Petőfi Népe, 1983. június (38. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-16 / 141. szám

* • PETŐFI NEPE • 1083. június M. 1 TUDOMÁNY • TECHNIKA H I Űj építőanyag: a polimerbeton A belorusz tudósok nagymér­tékben hozzájárulnak az atom­energia békés felhasználásához. Két évtizeddel ezelőtt adták át a köztársaságban az első kísérle­ti atomreaktort, melynek alapján kezdte meg munkásságát később a Belorusz Tudományos Akadé­mia atomenergetikai intézete. A KGST keretein belül a be­lorusz tudósakkal együttműköd­ve a magyar, a bolgár, a lengyel kutatok dolgoznak. Az intézet sok gyakorlati kérdést megold. Így például ionizálj sugárzás se­gítségével új építőanyagokat hoznak létre. Ilyen a módosított farost és a díszítő polimerbeton. Eddig is megköveteltük a beton­tól, hogy szilárd legyen. Az atom- energetikai intézet és a minszki építőanyag-kutatóintézet munka­társai azonban a hagyományos betonnál 3—4-szer szilárdabbat állítanak elő. Gránit és márvány- szemcsékkel teli betonlapot át­itatnak különleges keverékkel, amely képes beszivárogni a pó­rusokba, majd ionsugárzással ke­zelik. Az így keletkezett polimerbe­tonlapok felhasználhatók aluljá­rók, metróállomások, előcsarno­kok, épületek falaként, és alap­zataként. 0 Folyik a kísérlet elökészítést.r' Rovarok aknavetővel A bombázást nem az ember találta fel, hanem jóval előtte a Brachigninae rovar-alcsalád tag­jai. Már nevük is jelzi harci te­vékenységüket, ugyanis bombázó rovaroknak ismerik őket. Ami­kor ezeket ellenség támadja meg, hátsó felüket fordítják felé és abból maró, égető, porlasztóit fo­lyadékot lövellnek ki. A „vegy­szer" kamrácskákban termelődik: az egyikben hidrokinonok, a má­sikban pedig hidrogénperoxid. Izgatásra, támadásra 'nyílnak a kamrák, s tartalmuk átömlik egy harmadik, vastag falú üregbe. Az ott termelődő enzim hatására erő­teljes robbanással indul a reak­ció. A fejlődő oxigén nyomására kilövell a folyadék, amelynek hő­mérséklete eléri a száz Celsius- fokot is, tehát nemcsak vegyi összetétele, hanem magas hőfoka miatt is maró hatású. A test őrei Japán kutatók egy csoportja meggyőző módon bizonyította, hogy a szervezet immunsejt­jeit — amelyek antitesteket termelve védekeznek az ide­gen behatolók, például a bak­tériumok ellen — is elnyom­ják olyan molekulák, amelye­ket más sejtek termelnek. Ez ellentmondásosnak tűnhet, ugyanis csökkenti az immun- rendszer hatását. Azonban er­re való az ellenőrzésnek az a rendszere, amely megelőzi az antitestek káros és félneirá- nyított termelését. A rendszer központját egy olyan sejtfajta jelenti, amelynek fejlődését egy mirigy irányítja A távo­labbi jövőben lehetőség nyílik arra is, hogy az immun- rendszer működésének teljes megismerésével a beteg érde­kében vezérelni fogják ezt. Elektronikus gyorslevelek Washingtonban bemutattak egy új elektronikus levélposta-közve- títő rendszert. A lepecsételt leve­let egy készülék automatikusan felbontotta, az írásjeleket elektro­nikusan leolvasta, és URH-n Chi­cagóba közvetítette. Ott egy má­sik készülék vette a jeleket, ismét betűkké változtatta, és a levelet újraírta, borítékolta, lepecsételte és megcímezte. A levéltitok tehát sértetlen maradt. A Washington­ban feladott villámlevelet a pos­tás már 12 perccel később átve­hette kézbesítés végett. Az USA-ban máris a világot átfogó gyorslevélrendszer