Petőfi Népe, 1983. május (38. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-13 / 112. szám

8 • PETŐFI NÉPE • 1983. május 13. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK NEM TÖREKSZIK A MEGÁLLAPODÁSRA Pravda-cikk a genfi tárgyalásokról A szellemi termékek hasznosítása Az „eurorakéták” korlátozásá­val kapcsolatos, s a jövő hét ele­jén Geníben folytatódó szovjet— amerikai tárgyalások kilátásait elemzi pénteki szerkesztőségi cikkében a Pravda, megállapítva, hogy a tárgyalások helyzete egy_ általán nem örvendetes. Másfél év alatt a tárgyalófe­lek álláspontja jottányit sem ke. riiit közelebb egymáshoz. Ennek oka az, hogy az Egyesült Álla­mok egyáltalán nem törekszik a megállapodásra. Előbb az úgyne_ vezett nulla-megoldáshoz ragasz, kodva, majd a közbülső megol­dásra vonatkozó javaslatát elő­terjesztve, Washington akadá­lyozza az előrelépést a genfi tár. gyalásokon, s azon mesterkedik, hogy elhelyezhesse Nyugat-Euró. pában új, első csapást mérő ra­kétáit. Ma már a vak előtt is teljesen világos, hogy Washington a már elhelyezett fegyvereken túl hadrendbe akarja állítani Nyugat-Európában új középható. távolságú fegyvereit, s a Szovjet, uniótól közben azt követeli, hogy egyoldalúan csökkentse nukleáris eszközeinek számát — mutat rá a Pravda. A megállapodásra pedig van esély Genfben, csupán arra len­ne szükség, hogy a tárgyalófelek |elhatározzák: nem kívánják be­csapni partnerüket — szögezi le a Pravda, ismételten megerősít­se, hogy a Szovjetunió mind a I hordozóeszközök, mind a robba­nótöltetek tekintetében a nukleá. iris erők egyensúlyára törekszik Európában, figyelembe véve ter- imészetesen Nagy-Britannia és |Franciaürszág ilyen jellegű esz- iközeit. A Szovjetunió javaslatá­nak elfogadása azt jelentené, (hogy az ország európai részén 'mind közepes hatótávolságú ra­kétából.-mind az ezekhez tartozó irobbanótöltetekből kevesebb ma. radna, mint 1976 előtt, amikor a Szovjetuniónak még egyetlen SS—20 jelzésű rakétája sem volt. Akikhez a javaslat szólt, kényte­lenek elismerni, hogy a Szovjet­unió újabb jelentős lépést tett, így próbálva kijuttatni a tárgyaláso­kat a zsákutcából. Érzik annak szükségességét is, hogy ígéretet tegyenek rá: a javaslatokat fi­gyelmesen megvizsgálják. Ezek a fogadkozások azonban elsősorban a közvéleménynek szólnak, a hi­székeny emberek félrevezetését szolgálják. Az Egyesült Államok és a NATO álláspontjának lénye­ge sajnos továbbra is változatlan. Az európai nukleáris fegyverzet korlátozásával és csökkentésével kapcsolatos kérdések eldöntésekor nem akarják figyelembe venni Nagy-Britannia és Franciaország nukleáris eszközeit. Enélkül pe­dig lehetetlen bármiféle igazsá­gos megoldást találni ebben a kérdésben — mutat rá a Pravda. Az Egyesült Államok és a NA­TO megkerüli az Európában állo­másozó amerikai közepes hatósu­garú légierők korlátozásának kér­dését is, amelynek figyelembevé­tele nélkül pedig elképzelhetet­len bármiféle megállapodás a kölcsönös fegyverzetcsökkentés­ről. Ugyanakkor állandóan előve­szik a Szovjetunió ázsiai részén levő szovjet rakéták csökkenté­sének kérdését, bár ennek semmi köze sincs a Genfben folyó tár­gyalások témájához. Washingtonban most azzal a kérdéssel foglalkoznak, hogy mi­ként egyeztethetők össze a közbül­ső megoldással a szovjet javasla­tok, különösen ami a robbanótöl­tetek számára vonatkozó indít­ványt illeti. Erre a kérdésre ele­ve elutasító választ lehet adni, hi­Hat szakszervezet kezdeménye­zésére nagyszabású tüntetések zajlottak le szerdán Chilében a tizedik éve hatalmon levő Pi- nochet-diktatúra ellen. Eredetileg a rézbányászok szer­veztek sztrájkot az elnyomó gaz­dasági, társadalmi és politikai rendszer ellen. Pinochet fenyege­tő nyilatkozata után azonban, amikor a kormány katonaságot, harckocsikat és ágyúikat vezé­nyelt a bányák körzetébe, a til­A Brit Munkáspárt vezetősége ,,Űj remény Nagy-Britanniiánaik” címmel korábban közreadott po­litikai programját elfogadta vá­lasztási kiáltványnak. Lényegi mondanivalóját négyoldalas füze. fecskébe sűrítették és csütörtökön a széles közvélemény számára is hozzáférhetővé tették. Kampányát szén a közbülső megoldás és a szovjet javaslatok kölcsönösen ki­zárják egymást — mutat rá a Pravda. A szerkesztőségi cikk hangsúlyozza, hogy súlyos felelős­séget vállal magára az, aki nemet mond az új szovjet kezdeménye­zésre és tovább szabotálja a genfi tárgyalásokat. Elkerülhetetlenül láncreakciót vált ki, ha sor kerül a Pershing-rakéták és a robotre­pülőgépek nyugat-európai telepí­tésére. Aziránt sem lehet kétsége senkinek, hogy a Szovjetuniónak és a Varsói Szerződés más tagor­szágainak erre az intézkedésre adott válaszlépése hatékony lesz. Arra, hogy a genfi tárgyalásokon létrejöjjön a megállapodás,.a Nyu­gatnak legalább annyira szüksége van, mint a Szovjetuniónak. A Szovjetunió már mindent megtett egy olyan megoldás kidolgozása érdekében, amely megfelel az egyenlőség és az egyenlő bizton­ság elveinek. Ahhoz, hogy a dön­tés megszülessen, csupán egy do­logra van szükség: az Egyesült Államoknak és a NATO-nak vég­re el kell döntenie, hogy megte- szi-e a megállapodáshoz vezető út ráeső szakaszát — írja cikkében a Pravda. ta'kozás más formájához folya­modtak. A hat szakszervezet felszólítot­ta a dolgozókat, hogy ne küldjék gyermekeiket iskolába, ne vásá­roljanak, és vigyék el gépkocsi­jaikat az utcákról. Ennek ered­ményeképpen Santiagóban né­mely iskolákban a gyermekek hetven százaléka hiányzott, üre­sek maradtak az üzletek és a bankok. Santiagában kormányéi, lenes tüntetést rendezett a san­tiagói egyetem mintegy száz hall­gatója is. a párt három fő téma: a munka­nélküliség, a szociális vívmányok védelme és a nukleáris leszerelés kpré építi fe}nKiáltyár»yában ígé­retet., teáz arra, hogy a-.jelenlegi, 'több -mint' Káidfnmillids 'munka- nélküliséget költségvetési eszkö­zök mozgósításával öt év alatt 1 millió alá szorítja. MX-döniés Az amerikai képviselőhöz ka­tonai .megajánlási albizottsága, amely szinte kulcsfontosságú sze­repet játszik a katonai költség- vetés alakításában, szerdán 9:3 arányban az MX-rakéták repülé­si kísérleteinek finanszírozása mellett szavazott. A Fehér Ház igényelte képvi­selőházi döntés előzménye Rea- gannelk (ibár némileg általános) ígérete volt, hogy az Egyesült Ál­lamok áttér a nukleáris robbanó­töltetek számlálásának elvére a genfi hadászati fegyverkorlátozá­si tárgyalásokon és megkezdi az egyroibbanófejes Midgetman-ra- kéták gyártását. Diáktüntetések Franciaországban Párizsban ismét mozgalmas éj­szaka volt a Latin-negyedben. Az Assas utcai egyetemről, amely a jobboldali diákszervezetek felleg­vára, szerda este váratlan tünte­tésre indult néhány száz diák, s a Latin-negyed utcáin vonulva Alain Savary közoktatásügyi mi­niszter lemondását követelte. A tüntetők egyes csoportjai később kartondobozokat és gumiabroncso­kat gyújtottak fel és barrikádokat emeltek a Latin-negyed két leg­forgalmasabb útvonalán: — a Boulevard St. Michel-en és a Bou­levard St. Germain-en. A rendőr­ség később elkergette a bariká­dokról őket, de kisebb csoportok egész a késő éjszakai órákig egy­re újabb tüntetésbe kezdtek. Cannes-ben, ahol a filmfesztivál folyik, a délutáni tüntetés után este újabb tüntetést rendeztek a orvostanhallgatók. Georges Seguynek, a CGT volt főtitkárának véleménye szerint a most folyó tüntetéseket az a szán­dék hatja át, hogy kétségbevonják az 1981 óta megvalósított vívmá­nyokat és megakadályozzák a to­vábbi változásokat. Míg 1968-ban a diákok mozgalmát a munkásság általános sztrájkkal támogatta, ma nincs egyetlen üzem, egyetlen munkás sem, aki szolidaritást vál­lalna olyan akciókkal, amelyek szemmelláthatóan az érdekei él­len irányulnak. Az innovációs alap hároméves tevékenységének tapasztalatai azt mutatják, hogy a hazai szel­lemi termékek zöme feltétlenül hasznosítható a népgazdaságban — állapította meg a Tudomány- politikai Bizottságnak a kor­mány elé terjesztett tájékoztató­ja. A magyar fyemzeti Bank 1980- ban hozta V létre az innovációs alapot, azzal a céllal, hogy bank­szerű finanszírozási módszerek­kel segítse az innovációs folya- lyamat kibontakozását. Azóta mintegy 600 javaslatot vizsgál­tak meg az intézmény munka­társai. A beérkezett ötletek egy- harmadáról már elkészült a szak­értői vélemény,.? 1980-ban 42, 1981-ben 57, 1982-ben pedig 69 ötlet hasznosításának finanszíro­zását is megkezdte az innovációs alap. Szerződést kötöttek a ter­melőkkel a vizsgálatok, a kísér­letek elvégzésére, a prototípus, a nullsorozat gyártására, a szüksé­ges műszerek, szerszámok, gé­pek beszerzésére. Egy-egy össze­tettebb, népgazdaságilag jelentő­sebb ötlet megvalósítására az alap társulást, vagy közös vállalatot alapított a termelőkkel. Az elmúlt három év alatt ösz- szesen 240 millió forintot fordí­tottak a legjobb javaslatok finan­szírozására, s a válóban jó kez­deményezések hasznosítására to­vábbra is rendelkezésre állnak a szükséges összegek. Nemcsak a népgazdaságnak, az innovációs alapnak is érdeke, hogy a dön­tés gyors, de alapos és körülte­kintő legyen, mert nagy a kocká­zat. A jó ötleteket karolja fel és azokat segítse hasznosítani, mert annak nyereségéből maga is ré­szesedik, a rossz „döntésre pedig anyagilag ráfizet. Gyakran azon­ban az alap és a vállalkozó üzem együttes lehetőségei sem elegen­dőek arra, hogy az új termékek gyártásához minden feltételt megteremtsenek. Exportfejlesz­tő hitelt ilyen esetekben általá­ban azért nem kaphatnak a vál­lalatok, mert nem tudják bizonyí­tani új termékeik külföldi ver­senyképességét. Erre csak akkor van módjuk, ha azok gyártását megkezdik, és lemérhetik sike­rét. Ezért a tudománypolitikai bi­zottság mostani határozata sze­(Folytatás az 1. oldalról.) tej mennyisége lényegében az 1981 évivel azonos volt, amely a tejhozam négy százalékos emel" kedésének következménye. Ta­valy az egy tehénre jutó hozam 4058 liter volt a megyében, amely csaknem 90 literrel haladta meg az országos átlagot. A látványos fejlődés ideje lejárt. A hozamok további emelkedéséhez javítani kell a tenyésztői munka színvona­lát, szakszerűbbé tenni a takar­mányozást és mindenekelőtt' a költségek további csökkentése szükséges. Az említett célokhoz részben hozzájárult a tejtermelé­st verseny, amely az idén várha­tóan tovább módosul és kiegészül a hústermelés értékelésével is. Ezt követően Gráczia József a kecskeméti központú Állatte­nyésztő Vállalat szarvasmarha tenyésztési főmérnöke ismertet­te a tavalyi tej termelési verseny eredményeit. Elmondta, hogy a nagyüzemek három, a kistermelők két kategóriában vetélkedtek. A nagyüzemeknél az értékelés aszerint történt, hogy milyen mennyiséget fejtek egy tehéntől, másrészt 100 hektár mezőgazdasá­gi területre számítva mennyi áru­tejet értékesítettek, végül a har­madik ' kategóriában versenyez­tek azok a gazdaságok, amelyek az elmúlt évhez viszonyítva a leg­jobban növelték az értékesített tej mennyiségét. A kistermelők­nél az egyik kategóriában az 1982-ben legtöbb tejet értékesí­tők versenyeztek, a másikban pe­zet tegnap értesítette a középis­kolákat arról, hogy diákjaik'mi­lyen eredményt értek el az Or­szágos Középiskolai Tanulmányi Versenyen. A nemes viadal első tíz helyezettje mentesül az egye_ térni .felvételi vizsga alól. Bács- Kiskunhan ketten küzdötték be rint a Magyar Nemzeti Banknak, a Pénzügyminisztériumnak és az Országos Műszaki Fejlesztési Bi­zottságnak meg kell vizsgálnia,, hogy a magyar szellemi termé­keket megvalósító, úgynevezett referenciaüzemek építéséhez mi­lyen kedvezményeket kaphatná­nak a vállalatok. A sikerhez azonban nem ele­gendő a pénz, ehhez a menedzse­rek egész hálózatának kezdemé­nyezőkészségére, szakértelmére, állhatatosságára is szükség van. Az alap ezért a munkába bevon­ja az innovációs irodákat, így a Biotechnikai RT-t és a Novotra­de RT-t. Emellett két munkakö­zösséggel is megállapodott új in­novációs iroda létrehozásáról. A Tudománypolitikai Bizottság rá­mutat, hogy a menedzserek spe­ciális képzését is meg kell olda­ni, sőt indokolt lehet az is — leg­alábbis az. első időszakban —, hogy külföldi menedzseriskolák szakembereit meghívják Ma­gyarországra tapasztalataik át­adására. A Tudománypolitikai Bizottság hangsúlyozza, hogy az innovációs alap munkája is csak akkor le­ltét hatékony, ha más pénzinté­zetek is fokozottabban bekapcso­lódnak — kockázatot vállalva — a szellemi termékek megvalósítá­sának folyamatába. Az OMFB és az ÉVM kezdeményezésére az Ál­lami Fejlesztési Bank részvételé­vel a közelmúltban két innovációs pénzintézmény már megalakult. Közülük aZ egyik, a Műszaki Fej­lesztési Pénzügyi Egyesülés, már megkezdte működését. Az Ipari Minisztériumban és a MÉM-ben két további szervezet kialakítá­sát kezdték meg. Az OKISZ ha­sonló intézmény létrehozását ter­vezi. Az innovációs pénzintézetek létrehozását alaposan elő kell készíteni. Számolni kell azzal, hogy az innováció gyors hitel- nyújtást igényel, de a megtérü­lésre több évét kell várni. Ezért az alapító szervek például tartós betétekkel, kötvénykibocsátással és egyéb törvényben biztosított módokon, kellő időben gondos­kodjanak a pénzintézetek műkö­déséhez szükséges anyagi felté­telekről — hangsúlyozza a Tu­dománypolitikai Bizottság. Hová lett a dioxin? • Az emlékezetes, borzalmas sevesoi gázmérgezés bírósági pere alatt az olaszországi Monza városában a bíróság épülete előtt környezet- védők tüntetnek: azt követelik, hogy mondják meg, hová lettek a halálos méreggel teli hordók, hová tették az elpusztíthatatlan mérget? (Telefotó: AP — MTI — KS) tóber 6-án a Szovjetunió tényleges bizalom- és biz­tonságerősítő kezdeményezéseket indítványozott. Több nyugat-európai ország, köztük Franciaország is tett ilyen javaslatot. Az SZKP XXVI. kongresz- szusa hangoztatta, a Szovjetunió kész egész európai területét e célra rendelkezésre bocsátani, amennyi­ben nyugati részről ugyanerre hajlandóság mutat­kozik. Egy európai bizalom- és biztonságerősítő, vala­mint leszerelési konferencia nagyban hozzájárulna az enyhülési folyamat elmélyítéséhez, a politikai enyhülést a katonai enyhüléssel egészítené ki. Az USA és más államok azonban — az egyenlőség és egyenlő biztonság elveit megsértve — azt követe* lik, hogy a bizalomerősítő intézkedéseket egyolda­lúan az Uraiig terjesszék ki. Világértekezlet Sri Lanka előterjesztése alapján az ENSZ 37. köz­gyűlése leszerelési világórtekezlet összehívását ja­vasolta. Előzmények: a Szovjetunió már 1952-ben javas­latot tett egy, a fegyverzetek csökkentésével fog­lalkozó világkonferencia összehívására. Az ENSZ- közgyűlése 1973-ban hozott határozata alapján lét­rejött egy 40 tagú, a leszerelési világkonferenciát előkészítő bizottság. Az atomhatalmakat meghívták, hogy vegyenek részt a bizottság munkájában. A bi­zottság első ülésének záródokumentuma szükséges­nek mondta ki a leszerelési világkonferencia össze­hívását. A tárgyalások azóta. is folynak, de egyes nyugati hatalmak ellenállása miatt még nem vezet­tek eredményre. • Tervek, javaslatok és határozatok, mint láttuk, bőségesen állnak rendelkezésre. S ha mégsincs elő­rehaladás a tárgyalásokon, az mindenekelőtt azon* múlik, hogy az imperialista, militarista körök nem akarják feladni törekvéseiket a fegyverkezési haj­sza fokozására. Nyilvánvaló, hogy itt az ideológiai ellentéteken, a kommunista-ellenességen és nagy­hatalmi" törekvéseken túl, súlyosan esnek latba a „katonai lobby" gazdasági érdekei is. Hiszen az újabb és újabb fegyverrendszerek kifejlesztése, gyártása és rendszerbe állítása sokmilliárdos meg­rendeléseket és ennek megfelelő profitot jelent az érdekelt körök számára. Ám a dollármilliárdok ki­csikarása az egyes országok törvényhozó testületéi­től egyre nagyobb nehézségekbe ütközik, mert a törvényhozóknak tekintettel kell lenniök választóik akaratára. Márpedig a tömegek egyre inkább fel­ismerik, hogy a fegyverkezési hajsza kiadásai őket rövidítik meg, csökkentik az életszínvonalukat és létbiztonságukat. De ami még ennél is fontosabb: az emberiség túl­nyomó többsége nem kér a háború borzalmaiból. A világ minden táján elemi erővel erősödő békemoz­galmak, tiltakozások nyíltan kifejezik ezt. Egyre terjed a követelés, hogy a kölcsönös biztonságot ga­rantáló egyensúlyi helyzet minél alacsonyabb fegy­verkezési szinten alakuljon ki. Az igazi biztonság elérését pedig csak az őszinte tárgyalásokon alapuló, a reális egyensúlyi helyzetet fenntartó, fokozatos leszerelés hozhatja meg. Nincs más alternatíva. Gáti István Nincs más alternatíva! A Szovjetunió, az NDK, Lengyelország és Cseh­szlovákia 1983 februárjában javasolta: 1. A szovjet szárazföldi haderő 20 ezer tagját, s ugyanakkor az amerikai katonai személyzet 13 ezer tagját, közös megegyezéssel, vonják ki a kö­zép-európai térségből. 2. A szovjet és amerikai haderocsökkentés be­fejezése után mindkét fél fagyassza be haderejét és fegyverzetét, amennyiben időközben nem szület­ne további megegyezés. 3. A haderőket és a fegyverzeteket Közép-Euró- pában csökkentsék 900—900 ezer főre, s gondoskod­janak a megállapodás végrehajtásának megfelelő ellenőrzéséről. Előzmények: 1973 óta folynak a tárgyalások Bécs- ben a közép-európai haderők és fegyverzetek csök­kentéséről. A jelenlegi állomány: a Varsói Szerző­dés szárazföldi és légiereje 979 ezer főnyi legény­séggel rendelkezik, a NATO megfelelő részereje 991 ezer fő. A szocialista országok 1973-bán tett eredeti javaslata: 1977-ig mindkét fél 150—150 ezer fővel csökkentse hadseregét és fegyverzetét. 1976- ban a szocialista országok új javaslatukban a szem­benálló erők fokozatos csökkentését ajánlották. 1980 augusztusában a Szovjetunió egyoldalúan kivont 20 ezer katonát és ezer páncélost a térségből. A szo­cialista országok 1982-ben tervezétet készítettek a kölcsönös haderőcsökkentésről. A1 nyugati országok ellenállása miatt mostanáig megegyezés nem szüle­tett. A nyugati javaslatokat a szbcialistá országok nem fogadhatták el, mert egyoldalúan csak a Var­sói Szerződés részére írnának elő csökkentést, és ezzel felborítanák a jelenlegi erőegyensúlyt. Európai konferencia A Varsói Szerződés 1983 januári politikai deklará­ciója megerősítette korábbi javaslatát egy európai bizalom- és biztonságerősítő és leszerelési konfe­rencia összehívására. Előzmények: a konferencia összehívásának gon­dolata a 70-es évek második felében született. A részletes javaslatot a Varsói Szerzqdés 1979 má­jusában megtartott külügyminiszteri konferenciája terjesztette elő. Az európai leszerelési konferencia összehívása fontos kérdésként került a madridi ér­tekezlet napirendjére.. A szocialista országok szakaszos végrehajtást ja­vasolnak. Az első szakaszban a konferencia részt­vevői a bizalomerősítő intézkedésekkel — mint pél­dául a hadgrokorlaitok és csapatmozgások előzetes bejei,entése —* a második szakaszban pedig az euró­pai leszerelés konkrét kérdéseivel foglalkozónak. A találkozó határozatainak politikailag kötelezőnek és katonailag jelentőseknek kellene lenniök. 1979. ok­A téjterínélési verseny eredményei OKTV-sikerek LAPZÁRTAKOR érkezett • Hegymászó halála A Himalája Annapurna II. nevű, 7937 méteíes magas hegycsúcsá­nak megmászása közben életét vesztette egy osztrák hegymászó. A 27 esztendős i grazi pszichológus — egy négytagú alpinista csoport tagja — imár feljutott a 7300 méter magas nyugati hegygerincre, amikor a vihar lesodorta és egy 300 méterrel mélyebben lévő gleccserbe zu­hant. A csoport többi tagja — a. vállalkozást feladva — visszaindult a nepáli főváros felé. dig az egy tehén után átadott tej- mennyiséget vették figyelembe. A megyében tavaly 28 nagy­üzem és 323 kistermelő vett részt a vetélkedésben. Országos helye­zés is született. A nagyüzemeknél a harmadik kategóriában a tisza- alpári Búzakalász Termelőszö­vetkezet különdíjat kapott. A kistermelők közül országos he­lyezést értek elr Banász Péter Mátételkéről. aki 77 147 és Szabó János Lajosmizséről, aki 68 422 liter tejet értékesített. s A következőkben ismertette a megyei értékelést. Eszerint az el­ső kategóriában első helyezett lett a csávolyi Egyesülés Termes lőszövetkezet. A második a Hosz- szúhegyi Állami Gazdaság. Har­madik helyre került a solti Szikra Termelőszövetkezet. A második kategóriában a következő a sor­rend: első a bácsalmási, második a Kalocsai Állami Gazdaság, har­madik a vaskúti Bácska Termelő- szövetkezet. A harmadik kategó­riában el?ő a lajosmizsei Nép­front, második a pálmonostorai Keleti Fény, harmadik a kiskun­félegyházi Kiskunság Termelő­szövetkezet. A kistermelőik sorrendje: az első kategóriában élre került Györfi Ernő páhi gazda. Második lett Gazsó György lajosmizsei te­nyésztő. A második kategóriában első Varga Antal bácsbokodi, má­sodik Tóth yiihály csólyospálosi állattartó. Ezen kívül még 14 kis­tenyésztő kapott oklevelet. K. S. ? magukat áz első tíz közé. Varga Sándor, a kecskeméti Bányai Jú_ lia Gimnázium diákja kémiából lett kilencedik (tanára dr. Varga Sandámé — édesanyja — és dr. Fodor Istvánná). Biológiából a kecskeméti Katona József Gim­názium negyedikese, Beke Artúr lett harmadik, öt Vetésáy Kata­lin tanította. , A Pinochet-diktatúra ellen „Űj remény Nagy-Britanniának” FEGYVERZETKORLÁTOZÁS, LESZERELÉS IV.

Next

/
Thumbnails
Contents