Petőfi Népe, 1983. április (38. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-19 / 91. szám
1M3 április 1«. • PETŐFI MBPS • f Fiatalok falun ÉLELMISZERIPARI REKONSTRUKCIÓI A belterületi családi házakban élő gyermekes szülők, s a munkavállalók, köztük a falusi értelmiség életkorát tekintve, Ba- lotaszállást nevezhetjük a fiatalok községének. A gondozott, kis településhez, amelynek egy idő óta korszerű csecsemő-, anya- és nővédelmi tanácsadója is van. ragaszkodnak az itteniek. S ha kisüt a nap, jólesik egy kis séta (első képünkön) a széles főutcán. Eleven az élet a balotaszállási általános iskolában is, ahol kétszázhúszan tanulnak. Róluk a tanács úgy |gondoskodik, hogy költségvetésének háromnegyedét évente az oktatás-nevelés céljaira fordítja. ' A múlt és a jelen az iskolások körében sajátos egységet alkot. Erről győzött meg bennünket ez a VII. osztálybeli (második) kép. A háttérben: a falu felkutatott és megőrzött tárgyi emlékei tablón és szekrényekben — előttük pedig Kávai Ágota tanár épp oroszórát tart tanítványainak. (Somos László (elvételei) Fagyasztóalagút a kecskeméti üzemben A korábbi évekhez képest kisebb ütemben, az anyagi erőket a fontosabb részfolyamatok korszerűsítésére összpontosítva folytatják a műszaki fejlesztést az élelmiszer-ipari üzemekben, amelyek a lakosság ellátásán túl az exportban is egyre fontosabb szerepet töltenek be. Termékeiknek hozzávetőleg egyötöde kerül külföldre. Az ötödik ötéves terv időszakában több mint 50 milliárd forint jutott az ágazatban beruházásra és az exportot ösztönző hitel-konstrukció keretében is mintegy 10 milliárd forintot használtak fel a fejlesztésre. A hatodik ötéves terv időszakában szerényebbek a lehetőségek. Ojabb üzem építését nem is tervezték, viszont fokozatosan sorra kerülnek a régebbi létesítmények, amelyek gépészeti technológiái elavultak és emiatt a .termelés kevésbé gazdaságos. Ezekben az üzemekben is mindenekelőtt a termelési lánc rosszabb hatásfokkal működő egységeit cserélik fel újakra, javítva ezzel a technológiai vonal teljesítőképességét. Az üzemek egy része pályázat útján központi támogatást nyerhet el, amennyiben alkalmazkodni tud a fejlesztési előirányzatokhoz, amelyek minden korábbinál jobban összhangban vannak a piaci értékesítés lehetőségeivel. A konzerviparban kiírt pályázat általában 30 százalékos saját anyagi erőt kíván az üzemektől egy-egy beruházási célfeladat megvalósításánál. Az élelmiszer- iparnak ebben az ágazatában több program megvalósításán is dolgoznak. A dunakeszi üzemben a diabetikus készítmények előállítását fokozzák. Debrecenben modern konzervzáró vonalat szerelnek fel, a szegedi gyárban pedig hűtőház épül. A húsipari üzemek szintén korszerű egységekkel gyarapodnak. A baromfiipar, amely értékesítési nehézségekkel t küszködött, a minőség javítására, a gazdaságosság növelésére korszerűsíti a termelést. A kecskeméti üzemben fagyasztóalagutat adnak át, és elkészült a hűtőgépház rekonstrukciója. Orosházán folyamatos fagyasztót szereznek be és elkészült a 400 tonnás hűtőtároló. A sárvári üzem rekonstrukciója a csomagolást is érinti: polietiláh tasakok készítésére rendezkedtek be, az ipar ilyen igényének 80 százalékát innen elégítik ki. A cukoriparban egyebek között a sárvári, az ercsi és a kaposvári üzemben tökéletesítik a gyártást, például a répa gépi fogadását modernizálják. A Győri Keksz- és Ostyagyárban 380 millió forintos beruházási program kezdődött az úgynevezett lisztesáru készítésére. KÉPERNYŐ A magyar puszta Hála kialakuló „megyetudatunknak", jobban odafigyelünk, ha Bács-Klskunban készített felvételeket látunk a televízióban. A magyar puszta sorozatban kétszer is feltűntek a Kiskunság szép tájai. Nagyon pontos, szakszerű leltárt kaptunk előbb a növényvilágról, a rovarokról, a ligeteket, erdőket, mezőket benépesítő négylábúakról, majd a madárvilág legérdekesebb, leg- szemrevalóbb képviselőiről. Több filmen láttam már a Fülöpháza környéki tavak, vízállások élővilágát, megnéztem néhányszor Bu- gacot és környékét bemutató természetrajzi filmet, mégsem unatkoztam a Novákovits András által fényképezett és rendezett A magyar puszta tizedik és tizenegyedik részén. A sajnálatosan korán elhunyt tévés szakember, természetbúvár bízott abban, hogy — ha úgy tetszik — az őseredeti látvány önmagában leköti a figyelmet. Nem rendezett meg semmit, mert úgy vélte; nincs csodálatosabb az élővilág mindennapjainál. összeügyeskedett sztorik nélkül is lelkesítő az az alkalmazkodási készség, az az évszázadok, évezredek alatt kifejlődött ösztön, amivel létüket őrzik a gulipánok, a gólyatöcsök, réti héják. Ez az összhang és a természetnek naponta megújuló sok-sok csodája azonban anélkül is fölemelte volna a nézők lelkét, adott volna egyfajta pátoszt a képsoroknak, ha a két narrátor, Venczel Vera és Bánffy György nem deklamál, nem szaval olyan bántóan. Ahol a képek ilyen csuda dolgokat beszélnek, csak zavar az irodalmiaskodó tényköz- lés, az olykor éneklő szónokias- ság. * Nem szóltunk még a Tiszakécs- két bemutató dokumentum-riportról. Itt a szöveg tetszett jobban, mint a kép. Az operatőr (Kapuvári Sándor) rutinjára hagyatkozva ..jártatta” kameráját, pedig ö sok mindent közölhetett volna arról: miért is különös falu Tiszakécske. Pálfy István riporter körültekintően kérdezett. Nem rajta múlt, hogy a már említett „különösséget” inkább elhittük becsületszóra. Azt hiányoltam: mindent a lehető legjobban akarnak megcsinálni a ti- szakécskeiek, ha valamihez hozzáfognak, A múltban is, nagyjából most is megtalálják ehhez a megfelelő embereket! Nem véletlenül — kár, hogy erről nem eset szó — itt épült fel az egyik legmodernebb művelődési ház, a hatvanas évek elején, ha nem csal az emlékezetem. Évtizedekig olyan igazgató irányította, aki az elsők között figyelt föl a folklórmozgalomból adódó népművelési esélyekre. Tudatosan' épített a faluban felhalmozódó szellemi kapacitásra! Talán a nemzetközi konkurrenciaharcot korán észlelő ipari üzemek példája is hozzájárult ahhoz, hogy a szellemi életiben is, magasra .került a mérce. Méltattuk elégszer, hogy a nagyközségben tanyai gyerekekből szervezett bábcsoportot határainkon kívül is számon tartják. Aki jól odafigyelt, az észrevehette, hogy a szavakkal okosan takarékoskodó tanácselnök régóta tudja, csak akkor haladhatnak a többieknél kicsit gyorsabb léptekkel, ha nemcsak „vezetik”, hanem menedzselik a falut, ha nemcsak beszélnek a vonzáskörzetről, hanem közös akciókkal tudatosítják is az együttműködés hasznát. • Sokszor töprengtem azon, hogy miért szidja a közönség azt a csatárt, aki egy mérkőzésen tízszer gólhelyzetbe hozza magát, de csak egyszer-kétszer talál a kapuba, míg azt a társát, aki a kapu közelébe se kerül, egy rossz szó sem éri. Lélektanilag és szur- kolótanilag érthető az indulat. Így gondolkodnak a drukkerek: egy ilyen ötlétes, ügyes játékos hogyan képes elpuskázni a kínálkozó helyzeteket. Így voltam valahogy szombaton és vasárnap A mi ügyünk, avagy az utolsó hazai maffia hiteles története nézésekor. Az alapötlet egyszerűen zseniális. A kétszeresen görbetükör olyan szatíráját adja (adhatná) hazai fonákságainknak, hogy betegre nevetnénk magunkat, miközben rájönnénk kis- szerűségeinkre. A nagyszerű ötletek azonban idő előtt elpuffain- tak. A kiváló alapötletből a megvalósítás nehézkessége, ötlettelensége miatt nem lett igazán jó film. Azt hiszem azért, mert képtelenek voltak elszakadni a kötelezőnek vélt sablonoktól. Ügyetlenül — amúgy magyar maffia módján — keverték a reális és fantasztikus motívumokat. Kár, mert a két folytatás során többször is már-már gólt kiáltottam. Heltai Nándor SZOVJET PILLANATKÉPEK L Moszkva ma és holnap Még kapható néhány szovjet könyvesboltban a legújabb moszkvai útikalauz. V. Trofimov kerületenként veszi sorra és ismerteti a fővárost. Az immár történelmi személyiségek közül Lenin, Frunze, Szverdlov, Dzerzsinszkij, Vo- rosilov, Gagarin és mások neve áll több mint harminc közigazgatási egység élén. A harmincadikat szevasztopoli kerületnek hívják, Bács-Kiskun krími testvérmegyéjének tengerparti hős városára emlékeztetve. Mindegyik múltja, jelene és jövője külön köteteket töltene meg. Hogyan lehetne akkor magát Moszkvát hemutatni néhány rövid újságcikkben? Reménytelen vállalkozás. De a világváros, ahová nap mint nap érkeznek repülőgépen vagy vasúton magyar vendégek, mindig kínál olyan friss élményeket, amelyek mellett képtelenség elmenni szó nélkül. •Egyszóval. Moszkva. A világ legnépesebb városai közé tartozó metropolisz érthetően feladja a leckét mindazoknak, akik az ember létfeltételeit szervezik. Sok mindent nehezen tud elképzelni annak az országnak a lakója, ahol körülbelül ugyanannyian élnek, •mint aihányan itt dolgoznak, közlekednek, vásárolnak. Moszkva 8 millió 400 ezer helybeli lelket számlál, s naponta több mint két- millióan járnak be, utaznak át. ostromolják a kereskedelmet. Csupán érzékeltetésül egy alapvető példa: ki-ki természetes mozdulattal nyúl a vízcsaphoz. De mekkora erőfeszítést tételez föl, hogy ennyi ember jó minőségű, tiszta vízhez jusson minden percben! Külön hidrotechnikai telepeket, óriási szűrőberendezéseket kellett létrehozni, amelyek kiállják a korszerű termelési kombinátokkal való összehasonlítás próbáját. Mások a méretek. Budapesten alig több, mint húsz kilométer hosszú a metró. Itt ennyivel lett hosszabb az elmúlt ötéves tervben a földalatti vasút, a jelenlegi középtávú tervidőszakban pedig még nagyobb ütemben bővül. Hiába a nagy számok, csúcsidőben már nehéz közlekedni az egykor lenyűgözően nagynak tűnő metrón. Szükség van a továbblépésre. Moszkva általános fejlesztési kiállítása arról tájékoztat, hogy az elképzelések szerint 320 kilométerre egészül ki a jelenlegi 185 kilométeres hálózat, s a 115 állomás hetvennel gyarapszik. Emellett nem feledkeznek meg a tömegközlekedést segítő troli-, autóbusz- és villamospark korszerűsítéséről sem. Napi 15 millióan veszik igénybe a villamosított közlekedési eszközöket, beleértve a város környéki elektrics- kákat is. Az utasok tíz százalékánál valamivel kevesebben jutnak el céljukhoz szolgálati és személygépkocsin, taxikon. A levegő- tisztaság őrei és olykor a járókelők ezt is soknak tartják. Nagy súllyal esnek latba a ícör- nyezetvédelmi szempontok. Módszerekért máshová is szívesen fordulnak a Szovjetunióban. A Pravda magyarországi tudósítója, V. Geraszimov például arról írt budapesti beszámolójában A tavasz lélegzése címmel, hogy az egyik lakónegyedben leendő parkok körvonalai bontakoznak ki. Az előírások szerint minden lakosra számítva tizenöt négyzet- méternyi új növényzetet kell telepíteni. Az olvasók valószínűleg inkább a szervezési módszereket találhatták érdekesnek, hiszen az egy moszkvaira vetített zöldterület már eléri a 30 négyzetmétert. • Részlet a városfejlesztési kiállításról. s a tervek szerint több mint más- félszeresére fog emelkedni. Meghúzták a határvonalat: a városban nem épülnek újabb ipari üzemek, szigorúan büntetik a víz- szennyezőket, miután sikerült visszaállítani a Moszkva folyót olyan állapotba, hogy ismét lehet halat fogni a medrében. Ebben a hosszú földszinti kiállítási teremben, amely fölött tipikus moszkvai otthonok sorakoznak, a lakásépítésről is képet kap az érdeklődő. Az ötvenes— hatvanas években létrejött mindannak az ipari-teohnikai alapja, amely lehetővé tette a tömeges igények gyorsuló kielégítését és a városnegyedek kulturális, szolgáltató létesítményekkel való ellátását. Azóta újabb építkezési módszerek hódítottak tért. Sokan már csak hírből ismerik megannyi áldatlan viszály forrását, a rossz emlékű hajdani társbérleteket: a családok nyolcvan százaléka önálló otthonban él. Tovább gyarapszik a számuk, bár egyre kevesebb a felhasználható szabad terület. A tervezők ezért fölfelé törekszenek: a jövő lakóházai csaknem tíz emelettel magasabbak lesznek a néhány éve kialakult 8—12 szintes átlagnál. Az építőipar egységes katalógus szerinti munkára tér át. Ennek alapján — kisebb önköltséggel és termelékenyebben — harminc-, harmincötféle lakóépület, illetve különféle típusú iskolák, rendelőintézetek, kórházak, bölcsődék és óvodák készíthetők a jól ismert, kocka formájú házgyári termékekből. Kontrasztjában is megragad a látvány, amikor a felvonuló toronydaruk és modern formájú épületek tövében arany színben csillogó, régi hagymakupolás tor- nyú templom húzódik meg. Eredeti, stílusos termekben mutatják be az ikonokat, múzeumi tárgyakat. Csupán a fővárosban nem kevesebb, mint kétezer történelmi, kulturális és művészeti emlékhelyet tartanak számon a különböző védett területeken. Valahogy így szervesül múlt és jövő — a mai Moszkvában. (Természetesen nem szorul külső segítségre ahhoz, hogy sokfelé eljussanak a róla szóló hírek és információk. Ennek tudatában, a további újdonságok befogadását is előkészítve kap helyet sorozatunk következő két részeként a TASZSZ, valamint a rádió munkája.) . Halász Ferenc OLCSÓBB SZÁLLÍTÁS IPARVÁGÁNYON A MÁV fejlesztési programja Az üzemekhez csatlakozó iparvágány-hálózat bővítése egyaránt előnyös a fuvaroztatóknak és a vasútnak. Ez a felismerés vezeti a MÁV-ot akkor, amikor rugalmas üzletpolitikával igyekszik újabb megbízókat, » fuvarfeladatokat szerezni. A népgazdaság mérsékeltebb fejlődési üteme, a visszafogottabb beruházások miatt ebben az évben várhatóan csökken a vasút árufuvarozási teljesítménye; mintegy 2,5 százalékos visszaesésre számít a MÁV. A vasút ezért újfajta szemlélettel és széles körű piackutatással próbálja szélesíteni megbízói körét, egyúttal javítva meglevő, nagy értékű eszközeinek, járműveinek, berendezéseinek kihasználását is. Az idén több mint 40 vállalat, szövetkezet területén kezdenek újabb iparvágányok építéséhez, a meglevők közül pedig csaknem 30-at felújítanak. A számítások szerint a tervezett fejlesztésekkel a MÁV legalább évi egymillió tonnával növelheti az elszállított áru meny- nyiségét. Áz országban jelenleg csaknem másfél ezer iparvágány csatlakozik a MÁV hálózatához, szerves részeként a vállalatok közötti háztól házig fuvarozásnak. Az iparvágányos forgalom előnyei sokrétűek: mindenekelőtt olcsóbb, gazdaságosabb, mint az összetett (vagyis a közúti szállítással kombinált) fuvarozás, nem utolsósorban azért, mert kisebb az energiaigénye. Ugyanakkor, mivel az áru csak vasúton teszi meg az utat, csökken az átrakások száma, így mérséklődik a szállítási kár is. A vállalatok számára előny továbbá, hogy a szállítás így szervesen illeszthető az üzemi technológiába, csökkentve a belső anyagmozgatási költségeket. A vasútnak is kedvező ez a rendszer, hiszen a gyorsabb helyi rakodással csökken a kocsik fordulóideje, s nő a vonatok teljesítőképessége. A MÁV szakemberei programot dolgoztak ki az iparvágányhálózat fejlesztésére. Az elkövetkező időszakban fokozott ütemben építenek, illetve újítanak fel iparvágányokat. A vasút kedvezményekkel is segíti azokat a fu- varoztatókat, akik iparvágány építésére vállalkoznak. Az építkezésekhez például olcsóbb, használt anyagokat adnak, a MÁV tervezőintézete pedig ingyen készíti el az alapdokumentációt. Az építésre jelentkezők pályázat útján anyagi támogatást is kaphatnak a MÁV elkülönített fejlesztési alapjából. I A kijevi pályaudvarra érkeznek a vonatok Budapestről is.
