Petőfi Népe, 1983. április (38. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-29 / 100. szám

1983. április 29. • PETŐFI NÉPE • 5 Hasek emlékezete fiatalokról - fiataloknak Ki tudná megmondani, hogy az erkölcsi, szellemi vagy fizikai de- rekasságukban oly kimagasló regényalakok mellett (helyettt) miért választják sokan kedven­cüknek a „hivatalos idiótát”, a „zseniális hülyét”, a „derék köz­katonát" az „agyafúrtan együ­gyű, jóságos és mégis ravasz kó­pét”, Svejket? Talán azért, mert Közép-Euró- pában oly sokan és sokszor ta­pasztalták a kisemberek a nyílt lázadás lehetetlenségét, hogy „sokuknak nem maradt más, mint lehúzni süvegük peremét, és be­várni, megérni a történelmi vi­harok tovavonulásáj”. Dobossy László, Jaroslav Hasek legkivá­lóbb magyar kutatója szerint a svejki humor nem öncélú játék, hanem védekező és visszaütő fegyver. Svejk — az antihős — e jól kipróbált fegyverrel vonul hadba a háború ellen, sőt egy egész világrend esztelensége és embertelensége ellen. Valahogy úgy, mintha tudná, hogy neki a győzelem vagy a vereség egyre- megy, mert „egyetlen gondja, hogy a nélküle kialakult helyzetv ben létezni tudjon; a bajokat nem legyőzni, hanem túlélni akarja”. Jaroslav Hasek 1983. április 30-án lenne száz éves, ám mind­»>> Jaroslav Hasek. össze negyven év adatott neki, hogy megtanulja a világról mind­azt, amit lehet, hogy végigküsz­ködjön egy megpróbáltatásokkal teli életet megteremtsen egy vi­lágirodalmi rangú közkatonát, és 'aztán 1923 januárjában örök nyu­galomba költözzön a lipnicei te­mető egyik sarkába, a felekezet- nélküliek, öngyilkosok és egyéb kitagadottak közé/ ■ Csehszlovákia és az egész vi­lág megemlékezik Jaroslov Ha­sek születésének centenáriumá­ról . Az UNESCO közreműködé­sével rendezik meg júliusban a szatirikus színpadok együttesei­nek találkozóját Prágában, s Prága ad helyet a jubileumi iro­dalmi emlékülésnek is. Megem­lékeznek a cseh irodaiam halha­tatlanjáról Lipnicében, a kelet­csehországi faluban, ahol huszon­egy hónap alatt írta-diktálta a Svejk fejezeteit, s ahol munka közben érte a halál. Hasek 73 újságnak és folyó­iratnak volt munkatársa. 105 álnév alatt közölte munkáit. Élet­művében rendkívül sok a ma­gyar vonatkozás, félszáznál több a magyar környezetben játszó­dó karcolatainak, elbeszélései­nek a száma; Svejk kalandjai­nak egy része szintén Magyaror­szágon esik meg. Hasek az első világháború ide­jén, orosz hadifogságban kommu­nista hadifogoly-lapokba. ír. a Roham című magyar és német nyelven megjelenő újság szer­kesztője. A Vörös Hadseregben politikai biztos lesz. majd visz- szatérve Prágába ismét a bohém­élet következik. Ivan Olbracht a a Rudé Právóban 1921-ben így mentegeti; „Omszkban kiváló ember volt, de semmit sem írt. Prágában kocsmatöltelék lett, és megírta a cseh irodalom egyik legjobb alkotását. Szibéria még talál jó katonai biztost, Svejk. a derék katoná-t azonban nem ír­hatta volna meg senki más.” A Kehely, ahol a „háború után este hatkor” adott randevút Svejk. szintén készül az évfordulóra. A leghíresebb prágai vendéglőben a Jozef Lada rajzaival díszített ki­sebbik termet felújítják. A turisták a nagyteremben kóstolhatják meg Male Frantisek főszakács reme­keit, a Müllerné módra készült rostélyost, Katz lelkész knédlijét, ■s a pincérek doyenje bemutat ne­kik néhány svejki grimaszt, . és idézi Svejk néhány halhatatlan mondatát. Ebben a híres kocs­mában estéről estére megszólal a derék katona, mintha csak szó szerint akarná teljesíteni Hasek kívánságát: „Ha nem leszek már, Svejk fog beszélni helyettem.” B. P. • A Kehely söröző napjainkban. Ha arra jár... ... érdemes megnézni Ha­lason a Szé­gyenkövet. Ez a kő az 1761- ben épült (szintén érdé. mes megnézni) barokk refor­mátus templom oldalánál van már évszáza­dok óta. A tö­rökök idején is használták „a maguk bolond szokásai sze­rint” — mint ők mondták. Ide ültették a kisebb bűnösö­ket, nyilváno. sán bűnhődni egészen 1792- ig. (A Janó Ákos szerkesz. tette kiskun- halasi monog­ráfiából.) Könyvaukció — tizenhetedszer Kalocsai szerző tanulmánya Mintaszerű alapossággal, a szak­ember körültekintő tájékozottsá­gával dolgozta fel Barth János, a kalocsai Viski Károly Múzeum igazgatója a bácskai Doroszló XVIII. század közepi népességi viszonyait. (A Musztanga-parti fa­luról írta Herceg János Embersor című művét. Ebből is tudható, hogy a Zombortól délre viruló te­lepülésen szorgalmas emberek él­tek, dolgoznak.) Egyetérthetünk az újvidéki Hungarológiai Intézet 1981. március—júniusi keltezésű, nemrégiben megjelent számában olvasható tanulmány szerzőjével, igaza van: „Nagy jelentősége van minden olyan adatnak, amely a Bácskába irányuló XVIII. századi belső emigráció (lakóhelyváltozta­tás) kiindulási pontjairól, útvona­lairól tudósit. A néprajzkutató által megvizs­gált két bérmálási jegyzéken 393 név szerepelt. Aprólékos összeha­sonlítások, családtörténeti búvár­kodások során állapította meg, hogy a törzsökös családok között a Kovács nevű a legtöbb, de talált a jegyzékekben szép számmal Szabókat, Molnárokat, Nagyokat, Vargákat, Németheket, Adamecze- ket és Takácsokat. Az Állami Könyvterjesztő Vál­lalat antikvár csoportja immár 17. alkalommal rendez könyvárverést Budapesten, az eseményt ezúttal új helyszínen, a pesti Vigadó hangversenytermében tartják má- jüs 13-án, 16.30 órakor, A szervezők 278 kötetet bocsá­tanak árverésre, a különféle ma­gángyűjtemények és a budapesti antikváriumok anyagából. Közöt­tük számos régóta keresett kötet is kalapács alá kerül. A könyv­gyűjtőknek igazi csemege lehet a Wesselényi-féle összeesküvés résztvevőinek peréről és kivégzé­sükről 1671-ben Bécsben megje­lent német nyelvű kötet, amelyet 12 nagyméretű réznfietszet illuszt­rál. Ritka történeti forrásmunkák is a listára kerültek, így például László Gyula A honfoglaló magyar nép élete című műve vagy a bu­dai basák magyar nyelvű levele­zését tartalmazó kötet. Érdekes alkotások kerülnek kalapács alá a természettudomány több ágából, s gazdag a kínálat néprajzi ős nép- művészeti művekből is. A legnépszerűbbek várhatóan ismét a régi szakácskönyvek lesz­nek. A modern grafika mestereinek munkáit, a térképészeti kiadvá­nyokat és vadászati könyveket is tartalmazó aukció előtt a teljes anyagból kiállítást rendeznek a helyszínen. A „tárlat” május 2-től 10-ig, naponta 10-től 18, valamint szombaton és vasárnap 10-től 14 óráig tart. A királyi kamara 1752-es ren­delkezése értelmében újratelepí­tett Doroszlóra főként Tolna me­gyéből költöztek a jobb életre vá­gyók, de találunk a mai Bács-Kis- kun területéről odaköltözőket is. Vonzotta őket a Bácska fekete földje: „ha volt állatállományuk itt a korábbi zsellérek könnyen gazdákká válhattak”. Bárth János szerint „Az állami uradalmak né­pe viszont általában kedvezőbb úrbéri viszonyok között élt, amint azok a jobbágyok, akik egyházi vagy magánföldesúr uralma alá tartoztak”. A kiadvány függelékeként is­merteti a kalocsai érsek által el­rendelt 1763-as lélekösszeírás táb­lázatait. H. N. Kulcsátadás után Február végén átadták a kul­csokat Kecskeméten, a Petőfi Sándor úti garzoniházban. Izgatott napok voltak: kiutal­ják-e a lakást? Melyik levélnek örültek jobban a fiatalok? Az elsőnek? A másodiknak? A har­madiknak! Ebben már benne volt a jó hír: ezen és ezen az emele­ten kap lakást. Boldogság. Az ifjúsági garzonosok örültek. A beköltözés mámorában szinte mindenki elfeledte, hogy a fia­tal házasoknak ez csak átmeneti megoldás, öt év múlva az OTP-n keresztül két szobás lakáshoz juthatnak. Feltételek: 30 ezer forint letéti díj, ezenfelül min­S Ila nem jó a lift, mit tehet a kisgyerekes család? den hónapban 1000 forint ifjúsá­gi takarékbetétet kell fizetni. Plusz a bérleti díj és a rezsi. ' A költözést követően persze volt tennivaló. Pontosabban: ta- karítanivaló: Egy-két éjszakázás, és máris a múlté a festékkaparás, az ablakpucolás, a csempetiszto­gatás. Egy szoba, fürdőszoba, •konyha és az előtér katonás rend­ben várja, hogy bebútorozzák, be­pakoljanak. Lehet intézni a fu­vart! Egy hétvége elég a költö­zéshez. Fel a kilencedikre! Lift­tel. Meg van „szervezve”! A föld­szinten bepakolni, fenn ki, s a szobáig cipekedni. Hmm! Minden egy helyen. Na­pok kellenek, mire minden „ap­róság” megtalálja a helyét az új lakásban. A szomszédok már fúr­nak! A falat. Megjelenik a mes­ter, rá lehet számítaná. Frego- liról is gondoskodik. Később jön még egy-két élelmes szakember. Öröm, garzonöröm. Bevált a fűtés, nem csöpög a csap ... Azaz, mégis? Az egyik lakó ijedten sza­lad segítségért a jó házmester­hez: csináljanak valamit, mert elönti a víz. Már régebben is volt probléma, de akkor megcsinálták. A házfelügyelővel akkor beszél­getek, amikor a lépcsőházat ta­karítja : — Hetente legalább 5—6 beje­lentés érkezik hozzám, hogy el­romlott valami, javítani kell. Cső­törésben is volt részünk jóné- hányszor, még éjszaka is ... A liftnél „halad” a seprű. Va­jon a felvonó hogy szuperál? Je­lenleg épp sehogy. Talán a má­sik lépcsőházban. Ott sem jó. W Mindenhol erkély. — Gyakran előfordul? — kér­dezem a kismamától, aki gyerek­kocsival érkezik. Bosszankodik: hogyan jut fel a nyolcadikra? — A költözés ideje alatt sűrűn rossz volt a lift. Azt hittük, majd ha mindenki itt lakik, kevesebb- szer fordul elő a meghibásodás. Hát nem így lett... — Segíthetek? — ajánlom ma­gam cipekedésre. A nyolcadik va­lóban a „fetlegekben” van. Modern lakótömb, teli fiatalok­kal. (Az OTP-s lakásrészben igaz idősebbek is laknak.) Kívülről sok-sok erkély, a virágládákban már muskátli virít. A szobákban elrendezkedtek. Zene szűrődik ki az ajtókon, itt-ott gyereksírás, Fő a vacsora, érzem az illatát. A földszinten mozgolódás, van aki még most is hurcolkodik. Postaládák kattannak, biciklik, gyerekkocsiik sorakoznak. (Bor — So) Szőke, kék szemű eladónő szor­goskodik a tiszakécskei 16. számú csemegebolt pultja mögött. Ru­tinszerűen teszi a serpenyőre a felvágottat, megvárja, míg meg­áll a mérleg mutatója, aztán cso­magol, számol, majd tört ma­gyarsággal közli az áru' ellenér­tékét. Monika Neuman NDK-ál- lampolgár — magyar nevén Pusztai Mónika — három éve él és dolgozik Tiszakécskén. — Hogyan kerültél Kécskére? — 1975-ben ismerkedtem meg a férjemmel, aki abban az idő­ben az ebeswaldi darugyárban dolgozott mint hegesztő. Két éves ismeretség után Magdeburgban kötöttünk házasságot. Mivel fiunk — aki szinten ott született — mozgássérült volt, az orvosok ta­nácsára a pécsi klinikára hoztuk, ahol egy sikeres műtét után szin­te teljesen rendbe jött. — Mikor jöttél először Ma­gyarországra ? — Ha jól emlékszem, 1976-ban, majd négy évvel később véglege­sen ideköltöztem. — Hol dolgoztál? AZ F.N PORTRÉM Az eladó — Az első munkahelyem a Remix-nél volt, majd a MEZŐ­GÉP és a Vegyépszer követke­zett. Később az áfészhez kerül­tem, ahol a Strand étteremben felszolgálóként dolgoztam. Majd a csemegében lettem eladó. — Mondtad, szabad idődben ol­vasol. Ki a kedvenc íród? — Szeretem Emile Zolát. Leg­szívesebben németül olvasok, ugyanis a magyar nyelv még kis­sé fárasztó. Rendszeresen veszem a német nyelvű újságokat, melyek közül a legkedveltebb a, „Neues DéűftsfSnő’es jfe Eulenspiéj^éí^átnt 9c t’e9tvérla^ sagRivagasok kerülnek az asz­talra: — Ezeket a cikkeket én írtam. Tudósítóként dolgoztam a Sport és Technika és a Volkstime című lap óiknál. Az utóbbi a Népszava testvérlapja. Szerettem az idegen nyelveket is: tanultam latinul, angolul, görögül és oroszul. Most a magyar nyelv á soros, ugyanis szeretném megismerni és elsajá­títani második hazám nehéz, de annál szebb nyelvét... V. K. F. Garabonciások • Szintén emlékezetes Balázs Béla A kékszakállú herceg vára előadásuk. Somos László felvétele a próbán készült. • Pilinszky János KZ-oratórium című alkotását mutatták be leg­utóbb, nagy sikerrel. Elmúltak ötévesek. 1977-ben je­lentek meg Kecskemét utcáin, te­rein, Bács-Kiskun színpadjain a Garabonciások. Állandó helyük az E^dei Ferenc Művelődési Központ. Beregszászi János három csopor­tot irányít, a Kis Garabonciásokat, a G-sípot, és a Garabonciás Stú­diót. Néphagyományokat ápolnak, hoznak át a jelenbe. Sikerük, tit­kuk ez. Beregszászi János így fo­galmaz: — A forrásokból való építkezés igénye: saját korunkkal való szembesítés. Ahogyan a standard anyagot minden kor saját nyelvé­re fordította, úgy mi sem eshe­tünk a puszta konzerválás hibájá­ba. Alakulnunk kell a hagyomá­nyainkhoz és azokat „saját ké­pünkre” formálni. Ezt az utat jár­juk. <—b—) aroiok — Forró kitüntetés. Ez lesz a cí­me a P. Mobil együttes második nagylemezének, ami az Omega Stúdióban készül. A régi és az új szerzemények remélhetőleg meg­őrzik majd az együttes élő kon­certjeinek sajátos hangulatát, len­dületét. Egyébként a zene a mu­zsikusok közös munkája, a szöve­geket pedig Schuszter Lóránt írta. Ami a további terveiket illeti: jú­niusban Csehszlovákiába rándul- nak át, nyáron birtokba veszik a szabadtéri színpadokat egy kon­certkörút erejéig, amelyre elkíséri őket az osztrák No Bross és az NDK-beli Prinzip rockegyüttes is. Még két hír a rocktársulat háza tájáról. Az együttes muzsikusai­nak lemezgyűjteménye nemesfém­mel gazdagodott: első albumuk, a Mobilizmo aranylemez lett. Nem lesz meglepetés, ha második LP- jük is ilyen látványosan mobili­zálja majd a lemezvásárlókat... Hamarosan megjelenik legújabb műsorfüzetük, és egy könyv a P. Mobil históriájáról, amelyet Czip- pán György, az Ifjúsági Magazin főszerkesztő-helyettese írt az együttes rajongóinak. — Saro(c)k-rejtvényünk leg­utóbbi kérdésére helyesen az vá­laszolt, aki Kovács Kati első sike­rének a Nem leszek a játékszered című dalt nevezte meg. Az éne­kesnő az 1966-os táncdalfesztivá­lon első lett a fent említett szer­zeménnyel. Plakátot küldünk Beretka Izabel­lának Bajára. A Saro(c)k-rejtvény ezzel befe­jeződött. összeállította: Borzák Tibor

Next

/
Thumbnails
Contents