Petőfi Népe, 1983. május (38. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-26 / 123. szám

YILÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AM. MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVIII. évi. 123. szám Ára: 1,40 Ft .1983. május 26. csütörtök Elutazott a krími tanácsi küldöttség Látogatását befejezve tegnap hazautazott Bács*Kiskunból a krími testvérmegye tanácsi delegációja, amelyet Lev Nyikolajevics Kljaritsz- kíj, a Krím megyei tanács végrehajtó bizottságának első elnökhe­lyettese vezetett. A küldöttséget a szerdai zárómegbeszélésen — amelyen részt vett Terhe Dezső', a megyei pártbizottság titkára — dr. ■Gajdócsi István megyei tanácselnök fogadta, és a már látottakat kiegészítve átfogó képet adott Bács^Kiskunról. Kitért a krími vendégeket különösen érdeklő részletekre, egyebek között a háztáji termelés megszervezé­sére, az adópolitikára, a tágabb értelemben vett ösztönzési Rendszer­re, s arra, hogy a mi életkörülményeink javításának, gazdaságunk gyarapodásának is egyetlen forrása a jobb, hatékonyabb munka. A szovjet delegáció vezetője összegezte a látogatás tapasztalatait. Mint mondotta, azért jöttek, hogy a minőség javításának módszereit tanulmányozzák, és megismerkedjenek azokkal a lehetőségekkel — különösen a mezőgazdaság területén —, amelyeket maguk is haszno­sítani tudnak. Ezért is örvendetes, hogy a termelőszövetkezetekben, üzemekben, valamint a megye és a munkahelyek vezetőivel, a dolgo­zókkal folytatott beszélgetéseken sok érdekes, megvalósításra érde­mes ötletet, módszert láttak, hallottak. • V. T. A KECSKEMÉTI BAROMFIIPARI VÁLLALATNÁL Modern technika, jobb minőségű áru A Kecskeméti Baromfifeldol­gozó Vállalat fagyasztóüzemében hűvös van az egy szál ingre föl­vett köpenyben. Ahol György Jó­zsef műszaki igazgatóval megáll­tunk, télen-nyáron plusz 10 Cel­sius fokos hőmérsékletet tarta­nak. A dolgozók vastagabban öl­tözve serénykednek a szállítópá­lya mellett, sőt egyikükön vatta­kabátot látok. A terem három szintnek meg­felelő tágasságában a felsőbb ré­giókban és lentebb ízlésesen fe­szülő nylonzacskókba csomagol­va utazik a friss baromfihús, kar­tondobozokban, célszerűen ki­épített pályán. A műszaki igazga­tó magyarázza, hogyan jön be a többféle áiru a szomszédos cso­magolóhelyekről egy-egy kis ab­lakon át. A fagyasztóüzembe — a másik oldalra — nem úgy, ösz- sze-vissza jut be kacsa, liba, csir­ke, hanem előbb egy automata tartalmuk szerint osztályozza a kartondobozokat. Amikor egy-egy adott mennyiség összegyűlik be­lőlük, akkor vezérli be őket az emberi beavatkozás nélkül mű­ködő berendezés. A minusz 40 fokon fagyasztott hús visszatér ebbe az üzemrészbe, s itt — szin­tén automatagéppel lezárják a dobozokat. Ekkor mondhatni, hogy készen van az áru. — Óránként tiz tonna hús ha­lad keresztül a folyamatos fa­gyasztón, ennyi a kapacitása — tájékoztat György József. — Ko­rábban sok gondot okozott, hogy a fagyasztóüzem teljesítőképes­sége elmaradt a feldolgozástól és ezért a baromfihús egy részét más vállalatokhoz kellett e célból el­szállítani. A végrehajtott rekon­strukció megoldotta a problémát, mégpedig a legmagasabb nem­zetközi színvonalon. Megtudom, hogy a részben hi­telből finanszírozott 96 millió forintos fejlesztés keretében a fagyasztóberendezést az NSZK- beli Linde, a hűtőkompresszoro­kat a dán Sabroe, a kartonszállí­tó és osztályozó rendszert pedig a svájci Massyc cégtől vásárolták. (A magas színvonalú technológia ismert már hazánkban, a kecske­méti az ötödik olyan baromfifel­dolgozó vállalat, ahol alkalmaz­zák.) — A minőség, a nyugati piaco­kon való versenyképesség szem­pontjából nagyon fontos, hogy a feldolgozott szárnyasok minél frissebb állapotban kerüljenek a fagyasztókba — mondja a mű­szaki igazgató. — A számítógé­pes vezérlésű program szerint és folyamatosan működő fagyasztó- üzemünk révén most már maxi­málisan eleget teszünk ennek a követelménynek. A márciusi üzempróbák óta eltelt időszakban kedvező tapasz­talatokat szereztek, kitűnően dol­goznak a berendezések. A beru­házás abban a tekintetben is si­keres volt, hogy a régi fagyasztó­eszközök újakkal való felváltása közben a termelésnek nem kel­lett megállnia tavaly, sőt, növe­kedhetett. A. T. S. # Gulyás Lajosné a számítógépes vezérlőteremben. További lehetőségek az együttműködésben Befejezte látogatását a görög miniszterelnök Andreasz Papandreu, a Görög Köztársaság miniszterelnöke magyarországi hivatalos látoga­tásának- programja szerdán be­fejeződött. Losanczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke délelőtt az Országházban hivatalában fogadta Andreasz Papandreut. A szívélyes légkörű találkozón részt vett Szarka Ká­roly külügyminiszter-helyettes, Dobos István, a Magyar Nép- köztársaság athéni nagykövete, Karolosz Papuliasz külügyminisz- tériumi államtitkár és Pantelisz Ekonomu, a Görög Köztársaság budapesti nagykövete. Ezt követően a Parlamentben Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Andreasz Papandreu vezetésével plenáris zárótárgya- lásna került sor, amelyen részt vettek a magyar és a görög tár­gyaló delegáció tagjai, valamint a szakértők is. A Budapesten folytatott magyar—görög hivata­los tárgyalásokat a zárómegbeszé­lésen mindkét részről konstruk­tívnak, eredményesnek értékel­ték, hangsúlyozva, hogy nemcsak megfeleltek a várakozásoknak, hanem felül is múlták azokat. A tárgyalások és az egész látoga­tási program légkörét a kölcsö­nös megértés és a további együtt­működési készség jellemezte. A szakértői megbeszélések, amelye. két nagyon pozitívnak, hasznos­nak ítéltek meg, a kétoldalú kapcsolatok eddigi eredményei alapján a további konkrét teen­dőket tűzték napirendre, megje­lölve az együttműködés bővíté­sének gyakorlati irányait, fel­adatait. Mindkét részről kifejező­dött az igény gs a készség a kü­lönböző területeken meglevő kapcsolatok folyamatossága iránt. A déli órákban a Parlament delegációs termében magyar— görög hivatalos dokumentumokat írtak alá. Lázár György és Andreasz Pa­pandreu a Magyar Népköztársa­ság és a Görög Köztársaság gaz­dasági és tudományos-műszaki együttműködésének fejlesztésé­ről szóló távlati programot írt alá. Ez a megállapodás a fo­gyasztási és beruházási javak, a szolgáltatások kereskedelmének (Folytatás a 2. oldalon.) Jó közérzet, eredményesebb munka Ülést tartott a MEDOSZ megyei bizottsága A MEDOSZ XXV. kongresszusa — 1989 októbere óta — eltelt idő­szak munkáját vitatta meg a Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezetének megyei bizottsága Kecskeméten!, az SZMT-székházban. A kibővített ülés résztvevőit Búzás Gyula elnök kö­szöntötte, majd Rigó Sándor megyei titkár egészítette ki az előzőleg kiküldött írásbeli beszámolót, amely értékelte a következő kongresz- szusig eltelt félidő munkáját. A megye gazdasági, társadalmi életében a mezőgazdasági terme­lésnek, a víz- é s erdőgazdálko­dásnak számottevő szerepe van, a lakosság mintegy kétharmada kötődik valamilyen formában az említettekhez. Ebből is követke­zik, hogy a kongresszusi határo­zat végrehajtásában jelentős fe­lelősség hárul a legnagyobb ága­zati szakszervezetre, a MEDOSZ- ra. A gazdasági vezetők terveit a választott testületek a közel­múltban tárgyalták. Űj megközelítésben kellett ele­mezni a vállalati fejlesztési for­rások képzését és felhasználá­sát. Csak ezek ismeretében tud­ták az érdekeltségi feltételeket (Folytatás a 2. oldalon.) Nyár elején a kiskőrösi pincékben (4. oldal) | Egy hónapjuk maradt a régi lakásigénylőknek, hogy kérel- j műket megújítsák. 0 Nemcsak közügyben aktívak: mérlegen | a tanácstagok. 0 Hol, miért, mennyit? Diákok és nyári munka- 8 helyek. 0 Válasz a műkertvárosi panaszokra: Nem mostoha- i gyerekek. 0 Fekete sarok. 0 Lapszél: új könyv a Naiv Mű- | vészek Múzeumáról; parkolópénzek;, rendezési terv, hír a pót- I fűtés díjáról: nincs felvételi a rajzfilmeseknél; garzonházi név- | jegyzék, telekajánlat. Képünkön: hazafelé az István király | körúton — immár a járdán. Kiskőrös környéke híres bortermelő vidék. Az, hogy ilyenné vált, főként az ott lakó szőlőművelők szorgalmának állhatatos­ságának köszönhető. A tavalyi esztendő köztudottan bő termés­sel hálálta meg fáradozásukat, a környéken sok szőlőt érlelt a meleg nyár, ősz. A borátvétel sem ment zökkenőmentesen. Munkatársaink a közelmúltban jártak az alföldi kisváros pin­céiben, és a helyi szakszövetkezetnél, érdeklődve a gondokról, bajokról. Megyeszékhely (5. oldal) Hasznosítjuk a termőföldet 0 • Ültetvények, gabona a parlag helyén Bács-Kiskun kereső lakosságának csak­nem 40 százaléka a mezőgazdaságban dol­gozik. Az állami, szövetkezeti nagyüzem­ben, a magángazdaságban élethivatássze­rűen szorgoskodókon kívül több tízezren a napi munkájuk után, szabad idejükben művelik a földet. Ritka az olyan család, amelyiknek valamilyen kapcsolata nincs a termőfölddel. A mezőgazdasági szakigazgatás adatai szerint a legutóbbi években a nagyüzemek 13 ezer hektár erdőt. 10 ezer hektár sző­lőt, gyümölcsöt ültettek a korábban jó­részt alig, vagy egyáltalán nem hasznosí­tott mezőgazdasági területekre. A helyi tanácsok pedig 3,5 ezer hektár zártkertet jelöltek ki mezőgazdasági célra. Ezek több­sége korábban parlagföld volt. A megyei földhivatal közreműködésével az állami és szövetkezeti gazdaságok a par­lagföldek hasznosításán kívül, az utóbbi öt esztendő alatt, kétezer elhagyott, ro­mos tanya helyét munkálták meg, és állí­tották , a gabonatermelés vagy a kertészet szolgálatába. A .meggyőző szavakon kívül rendelet és az állam pénzügyi támogatása is serkentette a föld hasznosítására a nagyüzemeket. A helyi tanácsoktól műve­lésre átvett parlagterület termőre fordítá­sához hektáronként tízezer forintos támo­gatást kérhettek és kaptak a gazdaságok. Harmadéve 434 hektárt, tavalyelőtt 454 hektárt, az elmúlt esztendőben pedig 589 hektárt fogtak művelésbe ily módon a me­gye gazdaságai, és a megszüntetett dűlő- utak, agyaggödrök, az elhagyott, romos tanyák helyén, nagyüzemi termelés folyik. 0 A melioráció közben kiirtott fák, cser­jék helyett, arra kijelölt területen, újakat kell telepíteni. Tény, hogy néhány esztendő eltelik addig, amíg ezek az úgynevezett rekultivált' föl­dek a korábban is műveltekhez hasonló termést adnak. Sokat számít azonban, hogy a nagyüzemi művelés feltételei javultak a táblásítással. Jobb hatásfokkal képesek dolgozni a talajművelő és betakarító esz­közök. Megváltozott a határ külső képe is. A gyomot termő, elhagyott tanyaudvarok, parlagok helyén kalászos gabona és kuko­rica, napraforgó, cukorrépa díszük, sző­lő-, gyümölcsültetvény fejlődik. Másutt a gyepgazdálkodás érdekében sikerült hasz­nos lépéseket tenniük a gazdaságoknak. Az izsáki, a kiskunhalasi, a városföldi, a Hel­véciái Állami Gazdaságban, a lajosmizsei Népfront Tsz-ben, ugyanott a Béke Szak- szövetkezetben a nagyüzemi és a háztáji állattartás takarmányozásának feltételei javultak meg a meüorációs tevékenységgel. Az idén már 69 nagyüzem vállalkozott ilyen beruházásra. A kért és jóváhagyott 21,6 milliós állami támogatás igénybevéte­lével 829 hektárt képesek szántóföldi mű­velésbe fogni. Természetesen ezekre is vo­natkozik a környezetvédelmi előírás: a fák, cserjék újratelepítése az erre a célra ki­jelölt területeken, az út-, a víz- és a terep- rendezés, táblásítás, a homokrónázás köz­ben kipusztított növényállomány helyett. mi k. a. Magyar—bolgár barátsági napok A májusi béke és barátsági hónap Bács- Kiskun megyei rendezvénysorozatának ki­emelkedő eseményei közé tartoznak a tegnap megkezdődött magyar—bolgár barátsági na­pok. A gyűléseken, találkozókon bolgár ven­dégek is részt vesznek. A baráti országok képviselőit tegnap dél­után a kiskőrösi pártbizottságon fogadták a város vezető testületéinek képviselői. Tájé­koztatták őket a település életéről, majd a Kossuth Szakszövetkezetben barátsági gyű­lésen méltatták a két nép gyümölcsöző kap­csolatait. Az összejövetelen Bella László, a városi-járási pártbizottság munkatársa tar­tott tájékoztatót Bulgária fejlődéséről, népé­nek kulturális életéről. Felszólalt a küldött­ség vezetője, Bogömil Cservenusev, a buda­pesti Bolgár Kulturális és Tájékoztató Köz­pont igazgatóhelyettese is. A vendégek ezt követően találkoztak a szakszövetkezet vezetőivel, megtekintették Petőfi Sándor szülőházát és irodalmi em­lékmúzeumát, majd Tabdiba utaztak, ahol este tartottak barátsági gyűlést, a községi művelődési házban. Itt Németh József, a vá­rosi-járási népfrontbizottság alelnöke beszélt Bulgária életéről, fejlődéséről. Ezen á gyű­lésen is felszólalt Bogomil Cservenusev. A bolgár nép életét filmvetítéssel és fotókiál­lítással szemléltették. Ma Baján és Garán folytatódik a barát­sági program. R. M. 0 Bogomil Cservenusev a kiskőrösi gyűlésen beszél.

Next

/
Thumbnails
Contents