Petőfi Népe, 1983. május (38. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-17 / 115. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! U MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVIII. évi. 115. szám Áfa: 1,40 Ft 1983. május 11. tedd Feladategyeztetés az Országos Vízügyi Hivatallal A folyók al.tii! 'övcv.í'LU a ter­mészetes vízfolyásokkal. tavak­kal és csatornákkal átszabdalt Bács-Kiskun megyében, ahol | lakosság 58 százaléka még a fal­vakban, 42 százaléka pedig hat városban él. s a mezőgazdasági üzemek meg a kistermelők víz- igényes növényi kultúrákat mű­velnek. nagy a vízgazdálkodás, a vízellátás fejlesztésének a szere­pe. Ennek a múlt évi tervteljesí­tését. az idei tennivalóit vitatták meg hétfőn Kecskeméten az Or­szágos.. Vízügyi Hivatal, valamint Bács-Kiskun megye párt- és 'ta­nácsi vezetői. A terv- és feladategyeztető tárgyaláson az Országos Vízügyi Hivatalt Kovács Antal államtit­kár, az OVH elnöke és szakrefe­rensei, Bács-Kiskunt Romány Pál, az MSZMP megyei első titkára és dr. Gajdócsi István megyei ta-j nácselnök képviselte. A Sándor Béla, megyei tanács építési, köz­lekedési. vízügyi. Gál Gyula me­zőgazdasági és élelmezésügyi osz­tályvezető, valamint dr. Szenti János bajai vízügyi igazgató ál­tal készített előterjesztés szerint a vízügyi ágazat a múlt évi fej­lesztési tervét megközelítőleg 8 százalékkal túlteljesítette. Kecs­keméten folytatódott a II. számú vízműteilep bővítése, a két víz­nyerőtelep között a fönyomóveze- ték építése. Kiskunhalason el­készült a III. számú vízmű. Kis- kunmajsán folytatódott a vízügyi rekonstrukció, Baja környékén a kistérségi vízmű, továbbá a izsá- ki vízmű építése. A kalocsai já­rás négy községének vízellátását szolgáló távvezeték építése meg­kezdődött. Tavaly a közművesített vizki- bo csat ás 4 százalékkal nőtt. A megyében még 9 település van, ahol a vezetékes vízellátás nincs kiépítve, de a terv szerint 1985 végéig elkészül. A feladategyeztető tárgyaláson megvitatták a mezőgazdasági víz- hasznosítás. a természetes vizek védelmének időszerű kérdéseit, a két vizművállalat, valamint a vízügyi igazgatóságok közhasznú tevékenységét, s az ágazati fej­lesztéshez szükséges beruházások pénzügyi feltételeinek előterem­téséhez szükséges intézkedéseket. K.. A. A HÉTVÉGE SPORTMÉRLEGE 0 A 95 kg-os súlycsoportban Krajnyák (KSC) a dobogó tetején, s mellette balról a 2. fokán klubtársai. Fekecs áll. A kecskeméti junior cselgáncsozójk hazai tatamin mérkőzhet­tek az országos bajnoki címekért.' Közülük Krajnyák volt a legeredményesebb, aki az Ünnepélyes eredményhirdetésen a do­bogó legmagasabb fokára állhatott, i A labdajátékok képviselői közül a DUTÉP NB I-es női csa­pata utolsó mérkőzését játszotta, ellenfele, a Szolnok együttese azonban jobbnak bizonyult, s így a kecskejhéti csapat a 12. helyen zárta az idényt. A kosárlabdázók közül a kecskeméti csapatok győzelemmel, míg a BSK vereséggel hagyta el a já­tékteret a Felszabadulási Kupában. NB Il-es labdarúgó-együt­teseink újabb értékes pontokat szereztek hazai pályán. A BSK a közönség szimpátiáját is visszahódította, hiszen lelkes játé­káért elismerő tapsot kapott. Részletes tudósításainkat lapunk hetedik oldalán találhatják meg 'olvasóink. ,1 '■ A KSH MEGYEI IGAZGATÓSÁGA JELENTI: Bács-Kiskun gazdasági és társadalmi helyzete 1983 első negyedévében Sarlós István Moszkvába érkezett