Petőfi Népe, 1983. május (38. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-25 / 122. szám

1083. május 25. • PETŐFI NÉPE • 5 SZÁMVETÉS FÉL ÉVTIZEDRŐL Megújhodik a mozgalom: Társadalom az idősekért fe lÉÉÉil 0 A kiskunhalasi Baky-kastély mellé épített új otthon, mely kelle­mes, nyugodt körülményeket nyújt a lakóknak. Az épület falán em­léktábla: Lakatos Vince tiszteletére, aki filmjeivel felrázta a köz­véleményt. # Dr. Dobos László, az 1978. feb­ruárjában megalakított Társada­lom az idősekért megyei bizott­ság elnöke ezekkel a szavakkal vezette be a testület ötéves te­vékenységének összegezését ma­gában foglaló beszámolóját: „Az időskorú emberekkel való törő­dés, a róluk való gondoskodás, az elmúlt évtizedekben, különösen pedig az utóbbi években hazánk egészében, így megyénkben 1 is egyre inkább a társadalmi érdek­lődés homlokterébe került. En­nek alápvető oka a mi szocialista ■társadalmunk humanista voná­saiból ered. Továbbá abból, hogy az utóbbi évtizedekben a lakos­ság korösszetétele jelentős váltó, záson ment keresztül. A ikövetke. zetes életszínvonal-politika, az ingyenes és teljes egészségügyi hálózat kiépítése, a munka- és életkörülmények javulása folytán megnőtt az átlagos életikor”. A televízióban bemutatott Nap­lementé című film felrázta a közvéleményt. Azóta öt esztendő telt el, s ennyj idő alatt a ma­gukra maradt idős emberek sor­sának (de általában az idős em­berek problémáinak) megismeré­sére, életük megkönnyítésére — túl az együttérzésen — lehetőség nyílt a\ cselekvésre. Ennek a mozgalomnak összefogója és irányítója a Társadalom az idő­sekért megyei bizottsága. Elnö­két, dr. Dobos Lászlót a közel­múltban megtartott ülés után kértük meg, foglalja össze a fél évtizedes munkálkodásuk ered­ményeit és a további feladatokat. — A bizottság eddigi tevékeny­ségének meghatározója volt a törekvés annak a közszelletmnek a kialakítására, amely a minden­napi élet velejárójává teszi az idős emberek tiszteletét, megbe­csülését. A másik fontos tenni­való az, hogy a társadalom segít­sége a rászoruló idős emberek helyzetét tovább javítsa — kezd­te dr. Dobos László. ■ A befizetések és társadalmi- munka-vállalások 20 millió fo­rintjának hozzáadásával a kis­kunhalasi, a lajosmizsei szociális otthon bővítése befejeződött, a kiskunmajsai intézménynél még tart. A napközi otthonok hálózata szélesedett, Tiszakécskén panziót létesítettek. A külterületi gondo­zóközpont újszerű lehetőséget te­remtett Kiskunhalason. A közszellem formálódását jel­zi a házi ellátás módszereinek ki­alakulása is, melyben hivatásos, tiszteletdíjas, társadalmi gondo­zók, diákok gyámolítják az idős embereket. — Felmerült az igény arra is, hogy ne csak a gondozásra szo­rulók sorsának egyengetése le­gyem a bizottság feladata — folytatta az elnök. Valóban fon­tos, hogy az időskorúak, vala­mennyi rétege tartalmasán tölt- hasse életét. Gondolok azokra, akik, bár családi környezetben élnek, de fél napokat töltenek egyedül.,. A most nyugdíjba vonulók kö­zött sokan tele vannak energiá­val, tenniakarással, segíteni kell, hogy megtalálják azt az elvesz­tett szálat, amely a munkahely­hez kötötte őket. Sok tapasztalat­tal, szakmai ismerettel rendelke­ző emberben támad fel a felesle­gesség érzete. Rájuk is kell gon­dolni ... A mi bizottságunk is fontos­nak tekinti a közéleti, a társa­dalmi munkára kész és képes nyugdíjasok felkutatását, érdek­lődési körüknek legmegfelelőbb tevékenységbe való bekapcsoló­dását. 'Példaként a honismereti, a környezetvédelmi, a település- fejlesztési munkát, vagy a kert­barátköröket, lakóterületi társa­dalmi munkát emelném ki. A Társadalom az idősekért bi­zottság a jogvédelmet is szem előtt kell, hogy tartsa. Ha tudo­másunkra jutnak olyan esetek, hogy a jól kereső gyermekek el­hanyagolják rászoruló szüleik tartását, ha kell, a törvény se­gítségét vesszük igénybe! Az el­tartási szerződések figyelemmel kísérése pedig megelőzheti, hogy a kapcsolat elmérgesedhessék ... Bizottságunk az elmúlt öt esz­tendő alatt végzett munkáját ele­mezve, szükségesnek tartotta a működési keretének bővítését. Hosszabb távra meghatároztuk a feladatokat. Ügy vélem, hogy további eredményes tevékenysé­günket előmozdítja, ha a megyé­ben élő 121 ezernyi nyugdíjas — városban és tanyán lakók, még fiatalos lendülettel bírók, vagy megfáradtak, segítséget igénylők, vagy segíteni szándékozók — emberibb, tartalmasabb életvite­lének kialakítását még szélesebb körben, nagyobb figyelemmel -tá­mogatjuk — fejezte be nyilatko­zatát dr. Dobos László. N. M. Pártfolyóirat dokumentumokkal Az újság, a könyv, a folyóirat csak úgy ér vala­mit, ha el is olvassák. Nem tudom, hogy mostaná­ban növéksziik-e a pártfolyóiratók olvasottsága, de tény, hogy egyik-másik szám érdekessége vetekszik a könyvesboltokban gyorsan elkapkodott, aztán hiába keresett visszaemlékezésekkel, történelmi do­kumentum .kötetekkel. Nemcsak azért, mert például a Társadalmi Szemle az utóbbi időben sok egyéb időszerű írása meLlett Politikus-pályák címmel in­dított egy rovatot, amelyben tanulmánynak is be­illő alapossággal olyan emberek politikai pályájára, életútjára világít rá, akiket az ifjabb generáció ke­véssé ismer, vagy éppen félreismer, netán bizonyos nimbuszok eloszlatása miatt is szükséges a valódi pályakép megrajzolása. Így volt szó többek között Rákosi Mátyás személyéről,»vagy az áprilisi szám­ban Mindszenty Józsefről és Slachta Margitról. Most pedig a május szám Rajk László és Erdei Ferenc bemutatására vállalkozik lényegretörően, oly mó­don, hogy az olvasó kedvet kapjon az életutak to­vábbi tanulmányozására. De ismétlem, nem csupán ez a rovat érdekes eb­ben a folyóiratban. Manapság az embereket leg­alább ennyire érdekli a társadalompolitika, a gaz­daságpolitika. Talán ezért is keltett visszhangot — az áprilisi Társadalmi Szemle közölte — az a szer­kesztőségi kerekasztal-beszélgetés, amely az ön- kormányzat és helyi •önállóság kérdéseit vizsgálta a tanácsi munka gyakorlatában. A májusi szám pe­dig két olyan dokumentumot is közöl, amit sokan olvasnak el újra, amikor munkájukhoz akarnak sze. reani támpontokat. Az MSZMP Központi Bizottsá­gának április 12—'13-i ülésének határozata ez, amit ugyan közreadtak a napi sajtóban is, de itt Kádár János előadói beszédével együtt olvasva, még ért­hetőbben és világosabban — nem szívesen használ, va az idegen szót: plasztikusabban — áll előttünk a kongresszus óta eltelt időszak képe, s a nagyon őszinte tényfeltárásból következő tennivalók soka­sága. Többek között ez utóbbira keresi a választ az a cikk is, amely a magyar—szovjet agráregyüttműkö­dés fejlesztése érdekében rendezett konferencia munkájába enged bepillantást, de értelemszerűen a KGST-országok élelmiszer-termelésének koope­rációs és szakosítási lehetőségeit is vizsgálja. Fon­tos elméleti kérdésben ad széles megközelítésben többfajta nézőpontból is megközelítve választ Föl­des Károly közgazdász," aki az árugazdaság szerepét vizsgálja a szocializmus fejlődésében. A téma kiváló ismerője, Rényi Péter a Népsza­badság főszerkesztő-helyettese Merre fordul a nyu­gati világ címmel az enyhülés időszakától nap­jainkig követi a címben is szereplő térségben vég­bemenő, s az egész nemzetközi helyzetre kiható változásokat. Évadnyitó hangverseny Szalkszentmártonban Az elmúlt években gazdára lelt több száz horgásztelek és a film­színházban játszott új Búd Spen- cer-film sem csábította el a szalk- szentmártoniakat vasárnap dél­után a „Múzeumkerti hangverse­nyek” címmel ez évben már má­sodszor megrendezett hangver­senysorozat évadnyitó előadásá­ról, an\elyet technikai okokból most a termelőszövetkezet új művelődési házában tartottak meg. A szervezők ez alkalommal az Eötvös Loránd Tudományegye­tem művészegyüttesének énekka­rát és koncertzenekarát hívták meg előadónak. A nagy számú közönség a vendégek műsora előtt a helyi Petőfi Termelőszövetke­zet citerazenekarának és néptánc- csoportjának bemutatójában gyö­nyörködhetett. A vendégköszöntő bemutató után Majsai Károly múzeumigaz­gató, a hangversenyek főrende­zője köszöptötte a megjelenteket. Megemlékezett arról a szellemi kapcsolatról, amely Petőfits Ko­dályhoz, Kodályt Illyés Gyulához fűzte és fűzi műveiken keresztül örökre, és amely különös apropót ad e zenés találkozónak. A neves Petőfi-kutató, Utáh Szabó András előadóművész mondta el Illyés Gyula Egy Ko­dály hangverseny elé című ver­sét. A mű elhangzását követően dr. Baross Gábor Liszt-díjas kar­nagyot és a két együttest köszön­tötte a közönség tapsa. Az előadásuk megkezdése előtt dr.' Baross Gábor kiváló pedagó­giai érzékkel, szemléletesen mu­tatta be a repertoárban szereplő művek szerzőit és az alkotásokat. A műsorhan először Szokolay Sándor Cantata domini című mű­ve hangzott el. Ezt az énekkar a négy évvel ezelőtti Unbinói (Olaszország) kórusfesztiválon mutatta be először. A művet további hat rövid ze­nekari, illetve vokális opus be­mutatása követte: Albinoni, Vi­valdi és Kodály Zoltán szerzemé­nyeivel. A hallgatóságot mindenekelőtt az énekesek nagyszerű zenei kép­zettsége ragadta meg. Valameny. nyien mesterien báninak a hang­jukkal. fegyetlen egyszer sem le­hetett érezni azt a felületességet, rutint, amely sok sikeres együttes műsorát fakóvá, bágyadttá teszi: Nagy tetszést aratott a zenekar játéka is. Az utolsó akkord • elhangzása után a közönség hosszas tapssal köszönte meg az európai hírű együttesnek, hogy ezen a forró vasárnap délutánon vállalkozott az utazásra és hogy e remekelő­adással megtisztelte a 112 Petöfi- vers falujának zeneszerető, ha­gyománytisztelő közönségét. A rendezők elmondták: a siker biztatás számukra. A jövőben, is terveznek hasonló előadásokat. F. P. J. SOROZAT INDUL Űjra kérdés? Vannak kérdések, amelyeket nem lehet le- vagy elfojtani. Üjra és újra előtörnek, megjelennek. Is­mét cikkeket lehetett olvasni, rádiónyilatkozatok hangzottak el az iskolakörzetesítésről. Az eredmények kétségtelenek. Nem járhatna any- nyi lány és fiú szaktantermekbe, egyáltalán: szak­tanár vezette órákra, ha nem vonnak össze elnépte­lenedő kisiskolákat* Két-három tanulóért tényleg nem lehet fönntartani egy intézményt, nálunk sok­kal gazdagabb országok sem engedhetnek meg ek­kora luxust. ' Es közben micsoda erőfeszítést vett vállára az ál­lam, a társadalom! Buszjáratokat kellett indítani, újabb szolgálati lakásokról gondoskodni, hétközi di­ákotthonok épültek. Pedagógusok vállalták az átjá­rást, a szülők pedig sok esetben azt, hogy távol van­nak hétfőtől péntekig attól, akit a legjobban szeret­nek. A gyerekeket fölkészült matematika, történelem, biológia és más szakos tanár oktatja, de eközben megesik az is, hogy kikerül a család érzelmi együtt­élésének hatóköréből. Csökken a lehetősége annak, hogy a házi munkában vagy szabad idős programok­ban csupán a mindennapi jó példával, egy-egy visz- szajelzéssel apa és anya formálhassa a fiatalt. Minden előnye ellenére szaporodtak hát azok a föltevések, amelyekben többé-kevésbé ott a kérdés: nem csapott át túlzásba a körzetesítés? Hiszen az egyik oldalon létrejöttek olyan mammut-iskolák, amelyekben az igazgató nemhogy a tanulókat, de még a vele együtt dolgozó tantestület minden tag­ját sem ismeri. Másrészt néhány nagyobb községben is túlzsúfolttá váltak a tantermek, néhol a távoli tűzoltószertárt is igénybe kellett venni oktatási cé­lokra. Ugyanakkor megürültek olyan tanyasi iskolák, amelyek nemzedékek sorát adták az országnak, vette sátorfáját a tanító, s most jobb esetben ken­dermagos tyúkok fcapargálnak a katedra helyén. Még az eredeti környezetbe járt annak idején, jó harminc esztendeje vagy még régebben az a poli­tikai személyiség, akit nem szoktak kihagyni a tu­dósítók, bármennyire is ellene vagyunk a protokoll- névsornak. Országgyűlési képviselőként tájékozó­dott az oktatási helyzetről, amikor félreérthetetlenül megjegyezte: semmi okom sincs rá, hogy szégyell­jem, amit egy tanyasi iskolában az öreg tanítómtól tanultam és máig tudok! Tény, hogy vannak még úgynevezett hátrányos helyzetű kisiskolák, ahol összevont tanulócsoportok ülnek az órákon. De már.olyan sokszor kiderült, hogy a hátrányból előnyt is lehet kovácsolni! Es az is tény, hogy időközben változott a pedagógia, nagyok a lehetőségei. A Bács-Kiskun megyei Peda­gógus-továbbképző Intézetnek nyomdája, hangfel­vételi és sokszorosító stúdiója van, kiadványait a kiskunhalasi Rekettye-pusztától Orgoványon és Szolnok megyei tanyaközpontokon át a Nyírségig használják. A magnetofonos vezérlésű, feladatlap­rendszerű oktatás is tökéletesedik. A tapasztalatok arra vallanak, hogy megfelelő hasznosításával nem kell lemondani sem a kisebb településeken vagy épp külterületen jellemzőbb hasznos gyermeki öntevé­kenységről, sem a modern szakmai tudást közvetítő tananyagról és ennek korszerű feldolgozásáról. Sokatmondó dolog, hogy ezt a továbbképző köz­pontot ugyanaz a tanács tartja fenn, amely a kör­zetesítést is előkészítette. Ahol csak személyes presztízs-okok, például az igazgatói beosztás meg­tartása, tehát korántsem a gyerekek valós érdekei játszanak közre a kisiskolások továbbélésében, ott bizonyára helye lehet az újabb összevonásnak, ha szükségesek. De ahol eleve más a helyzet, ott kár erőltetni a további körzetesítést, hiszen a termelés­ben, gazdaságban is kiderült már, hogy nem föltét­lenül az a korszerű, a szocialista* ami méreteinél fogva nagyobb a másiknál. Sokkal fontosabb a munka hatékonysága. Mindehhez persze hozzátartozik, hogy a kisisko­lákban megújuló oktatást, nevelést se hátráltassa a kiszolgáló technikai eszközök, készülékek, magnó­szalagok olykor pedagógus-infarktust, más esetben nemtörődöm, belenyugvó közömbösséget kiváltó ál­lapota. Mert jó fölszereltséggel — és jól fölkészült­séggel, akarattal — kisebb iskolákban is lehet jól, szépen tanítani. * q Miután eddig a kommunista aktívaértekezleteken, amelyeket a Bács-Kiskun megyei Pártbizottság kez­deményezett, ilyen jellegű gondok kevésbé vetődtek fel, ez is arra utal, hogy Bács-Kiskun ban szélsősé­gektől mentes maradt a körzetesítés. A pedagó­gusokat foglalkoztató főbb kérdéseket — és a Mű­velődési Minisztériummal egyeztetett válaszokat — lapunkban sorozatban közöljük a szerdai és pén­teki napokon. Halász Feren«^ ÉRDEMES MEGNÉZNI Udvardi Erzsébet festményei Arany János balladáinak gaz­dag és virtuóz világa egy évszá­zad óta ihleti a képzőművészetet. Gyárfás nagyméretű olajképe, a Tetemrehívás a múlt század nar­ratív előadásában ültette át a ké­pi világát a festészetbe. Zichy Mihály romantikus pátosszal telt illusztrációi hagyománnyá lettek. A harmincas években a Szegedi Fiatalok világhírű fametszője, Buday György teremtette újjá az Arany balladákról alkotott képet illusztrációin. Egész más Udvardi Erzsébet vi­lága a Műcsarnokban bemutatott balladaparafrázisokon. A művek keletkezésére Arany János halá­lának százéves évfordulója adott ihletést, alkalmat pedig a Veszp­rém megyei Könyvtár megbízása. Rövid i'dő alatt készült el a bal­ladasorozat, mert Arany Udvardi Erzsébet számára a legnagyobb és legszeretettebb magyar költő: „Nekem semmit sem kellett kita­lálnom, mert Arany balladáiban annyira láttat a szavakkal, hogy nekem csupán saját eszközeimre kellett átírni különleges, mégis mindenki számára érthető vilá­gát”. „Nem a való hát, annak égi mása” fogad a vegyes techniká­val megoldott képeken, amelyeket Arany szellemében végtelenül egyszerűnek tetsző, mégis virtuóz, sejtelmesen lírai eszközökkel a kifejezés széles skáláján, szürrea­lizmusba torkolló expresszioniz- mussal valósított meg a művész. Egységes, baljós atmoszférát te­remt, a fekete hátterek fojtó sö­tétségével a babonák világát idéz­ve. A balladák hangulatát idézve. A balladák hangulatát a színvi­lággal adja vissza, a sötétből ki- villanó, vérvörös, lilás színfoltok­kal, kevés vakító fehérrel és ke­vés arany-ezüsttel. Szimbolikusan is a lélek mélyén feszülő drámák­ra utalva. A legdrámaibb mozzanatokat tömörítette már-már az irracio­nalitás határán lebegve, mint a Bor vitéz látomásokkal küszködő, halálbaküldött menyasszonyának, vagy megformálásának a boszor­kányéj hangulatát idéző Vörös Rébékben. A sorozat csúcspontja az öt kompozícióból álló walesi bárdok. Lélekbemarkoló telitalálat akár az elnémított tartomány útjain fakp lován léptető Edward király baljós, lilásvörös pompába öltö­zött alakja, akár a végzetes Montgomery lakoma, akár a láng­sírba induló, daloló ötszáz walesi bárd kísérteties menete. Az őrü­let fokozatait modern képi eszkö­zökkel éppoly mesterien ábrázol­ja, mint a költő; a Tetemrehívás Kund Abigélje csupa játékos de- korativitás, a látomásaival küsz­ködő Ágnes asszony ijesztő, Az ünneprontók halálbatáncoló for­gataga félelmetes, borzongató, míg A walesi bárdok hallucináló Ed­ward királya rémálmokba illő. Az Arany-balladák sorozat új korszakot nyit Udvardi Erzsébet munkásságában. B. I. © Az ünneprontók. (Fehér alapon) 9 Az elhagyott lak. (Fekete alapon)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents