Petőfi Népe, 1983. április (38. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-19 / 91. szám

1M3 április 1«. • PETŐFI MBPS • f Fiatalok falun ÉLELMISZERIPARI REKONSTRUKCIÓI A belterületi családi házakban élő gyermekes szülők, s a mun­kavállalók, köztük a falusi ér­telmiség életkorát tekintve, Ba- lotaszállást nevezhetjük a fiata­lok községének. A gondozott, kis településhez, amelynek egy idő óta korszerű csecsemő-, anya- és nővédelmi tanácsadója is van. ragaszkodnak az itteniek. S ha kisüt a nap, jólesik egy kis séta (első képünkön) a széles főutcán. Eleven az élet a balotaszállási általános iskolában is, ahol két­százhúszan tanulnak. Róluk a ta­nács úgy |gondoskodik, hogy költ­ségvetésének háromnegyedét évente az oktatás-nevelés céljai­ra fordítja. ' A múlt és a jelen az iskolások körében sajátos egységet alkot. Erről győzött meg bennünket ez a VII. osztálybeli (második) kép. A háttérben: a falu felkutatott és megőrzött tárgyi emlékei tablón és szekrényekben — előttük pe­dig Kávai Ágota tanár épp orosz­órát tart tanítványainak. (Somos László (elvételei) Fagyasztó­alagút a kecskeméti üzemben A korábbi évekhez képest ki­sebb ütemben, az anyagi erőket a fontosabb részfolyamatok kor­szerűsítésére összpontosítva foly­tatják a műszaki fejlesztést az élelmiszer-ipari üzemekben, amelyek a lakosság ellátásán túl az exportban is egyre fontosabb szerepet töltenek be. Termékeik­nek hozzávetőleg egyötöde kerül külföldre. Az ötödik ötéves terv idősza­kában több mint 50 milliárd fo­rint jutott az ágazatban beruhá­zásra és az exportot ösztönző hi­tel-konstrukció keretében is mint­egy 10 milliárd forintot használ­tak fel a fejlesztésre. A hatodik ötéves terv időszakában szeré­nyebbek a lehetőségek. Ojabb üzem építését nem is tervezték, viszont fokozatosan sorra kerül­nek a régebbi létesítmények, amelyek gépészeti technológiái elavultak és emiatt a .termelés kevésbé gazdaságos. Ezekben az üzemekben is mindenekelőtt a termelési lánc rosszabb hatásfok­kal működő egységeit cserélik fel újakra, javítva ezzel a technoló­giai vonal teljesítőképességét. Az üzemek egy része pályázat útján központi támogatást nyerhet el, amennyiben alkalmazkodni tud a fejlesztési előirányzatokhoz, amelyek minden korábbinál job­ban összhangban vannak a piaci értékesítés lehetőségeivel. A konzerviparban kiírt pályá­zat általában 30 százalékos saját anyagi erőt kíván az üzemektől egy-egy beruházási célfeladat megvalósításánál. Az élelmiszer- iparnak ebben az ágazatában több program megvalósításán is dol­goznak. A dunakeszi üzemben a diabetikus készítmények előállí­tását fokozzák. Debrecenben mo­dern konzervzáró vonalat szerel­nek fel, a szegedi gyárban pedig hűtőház épül. A húsipari üzemek szintén kor­szerű egységekkel gyarapodnak. A baromfiipar, amely értéke­sítési nehézségekkel t küszködött, a minőség javítására, a gazdasá­gosság növelésére korszerűsíti a termelést. A kecskeméti üzemben fagyasztóalagutat adnak át, és elkészült a hűtőgépház rekonst­rukciója. Orosházán folyamatos fagyasztót szereznek be és elké­szült a 400 tonnás hűtőtároló. A sárvári üzem rekonstrukciója a csomagolást is érinti: polietiláh tasakok készítésére rendezked­tek be, az ipar ilyen igényének 80 százalékát innen elégítik ki. A cukoriparban egyebek között a sárvári, az ercsi és a kaposvári üzemben tökéletesítik a gyártást, például a répa gépi fogadását mo­dernizálják. A Győri Keksz- és Ostyagyárban 380 millió forintos beruházási program kezdődött az úgynevezett lisztesáru készítésé­re. KÉPERNYŐ A magyar puszta Hála kialakuló „megyetuda­tunknak", jobban odafigyelünk, ha Bács-Klskunban készített fel­vételeket látunk a televízióban. A magyar puszta sorozatban kétszer is feltűntek a Kiskunság szép tájai. Nagyon pontos, szak­szerű leltárt kaptunk előbb a nö­vényvilágról, a rovarokról, a li­geteket, erdőket, mezőket bené­pesítő négylábúakról, majd a madárvilág legérdekesebb, leg- szemrevalóbb képviselőiről. Több filmen láttam már a Fülöpháza környéki tavak, vízállások élővi­lágát, megnéztem néhányszor Bu- gacot és környékét bemutató ter­mészetrajzi filmet, mégsem unat­koztam a Novákovits András ál­tal fényképezett és rendezett A magyar puszta tizedik és tizen­egyedik részén. A sajnálatosan korán elhunyt tévés szakember, természetbúvár bízott abban, hogy — ha úgy tetszik — az őseredeti látvány önmagában leköti a fi­gyelmet. Nem rendezett meg semmit, mert úgy vélte; nincs csodálatosabb az élővilág min­dennapjainál. összeügyeskedett sztorik nélkül is lelkesítő az az alkalmazkodási készség, az az évszázadok, évezredek alatt ki­fejlődött ösztön, amivel létüket őrzik a gulipánok, a gólyatöcsök, réti héják. Ez az összhang és a természetnek naponta megújuló sok-sok csodája azonban anélkül is fölemelte volna a nézők lel­két, adott volna egyfajta pátoszt a képsoroknak, ha a két narrátor, Venczel Vera és Bánffy György nem deklamál, nem szaval olyan bántóan. Ahol a képek ilyen csu­da dolgokat beszélnek, csak za­var az irodalmiaskodó tényköz- lés, az olykor éneklő szónokias- ság. * Nem szóltunk még a Tiszakécs- két bemutató dokumentum-ri­portról. Itt a szöveg tetszett job­ban, mint a kép. Az operatőr (Ka­puvári Sándor) rutinjára hagyat­kozva ..jártatta” kameráját, pe­dig ö sok mindent közölhetett volna arról: miért is különös fa­lu Tiszakécske. Pálfy István ri­porter körültekintően kérdezett. Nem rajta múlt, hogy a már em­lített „különösséget” inkább el­hittük becsületszóra. Azt hiá­nyoltam: mindent a lehető leg­jobban akarnak megcsinálni a ti- szakécskeiek, ha valamihez hoz­záfognak, A múltban is, nagyjá­ból most is megtalálják ehhez a megfelelő embereket! Nem vélet­lenül — kár, hogy erről nem eset szó — itt épült fel az egyik leg­modernebb művelődési ház, a hatvanas évek elején, ha nem csal az emlékezetem. Évtizedekig olyan igazgató irányította, aki az elsők között figyelt föl a folklór­mozgalomból adódó népművelési esélyekre. Tudatosan' épített a faluban felhalmozódó szellemi kapacitásra! Talán a nemzetközi konkurrenciaharcot korán észle­lő ipari üzemek példája is hoz­zájárult ahhoz, hogy a szellemi életiben is, magasra .került a mér­ce. Méltattuk elégszer, hogy a nagyközségben tanyai gyerekek­ből szervezett bábcsoportot ha­tárainkon kívül is számon tart­ják. Aki jól odafigyelt, az észre­vehette, hogy a szavakkal oko­san takarékoskodó tanácselnök régóta tudja, csak akkor halad­hatnak a többieknél kicsit gyor­sabb léptekkel, ha nemcsak „ve­zetik”, hanem menedzselik a fa­lut, ha nemcsak beszélnek a von­záskörzetről, hanem közös ak­ciókkal tudatosítják is az együtt­működés hasznát. • Sokszor töprengtem azon, hogy miért szidja a közönség azt a csatárt, aki egy mérkőzésen tíz­szer gólhelyzetbe hozza magát, de csak egyszer-kétszer talál a kapuba, míg azt a társát, aki a kapu közelébe se kerül, egy rossz szó sem éri. Lélektanilag és szur- kolótanilag érthető az indulat. Így gondolkodnak a drukkerek: egy ilyen ötlétes, ügyes játékos hogyan képes elpuskázni a kí­nálkozó helyzeteket. Így voltam valahogy szombaton és vasárnap A mi ügyünk, avagy az utolsó hazai maffia hiteles története né­zésekor. Az alapötlet egyszerűen zseniális. A kétszeresen görbe­tükör olyan szatíráját adja (ad­hatná) hazai fonákságainknak, hogy betegre nevetnénk ma­gunkat, miközben rájönnénk kis- szerűségeinkre. A nagyszerű öt­letek azonban idő előtt elpuffain- tak. A kiváló alapötletből a meg­valósítás nehézkessége, ötlette­lensége miatt nem lett igazán jó film. Azt hiszem azért, mert kép­telenek voltak elszakadni a kö­telezőnek vélt sablonoktól. Ügyet­lenül — amúgy magyar maffia módján — keverték a reális és fantasztikus motívumokat. Kár, mert a két folytatás során több­ször is már-már gólt kiáltottam. Heltai Nándor SZOVJET PILLANATKÉPEK L Moszkva ma és holnap Még kapható néhány szovjet könyvesboltban a legújabb moszk­vai útikalauz. V. Trofimov kerü­letenként veszi sorra és ismerteti a fővárost. Az immár történelmi személyiségek közül Lenin, Frun­ze, Szverdlov, Dzerzsinszkij, Vo- rosilov, Gagarin és mások neve áll több mint harminc közigaz­gatási egység élén. A harminca­dikat szevasztopoli kerületnek hívják, Bács-Kiskun krími test­vérmegyéjének tengerparti hős városára emlékeztetve. Mind­egyik múltja, jelene és jövője kü­lön köteteket töltene meg. Hogyan lehetne akkor magát Moszkvát hemutatni néhány rö­vid újságcikkben? Reménytelen vállalkozás. De a világváros, aho­vá nap mint nap érkeznek repü­lőgépen vagy vasúton magyar vendégek, mindig kínál olyan friss élményeket, amelyek mel­lett képtelenség elmenni szó nél­kül. •Egyszóval. Moszkva. A világ legnépesebb városai közé tartozó metropolisz érthetően feladja a leckét mindazoknak, akik az ember létfeltételeit szervezik. Sok mindent nehezen tud elképzelni annak az országnak a lakója, ahol körülbelül ugyanannyian élnek, •mint aihányan itt dolgoznak, köz­lekednek, vásárolnak. Moszkva 8 millió 400 ezer helybeli lelket számlál, s naponta több mint két- millióan járnak be, utaznak át. ostromolják a kereskedelmet. Csupán érzékeltetésül egy alap­vető példa: ki-ki természetes mozdulattal nyúl a vízcsaphoz. De mekkora erőfeszítést tételez föl, hogy ennyi ember jó minősé­gű, tiszta vízhez jusson minden percben! Külön hidrotechnikai te­lepeket, óriási szűrőberendezése­ket kellett létrehozni, amelyek kiállják a korszerű termelési kombinátokkal való összehasonlí­tás próbáját. Mások a méretek. Budapesten alig több, mint húsz kilométer hosszú a metró. Itt ennyivel lett hosszabb az elmúlt ötéves terv­ben a földalatti vasút, a jelenle­gi középtávú tervidőszakban pe­dig még nagyobb ütemben bővül. Hiába a nagy számok, csúcsidő­ben már nehéz közlekedni az egykor lenyűgözően nagynak tű­nő metrón. Szükség van a tovább­lépésre. Moszkva általános fej­lesztési kiállítása arról tájékoz­tat, hogy az elképzelések szerint 320 kilométerre egészül ki a je­lenlegi 185 kilométeres hálózat, s a 115 állomás hetvennel gyarap­szik. Emellett nem feledkeznek meg a tömegközlekedést segítő troli-, autóbusz- és villamospark kor­szerűsítéséről sem. Napi 15 mil­lióan veszik igénybe a villamosí­tott közlekedési eszközöket, bele­értve a város környéki elektrics- kákat is. Az utasok tíz százalé­kánál valamivel kevesebben jut­nak el céljukhoz szolgálati és sze­mélygépkocsin, taxikon. A levegő- tisztaság őrei és olykor a járóke­lők ezt is soknak tartják. Nagy súllyal esnek latba a ícör- nyezetvédelmi szempontok. Mód­szerekért máshová is szívesen fordulnak a Szovjetunióban. A Pravda magyarországi tudósítója, V. Geraszimov például arról írt budapesti beszámolójában A ta­vasz lélegzése címmel, hogy az egyik lakónegyedben leendő par­kok körvonalai bontakoznak ki. Az előírások szerint minden la­kosra számítva tizenöt négyzet- méternyi új növényzetet kell te­lepíteni. Az olvasók valószínűleg inkább a szervezési módszereket találhatták érdekesnek, hiszen az egy moszkvaira vetített zöldterü­let már eléri a 30 négyzetmétert. • Részlet a városfejlesztési kiállításról. s a tervek szerint több mint más- félszeresére fog emelkedni. Meg­húzták a határvonalat: a város­ban nem épülnek újabb ipari üze­mek, szigorúan büntetik a víz- szennyezőket, miután sikerült visszaállítani a Moszkva folyót olyan állapotba, hogy ismét lehet halat fogni a medrében. Ebben a hosszú földszinti kiál­lítási teremben, amely fölött ti­pikus moszkvai otthonok sora­koznak, a lakásépítésről is képet kap az érdeklődő. Az ötvenes— hatvanas években létrejött mind­annak az ipari-teohnikai alapja, amely lehetővé tette a tömeges igények gyorsuló kielégítését és a városnegyedek kulturális, szol­gáltató létesítményekkel való el­látását. Azóta újabb építkezési módszerek hódítottak tért. So­kan már csak hírből ismerik meg­annyi áldatlan viszály forrását, a rossz emlékű hajdani társbérle­teket: a családok nyolcvan száza­léka önálló otthonban él. Tovább gyarapszik a számuk, bár egyre kevesebb a felhasználható szabad terület. A tervezők ezért fölfelé törekszenek: a jövő lakóházai csaknem tíz emelettel magasab­bak lesznek a néhány éve kiala­kult 8—12 szintes átlagnál. Az építőipar egységes katalógus szerinti munkára tér át. Ennek alapján — kisebb önköltséggel és termelékenyebben — harminc-, harmincötféle lakóépület, illetve különféle típusú iskolák, rende­lőintézetek, kórházak, bölcsődék és óvodák készíthetők a jól is­mert, kocka formájú házgyári ter­mékekből. Kontrasztjában is megragad a látvány, amikor a felvonuló to­ronydaruk és modern formájú épületek tövében arany színben csillogó, régi hagymakupolás tor- nyú templom húzódik meg. Ere­deti, stílusos termekben mutatják be az ikonokat, múzeumi tárgya­kat. Csupán a fővárosban nem kevesebb, mint kétezer történel­mi, kulturális és művészeti em­lékhelyet tartanak számon a kü­lönböző védett területeken. Valahogy így szervesül múlt és jövő — a mai Moszkvában. (Ter­mészetesen nem szorul külső se­gítségre ahhoz, hogy sokfelé el­jussanak a róla szóló hírek és információk. Ennek tudatában, a további újdonságok befogadását is előkészítve kap helyet soroza­tunk következő két részeként a TASZSZ, valamint a rádió mun­kája.) . Halász Ferenc OLCSÓBB SZÁLLÍTÁS IPARVÁGÁNYON A MÁV fejlesztési programja Az üzemekhez csatlakozó ipar­vágány-hálózat bővítése egyaránt előnyös a fuvaroztatóknak és a vasútnak. Ez a felismerés vezeti a MÁV-ot akkor, amikor rugalmas üzletpolitikával igyekszik újabb megbízókat, » fuvarfeladatokat szerezni. A népgazdaság mérsékeltebb fejlődési üteme, a visszafogot­tabb beruházások miatt ebben az évben várhatóan csökken a vasút árufuvarozási teljesítménye; mintegy 2,5 százalékos visszaesés­re számít a MÁV. A vasút ezért újfajta szemlélettel és széles kö­rű piackutatással próbálja széle­síteni megbízói körét, egyúttal ja­vítva meglevő, nagy értékű esz­közeinek, járműveinek, berende­zéseinek kihasználását is. Az idén több mint 40 vállalat, szövetkezet területén kezdenek újabb iparvá­gányok építéséhez, a meglevők közül pedig csaknem 30-at fel­újítanak. A számítások szerint a tervezett fejlesztésekkel a MÁV legalább évi egymillió tonnával növelheti az elszállított áru meny- nyiségét. Áz országban jelenleg csaknem másfél ezer iparvágány csatlako­zik a MÁV hálózatához, szerves részeként a vállalatok közötti háztól házig fuvarozásnak. Az iparvágányos forgalom előnyei sokrétűek: mindenekelőtt ol­csóbb, gazdaságosabb, mint az összetett (vagyis a közúti szállí­tással kombinált) fuvarozás, nem utolsósorban azért, mert kisebb az energiaigénye. Ugyanakkor, mivel az áru csak vasúton teszi meg az utat, csökken az átraká­sok száma, így mérséklődik a szállítási kár is. A vállalatok szá­mára előny továbbá, hogy a szál­lítás így szervesen illeszthető az üzemi technológiába, csökkentve a belső anyagmozgatási költsége­ket. A vasútnak is kedvező ez a rendszer, hiszen a gyorsabb helyi rakodással csökken a kocsik for­dulóideje, s nő a vonatok telje­sítőképessége. A MÁV szakemberei progra­mot dolgoztak ki az iparvágány­hálózat fejlesztésére. Az elkövet­kező időszakban fokozott ütem­ben építenek, illetve újítanak fel iparvágányokat. A vasút kedvez­ményekkel is segíti azokat a fu- varoztatókat, akik iparvágány építésére vállalkoznak. Az épít­kezésekhez például olcsóbb, hasz­nált anyagokat adnak, a MÁV tervezőintézete pedig ingyen ké­szíti el az alapdokumentációt. Az építésre jelentkezők pályázat út­ján anyagi támogatást is kaphat­nak a MÁV elkülönített fejlesz­tési alapjából. I A kijevi pályaudvarra érkeznek a vonatok Budapestről is.

Next

/
Thumbnails
Contents