Petőfi Népe, 1983. május (38. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-01 / 102. szám

zik átgondolt, tervezett prog­ram alapján. A sportág „öreg­jei” most már csak az olimpiá­ra készülnek, ők kihagyják a világbajnokságot. Viszont itt az ideje, hogy a fiatalokat is kipróbáljuk ősszel. — Szabadfogásban Bállá révén aranyérmet szereztünk, s a csapat 24 pontot gyűjtött, ami minden idők EB-rangso- rában a 4. helyet jelenti. A szabadfogásúnkkal mi a terve a kapitánynak? — Egy-két súlycsoportban még kísérletezni kell a végle­ges csapatkialakítás miatt. De örömmel mondhatom, hogy formálódik a csapat, és ezért a következő olimpiától kevés­bé tartunk, mint a legutóbbi­tól. Los Angelesben a moszk­vainál erősebb, tapasztaltabb csapattal szerepelünk. S hogy az eredmény .mi lesz, az nagy­mértékben függ majd attól, miként készítjük fel verseny­zőinket az ázsiai birkózóstílus nehéz feladataira — mondta dr. Hegedűs Csaba szövetségi kapitány. gyár birkózók ezen az úgyne­vezett gálán bravúrosan sze­repeltek. Mellettük a bolgárok szolgáltatták a sportág szen­zációját, hiszen a két fogás- nemben, . tíz (!) aranyérmet nyertek, s ezzel megelőzték az Európában élenjáró szovjet válogatottat. A pontversenyben elfoglalt harmadik helyezés a magyar válogatott számára biztató fő­próba a Los Angeles-i olimpia előtt. — Még most sem judok meghatottság nélkül szólni Kocsis Ferenc, Rácz Lajos pél­dás .küzdőszelleméről, Bállá József aranyérméről — mond­ta dr. Hegedűs Csaba szövet­ségi kapitány. (Hegedűs kiro­hant a teremből Kocsis győ­zelme után, annyira elérzéke- nyült. A szelik.) Ilyenre 1 még nem volt példa 1896. óta, hogy 36 ponttal zárja a versenyt a kötöttfogású csapat. — Szeptemberben világ- bajnokság lesz Kijevben, mi­lyenek a remények, melyek a célok? — A jelenlegi csapat 1979. óta rohanó tempóban dolgo­E gy héttel ezelőtt fejező­dött be a 26. szabad­fogású és 30. kötött­fogású birkózó Európa-bajnok- ság, amely a sportág nagy seregszemléje volt Budapesten. Örömteli esemény, hogy a ma­A Győztünk! — dr. Hegedűs Csaba örül a szép magyar si­kernek. Birkózó gála EURÓPA-BAJNOKAINK Szabadfogásban Nehézsúly: Balia József. Született: 1955. júllus 27-én, Sztegé- den. * Klubja: FTC: Edzője: Kruj Iván, Klíriga László. Magyar bajnoki címeinek száma: 9. EB-rajtja: nyolcadik (1975-ben: 2„ 1976-ban: 5., 1977-ben: 4L, 1978-ban: 2., 19.79-ben: 5., 15180-ban: 4., 1981-ben: 2.). ' Kivételes szorgalmáról ódá­kat zengnek, az edzői. Az edzése­kén képes annyit futni, mint egy faosszútávfutó, olyan fürge, 'hogy a 48 kilósok is megirigyel­hetlek'. .. 1981-ben már-már érettnek lát­szott- -tU Európa^bajnokí: ‘arányra, ám Szalmán Haszimikov éllen a döntőben a ■ cipője beleakadt a* szőnyegbe, szabályszerűen él- botlott ... És most, Budapesten? 21 óra 38 percre ugrik az óramutató a Budapest Sportcsarnokban:. Fel­hangzik a biztatás: „Józsi, Jó­zsi!” Amikor Józsi feláll, szívé- 're tett 'kézzel megköszöni a" kö- zóuségnek a segítséget; amelyet az Európa-,bájri oki aranyérem megszerzéséhez kapott. , — A győzelem egy nagyon ■nagy' álom volt számomra — mondta mégsem tesz ©lbiza- ikodottá. Hiszen egy ilyen szép •győzelmet mindig legalább olyan nehéz megtartani, mint elérni. Kötöttfogásban 52 kg: Rácz Lajos. Születeti: 1952: július i-én, Budapes- * ten.. *■ Klubja: Honvád Szondi SE Edzőjb: Tombor István. ., . Magyar bajnoki címeim í; száma: 9. EB-rajtja: nyolcadik (1972-ben: 6„ 3976-ban: 4.. 1977-hen: Európa-:,ujnok, 1978-ban: 2., 1979-ben: :i., 1981-ben: 2., 1982-ben 4.). Rácz „csupaszt v” versenyző. Olyan,, akit a közönség ezúttal is nagybn' kedvelt, ö az első pilla­nattól kezdve űzte, hajtotta, el­lenfélét. Jellemző rá, ahogy San Diegóban fogalmazott: „Le , kell győzzem, mert nálam többet nem tehetett meg a sikeréért!” 1 • L.ajös ezúttal 1377 ' ; tőrt vissza a dobogó Jegm-.i:, isabb ío- ,.ká rá,. — Vajon melyik volt-a nehe- yffob. győzelem?-p; Azt hiszem, inkább a búr- • sai, a hat évvel ezelőtti. Akkor ugyanis jóval kevesebb tapaszta­latom volt. Manapság már csak a szovjet riválisokra .figyelek, mert tőlük .kell tantanom. — Budapesten emlékezetes ménkőzése volt; már csak 8 má­sodperc volt hátra a döntőből; amikor a szovjet Gugyájev Sí­re vezetett, miben, hitt még? — Ilyenkor alig gondolkodik az ember; szinte ösztönösen cse­lekszik. Éreztem, hogy jobb va­gyok., hogy sikerülnie kell!., . És Rácz Lajos — jobb volt!' '74 kg: Kocsis Ferenc." Született: 1953. július 8-án, Budapes­ten. , Klubja: Ganz-MÁVAG. Edzője: Kiss Ferenc. Magyar bajnoki címéinek száma: 8. EB-rajtja: hetedik (1973-ban: helye­zetten,, 1976: 4., 1978-ban, 1979-ben és 1931-ben: Európa-bajnok, 1982-ben: " helyezetten — 82. kg-ban). A múlt vasárnap feledhetetlen marad, különösen Kocsis Fe­renc számára. A tavaly augusz­tus 30-ám térdporccal operált, az igazi birkózófelkészülést csak december végén elkezdett 74 ki- Jíös sportoló iki tudja hányadszor bizonyította be: nemcsak ideha­za, de nemzetközi vonatkozás­ban is a birkózótársadalom leg­jobbjai között a helye. — Az EB előtt miként ítélte meg esélyeit? — Körülbelül 80 százalékos bi­zonyossággal tudtam, hogy nye­rek — válaszolta a 29 éves sport-* ember, aki pályafutása 35. Euró- pa-bajnoki csatáján nemes egy­szerűséggel iskolázta le a len­gyelek világ- és Európa-baj no kát,' Suprönt. — Attól a pillanattól kezdve, hogy ráéreztem, ismét megbízhatóan tudóm hozni ■ ver­sen,ysúlyomat, máris megnyílt az út a negyedik aranyérem felé: Persze, az nem ártott, hogy Sup- ron, a román Rusu, a szovjet Galkin és a jugoszláviai Kaszap egyaránt a másik selejtezőágra .került. Kocsis a hazai sikerrel most ■ már hat világ,verseny es elsősé­get számlál, , mellette egy-egy ezüst, illetve bronzérme is van, * Milan Érce- gan, a Nem­zetközi Birkó­zó Szövetség elnöke rnond- ta: — Az új szabályok, amelyeket végleges­nek tekinte­nek, beváltak. A birkózás di­namikusabb, látványosabb, mint korábban volt. Budapesten már új fogásokkal is jelentkeztek a versenyzők. Ez jelentős lépésnek számít a stportág fejlődésében. Az EB nagy vesztese Szabadfogásban 48 kg: Bíró László. Született: 1960. július 9-én, Túrke- vén-. Klubja: FTC. Edzője: Kruj Iván. Kiinga László. Magyar bajnoki címeinek száma: 2. EB-rajtja: harmadik (1980-ban:. 5., 1982-ben: aranyérmes). Ellentmondásos egyéniség. Techni­kai virtuóz és a felelőtlenségig szer­telen. Tavaly Várnában a magyar versenyzők közül egyedül ő állhatott fel a dobogó legfelső fokára. Bezzeg Budapesten ... Ali Mehmedov kezd jobban, már 8:4-re vezet. Aztán a bolgár hibáz. Bíró leviszi a szőnyegre. Átfogja a derekát, átfordítja. A három pontot érő akcióért azon­ban csak. kettőt adnaik: 8:7. Töb­ben is kiáltanak: „Emeld ki, La­ci!” Három másodperc van hát­ra. Szivacs repül a küzdőtérre. A mérkőzésvezető megállítja a küzdelmet. Az órára pillant. Még egy másodperc. Magához inti a két fiút, s Mehmedov kezét eme­li a magasba. A magyar szakve­zetés óvást jelent be. Bállá győzelme után közük: az óvást elutasították ... Talán, ha Bállá nem nyer, ta­lán, ha mindez nem Budapesten történik... Nyolc étimével minden idők va­lamennyi modálgyüjtőjét ideszá­mítva 1896. óta, feljött a 16. hely­re, alaposan megközelítve a 6, 3, 1-es éremmutatót elért néhai Kozma Istvánt. Az elnök véleménye Két nemzetnek szerzett dicsőséget Most, amikor hangos az egész ország szabad- és kötöttfogású birkózóink nagy-nagy diadalától, talán furcsának tűnik, hogy a régi nagy csaták hőseit idézem. Nosz­talgia? Nem! Csak tisztelgés az ősöknek, akiktől örököltük a kon­tinens viadalon is tapasztalható, mindent elsöprő életerőt. Egy érdekes epizódot szeretnék felvillantani az első magyar bir­kózó Európa-bajnokról. Keresztes Lajosról, aki az amszterdami olimpián is diadalmaskodott, 1928- ban. A Hargita alján született 1909-ben, Parajdon, onnan települt át családja a századelőn. Orvosi tanácsra kezdett birkózni, mert szakmájához, a hentes mesterség­hez túlságosan gyengének bizo­nyult, az eleven észjárású, mozgé­kony székely legényke. A „KacL vány-féle” birkózó-iskolában ha­marosan megerősödött, s olyan sudár termetű, izmos daliává fei- lődött, hogy méltán tartották nyil­ván kora férfi szépségideáljai kö­zött. Egy amerikai impresszárió szerződtetni akarta a Tarzan-fii- mek főszerepére, amit később a legendás úszó-fenomén. Johnny Weismuller alakított felejthetetle­nül. Még a festőket is megihlették férfias arcvonásai. A szegedi fo­gadalmi templom négy evangélis­táinak egyikéti, üvegre festve ma is megtalálhatók. Hanem a sors ugyancsak próbá­ra tette már fiatalon. Kivándorolt Németországba, birkózó barátjá­val Tasnády Józseffel és a festői Bad-Krietzenaehban szegődött el vendégmunkásnak. 1925-ben Milánóban rendezték meg az első hivatalos kötöttfogású Európa-bajnokságot és ekkor tör­tént meg az a furcsa eset, amely minden bizonnyal egyedülálló a birkózás történetébe^. A német birkózó-szövetség benevezte Ke­resztest is, mivel akkor már több német nemzeti bajnokságot meg­nyert. Begipszelt lábbal szállt vo­natra, de Frankfurtban a pályaud­varon lefejtette lábáról a kénysze­rű „biii ricset” és kicsit sántikálva, de jelentkezett a mérlegelésen. Ekkor a Magyar Birkózó Szövet­ség Is felkérte, hogy induljon ha­zája színeiben, hiszen abban az évben a magyar bajnokságot is megnyerte. Rövid tanakodás után győzött a hazaszeretet. Elsöprő lendülettel nyerte a milánói Euró pa-bajnokság birkózó küzdelmei' a kötöttfogás, akkori könnyűsú- íyában, 67,5 kg-ban. Mellette Euró­pa-bajnokságot nyert a 62 kg-og Németh Jenő és az 58 kg-os Ma­gyar Armand. Volt nagy öröm a magyar tá­borban, de arra Keresztes Lajos sem számított, hogy visszaérkezve a német kisvárosban milyen fo­gadtatásban lesz része. Bad- Krietzenach sportszerető polgárai fehérruhás leányokkal és a tor-4 nászcsapat lóhátas különítményé­vel fogadták, akár egy császárt.’ Zenekari kísérlettel, virágesőben kijárták a város főterére, ahol a polgármester ünnep*' beszédet mondott és tölgyfaleveJ.ekkel meg­koszorúzta, mint egykor az ókori olimpiák hőseit. így lett egy legendás erejű, da­liás magyar birkózó egyszerre két nemzet ünnepelt E'urópa-bajnoka. Kovács Sándor „Köszönet a szép napokért” Becses táviratot kapott Pin­tér László, a Magyar Birkózó Szövetség főtitkára. Milan Er- cegan, a Nemzetközi Birkózó Szövetség (FILA) jugoszláv el­nöke küldte, s az április 19— 24. között, a Budapest Sport­csarnokban lebonyolított sza­bad- és kötöttfogású EB ren­dezéséért mondott köszönetét. „Amint azt előzetesen vár­tuk, Budapest 'hozzáértő házi­gazdának bizonyult, a birkó­zás fővárosa volt a hat ver­senynap alatt. Az 1983-as koon- tinensverseny a magyaros ven­dégszeretet mintapéldájaként, marad meg Európa birkózói emlékezetében. Köszönet, a szép napokért” — írja Milan Ercegan. * Nébányan feledeka -vek vöL tak a távozásnál. A Hóid Sta­dion személyzete találta meg a kötöttfogású nehézsúlyú szovjet bronzérmes Jevgenyij Artyuhin medálját... Ezt —' csakúgy mini egy szalu, afo gású aranyérmet — postázzák majd a dobogós helyet kiliar- coltaknak. Több órás „nyomozás”, te­lexüzenete k váltása után fáit világossá az, hogy a magyar fővárosban hagyott EB-arany- ■éreni bolgár „illetékességű”, igaz, kötött- és szabadfogásban a bolgárok nyertek évp eleget ahhoz (ötöt-ötöt a két jogás- * jmöen), hogy megengedhes- se’i i.iguknck zi: a teleié- keiiysiger.... Kiállítás a sportág I történetéről Az Európa-bajnokságra össse-J gyűlt több száz versenyző, szak­vezető ér több ezer néző érdekes, látványosságban gyönyörködhe­tett. A Budapest Sportcsarnok! I másod'k emeleti szektorának elő­terében birkózás törtánéti kiái-| | lítást rendezett a -Testnevelési és­I Sporfcmúzeum, Milan ! link, a. Fit»A elnökének jelenlé­tében Bíró Mihály, a Ma.gra­ta meg a tárlatot, majd Bakonyi Károly, a múzeum igazgatója és s kiállítás rendezője méltatta je­lentőségét. Meleg szavakkal xnon.. I doti köszönetét ár. Kun László j nak. a TF Időszaki- ás Küzdő TVsr.szék-s '-tselő docenrév.«:- • vs - ’amint « ,k?.ár?SVs Ljz­: szegyCj térében segílüv-z” rpos’t­í e-r bereknek, közöttük K«t» • I -Sándor nők, a KSC dzeiSssí nek. aki több rtón*. .három év.i - zede gyűjti a birkózás tcríáir-eb'.-' re vonatkozó képanyagot. leíró ] sokat és relikviákat. Az érdeklődök mcgszemiéiVieL tők a több mir L négyezer éves egyiptomi birkózás fogásait áb­rázoló sírfeliratokat és képeket a görög olimpiák és a római gla- dialúrákat bemutató szobrok, metszetek képmásait, valamint á; középkori lovagi birkózás és a ma is élő népi birkózások színes képeit.! Viszontláthatták olim­piai, világ- és Európa-bajnokaink képmását,. A kiállítás vándorol vidékre is, először Kecskeméten lehet majd megtekinteni. SZABAD FOGÁSÜAK, 57 KG: Sztefan Ivanov (bolgár): — két évvél ezelőtt birkóztam utoljára a szovjet Karajev ellen, aki akkor legyőzött. Azóta csak arra készültem, hogy visszavágjak. Végtelenül •boldog vagyok, hogy sikerült! ßzimeon Szterev (bdlgár, *62 kg): — Nem árulojc el titkot, hogy mi i bolgárok a sportág alapjait a szovjetektől tanul­tuk. Ezért leghőbb vágyunk is az, hogy legyőzzük őket. Nagyon örülök, hogy -nekem sikerült felülmúlnom tanító- mestereink egyik jeles kép­viselőjét. Resit Karabadzak (török, 82 kg): — Tizennyolc éves ko- ronjbari (11 évvel ezelőtt) kezd­tem birkózni. Mindig az volt a Vágyam, Hogy egyszer az én tiszteletemre játsszák el a himnuszt. De azt álmomban ^em gondoltam volna, hogy ehhez a legnagyobb segítsé­get a budapesti közönségtől kapom. Köszönöm a magya­roknak a biztatást. KÖTÖTTFOGÁSÚAK, Bra- tan Tzenov (bolgár, 48 • k&): — Anyikin győzelmét tavaly a tv képernyőjén néztem Vé­gig. Akkor még álmomban sem gondoltam volna, hogy a követkéző Európa-bajnok én leszek — éppen Anyikin el­len.. Zsivko Vangelov (bolgár, 62 kg): — Újoncként szereztem meg az aranyérmet, de kezdő vagyok a nyilatkozásban is. Nem tudok mást mondani: nagyon boldog vagyok. Igor Kanyigin (szovjet 90 kg): — A svéd Andersson nél­kül is igen erős volt a mezőny. Ahogy láttam, Növényi Nor­bert is kifelé lábalt abból a hullámvölgyből, amelybe az olimpia után került. Szapunov mester elégedett volt velem, hiszen az én győzelmemmel őriztük meg első helyünket a pontversenyben. Nikola Dinev (bolgár, -j-100 kg) | —■| A döntő nagyon nehéz volt. Jó néhány év óta érzem, hogy a csapat legidősebb tag­jától várja mindenki a jó eredményt. Ehhez lélekben is hozzá kellett szokni. Mégis minden egyes döntő nagy lel­ki és fizikai erőpróbát jelent. Szerencsére itt, Budapesten a többiek már megszerezték az aranyérmeket, ezért kicsit könnyebb szívvel, a birkózás öröméért küzdhettem a na­gyon jó képességű magyar Nagy József ellen. összeállította; líauczik István A fotókat Farkas Tibor készítette • A két Kocsis: Ferenc, a négyszeres Európa-baj- nok, és Dávidka. a jövő reménysége... I Győzelem! - Rácz Lajos keze a magasban. W „összekapod” — matatja He­gedűs Csaba Gáspárnak. S Gáspár a földob,. Dimitrov pedig örömében meg. ölelné az egész világot.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents