Petőfi Népe, 1983. április (38. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-15 / 88. szám
4 • PETŐFI NfiPE • 1983. április 15. AZ ÉRSEKCSANÁDI BÜZAKALÁSZ TSZ-BEN MÉHEKRŐL MÉHÉSZEKNEK Amit vándorláskor tudnunk kell Népgazdasági és saját érdek is, hogy vándoroljunk a megporzásra szoruló növényekhez. A vándorlást, a letelepedést rendeletek szabályozzák. Ilyen például a 43/1968. MÉM számú rendelet 5. és 51. paragrafusa. Alapvető kötelességünk, hogy a területileg illetékes tanács szakigazgatási szervének bemutassuk az állományról szóló, egy hónapnál nem idősebb egészségügyi bizonyítványt, ehhez mellékelni kell a letelepedési engedélyt és a gazdasággal történt megállapodást is. Bejelentéskor pontosan közöljük a méhálomány tulajdonosának nevét, címét, előző tartózkodási helyét, a kaptárak számát, az ellenőrzés módját, valamint az új tanya helyét. A kaptársor mellett jó látható helyen ki kell függeszteni címünket, nevünket. Ha az utak közelében telepedtünk le, akkor a kap- táraktól 50—50 méterre: Vigyázz! Méhek! feliratú táblát kell kiakasztani szembeötlő helyre. Ugyancsak kötelességünk a méhest úgy elhelyezni, hogy a kijárók az úttal ellentétes irányban legyenek. Közös érdekünk: más méhészektől legalább 200 méterre telepedjünk. A társas vándorláshoz a távolság csökkenthető, ha • A jól felszerelt méhésztanya egyaránt szolgálhatja az állomány eredményes hordását, a jó egészségi állapotot, és megvédi a tulajdonost az esetleges kellemetlenségektől. megegyezünk méhészkollégánkkal. Kerüljük a szomszéd méheinek járásába a települést. Mert a teherrel hazatérő gyűjtők Ilyenkor válogatás nélkül „landolnak” a közelebbi kaptáraknái, csakhogy terhűktől „megszabaduljanak”. Ez veszélyes lehet egészségügyi szempontokból és a rablások miatt is. Ha a tanyát magára hagyjuk, Ki mint vet, úgy arat A tulipán története A ház körüli kertek egyik legkedveltebb, tavasszal nyíló virága a tulipán. Legtöbben a növény őshazáját Hollandiában képzelik el, ahol nemesítésével világhírnévre tettek szert a kertészek. A liliomfélék családjába tartozó tulipán nemzetségének eredetileg mintegy 50 faja ismert. Neve a perzsa toliban-ból származik. Jelentése: turbán. S ez nyilvánvalóan a virág alakjára utal. A kecses növény valószínűleg ázsiai eredetű, őshazája a sztyeppéken volt. Onnan a perzsák és a törökök közvetítésével került Közép-Európába, majd még nyugatabbra, a Német-Alföldre. A korabeli feljegyzések szerint Hollandiában először 1557-ben telepítették hagymáját. Botanikai szempontból is nagyon 'érdekes a jelenség. Ugyanis a tulipán rendkívüli alkalmazkodóképességéről tanúskodik, hogy a növény a sztyeppék száraz éghajlata után otthonosan érzi magát a tengermelléken, a csapadékban bővelkedő területeken is. A tulipánok alapvető palettáját a következő színek alkotják: fehér, sárga, narancssárga, rózsaszín, piros és fekete-piros. E színek kombinációjával jönnek létre az új változatok és a különféle minták. A sziromlevelek alakjának és nagyságának különbségei is növelik a változatosságot: lehetnek teljesek, simák, fodrosak, cirmosak s,tb. A tulipánt hagymáról szaporítják. Csak a nemesítés, az elsődleges nemesítés alkalmával vetik a magját.i Hát év is eltelik, mire a magból fejlődött növény virágzik. Hollandiát egyelőre még egyik országnak sem sikerült megelőznie a tulipántermesztésben. Egy kooperációs megállapodás keretében hazánkban is foglalkoznak a holland tulipán- hagymák termesztésével, szaporításával. Ha igaz az, hogy „ki mint vet, úgy arat", akkor az sem kevésbé fontos, hogy mit vetnek, vagyis milyen vetőmag kerül a földbe. Számos vizsgálat igazolta, hogy a csírák nagysága, fejlettsége és a vetőmag nagysága, mérete, súlya között alapvető összefüggés van. Ebből következik, hogy a vetőmagok osztályozásával javítható a biológiai érték. Ki is alakítottak olyan gépeket, amelyek alkalmasak a magvak derék-, hosszméret és fajsúly szerinti válogatására. A vetésre szánt magvak között gyakoriak az idegen eredetűek. Vannak, már olyan gépek, amelyek képesek ezeket kiválogatni. A vetőmag koptatása olyan növények magvainál szükséges, amelyek kisebb-nagyobb csoportot alkotnak, vagy annyira egyenetlen a felszínük, hogy ez akadályozná a vetésüket. A hazai önkoptató eljárás esetében nyomás alatt egymáshoz dörzsölődnek a maggomolyok, amelyek így egymást annyira lekoptatják, hogy utána szemenként is jól vethetők. A vetés előtti csávázás olyan általánosan alkalmazott megelőző növényvédelmi eljárás, amellyel elpusztíthatok a magvak felületén megtelepedett, és azokkal együtt terjedő káros élőszervezetek. A vetőmagvakot a jobb védelmük, csírázásserkentésük vagy vetésük megkönnyítése érdekében egyre gyakrabban be. is uonGALAMBFAJTÁINK: A Versenypostát tartó galamb- tenyésztők igyekeztek kecses galambjuk „szelídebb”, nagyobb testű változatát is kitenyésztenl. Az Amerikai Óriásposta az Egyesült Államokból indult el hódító, útjára. A rendkívül széles, húsos mellű, izmos, szépen ívelt vonalú madár méltán népszerű a tenyésztők körében, önállóan és keresztezésben jó húsgalambnak számít. Tollazata lehet egyszínű, ilyenkor fehér, fekete, sárga, vörös illetve csokoládébama, lehet vörös, ják valamilyen anyaggal. Különösen előnyös az egyenetlen felületű és kicsiny magvak bevonása. A bevonatot valamilyen semleges, por alakú anyagból, ragasztóanyag hozzáadásával készítik, vagy olyan anyagot használnak bevonatként, amely önmagában is jól tapad (mint például a paraffin). Újabban esetenként még ultraibolya- és ultrahangkezelésnek vetik alá a vetőmagokat. S ha épségben átestek az előkészítő műveletek e hosszú során, a vetőgépek — képünkön egy korszerű példányt látunk belőle — magtartályába, s onnan a termőföldbe kerülhetnek. sárga, fekete és barna színű pikkelyes; sőt úgynevezett kovácsolt is, amikor a szalagok hamuvörösek, sárgák, kékek és barnák. Az autószex változatoknál a hímek majdnem fehérek, a tojók fakók —. mint felvételünkön is —, vagy szalagos feketék. összeállította: Czauncr Péter Amerikai Öriásposta © Fajtájának szép madara, a kiskunfélegyházi Bondor Gyula tenyésztő, Amerikai Ófiáspostája. A szakosítás meghozta a várt eredményt • A Rába—189-assal készítik elő a talajt a kukoricavetéshez, amelynek fontos mozzanata a gyomirtó vegyszerezés. Pataki Lajos traktorossal munkamegbeszélést tart Oláh Tibor elnökhelyettes. Az érsekcsanádi Búzakalász Termelőszövetkezetben az alap- tevékenységből származó termelési érték mintegy felét az elmúlt esztendőben az állattenyésztés adta. A növénytermesztés csaknem 23 százalékos arányban részesedett. Solt Árpád elnök elmondja, hogy az összes földterületből több mint 1500 hektár a szántó és csaknem félezer a rét és legelő. Ez utóbbi jobb kihasználása céljából kezdtek hozzá két évvel ezelőtt a juhtenyésztés fejlesztéséhez. Az állattenyésztés másik fő ágazata: a baromfi. Tojás exportra — A vertikum — magyarázza az elnök — a naposjószágok fogadásával kezdődik és a selejt tyúkok, eladásáig tart. Az elmúlt évben a jércenevelőben 61500 Shaver hibridet tartottunk — a jószágokat a Bólyi Állami Gazdaságból kaptuk — húszhetes korig. Ekkor értékesítettük. Ezenkívül 110 ezret saját célra neveltünk, tojástermelésre. Csaknem 30 millió étkezési tojást szállítottunk el a telepről, ebből 18,5 milliót exportra készítettünk elő, melynek egy része tőkés piacra került. Különös gondot fordítottunk a csomagolásra. Igyekezetünk eredményt hozott, ki tudtuk elégíteni a külföldi vevők igényeit, munkánkat elismerés kísérte. Arra törekszünk, hogy megőrizzük az eddigi színvonalat. A