Petőfi Népe, 1983. március (38. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-12 / 60. szám
1983. március 12. •PETŐFI NÉPE • SZOLGÁLTATNAK-E A SZOLGÁLTATÓK? „Jeles tanulókból lesznek kitűnő mesterek!” in Az új forintért vásárolt varrógéppel Szilasi János ma is dolgozik. (Méhesi Éva felvételei) „Ha csak 8 órát ülnék a gépnél.! fiaskó Antal férfiszabó Solt- vadkerten: — Hetente egy, vagy két új öltönyt tudok elkészíteni. Azért a zöld adonisz szövetből varrt öltönyért, amelynek ia zá'kóját ott látják a próbababán, szombat reggel jön a tulajdonosa, Budapestről. Esküvőjére készíttette. Dolgozom, a helybelieken kívül keceli, halasi és kecskeméti megrendelőknek is. Ügy osztom be az időmet, hogy azért a javításokkal se maradjak el. A készruhán majdnem mindig van igazítanivaló. Vagy a nadrágszáron kell rövidíteni, vagy a kabátaljból felhajtani. Hirsch Imre bácsinak, aki a Zrínyi utcából hozott kordbársonyt szabásra', ráérek a pantallóját húsvétra összeállítani. Akkorra kérte. Mi a legkényesebb munka? Francia bársonnyal dolgozni. Az anyagot először ráteszem egy kefére. Aztán vizes ruhán keresztül. szép óvatosan végighúzom rajta a vasalót. Vigyázok, hogy rá ne égjen a vas, mert különben bolyhos, fényes lesz. 1941 óta vagyok szabó. Hamarosan nyugdíjba megyek. Tapasztalatból mondom: ez a szakma nem érdemli meg, hogy egy apa szabónak adja a fiát! Ha csak nyolc órát ülnék a gépnél, nem keresnék annyit, mint egy napszámos. Ezért 10—14 órát dolgozom naponta. Esküvői ruha, munkásnadrág Szilasi János is soltvadkerti szabász, a Dobó utca 13. szám alatt. 1 19 Korsós István egy szabásmintát tanulmányoz. — Ez a PFAFF-varrógép, amit itt látnak, egyidős az új forinttal. Hat és fél hektoliter bor árából vettem. Azóta szolgál egyfolytában. Áprilisban lesz 43 évé, hogy bökdösöm a tűt. Megéltem nehéz időket. 195'2-ben mindössze egy új öltönyt készítettem. Többre, jobbra nem tellett akkoriban az embereknek. Két-három forintért foltozgattam. Legtöbbször ez volt az egynapi munkadíj. Most? Nézzék meg! A szemétkosár tele van hulladékkal! Reggel hatkor kezdek, hogy idejében* készen legyenek az új ruhák. Ma Péli Zoltánnak varrom a ballagási öltönyét. Egy másik zakó és nadrág egy általános iskolás fiúé. Alacsony, zsurmó kiskölyök; a kabátja u.i- 'ján felhajtok kicsit, hogy viselni Tudja. De van itt másik öltöny is. Félkész. Anyagát mée decemberben hozták ide, azzal, hogy augusztusra varrják belőle esküvői ruhát. A vevő legnagyobb gondja, hogy a kereskedelemben kapható ruhákon nincs hajtás. A gyártási műveletnél nem hagynak ezeken néhány centiméteres toldalékot, hogy azzal, szükség esetén, bővíthessünk egy nagy- és kiskabátot, vagy mellényt. Itt ez a fiúnadrág. A szülők tegnap vásárolták. Nincs benne semennyi hajtás. Szerencse, hogy bő a gyerekre. Szűkíteni még lehet. Hetente két napig javítok. Azalatt semmi mással nem foglalkozom. Az asztal alatt most is egy rakás ruha. Ennek a zöld bársony zakónak a bélését — mutatja — valamivel leöntötték. Ebben a felsőkabátban valaki birkózott, azért hasadt szét. Ez a téli'kabát pedig elhunyt barátomé. 1946-.ban én varrtam neki. Miután meghalt, felesége elhozta hozzám a kabátot, hogy alakítsam át női viseletre. Tavaszodik. ' Soltvadikerten ez már a határba járás ideje. Nyitnak, metszenek. Ehhez nekem, a szabónak is készülnöm kell. Ez a táska, mellettem, tele munkásnadrágokkal. Mivel a télen kihízták mindet. ezekbe bele kell toldani. Aztán itt egy másik nadrág. Egy bácsié, öt lyukat számoltam rajta elöl. De nem bai; megjavítom annak a másik, kék nadrágjának az anyagából, amelynek viszont a hátulja ép. Huszonegy évesen Kiskőrösön fiatal szabó Czef- fer László. Huszonegy éves. 