Petőfi Népe, 1983. május (38. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-10 / 109. szám
i • PETŐFI NÉPE • 1983. május 10. A KÜLKERESKEDŐ SZEMÉVEL I. A PART POLITIKÁJÁNAK MEGVALÓSÍTÁSÁÉRT Kitekintés a világpiacra A TERIMPEX Külkereskedelmi Vállalat exportforgalmát és népgazdaságunkban elfoglalt, helyét néhány statisztikai adattal érdemes alátámasztani. A teljes, nem rubelelszámolású, magyar exportból a mezőgazdaság és élelmiszeripar 37 százalékkal részesedik, ezen belül a TERIMPEX forgalma 20 százalékot képvisel. A szocialista országokkal stabil és jó agrárkapcsolat alakult ki, hosszúlejáratú államközi megállapodásaink a jövőre vonatkozóan nagyfokú biztonságot nyújtanak mind termelési, mind értékesítési szempontból. A nem szocialista kereskedelem Európára koncentrálódik. Hagyományos kereskedelmi kapcsolatainkon tűi — hiszen a korábbi években élénk kereslet, más piacokhoz viszonyítva a legmagasabb árak és a földrajzi közelség miatti egyszerűbb és olcsóbb szállítási lehetőségek tették indokolttá ennek előtérbe helyezését — manapság is számos előnyt és gazdaságosabb exportot tesz lehetővé az Európán belüli kereskedelem. A fejlődő országokba irányuló mezőgazdasági és élelmiszerexport az utóbbi tíz évben dinamikusan nőtt. A fejlődést olyan kedvezőtlen jelenségek közepette értűk el, mint a növekvő kon- kurrencia a többi exportőr ország részéről, vagy a múlt évben az olajexportáló államok élelmiszerimportjának visszafogása a lecsökkent fizetőképes kereslet következtében. A tavalyi forgalom A vállalat nem rubelelszámolású exportját 1982-ben az előző évihez képest 11,4 százalékkal, a tervezetthez viszonyítva 17.4 százalékkal túlteljesítette. Ez csaknem 40 millió dollár többletbevételt. eredményezett. Az export növekedését a népgazdasági mérleg javítását célzó akció segítette elő, hiszen a világpiaci árak általános csökkenése mellett 'dollárbevételünket kizárólag az értékesített árumennyiség növelésével fokozhattuk. A nehéz külpiaci helyzet néhány jellemzője: a gazdasági recesszió, a stagnáló húsfogyasztás, az arab országok fizetési gondjai, a konkurrencia túlkínálata, a libanoni háború és még sorolhatnánk. Ezek együttes hatása az élelmiszerek általános áresését idézte elő. A többletárualapot elsősorban az állattenyésztő gazdaságok, Húsipari és baromfifeldolgozó üzemek bocsátották rendelkezésünkre. így sikerült az előző évinél élő sertésből 12 ezer, félsertésből és darabolt sertéshúsból csaknem 35 ezer, vágómarhából 20 ezer, és vágott csirkéből szintén 20 ezer tonnával többet exportálni dollárral történő fizetés ellenében. Tejporexportunkat az előző évinek duplájára, négyezer tonnára, j uh'sa j feladásainkat 30 százalékkal növeltük. Az arányok változása Az ismertetett vilá'ggazdasági és piaci helyzetben exportunk szerkezete tovább módosult. 1982- ben a szocialista országok részéi sedése elérte az 52 százalékot, a Közös Piac országai 28. egyéb európai országok 8. a fejlődő országok (Közel-Kelet és Észak-Af- rika) 8, a tengerentúli piacok 4 százalékot képviseltek. A szocialista országok . között legnagyobb vásárlónk a Szovjetunió, a Közös Piacon belül Olaszország, az arab országok körében Líbia és Libanon, míg a' tengerentúlon az Amerikai Egyesült Államok. t> A forgalom 80 százalékát élőállatok és húsok alkotják. A múlt évi export növekedésében a sertés vezetett, a forgalomnövekedés kétharmadát adta. Csupán a s7alonnás félsertés exportértéke 62 százalékkal nőtt az előző évihez képest, igaz, hogy alacsonyabb dollárárak mellett. A vágómarha-kivitel növekedése jelentős mértékben ellensúlyozta az exportárak majdnem 10 százalékos csökkenését. A vágómarha- és a marhahús-eladások megfelelő időzítése, hogy a szerződéseinket az év első felében a még viszonylag magasabb árakon kötöttük meg, 7 millió dollár árbevételtöbbletet jelentett népgazdaságunknak. . Az élőjuhex{íort korábbi években tapasztalt dinamikus fejlődése, az árak és a forgalom állandó növekedése után a világpiaci helyzet rosszabbodása ezt a szektort sem kímélte meg. Az árak különösen az év második felében jelentősen csökkentek. A hazai termelők most érezték először közvetlenül — 1975 óta — a világpiaci árakhoz igazodó felvásárlási árrendszer negatív hatása. A baromfitenyésztés termékei válságos helyzetbe kerültek, mert a brazil és közös piaci konkur- tencia túlkínálata és a rendkívül alacsony árak miatt kiszorultunk az arab országokból, és másutt is csak nagy áráldozattal tudtunk üzleteket kötni. A vágott csirke magyar exportára a múlt évben — dollárban kifejezve — 17 százalékkal csökkent. A baromfiipar termékei közül csak a tolinak volt viszonylag jó piaca, összforgalma elérte a 40 millió dollárt. A kivételek — a többletet hozó termékek — közül megemlítem a dobozos sonkát és az élő halat, amelyeknél 12—12 százalékos áremelést értünk el. Értékesítési kilátások Nem rubelelszámolású exportpiaci programunkat a népgazdasági terv előirányzata, a szállító partnerek várható árualapja és a külpiaci értékesítési lehetőségek szem előtt tartásával alakítottuk ki. A forgalom nagysága szempontjából az előző évihez képest stagnálással számolunk. A piaci helyzetet, a kereslet-kínálat várható alakulását figyelembe véve, még több exportcikknél számolunk további árcsökkenéssel az előző évinél viszonyítva, de a tavalyinál sokkal szerényebb mértékben. '.-jíVít J-ógfiiil'ifiN íisdéaásebflí í-'oajioI-iniXiH ,-rbrißä zairlk ódr Jobb minőség — növekvő export A Pamutfonóipari Vállalatnál évente 19—20 ezer tonna fonalat — a hazai felhasználás egyhar- madát — és 2500 tonna varrócérnát, kézimunka-fonalat állítanak elő. Az elmúlt évek export- fejlesztő, minőségjavító beruházásainak eredményeként a konvertibilis exportjuk kétszeresére nőtt. Termékeiket a fejlődő országokban, valamint Olaszországban, az NSZK-ban és Kanadában értékesítik. A szintetikus alapanyagú cérn.a előállításával az eddigi import kétharmadát kiváltották. PÁLMONOSTORI KELETI FÉNY TSZ Elsők a növénytermesztésben • Fény 8 hívja Fény 5-öt... Bacsa Mihály szerelő CB-rádión kap hívást, s perceken belül indul a területre a kért alkatrésszel. Nemrég hozták nyilvánosságra I Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetkezetek Területi Szövetsége által hirdetett ágazati versenyeredményeit. A pálmonostori -Keleti Fény Tsz múlt évi sikerei alapján a növénytermesztési ágazat első diját kapta, az állattenyésztők a második, míg a háztáji gazdaságok a harmadik helyen végeztek. Kiss László főagronómus agrármérnök, vetőmagtermesztő szakmérnök, a növénytermesztési főágazat irányítója. Vele beszélgettünk a napokban a múlt esztendő eredményeiről. — Azt hiszem, szinte közhelynek hangzik már, ha a mezőgazdasággal kapcsolatban az időjárást emlegetjük — mondta egyebek között Kiss László. — A természet szeszélyét nem tudjuk elkerülni, de jó szervezéssel, szorgalmas, időben elvégzett munkával valamennyire ellensúlyozni tudjuk az esetleges kieséseket. Rendkívül nagy gondot fordítunk a termelési technológiák pontos betartására, s a feladatok optimális időben való elvégzésére. Egy- egy kampánymunka — vetés, palántázás Stb: idején nincs egy percnyi megállás sem. — Arról sem feledkezhetünk el, hogy a növénytermesztés munkája egyre több. jól képzett szakembert ■■ igényel, ma mar. nem elég őseink termelési tapasztalata. — Milyen eredményeket érteik el tavaly? — Termelőszövetkezetünk 7300 hektárjának csaknem kétharmadán szántóföldi növényeket termesztünk. Jó volt a búza, az árpa, a kukorica hozama, az utóbbiból hektáronként 7 tonnát takarítottunk be. Főágazatunk árbevétele meghaladta az 56 millió forintot, ugyanakkor megtermeltük még a kétezer szarvasmarha, az ötezer anyajuh, valamint a 177 hektáros tórendszer halállományának takarmányszükségletét is. — Az idei -kilátások? , — Öszibúzánk és árpánk igen jól telelt, szépei fejlődik, ígéretes. A tavaszi munkákat a megfelelő terv szerint végeztük, illetve végezzük. Május 3-án befejeződött a kukorica vetése, ugyanekkor megkezdődött a dohánypalánták kiültetése. A dinnyések 9-én látnak hozzá az, ültetéshez. A gépműhelyben javult a munka szervezettsége, eddig minimális volt a gépek állásideje. A CB-rádick is segítik dolgozóink munkáját. A szervizkocsikban, a termelést irányítók járműveiben , összesen ' kilenc készülékkel tudnak dolgozóink azonnal kapcsolatot teremteni egymással. Így például — miután a nagy gépek munkáját úgy szervezzük, hogy közel legyenek egymáshoz — ha valami segítségre van szükség, a rádió igen jó szolgálatot tesz. O. L. Tartani kell a termékek műszaki színvonalát A Az érsekcsanádi Búzakalász Termelőszövetkezet baromfitelepéről folyamatosan szállítják exportra a tojást. Ez a kamion rövidesen elindul a Közel-Keletre. A szarvasmarha-tenyésztés termékeinél a világ fő termelő orszá- gaibap a múlt évi erőteljes exportnövekedés után idén megtorpanás várható. Bár a kereslet valpszínűleg nem nő, amíg a gazdasági recesszió tart, s így az árak továbbra is alacsonyabbak maradnak, de a kínálat csökkenése további esésüket fékezheti. Vágómarhaból és marhahúsból értékesítési gondjaink nincsenek, de az idei árszintűnk a múlt évitől 5—6 százalékkal elmarad. Árualapunk döntő részére már megkötöttük az exportszerződéseket. Fő piacaink maradnak: a Szovjetunió, Líbia és Libanon. A legfrissebb állatszámlálás és várható termelési adatok figyelembevételével árualapunk nem nő a múlt évihez képest, holott a piaci lehetőségek alapján mintegy 20 ezer darabbal több vágómarha kellene. Különféle akciókat szervezünk az Állatforgalmi és Húsipari Tröszttel közösen az árualap növelése érdekében. Vörös Imre vezérigazgató (Folytatjuk ) Futó Árpádnét, az MMG Automatika Művek kecskeméti gyárának műszerészét, a megyei pártbizottság tagját arra kértük, mondja el, a párt XII. kongresz- szusa óta milyen gazdasági feladatokat kellett elvégezniük, s melyek azok a teendőik, amelyek előttük állnak. — Az eltelt időszakban részint egyedi, másrészt tömeggyártással foglalkoztunk. Az egyedin belül fő termékeink a kőolaj-szivattyúállomások és tártálypark-rendsze- tek vezérlő automatiikái és az ezekhez szükséges veszélyt jelző berendezések voltak. Ezeket saját .szakembereink tervezték. Egyébként nálunk tervezték és készítették el azt a biztonsági jelzőközpontot is, amelyet a paksi atomerőműben szereltek fel. Nőn a jelentősége néhány tavaly bevezetett gyártmánynak, mint például a Diesel-füstölésmérőnek és az új típusú biztonsági jelzőközpontnak. Emellett növekedett az egységes vázszerkezetek iránti kereslet. Tömeggyártásban államközi szerződések alapján a Szovjetuniónak Lada, Lengyelországnak pedig 126-os Polski Fiatműszerfalak készülnek. — Hogyan alakult a létszám, a termelés, s mit gyártanak ebben. az esztendőben? — A termelési értékünk 1980- ban 405 millió forint volt, 798-as átlaglétszámmal, a múlt évben pedig már 441 millió, 809 dolgozóval. A XII. kongresszus óta a termelési érték növekedése 9.2 százalékos, majdnem azonos létszámmal. Ebben az, évben 500 ezer műszerfalat kell gyártanunk. Ha összességében nem is nagy, mégis jelentős tőkésexport-növe- kedésről számolhatok be 1981- hez képest. A profilunknak megfelelően hegesztőkocsikat szállítunk az AGA svéd cégnek, s a nem rubelelszámolású exportunk, legjelentősebb tételeként most kezdjük készíteni a Zastava-mű- szerfalakat. — Javuütakte a munkakörülmények, a dolgozók szociális helyzete? — A kongresszus óta eltelt időszak jelentős változást hozott számunkra. Ez év áprilisában avattuk fel a ,4260 négyzetméteres szerelőcsarnokot. Ehhez hozzáépült az üzemviteli épület, amely magában foglalja az irodahelyiségeket, a szociális létesítményeket. Itt alakítottunk ki egy belgyógyászati és egy fogászati rendelőt. Meg kell. említenem azt is, hogy egy szép, saját üzemeltetésű konyhát szintén létesítettünk. Terveink között szerepel a 2-es számú telep kiépítése, ahol már elkészült egy fogadócsarnok, amelyet ebben az évben szeretnénk üzembe helyezni. — Milyen gondok, problémák foglalkoztatják a gyár dolgozóit? — Üzemünkben kedvező visszhangra talált az MSZMP KB határozata. Az emberek örülnek annak, hogy sikerült megőrizni eddigi eredményeinket, de jól tudják, hogy továbbra is keményen kell dolgozni. A párt tagjai számára is nagy feladatot jelent az aktívabb fellépés, a hatékonyabb agttácips és propagandamunka. Mindenki fontosnak tartja, hogy termékeink piaci versenyképessége megmaradjon. A meglevő szellemi kapacitás kihasználása pótolhatja az importkorlátozásokat, s mindenáron meg kell tartanunk termékeink műszaki színvonalát. Ehhez jobb technológiai eljárások bevezetése és hatékonyabb, termelékenyebb munka szükséges. Tömeggyártásban nagyon fontos a speciális gondok teoJinológiai megoldása, amihez kellő önállóságú és megfelelő felkészültségű szakemberekre van szükség. Termékszerkezetünket, elsősorban a KGST-n belül, a műszerfalgyár- tással kívánjuk bővíteni, tervezzük a Dacia, a Moszkvics és a Zaporozsec gépkocsik műszerfalainak készítését. Gémes Gábor Űjabb exportmegrendeléseket kapott A Fémmunkás Vállalat kecskeméti gyára © Guba István csarnok főtartó szerkezetet hegeszt automata hegesztőgéppel. , A sikeres üzemek közé tartozik a Fémmunkás Vállalat kecskeméti gyára. Amíg más gazdasági szervezetek az elmúlt években megrendeléshiánnyal küszködtek, addig ez a gyár rendszeresen növelni tudta termelését. 1980-ban 566 millió forint árbevételt tervezett és 575 milliót ért el. A következő évben 520 milliós rendelésállománnyal kezdte az esztendőt, s 586 millióval fejezte be. Tavaly újabb 10 millió forinttal emelte árbevételét, mégpedig úgy, hogy közben 90 millió forinttal növelte a nem rubelelszámolású exportját. Vajon az idén tudja-e folytatni sikersorozatát a gyár? — Erről beszélgettem Horváth János igazgatóval. —- Megrendelésekkel bőven el vagyunk látva egész évre — válaszolta Horváth János. — Ezért az idén 650 millió forintos termelési tervet irányoztunk elő. Ez nem kis feladaitot jelent a gyár kollektívájának, menet közben mégis újabb célt tűztünk magunk elé. Lehetőség nyílt ugyanis a tőkés devizabevételünk további növelésére, mert Észak-Afrikából újabb csarnokszerkezetekre kaptunk megrendelést. Elhatároztuk tehát, hogy igyekszünk 700 millió forint értékű terméket előállítani. Természetesen úgy, hogy a 150 milliósra tervezett tőkés exportunkat 200 millió forintra növeljük. Elsősorban azért, mert ez fontos a népgazdaságnak, ugyanakkor vállalati érdek is, hiszen a bérfejlesztés mértéke nálunk nagymértékben függ ettől. — Hogyan oszlanak meg a többi megrendelések? — Mint említettem, az a célunk, hogy elérjük, vagy legalábbis megközelítsük a 700 millió forintos árbevételt. Ennek nagyobb része exportból származik majd. Az afrikai országoknak gyártott 200 millió forint értékű terméken kívül 300 milliós megrendelést a Szovjetunió adott, ahová ugyancsak csarnokszerke- zetekel, valamint hűtőházákat szállítunk. Ugyanakkor a múlt évihez képest megélénkült a belföldi kereslet is, 200 millió forint értékű vasszerkezetet gyártunk az ország különböző részein folyó beruházásokra, rekonstrukcióikra. Ennyi megrendelést még sohasem kapott a gyár, mint az idén. Különösen a nem rubelelszámolású piac érdeklődésének megnövekedésért vagyunk büszkék. 1981-ben húszmillió forint' volt a dollárbevételünk, 82-ben llő millióra emelkedett, s az idén pedig már 200 millió forintra. — Minek tulajdonítja az exportpiacon elért eredményeiket? — Tíz éve szállítunk a Szovjetunióba, s két éve éannak parláőereink Észak-Afrikában. Rekla-, máóiót eddig sehonnan sem kaptunk, a megrendelések pedig minden évben emelkedtek. Igaz viszont az is, hogy a minőségre nagyon ügyelünk, folyamatosan fejlesztjük, korszerűsítjük gyártmányainkat, ' 1 mindig igyekszünk kielégíteni partnereink újabb kívánságait. Egyébként sikerült elérnünk, hogy' csarnokszerikeze1 leinknél a fajlagos acélfelhasználás igen kedvezően alakuljon, s Így ezek a termékeink verseny- képesek a tőkés piacon is. — Említette, hogy a vállalat dollárbevétele növeli a gyár bérfejlesztési lehetőségeit is. — Erre nagy szükségünk van. ugyanis a műszaki állományunk és gépeink, berendezéseink kapacitása még 700 milliónál is magasabb értékű termelésre tenné képessé üzemünket. A szakmun-, késekből — főleg lakatosokból és hegesztőkből —- azonban nincs annyi, amennyi kellene. Pedig a jól dolgozó fizikai munkások többsége megkeresi havonta az 1—8 ezer forintot, sőt még többet is. Az idén — ha exportter- veinket sikerrel teljesítjük — több mint 10 százalékos 'bérfejy, lesztésre nyílik módunk. Ezzel is vonzóbbá akarjuk tenni a gyárat és a: szakmai, s szeretnénk minél több ipari lanúlótWs beis- kolázni“1*— Az utóbbi években többször tűnt úgy,1 hogy, erőnket meghaladó feladatokra válalkozunk, de eddig még mindig teljesítettük azokat. Bízom abban —, mondotta végül az igazgató —I hogy ez az idén is sikerülni fog. N. O. 0
