Petőfi Népe, 1983. április (38. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-27 / 98. szám

1983. április 27. • PETŐFI NÉPE t» 5 MOZIBUSZ HELYETT KINOMOBIL Nő a filmszínházak • Gyakori látvány; a pénztár előtt kígyózó mozikedvelők so­kasága. népszerűsége Bács-Kiskun megye filmszínházaiban 1981-ben 400 ezerrel, tavaly pedig már 600 ezerrel több nézőt számláltak, mint 1980-ban. Az adatok önmagukért beszélnek, ám tegyük hoz­zá. hogy a mozik egyre növekvő népszerűsége nem csupán megyei: országos jelenség. A filmszínházak látogatottságának folyamatos, nagyléptű javulása a filmgyártás és a filmforgal­mazás fejlődésére, korszerűsödésére utal. Vagy más okok is közrejátszanak? Bodor Jenövei, a Bács-Kiskun megyei Moziüzemi Vállalat igaz­gatójával beszélgetve megtudtuk, hogy elsősorban az egyre válasz­tékosabb, gazdagabb filmkínálat­nak köszönhető a növekvő nép­szerűség. Ma már szinte minden­ki megtalálhatja a kedvére való alkotásokat az újszerű, érdeklő­dési körökhöz igazodó, úgyneve­zett differenciált filmforgalmazás jóvoltából. Ezen kívül — pénzben mérve — mindmáig az egyik leg­olcsóbb szórakozási, illetve kul­turálódási lehetőséget kínálják a mozik, ami szintén nem utolsó szempont. A legaktívabb mozilá- togátók változatlanul a fiatalok, a diákok. Bács-Kiskun megyében a film­klubok száma huszonötről negy­venötre emelkedett az elmúlt esztendőben, s a jelek szerint to­vábbi gyarapodásuk várható. Kü­lönösen az általános iskolásoknak szervezett gyermekfilmklubok sikere szembetűnő, de a felnőt­tek igényeihez igazodó politikai filmklubok egyre népszerűb­bek. Mindegyik új kezdeményezés volt a megyében tavaly, ahogy az idegen nyelvek mozija (angol, orosz, német) is. A növekvő né­zőszám természetesen növelte a moziüzemi vállalat bevételét, s így kedvezőbb anyagi feltételek biztosítják a korszerűtlen film­színházak folyamatos felújítását, technikai felszereléseik gyarapí­tását. Hercegszántón például egy új, kétszáz férőhelyes mozi kez­di meg működését május elsején, s a megye további nyolc film­színházát korszerűsítik az idén. — Két nagyobb akció zajlott le a közelmúltban — mondta Bo­dor Jenő. — Az egyik a Filmna­pok falun, a másik pedig a KISZ- szel közösen szervezett Ifjúsági filmnapok. Mindkét rendezvény- sorozat célja az. .volt, .hogy minél többen megismerjék, megszeres­sék? a magyar filmeket; 'ezért a vetítéseket ankétokkal kapcsoltuk össze, amelyeken találkozhattak, beszélgethettek a nézők egy-egy film alkotóival, színészeivel. A jövő hónapban kezdődnek a Nemzeti filmnapok a Béke és barátság mozgalom jegyében. Ezen az akción elsősorban az NDK filmalkotásai szerepelnek az idén. Ugyancsak májusi prog­ramként, egy héten át vetítjük majd a kecskeméti Otthon Mozi­ban a Pannónia Filmstúdió kecs­keméti műtermében készült új rajzfilmeket, ősszel ez a filmszín­ház ad „otthont” a tévéfilmek be­mutatóinak is, ami szintén új kezdeményezés lesz ebben az év­ben. Terveink szerint, hetente egy-két alkalommal vetítünk majd tévéfilmeket, s a későbbiek­ben, a közönség igényeihez iga­zodva tűzzük műsorra e bemuta­tókat. A filmklubmozgalom további fejlődése, közművelődési szerepé­nek javítása