fejlesz­tésének a gondolatával foglalkoz­nak. Az elektronikusan elolvasott szöveg rádió útján egy mestersé­ges hírközlő holdra kerül. A hold tárolja, s amikor a vevőkészülék közelében halad el, rádió útján visszaközvetíti a Földre. így egy­idejűleg 800 levelet lehet 6000 ki­lométer távolságra küldeni. A le­velezésnek ez a módja azonban egyelőre túl drága. Összeállította: Czauner Péter £>/vfc}Virvi- . - • T M C •(-! ' ^ . i Bikák az aktatáskában Tizenöt éve Gordon Rattray Taylor, a londoni BBC és a Sei* ence Journal (tudományos folyó­irat) szerkesztője a Biológiai po­kolgép című könyvében, amely könyvpiac! szenzáció lett, félel­metes képet festett az olvasó elé. Amint írja, a biotechnika fejlődé­sével ketyegni kezdett a biológiai pokolgép. Akkor még tudományos­fantasztikus regénybe illő feje­zetcímekkel borzongtatta a köz­véleményt: A mesterséges élőlé­nyek-'— A felfüggesztett halál — Csecsemőgyárak — Apja halála után száz évvel született utód — Élet teremtése laboratóriumok­ban stb. Mint már annyiszor az emberiség története során, a fan­tazmagóriákból valóság lett. Igaz, Taylor könyvének írásakor nem volt annyira képzelőerejére hagyatva, mint a zseniális Ver­ne Gyula. A szigorúan őrzött fcit- kú .laboratóriumokban már „for­tyogtak” a lombikok, s a felcsi­pegetett információ így kereke­dett félig valós, félig utópisztikus kpnyvvé. Azóta másfél évtized telt el. A biofizikusok, biokémikusok la­boratóriumi kísérleteinek ered­ményei kiléptek az életbe. Az ál­lattenyésztés biológiai forradal­máról. dr. Doby János professzor­tól, az Állatorvostudományi Egye­tem tanszékvezető tanárától kap­tunk tájékoztatást: Nem az anyja az anyja — A mesterséges termékenyí­tés napjainkra már gyakorlattá vált. A mélyhűtött szaporító­anyag és az inszeminátor segítsé­gével a legeldugottabb tanyákra is eljutnak azok a bikák, kosok és bakok, amelyek kiváló tulaj­donságú utódaival a hagyomá­nyosnál lényegesen nagyobb eredményt könyvelhetnek el gaz­dáik. A biotechnikai módszerek fej­lődése lehetővé tette, hogy nem­csak az apaállat „képességeit” szállítsák mélyhűtve, hanem a ki­váló tulajdonságú anyáét is. Vagyis megvalósult az állatte­nyésztésben az embrióátültetés. Ehhez szükségessé vált az anya­állat úgynevezett szuperovuláció­ra késztetése. Hormonhatású gyógyszerek adagolásával egyszer­re több petét is érleltetnek a kiváló tulajdonságú tehénnel, jnajd ezeket a termékenyítés • Dr. Doby János: — Az új fegy­ver egyaránt, lehet áldás és átok. után 5—6 nappal „kimossák”, és azonos ivarciklusban levő má­sik nőnemű állat méhébe ültetik. A technika gyors fejlődése le­hetővé tette az életképes embriók tárolását, így nagy távolságokra szállításukat is. Mélyhűtőtáskák­ban mínusz 196 Celsius-fokon utaztatják az embriókat leendő anyjukhoz, a befogadóhoz. Aki­hez a kihordási időszakon kívül gyakorlatilag semmi közük. Az eddigi rekordot egy kanadai in­tézet, az Alberta Liversfock Transplants LTD munkatársai ér­ték ©1, mert egy anya szuperovu- 1 áriájából származó 21 egyidős borját tudtak embrióátültetéssel felnevelni. Hazánkban az Állattenyésztő Közös Vállalatot jelölte ki az, ágazati irányítás a módszer be­vezetésére és elterjesztésére. Az üllői telepükön teremtették meg a beültetés feltételeit. Az elmúlt esztendőben csaknem kétezer ilyen műtétet hajtottak végje. Az importált, mélyhűtött embriókat 