Petőfi Népe, 1983. április (38. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-29 / 100. szám

s t» PETŐFI NÉPE • 1983. április 89 Ülést tartott a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erőinek katonai tanácsa Április 26. és *3. Sózott a Ro- áián Gzoeiullota Köztársaság fő­városában, Bukarestben Viktor Kulikovnak, a Czo .jetanló mar­sall jánnk, az ciu'vc. fegyveres erő:: főparancsnokának elnökle­tével megtartotta soronlevő ülé­sét a Varsói Szerződés tagálla­mai Egyesített Fegy.^res Erői­nek Katonai Tanácsa. A katonai tanács' munkájában részt vettek a katonai tanács tagjai és az általuk vezetett kül­döttségek: a Bolgár Néphadse­reg, á Magyar Néphadsereg, a Német Demokratikus Köztársa­ság Nemzeti Néphadserege, a Lengyel Néphadsereg, a Román Szocialista Köztársaság Hadsere­ge, a Szovjetunió Fegyveres Erői és a Csehszlovák Néhadsereg küldöttségei. A katonai tanács megvitatta az egyesített fegyveres erők min­dennapi tevékenységének né­hány kérdését a Varsói Szerződés agállamai Politikai '.tanácskozó Testületének és a Honvédelmi Miniszteri Bizottságának 1983. évi pi'ágai üléséri hozott határo­zatai alapján és megfelelő aján­lásokat fogadott el. Az ülés tárgyszerű légkörben, a barátság és a kölcsönös meg­értés jegyében zajlott le. Csérhi Károly vezérezredes, minisztériumi államtitkár, aki részt vett Bukarestben a Varsói Szerződés katonai tanácsa soron levő ülésén, csütörtökön hazaér­kezett. (MTI) Elutazott hazánkból az algériai külügyminiszter Ahmed Taleb Ibrahimi algériai külügyminiszter, hivatalos láto­gatását befejezve, csütörtökön el­utazott hazánkból. A Ferihegyi repülőtéren ven­déglátója. Púja Frigyes . külügy- mitüsSl»r !búcsúztcfttó. ífefen^voíí?f Havási Béla, hazáh!k''álá’fi4ial ésJ Abdélazlz Kara, az"Algériai De- mokratikus és Népi Köztársaság budapesti nagykövete. (MTI) REAGAN A TEVEKAMERÁK ELŐTT A politikai beavatkozás támogatását kéri • Amíg Reagan elnök a New York-i Waldorf Astoria Szállóban az újságírókhoz beszélt, a szálloda előtti, az utcán tüntettek közép-ame­rikai politikája ellen Képünkön: a tábla felirata:: „Soha többé viet­nami háborút — USA tágíts Salvadortól!” WASHINGTON •Az amerikai kormányzat kö­zép-amerikai katonai és politikai beavatkozásának támogatására kérte a törvényhozást, és az ame, rik;.i népet szerdán este Ronald i-ieagan.­Aa .lnöik azért állt a tv-kame- rá.. 's a kongresszus kéj háza elé, m.rt a kópviuelőház illetékes albizottsága a salvadori rendszer számira kért 60 millió dolláros pótsegélynek csak a felét szavaz­ta flleyUl a kormány az összesen 110 millió dolláros „sürgős” se­gélyből eddig mindössze 30 mil­liónak a felhasználására kapott engedélyt. Reagan szerint Közép-Ameri- kába-z „egész Amerika nemzet- biztonsága a tét”. A térséghez az Egyesült Államoknak „létfontos­ságú érdekei” fűződnek, s „er­kölcsi kötelezettségei” vannak. „Fontossága miatt a Karib-me- den.ee a kalandorság vonzásköz­pontjává vált” — jelentette ki az elnök a már szokásossá vált ki­hívó hangnemben vádolva a Szovjetuniót és Kubát a térség destabilizálásával. Reagan a salvadori kormány „demokratikus kezdeményezé­seit” méltatta, majd az állította, hogy a salvadori gerillákat Ni­caragua irányítja és látja el fegy­verrel. A VÁLASZ ELUTASÍTÓ Alvaro Cunhal, a Portugál Kommunista Párt főtitkára hiva­talosan javasolta a szocialista pártnak, hogy közösen vizsgálják meg a jelenlegi politikai helyze­tet, és tárgyaljanak egy demok­ratikus alternatíváról. Az április 25-i portugáliai par­lamenti választások ugyanis reá­lis lehetőséget nyújtanak a szo­cialistákból és kommunistákból Az 1985-ig szóló hároméves terv és a hozzá kapcsolódó inflá­cióellenes, valamint takarékossá­gi kormányprogram a fő témája a lengyel c parlament