Petőfi Népe, 1983. április (38. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-24 / 96. szám
m II VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVIII. évi 96 szám Ára: 1,40 Ft 1983. április 24. vasárnap Választások f Ausztriában Vasárnap parlamenti választásokat tartanak Ausztriában. A fővárosban — Bécsben — pedig egyúttal újjáválasztják a helyi parlamentet, a Landtagot, illetve a kerületi elöljáróságokat. Legutóbb, 1979-ben az Osztrák Szocialista Párt a leadott érvényes szavazatok 51 százalékát megszerezve, 95 mandátummal abszolút parlamenti többséghez jutott. Az osztrák törvényhozásban jelenleg további két párt, az Osztrák Néppárt és az Osztrák Szabadság Párt rendelkezik képviselettel, 77, illetve 11 mandátum erejéig. A hét végére kitapinthatókká váltak a választásokkal kapcsolatos legfőbb tendenciák is. Kreisky kancellár és pártja 13 éve tartó abszolút vezető pozíciója megőrzésének reményével zárhatta hadjáratát. A Néppárt minden korábbinál határozottabb és keményebb hangvételű kampányt folytatott, mégis az utolsó napokban tudomásul kellett vennie, hogy ezúttal sincs sok esélye a kormányhatalom — akár részbeni — megszerzésére. (MTI) ✓ Vajdasági vendégjáték Confortes- hazánkban Kecskeméten bemutatott Maratonját hívta meg egyetlen külföldi „vendégszereplőként” a Vajdasági Színházi Fesztivál rendezősége. A többnapos, színvonalasnak ígérkező zombori rendezvényre szerda reggel utazik el Komáromi Attila igazgató vezetésével a kecskeméti küldöttség. Nemcsak Baja testvérvárosában, hanem Szabadkán is előadják a francia író szakmai körökben igen jól fogadott színdarabját, amelynek főbb szerepeit Kiss Jenő, Szélyes Imre és Lamanda László alakítja. Az előadást Tömöry Péter rendezte. A MAGYAR NYELV HETE BÁCS-KISKUNBAN Rendhagyó óra, előadás, vetélkedő Az idei — sorrendben 17. — magyar nyelv hetének központi gondolata nyelvünk a tudomány, a termelés, a közélet szolgálatában. A TIT Bács-Kiskun megyei szervezetének,, illetékese^ úgy tájékoztatott, hogy a jövő héten majdnem háromszáz előadást tartanak e témakörből művelődési házakban. iskolákban, intézményeknél és vállalatoknál. A legrangosabb eseményt a TIT kecskeméti járási és szabadszállási nagyközségi szervezete rendezi április 28-án, délután két órakor a Lenin Tsz központi irodájának tanácstermében. Dr. Orosz László, a Katona József Társaság elnöke a Bánk bán drámai nyelvéről értekezik, majd a mai magyar dráma nyelvezetét Hubay Miklós, a Magyar írók Szövetségének elnöke vizsgálja — a helyi Lant irodalmi színpad közreműködésével. A megyében másutt is tucatszámra tartanak előadásokat — a magyartanárok, könyvtárosok rendhagyó és nyílt órákon beszélnek a nyelvről. Bognár András, a Kun miatyánk országos hírű kutatója Bugacon, Kiskunfélegyházán, Kecskeméten áll katedrára. Kovács István, a megyei pártbizottság munkatársa, magyartanár Kecskemét általános iskoláiban, Kozmács István, a TIT szaktitkára Lakiteleken, Tiszakécskén, , Szekér Endre, a Forrás főszerkesztő-helyettese Bugacon, Kiskunfélegyházán tart nyelvi té- *májú órát. Kovács Géza, a kecskeméti 623-as Ipari Szakmunkás, képző Intézet magyartanára Szabadszállásra utazik, ahol a község vezetőivel a beszéd, az íráskészség es* a közéletiság összefüggéseiről cserél véleményt. A magyar nyelv hetének megyei eseményei közül a játékos vetélkedők sem hiányoznak: a legtöbb iskolában így próbálják elmélyíteni a diákok tudását, igyekeznek megszerettetni még jobban a nyelvet. B. J. I A jánoshalmi kórus. (Somos László felvétele) A