések történnek a megyében az olaj más energiahordozókkal való helyettesítésére. A kormányprogram megvalósítását célzó, már befejezett, illetve folyamatban lévő beruházások értéke meghaladja a 910 millió forintot. A várható eredmény évente 6 458 tonna olajmegtakarítás, 28 351 tonna tüzelőolaj- kiváltás és 1514 tonna olajegyenértéknek megfelelő energiahordozó-megtakarítás. A végrehajtó bizottság a vitában felhívta a figyelmet a termelő üzemeknél az energiatakarékosabb technológiák alkalmazására, a fajlagos energiafelhasználás csökkentésére, a 'lakások hőszigetelésének fontosságára, majd kitért a megyei települések földgázhálózatba való bekapcsolására. Megállapította, hogy Bács-Kiskunban harminc település ilyen ügye van folyamatban. Igen fontosnak ítélte meg a testület, hogy a helyi állami és gazdasági szervezetek idejében adják be pályázataikat, s ehhez a nagy fogyasztók is csatlakozzanak. Az egyik legjelentősebb fejlesztés a Baja—Kalocsa közötti földgáz távvezeték lesz, amelyre egy sor település rá tud majd kapcsolódni. Ezután a vb az új földértékelési rendszer bevezetésével kapcsolatos munkálatokról számoltatta be a megyei földhivatal vezetőjét. A tájékoztató jelentés rámutatott arra, hogy jelenleg még mindig az 1875. évi VII. törvénycikk alapján bevezetett aranykoronás földminősítési, rendszer van hatályban, ami annak idején elsősorban adózási célokat szolgált. Az új földértékelési rendszer bevezetését a Minisztertanács 1979-ben rendelte el. Kimondta, hogy: „A földek kateszteri tiszta jövedelmén alapuló föildértékelési rendszer helyett új, tudományosan megalapozott, korszerű mintateres rendszert kell bevezetni.” Bács-Kiskun megyében 18 földértékelési körzetben, 3959 mintatér felhasználásával végzik a földértékelést. A munka 1981-ben kezdődött, s 1985-ben fejeződik be. A termőhelyi értékszámok számítógépes feldolgozása és beépítése az ingatlannyilvántartásba tavaly nyár óta tart. A földértékelés a tervezett ütemben folyik, s eddig 6 körzetben fejeződött be. A testület a tájékoztatói tudomásul vette, majd egyéb ügyeket tárgyalt. Ennek keretében egyetértett azzal, hogy négy község — Madaras és Katymár közösen, ezenkívül Harta és Solt — köztisztasági szolgáltatásokra, parképítésre és fenntartásra, temetkezési tevékenységre és egyéb feladatok elvégzésére költségvetési üzemet hozzanak létre. N. O. Nyári munkán------------------------------ —- - ... - A Ni ncs diák, aki ne örömöket várna a szünidőtől. Ez így természetes. És melyik szülő ne kívánná, hogy iskolás korú gyermeke élvézze a nyári szabadságot, a napot, a jó levegőt, s az iskolai könyvek forgatása helyest inkább sportoljon, a szabadban töltse idejét. Erre üti rá hivatalos pecsétjét maga az állam is, amikor rendeletben írja elő, hogy „a nyári szünidőben munkát vállaló tanulóknak legalább négy hetet pihenéssel kell eltölte- niök". Mai körülményeink között nem is annyira a munkáltatókkal, a szülőkkel szemben fontos ezt kiemelten hangsúlyozni, hanem éppen az iskolából kirajzott gyermeksereggel adódik a gondunk. Az iskolás gyerekek többsége tele ambícióval és vágyakkal. Vegyük csak a zeneit. Gitározik a gyerek, de ennél többet akar, rádiót, lemezjátszót, magnót, sok lemezt és kazettát. Ezek mellett sporteszközöket is szeretne, vagy éppen motorkerékpárt... Tehát alig várják a nyári munkaalkalmakat, az építőtáborokban, gyárakban, mezőgazdasági üzemekben. ,,... A fiatalokat az önkéntes szünidei munkavállalással a vállalatok hasznos tergielő- tevékenységébe . kell bevonni, hogy az a munkára nevelésüket és egyben a vállalati termelési feladatokat is szolgálja. E célok . elérése elsősorban a szervezett szünidei foglalkoztatás keretei között biztosítható, ezért ennek súlyát kell növelni az egyéni munkavállalás helyett...” — írja a jogszabály. Az elmúlt években sajnos —, a sok jó példa mellett — voltak olyanok, ahol szinte nyűgnek érezték a diákokat. Másutt, főleg a munkaerőgondokkal küzdő vállalatoknál úgy tekintetlék a diákokat, mint akik alkalmasak a hiányzó munkaerő, pótlására. És ebből nem egy szomorú esemény is származott: balesetek, túlerőltetés ... Mivel számoljon tehát a munkaadó, ha azt akarja, hogy a diáknak és a vállalatnak is haszna legyen a szünidei munkából? Elsősorban ismernie kell ki mai fiatalok érdeklődését, akik természetesen vonzódnak a legújabb technika iránt. Túlzottan sematikus felfogás az, amely a munkát egyszerűen szellemi és fizikai munkára osztja, s egyoldalúan csak a munkafegyelemre helyezi a súlyt. Ezzel szemben jól tudjuk, hogy csak ott várhatunk nevelőerőt, a munkától, ahol az a tanulók érdeklődését felkelti. „A vállalat köteles a fiatalok munkába állítása feltételeinek biztosításához minden szükséges intézkedést megtenni, a munkával való folyamatos ellátást megszervezni úgy, hogy az egyben a fiatalok munkára nevelését is szolgálja. Köteles gondoskodni arról, hogy a munkát erre a célra legalkalmasabb vezető irányítsa, és egyben ellássa a fiatalok felügyeletét". Ez így persze szigorúan hangzik, a gyakorlat sokkal színesebb és változatosabb a vállalati életben. Mert a munkára neveléshez például az is hozzátartozik, ha a diákokat bevonják a vállalati sport- és kulturális életbe, s úgy tekintik őket, mint saját utánpótlásuk legfontosabb tartalékát, akikre érdemes odafigyelni. Sz. E. KECSKEMÉT MÉRLEGE: Nehéz évben - szép eredmények A képzeletbeli nadrágszíj nagyon is valóságos meghúzásával indult a tavalyi év: természetesen a helyi tanácsoknak is alkalmazkodniuk kellett a magyar gazdaság nehéz helyzetéhez. Az tette igazán jól, aki nem csupán átvészelni akarta az esztendőt, hanem ésszerű takarékoskodással elhagyta a presztízskiadásokat és a legfontosabbakra költött, mert így a szűkösebb időkiben is gazdagodhatott. Ez nemcsak általánosságban, hanem konkrétan is igaz — példa rá a megyeszékhely. A Kecskeméti Városi Tanács tegnapi, zárszámadást tárgyaló ülésén á testület által elfogadott beszámoló megállapította, hogy végső soron minden kitűzött célt elért a város. A Veliczky István általános elnökhelyettes által beterjesztett összegzés egyebek között emlékeztette a jelenlevőket arra, hogy 1975-től napjainkig csaknem megháromszorozódott a tanácsi költségvetés összege, ezen belül 329 százalékra nőtt az oktatásra és az egészségügyre fordítható pénz mennyisége: 1982-ben például száz költségvetési forintból 60 szolgált ilyen célt. Sikerült szinten tartani a felújításokat is 222 millió forint célszerű felhasználásával: jutott belőle a szociális otthon rendbetételére, tizenhat iskolaépület tatarozására, a városháza, az Űjkollégium, a Szalvay Mihály Ifjúsági, és Űt- törőház, továbbá a Katona József Gimnázium felújítására. A fejlesztési alap elköltése hasonlóképpen okos gazdálkodást tükröz, már csak azért is, mert az eredetileg tervezettnél 113 millióval többet sikerült konkrét fel- (Folytatás a 2. oldalon.)