érdekében, a klub­vezetők megyei találkozójára ke­rül sor júliusban Baján. Az egy­hetes találkozóra neves szakem­bereket és érdeklődő közönséget várnak. Megtudtuk továbbá, hogy ezen a nyáron már nem mozi­busz, hanem annak sokkal kor­szerűbb utódja, a kinomobil jár­ja a lakó- és üdülőkörzeteket, építőtáborokat. Egy olyan nagy­szerű technikával felszerelt „cso­dakocsiról" van szó, amely 30 négyzetméternél nagyobb képet produkál majd, és normál, illet­ve keskenyfilmek szábadtéri ve­títésére egyaránt alkalmas. — A jövőben is úgy állítjuk össze filmszínházaink műsorát, hogy kielégíthessük a legszéle­sebb igényeket — mondta az igaz­gató. — Hamarosan bemutatjuk a korábbi nagysikerű filmek foly­tatásait. Ismét műsorra tűzzük a xv. 'Magyar ■ ''játékfilm ■ szemlén bemutatott, legjohÖnHázáinlálkafiá- sokat, és hamarosan vetíteni fog­juk a Jókai-regén.vből készült Névtelen vár, valamint a Dobray György rendezte Vérszerződés cí­mű új magyar filmeket, hogy csak néhányat említsek. Érdekes, új alkotásokból, vál­tozatos filmkínálatból tehát nincs és nem is lesz hiány ebben az évben sem, ami minden bizony- nyai a mozik további, nagy ira­mú népszerűsödését eredményezi majd. Erre utalnak az idei, leg­frissebb statisztikai adatok is: az első negyedévben 250 ezerrel több látogatója volt a megye filmszín­házainak, mint az elmúlt .eszten­dő hasonló időszakában. Koloh Elek KÉREK EGY AUTOGRAMOT! Óriási siker volt. Ünnepelte a közönség a kecskeméti Ko­dály Zoltán ének-zenei iskola új -orgdnáját és Lehotka Gá­bort. Az orgonaművésszel a megyeszékhely főterén beszél­gettünk. — Ügy gondolom, sokáig emlékezni fog a legutóbbi hangversenyre... — Nemcsak a fellépés ma­rad emlékezetes, 'hanem az az út is, amit az orgonaépítés so­rán bejártam. Megértő embe­rek vannak a városban, s hogy máris szólhat az orgo­na, számomra külön öröm. Jó lenne itt a nagyközönséggel is megkedveltetni az orgonamu­zsikát. — Hogyan? — Az idősebbek és a fiata­lok egyaránt szeretik ezt a zenét. S az ország egyik leg­színvonalasabb orgonája Kecs>- keméten van. A lehetőség adott: van egy jó koncertte­rem. Boldogan jön a hallgató­ság. A vezetők és a szakma együttműködését se felejtsük el. Mi várható a jövőben? Nem sorolom fel, folyamatosan ki­bontakozik majd a kecskemé­tiek szemeláttára. — Egy hétig hanglemezt vettek fel az intézetben...-r 1965-ben készítettem el első lemezemet. Akkoriban nem volt lehetőség arra, hogy Cézár Franck zenedarabjait játsszarrL Egyszerűen azért, mert hiányzott az olyan hang­szer, amivel a szerző műveiből felvételt készítsünk. A kecs­keméti orgonát úgy építettük, hogy a francia és a német épí­tészeti elgondolásokat kombi­náltuk. — A kész mű — remek. Szé­pen szólnajc a sípok, és az akusztika is megfelelő. A hangversenyen úgy vettem észre, orgonaszeretö közönség is van itt. — Az embereknek szeret­nék örömet szerezni. Lelkesít, biztat, megerősít a hitemben, ha zúg a taps. — Mikor zúgott először? — Vácott, * az orgonaavatá­son. Ennek azonban már jó néhány esztendeje... A pá­lyám? Bejártam, megismertem a világot: Novoszibirszktől Lisszabonig. 1963 óta az Or­szágos Filharmónia szólistája, 1965-től a Zeneakadémia ta­nára vagyak. — Milyen érzésekkel uta­zik el? — Tiszteletbeli szülőváro­somnak tartom Kecskemétet. Az orgona által most újjászü- lettem. Nagy lelkesedéssel komponálok, az avatásra ír­tam is egy darabot, de nem tudtam kellőképpen felkészül­ni a bemutatására. — Hangszert épít, játszik, komponál. Teljes életét, kitölti az orgona és a zene ... — Ne felejtse ki a negyedi­ket: a tanítványok nevelé­sét... — Ha egyszer valaki azt mondaná: nincs többé orgona, nem játszhat tovább ... — Ez számomra elképzelhe­tetlen! Borzák Tibor HONISMERET - HELYTÖRTÉNET Orvosi tanácsok 1792-ből Rendkívül érdekes, a ma embere számára is sokatmondó tanácsokat tartalmaz az a Bács-Kiskun megyei Levéltár őri­zetében levő irat, amelyet Zay Sámuel kecskeméti városi or­vos 1792-ben „A Közönség egéssége fenn tartására való kö­zönségesebb Régulák; a mennyiben az a meg tartattatás vé­gett a Nemes Magistrátusra is kiterjed” címmel adott be a városi tanácshoz. Az irat a város akkori közegészségügyi sza­bályrendelet-tervezetének tekinthető —, a megerősítéséről nincs tudomásunk. A beadványban Zay Sámuel a nép közötti nyavalyák leg­főbb okait 7 pontban foglalta össze. O A betegségek megelőzésé­ben a levegő tisztaságát tartotta a legfontosabbnak. Sze­rinte a levegő „leginkább hév- ségével, hidegségével, nedvessé­gével és büdös voltával árt”. A hőség úgy enyhíthető, ha az épü­letek magasak és az utcai rész­re kerülnek, és eléjük hárs, akác, és eperfákat ültetnek, amelyek azontúl, hogy az utcán járó-ikelő embereknek árnyékot « adnak, idővel a tűz ellen is oltalmaznak. A fák mellett az ad legjobb vé­delmet a hőség ellen, „ha min­den házigazda a háza elejét víz­zel gyakran meg lotsoltattya”. A hideg ellen a jó épület, a jó ru­házat és a bőséges tüzelőanyag nyújt védelmet. A levegőt ned­vessé az állóvizek, mint például ”a Dellő és a Tzimbalmos tsárda körül való vizek” teszik, vala­mint az alacsony, mélyen a föld­be épített, nedves vályogból és kőiből készült házak. Védekezni ellene úgy lehet, hogy „az álló vizek tojásra vétetnek, vagy el töltetnek”, illetve megtiltják a mélyen fekvő lakóházak építését. Az építőmesterek ügyeljenek ar­ra, hogy a házak szabályos rend­ben. vályogból vagy kőből épül­jenek. De „árt a levegő ég az ő büdös voltával” is. Ezért meg kell tiltani a holttesteknek a nyá­ri melegben „közönséges nézés­re lett sokáig való kitételét”. A holttesteket „a temetés idejéig jó szellős bé-ikerített helyen” kell tartani, és meg kell tiltani a krip­tákba való temetést. A temető­ket nem lenne szabad a városhoz közel helyezni, hogy „az azokból kigőzölgő büdös levegő ég vala- melly ártalmat Városunkra ne hozzon”, de ha mégsincs messze a várostól, akkor eperfákkal kell kqrjjeyeil&i, .Sieitr áZ9k_„eioteíe- gö légnek' dögletes-,voltát;/-magok­ba mint egy bé szívják és meg javíttyák”. Az elhullott állatokat időben és messze a városon kívül kell elföldelnd. A kórházakat is „jó magos helyen, vagy éppen a vá­roson kívül” kell felépíteni. Azok akiknek a foglalkozása szennye­zi a levegőt, mint például a var­gák. a szappanfőzők és a mészá­rosok, a városon kívül űzzék a mesterségüket. De ha mindezeket meg is