Petőfi Népe, 1983. május (38. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-24 / 121. szám

1983. május 24. • PETŐFI NÉPE • 3 Hangulatos borünnep 9 Nem mutetváoy. Ü ^ A1 csak szokás kérdése. De a kadarka így is jól esik ... (9 Egy olasz vendég a fúvósok közül. Fülledt hőség, sokezer kíván­csiskodó, aromás, pincehűs borok — tömören ez jellemezte a va­sárnapi, sorrendben második ha­jósi, Orbán-napi borünnepet. Na, és, persze mozgalmasság, jókedv, rengeteg látványosság, főleg a térzenét adó vaskúti és minerviói (Olaszország) fúvószenekar, a tíz Bács-Kiskun megyei, valamint a hirrlingeni (NSZK) és a zengő- várkonyi néptáncegyüttes, vagy hatvan nép. és iparművész, illet­ve a vásárosok, bazárárusok, to­vábbá a Cabernet fogadó, a pezs_ gőbár és a lacikonyhák jóvol­tából. Szent Orbán a vincellérek pat- rónusa, szőlóművelök, kocsmáro- sok, kádárok védelmezője. Szob­rai szőlőskertek, borvidékek ke-- resztútjain álltak-állnatk és ilyenkor rendszerint feldíszítik őket, oltalmat kérve-remélve a termésre fagy, jégeső, s más ve­szedelem ellen. Bőd Péter törté­netíró (XVIII. sz.) szerint: „Ezt a napot tartják Dies crititusnak, melyből jövendölnek a tudatla­nok. Ha tiszta napfény vagyon, a bornak \bőv termést ígér, ha esős idő, az a szükséget...” így van-e vagy sem, ki tudja, azt viszont jó érzéssel regisztrál­tuk: a mintegy 1200 löszbe vájt pince és a föléje emelt, szebbnél szebb présház gazdái a borszere- tetükről és szorgalmúikról mesz- szeföldön híres sváb telepesek leszármazottjai Orbán tiszteleté­re az idén is őseikhez méltó szí­ves vendéglátóknak, öröklött szakmájuk kiváló mestereinek bizonyultak. A majális fény­pontja a kistermelők számára meghirdetett borverseny ünnepé­lyes eredményhirdetése, s az Orr-bán választás volt, mindkét esemény — a folklór csoportok utcai bemutatóihoz hasonlóan — a Alkalmi bélyeg és pecsét a Ca­bernet fogadóban. nagy közönségsikert aratott. A mindenképp kellemes, és színvo­nalas hétvégi programért,, a nagyvonalú, barátságos fogadta­tásért és kiszolgálásért, a csalá­dias hangulatért dicséret illeti a rendezők — élükön Alföldi Al­bert művelődésiház-igazgató — erőfeszítését. K. F. • Az egyik néptánccsoport '„lazító” tagjai. • Ebben a sátorban keramikus iparművészek kí­nálták ízléses munkájukat. (Straszer András felvételei) ÉRTELMISÉGI ANfcÉT _____________________. B ékepolitikánk időszerű kérdéseiről Fontos, érdekes, s napjainkban — amikor a fegyverzetkorlátozási tárgyalások ellenére az amerikai rakétatelepítési tervek fenyegetik a békeszerető, tartós békére vágyó embereket — különösen időszerű témában rendez értelmiségi ankétot a Hazafias Népfront megyei és városi bizottsága ma délután 3 órai kezdettel Kecskeméten, a HNF Rákóczi út szám alatti tanácskozótermében. Minden érdeklődőt várnak, aktív közreműködésükre számítanak, véleményükre, javaslataikra kíváncsiak a találkozó szervezői, a bé­kepolitikánk aktuális kérdéseivel foglalkozó ankéton. Ezt vezeti, s előtte vitaindítót tart Herényi József országgyűlési képviselő, az Országos Béketanács ügyvezető elnökségének tagja. A KERMI nyári élelmiszervizsgálatai A Kereskedelmi Minőségellen­őrző Intézet, amelynek szakem­berei egész évben folyamatosan ellenőrzik a forgalomba kerülő élelmiszerek minőségét, a nyári melegben fokozott figyelmet for­dítanak a romlandó árukra és az i dény cikkekre. Az intézet vezetőjének tájékoz­tatása szerint az utóbbi években jelentős mértékben javult a ká­nikula idején árusított tej és tej­termékek minősége, annak elle­nére, hogy ilyenkor nagyon sok áru van a kereskedelmi hálózat­ban. Ugyanez elmondható a hús­ipari termékekről is, valamint a kenyérről, amelyre korábban gyakran az a panasz volt, hogy a melegben gyorsan, és a szava­tossági idő lejárta előtt raga­csossá, élvezhetetlenné válik. Az intézet idei nyári célvizs­gálatai között kiemelt helyet ka­pott a fagylaltok minőségének és az adagok nagyságának ellenőr­zése. A most kapható Leó és Roll jégkrémeket már a forgalomba hozatal előtt széles körben meg­vizsgálták. Megállapitották: mi­nőségük általában megfelelő. Még az elmúlt ősszel készített né­hány tétel azonban nem felelt meg az előírásoknak: a jégkré­mek alkotóelemei apró, kemény kristályokká álltak össze. A mi­nőséghibás Roll jégkrémek áru­sítását a KERMI megtiltotta. A nyári szezonban országszerte el­lenőrzik az adagolt és a gépi fagylaltok minőségét, az adagok nagyságát is. A nyáron a csapolt sörök új­fent sorra kerülnek. A Balaton déli partján az elmúlt hetekben már volt néhány ellenőrzés, s a tapasztalatok szerint sok kíván­nivalót hagy maga után a csapo­sok munkája. Az indokoltnál még mindig jóval több habot adnak el sör gyanánt. A somogyi part után a főváros és a Dunakanyar vendéglátóhelyein ellenőrzik a sörmérőket. A kiemelt idegenfor­galmi helyeken felkeresik a KERMI ellenőrei az éjszakai szó­rakozóhelyeket, s ellenőrzik a bárokban kimért italok és a ke­vert italok adagját, minőségét. A feltárt hiányosságokról tájékoz­tatják az illetékes tanácsi szer­veket, a kereskedelmi felügyelő­ségeket és a vállalati központo­kat, s kezdeményezik a felelős- ségrevonást. A helyszíni ellenőrzések és az érzékszervi vizsgálatok, egysze­rűbb mérések mellett a KERMI a kereskedelmi forgalomban levő számos élelmiszer műszeres vizs­gálatát is elvégzi az idén: például az ízesített joghurtokét, a barom, fihúsból készült felvágottakét, a fagyasztott csirkéét. A szakmai értékelés eredményeiről a vá­sárlók a Nagyító című lapban ol­vashatnak majd. FOGYASZTOK, SZOLGÁLTATÓK ÉS GYÁRTŐK (I.) Cseréppel vagy palával, de tető alá! A házépítő, ha tetszik, ha nem, megtanul számolná. Veiszhab Györgynek Bócsán az a feladványa: ha cserepezni végképp nem tudja, akkor paláz- za_e a háza tetejét? | ^Beszéltem m áccsal’ M Pala vagy cserép? Veiszhab Györgynek erről kell döntenie. Nemsokára el kell döntenie, hogy mit tegyen. Háromszázezer forint OTP-kölcsönnel már áll­nak a falak. A padlással folytat­ná az építést — csakhogy itt a bökkenő: — Gépkocsivezető vagyok. Já­róim a megyét. Minden építő* anyag-telepre bemegyek, de hiá­ba. Nem kapok cserepei, égen- földön, sehol. Nincs. Solton vagy Kecskeméten szerződésre, elő­jegyzéssel adnának, ha az egész házra valót is ott- venném meg: nekem viszont a többi anyagom már ■ megvan. — Akkpr tehát .pala? — Más .választásom nincs. Ha csak a december lS-i átadással nem kések. Azt pedig nem sze­retném. Beszéltem az áccsal. Ki­számoltuk, hogy ha palafedés lesz, sűrűbben kell majd lécezni a te­tőt. Ez plusz háromszáz méter faanyag. Azonkívül a munkadíj tízezer forinttal több a cserepe- zéshez képest, A gépkocsivezető az utolsó sza* vaknál megtöri! a homlokát. Bár a | hőmérséklet 30 °C fok fölött, gyanítom, hogy nem csupán emi­att fő a feje! Ami Bócsán az építkező gond­ja, az Soltvadkerten a tüzépesá. Kutasi Frigyes vezető az építő­anyag-telep udvarán a cserép hallatán elkomorodik, mivel nincs belőle egy fia se a raktár­ban. — Ha öt vagonnal kapnánk, el­fogyna még aznap az utolsó szá­lig! — mondja, s hogy teljesebb legyen a kép, hozzáteszi: — a Dél-alföldi Tégla- és Cserépipari Vállalat elmaradt a szállítással. A második negyedévi 32 ezerből eddig 10 ezer cserepet küldött. Június 30-ig, amíg tart ez a, ne­gyedév, igaz, még van idő, vasú­ton megérkezhet a hiányzó 22 ezer — de az építkezők haladni szeretnének. Nem ácsorogni. Itt a jó idő. Dolgoznának/ C-inenetlevéllel Bitiszékre — Akinek sürgős a munka, csak nem várhat aratásig a cserépre! — Nem is vár — világosít fel Kutasi Frigyes. — Gépkocsit fo­gad, kedvezményes, úgynevezett C-menetlevéllel termelőszövet­kezettől vagy ipari üzemtől. El­megy BátasZékre (hozzánk ez van legközelebb).'S gyári áron, olcsóbban vásárol cserepet az ottani gyártóműben, a mi szer­ződéses keretünk terhére. Ez is egy megoldás. Az, ha jobb nincs. Bár kétlem, hogy ez a megyés utazgatás (a drága üzemanyag-költség, a közü­leti gépkocsi kivonása a termelés­ből stb.), mindent egy lapra té­ve, valójában kevesebb pénzébe kerülne a fuvareszköz tulajdo­nosának és bérlőjének, mintha vasúton hozatnák el a cserepet, nagyobb mennyiségben. Minden­esetre jobb ez a tétlen várako­zásnál, mert ahogy a 7600 lakosú település vb-titkárától, Ver ez Ká­roly tói hallom: — Nyolcvanegy megkezdett építkezésről tudok. Ezek mind családi házak. Az építtetőlk ugyan mondogatják, hogy nincs vagy kevés a cserép mostanában; a gyakorlat mégis azt mutatja, hogy akik házépítésre szánják el ma­gúkat, általában óvatosak. Meg­veszik már jó előre az építőanya­got. „Nem kér kenyeret. Elfér a telken, amíg nem jön a kőmű­ves és az ács”, ez járja nálunk. Részben ennek tulajdonitható, hogy bár a cserépellátás az el­múlt fél-háromnegyed évben csak­ugyan röíhlott, s szép számmal találunk ácsölt, de még födetlen házakat, észre kell venni a fris­sen cserepezetteket is. Mennyi a színes, mázas cserép a kisebb és a nagyobb épületeken! Végté­re ezek is hazai gyártásból valók. S hogy Soltvadkerten az építke­zők bizakodók, lemérhetjük azon: a tanács az idén 38, jövőre pedig már 50 telket értékesít. A pirtóiak ■-így segítettek magukon A „Tető alá kerül-e a ház?” kérdése Pirtón is feladja a lec­két az építkezőknek. A kis köz­ségben azonban, ahol tavaly tíz új lakóház készült el, segítik egy­mást az emberek. Nyolc és fél évi albérlet után Kádár István most már közel áll régi terve megvalósításához. Sa­ját háza lesz a Petőfi utcában. Még 1982-ben megvett négyezer cserepet. Ebből hatszázat köl­csönadott szomszédjának, aki viszont kétszáz téglát adott ne­ki, hogy a kéményt befejezhesse. Így, pótvásárlás nélkül, mindket­ten hamarabb célhoz érnek. Hasonlóképp segítette tetöfe- dőanyaggai Kopasz Imre Martin Imrét. Amikor a kőművesmester (Martin) házára sehonnan nem bírt cserepet szerezni, Kopasz Imre még nem építkezett, de már megvette a tetőrevalót. Átadott négyezret ismerősének, akitől aztán később, amikor szüksége volt rá, visszakapta a kölcsönt. Azóta áll — tető alatt — mind­kettőjük háza! „Szép dolog”, mondhatnák ol­vasóink, hogy egy kis faluban így segítik át egymást a lakók a cse­répellátás zaivarain. De mire szá­míthat a piacról, pontosan a Tü- zép-telepekről élő — vásárló — sokaság, akinek nem adatott meg a jószomszédság, sem a szeren­cse. Akinek azzal kell beérnie, ami van. Amit kap. Ha egyálta­lán hozzájut olyan tetőfedő­anyagihoz, amilyet szeretne. Ami­lyet elképzelt. Reménytelen vagy remény­teljes-e tehát a mostanság épít­kezőknek tetőt húzni a fejük fö­lé? Kohl Antal (folytatjuk) V isszakö vetelhető-e az ajándék? A szülők, ha tehetik, szívesen könnyítik meg a fiatalok életét. Ezért pénztárcájuktól 'függően kisebb-nagyobb ajándékkal in­dítják el új családjukba házas­ságot kötött fiukat-lányukat. Jogilag mi az ajándékozás? Tu­lajdonképpen írásbeli szerződés készítése nélkül is szerződéskö­tés. Lényege, hogy az ajándéko­zó saját vagyonából ingyenes va­gyoni előnyt juttat valakinek. Természetesen szükséges a meg­ajándékozott elfogadó nyilatko­zata is. És ha már az ajándékozó megígérte az ajándékot, és a meg­ajándékozott jelezte, hogy azt el­fogadja, bármennyire különös­nek is látszik, az ajándékot kö­vetelni lehet. Az ajándékozási szerződés többnyire megvalósul az ajándék átadásával és átvéte­lével. Írásban rögzíteni csákók­kor kell ezt a szerződést, ha az ajándékozás tárgya ingatlan. Az­zal azonban, hogy elkészül a szer­ződés, még nem szerzi meg az ingatlan tulajdonjogát a -meg­ajándékozott. Intézkedni kell arról is, hogy ezt a jogot az in­gatlannyilvántartásba bejegyezzék. Az ajándékozó felelősséggel is tartozik azért a tárgyért, amit átad. Ha például kárt okoz az ajándékozás által a megajándé­kozott vagyonában, kártérítéssel tartozik. Tegyük fel., hogy valaki egy kárpitozott bútordarabot ad valakinek, és a megajándékozot­tat néhány nap múlva ellepik az élősködők. Magyarán poloskás lesz a lakás. Vagy valaki beteg állatot kap ajándékba, aminek következtében hullani kezdenek az addig egészséges állatok is. Ilyenkor nem hivatkozhat a „ga­vallér” ajándékozó arra, hogy 6 ingyen adta a vagyontárgyat. Fe­lelnie kell a bekövetkezett kárért. És most nézzük, mikor követel­hető vissza az a jándék. Ez a kér­dés főként az idős emberek ér­deklődésiére tarthat számot. A szülő, aki jó szívvel ad, és ké­sőbb csalódik gyermekében vagy annak házas társában, később visszavenné az ajándékot. Csak­hogy ennek a lehetőségét a jog­szabály pontosan körülhatárolja. Az ajándékozó három esetben követelheti vissza az ajándékot. Ha arra létfenntartása érdeké­ben szüksége van. Qé ha az aján­dék visszaadása a megajándéko­zott létfenntartását veszélyezteti, már eredménytelenül követel az ajándékozó. Ha az ajándék el­pusztult, vagy azt a megajándéko­zott eladta, vagy elcserélte va­lamire, nincs visszaadási kötele­zettsége. Ebben az esetben a visz- szakövetelés csak magára az ajándékozott tárgyra vonatkozik. Ezt nem kell helyettesíteni semmivel. A második esete az ajándék visszakövetelésének, amikor a megajándékozott vagy vele együtt élő hozzátartozója az ajándékozónak vagy közeli hoz­zátartozójának rovására súlyos jogsértést követ el. Ilyenkor nem­csak a meglévő ajándék, hanem az ajándék helyébe lépő érték is visszakövetelhető. Mi tekinthető súlyos jogsértésnek? Például a rágalmazás, testi sértés, a tartá­si kötelezettség megsértése. Előfordul, hogy ajándékot va­lami feltétel bekövetkezésére va­ló tekintettel adnak. Ha az a föl­tevés, amelyre gondolva az aján­dékot adták, utóbb véglegesen meghiúsul, az ajándék visszakö­vetelhető (Például a család egyik értékes antik tárgyát a vőlegény­ként számontartott fiatalember „megkívánja”. Legyen az övé — gondolja az apósjelölt —, hiszen úgyis a családban marad. Nász­ajándékul a fiataloknak szánom. -Ha a házasságkötés elmarad, az ajándék visszakövetelhető.) Egy jő tanács az idős szülők­nek. Az ajándékozási szándékot ne fedjék el adásvételi szerződés­sel. Gyakori tapasztalat. hogy emiatt az ajándékot nem kapják vissza akkor sem, ha az egyéb­ként visszakövetelhető volna. És ha például ingatlanukat azért ajándékozzák gyermekük­nek, hogy az tehetetlen napjaikra gondozójuk legyen, ne restelljék ezt belefoglalni a szerződésbe. A „föltevés” meghiúsulásának bi­zonyítása később így sokkal köny- nyebb lesz. Dr. Kertész Éva JOGI TANÁCSOK

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents