Petőfi Népe, 1983. április (38. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-03 / 79. szám

S e PETŐFI NGPE • 1983. április 3.

Hiszünk munkánk értelmében, jövőnkben

(Folytatás az 1. oldalról.)

üzemi, mind pedig a háztáji és kisegítő gazdaságok megértették és vállalták a rájuk háruló nagyobb feladatokat, volt erejük azok megvalósításához. A nehezedő körülmények ellenére sem vdtt erőt rajtuk a pesszimizmus, a letörtség hangulata. Inkább az —újait keresés, az ésszerű takarékosság, a gazdaságosabb megoldások alkalmazása, a pótlólagos bevételek megszerzése került előtérbe.

A termelési tanácskozások, zárszámadási közgyűlések tapasztalatait összegezve elmondhatjuk: helyzetünk dicsekvés nélküli, valós értékelése, a hi. bákkal való szembenézés, azok megszüntetése lehet a további fejlődés alapja. Különösen érvényes ez most, amikor a termelés magas szintjéről kell továbblépnünk. A régi módon, csak több munkával, ez már nem lehetséges. Új utakra, megoldásokra, a szorgalom és a tehetség együttes megbecsülésére, a kezdeményezés, az okos módszerek támogatására van szükség.

bban, hogy a meA

| gyében az élei mi- I szerellátás mennyi- ■ ségben és minőség- I ben, választékában * is kiegyensúlyozott, kiemelkedő szerepe van a nagy- és kisüzemi termelőik és az élelmiszeripari vállalatok együttműködésének. E gondolatok kapcsán azonban azt is el kell mondani — kár lenne tagadni —, hogy az élelmiszeripari vállalatok egy része legnagyobb erőfeszítései ellenére (túlmunkák, vasárnapi műszakok szervezése) nem tudta abban az ütemben és mennyiségben feldolgozni és értékesíteni a nyersanyagokat, ahogy azt a mezőgazdaság produkálta. A szerződéses fegyelem sem példás mindig.

Voltak és vannak is feszültségek a mezőgazdasági termelés és az'élelmisizeripari feldolgozás között. A feszültségeken sokat csökkentett, s néhányat meg is szüntetett az a tény, hölgy a korábbi elhatározások, fejlesztések gyümölcse beérett. Arról van szó, hogy a megyében több, iparági méretekben is jelentős élelmiszeripari egységet sikerült átadni a közelmúltban, a napokban .is az ünnep tiszteletére, illetve átadásukra sör wRérüi a közeljövőben.

Termelésbe lépett a mezőgazdasági üzemeik és a húsipar közös beruházásban kialakított Bácskai Húsipari Közös Vállalat, kétszeresre nőtt kapacitással termel Baján a Magyar Hűtőipari Vállalat, megkezdte üzemszerű termelését a Kecskeméti Takarmány Koncentrá- tum Gyár. A sütő- és édesipari vállalatok közül a kalocsai és a kecskeméti jelentős termékszerkezet-átalakítással, új termékekkel jelentkezett.

A regionális húsüzemek jól szolgáltaik a helyi húsellátást. A közelmúltban adták át az .Izsáki Állami Gazdaság sertésvágó- hídját, amely évente húszezer sertés vágására alkalmas. Ugyancsak jó hír, hogy az év végére megkezdheti működését a felújított és bővített Bácsbo- kodi Tejüzem és a Kalocsa-'környéki Agráripari Egyesülés Tejüzeme.

Kiskunfélegyházi központtal működik a Bács-Kiskun megyei ÁUatfar.galmi és Húsipari Vállalat, melynek tevékenysége a megye nagyobbik felét átfogja. A vállalat tennivalóit érdekeltségi területén, a hús és húskészítmények forgalmazásában jó színvonalon látja el. Ahhoz, hogy dolgozóinak jobb munka- körülményeket biztosíthasson, s a lakosságnak ízletesebb áruválasztékkal álljon rendelkezésére, jobb exportja legyen, szükségesnek tartjuk a vágóhíd rekonstrukcióját.