magyar kórusmozgalom ügyét felkaroló szövetkezetek Kecskemétre hívták a Duna—Tisza közi és a tiszántúli szövetkezeti kórusokat. Sóti Éva. a megyei tanács művelődési osztályának helyettes vezetője nyitotta meg szombaton délelőtt az Erdei Ferenc Művelődési Központban a IX. Országos Szövetkezeti Dalostalálkozót, amelyre 22 énekkar jelentkezett. Sajnos, a közönség nem tüntette ki érdeklődésével a jelentős kulturális rendezvényt, pedig már az első nap délelőttjén több kitűnően felkészült énekkar szerepelt. A fönnállásuk hatvanötödik évfordulóját május 7-én ünneplő Jánoshalmi Szövetkezeti Tanács Kórusa Gerhát László karnagy irányításával készült a vendégszereplésre. Tudták, hogy ők lépnek először pódiumra, sok függ attól, hogy milyen hangulatot teremtenek. A nyugdíjasokból, volt tsz-tagokból, adminisztrátorokból, diákokból álló har- mincegynehány tagú kórus már első számával, a Ősik megyei dalcsokorral, megnyerte — ahogyan mondani szokás — a kicsiny, de lelkes közönség tetszését. Ókét a Kiskunhalasi Szövetkezeti Bizottság Erkel Ferenc vegyeskara követte dr. Bokor László vezényletével. Nagy várakozás előzte meg a Kecskeméti Óvónőképző Intézet és a Kecskeméti UNIVER ÁFÉSZ kórusának műsorát. Párdányi Judit irányításával élményesen énekeltek. Sikerrel szerepelt a Kecskeméti Ipari Szövetkezetek Kodály Vegyeskara, Zsiga László vezényletével. A IX. Országos Szövetkezeti Dalostalálkozó vasárnap délelőtt folytatódik, a zenekedvelők szíves figyelmébe ajánljuk. H. N. m • Szilvia i Melinda i Hajnalka tSándor • Erika SZÖVETKEZETI DALOSTALÁLKOZÓ Csik megyei népdalcsokorral kezdtek O zilvia, Melinda, Hajnalka, g| Sándor é^ Erika — Kiskunfélegyháza öt nevezetes polgára — ma háromhónapos. A Szendrei utcai otthonuk gyermekszobájában születési rendjüknek megfelelően sorakoznak a kiságyak, a szendergő, avagy az étket követeld babákkal. Ígéretünkhöz híven beszámolunk a „nagy utazás”, a hazatérés eseményeiről, melyet Tóth Sándor örökített meg. Hajnalka, a legsúlyosabb egyéniség, 3 kiló 50 dekával hagyta el a kórházat, őt’követi Melinda 3,5 és az elsőszülött Szilvia 3,2 kilogrammal. Sa- nyika és Erika szinte azonos súlycsoportban, a 2,8 kilogrammot elérve hagyta el az OTKI nőgyógyászati klinikáját. Dr. Gáti István professzor és dr. Dobos Anna a koraszülött osztály vezetőjének véleménye szerint az öt kisgyermek megfelelően fejlett, egészséges, de a továbbiakban is figyelemmel kísérik testi, szellemi fejlődésüket. Az első, otthon töltött napok tapasztalatai: a babák jó étvágyúak, sokat alszanak. Napközben Hazaérkeztünk! I Bens« Józséfné és Jankovszki Ferencné, a kórház gondozónői segítenek a gyermekek ellátásában. Az anyatejet naponta Kecskemétről (2,5 liter) és a télegyházi kórházból (600 gramm) hozzák, de kiegészítésül más táplálékot is kaphatnak a gyerekek. Természetesen tokozott orvosi ellenőrzés alatt állnak, s ha szükség volna gyors segítségre, már beszerelték (díjmentesen) a félegyházi postások a telefont is. A Tarjányi család különleges, a szokásostól igencsak eltérő életrendje most kezd kialakulni. Elmondhatjuk, hogy sok segítséget kaptak, de még így sem egyszerű a család „igazgatása”. Reméljük, hogy sikerrel oldják meg az ötszörös feladatot... N. M. Biztonságosabb kukoricatermesztés * j . Újabb gazdaságok csatlakoztak a BKR „tíztonnás” mozgalmához A Bajai Kukoricatermesztési Rendszer 1981-ben kezdeményezte az intenzív kukoricatermesztés technológiájának elterjesztését. A cél az volt, hogy hektáronként legalább tíz tonna termést érjenek el. A termelési rendszer ily módon is hozzá kíván járulni a népgazdaság gabonaprogramjának sikeres megvalósításához. Igyekeznek kiaknázni a hibridek termőképességét. A programot elsősorban biológiai oldalról dolgozták ki a szakemberek, nem műszaki szempontból, mint ahogy más termelési rendszerek tették. Pótlólagos befektetésekkel magasszintű. biztonságos kukoricatermesztést akar megvalósítani a BKR. Ezeket a törekvéseket a legutóbbi két esztendő eredményei igazolták. A technológiához tartozik a kukoricahibridek gondos kiválasztása, a tőszám megállapítása, a vetés pontosságának minden korábbi módszerhez képest következetesebb betartása, a gyommentes terület. A tápanyaggazdálkodásban történt a legnagyobb változtatás. Az egységnyi területre kijuttatott vegyszerek mennyisége növekedett, az arányok megváltoztak és a kijuttatás módszerét és időszakát is módosították. A tápanyag felhasználásának növelése ellenére nem emelkedett az egységnyi termékre jutó hatóanyag-felhasználás. Az adott — elsődlegesen szocialista országokban gyártott — gépparkkal kell a tervet megvalósítani az országos átlagnál gyengébb talajadottságok között. Az első esztendőben 490 hektár nagyüzemi kísérleti termesztés után az elmúlt évben 23 partner- gazdaság csaknem négyezer hektáron alkalmazta az intenzív technológiát. A terméseredmények és a termelési költségek alakulása • A hartai Erdei Ferenc Termelőszövetkezetben kétszeresére növelték a teljesítményt, hat helyett tizenkét sort vetnek egyszerre. meggyőző volt, bizonyította az elgondolás helyességét. A BKR-hez tartozó gazdaságokban tavaly 61 ezer hektár kukoricavetésen 7,32 tonna átlagtermést értek el. Az intenzív módszer 33 százalékkal magasabb terméseredményt és nagyobb jövedelmezőséget hozott. A program sikerét jelzi, hogy az idén csaknem 30 gazdaság 7400 hektáron alkalmazza az új technológiát. A nagyobb arányú növekedésnek gátja a költségek emelkedése. A pótlólagos anyagfelhasználás anyagilag ezt az esztendőt terheli, ezért a partnergazdaságok jelentős része — annak ellenére, hogy a befektetés megtérül — nem tudja vállalni. Az elmúlt évben az új termelési módszert alkalmazó üzemek közül tizenkettő 10 tonnán felüli termést ért el hektáronként. Ennek arányában a jövedelmezőség is 100—200 százalékkal emelkedett. A kukoricavetés a napokban megkezdődött. Sajnos, akadnak gondok. A hartai Erdei Ferenc Termelőszövetkezetben például arról panaszkodtak, hogy a vetés előkészítéséhez szükséges gyom- irtószert nem kapták meg, e2ért az intenzív termelés technológiáját nem tudják teljes egészében betartani. Hasonló panaszt hallottunk más gazdaságokból is. A BKR szakembereitől kapott felvilágosítás szerint az idén késett a műtrágya és a növényvédő szer kiszállítása a gyárakból. Többször sürgették az ipart. Számos gazdaság közvetlenül a gyártól szállítja a vegyszert, csak hogy minél előbb hozzájusson. Ez sok bosz- szúságot és többletköltséget jelent. K. S. *"rTTT“T Ifjúkori emlék: egy éjszakai utazás során „szentjánosbogarak” vonatablakból nézve, a végtelen-sík vidéken. Kicsi tanyák látható életjelei a téli csendben, S az eltűnődésem: hogyan lehet így élni távol, az istenhátamögötti elszakadásban? Miként tudnak boldogulni a se út — se vonat — se orvos —"se posta — se iskola — se ártézi kút — se volt világában? Aztán a másfajta, ám ugyancsak elgondolkoztató élmény: a dömperek és traktorok zajában remegve-félve, egykorvolt kevéske fényüket is elvesztve, meghúzódnak a tanyák, a nagy tereket áthidaló villamos távvezetékek alatt. A sokat látott öreg falak között egyre csak fogyatkoznak az emberek. És leginkább csak az idősek. S lám, mit hoz a meg-r/teg- újuló idő? Egyre többen kezdik belátni, hogy az egykor társadalmi-gazdasági létszükségletből létrejött tanyák meg- marása nem a visszahúzó erőket szolgálja. Hogy meglétük igenis összeegyeztethető a folyamatos fejlődéssel, a civilizációs-kulturális átalakulással. A tanya 'életre való — írta tanulmánya címéül jó évtizeddel ezelőtt egy jóérzékü író országos hetilapunkban. A jelek szerint neki volt, neki lett igaza. És az ezzel, kapcsolatos hivatalos állásfoglalásoknak, párthatározatoknak. Ha ma utazom buszon, gépkocsin vagy vonaton, tágas síkságokon, elsősorban Bács- Kiskun, Csongrád, és Békés megye gyönyörű tájain, nemcsak Petőfi csodálatos verse jut eszembe ismételten, de elém 'villannak a régi emlékek is, az árván gubbasztó tanyákról. És közben mit látok! Szépülnek és épülnek mindenfelé egy \ régi településforma új egyedei. Magányosan és csoportosan, bokrokban, az utak mellett é.s azoktól távol, egyaránt az élet jeleit mutatják. Ehhez persze kellettek az új és megjavított utak, a villany- vezetékek, a mozgóboltok és iskolabuszok éppen úgy, mint a saját gépkocsik és a rendszeres buszjáratok. És annyi minden még. A lényeg az, hogy a tanyák. népe fejlődő társadalmunk hasznosan integrált része. Tanyán élni ma a legtöbb esetben nem jelent kimondottan hátrányt. Vagy ha olykor még igen, akkor legalább any- nyit nyom úgymond a mérleg serpenyőjében az előny is. A szabad, zavartalan gazdálkodási lehetőségek, a friss levegő, a zajnélküliség, a nyugalom. A régihez képest életmódban, művelődési, szórakozási lehetőségben is jócskán van változás. Nagyobb a mozgási és a választási lehetőség. Aki nem hiszi, menjen el Orgo- vány határába, a kargalai iskola környékére vagy mondjuk a tiszakécskei és a lajosmizsei tanyavilágba, hogy saját szemével győződjön meg állításom igazáról. Természetesen nem szabad a tanyák feletti kitárult égboltot egyértelműen rózsásra festeni. Van elég baj, gond, tennivaló még. Ám egy bizonyos: ahol az egyes emberek igényével összhangban, sikeresen javítják a feltételeket, a jó lehetőségeket, ott az eredmény nem marad el. Ott a tanyai ember nem érzi hátrányosnak az életét. Varga Mihály SIKERES ELSŐ NEGYEDÉV UTÁN Kedvező exportkilátások A Habselyem és Kötöttárugyár kiskunfélegyházi 5. számú gyára nem tartozik a nagyüzemek közé, termékeivel viszont évek óta egyre több tőkés valutát szerez a népgazdaságnak. Farkas Jenőné, a gyár igazgatónője a napokban elmondta, hogy kollektívájuknak az idén a múlt évinél is magasabb tervet kellett teljesíteni, december végéig 94 millió forint értékű terméknek kell elhagyni a szalagokat, s ezekből 4 millió forint értékű kerül szocialista, míg 63,7 millió forint értékű tőkés államokba. A múlt évben 1 millió 519 ezer dollár volt a bevételük, az idén el kell érniök az 1 millió 633 ezer dollárt. — Sikerült a tavalyinál is több dollárt szerezni? — kérdeztük az igazgatónőtől. — Minden jel arra mutat, hogy igen — hangzott a válasz. — Jelenleg ugyanis már 1 millió 424 ezer dolláros szerződések vannak a birtokunkban, s ha a most folyó tárgyalásaink sikerre vezetnek az eredeti .exporttervün(Folytatás a 2." oldalon.) ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ • Sallai Ferencné blokkvezető (jobbról) és Hürkecz Sándorné varrónő elégedetten állapítják meg: kitűnő minőségű a tőkés exportra kerülő tréningruha. H I fl ilU 11 v íO Ilii Esj|sg§ Rwgf f ■ ■ jgg& g ■ ■ ■ ■
