Petőfi Népe, 1983. április (38. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-03 / 79. szám
PN MAGAZIN Népszokások Bátyán Á:: -:r“<' ■?- -,>, ^ A ■ ■■/■>■ ■'/■ ■, :', ,,u ^ ..., *DsM Locsolkodás régen, valahol a bajai járásban. 9 Tojásátadás a Kalocsai Népművészeti Házban. A HÓNAP MŰTÁRGYA Húsvéti cifra alma A gyümölcs, különösképpen az alma, esetenként a . citrom, narancs és füge a termékenység, ebből következően a szerelem ősi jelképe. A gondolatmenet egyszerű: mag — virág — gyümölcs. A képzet kialakulását elősegíthette még az említett gyümölcsöknek a női mellhez való hasonlósága. A női Test az élet bölcsője, megtermékenyítője a szerelem. Ebből az alapgondolatból a különböző népeknél különböző szimbólumrendszerek, különböző szokások alakultak ki, Ez különösen gazdag a délszlá- voknál és törököknél. Például a hódoltság korában ha egy keresztény nő török férfitől elfogadott egy almát, a bíróba férfinak ítélte oda. A zombori leányvásáron a kiszemelt leánynak ezüstpénzzel megtűzdelt almát nyújtottak át, ha elfogadta, megtörtént az eljegyzés. Hosszan lehetne még sorolni az alma szerepét az udvarlásban, házasságkötésnél, népdalainkban, de most erre nincs terünk. Az alábbiakban, egy már kihalt bajai népszokásról, a cifra alma, sárén,a jabuka készítéséről és ajándékozásáról szólunk. Baján századunk elején a bunyevácok nemcsak hímes tojást ajándékoztak húsvétkor, hanem cifra almát, narancsot, citromot is. A lányok már előre gyűjtötték a szép nagy piros almákat, | a rajzoló asszonyhoz vitték. Míg a tojásfestéshez majdnem mindenki értett, az almarajzoíáslhoz nagyobb tudás, biztosabb kéz kellett, mert a héj sérülése nélkül nem lehetett javítani a rajzon. A rajzoló egy edénykében viaszt olvasztott, korommal feketére festet- tef aztán a kisicával megkezdte a mintázást. A kisica kb. 20 centiméter hosszú botocska, végére kötött rézcsövecskével. Növényi és állati figurákból állt a motívumkincs, A viasz rögtön ráfagyott a gyümölcsre, zsíros ruhával áttörölve szépen féhy- lett. A cifra almát a locsoló legények kapták, melyért kötelesek voltak a lányt egész nyáron át a kólába kísérni, s az Antal-napi búcsúkor ajándékkal vi- szohozni. Kovács Antal bajai tanár 1903-ban már kihalófélben lévő szökésiként írta le. Ezért fából eszter- gályoztatott almákat, narancsokat, körtéket és az egyik utolsó rajzoló asszonnyal, az analfabéta Gyu- rákovits Ter-ézzel (Horváth Sárdoraé) kicifráztatta. (Ugyanakkor Baján és a . környékén fa!tojásökat is festett.) Gyűjteményét évtizedek múlva a bajai múzeumnak ajándékozta. Dr. Sólymos Ede • 9 Ünnepi asztal 9 Népművészeti vásárral egy-' bekötött „pusztai napokat" rendeztek a Margitszigeti Thermál Szállóban. Gondoltak az ínyencekre is: a képen látható teríték akár a húsvéti ünnepi traktálást is szolgálhatná. A fonott gyékénykosárban nem szárad ki a kenyér, a péksütemény ... Már húsvét előtt üdvözlőlapok. (Jaj, istenem, ki ne maradjon valaki!) Bevásárlás. (Mit felejtek el?) Sütés-főzés, takarítás. (Azt se tudom, hol áll a fejem!) És akkor: vendégeskedés, evés-ivás. (Vegyél még! Köszönöm, nem bírok többet.) No, és persze locsolkodás falun, városon. Én kis kertész legény vagyok. Rózsavízzel locsolkodok ... „A... magyaroknál az a szokás, hogy húsvét másodnapján öntözték, s vízbe hányták egyiket, s másikat nevetségesen.. — írja Bőd Péter 1786-ban. Ha a népszokásokat tanulmányozzuk, feltűnik, hogy bár a húsvét egyházi ünnep, köré annyi profán „népi rítus” tapadt, hogy közöttük csak egy (a régi népéletben azonban igen fontos) a templomba menés. Néprajz- kutatók szerint ennek oka az, hogy az egyház a megszüntetve megőrzés elvét követve telítette meg keresztény tartalommal a régi pogány szokásokat, de azok pogány jellegét soha sem tudta egészen kiirtani. Gyűjtéseink során sok olyan húsvéti ünnepkörbe tartozó szokást találunk Kalocsa környékén (de máshol is), amelyeknek semmi közük az egyházi liturgiához, s amelyek nemcsak a nagyközönség számára ismeretlenek, de a falvak öregjeinek is már csak az emlékezetében élnek. Ilyenek bizonyos előírások és tiltások; egészség-, szépség-, termékenység- és féregűző varázslások. Nagypénteken napfölkelte előtt mentek a Vajasra, vagy a Dunára mosdani, „hogy lemossák a betegségeket”. Ugyanezen a napon kellett a hétéves kislány haját fűzfa alatt befonni, hogy jól nőjön. Ezen a napon tilos volt tüzet rakni, épp úgy, mint halottas háznál. Nagycsütörtök volt a féregűzés napja. „Mikor utolsót harangozták, a házat gyorsan körül kellett söpörni, hogy ne legyen patkány, egér meg féreg.” mm Meghatóan szép szimbólum volt Bátyán, hogy húsvét vasárnap a reggelinél egy tojást annyi felé vágtak: ahányan vannak a családban, hogy a családból elkerültek hazataláljanak a hosszú útról is. A paprikaföldet feltúró „puckok” ellen a föld sarkába a húsvéti sonka csontját ásták el valamikor. A húsvéthétfői locsolásra még ma is fölpántlikázott lovakkal, kocsin mennek a legények. Persze a lányokat már csak kölnisüvegekből öntözik meg, nem úgy mint Bőd Péter idejében. Sok helyen nem kapnák már hímes tojást, amely az egészség és á termékenység szimbóluma Eurázsia- szerte. ötven évvel ezelőtt Bátyán húsvéthétfő délutánján a megöntözött lány nagynéniével küldte el a legényeknek a hímes tojást. F. Z. Nyuszi vagy tojás? Az alkalomhoz illően egy nyulacskával akartuk illusztrálni az oldalt, de hamarjában egyetlen tapsifüles fotóját sem leltük a szerkesztőség archívumában. így aztán maradtunk a másik húsvéti szimbólumnál: a tojásnál. Persze akadhat férfi olvasóink között olyan, aki úgy véli, a jókora csokoládétojások helyett inkább a köztük ücsörgő ifjú hölgyet fogadná el ünnepi ajándékként... ÍV ■ f ,1 # Áprilisi. ... névmagyarázat Aprire — latinul: kinyitni, kitárni. Ebből az igéből származik az április szó. E hónap neve sem kerülte el az erőszakosan, magyarosítok figyelmét. Elnevezték Tavaszelőnek, Táv a?.ahónak, a Bika és a Füves Hold hónapjának, de szerencsére a nép füle egyiket sem fogadta be. A régi. magyar kalendáriumok Szent György havának is mondták. Szent György napja (24-e) a pásztoroknál a jeles napok közé számított, mert ekkor kezdődött a tavaszi ki- hajtás. A régi századokban, amikor a jószágot egész éven át a szabadban tartották, a bojtárokat és számadókat szentgyörgynaptól szentgyörgynapig fogadták föl a gazdák. •.. csillagkép A hónap állatövi jegye a Bika. A görög mitológia szerint Európé föníciai királylány nagyon megtetszett Zeusznak, aki hófehér bikává változott és így közeledett hozzá, Európát megnyerte a Bika szelídsége, megsimogatta, a hátára ült, mire az átúszott vele a tengeren és Kréta szigetére vitte. A Bika ott daliás ifjúvá változott. Ebből a szerelemből származtak Kréta legendás királyai. ... mondakör Áprilist a természet viruló erejének jelképeként Vénusznak, a szerelem és szépség istenasszonyának szentesítették. A hónap első napján a nők fényes körmenettel ünnepelték az istennőt. Tőle várták a boldog családi élet beteljesítését, a szépséget és a szerelem áldását. Minden áprilisi vallási ünnepség kapcsolatban van a földműveléssel. A rómaiak ekkor áldoztak Ceresnek, a földművelés és a gabona istenasszonyának, „cereáliákat” tartottak tiszteletére. Ceres — a görögöknél Déméter — már a legrégibb mítoszokban is szerepelt. Szelíd, áldást hozó, mint maga az anyaföld. Szent növényei: a búzakalász, a gyümölcsfa és a mák. Tavasztól őszig sokszor ünnepelték. A búzaszentelés szokása ézt a régi hagyományt őrzi. ... megfigyelések — Ha Tibor ndpjáig (14-éig) a rétek nem zöldülnek ki, nem lesz jó a termés. — Ha április nedves, bőséges lesz az aratás. — Ha Húsvét vasárnapján esik az eső, minden vasárnap esni fog — Pünkösdig. — Ha áprilisra a nyírfa lombot hoz; nem kell félteni a veteményeket a hidegtől. — Ha a cseresznyefa virágba borul, virágot hajt a szőlő is. Ha áprilisijain dörög az ég, jó lesz az időjárás. — Ha áprilisban hallgat a fülemüle, változó lesz az idő egész tavasszal. ... virágok A kankalin, a kőrisfai, a nyírfa, a barackfa, a mocsári gályahír, a körtefa, szilvafa és a kökény bontja ki virágait. ... jövevények A kanalas gémet, a füsti fecskét, a kerti rozsdafarkút, a molnárfecskét, a barátkát, a mezei poszátát, a nagy fülemülét, a gerlét, a kék,vércsét, a kövirigót és a füirjet'várjuk ilyenkor. ... énekesek Megszólal a búbos banka. Félcsendül az első békahangverseny. Énekelni kezd a kis poszáta. Trillázik a fülemüle. Fütyül a sárgarigó. Felhangzik a fürj pityipalatty-ja. (Ijppai János 1647-ben Lőcsén kiadott hrlendáriu- mából) Tavaszi ' játékok Húsvét és pünkösd között régebben gyakran került sor egyes vidékeken a lányok és legények úgynevezett játszójára. Ilyenkor ha esett, ha fújt, bármilyen volt is az idő, kü- lön-külön menték a határba a lányok és a fiúk, énekelgetve, dalolva. Ott szem- bekötősdit, fogócskát játszottak, vagy pedig labdáztak. Az idősebb, már házasulandó legények te- kéztek. Másutt a litániáról jövők, szórakoztak az utcán végig a különféle énekes játékokkal. Egyik kedvelt daluk volt a „Bújj, bújj, zöld ág.. ", kezdetű. Máskor ezt énekelték: „Fehér liliomszál, ugorj a Dunába, támaszd meg magadat az arany pálcával, meg is mosakodjál, meg is törölközzél, az arany kendővel." S érdemes megemlíteni, amit bizonyára sokan nem tudnak, hogy az egyik legszebb népdalunk a moldvai csángók között született ímeg. Az első része így hangzik: „Tavaszi szél vizet áraszt virágom, virágom, minden madár társat választ virágom, virágom. Hát én immár kit válasz-, szak virágom, virágom? Te ingemet, én tégedet virágom, virágom." Tegyük hozzá még mindehhez, hogy a tavaszi énekek országszerte elsősorban 1 a szerelemről szóltak. Tréfák, fcolonrfozások Minden idők legismertebb áprilisi tréfája volt az, amikor a századforduló táján egy párizsi apróhirdetés a legmagasabb árat ajánlónak felkínálta az Eiffel-tornyot — lebontás után. Azon az április elsejém többszáz ócskaivals-kereskedő jelent meg a meghirdetett időpontban az „árverésien”, hogy Párizs jelképét megvásároljál. 1967-ben, ezen a napon, a párizsi Figaro közölte, hogy a Monacóban levő Coq sur La Tour biológiai intézet munkatársai sokévi kísérletezés után egy sas, egy tyúk, éfc egy kakas keresztezéséből egy újfajta állatot hoztak létre. Ezt már jóval kevesehben hitték el. Annyi áprilisi tréfa, ahány bolondos ötlet, miinél különösebb, annál szórakoztatóbb — és gyakran annál elgondolkodtaitóbb. Legtöbbször megfelel ugyanis az adott kor szellemének : a háború utáni ínséges években* például egy Berlinben kitalált, állítólagos tibeti csodanövény keltett nagy feltűnést Híre ment, hogy ennek áj növénynek a levelei sütve a hús ízét adják vissza^, és töviseit cipészszögként a főzött levelekkel együtt fel lehet használni lábbelik talpalására. Később, már a „jobb időkben”, a Neekermann áruházi hálózat április elsején utazási lehetőséget kínált — tengeralattjárón az Antarktisz alatt. Április elsején rendszeresen elárasztják a lapok szerkesztőségéit azok a beugratásak, amelyeket a buzgó propagandisták agyalnlak ki. Néhány újságíró már bejött a csőbe: hízlül adták például, hogy Hamburgban az akkor még nyitás előtti — illetőleg virág nélküli — virágkiállításon Marlene Dietrich fogja énekelni ,;Mondcl, hol van a sok virág ...” című slágerét... Frankfurtban kerestek egy ellopott lovat, amely állítólag csak egy bizonyos indulóra engedelmeskedett, ezért kéz- rekerítése érdekében a rendőrök órákat vettek, hogy síppal megtanulják a kívánt dallamot. Egyes kutatók szerint az áprilisi bolondjáratás több mint háromszáz éves- múltra tekint vissza. Mások sze- . rint jóval régebbi, már a rómaiak is hódoltak ennek a szokásnak. A honlap csalfa, kiszámíthatatlan, bolondos Időjárása is hozzájárulhatott kialakulásához. Már a kelfák is vidám tavaszi ünnepet tartottak április 1-én, Franciaországban pedig egészen a XVI. századig gyakori volt, hogy ekkor kezdődött az év Több néprajzkutató állítja, hogy nagyiböjt után a papok szentbeszér deiket szívesen oldották fel egy-egy viccel. Akár ez a magyarázat, akár más, április elsején mindenesetre ajánlatos óvakodni attól, hogy a lehetetlent lehetségesnek tartsuk. Még akkor is, ha napjaikban sok esetben a lehetetlen éppenséggel lehetségessé válik. Összeállította: Kutas: Férenc Ü GOÓR IMRE: Húsvét Példázlak szélmalommal tavasz—szelet harapó fogaiddal Köröző vitorla—kerekeddel Nyikorgó jegyeiddel mint aki bízik — példaképpen — suhogó szárnyak védelmében vagy éppen az alföldre állít szél ellen győzhetetlen bázist... Beteljesedés, halál ellen Nagyviharok és holdak útján belátható s láthatatlan pusztán vagy ismeretlen rengetegben.
