Petőfi Népe, 1983. május (38. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-14 / 113. szám
w* • VELOX-rendszerű sor- és családi házak épülnek a Ku- lin-közbén. ÖTÖDSZÖR KIVÁLÓ AZ ÉPSZISZ WC A szolgáltatás műhelytitkai A kecskeméti Épületkarbantartó és Szolgáltató Ipari Szövetkezet immár ötödik alkalommal nyerte el az Építésügyi és Város- fejlesztési Minisztérium Kiváló Szövetkezete címet. Nusser Elemér elnök, Haág Tibor párttitkár. Mindketten „régi motorosok”. Nem pusztán tájékoztatnak: érvelnek, indokolnak, talán fel sem merült, vagy nagyon is valóságos kételyeket oszlatnak szét. Azt hiszem, nemcsak másokban, olykor-olykor önmagukban is. Íme, az elnök: — Kérem, mi kijelölt fogyasztási szolgáltató szervezet vagyunk. Az ötödik ötéves terv idején szemeltek ki bennünket erre a feladatra, amelynek szervezeti feltételeit, eszközrendszerét meg kellett teremtenünk, szakmai felkészültségünket tovább kellett nö-. vélnünk. A hatodik ötéves terv idpszakát már így kezdtük. A párttitkár: — Döntenünk kellett: vagy vállalkozunk arra, amire felkértek bennünket, és szolgáltató szervezet leszünk, vagy maradunk, ami voltunk; hagyományos értelemben vett építőszövetkezet. Az egyik lehetőség új volt, ismeretlen, ám széles lehetőségeket, perspektívát kínáló, a másik kockázatmentes. Az elhatározás egyben politikai döntés is volt., A pártszervezet, a szakszervezet, a szövetkezeti bizottság és az egész tagság egyetértett abban, hogy arra vállalkozzunk, amitől oly sokan ódzkodtak. Közös elhatározás volt ez, amelyet közösen hajtunk végre. Az ÉPSZISZ azóta bizonyított. Tevékenységével elégedett nemcsak a minisztérium — a lakosság is. A közvetlen lakossági szolgáltatások —' karbantartási, javítási és egyéb munkák — értéke 1981- hez képest tavaly 11,9 százalékkal emelkedett. A korábbinál nagyobb részt vállalt a szövetkezet az iskolák, egészségügyi létesítmények karbantartásából, és a tavalyelőtti 71-gyei szemben 1982-ben 141 lakás felújítását végezték el. — Szolgáltatásaink iránt egyre nőnek az igények — így a szövetkezet elnöke. — Ezeket magas get és 25 ezer apróbb javítást végzünk évente. Ez a szövetkezet fogékony az újra. „Mi igyekszünk másoknál egy lépéssel mindig előbbre tartani” — mondja Nusser Elemér. 1981. január 4-én az országban elsőként megnyitották a magánerős lakásépítők szolgálati irodáját. Majd pártfogásukba vették a NO- FINES-technológiát, azt a lakás- építési módot, amellyel 6300 és 8000 forint közötti összegbe kerül egy négyzetméternyi lakás. S már épülnek a Kulin közben a VE- LOX-rendszerű sor- és családi há-* zak. A párt alapszervezet titkára: — Én azt mondom: merni kell vállalkozni, nem szabad félni az újtól. Mi, például már két esztendeje kölcsönzünk építőipari gépeket, s most mégis hozzásegítettük az ÉGV-t hasonló tevékenység megkezdéséhez. Nem tartunk a konkurrenciától ? — kérdezhetné bárki. Nem — válaszolnánk erre, mert tudjuk, hogy egyedül nem lennénk képesek megfelelni azoknak a lakossági igényeknek, amelyeknek kielégítése pedig legfőbb célunk. Sitkéi Béla • Az ÉPSZISZ árpádvárosi lakásszolgálati irodáját eddig négyezren keresték fel. színvonalon kielégíteni csak másokkal eredményesen együttműködve tudjuk. Ebben az együttműködési rendszerben a társvállalatok, szövetkezetek mellett megvan a helyük a kisiparosoknak is. Mi, az elsők között alkalmaztuk az új szervezeti formákat. Jelenleg három ipari szakcsoport dolgozik az ÉPSZISZ mellett, és egyre inkább kiszélesítjük a szolgáltatási szférában az érdekeltséget fokozó bedolgozói rendszert. Haág Tibor pedig ezt mondja: — Háromszázkilencvenen vagyunk, s a tagság fele 30 évesnél fiatalabb. Tíz ifjú emberből kilenc nálunk tanulta meg a szakmát. Szeretik a munkájukat, szorgalmasak, megbízhatók. Nem mondok egyebet: számos törzskuncsaftunk évek óta úgy rendeli meg lakása felújítását, hogy azt az alatt az idő alatt végezzük el,’ amíg ő a családjával nyaral. A megrendelő átadja a kulcsot, s amikor hazatér visszakapja — és vele együtt egy újjávarázsolt lakást. De említhetném azt az újításunkat is, hogy rövid idő óta a részlegvezetők szállítják ki az anyagokat a munkahelyekre. Ök vezetik a kocsit, átadják a szállítmányt, majd ellenőrzik a munkát. Minden módon igyekeznünk kell csökkenteni a kieső időket, hiszen 4500 nagyobb megbízatásnak teszünk ele(Tóth Sándor felvételei) i Tg* r • | « r r r 11 Pl'' Hiányzik a gyapjunyiro ollo kese —f Nyári meleggel köszöntött ránk a tavasz legszebb hónapja. A téli öltözékétől rég megszabadult már mindenki, aki csak tehette. Nem így a szegény birkák. Május ide, május oda többségük még mindig viseli a téli bundáját. Pedig vannak éppen elegen. A KSH megyei igazgatósága 1982 december végén 367 ezer juhot tartott számon, A szaporulat és az értékesítés folytán számuk ugyan változott, de szűkebb hazánkban mégis csak meg kell szabadítani legalább 350 ezer juhot a gyapjútól éppen ezekben a hetekben. A gyapjúnyírás ugyan március végén, április elején megkezdődött, de elég lassan halad. Kevés ugyanis a használható juh- pyírógáp. Nincs hozzá alkatrész. Az utolsó 200 darab nyírógép kést tavaly júniusban vitték el a kecskeméti AGROKER raktárából, és azóta pótlás nem érkezett. Pedig a kereskedelmi válla© íme a minta, vagyis a tettes. lat az 1983-as évre szükségesnek vélt mennyiséget, az 5000 darab kést, még ezerkilenszáznyolc- vankettő január 15-e 'előtt megrendelte. A külföldi cégnek 1983. március 31-ig kellett volna i^eszállít- tatnia 2000 nyírógáp-kástr, a fennmaradt 3000-et pedig a következő negyedévekben arányosan el osztva. Nem hogy a második, de még az első negyedévi mennyiséget sem kapta meg május 13-ig a kecskeméti' AGROKER. Pedig csak egy 60 milliméter hosszú és 27 milliméter széles fogazott, edzett acéllemezkéről van szó — a rhellékelt minta szerint —, amelyet sorozatban lehet gyártani. Ígéret természetesen van bőven a különböző szállítási határidőkre, de határidővel még nem lehet juhot nyírni. Legfeljebb birkát, aki hiszi, hogy akikor érkezik a megrendelt alkatrész, amikor szükség van rá. Tény, hogy megrendelhette volna a kereskedelmi vállalat az ötezer darab juhnyírógép-kést öt esztendővel korábban is. Csakhogy az évenkénti 14 százalékos készlethitel kamat elvitte volna a hasznát. Mert ennek a portékának éppen 14 százalék a kereskedelmi és a fogyasztói ár közötti külöhbözete. K. A. Konkrétan és felelősen — most Nemrég sorra-rendre jelentek meg kiemelt helyen a sajtóhírek: Kecskeméten, Győrött, Débrecenben és másutt kibővített ülést tartott a megyei pártbizottság. A fő napirendi pontok megegyeztek: az első titkár előterjesztése alapján megvitatták a Központi Bizottság április 12—13-i ülésének határozatából adódó feladatokat. A