Petőfi Népe, 1983. május (38. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-06 / 106. szám

IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: keve­sebb felhő várhatói számottevő eső már nem lesz. Az északnyugati szél mérséklődik. A legalacsonyabb éjsza kai hőmérséklet 2,7 fok között, néhány szélvédett helyen gyenge ta lajmentl fagy is lehet, legma­gasabb nappali hőmérséklet 16, 21 fok között. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Baján járt a krími delegáció A testvérmegyei • kapcsolatok keretében Bács-Kiskunban tar­tózkodó Krím területi pártiküldött­ség tegnap a megye déli részébe látogatott. Az UKP Krím területi Bizottsága külügyi osztályának vezetője, E, I. Maljenko és a kísé­retében levő V. A. Kqrpsztyelin, a területi pártbizottság első tit­kári, referensé délelőtt Baján esz­mecserét folytatott a városi-járási pártbizottság vezetőivel, majd a várossal ismerkedett. Délután, a szovjet vendégek Sükösdön, a Hosszúhegyi , Állami Gazdaság­ban üzemlátogatáson vettek részt. XXXVIII. évf. 106. szám Ára: 1,40 Ft 1983. május 6. péntek A testvérmegyei pártiküldött­ség ma elutazik Bács-Kiskunból. Bács megyei fotókiállítás Gyulafehérvárott Május 3—7. között a romániai Álba megyében tartózkodik hiva­talos látogatáson az a Bács-Kis­kun megyei pártdelegáció, ame­lyet Romany Pál, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság el­ső titkára vezet. Látogatásuk ide­je alatt rendezték meg Gyulafe- herváróit, a szakszervezeti műve­lődési házban a Baráti kapcsola­taink 10 éve című fotókiállítást, amely a két megye kapcsolatait, együttműködéseit mutatja be. A kiállítást a megyei delegáció vezetője, Romány Pál nyitotta meg május 4-én. Az eseményen jelen volt Nicole Hurbean, az RKP KB tagja, az Álba megyei pártbizottság első titkára, a me­gyei néptanács elnöke. A nagy érdeklődéssel fogadott kiállítás megnyitóján részt vettek a párt- bizottság titkárai, a néptanács tisztségviselői, a tömegszerveze­tek képviselői, a gyulafehérvári intézmények, vállalatok munká­sai. s ott volt Almási Kálmán, a bukaresti magyar nagykövetség tanácsosa is. Romány Pál a többi közt hang­súlyozta: ..Munkalátogatásunik ünnepi jellegét testvérmegyei kapcsolataink 10. évfordulója ad­ja. Az elmúlt évek során rendsze­resen találkoztak szakembereink egymással, s ezt az alkalmat is szeretnénk felhasználni Álba megye részletes megismerésére. Meggyőződésem, hogy a két or­szág, népeink, megyéink közti kapcsolatok erősödését' a mosta­nihoz hasonló találkozások nagy­ban segítik. Valljuk, hogy nap­9 Gyulafehérvár új lakónegyede. jainkban a sokoldalú gazdasági, kulturális együttműködés ered­ményezheti és erősítheti csak az igazi szoros barátságot, amelyek­re jó példát adtak testvérválla- latainlk a Kiskunhalasi Kötött­árugyár, és a Szászsebesi Textil­gyár, a kecskeméti MEZŐGÉP Vállalat és a nagyenyedi Mer­kur gyár, a jánoshalmi és a kron- cineli tsz, a vaskúti Bácska Tsz és a sonai tsz, az izsáki és a zsid- vai állami gazdaságok együttmű­ködése, amatőr művészegyütte­sek, fiataljaink találkozásai. Ezek a találkozások politikai, szakmai értékeiken túl egész életre szóló barátsággal is járnak.” Végezetül Romány Pál átadta Bács-Kiskun testvérbaráti üdvöz­letét, jókívánságait azokért az eredményekért, amelyeket Álba megye az 1982. évi népgazdasági munkával élért, s amelyekért megkapta a Munka Érdemrend első fokozatát. A delegáció ezf követőjén Ba- lázsfalyára látogatott, ahol a vá­rosi pártbizottságon Heljoni Dio- nisie első titkár tájékoztatta a vendégeket az ott folyó munká­ról, a tervekről, majd a helyi szőlészeti fajtaelőállító intézetbe, az állami gazdaságba látogattak, és megtekintették a szabadsághő­sök emlékparkját. A program a helyi bútorgyárban fejeződött be. A delegáció tegnap Szászsebest kereste fel. ma pedig Gyulafe­hérvárral ismerkedik. K. I. Megkezdődött ADTf:s a híjakat '* az Akadémia 143. közgyűlése • Szentágothai János beszél, mellette Sarlós István. Csütörtökön Budapesten — az MTA váhbeli kongresszusi termé­ben — megkezdődött a hazai tu­dományos élet kiemelkedő ese­ménye: a Magyar Tudományos Akadémia 143. közgyűlése. Köz­ponti témája: a magyar telepü­léshálózat jelenlegi helyzete, át­alakulásának értékelése. A közgyűlés megnyitóján az el­nökségben helyet foglalt: Aczél György, az MSZMP KB titkára Sarlós István, a Minisztertanács elnökhelyettese, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagjai, Szent­ágothai János, a Magyar Tudo­mányos Akadémia elnöke, Pál Lénárd, az MTA főtitkára, Pach Zsigmond Pál, az MTA aleínöke. Szentágothai János üdvözlő sza­vai után megemlékeztek az aka­démia legutóbbi közgyűlése óta elhunyt tagokról, i majd átadták a kiemelkedően eredményes munkát elismerő kitüntetéseket. A Magyar Tudományos Akadémia elnöksége az 1983. évj akadémiai aranyérmet Eörsi Gyula rendes tagnak, az Eötvös Loránd Tudo­mányegyetem tanárának és rek­torának adományozta kiemelkedő kutatási eredményeiért, iskolate­remtő tudományos és oktatási te­vékenységéért, társadalmi-köz­életi munkásságáért. Ezután átadták az ez évi aka­démiai díjakat: 26-an kapták meg a kitüntetést. A kitüntetések átadása után Sarlós István mondott beszédet. Sarlós István beszédét a köz­gyűlés központi témájának elő­adása követte. A magyar telepü­léshálózat átalakulása címmel Enyedi György, a Magyar Tudo­mányos Akadémia levelező tagja mondott vitaindítót. Előadása ar­ra a megállapításra épült, hogy a magyar gazdaságot — a fejlő­dés intenzív szakaszába lépve — a termelőerők .területi dekon­centrációja jellemzi: fejlődik a vidék ipara, erősödik az agrár- gazdaság. Ennek megfelelően a településhálózatban már a 70-es években hasonló folyamatok je­lentkeztek. Az 1970-es évek településpoliti­kája jelentős eredményeket mu­tathat fel a városhálózat bővíté­sében, a modern magyar város- rendszer megteremtésében, ugyanakkor a lakosság 47 száza­lékát jelentő községlakók' hátrá­nyosabb helyzetbe kerültek. Enyedi György összegezte a te­lepüléshálózatunk új fejlődési szakaszában kívánatos változáso­kat: fejleszteni, erősíteni kell a helyi tanácsok gazdasági önálló­ságát, a lakóhelyi 'demokráciát. Ez megkívánja a helyi pénzügyi források arányának növelését és a helyi tanácsok önkormányzati elemeinek erősítését. Az előadás részletesen elemez­te e feladatok megvalósításának lehetőségeit, feltételeit. Az előadás utáni vitában a kü­lönböző tudományok képviselői, továbbá minisztériumok és más főhatóságok vezetőd szólaltak fel, s a vitaindító gondolataihoz kapcsolódva sokrétűen elemezték a településfejlesztés időszerű fel­adatait. gondjait, az egész társa­dalom fejlődését befolyásoló ha­tását. A közgyűlés ma folytatja mun­káját. A NUKLEÁRIS FEGYVEREK GYÁRTÁSÁNAK BEFAGYASZTÁSA Reagan ellen szavazott a képviselőház WASHINGTON Az Egyesült Államok képviselő­háza szerdán a késő esti órákban 279—149 arányú szavazással, a vártnál nagyobb többséggel jóvá­hagyta azt a demokrata párti határozati javaslatot, amely a ,,nukleáris fegyverék gyártásá­nak és telepítésének kölcsönös és ellenőrizhető befagyasztásáról” szóló tárgyalásokra szólítja fel az Egyesült Államok és a Szovjet­unió kormányát. A nagy jelentőségű állásfogla­lásra héthetés parlamenti csatá­rozás után került sor. A Republi­kánus Párt és a Fehér Ház a rá­beszélés és a parlamenti taktiká­zás minden igénybevehető eszkö­zével megpróbálta útját állni a határozatnak, amely éles ellen­tétben áll a Reagan-kormányzat stratégiai elképzeléseivel és fegy­verzetkor! átozási taktikájával, de megfelel az amerikai közvéle­ményben uralkodó hangulatoknak. S délelőtt a képviselőházi de­mokratáknak sikerült elfogadtat­niuk egy olyan ügyrendi indít­ványt, amely határt szabott a re­publikánus. időhúzásnak. Délután, viszont a republikánusoknak si­került keresztülvinniük egy mó­dosítást, s ennek értelmében a képviselőháznak a nukleáris fegy­verek befagyasztásáról szóló ha­tározata érvényét veszti, ha meg­határozott időn belül nem kerül sor tárgyalásokra az amerikai és a szovjet kormány között az ilyen fegyverek csökkentéséről. Robert Michel, a republikánus kisebbség szóvivője a módosítás­ról szólva kijelentette: „a tiszta befagyasztás koncepciója veresé­get szenvedett”. Thomas O’Neill, a képviselőház elnöke ezzel szem­ben megállapította, hogy az el­fogadott határozat a Fehér Ház több napos elkeseredett hadjára­ta ellenére is előnyben részesíti és időben előre helyezi a nukleá­ris fegyverek befagyasztását. Kérdéses- hogy ja ngm kötelező erejű határozatot támogatja-e majd a szenátus, amelynek re­publikánus többségét a kormány könnyebben tudja befolyásolni. Függetlenül a lehetséges foly­tatásoktól. a határozat mérföldkő az amerikai háborúellenes moz­galom történetében — állapítják meg washingtoni politikai meg­figyelők A CBS televízió szerda esti kommentárja szerint ..nagy lélektani jelentőségű lépést tet­tek a nukleáris fegyverkezési hajsza megfékezésének útján. NEGYEDSZÁZADOS A BORVERSENY Huszonhat gazdaság, hat kistermelő italmintái S Neves szakemberek minősítik az italmintákat. Áruellátás, szolgáltatás a tanyavilágban A megyei tanács solti oktatási központjában csütörtökön reggel megkezdődött az 1983. évi megyei bor- és üdítőital-verseny. Gól Gyula mezőgazdasági és élelme­zésügyi osztályvezető megnyitó beszédében hangsúlyozta. hogy szűkebb hazánkban, ahol a me­zőgazdasági termelés bruttó érté­kének mintegy húsz százalékát a szőlő- és a borágazat adja, és Bács-Kiskun az ország belső el­látásában. valamint a borexport­ban 45—50 százalékos aránnyal vesz részt, az évente megrendezett megyei borversenyek szinte ün­nepnek számítanak. Mint mindig, most is nagy ér­deklődés előzte^ meg a versenyt, 26 mezőgazdasági üzem és hat • Borbirálat. kistermelő 455 dtalmintát neve­zett be. Ezek közül 351 bor-, 47 pezsgőminta, 15 vermut, .17 pár­lat és 24 üdítő ital. Az italokból 204 a forgalmi. 184 a termelői. 20 a kísérleti és 47 a muzeális kate­góriába tartozik. A szőlő- és a borágazat a me­gye mezőgazdaságában forintban számítva is a legtöbb termelési értéket állítja elő. Az elmúlt öt­éves tervidőszaki szőlőtelepítés és borászati korszerűsítés eredmé­nyeként fejlődik. Jóllehet a ter­mőterület mérséklődik, a termés- eredmények növekednek. Az 1982- beri betakarított 300 000 tonna szőlővel a hektáronkénti átlag a megyében elérte a 7 tonnát, egyes gazdaságok pedig megközelítet­ték a 10 tonnát is. Előrehaladás­nak számít, hogy a megyében a korszerű szőlőművelésnek és a piac igényeinek jobban megfelelő minőségi fajtáikat telepítettek és telepítenek. A kísérleti borok ka­tegóriájában számos olyan új fajtajelöltet bírálhatnak el a bi­zottságok, amelyek a további fejlődés zálogai. Molnár Olivér, a MÉM élelmi- szeripari főosztályának helyettes vezetője, a verseny egyik főbi­zottságának elnöke méltatta Bács- Kiskun kezdeményezését, az idén immár negyedszázados múlt­ra visszatekintő megyei borver­seny megrendezésével; amelyben Pfenning Gyula megyei főker­tész, mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályvezető-helyettes ki­emelkedő szerepet vállalt. Jó al­kalom ez arra, hogy a borászat szakmai vezetői, irányítói tájé­kozódjanak az évjárat minőségé­nek alakulásáról, a borászati technológia helyzetéről, teljesítő­képességéről, s ,az ágazat min­dennapi gondjairól, továbbá az újonnan versenybe nevezett ita­lok értékéről. A megyei verseny négy bíráló és a két főbizottságában országos, sőt nemzetközi hírű < szakemberek vesznek részt. A 455 italminta bírálata pénteken, a késő délutá­ni órákban fejeződik be. Az eredményhirdetésről a következő napokban számolunk be. K. A. Milyen a tanyai lakosság áru­ellátása; napi cikkekből van-e elegendő a tanyai, a külterületi boltokban; kik és mit szolgáltat­nak a tanyaiaknak? Ezt vizsgál­ták a megyei népi ellenőrök 1982- ben és 1983 első hónapjaiban a kecskeméti és a kiskunhalasi já­rás tizenhárom, továbbá Kiskun­félegyháza négy város környéki községére, illetve az e területeket ellátó hét áfészre kiterjedően. A vizsgálat tapasztalatait ösz- szegző jelentést tegnapi ülésén tárgyalta meg a Bács-Kiskun me­gyei Népi Ellenőrzési Bizottság, Valach Istvánnak, a NEB tagjá­nak előterjesztése alapján. A dokumentum hangsúlyozza: Bács-Kiskunnak, az ország leg­nagyobb kiterjedésű megyéjének sajátossága a tanyákon és külte­rületeken élők magas száma és aránya (több mint százezer em­ber). A tanya hosszú távon fenn­maradó településforma. Ehhez kedvező feltételeket teremt a me­zőgazdasági kistermelés iránti növekvő társadalmi-gazdasági szükséglet. Az is természetes, hogy a tanyai emberek ma már ma­gasabb igényeket támasztanak az életkörülményeiket meghatározó kereskedelmi, ipari szolgáltatá­sokkal szemben. Bács-Kiskunban az utóbbi tíz év alatt 207-ről 240-re nőtt a ta­nyai boltok száma, s ezek túlnyo­mó részét az áfészek üzemeltetik. Részt vesznek az áruellátásban — kisebb mértékben — a magánke­reskedők és a szövetkezeti gaz­daságok is. A tanyai és külterüle­ti lakók többsége az alapvető áru­cikkekhez 2—2,5 kilométeren be­lül, a szakcikkekhez pedig tízki­lométeres körzetben juthat hoz­zá. Helyenként azonban az álta­lánostól kirívóan nagy eltérések tapasztalhatók. A kiskunhalasi járás egy részében például arra kényszerülnek a tanyaiak, hogy öt—tíz kilométerre levő települé­seken szerezzék be élelmiszerei­ket. A népi ellenőrök megállapítot­ták azt is, hogy az utóbbi időben sokat javult a tanyai boltok tech­nikai felszereltsége. A hűtőbe­rendezések. az őrlők és az egyéb eszközök megtalálhatók a leg­több üzletben. Ugyanakkor sók helyütt okoz még gondot a mos­toha tárolási lehetőség. Bugac- monostoron például egy helyiség­ben raktározzák az élelmiszere­ket és a petróleumot. A bugaci 76. számú tanyai boltban az el­lenőrzéskor üzemképtelen volt több hűtőszekrény. A tanyai kereskedelem általá­ban jól betölti funkcióját. A leg­fontosabb élelmiszereken és az egyéb napi árucikkeken kívül sok helyen forgalmaz vetőmagvakat, néhány üzletben pedig táptakar­mányt is. A boltokban — néhány kivételtől eltekintve — udvarias, előzékeny, szinte családias a ki­szolgálás. A megyei NEB javaslatokat fo­gadott el, melyeket megküld az illetékes szerveknek: a helyi ta­nácsoknak, a MESZÖV-nek. a KISZÖV-nek, az elektromos kar­bantartó vállalatoknak, az Alföl­di -TÜZÉP Vállalatnak, a Tisza Élelmiszer és Vegyiáru Kereske­delmi Vállalatnak. Az ajánlások közül érdemes megemlíteni né­hányat. így például azt, hogy cél­szerű lenne, ha több szerv össze­fogna közös fenntartású új bol­tok létesítésére, ha az áfészek bővítenék a jól bevált mozgóbolt­hálózatukat. A jövőben még na­gyobb gondot kell fordítani a ta- karmánytáp-ellátásra, hogy emiatt ne kedvetlened jenek el a kisgaz­dáik odók. Az ülésen ezt követően Miklós Zoltán, a megyei NEB elnöke számolt be a Bajai Városi-Járási Népi Ellenőrzési Bizottság te­vékenységéről, és a megyei bi­zottság két ülés között végzett munkájáról. R. M.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents