Petőfi Népe, 1983. április (38. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-28 / 99. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! xxxvm. évf. 99. szám Ára: 1,40 Ft 1983. április 28. csütörtök Angolai küldöttség látogatása mm to Az angolai honvédelmi miniszter szívélyesen elbeszélgetett a hely­őrségben szolgálatot teljesítő hivatásos katonák feleségeivel és gyer­mekeivel. Ülést tartott a megyei pártbizottság Sarlós István felszólalása A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága 1983. április 27-én Romány Pálnak, az MSZMP Központi Bizottsága tagjának, a megyei pártbizottság első titkárának elnökletével ülést tartott. Részt vett és hozzászólt Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, részt vettek a tanácskozá­son a megyei pártbizottság osztályvezetői, a városi-járási pártbizottságok első titkárai, a járási jogú pártbizottságok és a kecskeméti városi pártbizottság titkárai, az SZMT titkárai, a Hazafias Népfront megyei titkára és a megyei tanács el­nökhelyettesei. Szerdán délelőtt a hazánkban tartózkodó Angolai Népi Köztár­saság katonai küWöttsége; ame­lyet Pedro Maria Tonha „Pedálé” ezredes, honvédelmi miniszter, az MPLA Munkapárt Politikai Bi­zottságának tagja, illetve Fran­cisco Magalhdes Paiva „N’vun- da" alezredes miniszterhelyettes, politikai főcsoportfőnök, az MPLA Munkapárt Politikai Bi­zottságának tagja vezet, Czinege Lajos hadseregtábornok, honvé­delmi miniszter és Horváth Ist­ván vezérőrnagy, a politikai fő­csoportfőnök első helyettese kísé­retében Szabadszállásra, a Ma­gyar Néphadsereg kiképző köz­pontjába érkezett. A magasran­gú vendégeket az alakulat dísz- százada fogadta a magyar és az (Folytatás a 2. oldalon.) Kádár János fogadta az amerikai nagykövetet Kádár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első titkára tegnap kérésére fogadta Harry E. Bergoldot, az Amerikai Egye­sült Államok budapesti nagykö­vetét. A találkozón eszmecserét folytattak a magyar—amerikai kapcsolatok kérdéseiről. Andropov a világűr békés felhasználásáról A világűr békés felhasználását rögzítő szerződéssel kapcsolat­ban elérkezett a döntő pillanat: vagy azonnal megkezdik az ér­demi tárgyalást a szerződés elő­készítésére, vagy a fegyvenkezési hajsza kiterjed a világűrre is — -hangsúlyozza Jurij Andropov, az SZKP KB főtitkára abban a le­velében, amelyet neves amerikai tudósak felhívására válaszolva írt, s amelyet szerdán hoztak nyilvánosságra Moszkvában. A tudósok felhívásukban rá­mutattak: mindeddig a kozmoszt e békés célok érdekében használ­ták fel, s e szempontból döntő jelentőségű az az 1967-es szerző­dés, amely megtiltja a tömeg- pusztító s ezen belül a nukleáris fegyverek űrbéli elhelyezését. A felhívás — amelyet az Egye­sült Államokhoz és a Szovjet­unióhoz intéztek — hangsúlyozta: itt az utolsó lehetőség, amikór még megszülethet a szerződés, amely megtiltja bármiféle fegy­ver űrbéli elhelyezését. Jurij Andropov válaszában em­lékeztetett arra. hogy a felhívásban is említett, mindenfajta fegyver űrbéli elhelyezését tiltó szerző­déstervezetet a Szovjetunió hi­vatalosan 1981-ben terjesztette elő az Egyesült Nemzetek Szer­vezetében, s a javaslat mellett sza'vazott az ENSZ tagállamainak túlnyomó többsége. Jurij Andropov rámutatott: sajnos a tervezetet az ENSZ le­szerelési bizottsága lényegében mind a mai napig nem kezdte el tárgyalni, tekintettel az Egyesült Államok és a NATO-tagországok ezzel kapcsolatos álláspontjára. Mi több, a legutóbbi idők fejle­ményei azt mutatják, hogy az Egyesült Államok stratégiai szá­mításaiban egyre nagyobb szerep jut a hadi jellegű űrtechnikának. A Szovjetunió továbbra is mindent megtesz azért, hogy megakadályozza a fegyverkezés­nek a kozmoszra való kiterjesz­tését — biztosította levelében Ju­rij Andropov a Szovjetunióhoz és az Egyesült Államokhoz inté­zett felhívás tekintélyes aláíróit. Első napirendi pontként meg­hallgatta és tudomásul vette a testület Romány Pál előterjesz­tésében az MSZMP Központi Bi­zottságának 1983. április 12—13-i üléséről szóló tájékoztatót, meg­vitatta és határozattá emelte a párt XII. kongresszusa óta vég­zett munkájával és feladataival foglalkozó központi bizottsági ha­tározat megyei végrehajtására vonatkozó javaslatot. 1 A megyei pártbizottság átfo­góan megvizsgálta a XII. kong­resszus és az 1980-as megyei párt­értekezlet óta végzett munkát. A többi között megállapította, hogy a határozatokban kijelölt irány szerint haladunk előre. A pártszervek és -szervezetek, tömegszervezetek és .mozgalmak, a kommunisták, Bács-Kiskun dolgozói a fő politikai, gazdasági, kulturális célok eléréséért, a VI. ötéves terv teljesítéséért mun­kálkodnak. Az eredmények meg­felelő alapot adnak ahhoz, hogy kezdeményező, aktív munkával, lehetőségeink jobb kihasználásá­val fokozatosan csökkenjenek gondjaink, s tovább haladjunk a szocialista .társadalom és gazda­ság építésében. A testület felhívta a párt szer­vezeteit és tagjait, hogy a jövő­ben is legyenek kezdeményezői, következetes szervezői a XII. kongresszus és a megyei pártér­tekezlet. határozatai végrehajtá­sának. A párt ezután is számít a megye lakosságának Cselekvő tá­mogatására, alkotó tevékenység gére. becsületes helytállására: az eddiginél jobb munkára, nagyobb erőfeszítésekre van szükség. A nehezebbé vált feltételek kö­zött még fontosabb, hogy a rea­litásokhoz igazodva, a körülmé­nyekhez alkalmazkodva követke­zetesen valósítsuk meg a párt po­litikáját, oldjuk meg az előttünk álló bonyolult feladatokat. Ilyen szellemben hozott hatá­rozatot szerdai ülésén a megyei testület több mással együtt a párt vezető szerepének erősíté­sére, fontos politikai törekvések érvényesítésére, a fiatalok neve­lésére és gondjaik megoldásának segítésére, a nyugdíjasak és idő­sek helyzetének javítására. Vá­laszt kaptak a tanácsi tevékeny-, ség hatékonyságával, a szocialis­ta demokrácia fejlesztésével, a törvényes rend és állampolgári fegyelemmel, a gazdasági, ideoló­giai és kulturális élettel kapcso­latos kérdések is. A vitában — figyelembe véve a megyei pártbizottság novem­beri ülését is, amikor az elért haladást összegezte a testület — tizenheten fejtették ki vélemé­nyüket a számadás és előrete­kintés igényével. Sarlós István lényeges feladatokhoz kapcsolód­va szólt hozzá az eszmecseréhez. Mint mondotta, a Központi Bi­zottság legutóbbi ülése is tanú­sítja, hogy a XII. kongresszus ha­tározatai végrehajthatók, a VI. ötéves terv fő célkitűzései telje­síthetők. Ehhez nem az — úgy­mond — reformok reformjára, hanem sokkal inkább arra van szükség, hogy lehetőségeihez ké­pest mindenki legtöbbet tegyen a maga munkaterületén. A szocialista jelző túl gyakori használata helyett a valóságos teljesítménynek, tartalomnak és minőségnek kell egybeesnie az új társadalom igényeivel. A párt so­rait tetterős és gondolkodó em­berek erősítik igazán, akiknek van véleményük, s ezt azonos módon képviselik taggyűlésen és a szűkebb baráti körben, ott­hon is. Viszont a legjobb hatá­rozat is csak akkor válik értékké, ha azonosulunk vele, a döntést véleménykérés, érvelő vita előzi meg. Áttérve a határozat-tervezet if­júsággal kapcsolatos részleteire, a Politikai Bizottság tagja nemes célkitűzésnek nevezte a segítő szándékot. Kiegészítésként hoz­zátette: az részesüljön belőle, aki hozzá is ad a közöshöz. Meg kell oldani a lakásprobléma, s ezen belül nagy figyelmet fordítunk a fiatalok helyzetére. Most, 1983- ban úgy kell dolgozni, az életet alakítani, hogy az 1985-ben és később is jó legyen. Differenciáltan közelítette meg az értelmiség kérdéskörét is.' Fontosabb a diplománál, hogy ki-ki a lehető legigényesebben elsajátítsa hivatása, szakmája gyakorlatát, nagyobb produk­tumra törekedjék, törődjön a köz ügyeivel és tanuljon azoktól, akiktől lehet. A perspektíván sem föltétlenül beosztást, rangot kell érteni: jobb, ha valaki kiváló or­vos, mérnök, mint ha közepes kórház- vagy gyárigazgató. A tudomány is akkor tölti be hiva­tását, ha kölcsönös és szoros kap­csolat fűzi a termeléshez. Ehhez több merevséget kell feloldani a jövőben. A valódi tekintély nem a funk­ciónak szól, hanem minden nap ki kell érdemelni. A szocialista demokrácia sem csupán a for­mák, testületek kérdése. Lénye­gesebb, hogy jó-e a határozat, lehet-e felelősséget vállalni énte és azoknak az érdekét szolgálja-e, akikért hozták. A továbbiakban időszerű ideológiai tennivalókról, a nemzeti érzés és hazafiság, il­letve az igazi pártélet és pártegy­ség követelményeiről, a vezetők­kel kapcsolatos társadalmi igé­nyekről szólt Sarlós István. A tegnapi ülésen született ha­tározatot a megyei pártbizottság külön kiadványban juttatja el rövidesen a pártszervekhez. A testület tudomásul vette a megyei pártbizottság és szervei­nek munkarendjére, feladat- és jogkörére vonatkozó határozat végrehajtásának tapasztalatairól szóló tájékoztatót. Végezetül a megyei pártbizott­ság döntött hatáskörébe tartozó személyi kérdésekben. Felmen­tette beosztásából dr. Lengyel Lászlót, a megyei pártbizottság gazdasági és ügykezelési osztá­lyának vezetőjét, aki más, álla­mi munkakörbe kerül érdemei elismerése mellett. Az osztály ve­zetőjévé Tóth Istvánt, a megyei pártbizottság párt- és tömegszer­vezetek osztályának politikai munkatársát nevezte ki. Szocialista Munka Intézete A Repülőorvosi Vizsgáló és Kutató Intézet A mezőgazdasági és élelmiszeripari miniszter Baján Kedves, meleg hangú ünnepség zajlott le tegnap délelőtt Kecskeméten, a Repülő­orvosi Vizsgáló és Kutató Intézetben. A magas fokú harckészültségben, a kikép­zésben, az intézet rendeltetéséből fakadó feladatokban, a politikai oktatásban, a szakmai felkészültségben, a munkafegye­lemben, a szocialista munkaversenyben elért kimagasló eredményeiért a Szocia­lista Munka Intézete címet adományoz­ták a ROVKI-nak. Az ünnepségen meg­jelent Szórádi Zoltán vezérőrnagy, a Ma­gyar Néphadsereg hadtápfőnöke, Kálázy László, a Közalkalmazottak Szakszerve­zetének hadtápfőnökségi titkára, dr. Hor­váth István orvos ezredes, az egészségügyi Óvári Miklós beszéde Marx Károly halálának 100. évfordulója alkalmából tudományos emlékülés kezdő­dött szerdán a Magyar Tudományos Aka­démia dísztermében. AZ MTA, az MSZMP Központi; Bizottságának Párttörténeti In­tézete Társadalomtudományi Intézete, és Politikai Főiskolája által közösen rende­zett tanácskozást a marxi életmű és esz­mevilág sokoldalú bemutatásának szente­lik. Főként azt elemzik, hogy a marxista tanok és érvényesítésük miképpen hat­nak, gyümölcsöznek ma különféle terüle­teken, így mindenekelőtt a politikában, de a gazdaságban, a tudományban, a kultú­rában is. Pach Zsigmond Pál akadémikus, a Ma­gyar Tudományos Akadémia alelnöike üd­vözölte a megnyitó ülésen a tanácskozás több száz résztvevőjét — politikai, szel­lemi életünk jeles képviselőit —, majd méltatta a Marx-évforduló jelentőségét. A megemlékezések Marx Károlyról és művéről — mondta — eleven és csaknem megszakítatlan hagyományát jelentik a magyar munkásmozgalomnak, a. hazai szellemi és politikai progressziónak. E ha­gyomány legfőbb tartalma és lényege ma: Marx széliemében nézni szembe a szo­cializmus .történeti útjának kemény rea­litásaival, és Marxtól ösztönzött tudomá­nyos elmélyedéssel, intellektuális bátor­szolgálat főnöke, dr. Hideg János orvos ezredes, repülő főszakorvos. Dr. Remes Péter orvos alezredes beve­zetője után Szórádi Zoltán vezérőrnagy beszédében az elmúlt tizennyolc év ered­ményeit ismertette, s megemlékezett a munkásosztály nemzetközi ünnepéről is. Az intézet állománya nagy tapsa mellett nyújtotta át dr. Kovács Jenő orvos al­ezredesnek, a ROVKI parancsnokának a Szocialista Munka Intézete címmel járó oklevelet. A szocialista brigádok elisme­réseit Fazekasné dr. Berényi Éva adta át. Ezután műsor következett, amelyet a házi stúdióban készítettek: színes diák­kal illusztrált riportban mutatták be az intézet munkáját, a szocialista brigádokat. Sággal, gyakorlati cselekvéssel kutatni- mun kölni választ a szocializmus, a ma­gyarság és. az emberiség jelenének feszítő kérdéseire. Ezután Övári Miklós, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, a Központi Bi­zottság titkára tartotta meg a tudományos tanácskozás fő előadását: — Mark Károly születésének 165. és ha­lálának 100. évfordulóján az első gondolat, ami eszünkbe kell jusson, az, hogy a tör­ténelem e szellemórtásának életműve nem lehet csupán ünnepi megemlékezések tár­gya. Marx eszmerendszere ma is folya­matban levő, hatalmas társadalmi válto­zások elindítója volt, s jelenleg is a szo­cializmusért küzdők nélkülözhetetlen ve­zérfonala a hétköznapi gyakorlati mun­kában csakúgy, mint a politikai harcok­ban. Nemcsak az utókor rója le tehát most tiszteletét a múlt egyik kiemelkedő sze­mélyiségének emléke előtt, hanem egy ma is élő, fejlődő eszme jegyében kutatjuk',- keressük az érvényes Válaszokat a jelén kérdéseire. A száz éve halott Marx esz­méi azért lehetnek rria is élők, azért ha­tolhattak be a tömegek tudatába és .vál­hattak anyagi erővé, mert nem elvont spe­kuláció eredményeként jöttek létre, ha­(Folytatás a 2. oldalon.) Egész napos látogatásra tegnap érke­zett Bajára Váncsa Jenő Mezőgazdasá­gi és Élelmezésügyi miniszter. A Bács­kai és a Dunamenti TESZÖV székhá­zéban dr. Varga Antal titkár fogadta a megye és a város politikai és társadal­mi vezetőinek társaságában érkezett vendéget, aki részt vett a BKR ‘közös vállalat igazgatótanácsi ülésén. Dr. Né­meth István igazgató ismertette az or­szág második önálló — gesztorgazdasá­gától különvált — termelési rendsze­rének helyzetét, munkáját, majd a je­lenlevők kérdésekkel árasztották el a miniszterit. Váncsa Jenő a részletekre is kiterjedő, alapos tájékoztatót mon­dott, ismertetve az agrárgazdasági ver­tikum idei teljesítményét, s a soronlevő feladatokat. A rendszer munkájáról is elismeréssel szólt s, hogy a közös vál­lalat dinamikusan fejlődhessen, meg­újulhasson, a minisztérium segítségét, támogatását ígérte. Egyebek között meg­jegyezte: — A formai átalakulás egymagában nem hozhat sikert, csak úgy, ha az ön­állásáig a tagjaikért való tenniakarás- sal párosul, a tagok pedig felelősséget éreznek és ennek szellemében dolgoz­nak a közös vállalatért és egymásért. A termelési rendszereket a fejlődés mo­torjainak tartom, a korszerűbb gazdál­kodás egyik legfőbb megvalósítóinak. A rendszerek nem válhatnak bürokrati­kus, íróasztal-melletti szervezetté, ha­nem csakis a gyakorlati munka része­seiként tudnak eleget tenni a jövőbeni még nagyobo feladataiknál:. Ezek kö­zül is ki kell emelni a legfontosabbat, a gabonaprogram sikeres megvalósítá­sát. A miniszter délutáni programja a ‘ bajai hűtőházban folytatódott, aholis munkásgyűlésen vett részt. Vásárhelyi I György igazgató e napot ünnepinek ne­vezte, ugyanis teljesen befejeződött a hűtőház 1979 őszén elkezdett rekon­strukciója és bővítése. A 38 hónapra tervezett beruházás három hónappal hamarabb elkészült a tervezők, fő és alvállalkozók építők szerelők szocia­© Üzemlátogatás a hűtőházban. lista együttműködési szerződése, a bajai városi-járási pártbizottság mindenna­pos segítsége és a hűtőház valamennyi dolgozójának megértő, alkalmazkodásá- jai hűtőházban folytatódott, aholis a termelés folyamatos volt, sőt nőtt, és a beruházásra szánt költségből 30 millió forintot. meg tudtak takarítani, így 597 millióba került. Az ország egyik legrégibb, s most rpegfiatalodott hűtőgyára az ország hű­tőipari termékeinek 16 százalékát ad­ja, az összes exportból 20 százalékkal részesedik, ami jelentőségét bizonyítja. Váncsa Jenő üdvözölte a gyár kollek­tíváját, köszönő szavakkal illette a beruházást valamennyi résztvevőjét és © példamutatónak nevezte a rekonstruk­ciós program megvalósítását. Remé­nyét fejezte ki, hogy az élelmiszeripar termelése ezzel is mennyiségben és mi­nőségben egyaránt nő és javul, az ed­digi igényes exportpiacok mellett újab­bakat lesz képes meghódítani Ezután kitüntetéseket adott át a be­ruházásban legkiválóbb gyakorlati és szervezőmunkát végzőknek, közöttük Vásárhelyi Györgynek is. A ’munkás­gyűlés résztvevői, valamint a meghí­vott vendégek — ott láttuk Balogh Ká- rolynét, az ÉDOSZ főtitkárát és Gu­lyás Bélát, a Magyar Hűtőipari Válla­lat vezérigazgatóját is — üzemlátoga­táson vettek részt Cs. L Marx Károly-emlékülés az Akadémián ÚJABB FELADATOK KÖVETKEZNEK

Next

/
Thumbnails
Contents