tennivalók viszont különböznek — attól függően, hogy hol tanácskoznak róluk, milyenek a sokszor emlegetett helyi, megyei sajátosságok. A héten megkezdődtek azok a járási, városi és városi-járási pártbizottsági ülések, amelyek kisebb, körzetekre szabottan képesek figyelembe venni a szóban forgó sajátosságokat, meghatározni a XII. kongresszus határozatainak végrehajtásából rájuk tartozó tennivalókat. Kecskemét, Kalocsa, Kiskunhalas után rövidesen a többi településen is megtartják eszmecseréjüket a felelős politikai testületek. A kiinduló helyzettel már fél évvél ezelőtt számot vetett a megyei pártbizottság, amikor arról volt szó, hogy felmérje a XII. kongresz- szus óta eltelt időszak eredményeit és értékelést, javaslatokat adjon a döntésre jogosult központi szerveknek. Néhány fontosabb jellemző, csupán emlékeztetőül: 567 ezer ember él 6 városban és 102 községben, 136 ezren munkásként keresik kenyerüket, 64 ezren szövetkezeti parasztok. Az utóbbi számadat azért is érdekes, mert csaknem ugyanennyien végeznek szellemi és más alkalmazotti tennivalót. Tíz évvel korábban a lakosságnak még csaknem egyharmada élt külterületen, tanyákon most 18 százalék ez az arány. De azt sem szabad elfelejteni, hogy a keresőknek mindössze 17 százaléka szakmunkás a Duna-Tisza közének ezen a részén. S az sem öröm, hogy a népesség bizonyos területeken csökken, az alkoholfogyasztás viszont nőtt. Tudomásul kell venni azt is, de korántsem valamiféle belenyugvással, hogy a bűnözésben Bács-Kiskun megye arányát tekintve országosan az első helyet foglalja el, s egyelőre emelkedik a garázda és erőszakos cselekmények száma. Lehet minderre azt mondani, hogy túl nagy a történelmi örökség. Csak éppenséggel beletörődni nem szabad. Hiszen időközben fölerősödött — s nemcsak a városokban — az urbanizációs folyamat, új üzemek, iskolák, lakások, áruházak épültek, alkotó, szellemi központok alakultak ki. A párt álláspontját sok felvetett kérdésben világossá tette az áprilisi határozat. Ennek tükrében kiegészfthetővé vált a fél évvel korábbi állásfoglalás. A társadalmi jelenségek és teendők egységes értelmezése — ami nem valamiféle kívülről vagy felülről diktált egység — most újabb erőket hivatott felszabadítani a gyakorlati cselekvésnek. Persze itt van rögtön ízíg-vérig mai aktualitásával az egyéb&éftt Örök kérdés: hogyan? A válasz akár lsét- szóba sűríthető. Az egyik konkrétan. A nyélyészek és stiliszták ugyan óvnak az ilyen kifejezésmódtól, és inkább az egy bizonyos, tényleges, kézzelfogható fordulatok használatát ajánlják. Mindegy: a lényeg azonos, és minden bizonnyal érthető. Még pontosabban: a ködös általánosságokkal, esetleg a nehezedő feltételekre hivatkozó, búsmagyarra hangolt kesergéssel nem megyünk semmire, legalábbis biztos, hogy megközelítőleg sem annyira, mint szeretnénk. Kevés, nagyon kevés például arról beszélni — bármilyen nagy a hangerő —, hogy segíteni kell a családalapító fiatalok letelepedését.