1981 óta önálló szabász. Azért váltott iparengedélyt, mert a szakma- gyakorlásnak ez a módja_ számára előnyösebb. Így kétszer annyit keres, mint korábbi munkahelyén, a Vegyesipari KTSZ- nél. A műhelyalapításban szülei is segítették. Varrógépet kapott tőlük. Most már szomszédok, barátok, és soltvadkerti, kaskantyúi, akasztói, páhi megrendelők alkotják az üzletkörét. Kedvelik sokoldalúságáért. Franciabár- sony-kosztümöt éppúgy megvarr, mint inget, szoknyát, kocsihuza- tot. vagy esküvői ruhát. „Hogyan győzöm? Hogyan bírom?” Korsós István Fülöpszálláson, három évvel a nyugdíj után sem hagyta abba a szabómesterséget. • Czeffer László kezdő, de jókezű szabómester. — Én az életem java részét itt töltöttem el, ebben a műhelyben — mondja. — Mehetnék-e innét, otthagyva csapot-papot. ahová annyi emlék fűz? Feledhetném-e azit a jótevőmet, aki elásta a varrógépemet és 1'4 öltönyre való szövetemet, hogy értékeim biztonságban legyenek arra az időre, ameddig katonáskodnom kellett a második világháborúban? Nekem itt mindenki ismerősöm 1938 óta. Loboda doktor úr. Cselényi doktor úr. Varga Pál, aki életében, méretre szabott ruhán kívül másmilyent soha nem hordott. Körmendiné, aki az egyik évben kosztümöt, a másikban kabátot csináltat nálam (idei tavaszikabátiával sikerült a nőnapra elkészülnöm). Hogyan győzöm? Hogyan bírom? Aki szereti ezt a szakmát: annak nem nehéz. Aztán meg öröm látni egy szabónak, ha a rendkívüli méretű embereken jól áll a ruha. Idomul az erősebb csípőhöz. A kabát háta nem buggyos. A rövid, vagy a hosszú kar méretarányával kevésbé feltűnő. A görbe hát. s a kidomborodó has nem hat előnytelenül a megjelenésben. Ezeken mérem-, és mérjük mi, szabászok, hogv munkánkkal csakugyan megszolgáltuk-e a pénzt. Hallgatjuk a fáradhatatlan mestert, aki — tél végén —. bár kissé gyengélkedve, de ott dolgozik, a műhelyében, ezekben az influenzás' napokban is. Honnan ez a kitartás? Honnan ez a szakmaszeretet? Segít erre választ adni az a régi kitüntetése, amelyen ez áll: „Jedes tanulókból lesznek kitűnő mesterek!" Kohl Antal Ismét a polgári életben Amikor Kiskunhalason a határőrség kerületparancsnokságán Kiss Sándor határőrrel beszélgettem, csupán néhány órája volt még hátra a leszerelésig. A huszonhárom éves, jóképű fiatalember — parancsnokai véleménye szerint — keményen dolgozott katonai szolgálata alatt, sze- ténységével. munkabírásával kivívta elöljárói, s a vele együtt bevonuló fiatalok szeretetét, tiszteletét. A civilruháért nem kellett messzire utaznia, mert szülei, felesége és egyéves kisfia a városban lakik. Szívesen, őszintén beszélt a határőrségnél eltöltött tizennyolc hónapról. — Bevonulásom előtt a Tejipari Szállítási Vállalathál dolgoztam gépkocsivtifzetőkénit, ötvenezer kiométert tettem meg. Az alapkiképzés után a tehergépkocsi helyett személygépkocsiira ülhettem, gyakorolhattam második szakmámat. — Mi az eredeti foglalkozása?, — Háztartásigép-szerelő ■ vagyok, de miután édesapám is ennél a vállalatnál dolgozik gépkocsivezetőként, úgy gondoltam, nekem ás ott a helyem, no meg többet ’ííi kerestem. Szeretem a gépkocsikat, s itt a határőrségnél nem kevesebb, mint negyvenezer kilométert vezettem baleset- men lesen. — Említette, hogy nős, gyermekük van. Hogyan segítették a családot? — A feleségem a szüléimnél lakik, ez már önmagában is sokat jelenített. Amíg meg nem született a gyerek, az ‘áfésznél dolgozott, most gyesen van. Katonai szolgálatom ideje alatt havonta ezerötszáz fodijnit családi pótlékot kaptunk, ez volt a másik segítség. A magam részéről igyekeztem megfelelni a határőrségnél 'támasztott követelményeknek, ,s egyszer élenjáró, kétszer kiváló címet szereztem. A szocialista versenyben