Petőfi Népe, 1983. április (38. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-29 / 100. szám

1983. április 29. • PETŐFI NÉPE • 5

Hasek emlékezete

fiatalokról - fiataloknak

Ki tudná megmondani, hogy az erkölcsi, szellemi vagy fizikai de- rekasságukban oly kimagasló regényalakok mellett (helyettt) miért választják sokan kedvencüknek a „hivatalos idiótát”, a „zseniális hülyét”, a „derék közkatonát" az „agyafúrtan együgyű, jóságos és mégis ravasz kópét”, Svejket?

Talán azért, mert Közép-Euró- pában oly sokan és sokszor tapasztalták a kisemberek a nyílt lázadás lehetetlenségét, hogy „sokuknak nem maradt más, mint lehúzni süvegük peremét, és bevárni, megérni a történelmi viharok tovavonulásáj”. Dobossy László, Jaroslav Hasek legkiválóbb magyar kutatója szerint a svejki humor nem öncélú játék, hanem védekező és visszaütő fegyver. Svejk — az antihős — e jól kipróbált fegyverrel vonul hadba a háború ellen, sőt egy egész világrend esztelensége és embertelensége ellen. Valahogy úgy, mintha tudná, hogy neki a győzelem vagy a vereség egyre- megy, mert „egyetlen gondja, hogy a nélküle kialakult helyzetv ben létezni tudjon; a bajokat nem legyőzni, hanem túlélni akarja”.

Jaroslav Hasek 1983. április 30-án lenne száz éves, ám mind»>> Jaroslav Hasek.

össze negyven év adatott neki, hogy megtanulja a világról mindazt, amit lehet, hogy végigküszködjön egy megpróbáltatásokkal teli életet megteremtsen egy világirodalmi rangú közkatonát, és 'aztán 1923 januárjában örök nyugalomba költözzön a lipnicei temető egyik sarkába, a felekezet- nélküliek, öngyilkosok és egyéb kitagadottak közé/

■ Csehszlovákia és az egész világ megemlékezik Jaroslov Hasek születésének centenáriumáról . Az UNESCO közreműködésével rendezik meg júliusban a szatirikus színpadok együtteseinek találkozóját Prágában, s Prága ad helyet a jubileumi irodalmi emlékülésnek is. Megemlékeznek a cseh irodaiam halhatatlanjáról Lipnicében, a keletcsehországi faluban, ahol huszonegy hónap alatt írta-diktálta a Svejk fejezeteit, s ahol munka közben érte a halál.

Hasek 73 újságnak és folyóiratnak volt munkatársa. 105 álnév alatt közölte munkáit. Életművében rendkívül sok a magyar vonatkozás, félszáznál több a magyar környezetben játszódó karcolatainak, elbeszéléseinek a száma; Svejk kalandjainak egy része szintén Magyarországon esik meg.

Hasek az első világháború idején, orosz hadifogságban kommunista hadifogoly-lapokba. ír. a Roham című magyar és német nyelven megjelenő újság szerkesztője. A Vörös Hadseregben politikai biztos lesz. majd visz- szatérve Prágába ismét a bohémélet következik. Ivan Olbracht a a Rudé Právóban 1921-ben így mentegeti; „Omszkban kiváló ember volt, de semmit sem írt. Prágában kocsmatöltelék lett, és megírta a cseh irodalom egyik legjobb alkotását. Szibéria még talál jó katonai biztost, Svejk. a derék katoná-t azonban nem írhatta volna meg senki más.”

A Kehely, ahol a „háború után este hatkor” adott randevút Svejk. szintén készül az évfordulóra. A leghíresebb prágai vendéglőben a Jozef Lada rajzaival díszített kisebbik termet felújítják. A turisták a nagyteremben kóstolhatják meg Male Frantisek főszakács remekeit, a Müllerné módra készült rostélyost, Katz lelkész knédlijét, ■s a pincérek doyenje bemutat nekik néhány svejki grimaszt, . és idézi Svejk néhány halhatatlan mondatát. Ebben a híres kocsmában estéről estére megszólal a derék katona, mintha csak szó szerint akarná teljesíteni Hasek kívánságát: „Ha nem leszek már, Svejk fog beszélni helyettem.”

B. P.

• A Kehely söröző napjainkban.

Ha arra jár...

... érdemes megnézni Halason a Szégyenkövet. Ez a kő az 1761- ben épült (szintén érdé. mes megnézni) barokk református templom oldalánál van már évszázadok óta. A törökök idején is használták „a maguk bolond szokásai szerint” — mint ők mondták. Ide ültették a kisebb bűnösöket, nyilváno. sán bűnhődni egészen 1792- ig. (A Janó Ákos szerkesz. tette kiskun- halasi monográfiából.)

Könyvaukció — tizenhetedszer

Kalocsai

szerző

tanulmánya

Mintaszerű alapossággal, a szakember körültekintő tájékozottságával dolgozta fel Barth János, a kalocsai Viski Károly Múzeum igazgatója a bácskai Doroszló XVIII. század közepi népességi viszonyait. (A Musztanga-parti faluról írta Herceg János Embersor című művét. Ebből is tudható, hogy a Zombortól délre viruló településen szorgalmas emberek éltek, dolgoznak.) Egyetérthetünk az újvidéki Hungarológiai Intézet 1981. március—júniusi keltezésű, nemrégiben megjelent számában olvasható tanulmány szerzőjével, igaza van: „Nagy jelentősége van minden olyan adatnak, amely a Bácskába irányuló XVIII. századi belső emigráció (lakóhelyváltoztatás) kiindulási pontjairól, útvonalairól tudósit.

A néprajzkutató által megvizsgált két bérmálási jegyzéken 393 név szerepelt. Aprólékos összehasonlítások, családtörténeti búvárkodások során állapította meg, hogy a törzsökös családok között a Kovács nevű a legtöbb, de talált a jegyzékekben szép számmal Szabókat, Molnárokat, Nagyokat, Vargákat, Németheket, Adamecze- ket és Takácsokat.

Az Állami Könyvterjesztő Vállalat antikvár csoportja immár 17. alkalommal rendez könyvárverést Budapesten, az eseményt ezúttal új helyszínen, a pesti Vigadó hangversenytermében tartják má- jüs 13-án, 16.30 órakor,

A szervezők 278 kötetet bocsátanak árverésre, a különféle magángyűjtemények és a budapesti antikváriumok anyagából. Közöttük számos régóta keresett kötet is kalapács alá kerül. A könyvgyűjtőknek igazi csemege lehet a Wesselényi-féle összeesküvés résztvevőinek peréről és kivégzésükről 1671-ben Bécsben megjelent német nyelvű kötet, amelyet 12 nagyméretű réznfietszet illusztrál.

Ritka történeti forrásmunkák is a listára kerültek, így például

László Gyula A honfoglaló magyar nép élete című műve vagy a budai basák magyar nyelvű levelezését tartalmazó kötet. Érdekes alkotások kerülnek kalapács alá a természettudomány több ágából, s gazdag a kínálat néprajzi ős nép- művészeti művekből is.

A legnépszerűbbek várhatóan ismét a régi szakácskönyvek lesznek.

A modern grafika mestereinek munkáit, a térképészeti kiadványokat és vadászati könyveket is tartalmazó aukció előtt a teljes anyagból kiállítást rendeznek a helyszínen. A „tárlat” május 2-től 10-ig, naponta 10-től 18, valamint szombaton és vasárnap 10-től 14 óráig tart.

A királyi kamara 1752-es rendelkezése értelmében újratelepített Doroszlóra főként Tolna megyéből költöztek a jobb életre vágyók, de találunk a mai Bács-Kis- kun területéről odaköltözőket is. Vonzotta őket a Bácska fekete földje: „ha volt állatállományuk itt a korábbi zsellérek könnyen gazdákká válhattak”. Bárth János szerint „Az állami uradalmak népe viszont általában kedvezőbb úrbéri viszonyok között élt, amint azok a jobbágyok, akik egyházi vagy magánföldesúr uralma alá tartoztak”.

A kiadvány függelékeként ismerteti a kalocsai érsek által elrendelt 1763-as lélekösszeírás táblázatait.

H. N.

Kulcsátadás után

Február végén átadták a kulcsokat Kecskeméten, a Petőfi Sándor úti garzoniházban.

Izgatott napok voltak: kiutalják-e a lakást? Melyik levélnek örültek jobban a fiatalok? Az elsőnek? A másodiknak? A harmadiknak! Ebben már benne volt a jó hír: ezen és ezen az emeleten kap lakást. Boldogság. Az ifjúsági garzonosok örültek. A beköltözés mámorában szinte mindenki elfeledte, hogy a fiatal házasoknak ez csak átmeneti megoldás, öt év múlva az OTP-n keresztül két szobás lakáshoz juthatnak. Feltételek: 30 ezer forint letéti díj, ezenfelül minS Ila nem jó a lift, mit tehet a kisgyerekes család?

den hónapban 1000 forint ifjúsági takarékbetétet kell fizetni. Plusz a bérleti díj és a rezsi.

' A költözést követően persze volt tennivaló. Pontosabban: ta- karítanivaló: Egy-két éjszakázás, és máris a múlté a festékkaparás, az ablakpucolás, a csempetisztogatás. Egy szoba, fürdőszoba, •konyha és az előtér katonás rendben várja, hogy bebútorozzák, bepakoljanak. Lehet intézni a fuvart! Egy hétvége elég a költözéshez. Fel a kilencedikre! Lifttel. Meg van „szervezve”! A földszinten bepakolni, fenn ki, s a szobáig cipekedni.

Hmm! Minden egy helyen. Napok kellenek, mire minden „apróság” megtalálja a helyét az új lakásban. A szomszédok már fúrnak! A falat. Megjelenik a mester, rá lehet számítaná. Frego- liról is gondoskodik. Később jön még egy-két élelmes szakember.

Öröm, garzonöröm. Bevált a fűtés, nem csöpög a csap ... Azaz, mégis? Az egyik lakó ijedten szalad segítségért a jó házmesterhez: csináljanak valamit, mert elönti a víz. Már régebben is volt probléma, de akkor megcsinálták. A házfelügyelővel akkor beszélgetek, amikor a lépcsőházat takarítja :

— Hetente legalább 5—6 bejelentés érkezik hozzám, hogy elromlott valami, javítani kell. Csőtörésben is volt részünk jóné- hányszor, még éjszaka is ...

A liftnél „halad” a seprű. Vajon a felvonó hogy szuperál? Jelenleg épp sehogy. Talán a másik lépcsőházban. Ott sem jó.

W Mindenhol erkély.

— Gyakran előfordul? — kérdezem a kismamától, aki gyerekkocsival érkezik. Bosszankodik: hogyan jut fel a nyolcadikra?

— A költözés ideje alatt sűrűn rossz volt a lift. Azt hittük, majd ha mindenki itt lakik, kevesebb- szer fordul elő a meghibásodás. Hát nem így lett...

— Segíthetek? — ajánlom magam cipekedésre. A nyolcadik valóban a „fetlegekben” van.

Modern lakótömb, teli fiatalokkal. (Az OTP-s lakásrészben igaz idősebbek is laknak.) Kívülről sok-sok erkély, a virágládákban már muskátli virít. A szobákban elrendezkedtek. Zene szűrődik ki az ajtókon, itt-ott gyereksírás, Fő a vacsora, érzem az illatát. A földszinten mozgolódás, van aki még most is hurcolkodik. Postaládák kattannak, biciklik, gyerekkocsiik sorakoznak.

(Bor — So)

Szőke, kék szemű eladónő szorgoskodik a tiszakécskei 16. számú csemegebolt pultja mögött. Rutinszerűen teszi a serpenyőre a felvágottat, megvárja, míg megáll a mérleg mutatója, aztán csomagol, számol, majd tört magyarsággal közli az áru' ellenértékét. Monika Neuman NDK-ál- lampolgár — magyar nevén Pusztai Mónika — három éve él és dolgozik Tiszakécskén.

— Hogyan kerültél Kécskére?

— 1975-ben ismerkedtem meg a férjemmel, aki abban az időben az ebeswaldi darugyárban dolgozott mint hegesztő. Két éves ismeretség után Magdeburgban kötöttünk házasságot. Mivel fiunk — aki szinten ott született — mozgássérült volt, az orvosok tanácsára a pécsi klinikára hoztuk, ahol egy sikeres műtét után szinte teljesen rendbe jött.

— Mikor jöttél először Magyarországra ?

— Ha jól emlékszem, 1976-ban, majd négy évvel később véglegesen ideköltöztem.

— Hol dolgoztál?

AZ F.N PORTRÉM

Az eladó

— Az első munkahelyem a Remix-nél volt, majd a MEZŐGÉP és a Vegyépszer következett. Később az áfészhez kerültem, ahol a Strand étteremben felszolgálóként dolgoztam. Majd a csemegében lettem eladó.

— Mondtad, szabad idődben olvasol. Ki a kedvenc íród?

— Szeretem Emile Zolát. Legszívesebben németül olvasok, ugyanis a magyar nyelv még kissé fárasztó. Rendszeresen veszem a német nyelvű újságokat, melyek közül a legkedveltebb a, „Neues DéűftsfSnő’es jfe Eulenspiéj^éí^átnt

9c t’e9tvérla^

sagRivagasok kerülnek az asztalra:

— Ezeket a cikkeket én írtam. Tudósítóként dolgoztam a Sport és Technika és a Volkstime című lap óiknál. Az utóbbi a Népszava testvérlapja. Szerettem az idegen nyelveket is: tanultam latinul, angolul, görögül és oroszul. Most a magyar nyelv á soros, ugyanis szeretném megismerni és elsajátítani második hazám nehéz, de annál szebb nyelvét...

V. K. F.

Garabonciások

• Szintén emlékezetes Balázs Béla A kékszakállú herceg vára előadásuk. Somos László felvétele a próbán készült.

• Pilinszky János KZ-oratórium című alkotását mutatták be legutóbb, nagy sikerrel.

Elmúltak ötévesek. 1977-ben jelentek meg Kecskemét utcáin, terein, Bács-Kiskun színpadjain a Garabonciások. Állandó helyük az E^dei Ferenc Művelődési Központ. Beregszászi János három csoportot irányít, a Kis Garabonciásokat, a G-sípot, és a Garabonciás Stúdiót.

Néphagyományokat ápolnak, hoznak át a jelenbe. Sikerük, titkuk ez. Beregszászi János így fogalmaz:

— A forrásokból való építkezés igénye: saját korunkkal való szembesítés. Ahogyan a standard anyagot minden kor saját nyelvére fordította, úgy mi sem eshetünk a puszta konzerválás hibájába. Alakulnunk kell a hagyományainkhoz és azokat „saját képünkre” formálni. Ezt az utat járjuk.

<—b—)

aroiok

— Forró kitüntetés. Ez lesz a címe a P. Mobil együttes második nagylemezének, ami az Omega Stúdióban készül. A régi és az új szerzemények remélhetőleg megőrzik majd az együttes élő koncertjeinek sajátos hangulatát, lendületét. Egyébként a zene a muzsikusok közös munkája, a szövegeket pedig Schuszter Lóránt írta. Ami a további terveiket illeti: júniusban Csehszlovákiába rándul- nak át, nyáron birtokba veszik a szabadtéri színpadokat egy koncertkörút erejéig, amelyre elkíséri őket az osztrák No Bross és az NDK-beli Prinzip rockegyüttes is.

Még két hír a rocktársulat háza tájáról. Az együttes muzsikusainak lemezgyűjteménye nemesfémmel gazdagodott: első albumuk, a Mobilizmo aranylemez lett. Nem lesz meglepetés, ha második LP- jük is ilyen látványosan mobilizálja majd a lemezvásárlókat... Hamarosan megjelenik legújabb műsorfüzetük, és egy könyv a P. Mobil históriájáról, amelyet Czip- pán György, az Ifjúsági Magazin főszerkesztő-helyettese írt az együttes rajongóinak.

— Saro(c)k-rejtvényünk legutóbbi kérdésére helyesen az válaszolt, aki Kovács Kati első sikerének a Nem leszek a játékszered című dalt nevezte meg. Az énekesnő az 1966-os táncdalfesztiválon első lett a fent említett szerzeménnyel.

Plakátot küldünk Beretka Izabellának Bajára.

A Saro(c)k-rejtvény ezzel befejeződött.

összeállította: Borzák Tibor