Sarlós Istvánnak, a Miniszterta­nács elnökhelyettesének vezetésé­vel hétfőn küldöttség érkezett Moszkvába, hogy részt vegyen a magyar—szovjet kormányközi kul­turális együttműködési bizottság XIX. ülésszakán. A magyar küldöttséget a repü­lőtéren Pjotr Gyemicsev, az SZKP KB PB póttagja, a Szovjetunió kulturális minisztere fogadta. Sarlós István hétfőn délután Moszkvában megbeszélést folyta­tott Pjotr Gyemicsevvel, az SZKP KB Politikai Bizottságának pót­tagjával, a Szovjetunió kulturális miniszterével. A TÉT ÓRIÁSI Megállítani a fegyverkezési hajszát Ma folytatódik a genfi tárgyalássorozat Bokor Pál, az iMTI tudósítója jelenti: WASHINGTON Bizakodó nyilatkozatokkal tér vissza Genfbe a közép-hatótávol­ságú rakétákról folytatott tárgya­lásokon részt vevő amerikai dele­gáció, jóllehet washingtoni kato­nai szakértők véleménye szerint a kedden kezdődő megbeszéléseken a jelenlegi álláspontok alapján igen csekély a megegyezés remé­nye. Caspar Weinberger hadügymi­niszter, s környezetének néhány befolyásos tagja, valamint a nem­zetbiztonsági tanács „szuperhéjái” arra biztatják Reagan elnököt, hogy ne fogadja el Jurij Andro­pov legutóbbi javaslatát. A szov­jet fél, mint ismeretes, beleegye­zett abba, hogy rakétáit az euró­pai francia és brit NATO közép­hatótávolságú rakéták szintjére csökkenti, ha Washington lemond az 572 Pershing-rakéta és Cruise- robotrepülőgép Európába telepíté­séről. Bár Paul Nitze azzal tért vissza Genfbe, hogy lát esélyt a megál­lapodásra, s Reagan elnök „ele­gendő mozgásteret” biztosított szá­mára, nem hivatalos washingtoni értesülések szerint az amerikai válasz az Andropov-javaslatra lé­nyegében elutasító lesz. Úgy lát­szik, az Egyesült Államok egyéb hadászati tervei miatt kész elfo­gadni azt a szovjet indítványt, hogy a jövőben a fegyverzetkor­látozási tárgyalások alapjának ne a hordozóeszközöket tekintsék, ha­nem a nukleáris robbanótöltetek számát, de továbbra is ragaszkod­ni fog ahhoz az elvhez, hogy (Folytatás a 2. oldalon.) A gazdasági építőmunka leg­főbb célja 1983-ban Bács-Kiskun megyében is a XII. kongresszus és a megyei pártértekezlet határo­zatainak valóraváltása, a VI. öt­éves terv előirányzatának időará­nyos végrehajtása. Az idei nép­gazdasági terv teljesítéséhez az év első negyedében születtek kedvező eredmények, ezek azon­ban nem általánosíthatok. Beruházások Az Állami Fejlesztési Bank Te­rületi Igazgatóságának tájékozta­tója szerint Bács-Kiskun megyé­ben a pénzintézetek a szocialista szervek beruházásaira 1983 első negyedében 959 millió forint ki­fizetést teljesítettek, mintegy ne­gyedével többet, mint egy évvel korábban. Ehhez hozzájárult, hogy az év eleji enyhe időjárás kedvezett az építőiparnak, ugyan­akkor jelentős mennyiségű tőkés importgép érkezett a megyébe. A pénzintézeti folyósítások 22 százalékát kitevő állami beruhá­zásokra 213,5 millió forintot fi­zettek ki, 38 százalékkal többet, mint az előző év első negyedé­ben. Ennek 66 százaléka célcso­portos állami beruházás volt. 20 százalékkaL több. mint egy év­vel ezelőtt. Az állami támogatás­sal megvalósuló beruházások kö­zül jelentősek az energiaraciona­lizálási programot szolgáló léte­sítmények. Az Állami Fejlesztési Bank finanszírozási körébe tar­tozó 21 jelentősebb célcsoportos beruházás közül ez évben várha­tóan 12 befejeződik. A beruházások több mint 43 százalékát kitevő vállalati beru­házásokra 1983 első negyedében 415,5 millió forintot, 21 százalék­kal többet fizettek ki, mint az előző év azonos időszakában. A fejlesztési alapból megvalósuló beruházásokra 255,2 milliót for­dítottak, 36 százalékkal nagyobb összeget, mint 1982 első negyedé­ben. Az állami támogatással megvalósuló beruházásokra pe­dig 142,9 millió forintot fizettek ki, az^gy évvel korábbinak csak- nek két és félszeresét. Ipar 1983 első három hónapjában a megye szocialista iparának terme­lési volumene — nettó termékso­rok alapján — 4,3 százalékkal el­maradt az előző év azonos idő­szakáétól. (Az országos termelé­si index 98,7 százalék volt.) A szövetkezeti iparban 4. a minisz­tériumiban 4,2, a tanácsi iparban pedig 6,5 százalékos csökkenés következett be. A termelés visz- szaesése az előző évek kiemelke­dő fejlődése után történt. így a termelés volumene az 1980. első negyedévit 21 százalékkal, az 1981-est pedig 17 százalékkal ha­ladta meg. A termelés alakulására hatás­sal voltak a bel- és külföldi érté­kesítési nehézségek. Több gaz­dálkodó egység tevékenységét hátráltatta az anyagellátás, a lét­számhiány. 1983 első három hó­napjában a fontosabb nehézipari cikkek1 közül nőtt a földgáz, a mágneses hangrögzítő és a hidro- glóbusz termelése, míg a kőolajé, a sodronyfonaté és a fürdőkádé csökkent az előző év hasonló idő­szakához viszonyítva. A fonto­sabb könnyűipari termékek elő­állítása — a lábbeli kivételével — elmaradt az 1982. január—már­ciusitól. A megye szocialista ipara 64 ezer főt foglalkoztatott. 1,6 szá­zalékkal kevesebbet, mint az elő­ző év hasonló időszakában A fi­zikaiak aránya alig változott. 82.5 százalékot tett ki. Az ipar­ban dolgozók havi átlagbére az év első negyedében 3856 forint, átlagkeresete 4317 forint volt, 1.5. illetve 2,7 százalékkal magasabb, mint 1982 első negyedében. A megyei székhelyű szocialista ipar 1983 első három havi érté­kesítése 5,6 milliárd forint volt. ez összehasonlító áron 4.7 száza­lékkal magasabb az előző'év azo­nos időszakáénál. A nagy- és kiskereskedelmi eladások az ösz- szes forgalomnak 27 százalékát tették ki. a külkereskedelmi pe­dig a 36 százalékát. A külföldi vevőnek történő ér­tékesítésen belül a rubelelszá­molású export meghaladta a 606 millió forintot, ami folyó áron 25 százalékkal múlta fölül az egy évvel korábbit. A nem rubelel­számolású export elérte az 1.2 milliárd forintot, ami 13 száza­lékkal magasabb az előző év azo­nos időszakáénál. (Folytatás a 3. oldalon.) „JÓZSEF ATTILA-TÉTELT VÁLASZTOTTAM” Megkezdődtek az írásbeli érettségik Tegnap reggel a gimnáziumok, ban és szakközépiskolákban meg. kezdődtek az' írásbeli érettségi vizsgák. Az idén, az előző évek gyakorlatától eltérően csak két téma közül választhattak magyar nyelv és irodalomból a végzősök, bár a gimnazisták második lehe­tőségként két tételt kaptak. A gimnáziumokban érettségizők nem sokkal nyolc óra után a kö­vetkező címeket olvashatták a táblákról. A táj szerepe József Attila gondolati költészetében. A romantikus gondolat és kép­alkotás Vörösmarty Gondolatok a könyvtárban című versében, vagy „Elemezze Kosztolányi De_ zső Aurelius című novelláját”. A szákközépiskolások „A költői én és a világ viszonya Arany János lírai költeményeiben” és „Értelmezze Kosztolányi Dezső Esti Kornél című művének Ti­zennyolcadik fejezetét” című té­mák valamelyikét fejthették ki. A tiszakécskei Móricz Zsig- mond Gimnáziumban az idén hu. szonkilencen vágtak neki az érettségi vizsgáknak. — A tizenhét lány és tizenkét fiú kétharmada az első tételt ta­lálta vonzóbbnak — összegezte a kezdeti tapasztalatokat Angyal János igazgató. — A József Atti­láról tanultak még frissen élnek a gyerekek emlékezetében, a legtöbben talán ezértr is válasz­(Folytatás a 2. oldalon.) 9 írásbeli dolgozatot írni Tiszakécskén sem könnyű ... (Pásztor Zol tán felvétele) „Egy világ, agy hálózat”. Ez a jelmondata a mágus 17-i vi­lágnapnak, amely a .távközlés jelentőségére hivatott •' irá­nyítani az országaik • figyel­mét. Ami azt illeti, ia távköz­lés nemzetközi jelentősége a műholdak alkalmazásának korában mind nyilvánvalóbb, ám a május 17-i világnap rhár a távközlés hőskorának nem­zetközi jellegére, is emlékez­tet. A Nemzetközi Távközlési Egyesület —, amelynek 157 tagországa van — voltaképpen az ENSZ egyik szakmai szer­vezete, de maga is a2 ENSZ- nél régebbi időkből származ­tatja magát. A május 17-i dá. tűm az 1865-ben született el­ső nemzetközi telegráfegyez- mény születésnapjára, utal. Ezepi a napom, fogadták et a párizsi kongresszuson részt vevő diplomaták és távíró- igazgatósági vezetők az or­szágok közötti táviratváltás feltételeit szabályozó megái. lapodást, s egyben azt a nem­zetközi szolgálati szabályza­tot is, amely a távközlés el­veit, eljárási szabályait és ta­rifáit rögzítette:. A távközlés egyetlen mo­dern módja a telegrafálás volt akkoriban, nem létezett a te­lefon, a rádió, a televízió, s az akkori szakembereknek a hírközlés és az elektronikus adatfeldolgozás házasságából született valóban modern táv­közlésről még sejtelmük sem lehetett, de már az egyszerű távirófargalom is nyilvánva­lóvá tette számukra, hogy a távközlés óhatatlanul túllép az országhatárokon, szabályo­zása és közös fejlesztése nem­zetközi érdek, s egyben min­den egyes nemzet érdeke. Ez a felismerés ma is korszerű. Nem véletlen, hogy az ENSZ közgyűlése 1981. november 19- i határozatában 1983-at hír­közlési világévvé nyilvání­totta, s hogy a világév felelős intézményeként a 157 tagor­szágot képviéelő nemzetközi Távközlési Egyesületet jelölte meg. Magyarország az egye­sület alapító tagjai közé tar­tozik, még pontosabban Auszt­ria—Magyarország (Poroszor. szággal, Bajorországgal. Würt- temberggel, Badennel. va­lamint Hollandiával együtt) a német—osztrák telegráf- unió 1850-es megalapításával az elődök közé sorolandó. Egy évszázadnál több idő tef.t el azóta a hírközlés maga, s fej­lesztésének módja is szinte felismerhetetlenül nagyot vál­tozott, s ha lehet, csak növe­kedett a nemzetközi összefo­gás szükséglete, e fejlesztés érdekében. A Magyar Népköztár sasá. got a kormány megbízásából a posta vezetői képviselik a Nemzetközi Távközlési Egye. sülét ben. A hírközlési világ­évnek — a hírközlésben érde­kelt hazai intézmények veze­tő képviselőiből — magyar nemzeti bizottsága is alakult. A távközlési világnap alkat, mából a hírközlési világév magyar nemzeti bizottsága programdús központi ünnep­séget rendez, amelynek fon­tos célja a hírközlés nemzeti és nemzetközi jelentőségéi tudatosítani. Ám a távközlé­si világnap jelmondata egy ennél még jelentőségteljesebb. s napjainkban különösképpen időszerű összefüggésre is utal. Az „Egy világ, egy háló- , zat” ugyanis mindenekelőtt békét feltételez. A. G. Távközlési világnap

Next

/
Thumbnails
Contents