Petőfi Népe, 1983. május (38. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-10 / 109. szám
1983. május 10. O PETŐFI NÉPE • 5 Hopp Ferenc, a kelet-ázsiai művészeti múzeum alapítója Hopp Ferenc; a róla elnevezett keleti művészeti múzeum alapítója százötven éve szűleített a morvaországi - (csehszlovákiai) Fulnekben, ahol atyja sekrestyés volt. Az elemi iskola és a gimnázium néhány osztályát szülővárosában végezte, s tizenhárom éves korában, 1845-ben Pestre került, Calderoni Isitván. optikus üzletébe. A szokásos tanulóévek után itt lett segéd 1851-ben, s néhány év kivételével e cégnél élte le egész életét, előbb mint alkalmazott, később mint üzlettárs, és végül mint tulajdonos. Hopp Ferenc tanu'lóévei alatt a pesti kereskedelmi iskolát látogatta, majd vándorútra kelt, és 1853-tól 1855-ig Bécsben dolgozott. Személyére azonban legnagyobb hatással azon útja bírt, amikor 1857-től 1861-ig New Yorkban az amerikai üzleti élettel ismerkedhetett meg. A fiatal optikussegéd, Hopp Ferenc, ott volt azok között, akik 1857-ben New Yorkban végignézhették a felkelő nap országa követségi felvonulását. Ez volt az első japán követség az USA-ban. A követség egyik tagjától japán ezüstpénzt kapott ajándékba, amit Hopp Ferenc egy távcsővel vi- szonzott. Lehetséges, hogy ekkor ébredt fel benne az érdeklődés e -távol-keleti ország iránt. Amerikai főnöke, Benőit Khan nagyon megszerette, és meg akarta nyerni üzlettársának, ez azonban nem sikerült, mert Hopp Ferenc visszatért Magyarországra a Cal- dercni céghez. Ma már nehéz nyomon (követni, hogyan lett a Morvaországból Pestre kerülő fiatal Hopp Fe- rencből lelkes pesti polgár és magyar hazafi. Az 1848—1849-es szabadságharc lázas forradalmi napjai őt is tűzbe hozták, később is tisztelte ennek emlékeit, de ő elsősorban az iparűzés és a kereskedelem embere volt. New Work-i segédévei alatt annyit megtakarított, hogy hazatérve Calderonitól először az üzlet felét, majd négy évvel később az egészet átvette. Kitűnő üzletember volt, s nem véletlen, hogy a nagy magyar Azsia-kutató, Stein Aurél is tőle vásárolta meg az indiai expedíciójához szükséges fényképezőgépeket és mérési műszereket. Hopp Ferenc felismerte az iskolai szemléltetés fontosságát, ezért taneszközöket szállított a közoktatási intézményeknek. Ezzel az volt a célja, hogy a hazai ipart íejlesz- sze, s az ország pénze ne kerüljön külföldre. Kertjét és a házát — ahol ma a' róla elnevezett múzeum áll — nagyon szerette. Ez a valaha híres pesti keleti kert a jávai világhírű holland botanikuskert, a Buytensorg (Gondűző) mintájára épült ki. A múzeum kértjéSen még ma is ott állnak a Kínából, Japánból és Indiából hazaküldött szobrok, szentélyek, továbbá a kínai pavilon kapuja. Utazásai közben eleinte barátainak szánt emléktárgyaikat vásárolt, de gyűjtőszenvedélye nem tett különbséget a természet és az femberi kéz alkotta tárgyak között, mivel nagyon kedvelte az • Jávai démonfigura (vulkánikus kő XI—XII. sz.). ásványokat, a drágaköveket, a finom gépeket és műszereket, egyéb ritkaságokat. Végül gyűjteményében mégis a művészeti alkotások kerültek többségbe. Kitűnő érzékkel és nagy szerencsével vásárolt, de ezt elősegítette iparos? és 'kereskedő munkássága is, mert a japán tárgyak közül legszívesebben a lakkművészeti alkotásokat szerezte be. s a kínai művészet köréből nagyon vonzották a féldrágakövek. Életrajzírója, Felvinczi Takács Zoltán helyesen mutatott rá. hogy Hopp Ferenc nem volt művészettörténész, nem végzett ilyesfajta tanulmányokat, nem rendelkezett korlátlan anyagi lehetőségekkel, de kifinomult ízlésű volt, és egyre igényesebben vásárolt pesti gyűjteménye részére .A Sugár úti villája valóságos múzeum lett. A múlt század utolsó éveiben megvásárolta Xantus János hagyatékának egy részét, s voltak megbízottai, akik a budapesti műtárgykereskedésekben felmerült keleti tárgyakról azonnal értesítették, és ezek rendszerint a Hopp-villába kerültek. Az első világháború kitörése előtt, 1913-ban érkezett haza utolsó, ötödik világjáró útjáról; 81 éves, testi és szellemi ereje, kedélyállapota kitűnő volt. Hopp Ferencet mégis már korábban is foglalkoztatta gyűjteményének sorsa. Utolsó végrendeletében. 