Petőfi Népe, 1983. május (38. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-22 / 120. szám
1988. május 22. vasárnap ® PETŐFI NÉPE O S VENDÉGÜNK VOLT Kovács Antal államtitkár, az OVH elnöke Kovács Antal államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke több alkalommal járt már szű- kebb hazánkban. A legnagyobb mezőgazdasági területű megyé* ben, ahol 138 szövetkezet, 12 állami gazdaság, százhúszezer kistermelő áll valamilyen kapcsolatban a vízzel, számos olyan leiadat akad, amelynek megoldásában nélkülözhetetlen az országos szerv közreműködése. Az előző esztendőben Tiszakécskén, Szolnok és Bács-Kiskun megye országgyűlési képviselőcsoportjai a közös érdekű vízgazdálkodási kérdéseket vitatták meg. Az OVH elnöke gtt is kifejtette véleményét. Legutóbb a munkatársaival együtt az Országos Vízügyi Hivatal és Bács-Kiskun megyei párt", tanácsi vezetőinek az 1983. évi terv- és feladategyeztető tárgyalásán képviselte az OVH-t. A települések vízellátásának gondjai, különösen a nyári forró- ságban sűrűn foglalkoztatják a lakosságot. A korábban másfél évtizeden át vízkorlátozást jó" formán alig ismert megyeszékhelyen, az utóbhi években középmagas házak is épültek. Felsőbb efneleteiken kánikulában vékonyan vagy egyáltalán nem csordogál a hálózati víz. A kecskeméti II. vízműtelep befejezésével a vízki bocsátás napi 40 ezer köbméterre nőtt, a felhasználás azonban ennél magasabb. Hasonló a gondja Félegyháza, Halas és több kiskunsági település lakóinak. Baja, Kálocsa környékén a kistérségi vízművek, vízhálózatok már számos községben ellátják a családi otthonokat, a közüieteket egészséges vizükkel. A megye kilenc településén viszont még nincs közművesített vízszolgáltatás. . — Természetes, hogy a hétfői tárgyaláson ennek a kilenc helységnek a gondja napirendre került. Eredetileg 1987-ig történő befejezésre terveztük a kivitelezést. Abban állapodtunk azonban meg, hogy a megyei szervekkel közösen mindent megteszünk, a ikét évvel előbbi átadás érdekében. Helvécia a megyeszékhelyi vízhálózathoz csatlakozik, másutt a már meglevő kistérségi vízművekkel sikerül .majd megteremteni a vezetékes összeköttetést. Kecskemét vízellátási, kérdéseit a tárgyaláson elfogadott javaslatok szerint szakértő hizottság vizsgálja meg, s részletesen kidolgozott, zsűrizett anyagot ad át az érdekelteknek 1984-ben. Szóba került a szennyvíztisztítás, -elhelyezés számos feladata, közöttük a kecskeméti szennyvíziszap kezelésének, hasznosításának a módja. Ha az eljárás beválik, széles körű elterjesztését mindenképpen elő kell mozdítanunk — mondotta Kovács Antal államtitkár. Szó esett még arról, hogy a nyílt vizek védelme, a termálvízfeltárás, -hasznosítás szintén olyan kérdés, amelynek megoldásával nem lehet sokáig várni. Az üdülési, valamint halászati célokat is szolgáló tavak vízminőségének javítására, megóvására ugyancsak áldoznunk kell. A megyében kialakult üdülőterületek bizonyos mértékben képesek lennének tehermentesíteni a Balatont. Ennek feltételeit azonban' meg kell teremteni. A vízügyi ágazat önmagában erre kevés, a mai szűkös beruházási viszonyok között. A szélesebb körű összefogás azonban sokat tehet. Soltvadkerten, ahol a tó vizét veszélyeztető tényezőik adódnak, a környező üdülőterület és a Vadkerti-tó megóvására a lakosság is hajlandónak mutatkozik egyet, mást tenni. Az erőforrásokat a legfőbb feladatokra célszerű összpontosítani. A vízellátás, vízgazdálkodás fejlesztési beruházásaival nem szabad elmaradni. Mindent meg kell tenni azért; hogy ezekből a tervekből, elképzelésekből a legtöbbet tudjuk megvalósítani. Kiss Antal Felelősségtudat és érdekeltség Három év rövid időszak egy gazdasági egység életében. A Bácskai Húsfeldolgozó Közös Vállalat (BACSHÜS) működési ideje csupán ennyi, a nagyreményű jövő még előttük áll. A kezdeti évek ugyanakkor meghatározóak is, nem közömbös, hogy döcögve, akadozva vagy felfelé ívelő lendülettel indult a munka. A közös vállalatot az utóbbi jellemzi, amit máris elismerés, a Kiváló Vállalat cím elnyerése juttat kifejezésre. A kitüntető címet hétfőn veheti át az itt dolgozó kollektíva. Dr. Horváth István igazgatóval a sikerek „titkairól” beszélgettem. — Természetesnek tartom, hogy mindannyian örülnek az elismerésnek. Fárasztó gondokat halmozó napokat, hónapokat hagyott maga mögött? — A munka kevésbé fáraszt. S bár gondok mindig adódnak, szerencsés helyzetben vagyok, mert a beruházás kezdetétől itt dolgozom, ismerek mindenkit és a partnereinket. A szervezési folyamatban is részt vettem. Mindez lehetőséget, ugyanakkor biztonságot is ad az adottságainknak még teljesebb kihasználásához az egyenletes fejlődéséhez. — Kezdetben nem sokan bíztak — a beruházás viszontagságait és a munkaerő-helyzetet ismerve — az üzem sikeres termelésében ... — Néhányan viszont nagyon akartuk, egy percre sem csüggedtünk. Valóban tapasztalatlan szakirányító gárda kezdte meg a munkát, s dolgozóinknak is csupán öt százaléka látott vágóhidat ... Elkezdődött a képzés, a vezetők beletanultak, az idősebbek és a sok fiatal hangot talált egymással. A vállalat egész kollektívájára érvényesen mondhatom, hogy a megértésen, egymás megbecsülésén nyugvó kapcsolat kialakult Fegyelmezett munka folyik. Ahhoz, hogy a jó munkahelyi közérzet kialakuljon, mun- •kasiikerek kellettek. A tenniaka- rásban nem volt hiány. Bizonyíthatom az eredményekkel: csaknem megháromszorozódott a nyereségünk e rövid idő alatt, tavaly 72 millió forintot értünk el. Az árbevételünk 720 millióról j 1 nrvlliárd 743 millióra nőtt, egy- egy fizikai dolgozó éves termelési értéke egymillip forintról két és fél millióra emelkedett, | a kezdethez képest százezerrel többet, 232 ezer sertést vágtunk le, holott az üzem tervezett éves kapacitása is csak kétszázezer sertés. És még sorolhatnám ... Arra azonban mindannyian büszkék vagyunk: az első évtől kezdve nyereséget hozott a közös vállalat. — Ami nem jellemző az ország mindegyik, közelmúltban elkészült húsfeldolgozójára. Ezzel egyban szinte akaratukon kívül is bizonyították: a sertéstenyésztő körzetbe kell a vágóhidakat építeni. A . közös vállalat tagjai megtermelik az alapanyagot, ami helyi jó adottság, a feldolgozón belül azonban ehhez egyéb ,,pluszokra” volt Szükség a jövedelmezőség eléréséhez. Mikre? —1 Két szóval válaszolhatok: érdekeltségre és kockázatvállalásra. Az első főként a fizikai dolgozókra, a második a vezetőkre értendő. Elértük, hogy szakmailag mindenki törődik az egész termeléssel. Például az energetikusnak- is érdeke a jobb húskilhozatál és a vágó az energiafelhasználás csökkentéséért is izgul... A csapatmunka és -szellem, ugyanakkor az egyéni felelősségérzet lendíti napról napra előbbre a vállalatunkat ... — És — gondolom — az ösztönzés mértéke, valamint a lehetőség, ami az egységekben ■ a szervezéshez, a döntésekhez kell... — A főművezetőknél „van a pénz” — a prémiummal ők rendel- . keznek —, valamint az egyéb jogok és eszközök a döntésekhez is. Ön- értékelési rendszert dolgoztunk ki. A termelési osztályvezető kivétel nélkül minden termékre havonta kiszámítja az úgynevezett vég.termék-kilhozatalt. Ahol ez nem megfelelő, ott azonnali intézkedés történik. De csak ott. S természetesen minden dolgozónál „zsebre megy”, a munka minősége és mennyisége meghatározó a keresetekben. Törekvésünk, hogy senki se vigye el a más balhéját. Mindent időben feltárunk, hogy megelőzzük a hibák felhalmozódását, továbbcsordogálását. Technikai eszközeink jók, alapanyag van, a tőkehús és a feldolgozott termékek piacára sem panaszkodhatunk. Tehát a lehetőségeinket csakis úgy tudjuk kihasználni, ha a munkavégzésben állítjuk magasra a mércét. A felelősségtudatot ezért is tartom az egyik legfontosabb tényezőnek. — Érzem szavaiból, hogy a vezetőkre, saját magára is érti az elmondottakat. De mennyit kockáztathat és mennyire képes rugalmas módosításokra, a tervtől való eltérésre? — Nincs munkahely, ahol ne lenne kockázat. A vezetői feladatok között még a közgazdasági elemzéseket, az információk begyűjtését és eszerinti cselekedeteket, a piaci munkát tartom a legfontosabbaknak, A tévedések nálunk nagy galibát okozhatnak. Például négyifilléres hiba a tervezésben, négymilliót, egy százalék körüli eltérés az árbevételben húszmilliót vihet el... A terveket egy adott,helyzetre értjük, korántsem „szentírás”, amit demagóg módon be kell tartani, A piaci igények egyik hétfői a másikra változhatnak, s ha nem