ülésének, amely1 csütörtököt: délelőtt kez­dődőt t-j Varsóban. í A márciusi ülés óta eltelt he­tekben a szejm bizottságai újó­lag véleményezték a tervezete­Nicaragua és támogatói, a Szovjetunió és Kuba, Reagan sze­rint a „demokráciáért folyó harc” legfőbb ellenségei a térségben. A nicaraguai ellenforradalmárok, akiket az Egyesült Államok — mint az elnök állította — nem a kormány megdöntésében, csak „a salvadori gerillák utánpótlási vo­nalainak elvágásában” támogat, Reagan szemében a demokrácia bajnokai. Reagan az amerikai politika négy fő célkitűzését a térségben „a demokratikus reformok" tá­mogatásában, a recesszióból való álló baloldali parlamenti többség létrehozására — jelentette ki Cunhal egy lisszaboni sajtóérte­kezleten. .E többség alapján való­ban demokratikus kormány ala­kulhat. A Portugál Szocialista Párt csütörtökön elutasította a Portu­gál Kommunista Párt javaslatát, hogy a két párt kezdjen tárgya­lásokat egy új demokratikus kormány megalakításáról. két, kiegészítéseket fűztek hoz­zájuk, a tervek kialakításában jelentős mértékben figyelembe vették a március végén Varsó­ban tartptt murrkásaktiva-érte- kezleten . elhangzott javaslatokat is. A központi napirendi témád­hoz 27 képviselő jelentkezett fel­szólalásra. kilábalás elősegítésében, „a ku­bai—nicaraguai katonai kihívás­ra” való válaszadásban, valamint tárgyalásokban jelölte rneg. Ez volt egyben beszédének egyiik legfőbb ellentmondása, is, mivel egész mondanivalójával a kiképzők és fegyverek biztosítá­sát szorgalmazta. A CIA nevét az elnök félórás beszédében ki sem ejtette a száján. Pedig köz­tudott, hogy az Egyesült Államok közép-amerikai politikájának fő vonala — legalábbis a gyakorlat­ban — a Nicaragua elleni had­üzenet nélküli háborúra. Shultz Libanonban A Menahem Begin izraeli mi­niszterelnökkel folytatott máso­dik eszmecserét követően csü­törtökön Bejrútba érkezett George Shultz amerikai külügyminiszter, aki közel-keleti kőrútján elsődle­ges feladatának tekinti az izrae­li—libanoni. csapatkivonási meg­állapodás mielőbbi nyélbeütését. A bombamerénylet következté­ben súlyosan megrongálódott amerikai nagykövetségen tett rövid látogatása után Shultz meg­kezdte tárgyalásait Amin Gema- jel libanoni államfővel. A bejrúti rádió értesülése sze­rint az amerikai külügyminisz­ter a függőben levő biztonsági kérdések megoldására összponto­sítja figyelmét. Egyebek között azt javasolja, hogy’ létesítsenek ultramodern megfigyelő rendszert az izraeli-^libanoni, határ térsé­gében, valamint szervezzenek vegyes izraeli—libanoni katonai alakulatokat. Cunhal koalíciós javaslata A 3 éves tervről tárgyal a szejm Az első csapás eszköze: az MX-rakéta „Ha a kongresszus nem fogad­ja el az MX-rakéták telepítésére előterjesztett javaslatot, a világ­béke súlyos veszélybe kerül...” Ugyan kinek tulajdoníthatnánk ezt a meggyőzőnek éppenséggel nem mondható kijelentést? Az amerikai „héják” legbelső ke­mény magvát ismerve, nem ne­héz kitalálni, hogy a nyilatkozó Caspar Weinberger * hadügymi­niszter volt. A Pentagon főnöke — Ronald Réagan, az elnök mel­lett teljes mellszélességgel kiáll­<9 Az MX egyik példánya a szerei­dében. va — váltig azt erősítgette, hogy a 100 darab MX interkontinentá­lis ballisztikus rakéta „sűrű te­lepítése” mentheti csak meg az Egyesült Államokat a „kommu­nista rajtaütéstől”. A törvényho­zásban illetékes képviselők nem kételkedtek ugyan a hadügymi­niszter szándékainak „tisztasá­gában”, mégis azt firtatják, jó-e a telepítési mód és egyáltalán ab­ban a méretben kell-e végrehaj­tani az egyébként roppant költ­séges programot, ahogyan azt a kormányzat tervezte? Tágabb összefüggésben az sem hagyható figyelmen kívül, hogy az MX- program ellentétes a SALT—II. egyezménnyel. A honatyák kétségei és aggá­lyai tehát teljesen érthetők. Nyilván nekik is pontos ismere­teik vannak a terv veszélyeiről. Az MX-ekkel kapcsolatos elő­munkálatok (kutatások kísérle­tek stb.) eddig már 4,5 milliárd dollárt emésztettek fel, s a tel­jes program költsége jóval meg­haladná a 30 milliárd dollárt. A hadiipar ugyanakkor felettébb érdekelt abban, hogy a Pentagon minél több ilyen, új fejlesztésű rakétát rendeljen meg. És azok, akik mellette kardoskodnak, rendkívüli előnyeit ecsetelik: az­zal érvelnek, hogy a 11 ezer ki­lométer hatótávolságú, egyenként 10 darab 600 kilotonnás robbanó­töltettel felszerelhető MX-ek igen nagy találati pontosságnak (a céltól való eltérésük állítólag csak 90 méter), s mindegyik pél­dányuk legalább 10—15 darab, eddig a legkorszerűbbnek tartott Minuteman—3-as interkontinen­tális rakétával ér fel. Reagant igazán nem volt ne­héz meggyőzni az MX-ek szolgá­latba állításának szükségességé­ről. Ügy gondolja, hogy 1986— 87-es költségvetési évben az első 40 darabot már elhelyezhetik a Minuteman—3-asok megerősített, kevésbé sebezhetőnek vélt silói­ban. Az elnök a közelmúltban hagyta jóvá ezt a telepítési mó­dot, s egyben indítványozta, hogy kezdjék meg egy kisebb méretű, egyrobbanófejes hadászati ra­kéta, a Midgetman kifejleszté­sét is.,, A 100 MX-rakétát egy körülbe­lül 26—39 négyzetkilométernyi területen, egymástól mindössze 550—600 méter távolságra he­lyeznék el Wyoming és Nebraska államban. A hadügyminiszter a javaslat kongresszusi elfogadása érdekében azzal próbált hatni a képviselőkre, hogy — szerinte — ez a fajta megoldás azért jó, mert ha netán a potenciális el­lenfél csapást mérne erre a terü­letre, néhány MX felrobbantása egyúttal az ellenséges rakéták rohbanótölteteit is „semlegesíte­né", miközben az épségben ma­radt rakétákkal a „válaszcsapás” azonnal végrehajtható. Bárhogyan is alakuljon az MX- ek sorsa, egy bizonyos: az ame­rikai kormányzat — mindenféle befagyasztási kísérlettel és fenn­tartással szembeszállva — tűzön­vízen keresztül akarja hajszolni a 80-as és 90-es évekre kidolgo­zott fegyverkezési programjait, hogy ezzel kiharcolja az első csa­pásmérési képességet, vagyis- a katonai fölényt. Ebben vari az egész MX-terv legfőbb veszélye, hiszen ez a fegyver kifejezetten az agresszió eszköze. Szolgálatba állításával — minden ellenkező állítással szemben — nem növe­kedőé az Egyesült Államok biz­tonsága. Csak a háborús fenye­getés fokozódna, hisz az MX- program az amerikai nép létét is kockáztatja. Serfőző László alezredes OAMAOCD MLO • Az amerikai Newsweek-ben közölt vázlat szerint a nukleáris rob­banás (balra) megsemmisítene néhány MX-et, de az épen maradot­takkal (jobbra) végre lehetne hajtani az „ellencsapást”. (Fotó: KS) Kádár János Angyalföldön (Folytatás az 1. oldalról.) jó közérzettel. Az utóbbihoz hoz­zátartozik az is, hogy soha ne külsőségek — frizura, divat, szó­rakozás mikéntje — szerint ítél­jük meg az ifjúságot, hanem az általános mércével 1 milyen az emberi tartása, viselkedése a munkapadnál vagy az iskolapad­ban, a családban, a társak kö­zött, az egyéni életben. É tekin­tetben nemes küldetése, fezép fel­adatai vannak a KISZ-nek. Eih- . hez a munkához további .sikere­ket kívánva fejezte be a beszél­getést Kádár János, A mumkásembert, az alkotást szimbolizáló , új szoborcsoport voqja magára a figyelmet a ke­rületi pártbizottság székJháza előtt a látogatás következő ál­lomásán, ahol a Központi Bi­zottság első titkárát Deák Gábor, a kerületi pártbizottság első tit­kára, Szépvölgyi Zoltán, a fővá­rosi tanács elnöké, Somogyi Sán­dor, a budapesti pártbizottság tit­kára és Bornemissza Sándor, a kerület tanácselnöke fogadta. A kerületi párt-végrehajtóbizottsá,g tagjaival folytatott beszélgetést Deák Gábor tájékoztatója vezet­te be: — Angyalföldön — mondta — a közhangulatot a kiegyensúlyo­zott és bizakodó légkör jellemzi. A politika iránti bizalom tettek­ben, eredményekben fejeződik ki. A kerületi nagyvállalatok éves tervük teljesítésével jól állnak, Olyannyira, hogy első '(negyed­éves feladatukat többnyire sike­rült túlteljesíteni is, különösen a tőkés export növelésében. A munka az, «’amire támaszkodni * kell, vallják az emberek, és nem sopánkodnak amiatt, hogy a fel­tételek változtak. Hitet, erőt ad az embereknek, hogy a Közpon-, ti Bizottság megerősítette a XII. kongresszus célkitűzéseit és a VI. ötéves tervben megfogalma­zott feladatokat. A kerületi első titkár szerint „nem elég a fo­gunkat összeszarítani, hanem az eszünket Is egy kicsit jobban össze kell szedni”. — Nagyon kellenek nekem az ilyen beszélgetések, személyes ta­pasztalatszerzések — vette át a szót Kádár János. — Jártamban- keltemben örömmel, látom, ho­gyan épül-szépül a XIII. kerület. Gratulálok munkájukhoz, benne az első negyedév eredményeihez, és külön tisztelettel szólhatok a „kiváló” címmel kitüntetett mun­kahelyi kollektívákról. A KB-ha- tározat megfelelő fogadtatása pe­dig azért is fontos, mert láthatják, hogy abban- benne van az .angyal« földiek i előzetes véleménye, meg­annyi segítő .észrevétele és javas­lata, kezdeményezése is. A három évvel ezelőtt feltételezetteknél ne­hezebb körülmények között is si­került eddig fő vonalaiban folya­matosan megközelíteni a céljain­kat, s most reális az a megítélés, hogy ha megfelelően dolgozunk, elérjük azt, amit elhatároztunk. Folytatódtak ezek a gondolatok — a párt első titkára és vendég­látói részéről1 egyaránt — a dél­utáni gyárlátogatások során is, a Váci úton levő ipari nagyvállala­toknál. A csavaripari vállalatnál a gyári fiatalok képviselői virágcsokrok­kal, a dolgozók népes csoportja megannyi kézfogással fogadta, tisztelte a mosolyogva érkező ven­déget, akit a gyár vezetői üdvö­zöltek. Rövid tájékoztatás követ­kezett: Farkas Illés, a pártbizott­ság titkára mutatta be a vezető kollektíva tagjait, majd Kárász János vezérigazgató ismertette a — szavaival — „középnagy” gép­ipari vállalat helyzetét és munká­ját. A dolgozói létszám 2300Í) a termelési érték 1,1 milliárd forint az országnak épnél az egyetlen, szakosított kötőelemeket gyártó vállalatánál. Mivel az általuk gyártott termékek mennyiségben nem elégítik ki a népgazdaság és a lakosság együttes igényeit, így különösen fontos, hogy a külföld­ről beszerzések honnan történnek. Igen jó eredmény, hogy az idén már több mint négymillió dollár értékű tőkés importot sikerült he­lyettesíteni szocialista partnerek­től származó beszerzésekkel. A 94 éves múltú vállalat jövőjéből egy adat: az elkövetkezendő 30 hónap alatt nagyarányú technológiai re­konstrukciót valósítanak meg, a Szovjetunióból érkező 150 kötő- elemgyártó-gép beállításával, ami jelentősen csökkenti majd a beho­zatalt. Kádár János ezután megtekin­tette a hidegcsavar- és a vasmenti üzemet. A nehéz fizikai munkát végzők közül többekkel is elbe­szélgetett, így Botos József sajtoló munkással, aki tizenöt éve dolgo­zik a ,hidegcsavarnál”, s a Köz­ponti Bizottság első titkárának ba­rátságos, további helytállásra buz­dító szavaira azzal válaszolt, hogy a munkának csak akkor van ér­telme, ha tisztességesen végzi az ember. Sándor Istvánná gépbeál­lító, aki 32 éve munkás, szeretet­tel emlékezett vissza sok évvel ez­előtti, azóta is emlékezetes talál­kozásukra, szintén a munkapad­nál'. 3 Május 1-ét köszöntő röpgyűlé- sükre is meghívták a dolgozók kedves vendégüket. Mezei Ferenc szakszervezéti főbizalrni meleg szavakkal köszöntötte, s elmond- • t‘af hogy nehéz feladataikat jó munkakedvű kollektívában, a szo­kásosnál mostohább munkakörül­mények között is odaadással vég­zik. így van rendjén, s legyen is becsülete a munkának — mond­ta rövid felszólalásában a Köz­ponti Bizottság első titkára. De­rűsen reagált a főbizalminak ar­ra a megjegyzésére, hogy „min­dig együtt vagyunk Kádár elv­társsal a május 1-i felvonuláso­kon, most is együtt leszünk, de igazán tartalmasán csak ilyen kötetlen találkozáson tudunk be­szélgetni személyes dolgainkról, méginkább az országéiról.” Való-, ban, így mindkét részről jobban megértjük egymást. A KB-nak — mint ismeretes — az az álláspont­ja, hogy a helyzetet nem úgy kell megítélni, amilyennek látni sze­retnénk, hanem olyannak, ami­lyen a valóságban, az eredmé­nyekkel, a hiányosságokkal együtt. Örülök annak — tette hozzá Kádár János —, hogy az önök munkáskollektívája is így gondolkodik. Dolgoznunk min­den körülmények között kell, a szocializmus a munka társadal­ma. Éljenek, végezzék a mun­kájukat nyugodtan. Ä mi politi­kánknak megvan az ereje, mert igaz ügyért harcolunk, hogy bé­ke legyen. Ehhez az eszközeink is megvannak, de még jobban kell ^bánnunk' velük. A Kender-Juta--és-- Polítextil Vállálat sokyétű munkáját több üzemrészben' a gépsoroknál te­kintette meg Kádár János, Hu- szák Vilmos vezérigazgató kalau­zolásával. Két brigádnaplóba tett bejegyzésével is emlékezetes­sé tette a látogatást. S aztán sok­sok meghitt beszélgetés követke­zett szakmunkásokkal, gépkeze­lőkkel. ,Kézfogások, szíves sza­vak után itt is röpgyűlést tartot­tak, május 1. köszöntésére. Bár­dos Istvánná, a vállalat szakszer­vezeti bizottságának titkára rö­viden elmondta, hogy a dolgozók körében termékeny talajra hul­lottak a KB-határozat gondola- tan s hogy a benne megfogalma­zottak megvalósulnak, arra az is garancia lehet — fogalmaznak a munkások —, hogy „aki vet, az hisz, bízik valamiben”. Most az egységes értelmezésen, a további helytálláson a sor. Ehhez jó alap a párt politikája iránti bizalom, a tettrekészség. Kádár János itt arról szólt rö­viden, hogy utunk világos, egye­nes, és nyílt szóval meg is tud­juk értetni magunkat az embe­rekkel. Megvannak a reális felté­teleink ahhoz — s ezt bizonyít­ják az , angyalföldi látogatáson elhangzottak is —, hogy a kong­resszusi célokat továbbra is irányadóknak tekintsük, a terv­időszak feladatait teljesítsük. A külső feltételeket illetően minde­nekelőtt békére van szükség, I ez mihden tisztességes embernek óhaja, nemcsak hazánkban, ha­nem másutt is. Az angyalföldi látogatást köve­tően Kádár János interjút adott a televíziónak és a rádiónak. (MTI) LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT • Hazaérkezett Moszkvából a magyar pártküldöttség Csütörtökön hazaérkezett az MSZMP küldöttsége, amely Németh Károlynak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárának vezetésével április 26. és 28. között részt vett a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagállamai központi bizottsági titkárainak és az országok KGST-képviselőinek Moszkvában meg­tartott munkatalálkozóján. A delegáció tagja volt: Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, hazánk állandó KGST-képviselője, Szűrös Mátyás, a KB külügyi osztályának vezetője, a Központi Bi­zottság tagjai, es .Ballal László, a KB gazdaságpolitikai! osztályának vezetője. * Hernan Del Canto látogatása Az MSZMP Központi Bizottságának meghívására április 25—28. között hazánkban tartózkodott Hfernan Del Canto, a Chilei Szőcia- lista Párt politikai bizottságának és a KB titkárságának tagja. A chilei vendég megbeszélést folytatott Nagy Gáborral, a KB külügyi osztályának helyettes vehetőjével. Látogatást tett a Szakszervezetek Országos Tanácsában, és a Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságában.

Next

/
Thumbnails
Contents