1919-ben az egész keleti műtárgygyűjteményét és az Andrássy út 103. alatt levő villáját és keleti kertjét a magyar államra hagyta. Ez önálló ázsiai múzeum létesítését jelentette, mivel Hopp Ferenc végrendeletében azt is kikötötte,' hogy az állam tulajdonában levő egyéb keleti művészeli gyűjtemények is a Hopp Múzeumba kerüljenek, s jöjjön létre egy egységes és impozáns keleti művészeti múzeum. Az ajándékozási okirat a Tanácsköztársaság idején keletkezett, s különös szerencse, hogy ezt az ellenforradalmi rendszer nem semmisítette meg. Ma már 64 éve áll fenn a múzeum, műtárgyainak a száma meghaladja a húszezret, és kitűnő keleti művészeti könyvtárral rendelkezik. Hopp Ferenc 1919. szeptember 9-én halt meg. A Kerepesi úti temetőben temették el a főváros által adományozott díszsírba. G. K. CAMPING-MOZI, KIRÁNDULÁS Diákcentrum Az MTI írja: „Országszerte több városban alakítanak ki az idén diákcentrumokat, az iskolán kívüli művelődés, szórakozás központjaiként. Néhány helyen tavaly — kísérleti jelleggel — már léteztek ilyen központok. Az ifjúsági szövetség arra törekszik, hogy elsősorban a megyeszékhelyeken és az iskolavárosokban, folyamatosan tevékenykedő diákcentrumok jöjjenek létre, amelyek tájékoztatási és szolgáltató gócpontokká válnának." Az ország néhány városában — például Budapesten. Debrecenben — már évek óta gazdag programokat kínálnak az ilyen centrumok. Lapunkban riportban számoltunk be a bajaiak kezdeményezéséről . . . Kecskeméten 1982 nyarán már volt diákcentrum, de akkor életképtelennek bizonyult. Átgondoltan, a társintézményekkel karöltve, hónapok óta szervezi a KISZ kecskeméti városi Bizottsága az idei DC-t. A KISZ KB és az Állami Ifjúsági Bizottság pályázatára is elküldték javaslatukat. A minap hozta az örömhírt Kiss András városi KISZ-titkár, hogy húszezer forintot nyertek pályamunkájukkal. Mi lesz a centrumban? Segít az Erdei Ferenc Művelődési Központ, a Szalvay Mihály Üttörő- és Ifjúsági Otthon, a Bács-Kis- kun megyei Moziüzemi Vállalat, az Expressz megyei kirendeltsége, az MHSZ, a városi sporthivatal, a vendéglátó vállalat, a SZÜV, a planetárium, a Szóraka- ténusz és az Ifjúsági Rendező Iroda. A rendezvényeken kívül tanfolyamokat szerveznek, munkalehetőségeket javasolnak a fiataloknak. A város főterén állandó könyvárusítás lesz. A diákcentrum az úttörő- és ifjúsági otthonban fogadja a vakációzókat. június 11-től augusztus 21-ig. A megyei művelődési központban júniusban Bács-Kiskun amatőr pop-jazz-rock együttesei találkoznak, jön az Omega együttes, fellép a Garabonciás Stúdió. Minden szerdán lesz Popháttér című műsor. Az Univer presszóban szombatonként a Garabonciások vagy a Vujicsics-együttes várja az érdeklődőket. Június 27- től július 1-ig Kecskemétre hívják az országos úttörő népijáték- fesztivál vendégeit. A zenekedvelők Bach Máté-passióját is hallhatják. Az IRI és az Expressz rendezésében Karthago-, East-, Hobo Blues Band-, Bikini-koncert lesz, amire az építőtáborozó diákokat is várják. A Szalvay Mihály Úttörő- és Ifjúsági Otthonban hétfőnként a Ragtime zenekar szórakoztatja a hallgatóságot. Szabadtéri rendezvényeik is változatosak: Ba- csa Ferenc pol-beat énekes, a Kaláka együttes, a Perem Színpad, a Ki mit tud? győztesei; humoristák, bűvészek, bohócok lépnek pódiumra. A moziüzemi vállalat ajánlata: kedden, szerdán az Otthon moziban filmmúzeum, csütörtökön és pénteken a Forradalom utcai iskola udvarán kert-, a városban camping- és strandmozi. Az Expressz Ifjúsági és Diák Utazási Iroda megyei ki- rendeltsége tizenhárom egynapos kirándulásra hiv. B. T. T ehet ség Egy 15 éves amerikai kamasz megvédte doktori disz- szertációját. Egy hasonló korú szovjet fiút orvossá avattak. Egy másik fiatalember, még alig húszesztendős, már professzor ... Bizonyára felkapják a fejüket (és hitetlenkedve csóválgatják) a magyar újságolvasók, amikor ilyen és ehhez hasonló hírekre bukkannak a sajtó hasábjain. Reagálásuk indokolt, hiszen efféle esetek, szenzációk (?) nálunk elképzelhetetlenek. Nem azért, mintha a magyar ifjak elméje gyengébb anyagból gyú- ratna, hanem azért, mert jelenlegi iskolarendszerünkben ez lehetetlen. Szülessen bár a világ legzseniálisabb, legtehetségesebb gyermeke e földre, itt a tudás elismerése, rangja életkor kérdése is. Vagyis doktor nálunk csak akkor lehet valaki, ha legalább 17 évig koptatta az iskolapadot. Ez az „előírás”. Függetlenül attól, hogy esetleg kevesebb idő is elegendő lenne egyesek számára, az adott (követelmények szerinti) tudásanyag elsajátításához. Ismeretes, hogy a tehetség nem más, mint bizonyos hajlamok, rátermettségek, képességek egymásba kapcsolódása, sajátos integrálódása, miáltal kimagasló, átlagon felüli teljesítményeket produkálhat valaki, valamilyen területen. A gyermek képességét kát tényező befolyásolja alapvetően: az öröklés (az öröklött adottságok) és a környezete. Általában ez utóbbinak a problémái szembetűnők, a képességek (s végső soron a tehetség) csiszolása, fejlődése terén. Nálunk a környezet — amely a gyermek esetében a családi és az iskolai életre korlátozódik — nem teremt megfelelő feltételeket ahhoz, hogy „kamasz zsenik" születhessenek. A számtalan problémára számtalan magyarázat adható. Íme néhány: egy egészséges légkörű családban sem foglalkoznak a szülők annyit iskolás korú gyermekükkel, hogy az ugrásszerű, gyors léptekkel vehesse a tudás lépcsőfokait, amennyiben adottságai megengedik. Egyszerűen nincs rá idő! Idejük javát leköti a munkájuk, a társadalmi megbízatások, teendők, vagy a maszekolás, a háztájizás, a másodállás ... S ami marad, azt mindennapi gondok, bajok őrlik fel kegyetlenül. így arra az álláspontra helyezkednek, hogy nekik a család, a gyermek megélhetését, jólétét kell megteremteniük, a többit elintézi az iskola. Sőt, az a nézet is egyre terjed . — mert ezt látszanak igazolni a mindennapi tapasztalatok —, hogy minek sokat tanulnia, tudnia a gyereknek, egy jó szakmával sokkal többre (több pénz!) viheti. S akkor még nem beszéltünk az úgynevezett hátrányos, illetve veszélyeztetett helyzetű gyermekekről. Vajon hány nagyszerű adottságokkal rendelkező emberpalánta szellemi fejlődése „fonnya- dozik” alkoholista, agresszív vagy bűnöző szülők mellett? Valójában oktatási rendszerünk sem tud zöld utat adni az átlagosnál tehetségesebb gyermekeknek. A közelmúltban a Hazafias Népfront is tárgyalta ezt a témát. Nincsenek speciális iskoláink (amilyenekben a szovjet, amerikai kamasz zsenik csiszolódnak). Az oktatás tárgyi és személyi hiányosságai évtizedes problémák. A legtöbb helyen még ma is 35—40 nebuló tanul egy osztályban, vagyis ha elosztjuk, alig több mint egy perc jut egy gyermekre egy tanítási órán a pedagógus idejéből. Arról nem is szólva, hogy a képesítés nélkül tanítók száma még mindig jelentős (állítólag a következő évtizedre várható, hogy megszűnjön a pedagógushiány országunkban). Tehát az átlagos tehetségű gyermekek oktatása, szellemi fejlődése sincs még mindenhol optimálisan biztosítva, nemhogy az átlagon felülieké. Egyszóval; nem könnyű (!) idejekorán, kamasz fejjel zsenivé nőni ma még. Mármint