továbbiakban arról tájékoztat, hogy az elmúlt év elején üzembe helyezték a takarmánykeverőt. Ezzel lehetővé vált, hogy maguk dolgozzák fel a megtermelt takarmánygabonát. A gyártást Agrokomplex receptúra és premix felhasználásával végzik. Kielégítették az állatállomány csaknem 5700 tonna igényét, és mintegy 2500 tonnát értékesítettek. A partnerek a minőséggel elégedettek, ezt bizonyítják az 1983-ra kötött szerződések is. — Azelőtt mi nem tartottunk juhot — folytatja az elnök. — Tekintettel azonban a rét. és legelőterületeinkre, amelyek javításával a szénahozamokat számottevően növelni tudjuk, elhatároztuk, hogy ezt az ágazatot nagymértékben fejlesztjük. Kétezer-háromszáz anyajuhunk van már. A létszámot tovább növeljük. Tavaly * a pecsenyebárány- értékesítés már hozott némi jövedelmet. Több gabona — A szántóföldi növénytermesztésben szintén a szakosításra törekszünk. Tavaly gz előző esztendőhöz képest 145 hektárral több búzát, 69 hektárral nagyobb területen vetettünk kukoricát. Terméseredményeink túlszárnyalták az előző esztendők hozamait. 1982 őszén tovább emelkedett a búzavetés. Hasonlóképpen kukoricából is nagyobb területen kerül földbe a mag. Ezzel a népgazdasági törekvések szellemében elérjük, hogy az idén még több gabonát takarítunk be — teszi hozzá Oláh Tibor elnök- helyettes. Még egy üzemágról szólni kell: a kereskedelmi ellátásba is besegít a közös gazdaság. Egy zöldségbolt, egy baromfielárusítóhely és két étterem járul hozzá a lakossági igények kielégítéséhez. A gazdálkodás eredményei vonzzák a fiatalokat. Érdekes szám: a dolgozó tagoknál az átlagos életkor nem haladja meg a 38 évet, 1981-ben 39 esztendő volt. Tehát mondhatjuk azt is, hogy az évek múlnak, a közös gazdaság pedig fiatalodik, Nagyobb kedvvel Természetesen ahhoz, hogy ez folyamatossá, váljék, számos intézkedést kellett hozni. Többek között olyan juttatásokról gondoskodtak, amelyek segítették a tagok szövetkezetben maradását. Nem szabad elfeledkezni ugyanis arról, hogy a közös gazdasághoz alig néhány kilométerre van Baja, amelynek ipari üzemei vonzóak, főként a fiataloknak, azonkívül a szomszédos Hosszúhegyi Állami Gazdaság is nagy versenytárs. Ezért például kiterjesztették az üzemi étkezést a termelőszövetkezeti tagok gyermekei részére is. Segítik a fiatalok lakásépítését. A jércetelepen szociális épületet adtak át. A fizikai munkát könnyítette, hogy tavaly egymillió forint értéket meghaladó rakodó- és anyagmozgató gépet vásároltak. Mindezek elősegítették, hogy nkedvvel,;végzik,.g,, mü,n^ kai a tavaszi határbán. A fejlesztés a?í°idén tovább' folytatódik/ Megkezdték a takarmánykeverő üzem mellett egy granuláló építését. Jó ütemben halad az új, korszerű gépműhely falainak felhúzása is. Saját erőből mintegy hárommillió forintos költséggel létesül, és várhatóan még az idén elkészül. Ez ismét egy lépést jelent a fizikai munka megköny- nyítéséhez, a gépjavítás jobb megszervezéséhez. K. S. © Felvétel a baromfitelepről. (Méhesi Éva felvételei) A műtrágya nem csodaszer A városok, falvak körüli kisebb-nagyobb kertekben végre megindulhatott az igazi munka. Legtöbb helyen virágoznak a gyümölcsfák, fakad a szőlő és a fóliasátrakban már egyre kevesebbet kell fűteni. A gyümölcsöskertben a legtöbb munkát a bogyósok adják. Már ültethető a frigó szamócapalánta. A málnatöveket védő földkupacokat is megbonthatjuk már. Az elültetett sarjakat ne bolygassuk, mert a segélyen lévő gyökereket megsérthetjük. Közvetlenül a talajfelszín fölött az elültetett málnatő vesszejét le kell metszeni, mert ezzel serkentjük az alapi rügyek kihajtását. Ezekből fejlődnek az erőteljes tősarjak. Ha az elültetett málnatő vesszőrésze nem közvetlenül a talajfelszín fölött, hanem ennél magasabban vágjuk vissza, akkor az oldalrügyek hajtanak ki. Ezek a későbbi termés hozásakor értéktelenebb, a földre hajló, könnyen szennyező fürtöket érlelnek. Most szórjuk ki a nitrogéntartalmú műtrágya első részét. A hatóanyag-tartalomtól függően négyzetméterenként négy-hét dekagrammot juttassunk a talajfelszínre és azt azonnal sekélyen kapáljuk be. Évszázados tapasztalat, hogy a talajból leghamarabb a növények által felvehető nitrogén apad ki. Az ilyen körülmények között élő növények fejlődése megáll, ezért satnyák, sápadták lesznek. Mivel a műtrágyák csak akkor érik el a kívánt hatást, ha kedvező a talaj humusztartalma. Ezért 3—5 évenként négyzetméterenként legalább 3 kilogramm érett istállótrágyát is célszerű a területre kijuttatni. A műtrágya nem csodaszer, hanem csak egy fontos eszköz, amellyel csak figyelmesen, szakszerűen munkálkodjunk. A szőlőben az eltelepített fiatal tőkét csirkázzük fel, vagyis földhalommal takarjuk be az egy-két rügyre visszametszett tőkét. Ültetéskor a szőlő gyökerét tőkénként legalább egy vödör vízzel iszaposuk be. Az alföldi homokon, ahol a talaj hamar felmelegszik, készüljünk a pattanó rügyeket károsító kendermagbogarak ellen. A Ditrifon—5 porozót használunk, 100 négyzetméterre 250 grammot, akkor jelentősen csökkenthetjük a rovarok kártételeit. A kertben talán legtöbb munkát a zöldségfélék adják. A fólia alatt hetente több alkalommal is takarjuk be földdel az uborka felszíni gyökereit. Hajtatásait kötözzük a támrendszerhez. A sárgadinnye másodrendű oldalhajtásain féltucatnyi termésnél többet né hagyjunk, mert fejletlenek, formátlanok lesznek. A paradicsomot az első kötések megjelenéséig óvatosan öntözzük. Szabadföldre ültethetjük már a késői tüzdelésű paradicsomot. Legjobban ha ikersorosan, 120+30 centiméterre 35 centiméteres tőtávolságra ültetjük. A homokon a .tápoldatos beöntözés fokozza a korai© A kistermelők egyre jobb szakmai hozzáértését bizonyítja, hogy megyeszerte a zöldségboltokban a vásárlók bőséges primőrválasztékból válogathatnak. Felvételünk Bácsalmáson készült. ságot. Tíz liter vízben 80 gramm pétisót, 160 gramm szuperfoszfátot és 60 gramm kénsavaskálit oldjunk fel és az oldatból minden tőhöz fél litert juttassunk. Hozzákezdhetünk a spárgasipqk szedéséhez is. A növényvédelmi munkák során már számolhatunk az őszibarack tafrinás levélfodrosodásának, a lisztharmat, a varasodás korai fertőzésére, valamint a sodró-, a barackmolyok, az araszoló hernyók és az első levéltetvek megjelenésére. Á barackmoly áttelelő hernyói rügypattanás. idején a rügyekkel táplálkoznak, így a vesszőn a kiodvasí- lott rügyek nem hajtának ki. Később a három-négy leveles hajtások belsejét rágják, ezek elszáradt csomókként hívják fel magukra a figyelmet. A kártevők ellen a rügyfakadást követően érdemes védekezni, amikor a kis hernyók már elhagyják telelőhelyeiket. A sziromhullást követő azonnali permetezés még szintén hatásos ellenük. A Ditrifon 50 WP, az Unilron 40 EC 0.2 százalékos, a Chinte- rin 25 EC 0,05 százalékos, valamint 131 58 EC 0,1 százalékos töménységű oldatától várhatunk jó eredményt. A gombabclegségek ellen megfelelő védelmet nyújt — a tafrinás levélfodrosodás elterjedésének megakadályozásakor — a Rézoxiklorid 50 WP, valamint Orlhocid 0,3 százalékos oldata, ezekkel a szerekkel megvédhetjük az almástermésűe- ket — zöklgumós állapotig — a varasodástól is. Később rézmentes készítményeket használjunk. A lisztharmat ellen Thiovilot vagy Karathane FN 57-et használjuk 0,1 százalékos töménységben. A növényvédelmi munkák során ügyeljünk az óvórendszabályok betartására! akkor bejelentéskor jelöljük meg, hogy milyen időpontban tartózkodunk méheinkkel. A méhészbecsület megkívánja, hogy a „legelőnézéskor” kitűzött helyfoglalótáblákat a távozáskor szedjük le, nehogy mást megtévesszünk! Za. B.