9 nagy világcégtől vásárolták. Az állomáson ma már nemzetközileg elismert állatorvos-csoport végzi a korszerű szaporítási műtéteket. Sebészet mikroszkóp alatt Az Egyesült Államokban már születtek olyan állatok — békák, egerek —, amelyeket embrióko­rukban „manipuláltak”, vagyis öröklődő tulajdonságaikat mikro- sebészeti módszerekkel megvál­toztatták. :Ha ez gyakorlattá vá­lik, szinte beláthatatlan perspek­tívák nyílnak az állattenyésztők előtt. A növénynemesítésben már is­mert klónozással a petesejt fél génkésaletű magját eltávolítják, s helyébe a nagy értékű állat egy testi (szomatikus) sejtjének — teljes kromoszóma-készletét hordozó — magját ültetik. Ezzel a módszerrel a kiválasztott tulaj­donságú állatokkal teljesen azo­nos értékű egyedeket tudnak lét­rehozni. Nem kétséges, hogy né­hány év, esetleg évtized múlva az állatnemesítés fegyvertárába bevonul a klónozás is. A mikrosebészeti eljárások a géntérképek segítségével csodák­ra képesek. Egereknél például a növekedési hormon termelését serkentő gént sikerült a kromo­szómaszerelvényhez kapcsolni. Ezek az egyedek óriások lettek. Elefánt nagyságú egerekre ter­mészetesen nincs szükségünk, vi­szont a' módszer tökéletesítésével a jövőben elképzelhető, hogy 3— 4 méter magas tehenek fogják a határt benépesíteni és a húsmar­hák . mérlegelésekor tonnákról beszélünk. Veszélyeztetett állatfajok Az embriók mesterséges — in vitro — tenyésztése nemcsak az állattenyésztőknek nyújt anyagi­lag mérhető segítséget. A mélyhű­tött embrió-bankok létesítésével a jövő számára megőrizhetők a kipusztulásra „ítélt” állatfajok is. Laboratóriumi elszaporításuk technikai, sebészeti eljárásait vi­lágszerte most kutatják. Ez az egypetéjű ikrek létrehozása ve­getatív úton, vagyis sejtdarabo­lással, szövettenyésztéssel. A biológiai óra. tehát ketyeg. Gondoljunk a hazai példára: öt esztendő alatt kétezer szarvas­marha-embriót ültettek be. Az Egyesült Államokban 1976-ban összesen öt ilyen módon névéit borjú született, tavaly már ötven-, ezer. A genetikai folyamatok irá­nyítása olyan új fegyvert ad az ember kezébe, amely egyaránt lehet áldás és átok — mondotta dr. Doby János professzor. 1 Cz. P. rokonszenve Beszélgetés Szabó Istvánnal, a TOT elnökével Szabó István, az MSZMP KB tagja, a TOT elnöke nemrég megyénkben járt. Meg­ragadva az alkalmat, kértem, beszéljünk olyan témákról, amelyek a lakosságot és a mezőgazdászokat egyaránt foglalkoztatják. — Megette a kutya a telet. A szép tavaszi mapók után víz­hiánytól szelnvednélk a növények. Változatos képet mutat a határ. Még számíthatunk eredményes mezőgazdasági évre? — Az esztendő jól kezdődött', Most a szárazság is enyhült, Ibár a kalászos gabonán ez már nem segít. Az állatoknak ván takar­mánya, a tavalyi termés megala. pozta az idei évet. A szarvas- marha kivételével a nagyüzemek­ben és háztájiban egyaránt nőtt az állatállomány. Ami fontos, a szaporulat is, ugyanakkor csök­kent az állatelhullás, gazdaságo­sabbá vált a takarmányfelhasz­nálás. Másfél éve már, hogy ß szokásosnál is kevesebb a csa­padék, ami különösen a Duna— Tisza közén és a Tiszántúlon sú­lyos. Eddig nem sok jóval ke­csegtet az időjárás, gondolok fő­ként a gabonatermelő gazdasá­gokra. Reménykedem a kedvező évben, bár úgy látszik, az idei nehezebb lesz. A gondok többsé­géről a mezőgazdaság nem tehet — a külpiaci értékesítésre, az ipari eredetű anyagok árnöveke. désére gondolok —, bár igyek­szünk alkalmazkodni. — Ide sorolható még a külön­böző elvonások, adók és rendel­kezések halmaza. Megfér nap­jainkban — hogy úgy mondjam — „klasszikus" módon egymás mellett a szövetkezeti önállóság és az állámi szabályozás? — Hát igen ... értem, hogy mi­re gondol: vállalati önállóságot sugall a gazdaságpolitikánk, ugyanakkor ezzel párhuzamosan például elosztás is létezik egyes technikai eszközöknél... — ... és korlátozások például a gépkocsihasználatban, vagy a reprezentációs keretben, vagy itt vannak a KPM különféle ren* delkezései, hogy csak a pici dol­gokat soroljam. — Átmenetileg el kell és el is lehet viselni. Nem örülök ezek­nek a rendelkezéseknek. Világ­gazdasági válsághelyzetben — ami ránk nagy hatással van — az ebből adódó belső gazdasági nehézségeink közepette, szükség van ilyen intézkedésre. Viszont nem szeretném, ha fordítva sülne el a puska, vagyis nehogy aztán mi csináljuk a válságot!... Ne­hogy eltúlozzuk a közvetlen in­tézkedéseket ... Azt azonban nem tartom az önállóságba való beavatkozásnak, ha az állam 10 —20 ezer hektárral többet kér egy-egy növényből a mezőgazda­ságtól. — A szövetkezetek sem. Szí­vesen teljesítik Bács megyében is, ahol ugyancsak netm tévesztik szem elől a népgazdasági érde­keket. — Ami a gépeket illeti, nincs mit tenni, kevés korszerű erő- és munkagépet tudunk importálni. Tehát elosztjuk, vagy ha szeb­ben akarom foga'mazni: gazdál­kodunk vele. — A gép-gondokon többel se­gíthetne az ipar? Egyáltalán fel­fedezte már a magyar mezőgaz­daságot — mint vevőt, mimt pia­cot — úgy igaziból a hazai ipar? — Mennyiségnövekedés volt az elmúlt két évtizedben, de ezt nem mindenütt követte a minő­ség. Sajnos, a húsz-harminc év­vel ezelőtti mulasztást most ne­héz bepótolni, ugyanis már ek­kor meg kellett volna tennie a „felfedezést”, amire napjainkban egyre több a példa. A Rábát vagy a MEZŐGÉP-vállalat ok közül a kecskemétit, a szolnokit emlí­tem. Nyugati cégekkel együtt­működve technikailag is korsze­rű talajművelők, zöldség- és cu­kor répa-bet akarítők, valamint egyéb gépek készülnek. Ez ked­vező tendencia, aminek erősödé­sét várom, s azt is, hogy az ipar bátrabhan-ragadja meg a lehető­ségeket. Természetesen nagyon drága lenne csak a magyar me­zőgazdaságnak gépet gyártani. jAmikor azt mondom: gépgyártás a magyar mezőgazdaságnak, egy­ben azt is gondolom, gazdaságo­san, tehát az optimális gépszám piacát meg kell teremteni. Ez a külföldi értékesítés megszervezé­sét, s így a szélesebb piacot is jelenti. — őszintén szólva sokan már armak is örülnének, ha 'a hazai gépek alkatrészellátása gondta. lan lenne... Néhány tsz-mellék- üzemág ezen segít, sőt olyasmi­ket is gyárt, amit az ipar egyál­talán nem. A mezőgazdáságnak és egyéb felhasználóknak viszont szükséges. Mostanság többször hallani a kategorikus megállapí­tást: az ipari szakképzettségű, muiikaeröt a mezőgazdaságban nem foglalkoztatják hatékonyan. Igaz ez? — Érdekes folyamatnak va­gyunk tanúi: 1981-ben huszon­egyezer, tavaly harmincnégy és fél ezer ember jött vissza az iparból a mezőgazdaságba. — Szóval azt mondja: „jött vissza", vagyis „kölcsönbe" dol­gozott egy ideig az iparban? — Többségük valamilyen szál­lal kötődik a mezőgazdasághoz vagy a faluhoz. A hetvenes évek­ben a mezőgazdaságból az ipar­ba 'Vándoroltak az emberek. Meg­figyelhető volt, hogy a faluból a városba törekedtek a családok. Mindez összefüggött a mezőgaz­daság csökkenő munkaerő-szük­ségletével, a falu kisebb eltartó- képességével, az ipar szívóhatá­sával. E természetes, helyesnek mondható folyamat közepette nem jutott senkinek sem eszébe, hogy „munkaerő-kölcsönről” len­ne szó. Akkor az ipar hatéko­nyabban tudta foglalkoztatni a munkaerőt és meg tudta fizetni. Az utóbbi két évben viszont az ötvenöt és fél ezer ember nem ok nélkül tért vissza a mezőgaz­daságba. Harmaduk vállalt mun­kát az alaptevékenységben, a többiek az ipari melléküzem- ágakban. Nem tartom helyes megállapításnak: ha ott marad­tak volna korábbi vállalataiknál,a akkor most társadalmilag hasz'-* nosabb munkát végeznének. Azoknak, akik azt mondják, hogy a tsz-ekben a visszajötteket nem foglalkoztatják hatékonyan, az a válaszom, hogy ha a korábbi munkahelyükön tudták volna őket hatékonyabban foglalkoz­tatni, akkor ott többet keresnek, és nem mennének vissza a me­zőgazdaságba. A gazdaságpoliti­kánk is azt hirdeti, hogy a haté­konyabban, többet és jobban dol­gozók kapjanak több bért. A szö­vetkezetek mindig és most is szem előtt tartják a hatékonysá. got. Nem „bírják” el, például az elfekvő készleteket, a raktárra termelést. Termékeikkel valós társadalmi igényt elégítenek ki. Az ipar és a mezőgazdasági mel­léküzemág szembeállítása nem szerencsés, több szempontból helytelen is. — Mégis napjaink egyik vita­témája ... — Valóban az. A melléküzem- ágak helyzetét,, szerepét többen helytelenül'ítélik meg, ezt nem lehet elfogadni. A mezőigazdaság élt először ebben az országban a tőkeallokáció lehetőségével. Pén­zét ugyanis befektette nem me­zőgazdasági, vagy éppen az alap- tevékenységet segítő élelmiszer- ipari beruházásokba. Indítékai között a kényszer és a szükség- szerűség egyaránt megtalálható. Azonban mindenkori jellemzője, hogy a vállalkozásokba befekte. tett tőke nyereségével az alapte­vékenység fejlesztését szolgálja. Vagyis az ipari tevékenységben a munkaerő hatékony foglalkozta­tottsága hat az alaptevékenység­ben dolgozók munkájának haté­konyságára is. Egyébként a me­zőgazdasági szektorón belül ta­valy csak a szövetkezetek tud­ták növeli termelésüket, mégpe­dig tíz százalékkal. — Hasznos ez a munkerő- áramlási folyamat? — Nem mondhatom, hogy örü­lünk; de el sem vagyunk' kese­redve. Ha viszont tovább tart, arra komolyabban kell figyelni. Ronthatja a jövedelmezőséget, ha többen termelünk ugyanannyit, vagy csak kicsivel többet, mint korábban. — ön szerint milyen úton jár Bács-Kiskun megye mezőgazda­sága? — Udvariaskodás -nélkül mon­dom: a megye mezőgazdasági termelése kiemelkedően jó. Je­lentős erőfeszítéseket tesznek a csekély' értékű homokterületek eredményes hasznosítására, a termelés pedig sokszínű. Tapasz­taltam, hogy a megyei pártbi­zottság, a szakirányítás és a tsz- szövetségek mindenben segítik a mezőgazdaságot az elképzelések megvalósításában. 'Örülök, hogy egymással összhangban és meg­értéssel dolgozik a két tsz-szö­vetség, ugyanakkor egészséges rivalizálást is megfigyelhettem. Jó levegőjű, demokratikus szel­lemű a szövetkezeti mozgalom Bács-Kiskun megyében. Megfia­talodott a vezetés is, bár nem olyan arányban, mint az ország egészében. Itt így helyénvaló, mert ez nem kampányfeladat, hanem bizonyos helyzetekből adódó tennivaló. Az idősebbek élettapasztalata, irányítani tudá­sa előreviszi a gazdálkodást. A vezetőkre napjainkban nagy és összetett feladat hárul — akár fiatal, akár idős. Legfontosabb, hogy értsék a szövetkezeti de­mokrácia lényegét,' képesek le­gyenek a szintézisre, eleget tud­janak tenni a; technikai fejlődés­ből, a változó követelményekből adódó feladatoknak úgy, hogy a demokratikus légkör megmarad, jón. Ilyen szempontból is élen­járóknak tartom a megye szövet­kezeteit, az itteni vezetőket. — Bizonyára bíráló megjegy­zése is van ... — Konkrét okom nincs. Álta­lánosságban annyit mondhatok: ne legyen szokványbeszéd a ha­tékonyságról szólni, erkölcsileg se koptassák el e szót, azonban a gondolkodást és a cselekedeteket itassa át továbbra is a haté­konysági szemlélet. — A termélés hatékonysága ma már ném szűkíthető le és ér­tékelhető csupán egy-egy gazda­ságban. Élelmiszer-termelési vertikumok alakultak, amelyek­ben, ha egy-egy láncszem vagy kapacs hiányzik, vagy laza, el­döntheti a termelés hatékonysá- , gát, sőt a cselekedetek értékét,' értelmét is. Ha szélesebben vizs­gálódik — például a hús-, zöld­ség-, szőlő-, borfeldolgozást, -tá­rolást szemlélve —, akkor is elé­gedett? — Korántsem. Ezeket illetően ellentmondások vannak a me­gyében. Nem mondom, hogy ed­dig semmi sem történt a feldől, gozást, a tárolást illetően, de a termeléshez képest kevés. Idő­szerű lenne a kiskunfélegyházi vágóhíd rekonstrukciója, népgaz­dasági érdekből is. A szállítások borzasztóan megdrágultak, s az ebből adódó többletköltségek tár­sadalmi veszteséget okoznak. Nem szerencsés, hogy Bács és Békés megyéből, de még Hajdú­ból is „átszivattyúzzák” a serté­seket a Dunántúlra, ahol a ko­rábbi döntések alapján a hús­üzemi beruházások megtörténtek. A veszteségeket csökkentené, ha már a következő ötéves tervben megoldódna a félegyházi üzem rekonstrukciója'. Ami a zöldség- gyümölcs-feldolgozást, a bortá- roló-építést illeti, még sürgetőbb a megyei igény valóra váltááa. Hűtőtárolóra éppen úgy szükség van, mint bortárolókra. Igaza van Csipkó Sándornak, amikor erről minden fórumon beszél. — És ön támogatja a megyét az említett fejlesztési elképzelé­sekben? — Támogatom. , * — Engedje meg, hogy végül valamennyi kollégám nevében megköszönjem, hogy a TOT a Petőfi Népéit óz elmúlt évi pub­likációiért nívódíjban részesí­tette. — A párt, a kormány, az or­szág parlamentje egyaránt pozi­tívan értékeli a mezőgazdaságot. Változatlan társadalmi rokon- szenv kíséri a magyar paraszt­ság munkáját. Ebben jelentős szerepe van a sajtónak, az új­ságíróknak is. Azt kérem a Pe­tőfi Népe és az ország valameny. nyi újságírójától, hogy a koráb­biakhoz hasonlóan kísérje figye.. lemmel a mezőgazdaságot, de kritikusabban, még annál is, mint ahogyan a társadalom el­várja. A túlzott dicséret éppen olyan ártalmas, mint az elha­markodott, indokolatlan bírálat. Vannak emiatt aggodalmaim: el­bízzuk magunkat, ml, a mező- gazdaságban dolgozók. A másik pedig: sokan azt hiszik, a me­zőgazdaságban minden rendben van, ide nem kell pénz, sőt el lehet venni, mert gondok csak másutt vannak. Ez így nem valós, a téves ítélettel nemcsak az ága­zatot sújtják, hanem holnap már a népgazdaságot, az egész orszá­got. — Köszönöm a beszélgetést. Csabai István i Változatlan a társadalom

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents