Petőfi Népe, 1983. június (38. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-19 / 144. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Méltán kísérte nagy érdek­lődés és koronázta elismerés a BKR Közös Vállalat kétna­pos rendezvénysorozatát, amély a héten kedden és szer­dán zajlott Baján. A termelési rendszerek megújulását egyre erőtelje­sebben kívánják a mezőgaz­dasági üzemek. Főként a szol­gáltatások terén, a biológiai alapok javításában, a tudo­mányos kutatások, újítások gyors, gyakorlati alkalmazá­sában, a műszaki színvonal emelésében. Akik részt vettek a rendezvénysorozaton, meg­állapíthatták: a közös válla­lattá alakult BKR a felsorolt feladatoknak akar megfelel­ni. A BKR kiemelkedő szere­pét és helyét bizonyítani tud­ta e kétnapos rendezvénnyel is. Az a célja pedig, hogy bá­zisává váljon a kalászos ga­bona fajtakísérleteitől, a ma­lom- és sütőipari feldolgo­zásig terjedő folyamatnak — együttműködve kutatókkal ve­gyianyag- és gépgyártó, va­lamint forgalmazó kül- és belföldi vállalatokkal — di­cséretes vállalkozás. Erre a magyar mezőgazdaságnak szüksége van. A gabonabeta­karítás kezdetén vevők, el­adók, kutatók, termelők és terményfelhasználók orszá­gos találkozóhelye lehet Baja, ha a mostani színvonalas be­mutatót alapnak tekintve, minden esztendőben újat ad­va, rendezik a BKR-napokat. Az idei, sikeres BKR-na- pokról a 3. oldalon képriport­ban adunk ízelítőt. Cs. I. A gazdaságok összefogásával a tervek teljesíthetők A 3. oldalon beszélgetést közlünk dr. Matos Lászlóval, a megyei ta­nács- elnökhelyettesével, aki részle­tesen szólt a megye mezőgazdaságá­nak féléves munkájáról, a gondok­ról és azokról a tennivalókról, ame­lyek szükségesek ahhoz, hogy az idei terveket, elképzeléseket a megye me­zőgazdasága valóra válthassa, az ex­portot minőségben is teljesíthesse. Megyeszerte érik a gyümölcs Ötszázan szedik a meggyet Mélykúton Másutt akác, juhar, hars, vagy platán, de Kecel, Kiskőrös, Solt- vadkert, Császártöltés, Jánoshal­ma, Kelebia, Mélykút, Bácsal­más utcáin cseresznye-, meggy-, szilvafák lombja vet árnyékot a családi házak ablakára. Aki ar­ra jár, meg is kóstolhatja a ter­mést, jószívvel kínálják, ha nem ágastól, gallyastól akarja elvin­ni. A Duna—Tisza közének neves gyümölcstermesztő települései ezek, ahol rendszerint az állami és szövetkezeti gazdaságok ültet­vényein is díszük a csonthéjas, amelyet a legutóbbi, másfél év­tizedben telepítettek. A mélykúti Lenin Tsz .127 hektáros kertjében kielégítő ter­méssel kecsegtet a cseresznye, a meggy, a barack. Június .eleje óta folyamatosan érik, és a legko­rábbi fajtákat nap nap után szedik a szövetkezet tagjai. Aki éppen nem ügyeletes az állatte1- nyésztő telepen, a gépműhelyben vagy az irodában, azt a 83 hek­táros meggyesben lehet megta­lálni. A termés értékesítésére több vállalattal létesített szerződéses kapcsolatot a mélykúti közös gazdaság. A kiváló minőségű gyümölcsből a legtöbbet a ZÖLDÉRT kapja, amély a HUN- GAROFRUCT közvetítésével ex­portálja. A tartósítóipari feldol­gozásra alkalmas fajtákat a nagy­kőrösi, a nagyatádi, a szigetvári konzervgyár vásárolja meg. A négy hektáros cseresznyéskert termését pedig a ZÖLDÉRT mo­hácsi gyümölcsfeldolgozója hasz­nosítja. (Fölytatás a 2. oldalon.) Ablakok a magánerős lakás­építőknek ZAZEVES A KECSKEMÉTI SZAKMUNKÁSKÉPZÉS. — Érdekes és tartalmas szakmai, politikai, kulturális és sportren­dezvények fémjelezték ä megyeszékhely szakmunkásképző inté­zeteiben' az idei, centenáriumi tanévet, melynek méltó befejezé­seként emlékünnepséget tartottak tegnap, az Erdei Ferenc Mű­velődési Központban. Az ünnepségen megjelent Romany Pál, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságának első titkára, dr. Gaj- dócsi István, a megyei tanács elnöké, dr. Kőrös Gáspár, Kecske­mét város part bizottságának éhíó titkára, valamint a megye és gyáros'párt- és'társadalmi szén vállalatainak és, szövetkezeteinek fciy'Ma, amikor az elmúlt száz évre emlékezünk, tisztelettel adó­zunk az alapítóknak, mindazok­nak, akik mesterséget adtak a felnövekvő nemzedékeknek, akik dacolva^ a nehézségekkel, lelkiis­meretesen nevelték, oktatták a fiatalokat, de már nem lehetnek közöttünk — mondta megnyitó beszédében Weither Vilmos, a „jogutód” 607, sz. Gáspár András Autószerelő Szakközépiskola és Ipari Szakmunkásképző Intézet igazgatója. — A mindennapi ok­tatómunka színvonalának emelé­sét, a hazafiságra nevelést, váro­sunk és intézetünk történelmé­nek és jelenének még behatóbb megismerését, az oktatás-, ifjú- ' Ság- és művelődéspolitikai hatá­zeinek, oktatást intézményeinek, képviselői. rozatok megvalósulását, a szak­munkásképzés ügyének előbbre vitelét igyekeztünk szolgálni e centenáriumi tanév rendezvény- sorozataival. Az emlékünnepségen felszólalt Drecin József művelődési minisz­terhelyettes, méltatva a magyar szakmunkásképzés dinamikus fejlődését, az elmúlt évtizedek eredményeit a nevelés és oktatás területén. A megyei és városi párt-, álla­mi és tömegszervezetek nevében Hegedűs István, a Szakszerveze­tek Megyei Tanácsának titkára mondott köszöntőt. A moszkvai 145. sz. Szakmunkásképző Intézet (Folytatás a 2. oldalorn.) Már korábban hírt adtunk ar­ról, hogy a DUTÉP több százmil­lió forintos beruházással ablak­gyárat létesít 1-es számú iparte­lepén. Az új üzem 1984-től éven­te 250 ezer négyzetméter, tökéle­tes hőszigetelésű, kitűnő minősé­gű, DÜRR technológiával készült ablakokat, erkélyajtókat gyárt. Szó van arról is, hogy nemcsak házgyárak vásárolhatnak majd belőle, hanem' a TÜZÉP-telepe- ken a lakosság is. Erre azonban még több mint fél évet kell várni, miközben a lakásukat magánerőből építők — az építőanyagipar szűk kapacitá­sa miatt — nehezen, vagy csak hosszú várakozás útán tudnak ab­lakokhoz, erkélyajtókhoz jutni. Fáy Ferenc, a DUTÉP 1-es szá­mú Ipartelepének ipari főmérnö­ke elmqndta: a vállalat — látva az országos építőanyag-ellátási gondokat — elhatározta, hogy az idén 20 ezer ablakot és erkély­ajtót gyárt régi asztalosműhe­lyében, lakossági célokra, s a ter­mékeket a TÜZÉP- telepeken ér­tékesíti. Az elhatározást gyors tettek követték. A DUTÉP faipari fej­lesztő csoportja hétféle méretű ablakot (ebből három bukónyíló) és kétféle méretben erkélyajtót tervezett. Az ablakok HUNGA- ROPAN üvegezéssel készülnek, ami kitűnő hőszigetelést nyújt. A főmérnök elmondta még, hogy a 20 ezer nyílászáró szer­kezetet év végéig legyártják. A DUTÉP asztalosműhelyé­ben egyébként igen sokrétű munka folyik, mert többször az ÉPFA-gyárakat is ki kell segíte- niök. A lakossági célokra készült nyílászáró szerkezeteik jó minő­ségének azonban már híre ment, mert az ország különböző TÜZÉP­telepeiről nap mint nap érdek­lődnek, máikor várhatnak újabb szállítmányokat. N. O. • A HtlNGA- ROPAN üveg szigetelését végzi Kállai István. (Pásztor Zoltán felvételei) ff P Ha jó az : anyagellátás. 150 ablakot szerelnek össze • naponta. ÜZEMBŐVÍTÉS UTÁN Otven százalékkal több mirelitáru II A fogadótartályokból szállítószalag hordja be a zsenge borsószemeket a feldolgozóüzembe. A fogyasztókat takarékoskodásra kész­tető idők járnak azokban a nyugati or­szágokban is, amelyek közül a magyar hűtőipar exportjának vásárlói kikerülnek. Piaci törvényszerűség, hogy amint csök­ken a kereslet, lejjebb szállnak az árak. A gyorsfagyasztott élelmiszercikkekért a nemzetközi kereskedelemben 1983-ban át­lag 15 százalékkal kevesebbet lehet kapni a „rendes” árnál, s ez kedvezőtlenül befb- lyásolja a mirelitkészítés gazdaságosságát. Viszont a nyersanyagok minőségét meg­őrizve, ütemes feldolgozással, takarékos­sággal, a tartalékok kihasználásával leg­alább részben pótolható az árveszteség. Erre törekednek a Hűtőipari Vállalat ba­jai gyárában. Vásárhelyi György igazgató elmondta, hogy az idei nyári szezon kezdetén .túltel* jesítették valamelyest az 1500 tonnás pa* rajkrém-tervüket. Jelenleg a .borsófeldol­gozás a fő feladat. Május utolsó napjától mintegy 1500 tonnányi szemet tgrtsósítot-, tak. Az előirányzat 5 ezer tonna az idén-' re, amelyet július közepéig remélik el­érni. A borsó minősége jó, azonban az gon­dot okoz, hogy a száraz időjárás miatt nem egyenletesen adják a termést a part­ner termelőszövetkezetek földjei. Csak Fájsz, Miske, és Bátya körzetében maga­sabbék az átlagok, ahol öntözték a táb­lákat. Problémát jelent még, s a mennyi­ségi terv megvalósítását veszélyezteti né­mileg, hogy a rendelkezésre álló rendre- arató gépek nem képesek a termést ma­radéktalanul leszedni, meTt a növény az idén csupán kétharmadára nőtt meg a normális magasságának, s ehhez ezek a (Folytatás a 3. oldalon.) Néhány napig a békemoz­galmak központja lesz Prága: június 21 -e és 26-a között itt rendezik meg a békéért, az életért és az atomháború ellen folyó küzdelem világkonferen­ciáját. Mintegy két és fél ezer küldöttet várnak a világnak valóban minden tájáról, Ar­gentínától Ausztrálián át In­diáig és természetesen Euró­páig, Észak-Amerikáiig. S aho­gyan az égtáj és a résztvevők bőrének a színe különböző lesz, úgy tér majd el a meg­jelentek hivatása is: politiku­sok érkeznek, és papok, írók, művészek, jogászok, tudósok, háziasszonyok, fiatalok és idő­sek, nők és férfiak. De folytat­hatnánk az eltérések sorolását: világnézetük is különböző, po­litikai meggyőződésük sem feltétlenül azonos. De hogy ott lesznek Prágában, az mu­tat valami nagyon fontosat és alapvetően közöset: egyetérte­nek a találkozó nevében fog­lalt céllal. S most ez a döntő. Nem véletlen, hogy békemoz­galmakról szólunk, • többes számban. Lehat felfogásbeli kü­lönbség közöttük is, ha a tel­jes világ színteret tekintjük — Prága azonban arra törekszik, hogy egy nagy közös cél irá­nyába sorakoztasson fel min­denkit. Keddtől vasárnapig szorgós munka folyik majd. A nyitó és záró összejövetelen kívül vi­szonylag kevés lesz az ünnepé­lyesség, és sok a lelkiismeretes tanácskozás, a tüzetes eszme­csere. Olyan kisebb csopor­tokba gyűlnek, amelyekben valóban' gyakorlati eredmé­nyekre vezető beszélgetések, viták folytathatók. Mindenki azzal találkozhat, akivel óhajt, aki számára mondanivalója van. Hivatás és téma szerinti megbeszélés ,töltí majd ki az idő jó részét. Külön-külön asz­talhoz ülnek a nők, a fiatalok, a szakszervezeti emberek, a pedagógusok, az orvosok, az egyházak képviselői és má­sok. Munkacsoportok foglal­koznak a feszültség, illetve a nemzetközi enyhülés problé­máival. Téma lesz a nukleáris háború veszélye, az európai biztonság, a békemozgalmak tapasztalatcseréje. Érdekesnek ígérkezik a fegyverkezés gaz­dasági hatásának szociális, lé­lektani és erkölcsi vonatkozá­sainak a vizsgálata, a válság­gócok: a Közel-Kelet, vagy Latin-Amerika helyzetének elemzése. Vajon mi haszna lehet mindennek? Egy társadalmi béke-konferencia önmagában nem változtathatja meg a nemzetközi helyzetet. A dön­tő szót a kormányok mond­ják ki, szerződéseket hivatalos tárgyalásokon dolgoznak ki, és írnak alá. De az ilyen talál­kozónak, mint a prágai, mégis nagy a jelentősége. A résztve­vők, népük reprezentánsai megszilárdulnak az összefogás erejében, s hazatérve hatáso­sabban tudnak fellépni az ügyért. A közös akaratot öt földrészre viszik el. Prágában népes magyar kül­döttség lesz jelen. Közéletünk számos kiválósága képviseli az ország óhaját, készségét a bé­kés ■ nemzetközi együttműkö­désre. Sikeres munkát kívá­nunk nekik, igaz szivünkből. Tatár Imre BRR-SIRRR

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents