Petőfi Népe, 1983. május (38. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-11 / 110. szám
1983. május 11. • PETŐFI NÉPE • 5 KIÁLLÍTÁS NYÍLIK KISKŐRÖSÖN Az első magyar újságtól a ma sajtójáig A Magyar Posta a Bács megyei Lapkiadó Vállalat közreműködésével Kiskőrösön — Petőfi Sándor születésének 160. évfordulójára és a várossá válás 10. évi jubileumára is emlékezve — május 12-től 19-ig országos hírlap- és folyóirat-kiállítást rendez, a városi művelődési központban. A kiállítás bemutatja a Magyar Posta által terjesztett belföldi és külföldi hírlapokat, szaklapokat, folyóiratokat és divatlapokat, mintegy ezer példányban, úgyszintén a megye és Kiskőrös legrégibb keltezésű napilapjai és hetilapjai is szerepelnek a kiállításon. r Az érdeklődők tablókon láthatják a Petőfi Népe készítésének útját a riport felvételtől a szerkesztésen, nyomdai előállításon és terjesztésen át amíg az olvasókhoz eljut. Grafikonok ábrázolják Kiskőrös város és a megye sájtóterjesztési mutatóit. A postai hírlapszolgálat bevezetése óta a megye újság előfizetőinek a száma 315 ezerré nőtt, a Petőfi Népe példányszáma, pedig mintegy 69 ezerre emelkedett. * Bizonyára érdekli az olvasót, mikor és hol jelent meg a világ első nyomtatott napilapja. Az 1702-ben Londonban megjelent Daily Courant követte 1703- ban a Nagy Péter cár által alapított hírlapközlöny: a Vedomostyi. i Magyarországon az első hírlapot 1705-ben Esz- lerházy Antal kuruc generális javaslatára II. Rákóczi Ferenc fejedelem adta ki, amelynek szerkesztésében Ráday Pál és Bercsényi Miklós is részt^vell. Latinul jelent meg a „Mercurius Hungaricus”, majd később „Mercurius Veridius ex Hungária" (Igazmondó Magyar Merkuriusz) néven. A Mercurius 4—8 oldalas példányai nem voltak sorszámmal ellátva, a megjelenés dátumát sem tüntették fel -rajtuk: minden hírt külön bekezdésben hoztak és a bekezdés felett volt olvasható a hír kelté és helye. A Mercurius nyíltan kimondta véleményét, az osztrákok durva hadviseléséről, különösen Heister és Rabutin császári tábornokok kegyetlenségéről. Rabutin tábornok halálát pedig ezzel a megjegyzéssel közli: „Adj Uram örök nyugodalmat neki és szabad diát a másvilágra, minden németnek." Rákóczi hadiújságját nem a kurucoknak szánta, hanem külföldnek, ezért is nyomatta latinul, hogy a szabadságharcot támogató lengyel, svéd, francia és orosz udvarhoz küldött követei a baráti országokban terjeszthessék. Ügy érzem, hogy illő és kötelesség az első magyar lapszerkesztő életéről is megemlékezni. Annál is inkább, mért a különös véletlen folytán Eszter- házy Antal születési éve-egybeesik II. Rákóczi Ferenc születési évével. És ami még érdekesebb, sor• Kezdetben így készült az újság. sa is úgy és ugyanott végződik, mint II. Rákóczi Ferenc élete. Eszterházy Antal, Rákóczi Ferenc tábornagy, Esz- terházy Ferenc és Thököly Kata — Thököly Imre kuruc fejedelem húgánaik — fia 1976. áprilisában született Kismartonban. 1704-ben, májusának elején ötszáz vitézével felcsap Rákóczi hívének ... Ö javasolta és kérte a fejedelemtől a Mercurius rendszeres megjelentetését, hogy a bécsi udvar valótlan híreit megcáfolhassa. Eszterházy Antal hamvait Rodostóból 1906-ban Rákóczi Ferenc és fia József, valamint anyja Zrínyi Ilona, további Bercsényi Miklós és felesége Csáki Krisztina és Sibrik Miklós hamvaival együtt hozták Kassára, amelyek azóta az ottani Dómban nyugszanak. • A kiállítás helyén alkalmi postahivatal működik, alkalmi lapokat árusít, valamint ez alkalomra készült alkalmi postai bélyegzőt használ az árusítást végző postai személyzet a bélyeggyűjtők örömére. Ugróczky Mihály Az iskola levegője Ugye, emlékeznek még Nyilas Misire, Móricz Zsigmond felejthetetlen, szívünkhöz nőtt regényhősére? Misi a történet vége felé elszántan kijelenti nagybátyjának és a kollégium tanárainak, hogy ő nem akar többet debreceni diák lenni. Hogy miért? Tulajdonképpen erről szól a könyv, a tiszta lelkű gyerek szenvedéséről, meghurcoltatásáról, általában a rideg, barátságtalan, örömtelen kollégiumi életről. Ma is akadnak még olyan iskolák, kisebbek is, nagyobbak is, ahol sem a diákok, sem a tanárok nem érzik jól magukat a rossz légkör miatt. Miben nyilvánul meg a nyomasztó, ápo- rodott klíma? Egyebek közt a türelmetlenségben, a rideg bánásmódban, a meg nem értésben, a vaskalapos fegyelmezésben, egyszóval: az embertelenségben. Ojabban szociológusok is foglalkoznak annak kutatásával, hogy milyen tényezők hatnak egy- egy oktatási intézmény légkörének alakulására, esetenként „klímavizsgálati tesztekkel” próbálnak feleletet adni a kérdésre. A pedagógusok tesztlapok nélkül is tudják, hogy az iskolák és más oktatási-nevelési intézmények légköre mindenekelőtt az igazgató vezetési stílusától, emberségétől, továbbá a tanári kar összetételétől függ. Természetesen sok múlik a fenntartó tanáccsal, valamint a lakóhelyi politikai-társadalmi szervekkel kialakított kapcsolaton is. Gyakran elhangzik az igazgatókról, hogy ők a gondjaikra bízott intézmény első számú pedagógusai; találó ez a megállapítás az iskola légkörét illetően is. Az antidemokratikus, önkényeskedő igazgatók körül — bármennyire összetartó is a nevelőtestület — pillanatokon belül megfagy a levegő, szinte megdermednek az emberek, ilyen helyen jó közérzetről sem a tanárok, sem a tanulók körében nem lehet beszélni. Sajnos, vannak még ilyen vezetők. Nemrégiben egy pedagógus amiatt panaszkodott nekem, hogy ha bármilyen apró-cseprő vagy akár jelentősebb iskolai ügye akad, nem fordulhat segítségért, tanácsért azonnal közvetlen feletteséhez. Náluk először az iskolatitkárnak kell bejelenteni a „kihallgatási kérelmet”, az egyezkedik ugyanis az igazgatóval a meghallgatás terminusáról, majd a titkár közli a tanárral, hogy az igazgatónő melyik napon s hány órakor tudja fogadni. Szinte hihetetlen történet. Képzeljük csak el, hogy egy „egyszerűbb halandó”, például szülő milyen nehezen jut be ehhez a vezetőhöz. Persze általánosságban ez a hóbort nem jellemző iskoláinkra, hiszen százszám vannak olyan iskolaigazgatók, akiknek az ajtaja mindig ki van tárva a kollégák, a diákok s a szülők előtt. Pedagógusok váltig állítják, hogy nincsen szükség különleges csodaszerekre a kellemes iskolai légkör megteremtéséhez, mindössze két feltétele van ennek: összeforrott nevelői közösség és demokratikus vezetés. Ha e két tényező adva van, akkor az egészséges szellem kisugárzik az egész iskolára, magától értetődően a tanulóifjúság életére is, és ilyen esetben — Ady Endre szép verssorával — „élet zengi be az iskolát”. Tanulók és nevelők közösségi élete nélkül egyetlen iskolának sem lehet friss levegője, mint ahogy enélkül a tanítás színvonala sem emelkedhet magasra. Nem véletlen tehát, ha a pedagógiai tevékenységet ellenőrző tapasztalt felügyelők rögtön az iránt érdeklődnek egy-egy iskolában, hogy a nevelési-oktatási feladatok megoldásában együttműködnek-e a tanárok, összefűzi -e őket a közös cél, a közös tevékenység. Kibontakozhat-e a tanár egyénisége a testületben? Ha ezekre a kérdésekre a válasz nemle- I ges, akkor valami nincs rendben az iskolában. | A demokrácia, a közösségi élet hiánya még a kitűnően fölszerelt intézményekben is visszaveti a munkát. Nagy jelentősége van az elvieken kívül annak is, hogy a vezetők odafigyelnek-e a tanárok ügyes-bajos dolgaira. Nemcsak a tanulók körében igény, hogy nevelőik kísérjék figyelemmel és rendszeresen értékeljék teljesítményüket, hanem így vannak ezzel a pedagógusok is. Ahol a vezető fontos döntések előtt kíváncsi a testület véleményére is, ott legtöbbször a pedagógiai aprómunka is becsben áll, és jut idő a személyes gondok meghallgatására is. Ilyen helyeken jó az emberek közérzete. Évek óta visszatérő beszédtéma az iskolák háza táján a pedagógusok és a tanulók túlterhelése. Az irányító és a fenntartó szervek eddigi erőfeszítései ellenére sem sikerült számottevően csökkenteni a. fölösleges terheket. A kifáradás és az állandó feszültség nagymértékben rontja a közérzetet, vibrálóvá teszi az idegeket, elektromossá a levegőt. (A zsúfoltság, a deviáns gyerekek számának növekedése, valamint az anyagi és az erkölcsi megbecsülés elmaradása miatt amúgy is ideges a légkör sok tantestületben.) Egyetlen társadalmi intézmény élete, klímája sem változhat meg egyik napról a másikra; hirtelen javulás nem várható e téren az iskolákban sem. De az igen, hogy a demokratizmus — ha kismértékben is — hétről hétre erősödjék, és a felettes szervek mind körültekintőbben figyeljenek az oktatásügy helyzetére. Ha ez megvalósul, akkor ugyanis napról napra kellemesebb lesz az iskolák éghajlata, derűsebb a tanárok, diákok közérzete. K. I. Népművészeti tárlat Városföldön KÖNYVISMERTETÉS A pályamunkák Nyíregyházára utaznak Május első hetében sok érdeklődő megtekinthette — még Soltról, Bácsalmásról is jöttek — a városföldi klubkönyvtárban a IV. Nyíregyházi Országos Népművészeti Kiállítás megyei pályázati anyagát. A faragott alkotások. hímzések, kerámiák, bőrmunkák, gyerekjátékok méltán nyerték el a tárlatlátogatók tetszését. A bemutatott darabok legközelebb Nyíregyházán lesznek láthatók, július 23-tól. Kép és szöveg: Borzák Tibor A A hímzett térítők előtt Székely József (Tisza- kérskc), faszobra látható. A Varga Pál remi fafaragó cite- rája mögött a lajosmizsei Szőrös József figurája áll. A A kerámia füszertartókat But.vka Andrea (Kecskemét), valamint Tóth László és felesége (Szeremle) készítette. A falusi átalakulás alapvető térfolyamatai a Dél-Alföldön Az elmúlt húsz év gazdasági-társadalmi fejlődése a településhálózatot is döntő mértékben átalakította. A városhálózat megerősödése mellett a falvak szerepe módosult, divatos téma lett népességmegtartó képességükről írni, beszélni, hiszen azt a VI. ötéves tervtörvény is megfogalmazta. A Petőfi Népe hasábjain is szinte naponta lehet olvasni Bács-Kiskun megye községeinek gondjairól, problémáiról és azokról a változásokról, melyek dr. Mészáros Dezső könyvének címében szerepel-, nek. A szerző a három dél-alföldi megye falusi átalakulásának vizsgálatával arra vállalkozott, hogy bemutassa mindazokat a tényezőket (a mezőgazdasági nagyüzemek területi koncentrációja, integrációja és termelési színvonala, a modern falusi ipar településformáló szerepe, a falusi életkörülmények átalakulása stb.), amelyek kiváltották a szinte év_ századokig mozdulatlan falurendszer funkcióinak bővülését, területi kapcsolataik kiteljesedését. Azért különösen érdekes és értékes ez a munka, mert e nagyívű átalakulási folyamat kiváltó okait a falufejlődés olyan belső erőforrásaiban keresi, amelyek a jövőben is .meghatározóak maradhatnak. A statisztikai táblázatokkal és térképekkel gazdagon illusztrált kötet Bács-Kiskun megye falvai- ról is alapos áttekintést ad, néhány esetben (például a mezőgazdasági termelőszövetkezetek ipari tevékenysége) külön is elemzi a megyei vonatkozá. sokat. Így mód van arra, hogy az érdeklődő szakember és olvasó akár a megye faluhálózatának egészét, akár saját települését is belehelyezhesse az országos és délalföldi folyamatok, változások rendszerébe, s levonhassa a szükséges tanulságokat. Erre különösen a főbb tendenciák bemutatására használt típusalkotások alkalmasak, hiszen a szerző a Dél- Alföld és benne Öács-Kiskun megye falusi települései) öt alap- és ezen belül hét altípusba sorolja, vázolva azok fontosabb gazdasági és településhálózati funkcióit, népességszámuk alakulását. I népesség foglalkozás-szerkezetének módosulását, közlekedési helyzetüket, életkörülményeik változásainak színvonalát. , Különösen fontos lehet a tudbmányos alaposságú, de közérthetően megírt mű áttanulmányozása napjainkban, amikor a Bács-Kiskun megyei Tanács múlt évi határozata értelmében minden helyi tanácsnak is meg kell fogalmaznia népességmeg_ tartó képességük lehetőségeit és településük fejlő-, désének távlatait. Ezen gondolatok jegyében ajánlom a könyvet tanácsi vezetők, szakemberek, és a megye, illetve annak falusi település iránt érdeklődő valamennyi olvasó számára. (Akadémiai Kiadó, 1982. 139. oldal.) Dr. Csatári Bálint tudományos munkatár,, MTA Földrajztudományi Kutató Intézel' 1 Településkutató Csoportja, Kecskemét Érdekes, olvasmányos az Igaz Szó katonai magazin A Zrínyi Katonai Könyv- és Lapkiadó Vállalat gondozásában ez év január elsejétől havonta utcai terjesztésben is megjelenik, sőt előfizethető az Igaz Szó, a Magyar Néphadsereg katonai magazinja. A folyóirat túl azon, hogy jelentős mértékben segíti | honvédelmi nevelést és ismeretterjesztést, sok érdekes olvasmánnyal kedvelteti magát, főleg a fiatalok körében. A lap legutóbbi számában riportban mutatják be a Magyar Néphadseregben szolgálatot teljesítő fiatalok esti szórakozását, az atomerőmüvet építő katonafiatalokat. A rejtvénykedvelők is találnak a lapban olvasnivalót a haditechnikai fejtörőben. Kiváló szerző Szentesi György mérnök-alezredes mulatja be a szovjet rakéták negyedszázadát. A közel-keleti katonapolitikai helyzetet Varga János alezredes elemzi. A hobbikedvelőkre, cserebe- rélőkre, gyűjtőkre és gyártókra is gondoltak,-ezért van a lapban hobbi-rovat. Két népszerű művészt, Hernádi Juditot, és Herczeg Csillát is bemutatja a magazin. A humor, a kereszt- rejtvény sem hiányzik a lapból. Peterdi Pál Gyöngyélet című humoreszkje, amelyet Endrödi István illusztrált, kellemes olvasmány. A Zrínyi Katonai Könyv- és Lapkiadó május 12-én délután 4 órakor Kiskőrösön a városi-járási művelődési központban olvasótalálkozót rendez, amelyre KISZ- és MHSZ-vezetök. aktivisták és pedagógusok megjelenését várják