alkalmazkodunk, elúszhatunk. De nemcsak a közös vállalatról, hanem közvetlenül az itteni nyolc- száz dolgozó iránti felelősségvállalásról is szó van! A megalapozott, gyors döntés ezért sem odázható el. Tavaly is alkalmazkodtunk a piachoz, amikor sonkából, lapockából a tervezettnek felét sem gyártottuk, ugyanakkor másfél ezer tonnával több hasított sertést értékesítettünk, vagy például az elhatározott 106 kilogramm átlagsúly helyett 112 kilóra növeltük a hízóátvételi súlyt. A közös vállalat tagjaival ugyancsak rugalmas az együttműködés. Amikor szükséges, segítjük egymást, az érdekeltségi szellem, a közös felelősség ebben a körben is meghatározó jelentőségű. A tagoknak a tavalyi nyereségből összesen 20 millió forintot oszthattunk. Ügy gondolom, kiderül az elmondottakból, a sertéshús-termelési, -fel- dolgozási vertikumban levők egymásra utaltsága és összhangja, s az is: lehetőségeim megvannak az exportot és xa hazai piacot figyelembe vevő döntésekhez. J — Ezek közé tartozik az üzlet- hálózat kiépítése is? — Baján nyitottuk az első- húsáruházunkat, s legutóbb Kalocsán, ahol ugyancsak nagy sikere van t érmékéin knek. — Kecskeméten is lesz hasonló? — Tervezzük,. a megbeszélések elkezdődtek, s ha egyezségre jutunk. mintegy két éven belül a megyeszékhelyen is nyitunk üzletet. — A vállalat' termékeiből jelentős mennyiséget exportálnak. Befejezésül ennek kilátásairól, még inkább a növelésének lehetősépeiről érdeklődöm. — Exportértékesítésünk felfelé ívelő, 1981-hez képest ■ mintegy húsz százalékkal többet, 23,5 millió dollár' értékűt adtunk el a TERIMlPEX közvetítésével. Az idei terveinket is időarányosan teljesítettük. Jó .partnerünk a külkereskedelmi vállalat, az exportnöveléshez azonban szükséges módosítani a korábbi módszereken, ami azt jelenti: jobban be kell vonni bennünket is a piaci munkába. Sajnos, nem .találkozom a külföldi vevőkkel... Közvetlen kapcsolat hiján viszont nehezebb eladni, venni, áralkut folytatni és az igényekhez alkalmazkodni. A nagyobb, gazdaságosabb export érdekében e téren vannak még tennivalók. Csabai István Sétaa BNV-n Huszonkilenc ország több mint 1600 kiállítója rengeteg látnivalót kínál a szerdán megnyílt tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásáron. Az alapos szemlélődő eléggé hű tükörképet kap itt a magyar gazdaság helyzetéről, de azt is megtudhatjuk, hol és merre tart Bács- Kiskun megye ipara. Kérjük olvasóinkat, tartsanak velünk vásári sétánkon. • A Fémmunkás Vállalat kiállításának érdekességei között találjuk a kiskunhalasi gyárban készült szigetelt acéllemez ajtókat, valamint az ugyancsak acéllemez, keret nélküli szendvicspaneleket. ® A Kőbányai Könnyűfémmű az idén BNV-díjat kapott a maróhatású töltetek lezárására alkalmas alumínium fedőfóliáért. A kitüntetés mellet azonban továbbra is ott díszelegnek a vállalat kecskeméti Pigment Gyárában készített alutálcák, amelyekért két évvel ezelőtt a BNV nagydíját kapták. 9 Az április 4. Gépipari Művek korszerű termékeket, többek között atomerőművi berendezéseket gyárt. A képen atomerőművi berendezés látható, bemutathattuk volna azonban a padlófűtéssel ösz- szeépített elektromos, hőtárolós fűtési rendszert is. 9 A képen két szerelőállvány látható. A hátalsó 12 méter magasba emeli a munkást. Mindkettő as Epítőgépgyártó Vállalat kalocsai gyárában készül. • Ugyancsak alumínium termékeivel vált bel- és külföldön egyaránt ismertté a Kecskeméti Fémipari Szövetkezet. Ezúttal komplett létracsaládját (szobai és ipari létrák) aluminium rakodólapjait, konténereit kínálja nagy választékban. Kscsmcn i iiingljpliii; ii asoassssasati ■JSCEXif ás-ao® .äÄZ&c'Ss 9 Víztisztító berendezéseivel hivja fel magára a figyelmet a lajosmizsei székhelyű Vízgépészeti - Vállalat. A képen látható berendezés az erősen szennyezett felszíni vízből ivóvizet állít elő, s ha szükséges, eljuttatja a meglévő ivóvízhálózatba. Szöveg: Nagy Ottó Fotók: Méhest fiva 9 A megyéből egy mezőgazdasági szervezet, a vaskút! Bácska Mgtsz is részt vesz a vásáron. A szövetkezet melléküzemágának bemutatott termékei: huzal, rosta és vibrátorszövetei, valamint HÖSTOP hőszigetelő szárazvakolatai a jövőben nyilván még nagyobb keresletnek örvendenek majd.