nálunk, Magyarországon. És igaza van az újságolvasónak, ha a tizenéves, kimagasló tehetségekről olvasván a fejét csóválgatja. Különösen akkor, ha nem hitetlenségből teszi, hanem a mi gyermekeink lehetőségeit mérlegelve. Koloh Elek SIKER* NYÍREGYHÁZÁN Az év kórusa A kecskeméti egészségügyi szakiskola és a Szakszervezetek Megyei Tanácsa kórusa olyan szépen szerepelt a szakmunkásképző intézetek számára, meghirdetett kórustalálkozókon, hogy a mintegy negyven tagú énekkart meghívták az elmúlt hét végén rendezett nyíregyházi országos bemutatóra. Sipos Károly karnagy ismét kitűnően felkészítette a dalkultúrát kedvelő leendő ápolónőket. asszisztenseket. Főként Kodály-művekből álló műsorukat elismerően méltatta a zsűri. Ök is megkapták az Év kórusa címet és nekik ítélték az egyik pénzdíjat. KÖNYVESPOLC Illés Sándor: Felszáll a köd TUDÓSÍTÁS MISKOLCRÓL Az író új, immár huszonegyedik kötetének érdekes témáját itt, Bács megye egyik ismert falujában szerezte, Igen, így ahogyan mondom: szerezte. Le sem tagadhatná, mivelhogy a történet színhelyére csaknem hetente leutazik, rokoni látogatásra, Budapestről. Jó szemű és jó hallású író-riporter a Magyar Nemzet nyugdíjas főmunkatársa, származásánál fogva is alaposan ismeri a magyar falu életét. Így elmondható: könnyedén vette a startot új regényének, a Felszáll a köd címűnek megírásához. A szereplők valamennyien a kalocsai járás egyik Duna menti községében, Szintesen élnek és halnak. Szirtes költött név. A község viszont valóság. A szocialista élet- és munkaközösség szép példája. Van ott minden, ami a hetvenes években létrejött és elfogadtatott ! Van termelőszövetkezetük, jól jövedelmező melléküzemággal, van áfész-boltjuk és kirendeltségük, kujonkodó igazgatóval, meg reggel-este zajos csárdájuk, italboltjuk. Vér-hús, sőt: vérdús, ám tőröl metszett mai emberek lakják. Bejárnak Kalocsára törvénybe, lemennek vásárolni Bajára, átrándulnak Du- napatajra, vagy Soltra csípős-ízletes pacalpaprikásra, Fajszra, Bátyára, Hajósra tapasztalatcserélni — van megesett téesz-fö- könyvelőnőjük, aki csak úgy szabadulhat meg tértiétől, ha élőbb lefekszik a falu világotjárt orvosával. De van a Duna-szige- ten öreg halászuk is, aki mindenről tud: „Távolról figyeli'csak az életet, amely olyan i előtte, mint a nyitott könyv" — mondja az író. Aztán Simon János, a fiatal szőlészgyakornok, aki Kecskeméten szedte magába a tudományt, s aki nem hagyja magát lebeszélni a telepítésről, noha megmondták neki: hiába szivós- kodik, a bankkölcsönt nem arra kérte a téeszelnök, hanem sertés- hizlalásra, kolbászgyárra. Az igen! Abban van fantázia. Szőlőtelepítés? Ufcyan... Szökött rabot is keresnek. Állampusztáról lépett olajra! A rendőr őrmester valódi falusi karhatalom; kriminalista a maga módján, nyomoz, szimatol, mint egy rendőrkopó a javából. A postás is valódi falusi hírharang, kétlábon járó borosbutykos — vagy amit akartok! A postáskisasszony csúnya, ragyás az arca, hosszú, vékony az orra és rendre felbontja a leveleket, elolvassa a levelezőlapokat. Olyan ez a háromszáz oldalas könyv, mint egy színesen, frap- pánsul megírt folytatásos, nagy riport. Olyan, amilyenről, manapság egynémely újság főszerkesztője álmodozik, ha már-már belefásul saját lapjának töméntelen, színevesztett, matt cikkeinek, riportjainak olvasásába. (Szépirodalmi — 1983.) Vass Imre Film és közművelődés Oberhauseni élményeiről kérdezgettem a 23. miskolci film- fesztivál vendégei a Tiszai pályaudvarról a Rónai Sándor Művelődési Központba szállító autóbuszon Magyar József rendezőt. Jól fogadták bemutatott alkotásainkat. (A társadalmi közérzetre rendkívül fogékony beszélgető partnerem Szavak nél-, kül című filmje két díjat is kapott.) A Német Szövetségi Köztársaságból hazatérve Zala megyében járt: régen vett részt ilyen színvonalas ankétokon. Az egyik fővárosi népművelő a rö- vidfilmek Bács-Kiskun megyei forgalmazásáról érdeklődött. . Az érkezés utáni percekben ismét nyilvánvalóvá vált számomra. hogy a tájékozódás, a tapasztalatcsere a borsodi találkozó legfontosabb rendeltetése. Be-, nyomásomat az ünnepélyes megnyitó előtti percek is megerősítették. Rendezők, újságírók, operatőrök kis csoportokban nézegették a tartalmas programfüzetet, válogattak a kínálatban. Sok ismerős arcot láttam a művelődési intézmény nagytermét megtöltő közönség soraiban. Fehéri Tamás, Lakatos Iván, Kárpáti György, Szabó Árpád rendezők nevét jegyeztem föl noteszomba. A szervezők nagy örömmel köszöntötték Hegyi Füstös Lászlót. „Legutóbb hatalmas sikere volt a Pannónia Rajzfilmstúdió rendhagyó rajz- óráinak”, nyilatkozta a fesztiválújságban Kováts György, a művelődési központ igazgatója. A Pannónia Filmstúdió kecskeméti műtermének tervezőjét több helyre is meghívták. Részt vett a rövidfilmek és animációs filmek felhasználási lehetőségei az iskolai és az iskolán kívüli nevelő munkában című ankéton mint felkért hozzászóló. A kecskeméti rajzfilmstúdió kiállításával nyitott a felújított Ady Endre Művelődési Ház. A tizenöt fesztivál-vetítésen ' 1 kecskeméti művészeket Horváth Mária Az éjszaka csodái című animációs filmje és Molnár Péter Majd a tisztáson tárgy- és rajzanimációja képviseli. Mindkettőjük, munkásságát ismerteti a május 5. és 10. közötti találkozóra kiadott prospektus. Rózsa Kálmán városi tanácselnök, a vendégekét köszöntő beszédében hangsúlyozta: nemzetközi elismerések, dijak jelzik a magyar filmművészet magas színvonalát. György István filmrendező, érdemes művész, a fesztivál igazgatója mutatta be az idén Berecz Jánosnak, a Népszabadság főszerkesztőjének vezetésével dolgozó zsűrit. A kialakult szokások szerint széles körű társadalmi bíráló bizottságot is alakítottak, amely a közönség díjának az odaítéléséről dönt. Már az első napi vetítéseken érződött, hogy társadalmi problémáink nem kerülték el a filmes szakemberek figyelmét. Az 50 1981-es magyar filmhíradó ironikus hangvétellel a könyvkiadás, a nyomda és a könyvterjesztés viszályát tárgyalja a Miért állnak? Magyar József azt vizsgálja, hogy miért nem dolgozzák ki sokan munkaidejüket. Korai az esélylatolgatás, de véleményem szerint a munkahelyi lógást elszomorítóan és mulatságosan leleplező Miért állnak? című dokumentumfilm bizonyára a zsűri figyelmét is felkeltette. Pénteken a modern Diósgyőri Vasas Művelődési Központban kezdték meg tanácskozásukat a II. országos közművelődési filmfórum résztvevői. A talán-talán kissé túlméretezett rendezvényen dr. Gombár József, a MO- KÉP igazgatója a rövidfilmek forgalmazásának helyzetéről adott tájékoztatást: Az elmúlt tíz évben a magazin jellegű híradók és a gyermek rajzfilmek ritkulásával sajnos csökkent a moziforgalmazás számára átadható filmek száma. Meglepően kevés rövidfilmet, vettünk át külföldről. Számításaik szerint a 35 milliméteres filmeket vetítő mozikban 23. MISKOLCI FILMFESZTIVÁL, Ö83.má^js5-D évente mintegy 20 millió néző láthat rövidfilmet. A televízió térhódításával a rövidfilmek egyre inkább a képernyőn keresztül találják meg közönségüket. A moziszerű forgalmazásban egyre inkább kidomborodik ezeknek az alkotásoknak köz- művelődési jellege. A megjelentek egyetértettek megállapításával: „Szükségesnek látszik a gyártásnak és terjesztésnek olyan átfogó reformja, amely intenzívebb terjesztést tesz lehetővé.” A közművelődési filmfórum tavaly Kecskeméten elkezdődött eszmecseréjének további tanácskozásairól, a záróünnepségről szerdai számunkban közlünk tudósítást. Heltai Nándor • Szibériai bronzveret i. c. VI—VIII. század. ft Hopp Ferenc' portréja.