va­lósítják csak akkor érhető el, hogy tiszta legyen a levegő, ha 'a lakosok tisztán tartják a házai­kat; ha feltöltik az utcákat, hogy ne legyen rajta se sár. se pocso­lya; ha az állatok ürülékét a vá­rosból messzire kihordják, és ha a házaknál „árnyékszékek tsinál- tatnak”. O A betegségek második fő okát az ételek minőségében, il­letve a nélkülözésben látta az orvos. Úgy gondolta, hogy ahhoz, hogy a nép szükséget ne szen­vedjen. magtárakat kell építeni, ahol a jó termésű évek feleslegét tárolhatják, és ezzel elejét vehe­tik az éhínségnek. Meg kell til­tani a „rossz enni valók” árusí­tását, a beteg vagy döglött álla­tok húsának kimérését. Az ilyen esetek megakadályozása a piac­bíró kötelessége. A húson kívül ellenőriznie kell a gabonaféléket, a hüvelyeseket, a zöldségféléket és a gyümölcsöket is. Meg kell vizsgálnia, hogy nem romlottak, vagy nem éretlenek-e. vagy eset­leg más módon nem jelentenek-e veszélyt az emberekre. Külön felhívta a figyelmet a gomba­vizsgálat fontosságára. Kérte azt is, hogy a tanács tiltsa meg a réz- és ónedényekben való főzést, mert „az értzefcnek ezen nemei mérgesek lévén”, az embereket megfertőzhetik. O Az egészségtelen ital is sók nyavalyának lehet a forrása. Ahhoz, hogy a víz egész­séges legyen, gyakran kell tisz­títani a kutakat. A sörről azt mondta, hogy „benne hizlaló erő vagyon!’, ennél fogva különféle betegségekben . szenvedőknek és a terhes -asszonyoknak jó orvos­ság. De vigyázni kell arra, hogy „higatt legyen, részegítő füvek benne ne találtassanak, és az etzetességtöl men/t” legyen. A bor '„jól meg forrott legyen, és ... nem tsinált”. Figyelmeztet, hogy a „pályinkával, égett borral, ká­véval és theával való vissza élés is sok terhes nyavalyáknak szü­lő annya”. © Betegségeket okozhatnak az egészségtelen lakóházak is. Az alacsony, mélyen fekvő és nedves házak „rothasztó hideg­lelést” okozhatnak. A középüle­tekre, például templomokra, kór­házakra, iskolákra, ahol *.,sok nép szokott egybe gyülekezni”, nagy ablakokat és ajtókat kell tenni, és a helyiségeket az emberek tá­vozása után jól ki kell szellőz­tetni. Hasonlóképpen kell eljárni a börtönök esetében is. O Az indulatok is súlyos be­tegségek kiindulópontjai lehetnek. Káros a pestis és más ragályos betegségek elleni féle­lem, mert a betegséget az ilyen ember könyebben megkapja. Nem szabad a gyermekeket „bumbus- sal. sidóval. koldussal s más a félékkel” ijesztgetni, mert az könnyen nyavalya!örtést okozhat. Az ijesztgetés megragad a gyer­meke elméjében és ha egyedül maradnak „irtóztató dolgokat képzelnek”, amitől gyakran hol­tukig tartó betegséget kapnak. Pedig ezék okos neveléssel elke­rülhetők lennének, ezért a tudat­lan népet büntetés terhe mellett kellene az ijesztgetéstől tiltani. O A rossz szokások és a gon­datlanság is lehet a beteg­ség előidézője. Nem szabadna például a közterületeken szaba­don engedni a harapós kutyákat, amit ..nállunk a Mészárosok szok­tak tselekedni”. A kihágást el­követőket példásan meg kellene büntetni. A veszett kutyákat agyon kell verni vagy lőni. Be­tegségeket idézhetnek elő a ve­szekedések, a városban! lövöldö­zések, a sebesen hajtott kocsik és a városban szabadon enge­dett szarvasmarhák. Mindeze­ket kemény büntetések mellett örökre el kell tiltani. © Betegségeket okozhatnak a tudatlan és engedély nél­kül működd borbélyok (seborvo­sok), valamint a kuruzslók: „a házaló, bűbájos, pénzt tsaló férj- fi és Asszony orvosok”, mert tu­datlanságukkal és vakmerőségük­kel a könnyen gyógyítható be­tegségeket is súlyosakká tehetik, és avatatlan beavatkozásukkal sok embert meg is ölnek. A ku- ruzslást is büntetés terhe alatt kell eltiltani. Ezeknek az orvosi tanácsoknak némelyike ma már mosolyt vált ki, más része pedig magától ér­tetődőnek tűnik. De sok közülük, mint például a levegőszennyezés, az egészségvédelem, az egészség­telen lakásviszonyok kérdése, az •ipartelepítés, az élelmiszerek mi­nőségellenőrzése, az élvezeti cik­kek ügye, sőt a felelőtlenség és a gondatlanság elleni küzdelem !— majd 200 év óta mit sem ve­szített az időszerűségéből. * Kemény János Kiállítás a Néprajzi Múzeumban A magyar zsidóság mai életét ábrázoló — installáció­ként kegytár­gyakat is be­mutató — fo­tókiállítást nyi­tott meg a fő­városban, a Néprajzi Mú­zeumban Hajdú János, A hét főszerkesztő­je. Féner Ta­más fotómű­vész felvételeit augusztusig lát­hatják az ér­deklődők. A tárlat anyagá­ból a Corvina hamarosan ön­álló kötetet je­lentet meg. • Kegytárgyak a Magyar Zsidó Múzeumból. • A megnyitó. (Straszer András felvételei) Komoly zene a rádióban Igazi csemegéket ígérő, változa­tos műsorokat kínál a következő hónapokra a Magyar Rádió: a komoly, és a könnyűzene barátai egyaránt találnak ízlésüknek megfelelő programokat. „Fősze­repben az opera” címmel új so­rozat indul a közeljövőben: egy- egy kivételes tehetségű előadómű­vész közreműködésével teljes mű­vek hangzanak el. Az első adás főszereplője Jelena Obrazcova, a hazánkban is gyakran vendég­szereplő, világhírű szovjet opera­énekesnő lesz. Asconában évek óta rendszere­sen rendeznek hazai fesztivált. A rádió a múlt esztendőben hat adásnyi felvételt készített, amely sugárzásra vár. Ugyancsak több műsor ad képet a tavalyi Csaj- kovszki j-zongoraversenyről: nem­csak a helyezettek versenyprog­ramját ismerhetik meg a hallga­tók, hanem egyéb érdekes pro­dukciókat is. Hat koncertre invitálja az ér­deklődőket a rádiózenekar, amely műsorait úgy állította össze századunk zenéjéből, hogy a XX. századi műveket a korábbi idők rangos szerzőinek kompozíciói­val párosította. Ritkaságszámba menő progra­mot ígér a legszebb trió-leme­zeinkből című sorozat, amelyben Rubinstein, Szeryng és Fournier is'muzsikál. A tervek szerint 25 —30 héten át sugárzott összeállí­tás mutatja be Solomonnak, ko­runk egyik legkitűnőbb zongora- művészének felvételeit. Brahms születésének 150. év­fordulójáról — heti két adásban jelentkező — ciklussal emlékezik meg a rádió. A hazai és a kül­földi felvételekből összeállított program archív felvételeit a Kos­suth rádió, a hl—fi minőségűeket pedig a 3. műsor sugározza.- Húsz alkalommal csendül fel a Tájak zenéje című sorozat egy-egy adá­sa: nevezetes tájegységek, váro­sok, folyók vagy akár egy egész ország zenei látképét vázolva feL

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents