Petőfi Népe, 1983. május (38. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-04 / 104. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1983. május 4. ARCOK ÉS VALLOMÁSOK Szemők József, a „népfrontos” téeszelnök Budapesten született, de hatéves kora óta szinte egyfolytában vidéken él. A Zalka Máté Szakérettségis Kollégiumban érettségizett, majd az Idegen Nyelvek Főiskoláján, külkereskedelmi pályára készült. Betegsége, s a katonaság évei hátráltatták folyamatos előrehaladását. Mérlegképes könyvelői oklevelet szerzett, majd elvégezte a marxista—leninista esti egyetemet. Izsákra került, ahol az egyik termelőszövetkezetben hét évig főkönyvelő volt. Tizenöt éve elnöke a Sárfehér Tsz-nek, Bács- Kiskun egyik legeredményesebben működő közös gazdaságának. Több mint egy évtizede a Hazafias Népfront Országos Tanácsának alelnöke. Kitüntetései közül néhány: a Mezőgazdaság Kiváló dolgozója, Népfront Munkáért Érdemérem, Munka Érdemrend arany fokozata. Megkapta az NDK Nemzeti Frontjának érdemérmét is. — Fővárosi gyerek volt. De végül is vidéken maradt. Nem bánta meg? — A sors mostohasága: édesanyám halála miatt kerültem falura. Pesti gyerek létemre 'hamar megkedveltem a vidéki életet. a paraszti munkát. Ez valami újat jelentett számomra. Azóta sem bántam meg. Gyerekfejjel szántottam, vetettem, kapáltam — örömöm leltem ebben a munkában. — Megszerette időközben Izsákot és a megyét? — Érdeklődéssel, bizalommal és szeretettel fogadtak, amikor idekerültem. Nem kinevezett, hanem a tagság által megválasztott főkönyvelő voltam. Ez egy idegen számára nagy megtiszteltetés Izsákon, de kötelezés is helytállásra. Ez a bizalom tart itt eny- nyi éven át. Az induláskor nemcsak a számvitelhez és a pénz- gazdálkodáshoz kellett értenem, hogy befogadjanak, hanem a kétkezi munkához is. Több alkalommal próbára tettek, és olyankor nagy hasznát vettem a paraszti munkában való jártasságomnak. — Milyennek ítéli meg a gazdaságukat? — Termelőszövetkezetünk három téesz egyesüléséből jött létre. hét évvel ezelőtt. Gyönge voltl la földünk, elöregedett a szőlőnk, hiányoztak a szakemberek is. Ma már más a helyzet. 'Korszérűbb és hatékonyabb a termelés, jobbak a munkavégzés feltételei. Hatalmas ültetvényekkel rendelkezünk, művelésükhöz van elég hozzáértő kéz. Jó úton — de félúton — va-1 gyünk a megtervezett jövőhöz. — Ügy tudom, .hogy nem kizárólag mezőgazdasági ágazatokkal foglalkoznak: ennélfogva nj/iíván bonyolult a téesz termelési szerkezete ... — Kedvezőtlen adottságunk ellensúlyozására elsőrendű feladatunk volt a melléküzemágak létrehozása, fejlesztése. Cipőfelsőrész-készítő üzemünkben, a tsz iparában ötszáz nő dolgozik. Fuvarszolgáltatást szerveztünk. A pálinkafőzés, a palackozás, s a tizenhét borkimérő is a gazdálkodás hátországa: kiegészíti az alaptevékenységet. — Önök egy sajátos szolgáltató részleget is működtetnek ... — Szaktanácsadó szolgálatunknál speciális képzettségű szakemberek dolgoznak, saját laboratóriumunk segíti munkájukat. Feladatuk a kutatás, a tudomány legújabb eredményeinek átültekedok. Kiemelkedő teljesítményre képesek. Jellemző a szőlő feltétlen szeretete. amit bizonyít az Izsáki Sárfehér szőlőfajta létrehozása is. Óriási területet ásóval, kapával forgattak meg. hatalmas áldozatok árán hoztak létre virágzó kultúrákat. Ezeknek a tényeknek, ők a tudatában is vannak, következésképpen önérzetesek. — ön a Hazafias Népfront Országos Tanácsának az alelnöke. Előtte sokáig tevékenykedett különféle posztokon a mozgalomban. Jogos lehet a kérdés: mit jelent , népfrontosnak” lenni? — Mindenekelőtt megtiszteltetést. bizalmat és feladatot. A párt irányításával részt venni az ország építésében a legszélesebb rétegek bevonásával a jelenért, a jövőért dolgozni. A helyi elképzelésektől a nemzeti célok megvalósításáig környezetünk és népünk boldogulása érdekében fáradozni. Jelenti számomra azt is. hogy jobban belelátok az ország és a világ dolgaiba. — Gyakran fontos tanácskozásokon vesz részt. Mi ezeknek a jelentősége — ha úgy tetszik: haszna — taz ön számára? — A felkészülésen és az alaposabb tájékozódáson túl azt, hogy lényeges kérdésekben — országos szinten is — kifejthetem nézeteimet, elgondolásaimat. Ilyen volt többek között a tanyán élő emberek, ^or^a,, a ipagvgr .szőlőkultúra .helyzeté,,, a , szakszövetkezetek, jeléné rés "jövője,' és az ezzel kapcsolatos sokféle tennivaló, feladat. Módom volt elmondani észrevételeimet és javaslataimat az MSZMP XII. kongresszusának irányelveihez is. ' — Ebben a gazdaságban a külső-belső környezet egyaránt tetszetős; egyes helyeken kimondottan esztétikus. Tudatos törekvés ez? — Aki nem igényes a saját környezetére, az nem igényes -a munkájára sem. De meggyőződéssel vallom, hogy a környezet is formálja az embert. — Mi lenne a mesebeli három kívánsága? — Azok nem mesebeliek, hanem nagyon is valósak. Maradéktalanul végrehajtani a nagy múltú izsáki szőlőkultúra korszerű újratermelését; elősegíteni az olyan eredmények elérését, amely a tagság jogos elégedettségét kivívja; végül közösen elérni a magyar népgazdaság megszilárdítását. Varga Mihály tése a gyakorlatba. Negyven gazdasággal állunk kapcsolatban. Mikrobiológiai és laboratóriumi vizsgálatokat végzünk, talajmintát veszünk, ajánlunk technológiát. Elsősorban a növényvédelemben és tápanyag-gazdálkodásban hasznosítható szaktanácsokat adunk, szolgáltatásunkat a kistermelők is igénybe veszik. A MÉM-mel kötött szerződés alapján homokhasznosítási kísérleteket végzünk. Üj növényvédő szereket és műtrágyákat próbálunk ki. nekifogtunk a fenyötelepítések vegyszeres gyomtalanításának és napraforgó-fajtakísérlettel is foglalkozunk. — Egy egészen másfajta kérdés: rangot jelent téeszelnöknek lenni? — Ez így még nem jutott eszembe. Mindig az vezérelt, hogy megszolgáljam a bizalmat. Beosztásomat nem rangnak, hanem megtisztelő feladatnak, hivatásnak. a közösség szolgálatának tekintem. — Izsák nagyközség, ám mégiscsak falu. Nem hiányzik a város? — Egyáltalán nem. Segített ebben az is, hogy gyermekéveim jórészét hasonló környezetben éltem le. Együtt nőttem fel azokkal. akiknek a sorsával felnőttként foglalkozom. Ez megkönnyíti a megértést és az együttgondolkodást. A nagyváros helyett vonzóbb számomra a tanyavilág; az itt élő emberek egyszerűsége, nyers őszintesége. Az egyesüléssel megnőtt a gazdaság, több vele a feladat és a gond is. Ennek ellenére szeretnék minél többet közöttük lenni. — Nehéz a közélet és a magánélet összeegyeztetése? — Lelkesedés, és a család megértése kell hozzá. Az első tizenöt évben napi 14—15 órát dolgoztam. ElöforduLt, hogy a karácsony estém ellenőrzéssel telt el. Nem volt könnyű ... — Csaknem háromezer ember dolgozik a iSárfehérben. Valóságos hadsereg. Jó térzés ennyi ember parancsnokának lenni? — Ha megengedi: ez nem hadsereg. Közös gazdaság. Itt nem vezényelni kell. hanem vezetni, ami nagy különbség. Ennyi embert irányítani és a sorsával azonosulni nem hatalom, hanem hallatlanul nagy felelősség. Az izsá- kiak végtelenül szorgalmasak, áldozatkészek. Megtanította őket erre ez a kemény, szigorú táj, ez a meglehetősen zord vidék. Az itt élők kitűnő termelők, keresSzolgáltatások a Kiskunhalasi Autójavító Vállalatnál Köztudomású, hogy ez év elejétől kezdve az AFIT üzemei önállóvá váltak, s ebben a szervezeti formában vállalnak és végeznek munkát. A Kiskunhalasi Autójavító Vállalat igazgatójától, Vizsnyei Kifolytál arról kértünk tájékoztatást, hogy mi változott január óta. — Az autójavító üzem a létrehozása után viszonylag igen hamar kedveltté vált az autósok körében — mondta az igazgató. — Ezt bizonyítja az is. hogy az első teljes évben, 1976-ban már 4 ezer gépkocsi fordult meg a műhelyekben és az árbevétel elérte a 11 millió forintot. 1978-ban megkezdtük a tehergépkocsik javítását is, s azóta számos cég — a TRIAL, a monori MEZŐGÉP és mások — rendszeresen ide hozzák járműveiket. Tavaly például kereken ezer tehergépkocsit javítottak szerelőink. Az üzem felszereltsége 1980-ban jelentősen javult, ekkor állítottuk munkába a motorvizsgáló próbapadot. a futóművizsgáló berendezést és a lengéscsillapító-vizsgáló próbapadot. Nem utolsósorban ezek tették lehetővé, hogy az autósok általános megelégedésére bevezethettük a zárt technológiás vizsgáztatást. Két vizsgabiztosunk — Szemerédi Pál és Széli Dezső — havonta átlag száz gépjármű forgalmi engedélyét hosszabbítja meg. Tavaly különben kereken hétezer személygépkocsi fordult meg a szervizben és az árbevétel elérte a 18,7 millió forintot. A mostani szervezeti forma nagyobb felelősséget és önállóságot jelenít — mondta a továbbiakban az igazgató. — Szeretnénk túlszárnyalni a múlt évi eredményeinket, s tudjuk, hogy ez csak jobb munkával érhető el. Eddig sem volt jelentős minőségi reklamáció, s bízunk abban, hogy ezután sem' lesz. Az idén több új szolgáltatással segítjük az autósokat. Március 8-án például egy kihasználatlan épü0 A vállalat új autósboltjában. letben berendeztünk, illetve megnyitottunk egy saját autósboltot. Remélni sem mertük, hogy ilyen nagysikere lesz. A félmillió forintos árukészlet alig tíz nap alatt elfogyott, persze, közben állandóan gondoskodtunk az utánpótlásról. Most vásároltunk egy használt Barkas autómentő' gépkocsit, melyet kijavítva májusban használatba veszünk és ezzel be tudjuk majd hozni az üzembe a menetképtelen járműveket is. Korábban volt hét végi ügyeleti szolgálat, amely azonban megszűnt. Most egy gazdasági munkaközösség alakul és ez nyújt majd hétvégéken segítséget a bajba jutott autósoknak. Ugyancsak szervezünk egy másik közösséget, amelynek az alkatrészek felújítása lesz a feladata. O. I., SAJTÖPOSTA CIKKÜNK NYOMÁN Kifizették a jogtalanul levont összeget Március 16—i Sajtóposta rovatunkban irtuk meg, hogy a kunszentmiklósi Kö- lesdi Kálmánná hízott sertésének súlyát utólag csökkentette 30 kilóval a felvásárló. Következésképpen mintegy ezer forinttal kapott kevesebbet a kelleténél olvasónk, aki — mert hiába reklamált — leszűrte esetének tanulságát: legközelebb alaposan meggondolja, szerződjön-e állathizalásra. Bíráló sorainkra adött írásbeli válaszát a napokban juttatta el hozzánk a kunszentmiklósi áfész elnöke, Dobrai József: 1983. február 17-én vettük át a szóban forgó sertést, s az valóban 280 kilós :volt. Bár ezek az adatok szerepeltek-az általunk kiállított bizonylaton, mégis csupán 250 kiló ,súly alapján számfejtettük a termelő járandóságát. Az újságcikket követően indított vizsgálat kiderítette, hogy minden alapot nélkülöz a korábbi eljárásunk, tehát jogtalanul vontuk le az átvételi összeg egy részét, melyet maradéktalanul kifizettünk olvasójuknak április 21-én. Az egyik kecskeméti lakos felszólításra sem fizette be a 13 forintos áramdíjat, ezért megszüntették lakásábati az elektromos ellátást. Az /intézkedés ellen arra hivatkozva tiltakozott, hogy nem az otthonában, -hanem a hobbitelkén felhasznált villamos energia számlájának kiegyenlítését mulasztotta el. Másik olvasónk jogosnak találta a vele szembeni hasonló szankciót, de felháborodást váltott ki belőle az áram újbóli bekapcsolásával járó huzavona. E /két példa csupán.a töredéke ama sajnálatos eseteknek, melyekkel gyakorta kénytelenek foglalkozni a Délmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat kecskeméti kirendeltségének dolgozói. Akiktől megtudtuk, hogy a megyeszékhelyen levő több mint 35 ezer egyéni fogyasztó körülbelül 7,5 százaléka késlekedik notóriusan a fizetési kötelezettsége teljesítésével. „Jóvoltukból” legutóbb már megközelítőleg 340 ezer forintot tett ki a hátralékok összege, A kérdés óhatatlanul adódik: kik a pontosan fizetők, és kik nem? Általános tapasztalat, hogy a kiskeresetűek, a kevés nyugdíjjal rendelkezők, vagy az egyéb okból nehéz-anyagi helyzetbe jutottak — és még sokan mások — idejében és hiánytalanul rendezik tartozásukat a DÉIvfÁSZ-nál. A gond elsősorban és ismétlődően azokkal van, akiknek egyáltalán nem mennek rosz- szul családi pénzügyeik, űk először figyelmeztetést kapnak a szolgáltatótól, melynek munkatársa legalább kétszer kísérli meg a ihelyszíni kasszírozást, s csak a legvégső jlépésként veszi elő a műszaki eszközöket. Külön említjük meg, hogy az energiatörvény értelmében a fogyasztó addiginem részesülhet folyamatos áramellátásban, míg adósa díjfizetéssel. (Ilyen szempontból lényegtelen, hogy a lakásán, a -műhelyében, vagy történetesen \a hobbiföldjén veszi-e igénybe a inllanyt.) A „hírős" városban igén sokan rákerülnek a dicstelen listára, minek következtében bőven akad pluszmunkájuk io szerelőknek, kik a napi egyéb teendőjük mellett végzik a ki- és bekapcsolásokat. Ez utóbbi feladatuknál a sorrendiségre is figyelemmel vannak, ami előidézhet hosszabb várakozási időt. de huzavonát soha. Ismét a konténerekről E levélben foglaltakhoz a következőket jegyezzük meg: Az árelszámolással kapcsolatos hiba korrigálására a sertésleadás utáni több mint két hónap, vagyis túlságosan hosszú idő elteltével került sor. Erre aztán ráadás, hogy Kölesdinétól senki sem kért elnézést a pénze, az összesen 987 forint szabályellenes visszatartásáért. Summa summárum: a hasonló kellemetlenségek megelőzésére. illetve a reklamáció idejében és megfelelő módon történő elintézésére alighanem indokolt lenne ezentúl fokozottabban figyelnie a nagyközség fogyasztási és -értékesítési szövetkezetének, ahol — tudomásunk szerint — korántsem sokadrangú feladat a háztáji és kisegítő gazdaságokból származó állatok felvásárlása. Március 30-án tettük szóvá a hasábokon, hogy Kecskemét belterületén több helyütt — például a Liszt Ferenc utcában és a Czollner közön — szemétgyűjtő kiskonténerek foglalják el az egyébként is keskeny úttest szélét. Így azután csak nehezen fér cl egymás mellett két gépjármű. Arra gondoltunk, az érintett házak lakói — s nemkülönben a hatóságok is — osztják cikkünk mondanivalóját, nevezetesen, hogy ezek a tárolóalkalmatosságok közlekedési balesetnek lehetnek a forrásai, vagyis a máshová való elhelyezésük nem tűr halasztást. Nos, a napokban ismét ellátogattunk, ezekbe ,^az. . utcákba, ahol. szomorúan állapítottuk meg, változatlan a helyzet. Mikor az egyik konténert a saját kerékén akartuk arrébb tolni, a járdasziget mellé, hirtelen ott termett egy környékbeli, s határozottan közölte, hogy a saját portánk előtt re odezkedjünk. Ennek az embernek annyiban igaza volt, hogy mint számára ismeretlen személyeket figyelmeztetett, hagyjuk békén a konlé- írereket. Megdöbbentőnek véltük azonban reagálását, amikor közöltük cselekedetünk okát. mely- te csak legyintett, mondván, aki ütközik e szemetes, edényekkel, az nem alkalmas a közúti közlekedésre. s megérdemli a következményeket. Járműforgalomra rendelteiéit közterületnek még a legminimálisabb szakaszát sem lehet egyéni Célú ásandó használatra igénybe venni.' Akik mégis ezt teszik, szabálysértők. Ellenük hatóságilag szükséges fellépni, míg be nem következik a baj. KÉRDEZZEN - FELELÜNK Miért szüntették meg a mezőgazdasági üzletet? Az utóbbi hetekben néhányan személyesen, mások pedig telefonon közölték szerkesztőségünkkel felháborodva, hogy tovább csökkent Kecskemét belvárosában a kistermelők bevásárlási lehetősége, hiszen az illetékesek véglegesen bezárták a Komszomol téri közkedvelt mezőgazdasági szaküzletet. Olvasóink kérték, derítsük ki, miért került sor a nem várt intézkedésre. A közérdekű üggyel kapcsolatban felkerestük a megszüntetett bolt gazdáját, a kecskeméti UN1- VER szövetkezetei, ahol Piuko- vics Miklós elnökhelyettestől tudtuk meg az alábbiakat: Ez a kereskedelmi egység számottevő mértékben forgalmazott növényvédő szereket, s a kertészkedéshez, a háztáji gazdálkodáshoz szükséges más — de méregnek minősülő — vegyi árukat, melyek óhatatlanul fertőzték, veszélyeztették a környezetet. Emiatt már sokszor kifejezték nemtetszésüket, sőt aggodalmukat a szomszédos szakorvosi rendelőintézet és társadalombiztosítási igazgatóság dolgozói. Fokozta a gondot, hogy az épületben hiányzott a vízvezeték, ezért megoldatlan volt az ott dolgozók legalapvetőbb szociális ellátása. E kedvezőtlen tényék figyelembevételével született meg a döntés a mezögazdaságicikik-árusítás végleges megszüntetésére. A vevők ellátása .azonban nem romlott, ugyanis a piaccsarnok melletti vetőmagboltban több olyan terméket kínálnak, melyek a bezárt egységben voltak kaphatók. És nincs messze a város- központtól az Agroker Halasi úti nagy alapterületű szaküzlete, amely szinte a teljes igényeket kielégíti. Milyen programokat szerveznek? Baján, Bácsalmáson, Kiskőrösön, Kunszentmiklóson és más helységekben lakó olvasóink kérdezték: elő- és utószezonban nyújtanak-e megfelelő programot számukra a vendéglátó üdülőkben? Amint arról az illetékeseknél tájékozódtunk, az úgynevezett elő- és utóidény szeptember 1-től május 31-ig tart. Ekkor is sokrétű, érdekes, színes a kulturális és sportprogram, mint a főszezonban. Ä beutaltak —, melyek köre a féléves apróságtól a nyugdíjasig terjedhet — megismerkedhetnek a közvetlen környék művészeti, történelmi, néprajzi emlékeivel, nevezetességeivel, egyes üdülőhelyekről pedig eljuthatnak autóbusszal a szomszédos országokba is. Például Sopronból Pozsonyba, Lillafüredről Kassára, Gyuláról Aradra, Temesvárra, Nagyszalontára és Nagyváradra. Fontos még elmondani, hogy néhány üdülőben — így Mátraházán, Siófokon és Leányfalun — kondicionálószoba, szauna és játékterem is a vendégek rendelkezésére áll. Igényelhető-e utólag a jubileumi jutalom? A kecskeméti T. L. 1979. december 31-én került öregségi nyugállományba, s ellátását a munkaviszonyban töltött több mint 42 esztendő után kapja. Sérelmes azonban számára, hogy a negyven szolgálati év alapján járó jubileumi jutalom kifizetésével máig adós a vállalata. Ezzel kapcsolatban írja: „Nemrég azt mondták a cégnél, álljak újra munkába, akkor felvehetem a pénzt, különben tekintsem elveszettnek. Igaz lehet mindez?” A Legfelsőbb Bíróság munkaügyi kollégiumának állásfoglalása értelmében a jubileumi jutalom a munkabérhez hasonló olyan járandóság, mely külön kérelem nélkül is megilleti a dolgozót. Ebből következően önnek is meg kellett volna kapnia az egyhavi alapbér szerinti összeget, legkésőbb a nyugdíjba vonulásakor. S mert ez nem történt meg, bizony rosszul tette, hogy nem reklamált azon- •nal. Utólag legfeljebb a 3 éves elévülési időn belül fizethető ki az ilyen jutalom. Minthogy önnek a munkaviszonya már ennél régebben szűnt meg, így — sajnos — elvesztette az ezzel kapcsolatos jogosultságát, melyre újra szert tehet, ha ismét dolgozni kezd 'a cégnél. Az elvált nő özvegyi nyugdíja Kiskunhalason lakik az a régóta elvált, idős asszony, akinek volt férje tsz-nyugdijasként halt meg 1980^ban. Olvasónk legalább másfél évtizede betegeskedik, s minthogy a szolgálati ideje híján semmiféle saját jogú ellátása nincs, a ház körüli kiskertjéből származó jövedelme pedig egyre kevesebb, mostanában már anyagi gondokkal küszködik. Nemrégen hallotta, hogy az elvált nőt is megilleti az özvegyi nyugdíj, melyről szeretne megtudni részleteket. Az 1975 óta érvényben levő társadalombiztosítási törvény módot nyújt arra, hogy az elvált nő is kaphasson hozzátartozói ellátást, pontosabban özvegyi nyugdíjat, mely lehet ideiglenes és állandó. Ideiglenes, tehát egy évig tartó a folyósítás, ha az öregségi (rokkantsági) nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerzett, vagy éppen már ilyen nyugdíjban részesült férje után annak haláláig vett fel tartásdíjat — például bírósági döntés alapján — a házastárs. Állandó viszont az özvegyi nyugdíja annak az elvált nőnek, aki a volt férje halálakor betöltötte az ötvenötödik életévét, vagy ha e jogosultság feltétele a különéléstől számított tizenöt éven belül következik be. Külön hangsúlyozzuk, ez az ellátás is csak félévi visszamenőleges hatállyal állapítható meg, így célszerű, ha ön mielőbb benyújtja igényét a megyei társadalombiztosítási igazgatósághoz, amely — a körülmények alapos megvizsgálása után — illetékes dönteni a folyósítás ügyében. Ha e határozattal nem értene egyet, fellebbezhet ellene megadott határidőn belül a megyei társadalombiztosítási bizottságnál. Szerkeszti: Veikéi Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér' 1/a. Telefon: 20-111.
