Petőfi Népe, 1983. április (38. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-19 / 91. szám
1983. április 19. • PETŐFI NÉPE • 5 Nevelőtestületi értekezletek A PÉNZHIÁNY NEM AKADÁLY Az áprilisi nevelőtestületi értekezleteken a család és óvoda, illetve a család és az iskola kapcsolata szerepel napirenden. A cél az, hogy a testületek elemezzék és értékeljék a szülőkkel kialakított kapcsolatukat, és rátaláljanak azokra a pontokra, melyek a kapcsolat továbbfejlesztésében jelentenek segítséget. A család és az iskola kapcsolatáról őszinte véleményt kértünk szülőktől, pedagógusoktól — és a gyermekektől. Most összefoglalva közreadjuk ezeket azzal, hogy az érintettek körében talán újabb gondolatokat ébresztünk a megfontolt cselekvésre. Több találkozást! A szülők kevésnek tartják az iskola hatását a világnézet kialakításában, megszilárdításában. Elismerik, hogy a pedagógusok energiája — az egyre növekvő követelmények eredményeként — a tananyag átadására Szűkül, nem marad idejük, hogy a diákjaikkal személyes kontaktust teremtsenek. Szeretnének sűrűbben otthonukban találkozni a pedagógusokkal, és várják, hogy a mostaninál tartalmasabbak legyenek a család- látogatások. Van, aki jónak tartja a szülő és pedagógus kapcsolatát, de hozzáfűzi kérdését: „talán azért mert az én gyermekeimmel nincs különösebb probléma?!" Mások szerint a tanárokat nem képezik ki eléggé a kapcsolattartásra, ugyanakkor egyes családok bezár- kózottságra való hajlandósága — különösen a lakótelepeken — hátráltatja a jobb együttműködést. A szülők köréből végül az egyik apuka — jellemző — véleményét idézem. „ön azt mondja, hogy név nélkül kéri tőlem az interjút. Bizonyára On is arra gondol, ha netalán rosszat mondok az iskoláról, esetleg a gyermekem bajba kerül. Látja ez nem jó dolog. El is vette a kedvemet a beszélgetés, tői.. Plusz, de megéri A pedagógusok jó része azt vallja, hogy a család és az iskola kapcsolata több mindenen múlik. Függ a tanár, a szülő személyiségétől, nemkülönben pedig a diák munkájától, magatartásától. Erezni kell, hogy melyek azok a gondok, amelyék megoldásához együtt kell megtenni a szükséges lépéseket. A pedagógusoknak — mondják ők —, a jó kapcsolat kialakításáért sok plusz munkát kell végezni, de megéri! — Nálunk a szülőknek nagyjából egyharmada az — meséli egy tanárnő —, akik mindent az iskolától várnak el, és ezért minden felelősséget át is hárítanak. Ott jellemző ez, ahol a családi élet valami ok miatt kiegyensúlyozatlan. A felnőtteknek pedig a rohanó élettempóban sem szabadna megfeledkezniük arról: a meghitt beszélgetésekre mindig kell időnek jutnia. Egy alsó tagozatos tanító néni szerint „a fáradt szülő este már ne akarjon tanulni a szintén fáradt gyerekkel, hanem beszélgessen vele: mi történt az iskolában és a válaszra is figyeljen oda! Az általános iskola harmadik osztályában tanítok — folytatja a beszélgetést a tapasztalt pedagógus. — Csaknem negyven a létszám. Arra a kérdésemre, hogy tegnap otthon kitől kérdezték meg, hogy mi újság az iskolában: hárman nyújtották fel a kezüket! Az egyik középiskola igazgatója azt kifogásolja, hogy sok esetben direkt elkülönítik a gyerekeket a szüleiktől, példának a diákszínházi előadások látogatásainak gyakorlatát említi. Ha már újabban — és helyesen — együtt sportol, kirándul a család, iskolaprogramként miért ne mehetnénk együtt színházba is? — kérdezi. Mindig ugyanazok A középiskolások úgy látják, hogy a kölcsönös leterhelés miatt, mintha távolodna egymástól a család és az iskola. Megfigyelték például azt is, hogy a fogadónapokra mindig ugyanazon osztálytársaiknak a szülei járnak. A töb. bieket nem érdekli gyermekük iskolai sorsa? — teszik fel a szónoki kérdést. A diákok egyetértenek abban, hogy minél fejlettebb a család és az iskola kapcsolata, annál több az eredmény, mert a szülő és az iskola is tudatosíthatja, hogy mit akar. így otthon sincs vita mondjuk azon, hogy szükség van-e arra a bizonyos tanulmányi kirándulásra, megéri-e, hogy a szülők — olykor nem kis — anyagi áldozatot hozzanak. Kicsit izgulnak ugyan a család- látogatások idején — árulták el —, mégis úgy vélekednek, hogy az eddiginél többször kellene a tanároknak időt szakítani erre. (Ez a szülők kívánsága is.) Figyelemre méltó egy érettségi előtt álló kislány tapasztalata. — Amióta intenzívebb a tanár—szülő kapcsolat, azóta tudok csak az iskolai dolgokról apámmal elbeszélgetni. Előtte alig volt fogalma az én hétköznapjaimról. A gyerekek is érzik tehát a család és az iskola együttműködésének fontosságát. Azért is javasolják egyebek között, hogy több olyan rendezvény legyen, ahol a szülő, a tanár és a diák együtt, tartalmasán tölthetné az időt. Adni és kapni A három érdekelt fél meghallgatása után: ilyen sokszínű a kép. A szülők elsősorban az iskolától várják, hogy az új élethelyzetekkel, a .világ bonyolultabb kérdéseivel megismertesse a gyereket. Az iskola a változó, megnövekedett anyag elsajátításához szeretne több segítséget kapni.- A szülők többségének szaporodó pénzkereső elfoglaltsága — amire egyébként az élet kényszeríti őket — nem mindig szolgálja a családi nevelés javát. És a gyerek? Olyan lesz. amilyenné formálja a társadalom: a szülők, az iskola. Mi. Tábori László Műsorfüzetek Hová mehetnek szórakozni, művelődni, közösségi igényeiket kielégíteni azok, akik szabad idejüket kellemesen ás hasznosan szeretnék eltölteni? Van-e számukra megfelelő és elegendő lehetőség? Hol és mikor, milyen programokat kínálnak számukra? Megtudható mindez a kulturális műsorfüzetek lapjairól. Jó tíz esztendővel ezelőtt figyelhettünk fel arra, hogy az egyes nagyvárosokban olykor kimondottan ízléses és gazdag tartalmú füzetecskék kínálják a kultúrát, a művészetet. A közművelődési intézmények és művészeti műhelyek programjai mellett figyelemfelkeltő ismertetéseket, várostörtáneti jegyzeteket, visszaemlékezéseket, kis- portrékat közölnek rendszeresen. Nyilvánosság elé tárják a közönségszervezők véleményét, az itt élő művészeket népszerűsítő írásokat. Régebben szinte kizárólag városokban szerkesztettek és adtak ki műsorfüzetet. Azóta megváltozott a helyzet. Űjabb és újabb vállalkozások jelzik, hogy a közönségszervezésnek, a reklámozásnak a községekben is új utait keresik. Dunavecsén, Vaskú- ton, Tiszakécskén, Kiskunmaj- sán és másutt havonta napvilágot láttak a helyi sajátosságokat felmutató füzetek; Valamennyi tartogat valamilyen érdekességet. íme, néhány példa: a vaskútiak falutörténetet közölnek sorozatban; a kiskőrösiek veteránok emlékezéseit tárják az érdeklődők elé; Baján rendszeresen közölnek verseket; ugyanott bemutatják a legjobb művészeti együtteseket. A dolog lényege, hogy a falusi és városi műsorfüzetek ma már a legtöbb helyen nem csupán a közönségszervezés és toborzás eszközei, hanem egyben a hasznos ismeretek terjesztői, az ízlés- fejlesztás eszközei, valamint a jó elképzelések fórumai is. Érdemes rájuk odafigyelni. V. M. A Szovjet Irodalom áprilisi száma A Szovjet Irodalom negyedik száma izgalmas dokumentumregényt közöl: Zinovij Sejnisz az első diplomatanő, KoLlontaj asz- szony életét dolgozza fel. Paul Kuusberg és Vladimir Beekman elbeszélését találjuk még a prózai rovatban. A lírai rovat ezúttal Vlagyimir Szokolov verseiből ad ízelítőt. Az eddig figyelmünk körén kívül maradt rangos szovjet költőt Veress Miklós mutatja be. David Szamoljov verseit és Vaszilij Belov elbeszélését két nyelven olvashatjuk a Szovjet Irodalom új számában. Érdekes interjú olvasható a folyóiratban Galgóczi Erzsébettel, Rab Zsuzsával, és a nagy sikerű „Nehéz homok” című regény szerzőjével, Anatolij Ribakoyval. A lap áprilisi száma — immár hagyományosan — közli az előző évben magyarul megjelent szovjet szépirodalmi művek bibliográfiáját. ÉRDEKES ÚJ KÖNYVEK Szobrászat, néprajz, fegyvergyűjtemény Szinte mindennap érkeznek értékes kiadványok a könyvesboltokba. Ha minden képzőművészeti albumot nem is tudunk megvenni, olykor az üzlet polcáról leemelve, lapozgatva is élményt nyújthatnák. Ezúttal három figyelemre méltó kötetről szólunk. Tot „A hatvanam évek második, felében Amerigo* Tót úgy toppant b! fst magyar míüvéSzetáaktöaöet'tíí^fí^míB a mesebeli hős.'Több évtizedes távoliét után az érdeklődés megkülönböztetett figyelemmel kísérte személyét és műveit, a közönség hallgatta és formálta az élettörténet sztoriját, művészetét pedig azonosította a Csurgói Madonnával. Még ma sem dönthető el pontosan, mi gyakorolt szélesebb körben nagyobb vonzerőt: az élet-legenda, vagy az egyre ismertebbé váló életmű” — írja Bereczky Lorand, az ismert és kedvelt szobrászművész alkotásait felsorakoztató album előszavában. Az Idegenforgalmi Propaganda és Kiadó Vállalat, valamint az Idegenforgalmi Világszervezet (WTO) gondozásában megjelent kiadvány végigkíséri Tot alkotói pályáját a harmincas évektől 1980-ig. Szobrainak, lérplasztikáinak, domborműveinek, rajzainak könyvbéli kiállítását D. Fehér Zsuzsa művészettörténész interjúja zárja le, ami a Magyar Televízióban hangzott el 1982 tavaszán. Magos a rutafa A felföldi magyar famunkák csodálatos fotóit láthatjuk egybegyűjtve a Magos a rutafa című Helikon-könyvben. Kútvölgyi Mihály száz fényképét szépen kiegészítik az e vidékről gyűjtött népi ihletésű versek, s Nagy András ismertetése a felföldi fafaragásokról. Táji-műveltségi jegyeket hordoz Csallóköz, Mátyusföld, Zoborvidék, Hegyköz, Felső-Bodrogköz és az Ungi-Tiszahát. S a néprajzi értékű fafaragások azt a paraszti világot elevenítik fel, amely modern korunkban már csak szilánkjaiban létezik, vagy nincs is. Nagy András Istvánffy Gyulát idézve leírja a palóc ház építését, de a gazdag képanyagból nemcsak a népi építészet remekeit ismerhetjük meg, hanem a mindennapi pásztoreszközöket, ácsolt ládákat, mángorlókat, szuszaitokat, fejfákat. Fegyverkincsek, díszfegyverek A Helikon és Corvina Kiadó közös vállalkozása a Magyar Nemzeti Múzeum kincseit bemutató sorozat. A most megjelent albumban a fegyvereket láthatjuk: a fejedelmi és főúri gyűjteményeket, a keleti és a nyugati stíluselemek ötvöződését magukon viselő darabokat, s a XIX. századi mesterremekeket. A szerző, Temesváry Ferenc, a Nemzeti Múzeum gyűjteményének történetéről is beszámol, dokumentumokat ad közre az ismert történelmi személyiségek fegyvertáráról. A 22 színes, és az 50 fekete-fehér reprodukció nemcsak a harci eszközök művészi megmunkálásáról tanúskodik, hanem a korabeli fegyverművesség és ipar fejlődéséről is. B. T. Támogatja a művelődést a dunavecsei áfész A szövetkezetek hagyományosan bőkezű mecénásai a kultúrának. Hosszasan sorolhatnánk azokat a gazdaságokat, amelyek az öntevékeny művészeti mozgalom támogatóiként sikerre segítettek neves együtteseket. Mások az ismeretterjesztésben mutatnak fel követésre méltó eredményeket. Azok száma is növekszik, akik egyedül vállalják fel egy-egy település közművelődésének gondját: intézményeket működtetnek. A Dunavecse és Vidéke ÁFÉSZ nem tartozik az említettek közé. Annak ellenére, hogy gazdálkodási eredményei évről évre javulnák, az objektív feltételektől is befolyásolt alacsony nyereség szűkre szabja a kulturális fel- használásra szánt összegeket. Akik azonban ismerik a Duna melléki falvak ellátását szervező szövetkezetét, meggyőződhettek róla: ha kultúráról van szó — lelkesedéssel és akarattal — nem ismernek lehetetlent. Nemcsak jog, kötelesség is Náluk is gyakoriak és népszerűek a „házon-belüli” rendezvények. Vetélkedők, szavaló- és prózamondó versenyek, tanfolyamok, klubdélutánok. Ezek mellett évről évre aktívan részt vállalnak a területen levő községek közművelődésének patronálásá- ból. Természetesen ez alatt nem anyagiakat értünk elsősorban. Megértették a közművelődési törvény lényeges mondandóját: a művelődés nemcsak jog, hanem kötelesség is. Apostagon, Szalk- szentmártonb3n, Tasson vagy Dunavecsén szinte nincs olyan kulturális rendezvény, amelyen ne lennének jelen a szövetkezet képviselői. A tagsági érdekeltségi alapból, a kulturális alapból vagy a szakszervezet kasszájából — fele-fele alapon — folyamatosan támogatják a belépőjegy-vásárlást. A Duna melléki Művelődési Házak Igazgatói Munkaközössége — amely lényegében mind a négy település ilyen irányú programjait szervezi — által indított úgynevezett —;,színházbu- szokra” évek óta ők váltják a legtöbb jegyet. (Érthető: nincs saját autóbuszuk!) Az elmondottak ismeretében teljes joggal mondhatta Borbély Lajos elnök a legutóbbi küldöttértekezleten: „részünk van abban, hogy községeinkben magas színvonalú a kulturális élet”. Művészeti ismeretterjesztés Külön kell szólni a művészeti ismeretterjesztés területén kifejtett értékes tevékenységükről. Részben azért, mert a környék legnagyobb könyvterjesztői: minden irodalom-népszerűsítő rendezvényt támogatnak. Nem véletlen, hogy az egyik legjelentősebb szövetkezeti kulturális rendezvény, az őszi megyei könyvhetek legutóbbi sikeres megnyitója Dunavecsén volt. Néhány hete, a szocialista brigádjaik újabb, rendhagyónak mondható vállalást tettek. A művelődési házaknál bemutatásra kerülő kiállításokhoz ajánlkoztak partnerül. Legutóbb például a Victor Vasarely dunavecsei tárlatánál segédkeztek — személyes megjelenésük mellett. A dekorációs brigád készítette — Fenyvesiné Kabók Aranka vezetésével — a propagandaanyagot. Voltak, akiket meghívók, szórólapok terjesztésével bíztak meg, mások az elrendezésnél és a felrakásnál segítettek. A világítástechnikai munkákat is az áfész-brigád végezte. Mi jár cserébe ? Joggal kérdezhetné valaki: mit kap cserébe a szövetkezet az intézményektől? Konkrét választ adni erre nagyon nehéz, mert egész egyszerűen jó, hogy a dolgozók otthont találnak az intézményekben. Ha pedig jól érzik magukat, szívesen időznek ott. A kultúra jó közösségformáló erő! Nem lenne teljes a kép, ha az eredmények mellé nem írnánk néhány nevet is. Azokét, akik szervezik és irányítják a munkát. Bojtor Lajosné szövetkezetpolitikai munkatárs és Bozsó Nándor- né szakszervezeti titkár a motorjai ennek a mozgalomnak. A szerény anyagi lehetőségek elle- nére is virágzó közmű vslődést-te-. remtettek szövetkezetünknél. Lelkesedéssel végzett munkájuk dicséretre, követésre méltó. Ádám István KULTÚRA, SPORT, JÁTÉK, KEDVEZMÉNY Szakmunkástanulók üdültetése A tanulásban és a munkában is helytálló szakmunkástanulók kedvezményes SZOT-üdültetésben részesedhetnek. Idén mintegy tizenhatezer szakmunkástanuló kap SZOT-beutalót. Tizenkét napon át a Balaton mellett és a Zemplénihegységben levő Űjhután ötezren nyaralhatnak a SZOT szakmunkásüdülőiben. Ugyanilyen időtartamú szaktáborozásokon ötszázan vehetnek részt Balatonszemesen és Pécsett. A szakmai és tanulmányi versenyek legjobbjai közül háromszázan lettországi vagy NDK- beli csereüdülésre utazhatnak. A szorgalmi időszakban háromhetes újhutai és balatonbolgári gyógy- üdülésben egyezerkétszázan részesedhetnek. Az állami gondozott szakmunkástanulók közül csaknem ezren különböző kollégiumokban üdülhetnek a tavaszi és téli oktatási szünet idején. A SZOT-beutalásban részesülő szakmunkástanulók mintegy fele egy hetet tölt majd a balatonsze- mesi vagy a velencei Express-tá- borban a középiskolásokkal együtt. Tavaly nyílt erre először mód, így még nem eléggé közismert az üdülési forma, miszerint: Június 19—augusztus 27. között tíz csoportban üdülhetnek a szakmunkástanulók Balatonszemesen és Velencén. Balatonszemesre hatszáznegyvenen kaphatnak beutalót, itt rajtuk kívül mintegy ezer középiskolás tartózkodik. Velencén száznegyven szakmunkástanuló üdül majd ötszáz diákkal együtt. A táborokban négyágyas Graboplast anyagú sátrakban helyezik el a fiatalokat, a beutalójegy ára: 400 forint. Utazáskor a szakmunkástanulók diákigazolványuk alapján ötvenszázalékos kedvezményű vasúti jegyet válthatnak. Az üdülés vasárnap kezdődik és szombaton fejeződik be, de önköltségesen vasárnapra is ott lehet maradni. A táborok önkiszolgáló éttermeiben a fiatalok napi háromszori étkezésben részesülnek. A változatos, színes kultúr-, sport-, játékprogramról az Express gondoskodik. Délelőttönként tréfás vetélkedőket, kirándulásokat, valamint sportversenyeket is rendeznek. A késő délutáni órákban vagy este szervezik az irodalmi műsorokat, folklór- és politikai műsorokat. Ezenkívül tv, könyvtár, filmvetítés, könnyűzenei műsor, valamint ismerkedési és búcsúesten disco is szerepel a programválasztékban. Az előbbieken kívül számos önköltséges programajánlat is van, így többek között hajó- és autóbusz-kirándulásra is nyílik lehetőség. Mindkét táborban szabadtéri színpad és több sportpálya is található. Velencén a főszezontól kezdve már üzemel az Express-tábortól pár száz méterre fekvő, közvetlenül a strand mellett épült éttermi kombinát. A háromszintes létesítményben az éttermen kívül presz. szó és több olyan helyiség is található, ahol kulturális rendezvényeket és táncesteket szerveznek. A balatonszemesi tábor közvetlenül a víz partján fekszik, így saját stranddal is rendelkezik. Itt is kedvezőbbé váltak a feltételek, mivel elkészült a fedett foglalkoztató és több sportpályát felújítottak. A szakmunkástanuló alapszervezetek az ágazati szakszervezeti központokból taglétszámuk arányában igényelhetik a beutalókat A csoporttal, 19 szakmunkástanulónként egy—egy felnőtt kísérő — pedagógus, ifjúsági felelős, vagy szakszervezeti aktivista — is beutalható. A táborokba fiúk és lányok egyaránt jelentkezhetnek. Bányai János, a SZOT osztályvezetője