Az ünnepi gyűlés szónoka ezután a lakosság ellátásában elért eredményeket elemezte.

■■HHj ársadalmi és gazda- f"T"l,I sági adottságaik I függvényében az or- ■ szágok különböző ■ szinten képesek a lakásellátást megvalósítani. Egyes népék a lakásínség legelemibb problémáival küzdenek, mások szilárdabb háttérrel rendelkezve állandóan fokozzák erőfeszítéseiket a lakáshiány mielőbbi felszámolásáért, vagy a minőségi színvonal emeléséért.

'Hazánk a Lakásépítés számszerű arányait tekintve nemzetiközi összehasonlításban is kiállja a próbát, s jelentősen javult a lakások felszereltsége. A komfortos lakások aránya ma már meghaladja a lakásállomány 50 százalékát, s mintegy kétharmadában van vízvezeték és fürdőszoba.

.Bács-Kiiskunban .a második 15 éves lakásépítési terv keretében 65 ezer lakás felépítésével számolunk, amiből 1982 végéig, hét

munkatempónktól ’és módszerünktől. É6 aki irígyili egyik, vagy másik ország életszínvonalát, technikai fejlettségét, tisztaságát, vagy rendjét,’ annak nem árt megismernie a körülményeket, amelyekkel azt megteremtik. Ajánlatos erre figyelni, mielőtt a szabályzókban, a tőkés világot sújtó válságban, röviden: mielőtt másban, a magunk körein kívül keresnénk a magyarázatot. Kétségtelen, hogy ezek hatnak ránk, s a mi kedvünkért, előnyeinkre aligha , változnak meg. Következésképpen: csak imli Változtathatunk ,rajtuk azzal, hla a kihívásra kezdeményező magatartással, jobb, gondosabb munkáva'l, jól értékesíthető termékekkel válaszolunk..

'Nem könnyű ez a .válaszadás, hiszen ehhez nemcsak szellemben, hanem anyagiakban — műszaki fejlesztésben is;— meg kell újulnia termelőágazatainknak. Ennek pedig korlátki vannak, ezt jól tudjuk, de tudjuk azt is, hogy iparunk, mezőgazdaságunk a jelenlegi anyagi-műszaki ellátottság mellett is 'többré képes, ha mindütt jobban építenek az emberek ambícióira, tenhiakará- sára. Ha ennek szolgálatába állítják a differenciált ariyagi ösztönzést, s az egyéni ésia társadalmi érdekazonosságot a munkahelyeiken úgy teremtik meg, hogy az egyidejűleg az egész ország javát is szolgálja.

A követelmények, melyeket ,ma a továbbfejlődés szükségletei állítanak elénk, egybehangzóan az .emberi tény-^Q meg növekedett szerepét tanúsítják. Ez egyben legnagyobb erőforrásunk is.

A szocialista társadalom célja az, hogy ^z egyes ember, minden ember kibontakoztathassa 'képességeit, minél teljesebb, minél emberibb életet élhessen. A munka arra hivatott) hogy e kiteljesedés feltételei társadalmi szinten is megvalósulhassanak. Mindenki a maga munkahelyén — legyen vezető, vagy beosztott — együtt keressen választ airra, hogy a munkás, a szövetkezeti tag, az értelmiségi, tehát az egyén, az ember hogyan tehet többet és jobban, hogy tevékenysége egy magasabb értéket, képviselő anyagi, vagy szellemi termékben jelenhessen meg.

anapság bárhol is' esik szó társadalmi- I gazdasági haladásai ról, nem kerülhet- Ha|s™^_g jük el a reformok kérdését. A reform: változás. A változás: jobb illeszkedés a követelményekhez. A gazdasági struktúra átalakítását szolgáló1 intézkedésekről | szinte naponta értesülhetünk. Viszonylag kevesebb szó esik azonban arról, hogy bizonyos társadalmi, igazgatási intézmények reformja is szükségessé .vált. A párt ezeket is kezdeményezte, napirendre tűzte, s a XII. kongresszus határozatainak szellemében folyamatosan megoldja.

Vannak az életnek olyan területei is, melyek elmaradottsá-, ga nem politikai döntések hiányából fakad. Inkább azt mondhatjuk, hogy az adott határozatok, törvények végrehajtásuk során a mindennapi élet gyakorlatában nem telnek meg méltó szocialista tartalommal. Ezen változtatni szintén a Mi közös feladatunk.

Amikor április 4-ét ünnepeljük, s hazánk felszabadulására emlékezünk, meggyőződéssel hivatkozhatunk arra, amit a háború utáni talpraáílás és az új társadalom építésében a magyar nép már bizonyított. Er,re a'z ismert cselekvőképességre, tenni- akarásra, nemzeti összefogásra és egységre most is folyamatosan szükségünk van.

■Ezután sem; áll előttünk kilta- posott út. A változó világ napról napra új kérdésekéit vet fel, új problémákét teremjt. Hogy e kérdésekre megfelelő választ tudjunk adni, hogy a feladatokat — bármilyen űjszerűek is —' eredményesen tudjuk megoldani, félül kell vizsgálnunk bsr.ög- ződöitt, reflexszerű, döntéseinket. Ügy is fogalmjazKatúnk, hogy

év alatt 33 ezer otthont vehettek birtokba az űj lakók. Nyilvánvalóvá vált azonban: a lakás- kérdést a szociális jellegű társadalmi juttatások részeként nem lehet megoldani. Ehhez annyi bérlakást kellene építeni, ami hosszabb távon is meghaladja a népgazdaság anyagi erőit.

Központi Bizottságunk széles körű társadalmi vita után hatá-, rozott úgy, hogy lakáspolitikánkat átfogóan meg kell reformálni. Minden lakásépítőt megillet a szociálpolitikai támogatás, s hogy mást| ne említsek: a lakás- építési hitelek összege a család- nagyság függvényében jelentősen enyelkedett. Az előzetes számítások szerint az állami és munkáltatói támogatások, hitelek, szociálpolitikai kedvezmények összege az új feltételeknek megfelelően éves szinten töhb mint félmilliárd forinttal növekszik a megyében.

A sajáterő nagyobb bevonásának programja a politikai, állami és gazdálkodó szervezetekkel szemben egyaránt magasabb követelményeket támaszt. A hagyományos családi házak — a lakástermelés fele — kisiparosok bevonásával, családi munkával, munkahelyi és baráti segítséggel, sok leleménnyel és takarékossággal épülnek. Eddig szokatlan és újszerű intézkedéseket kellett, és a jövőben is kell még tenni azért, hogy a lakásépítés ne csak az OTP és az építtető közötti hitelügyletben merüljön ki. Minden lehetséges és törvényes eszközzel támogatni kell az otthonteremtőket. A megyei tanács telek kialakítására. adott esetben a telekárak mérséklésére külön pénzügyi alapot hozott létre.

A szervezett gyártó és kivitelező építőipar felkészültségét illetően is a fejlődés kedvező adottságaival találkozunk. A tömeges lakásépítés szolgálatában álló termelőbázisok mind elvileg, mind gyakorlatilag alkalmasak a magasabb minőségi igények kielégítésére, alacsonyabb szintszámú lakóépületek és kertes, zöldövezeti épület- együttesek építésére is.

jövőnket formáló /V M egyéb fejlesztési munkákat nem le- * JÉ becsülve, még az ál- .y talános iskolai oktatás feltételeinek javítására tett közös, erőfeszítések eredményét éméléin ki. ’ Örömmel mondhatom, hogy a megyében társadalmi programmá emelkedett tan- teramépítési tervet az elmúlt két éviben sikerült túlteljesíteni. A terv 1981—85 között 320 új általános iskolai tanteremmel számolt, amiből eddig két év alatt 216-ot építettek fel községeink és városaink. Minden jel

ama mutat, hogy az 1985 86-os oktatási év kezdetére a tervezettel szemhen csaknem 400 új tantermet tölthet meg élettel a gyermekzsivaj. Legalább , ennyire szükség is van, mert .a banyai beköltözés üteme a vártnál nagyobb.

Bárhol járva az országban, a megyében, megszokott képpel tárul elénk a szép kirakat, a gazdag áruválaszték. Még az idősebb korosztályok képviselői közül is kevesen emlékeznek visz- sza arra, hogy milyen is volt a kereskedelem a régi Magyarországon.

Nemcsak a vásárlási körülmények változtak, jelentősen átalakult a fogyasztás szerkezete is. 1960-bian például még az ösz- szes fogyasztásból 40 százalékot iaz élelmiszeripar tett ki, ma ez az arány 29—30 százalék. Nőtt viszont az élvezeti cikkek fogyasztása: jóval több kávét, cigarettát és — sajnos lényegesen, az egészségesnél több — alkoholt fogyaszt az1 ország, mint néhány évtizeddel ezelőtt. Az egy főre jutó évi húsfogyasztásunk 74 kilogramm, több mint kétszerese az 1938. évi fcigyasztek. Ebben szerepet játszik a nagyobb szőlőtermés, a háztáji zöldségtermesztés, a baromfitar- tás és a felvásárlás gerincét képező sertéseladás. Érdemes megjegyezni: a felvásárolt sertés mintegy kétharmada a kistermelőktől származott.

Jelentős volt a takarékbetét képződése, amely egy év alatt megközelítette az egymilliárd forintot, így a megyében ’10 milliárd forintot tartanak takarékbetétben. Ez 17 700 forintnak felel meg egy személyre számítva.

Gazdagok vagyunk-e, vagy szegények? — tehetnénk fel a kérdést, de erre nincs egymondatos válasz. Ha mégis így kellene válaszolni, akkor az lenne, hogy gazdaságunkat (gazdagságunkat) szegényesen működtetjük. Másképpen úgy is mondhatnám, hogy jobban élünk, de rosszabbul bánunk javainkkal, mint ahogyan azt a rendelkezésre álló anyagi és szellemi erőforrásaink alapján tehetnénk.

A kedvezőbb, könnyebb megoldások elérésére való törekvés természetes jelenség mind a

gazdálkodás, az irányítás minden szintjén fel kell készülni a külső feltételek számunkra sem kedvező változásaira, a belső feltételek ehhez igazodó szigorodására. Hangsúlyozta a testület, hogy a külgazdasági körül- .mények romlása miatti gondok elhárításában a központi intézkedések mellett mind nagyobb szerepe vám a Helyi, vállalati, munkahelyi közvetlen intézkedéseknek, (valamint a gondos családi költségvetésnek.

Az életszínvonal megőrzésének, az életkörülmények javításának feltételeit csak jobb, eredményesebb gazdálkodással, közös összefogással teremthetjük meg azáltal, hogy ki-ki a maga munkaterületén személy szerint is többet tesz a közösségért és saját életszínvonaláért.

Munkánk eredményessége nyilvánvalóan sok . mindentől függ. A piac értékítéletétől, a rendelkezésre álló eszközöktől éppúgy, mint a szakmai felkészültségtől, vagy a nemzetközi piac elzárkózásától, de semmitől sem függ’ annyira, mint magunktól, országunk teljesítményétől,

tásnak. Csökkent az önellátás szerepe, nőtt a vásárolt* élelmiszer aránya.

A nők tömeges munkábaállá- sával elengedhetetlenné vált a háztartások gépesítése. Ma már természetesnek tűnik, hogy szinte valamennyi háztartásban van hűtőszekrény, porszívó, mosógép, televízió, és minden tizedik imhgyar állampolgár, illetve harmadik család gépkocsitulajdo- nos.

Kevés olyan kérdés van gaz* dasági és társadalmi életünkben, amire az emberek akkora figyelmet fordítanának, mint az életszínvonal alakulására. A lakosság többnyire az életszínvonalból következtet gazdasági és társadalmi céljaink, terveink realitására, megvalósulására. Elsősorban saját helyzetén értékeli a megtett utat, a fejlődést. Sokan hajlamosak arra, hogy az. életszínvonal alakulására. A la- szerzett anyagi javak alapján értékeljék. Napjainkban — a nehezedő gazdasági körülmények között — jobban ki kell használnunk, meg kell becsülnünk azokat a lehetőségeket, amelyek az életkörülmények, a közérzet javítását szolgálhatják, beleértve az egészségügyi ellátást, a kulturális szolgáltatást és sok más területet. A tanácsoknak, az arra hivatott intézményeknek elsőrendű feladata minderről gondoskodni.

Az 1982. évi lakossági bevételek megyénkben 9 százalékkal haladták meg az 1981. évi't. Ez a .növekedés a népgazdasági előirányzatnál dinamikusabb volt. A bevételek mintegy kétharmadat a munkából származó bér- jövedelem képezi, de jelentős az egyéb, így a szociális juttatás is.

A megyénk jövedelmi helyzetét meghatározó mezőgazdasági termelés — a melléküzemági tevékenység, valamint az állat- tenyésztés bővülésével — növekvő tendenciájú. A termékértékesítésből származó bevétetek 10 százalékot meghaladóan nőtközösségek, mind az egyének részéről. Nem az iránnyal, hanem a mértékkel van baj. S főleg azzal, hogy nemcsak a társadalom egy-egy csoportja, de a felelős irányító, szervező is elnézi a munkarend és a fegyelem hiányát, a szabadosságot, vagy a nemtörődöm, mának élő gon-j dolkodást. Aki nem igényes saját munkájával, önmagával szemben, hogyan igényel több és jobb ellenszolgáltatást a társadalomtól, embertársaitól?

em ünneprontásnak

■ I szántam ezt, haneVn ■ őszinte szónak. Afr- 8 hoz, hogy szót ért- ‘ sünk, hogy a világ- i}an végbement változásokat, s azok gazdaságunkra, népünkre, életszínvonalunkra gyakorolt hatását megérthessük, hogy cselekvésre mozgósíthassunk, s az illúziókat kiiktassuk, őszinte, érvelő, meggyőző szóra van szükség.

Mindnyájan tudjuk, hogy a gazdasági növekedés, az előállított javak mennyiségét, értékét kifejező nemzeti jövedelem és életszínvonal-emelkedés Szerényebb, mint a hetvenes években volt Hazánkban. A párt —f elsősorban a külső körülrpények rosszabbodása miatt — csak lassú gazdasági növekedést,’ 6 az életszínvonalban a szinten/tar- tást, az életkörülmények bizonyos javulását fogalmazhatta meg legutóbbi kongresszusán, bízva, hogy a nagyobb követelményeknek az ország Megfelel.

Bács-Kiskun megyében áz elmúlt év decemberében) pártbizottsági ülésen tekintettük át az 1980-as pártértekezlet 'óta végzett munkát. E testűiét felelősséggel állapította meg, hogy a tervek időarányosan teljesültek, a lakosság életszínvonalát a nehezedő körülmények (ellenére is sikerült megőrizni, néhány területen javítani.

Pártbizottságunk ugyanakkor azt is megállapítottá, hogy a

(Pásztor Zoltán felvételei)

sokkal következetesebben kell elismernünk és támogatnunk minden olyan régi és új értéket, mely a társadalmi célokkal összhangban áll. Nagyobb rangot és becsületet kell adnunk minden, társadalmilag hasznos cselekvésnek, vállalva az átmeneti meg nem értést, vállalva a folyamatos érvelést, politikai párbeszédet.

Úgy gondolom, akkor ünnepiünk méltó módon, ha a gondok visszaszorításához a nehézségek legyőzéséhez múltunkból, haladó hagyományainkból, saját munkánk jegyeit magán viselő jelenünk értékeiből merítünk erőt, bizakodást. Van alapunk a bizakodásra!

A szónok ezután a nagy múltú és 200 éve városi rangot viselő Kiskunfélegyháza hagyományaira, jelenére, az elmúlt évtizedekben elért sikerére utalt, melyre — mint mond ót ta — minden lakosa büszke lehet. Az egykori parasztváros, az őt körülvevő hatalmas tanyavilág, a földmunkás-kubikos zsellérek, a

19-es harcosok, forradalmárok hagyatéka mellett Petőfi Sándor, Móra Ferenc, Darvas József és a festő Holló László szellemi-művészi örökségét egy modern, iparosodott város hivatott és képes is őrizni.

■■■■■■■ szocializmus építé- A !■ s^ne'*í feltételei Ma1 £\ 'Wí gyarországon is rend- b 3 kívül sokat változmtf tak. Időnként' válitoztlaik politikai ''.időszakaink is. E — történelmi léptékkel. mérve,—. rövid időszakot saját történelmünkben is több korszakra szoktuk osztani. Voltak olyan évek, évtizedek, melyek könnyű és gyors haladást hoztak, vagy ígértek, s nem hiányzott a csaknem nemzeti katasztrófához . vezető tévedések szakasza sem.

Ahhoz, hogy a bizalomra, bizakodásra hivatkozhattam, az adott okot és lehetőséget, ami a párt politikájának is sarkköve és alapja: egy olyan nemzeti program megvalósításán dolgozunk, mely magá mögött tudhatja társadalmunk különböző rétegeit), a dolgozó tömegeket.

A belpolitikai szilárdság megőrzése, a társadalmi egység fejlődése mellett, a mai ünnepen sem feledkezhetünk meg arról, hogy a békés építőimunkához külső feltételek is szükségesek. A béke megőrzése, a biztonság, a leszerelés kérdései a mi népünk számára, is igazi sorskérdések,

Hazánk külpolitikájában és a nemzetközi párt- és állami kapcsolatokban kifejezésre jut valamennyiünk őszinte óhaja. A népek közötti megértés, a, bizalom fokozása, a kölcsönös előnyökön alapuló sokoldalú gazdasági és kulturális kapcsolatok fejlesztése, tárgyalások és ismét tárgyalások segíthetik hozzá a világot ahhoz, hqgy elkerülhessen egy minden eddiginél esztelenebb és romlóbb háborút, hogy fennmaradjon a béke.

Az ország felszabadulásának évfordulóján, 38 év eredményeit megbecsülve Hiszünk abban, hogy a jelenlegi helyzetben is Van mód a héke meg őrzésére. A Szovjetunióval szövetségeseinkkel, az antiimperialista erőikkel együttműködve, megvédhetjük magunkat a hidegháborús politikára, a gazdasági nyomásra épülő imperialista támadásokkal szemben.

Beszédét e szavakkal zárta az ünnepi' gyűlés szónoka:

Hiszünk munkánk értelmében, jövőnkben, melyet valamennyiünk, családunk, aiz elkövetkező nemzedékek számára is építünk. S ezért akikor teszünk legtöbbet, ha mindenki a maga helyén legjobb tudása szerint helytáll, és ellátja feladatát

Éhhez kívánok önöknek, családtagjaiknak jó erőit és egészséget, munkahelyi kollektívájuknak, a gyárak, a szövetkezetek, az intézmények dolgozóinak eredményes és sikerekben' gazdáig munkás napokat, szép,' ígéretes üniiepet!