Petőfi Népe, 1983. április (38. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-09 / 83. szám
1983. április 9. 9 PETŐFI N2PE • 3 Pali bácsi! így emlegették országszerte. Bács-Kiskunban is. A felszabadulás utáni negyedszázad legnépszerűbb prózaírója mikor írta vaskos köteteit? Fölfedezője, Móricz utazott csak annyit, mint az Űj föld, az Isten malmai, a Talpalatnyi föld szerzője. Mennyivel kevesebbet tudnánk nélküle az újat, a változást szomjazó, az életformaváltást megkínlódó, a szövetkezetben számításait mind bőségesebben megtaláló parasztságról, ti falu átalakulásáról. Példaképét, a Gyalogolni jó íróját lelkesítették annyira a nép javát szolgáló ügyek, mint a kilencven esztendeje született népi írót. Sokszor csalódott, de mindig föltáplálta reménnyel a kétkeziek élniakarása. Tiszántúli útnak indítójához hasonlóan ő is itt, a Duna és a Tisza között „töltött olajat mécsesébe". Megszerették ezt a „semmiből valamit" produkáló tájat, a belterjes minőséget hirdető szőlő- és gyümölcsországot. Már 1934-ben, a permetelö holdfényben hegyeket képzelt a csipkés kecskeméti városháza mögé. Magam is ott voltam azon a nemzetközi irodalmi esten, amikor oly közvetlen-kedvességgel idézte Baján odakötődő emlékeit. Kollégám riportsorozatban számolt be Szabó Pál megyei körútjáról. Megírta kunszentmiklósi megpróbáltatásait, örvendezett a szikrai szőlőtáblák dús termése láttán. Jött, ha hívták. Regényt akart írni a szarkási iskolaigazgató nőről, író—olvasó találkozón ismerkedett a lakitelekiekkel. Amit itt látott, hallott, megfigyelt, gondolt, mind-mind belekerült írásaiba. A sajnos csak tízéves késéssel megjelent Szépülő szegénység, a nagyüzemi homoki szőlő- és gyümölcstermelés kibontakoztatásának, /az önmagukkal, az ilyen-olyan helyi viszonyokkal, a vad szelekkel, növénysápasztó szárazságokkal küszködő homoki embereknek gyönyörű eposza. Pali bácsi, így szólították a regény modelljei, ihletői, amíg élt. Jött, ha vállalt ügyei szólították, ha a keceli új óvoda ügyében kellett képviselőként segítenie, ha a csőkutas öntözés népszerűsítését érezte írói, politikusi kötelességének. Ezrek és ezrek személyes emlékként őrzik a sohase közönyös. a „mindenhez van közöm" indulatú, a legkisebb ügyekben is egész lényével illetékes Szabó Pált, azt a színes egyéniségű gondolkodót, akinek születési évfordulóján szívesen közöljük Pásztor Zoltán portrétanulmányait. H. N. Népfront a lakókörzetekben TEKINTÉLYES múltra tekintenek vissza a Hazafias Népfront lakókörzeti bizottságai. A különböző hivatalos fórumokon gyakorta téma e szervezetek tevékenysége. Jót is, rosszat is mondanak róluk. Talán ezért is van az. hogy sokakban (sokunkban) felmerül a kérdés: Valójában milyen szerepük van e bizottságoknak a települések életében? A válasz természetesen nem - lehet egyértelmű. Mert vannak rend- Ikívül szorgos, kitűnően munkálkodó lakókörzeti bizottságok, és vannak olyanok is ma .még, amelyek nem egészen felelnek meg annak a funkciónak, melynek a gyakorlására létrehozták őket. A mindennapi tapasztalatok alapján állíthatjuk: e szervezetek jelentős társadalompolitikai szerepet töltenek be gazdasági és politikai céljaink megvalósításában. Bács-Kiskun megyében különösen így van ez. A lakókörzetek népfrontbizottságainak nagy érdemük van abban, bogy a megye hosszú idő óta országosan élen jár a társadalmi munkavégzésben. S ebben a városkerületi, a nagyközségi és a tanyai bizottságok szervező tevékenysége egyaránt benne van. Más kérdés, hogy e téren még nem használnak ki minden lehetőséget. A legtöbb népfrontsejt kezdettől szerepet vállalt — vállal ma is — az időszerű bel- és külpolitikai kérdések ismertetésében. E helyütt természetesen nem vállalkozhatunk arra — nem ds célunk —, hogy felsoroljuk a legjobb lakókörzeti népfrontbizottságokat. iNagyon sok ilyen van. Példaként és rangsorolás nélkül azonban mégis megemlítünk néhányat azok közül, melyek hosszú idő óta a legaktívabbak minden tekintetben. Ilyen Baján az alsóvárosi nemzetiségi, Kecskeméten az árpádvárosi, a műkertvárosi, a tounyadivárosi, Tiszaalpáron az árpádtelepi és a vasút menti, Hajóson az érsekhalmi, Bugacon a külterületi, Kalocsán pedig valamennyi lakókörzeti népfrontbizottság. E társadalmi alakulatok nem ismernek úgyszólván semmiféle akadályt. Ha a szükség úgy kívánja, bármikor társadalmi munkákat szerveznek, ha kell, politikai tájékoztatókra és egyéb ismeretterjesztő előadásokra mozgósítják a területek lakóit. Sok. egyéb érdemiük is van. Ezek ’közül is kiemelkedik a tanácstagi csoportok létrehozása. Ezzel újabb demokratikus fórumokat teremtettek a tanácsok és a lakosság kapcsolatainak a bővítésére annak érdekében, hogy az államhatalom helyi szervei alaposabban megismerjék a választópolgárok gondjait-bajait. A közélet kitűnő előiskoláinak bizonyultak ezek a népfrontszer- vek. Alkalmasak arra, hogy kineveljék a jövő tanácstagjait, képviselőit. Igazi szocialista kollektívák, melyekben munkás- és parasztemberek, értelmiségiek egymással vitatkozva és egymást megértve munkálkodnak a népfrontpolitika megvalósításáért, fejlesztési céljaink „aprópénzre váltásáért”. Az utóbbi időben egyébként tovább bővült a megyében e népfrontszervek köre. Legutóbb Bácsalmáson két új körzeti népfrontbizottság alakult egyidejűleg, hogy segítse a városiasodé nagyközség előrehaladását. Említettük, hogy e bizottságok tevékenysége helyenként még kívánnivalókat hogy maga után. S nemcsak a társadalmi munkavégzések körültekintőbb szervezéséről van szó. Ennél 60kkal többről. Arról például, hogy nem jutnak még el munkájuk során a társadalom minden rétegéhez. Nem veszik még kellően figyelembe mindenütt a lakosság igényeit, hogy azoknak hiteles közvetítői lehessenek. Nem lépnek fel eléggé kezdeményezően a helyi tanácsoknál, a városi, községi népfrontbizottságoknál, a pártszerveknéL Egyszóval: a közvetítői szerepüket kell még fokozniuk a köz javára. Rapi Miklós Kisvállalkozások az iparban AZ IDŐ SÜRGET! Mi lesz a kunszállási Szűcs-iskolával? Alkatrészgyártás és karbantartás, software-készítés és gazdaságszervezés, munkaruha-javítás és hulladékhasznosítás — az iparban mind szélesebb azoknak a tevékenységekhek a köre, amelyekben tért hódítanak a kisvállalkozások. Ez is mutatja, van vállalkozói kedv, különösen, ha ja saját munkahelyen kínálkozik ■lehetőség a többletmunkára, a , többletkeresetre. A múlt év végén több mint tízezer új kisszervezetet tartottak számon, amelyeknek legnagyobb része az iparban, állami vállalatokon és a szövetkezeteken belül jött létre. Az eddigi tapasztalatok szerint a kisvállalkozások többsége — kiegészítő tevékenységeivel — jól illeszkedik az ipari nagy- vállalatok munkájához — erről tájékoztatták az Ipari Minisztériumban Osváth Saroltát, az MTI munkatársát. Vezet a GMK J Az iparban a különböző , kisvállalkozási formák közül eddig a gazdasági munkaközösségek bizonyultak a legnépszerűbbeknek, Kezdetben elsősorban szellemi területeken, az utóbbi időben viszont a termelésben és a szolgáltatásban szaporodott számuk, A múlt év végén, s az idén 'jis volt olyan hónap, amikor 500 •—600 munkaközösség jött létre. A legelterjedtebbek a vállalati GMK-k, ennek feltehetően az az •oka, hogy é formában viszonylag kisebb kockázattal és jelentősebb saját befektetés nélkül, a szabad idő terhére vállalhatják a tagok a többletmunkát. A vállalati GMK-k többsége a kohászatban, a gépiparban és a könnyűiparban tevékenykedik. A legelső és egyúttal a legtöbb gazdasági munkaközösség á Dunai Vasmű-' ben működik. Az Országos Érces Ásványbányák Vállalatnál , saját termékeik kéfeskedelmi forgalmazására vállalkoznak, a bányászatban a tűzvédelmi eszközöket javítják, ellenőrzik munkaközösségben. A könnyűiparban a kellékhiányt enyhítik a vállalati gazdasági munkaközösségek, amelyek közül több hulladékfeldolgozással foglalkozik. Sokan munkaiközösségi formában •látnak fantáziát a gazdaságszervező, ügynöki tevékenységben. Túlóra helyett Az Ipari Minisztérium illetékesei szerint a tapasztalatok összességében kedvezőek, ám vitathatatlan, hogy a kisvállalkozások e formája okozza a legtöbb feszültséget. Eddig főleg azok az iparvállalatok hoztak létre kisvállalkozásokat, amelyek gazdasági nehézséggel és munkaerőgondokkal küzdenek. En- jnek egyik következménye az, hogy a vállalati gazdasági munkaközösségek többsége a túlórázást helyettesíti, a hiányzó munkaerőt pótolja, sőt a nekik adott megbízás a bérszabályozás kötöttségeinek „áthidalására” is alkalmazható. Ugyanazzal a munkával a munkaközösségben lugyanis a túlóránál is lényegesen többet lehet keresni. Tény viszont az is, hogy a kisvállalkozások magasabb "termelékenységgel dolgoznak, és jobb a szervezettségük. Ráirányítják így a figyelmet a termelési, szervezési lazaságokra, és segítik a tartalékok ■feltárását. Kilépni a vállalati kapun A hátrányok ellenére szükség van az ilyen jellegű vállalati gazdasági munkaközösségekre, de erősíteni kell a jövőben azokat, amelyek a termelést kiegészítő területeken működnek; alkatrészt, részegységet állítanak elő, hulladékot hasznosítanak, karbantartást végeznek. Több olyan vállalati munkaközösségre lenne szükség, amely kilépne saját vállalata kapuján, és közüle- ■teknek. partnervállalatoknak,' sőt a lakosságnak is termelne, szolgáltatna. Ilyen típusú vállalati gazdasági munkaközösségre jelenleg még kevés példa akad. Kevésbé népszerűek az egyéb vállalkozási formák. A központi döntésre szétválasztott Gélka és Aftt új vállalatain kívül eddig elenyészően ketfés kis- és leány- vállalat jött létre. A kereskedelemhez, vendéglátáshoz hasonló szerződéses üzemeltetési, bérbeadási forma az Iparban még nem terjedt el. Az ok: hiányzik az alapításhoz szükséges pénz. félelem a nagyobb kockázattól, továbbá egyes vállalati vezetők tartózkodó magatartása, A kisvállalkozási formák bővülését, a feltételek javítását az Ipari Minisztérium hamarosan pályázattal ösztönzi. Megújul az ifjúmunkások verseny mozgalma A KISZ Központi Bizottsága kezdeményezésére a minisztériumok, országos főhatóságok, az Állami Ifjúsági Bizottság és a Szakszervezetek Országos Tanácsa kidolgozták a munkásfiatalok szakmai-politikai versenyeinek egységes rendszerét, s azt új elemekkel is gazdagították. Lényeges újítás: a jövőben a segéd- és betanított munkások számára is rendeznek ilyen versenyeket. Így lehetőségük nyílik arra, hogy alaposabban elsajátít-,, sák a szakképesítés megszerzéséhez szükséges ismereteket. A másik fontos módosítás: a szakmunkások mesterszakmunkás-képesí- tést szerezhetnek, illetve a rokonvagy társszakmában való jártasságukról is kaphatnak bizonyítványt. Az ifjúmunkások szakmai-politikai versenyei gyakorlatilag megfelelnek a diákok tantárgyi vetélkedőinek. A versenyeket eddig a helyi vállalati, üzemi KISZ- szervezetek rendezték meg, és ők értékeltek a teljesítményeket is. E munkába csak néhol vonták be a vállalat gazdasági vezetőit. Ezeken a versenyeken inkább a mesterségre és a politikai tájékozottságra vonatkozó, lexikális ismereteket kérték számon. Éppen ezért a jövőben nagyobb hangsúlyt kapnak a gyakorlati feladatok, amelyek elvégzésekor a munkásfiatalok bizonyíthatják: mennyire sajátították el mesterségük műhelytitkait. A versenyek meghirdetésekor különös figyelmet fordítanak a népgazdasági igényekre, a vállalatok időszerű feladataira. Az eddig eltérő, különféle jutalmazásokat is egységes erkölcsi és anyagi érdekeltségig rendszerré alakították át. Így — a vizsgabizottság döntése alapján — azon betanított és segédmunkások. részére, akik a vállalati verseny döntőjében eredményesen helytálltak és szakmunkás-vizsgát akarnak tenni, a gyakorlati időt jelentősen csökkentik. A pályakezdő és gyakorlott fiatal szakmunkások legkiválóbbjai a vállalatoknál a Szakma Ifjú Mestere vagy a Kiváló Dolgozó kitüntetést nyerhetik el. Akik az ágazati vagy országos döntőkben sikeresen veszik az akadályokat, helyezésüktől függetlenül kapják meg a mesterszakmunkás- bizonyítványt. 1979-től, mióta többé itt nem tanítanak, csak korhad, málik a kunszállási volt Szűcs-iskola. Az idő pusztítása félelmetes az elnéptelenedett tanyasi iskolánál. Az udvar csupa dudva. Lépten- nyomon tüskés akácgallyakba botlunk. Kiálló facsonkok; alighanem hívatlan fűrészelők hagyták maguk után-, a vadonná vált iskolaudvarban. Beljebb megyünk, az épületbe. A látvány még lehangolóbb. A folyosói mennyezet napról napra, óráról órára omlik. A „szer- tár’-ban limlom. Az ajtó kilincsét leszerelték. Papírral végigszórva egy másik helyiség. A sarokban vaskályha. Hamuzója rozsdállik. S mindeme összevisz- szaságban, a tanterem falán egy Arany János-i idézet épen maradt sora: „Ember lenni mindig, minden körülményben.” Az elvadult környezet azonban egyelőre felesel a költői gondolattal ! De vajon meddig? n A „szertár” ma már csak a szél átjáróháza. (Méhesi Éva felvételei) A 1979—1983. Az enyészet évszámai. Az átalakuló kunszállási tanyavilágban, idejövet bármerről is közelítettünk e régi iskolához, azt láttuk: a romos udvar elüt a környék gondozott "házaitól, udvaraitól, amelyeket naponta fölsepernek. Amelyekben zöldre, pirosra festett kis, kerti gépek, régi és új személygépkocsik, Amelyek az élet továbbfolyásáról adnak hirt. Sokáig nem maradhat így ez a — ma már — elátkozott kastélyra, semmint művelődési, oktatási intézményre emlékeztető kiszolgált iskola — ez a véleményünk.-^ • — Mi lesz tehát a kitört abla- kú helyiségekkel és a gyomos udvarral? — kerestük meg Somogyi Tibornét, a kunszállási Községi Tanács vb-titkárát. — Semmiképp sem nyugszunk bele ebbe a helyzetbe — válaszolta Somogyiné. — Azt tervezzük, hogy lebontatjuk az iskolát, a területét pedig átengedjük a termelőszövetkezetnek', hogy nzt mezőgazdasági műveléssel hasznosítsa. Cserében viszont a tsz- töl megkapnánk olyan belterületi községrészeket, amelyeket építési telkekké alakíthatnánk. Az idő sürget! A községben évente 16— 20 új családi házba költöznek be. Az 1980-ban kisajátított 52 telekből 49-en már dolgoztak, illetve még dolgoznak áz építők. — Az építkezési kedv megvan. Az viszont természetes, hogy a .legtöbben Iközelebb szeretnének kerülni a faluhoz. Itt vásárolnak telket. Üjabb 33 házhely kimérésénél a tanácsi tulajdonú két- hektáros iskolaudvarral és a szövetkezet közelebbi — rendezésre váró — ingatlanaival tehát úgy kell gazdálkodnunk, hogy a község, a szövetkezet, és persze az építtetők is megtalálják a számításukat — mondta a vb-titkár. Az idő sürget — tegyük hozzá rögtön mi‘ is. A Mária Terézia-korabeli, enyésző iskola — még hasznavehető — tégláiért és kéthektá- ros parlagja termővé tételéért most már ideje lenne cselekedni! K—1