szerzett címekkel együtt kapott pénz, meg a szabadság is jól jött. Az üzemányag-megtakarításért is jutalmaztak kétezer forinttal. ' — Ezek szerint sok időt töltött otthon? — A szabadságokat, az eltávozásokat lehetőleg úgy osztottam , be, hogy hét végén haza tudjak menni. Természetesen ez nem mindig sikerült, de a parancsnokok jóindulata hozzásegített ahhoz, hogy ha csak néhány órára is, gyakran -talál kozhassam családommal, kisfiámmal. A katonai szolgálatom végén elmondhatom: a sok munka, utazás, SL / / *0 karbantartás, szolgálat mellett nagyon jó dolgom volt, s mindig szeretettel gondolok vissza erre az iigazi elvtársi, baráti köT zösségre.' — Visszatérve a polgári életbe, milyen tervei vannak? — Egyetlen napot töltök otthon, ,s megyek vissza a Tejipari Szállítási Vállalathoz, ahol már várnak rám, mert kevés a gépkocsivezető. Kell a pénz -is, hiszen nyáron hozzákezdek egy családi ház építéséhez. Ehhez szüleim ,is segítséget adnak... Tudja, jól\ élünk a szülőkkel, de mindenki vágyik a saját fészekre.. . A minap Kiskunhalason egy tejszállító gépkocsi vezetőfülkéjéből egy bajuszos fiatalember integetdtt. Kiilss Sándor volt, aki most már kora hajnaltól szállítja a tejet a gazdaságokból a feldolgozóba. Gémes Gábor Elő hang -■■.' C"./tf||§ az állandó Petőfi-kiállításhoz Petőfi — a költő relikviái és utóélete a képzőművészetben címmel március 14-én, hétfőn kiállítás nyílik meg a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Ezzel a tárlattal az állandó Petőfi-kiállítás régi hiányát pótolják — ideiglenesen — a szakemberek. Az 1848-as márciusi forradalom évfordulója alkalmából megnyíló tárlat anyagát a múzeum, valamint a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményeiből válogatták össze. Csaknem 150 képzőművészeti alkotást és relikviát mutatnak be, a múzeumlátogatók előtt még ismeretlen összeállításban. Az érdeklődők 1850-től napjainkig kísérhetik nyomon: hogyan élt Petőfi alakja a művészek képzeletében, s miként változott szemléletük a különböző korszakokban. A közönség elé tárják többek között Madarász Viktor Petőfi halála című festményét,' Benczúr Gyula Petőfi arcképe című alkotását, Ferenczy Béni Petőfi című bronzszobrát. Emellett számos festmény és grafika,: szobor, érme és plakett teszi teljessé a Petőfi-ábrázolások be-, mutatóját. A relikviák között a költő egyes használati tárgyait,'; ruhadarabjait és bútorait sorakoztatják fel. A kiállítást olyan fotósorozat fogja át keretként, amely a Petőfi-emlékhely,eken tartott ünnepségeket idézi fel. A hétfőn megnyíló tárlatot: magába foglalja majd az állandó kiállítás, amely a tervek szerint a múzeumi hónapra ölt végleges formát. Munkában a csányi dinnyések Országszerte munkához láttak a csányli vándordinnyések. A Heves megyei község lakóinak nagy része minden év márciusában elhagyta otthonát, hogy a már ko- i abban megkötött szerződések alapján az ország különböző vidékein hozzálásson a .dinnveter- mesztés tennivalóihoz. Ez a széles körű vállalkozás szinte egyedülálló a kertészeti szakmában. A februári tél késleltette a d:r,nyeültetvények előkészítését, ezért most, hogy az idő alkalmas a talajmunkák megkezdésere. megélénkült az élet a dinnyeföl- deken. A magvakat a fóliasátrakban már elvetették, a szabadba majd a palántákat ültetik ki. Heves megye számos termelőszövetkezetében száz—kétszáz hektáron is termesztik a dinnyét, a hevesi Rákóczii Termelőszövetkezetben pedig mintegy félezer hektáron. A csányi dinnyések a megye határán túl megtalálhatók az Alföldön, a Tisza mentén, és a Dunántúlon egyaránt. Az idén — Csány község vezetőinek tájékoztatása szerint — ismét nagy kedv mutatkozik a dinnyetermesztésre. Jelzi ezit, hogy Csány község lakosságának több mint egyharmada — felnőttek és fiatalok egyaránt — teherautókra pakolt. A dinnyés családok gyermekei közül csak az iskoláskorú apróságok maradtak otthon, az idősek gondjaira bízva. Nyáron a gyerekek többsége is szüleik után megy. így a szakmát a vakáció alatt megtanulják. Az idők során nagyot változott a dinnyések nyári életmódja: régen a hatalmas táblák szélén felépített földkunyókban laktak. Ma mar a legtöbbjük előregyártott elemekből összeállítható víkend- házat épít fel. vagy kényelmes lakókocsi az ideiglenes otthonuk a dTmyeültetvényeken. ahol tavasztól őszig legalább hat hónapot töltenek kertészkedéssel a vetéstől. palántázástól a termés értékesítéséig. Márciusi folyóiratok FORRÁS Szép címlappaj és illusztrációs anyaggal jelent meg a Forrás márciusi száma. Ezúttal a VIII. Nemzetközi Zománcművészeti Alkotótelepen készült művekből válogattak a szerkesztők. A tűzzománcképek egyike-másika fekete-fehér rajzolatban is egészen jól érvényesül. Szokatlan bőséges a versajánlat is, kilenc magyar költő 21 versét, illetve versrószletét közli a folyóirat. Bemutat — Hideg Antal fordításában — egy .-mongol költőt is, a közelmúltban elhunyt Misigijn Cedendorzsot. A Való világ című rovatban Kaposy Miklós Közművelődési háztűznézö riportszatíráját, valamint Pünkösti Árpád Osztályidegen és Tóth Tibor Akik a túlsó parton élnek című írását találjuk. Buda Ferenc új verskötetét Kiss Ferenc mutatja be. Kicsit sovány és esetlegess a Szemle rovat, s lassúnak tűnik a decemberi eseményre, egy budapesti konferenciára utaló „krónika” is. KORTÁRS Persze, könnyű dolga van a Kortárs szerkesztőinek, mondhatja a „szegény rokon” Forráscsináló, mivel az előbbi 165, a másik csak 95 oldalt fordíthat irodalomra. S valóban gazdag is ez a márciusi Kortárs. Vigaszul: a Forrás jóval több verset közöl, s micsoda véletlen, hogy itt is, ott is Tákáts Gyula indítja a sort gyönyörű, tiszta, érthető sorokkal. Boldizsár Iván úgy látszik elhatározta, hogy Don-menti élményei után R. M.-ről árul el jellemző apróságokat. Találó a cím is: Néhány keser-édes R. M.-rrl. Mostanában divatban van R. M., mások is kezdenek szólni róla, próbálják megfejteni Rákosi Mátyás ellentmondásos egyéniségét. Lehet, hogy Boldizsárnak van igaza, aki mindezt kellő iróniával teszi, sőt öniróniával. Van hozzá ereje. A szellemes prózát még rajta kívüi Sükösd Mihály, Páskándi Géza, Kolozsvári Grandpierre Emil — több nevet hadd ne említsek — képviselik a folyóiratban. Gazdag a Jegyzet, a Fórum és a Kritika rovat is. Külön is kiemelném Hermann István írását, aki a Tudomány Prométheusza címmel Kari Marx halálának 100. évfordulójára írt emlékező cikket, amelyben Marx egyéniségének jellemző vonásai közül úgy mutat fel néhányat, hogy azokat ma is követendőnek lássuk. T. P. ÓRAÉKSZERÓRAÉKS Csak két napig, MÁRCIUS 15-ÉN ÉS 16-AN, ékszerszakértő jelenlétében, felvásárlási akció az Óra- és Ékszerkereskedelmi Vállalat 157. sz. boltjában: Kecskemét, Rákóczi u. 2. Arany- és ezüsttárgyaiért, ékszereiért, tört aranyért és ezüstért a legkedvezőbb árat fizetjük. Nemcsak készpénzért, hanem bizományba is átvesszük. NE FELEDJE: íAAt március 15-én és 16-án, i Kecskemét, Rákóczi u. 2. ÓRAÉKSZERÓRAÉKS Bő a nadrág, bő a zakó. Egyszer ez a baj. Másszor az, hogy szűk. „Tudna-e rajtuk igazítani, mester úr?” A másik ruhán felfeslett a varrás. Amannak lyukas a zsebe. Szélesebb övhöz szélesebb bújtató kell. Másik cipzár a régi helyett. S, ha telik a pénztárcából, új öltöny, új kosztüm húsvétra, ballagásra, vagy augusztusi iagzira. A szabóműhelyekben reggel korán kezdenek el dolgozni. A munka pedig hétközben tart sötétedésig, nemritkán a Tv-híradó szignáljáig.