-Ehhez, mint ahogy általában a lakásépítések érdeke megköveteli, el kell mozdulni az építőanyag-hiányos J állapotból, amit most már kormányszintű-intézkedések is megköny- nyítenek. Vagy gyönge, nem áll hivatása magaslatán a kereskedelem? Az ellátás javítását folytatni kell az új formák és módszerek terjedésével, társulásokkal, a megyei termékek nagyobb arányú forgalmazásával, megfelelőbb áruterítés és nyitvatartási rend kialakításával, további felyásárlóhelyek kijelölésével és ezek ismertetésével. Másik kulcsszó, most a felelősség: kinek- kinek felelősen kell intéznie dolgait. Beletartozik ebbe az adott hivatás, szakma lehető legjobb művelése, a véleményeknek az a fajta képviselete, amely nem enged különbséget a taggyűlésen vagy termelési tanácskozáson résztvevő közösségi, illetve a magánember állásfoglalása között, s még sokáig lehetne sorolni a példákat. De csak szavakkal megváltani dolgokat nem lehet, ahhoz cselekvés kell. Halász Ferenc ÚJ KÖLTSÉGVETÉSI ÜZEM Jó munkalehetőség Tiszaalpáron A tervszerű településfejlesztésben növekvő szerepük van a tanácsi költségvetési üzemeknek, illetve a házilagos építőbrigádok, nak. Az előbbi — a nagyobb — szervezetek sok helyütt ma már komoly szakmai felkészültséget igénylő létesítmények kivitelezésére is vállalkoznak. Tavaly huszonhárom költség- vetési üzem tevékenykedett Bács- Kiskun megye városaiban és nagyközségeiben, s az idén újabbak alakultak, illetve alakulnak Jánoshalmán, Tompán, Tiszaal- páron, Baján, Solton, Herceg- szántón és Dávodon. Tiszaalpáron április elseje óta működik az üzem. Novák Lajos, a nagyközség tanácselnöke elmondta, hogy öt évvel ezelőtt hozták létre a házilagos építő- brigádot, melynek tíz dolgozója jól ellátta feladatát, ök építették az öregek napközijét, az úttörőházat és a szép óvodát, elvégezték a tanácsi intézmények szükséges felújításait. Ez a brigád azonban — kis létszáma ás szakmai összetétele miatt — már nem tud, s a jövőiben. még kevésbé tudott volna teljes mértékben megfelelni a növekvő építési és kommunális szolgáltatási igényeknek. A nagyközségi tanács ezért határozta el a nagyobb létszámú költségvetési üzem megalakítását. Lényeiében a volt házilagos brigádot bővítették ki, harminckét tagúra, többnyire olyan szakemberekkel, akik azelőtt máshová jártak el dolgozni, s akik az első hívásra szívesen vállaltak munkát helyben. / A beindításához félmillió forint forgóeszköz-támögatást kaptak a .megyei tanácstól. Az egyéb feltételeket helyi erőből teremtették meg. A nagyközség tanácsa 14 millió forintot szavazott meg a szükséges anyagok, valamint tehergépkocsi, traktor, pótkocsik, szállítószalag, betonkeverők, kéziszerszámok, állványok és egyéb technikai eszközök beszerzésére. Most az egyik legfőbb dolguk az általános iskola 8 tantermes új épületszárnyának a felépítése, melyhez tornacsarnok és több napközis terem is csatlakozik majd. A tanulmányi épületszárnyat 1984 szeptemberére, a többi létesítményt pedig egy évvel később kell átadniuk. Az idén mintegy tízmillió forint építés- szerelési munkát végeznek az oktatási intézményen. ■Hattagú részlege köti be a közelmúltban Tiszaalpárra „érkezett” vezetékes gázt és építi be a gázszerelvényeket a lakásokba, közintézményekbe. így senkinek sem kell szakemberek és anyagok után szaladgálnia, hangsúlyozza a tanácselnök, csak a tanácsnál kell bejelentenie az igényt Az idén egyébként az intézményekbe és nyolcvan—száz családi otthonba jut el a korszerű fűtőanyag. Az üzem fontos teendői közé tartozik természetesen a közterületek fenntartása, a felújítások folyamatos végzése és a köztisztaságról való gondoskodás, a szemétszállítás is. Terveik szerint később — a szükségletnek megfelelően — mintegy megkétszerezik majd e tanácsi munkaszervezet létszámát Ezzel további jó lehetőséget teremtenek az elhelyezkedésre a kényszerűségből ingázó tiszaalpá. riaknak, és azoknak a helybeli fiataloknak is, akik még ezután szereznek szakmát. R. M. „Hordozható” fűtésrendszer Élettartama legalább 15 év A Prizma tervező szövetkezet mérnökei új, környezetvédelmi szempontból is előnyös pb-gáz. ellátó rendszert dolgoztak ki, amely alkalmas arra, hogy a propán-hután gázt szélesebb körben felhasználják, egyebek között iskolák, oktatási és szociális intézmények, szállodák, motelek fűtésére, meleg víz szolgáltatására, valamint konyhai berendezések üzemeltetésére. Az új rendszer használható ipari célokra is: szárítóberendezések, "sütőkemencék és egyéb élelmiszerfeldolgozó berendezések energiaellátására, alkalmas továbbá lakótömbök gázellátására, fűtésére. A Prizma szövetkezet új típusú rendszere már a gyakorlatban is bevált, - Tiszafüreden, Pilis- szentivánon, Polgáron és Vámos- györkön ipari üzemekben, illetve kommunális intézményekben használják. Jelenleg a szövetkezet az aggteleki Cseppkő Szálló teljes energiaellátását valósítja meg az új berendezéssel. Kezelése az üzemelés folyamán egyszerű, élettartama minimálisan 15 év. Emellett a rendszer nagy előnye, hagy- a környezetvédelmi szempontoknak megfelel, és megvalósításához viszonylag kis beruházás szükséges. A technológiai rendszer szakszerű szerelését a Tiszántúli Gázszolgáltató Vállalat — TIGAZ — végzi. A Prizma szövetkezet mérnökei kidolgozták a „hordozható”, konténeres típust is, amelyet például ideiglenes, külső munkahelyeken használhatnak fel. A szövetkezet a komplett rendszer megtervezésén kívül a telepítésre is vállalkozik, bel1- és külföldön egyaránt. Az új rendszert hasznosítani kívánják fővállalkozói tevékenységükben." A szövetkezet ugyanis több mint tíz esztendeje komplett kisüzemek exportjával Is foglalkozik. Rekordtermést érlelnek a mecseki fügefák Az elmúlt tél — mint emlékezetes — szokatlanul rövid és enyhe volt, s a melegben, napsütésben bővelkedő tavaszi időjárás kifejezetten kedvezett^ a fügének ennek a délszaki növénynek. Sok helyütt azok a cserjék is újraéledtek, amelyekről azt hitték, hogy elfagytak az előző télen, és többé' már nem hajtanak ki. Az idősebb fügefák egyszerűen nem látszanak most a dús levélzettől. Az ágakon — iá terebélyes levelek védelmében — diónagyságúak már a gyümölcsök, egy-egy erősebb ágon harminc-negyven füge is van. Pécs különleges díszei a fügefák, amelyek hazánkban egyedül ezen a tájon élnek tömegesen a szabad ég alatt és adnak termést évről évre. A helyi hagyomány szerint az első cserjéket a törökök hozták magukkal több mint négyszáz esztendővel ezelőtt és ültették el a város-környéki lan-, kákon. Napjainkban sok száz fügefa zöldell a mecsekalján, s elsősorban nem is haszonnövényként nevelik, hanem — huj a lombozata, élénkzöld színe és szárazságtűrő volta miatt — dísznövényül szolgál. A Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalat ezért évek óta tervszerűen telepít fügét a parkokba, a műemlékek köré és a középületek élé, ily módon is erődítve a város mediterrán arculatát. .Az egzotikus növény jól érzi magát Pécsett. Teljes mértékben alkalmazkodott a nagyvárosi klímához, károsodás nélkül elviseli a levegő és a talaj szennyezettségét, sőt nagy zöldfelületével kedvezően befolyásolja azt.
