Petőfi Népe, 1983. március (38. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-02 / 51. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DOJ ARAS Előrejelzés ma estig: lassanként ke­leten Is felszakadozik a felhőzet» meg­szűnik a csapadék. Párás, ködös idő Tárható. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet —3, 2 fok között, a legmagasabb nappali hőmérséklet szerdán 4, 9 fok között alakul. (MTI)_______________________________________________________________________ i ; ) a Í£fldl * r ^1 A . wríBfiB A A ■- ■ AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVIII. évf. 51. szám Ám: 1,40 Ft 1983. március 2. szerda MUNKA KÖZBEN A kecskeméti városi.járási tűzoltóparancsnokság ügyeleteseit 1982.ben 337 esetben riasztották, ebből 213 volt a tűz, a többi viharkár, műszaki mentés és baleset. Huszonkétszer hiába mentek, mert vaklárma volt. A tűzesetek következtében 6;8 millió forint kár keletkezett. Itt teljesít szolgálatot Fodor Pál tűzoltó alhadnagy, szolgá­latparancsnok. Előtte hét évig a Kecskeméti Konzervgyár üze. mi tűzoltója volt. Szolgálati ideje alatt több mint másfélezer riasztásban vett részt. Sok nehéz feladatot oldott meg beosz. tottjaival együtt. Részt vett például a DÜTÉP-irodaház, egy ostyasütő 11 gázpalackjának oltásában, de a közelmúlt legsi­keresebben megoldott feladata a kecskeméti Petőfi Sándor ut. cai gázrobbanás után keletkezett tűz megfékezése volt. Ezt so. ron kívüli előléptetéssel ismerték el elöljárói. Párttag, tizenkét éve tagja a vezetőségnek. Segíti a fiatalokat, ő az alapszer­vezet KISZ.összekötője. Tulajdonosa a Haza Szolgálatáért Er. demérem arany fokozatának. (Pásztor Zoltán felvétele) ggg • '*fW s VERSENYKÉPES A BAROMFIHÚS Országos tanácskozás termelésről, értékesítésről Magyar—román külügyminiszteri tárgyalások Stefan Andrei román külügy­miniszter, aki Púja Frigyes kül­ügyminiszter vendégeként hiva­talos, baráti látogatáson tartóz­kodik hazánkban, kedden meg­koszorúzta a Magyar Hősök Em­lékművét. Ezt követően a külügyminiszté­riumban folytatódtak a hivatalos magyar—román külügyminiszte­ri tárgyalások. A román diplomácia vezetője délután Herendre látogatott, ahol megtekintette a porcelángyár múzeumát. Stefan Andrei hivatalos prog­ramjának következő állomása a 'Fejér megyei Kápolnásnyék volt. Itt a Vörösmarty Termelőszövet­kezet tevékenységéről kapott tá­jékoztatást. (.MTI) Korom Mihály Milánóba utazott Az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívá­sára Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára veze­tésével kedden pártküldöttség utazott Milánóba, ahol részt vesz az OKP ma kezdődő XVI. kong­resszusán. A delegáció tagja Horn Gyula, a KB külügyi osztályának helyettes vezetője. Az ENSZ egyik statisztikája szerint a világ negyven legje­lentősebb baromfitermelő álla­ma között Magyarország a hús­előállításban a 16., tojásterme- ilésben pedig a 17. helyen áll. A házi-, illetve a víziszárnyasok te­nyésztésén alapuló iparág jelen­tős szerepet játszik a nem rubel- elszámolású kivitelünkben. A múlt esztendőben a szokásosnál is nehezebb piaci föltételek kö­zött kellett teljesíteni a vállalati exportterveket. Ez a kedvezőbbé máig sem vált helyzet ad külön ■jelentőséget a tegnapi megye- székhelyi országos tanácskozás­nak, amelyet a Kecskeméti Ba­romfifeldolgozó Vállalat, a hol­land Stork és a szintén holland Peja cég közösen rendezett. A résztvevőket köszöntő dr. Tobak István, a kecskeméti vál­lalat vezérigazgatója elmondta, hogy a hazai baromfifeldolgozás műszaki fejlődéséhez a hetvenes években a Stork cég szállította a berendezéseiket, innen az isme­retség. Az eddigi kapcsolat gyü­mölcsöző volt, s a magyar üze­mek terveik kialakításakor,’ tö­rekvéseik meghatározásakor je­lenleg is számítanak a holland üzletfélre. A világpiaci pozíció­juk megőrzése, a termékeik von­zóbbá tétele a cél, ebben az irányban fejleszthető tovább a partneri viszony. Az összejövetel előadója a Stork PMT cég vezérigazgatója volt, akit valamennyi vezető munkatársa elkísért a tanácsko­zásra. Először is sokoldalúan ele­mezte a világ baromfitermelésé­nek és értékesítésének alakulását. Rámutatott a nemzetközi piaci visszaesés főbb- okaira, amelyek közt a recesszióval összefüggő ta­karékosabb életmódot, az olajter­melő fejlődő országok bevételei­nek csökkenését, illetve azok sa­ját baromfitermelésének bővülé­sét, egyes importáló államok de­vizahiányát, s a vásárló szegény országoknak juttatott támogatás megcsappanását említette. Az adott nemzetközi kereske­delmi viszonyok ellenére is szem­betűnően növelte csirkeexportját az utóbbi időben Brazília és Franciaország — ezekkel a ver­senytársakkal 1983-ban is szá­molni kell — mégpedig azokban a térségekben, például a Közel- Keleten, ahol egyebek közt a ma­gyar baromfiipar is érdekelt. A Stork cég vezérigazgatója úgy ítéli meg a helyzetet, hogy a ba­romfihús hosszabb távon ver­senyképes a sertés- és a marha­hússal szemben, s a világterme­lés növekszik 2000-ig: a két évvel ezelőtti 284 millióról 53,2 millió tonnára. E táplálék „esélyei” azért jók, mert az emberiség egyes csoportjainál a mostani ál- latifehérje-hiány leggyorsabban baromfitermékekkel pótolható. Az érdekes szakmai találkozón a holland cég vezetője bemutat­ta dia- és mozgófilm segítségé­vel a világ legkorszerűbbnek mondott, általuk létesített új ba­romfifeldolgozó üzemét. A. T. S. • Az összejövetelen többnyire a hazai baromfifeldolgozó üzemek műszaki vezető szakemberei vettek részt. KALOCSÁN SAKKOLIMPIA, BUDAPESTEN VILÁGKONGRESSZUS Eszperantó programok A z Eszperantó Világszövet­ség 1983-ban Budapesten rendezi meg hagyományos — immár hatvan nyolcadik — kongresszusát. A július 31.— au­gusztus 6-ig tartó világesemény­re több ezer külföldi vendég ér­kezik majd a fővárosba, s ter­mészetesen oltt lesznek a nagy­szabású rendezvényen — a ha­zaiakkal együtt — Bács-Kiskun megye képviselői 'is. Előzőleg, júliusban, Kalocsán bonyolítják le az eszperamtista sakkozók I. olimpiáját. Hogyan készülnek e rangos eseményekre: milyen egyéb tervek, programok foglal­koztatják a világnyelv szervezett művelőit a megyében? Ez iránt érdeklődtünk Füzesi Istvántól, a Magyar Eszperantó Szövetség Bács-Kiskun megyei elnökétőL A többi között elmondta: sze­retnék eléírni, hogy minél töb­ben tanulják az eszperantó nyel­vet. Tavaly négy városban, Ka­locsán, Kecskeméten, Kiskőrösön és Kiskunfélegyházán összesen száztizenlheten vettek részt — általános és középiskolások, fő­iskolások <— alapfokú nyelvtan­folyamokon. Az idén tovább bő­vül az oktatásra vállalkozó in­tézmények köre. Kiskunfélegy­házán a múlt évben a Móra gim­náziumban és a közgazdasági szakközépiskolában volt, az idén ősztől pedig a város három álta­lános iskolájában is lesz ilyen nyelvtanfolyam. Ugyanezt ter­vezik a jászszantlászlói és a la- josmizsei iskolában, valamint a kecskeméti úttörőházban is. Mód nyílik arra, hogy kísérlet­képpen óvodásokkal is megpró­bálják elsajátíttatni az eszpe­rantót. Újabb eszperantista cso­portok alakulnak a KlSZ-szer- vezetek, valamint a szövetkezeti szervek körében. Az utóbbi pró­bálkozás most azért is nagyon időszerű, mivel a budapesti vi­lágkongresszuson létrehozzák majd a Szövetkezeti Eszperan­tisták Ligáját. Kiskörösön egyéb­ként — a MÉSZÖV támogatásá­val — már beindult a nyelvokta­tás. A szövetség megyebeli tagjai rendszeresen részt vettek, s részt vesznek ezután is a különböző hazai és külföldi rendezvénye­ken. A mozgalom a nyelvokta­tás mellett egyéb eredmények­kel is büszkélkedhet az utóbbi időben. Azzal például, hogy a kecskeméti Garabonciás szín­játszócsoport a közelmúltban el­ső ízben kísérelte meg egy szín­mű eszperantó nyelvű előadását. Balázs Béla: Kékszakállú herceg vára .című művét mutatták be. Szereplésüket siker kísérte Bu­dapesten, az eszperantó színhá­zak nemzetközi találkozóján, va­lamint Kecskeméten és Nyíregy­házán is. A szövetség megyei bi­zottsága támogatja a színjátszó­kat újabb eszperantó nyelvű drá­ma színrevitelében. Részükre külön intenzív tanfolyamot tar­tanaik. Különösen az .utóbbi két év­ben sikerült maradandónak tű­nő, jó kapcsolatokat kialakítani a legkülönbözőbb szervekkel. Támogatják az eszperantó-moz­galmat : a megyei és a városi ta­nácsok művelődésügyi osztályai, a Szakszervezetek Bács-Kiskun Megyei Tanácsa, a TIT, a Haza­fias Népfront és az Erdei Ferenc Művelődési Központ. Mindez garancia arra, hogy a jövőben még eredményesebben járuljanak hozzá a megyében a béke és barátság nyelvének ter­jesztéséhez, hogy mind többen értessék meg magukat más nem­zetek fiaival tolmácsok nélkül is. Erre egyébként jó lehetőség 'kínálkozik a világkongresszus napjaiban, azok számára is, akik nem vesznek részt az eseményen. A külföldi eszperantisták mint­egy 250 főnyi csoportja ugyanis Kecskemétre 'látogat majd. R. M. Munkalehetőség az egészség­károsultaknak SZERZŐDÉSES KAPCSOLATOK Mezőgazdasági és műszaki szolgáltatás a Kiskunságban Rehabilitációs bizottság alakul .Bács- Kiskunban a csökkent munkaképes­ségűek szervezett foglalkoztatására, érdekképviseletére. Ezzel tervszerűbb lesz az egészségkárosultak segítése, számukra a munkalehetőségek aján­lása. Megyénkben eddig is messze­menően gondoskodtak azokról, akik baleset, betegség miatt nem tudtak beilleszkedni régi munka­körükbe, s munkahely-változta­tásra kényszerültek. Az üzemek­ben, intézményekben jelenleg is mintegy háromezer státusz várja azokat az egészségügyi okból pá­lyát módosítókat, akiket pedig örvösök kezelnek és reményük van a gyógyulásra, átmeneti se­gélyt, illetve járandóságot kapnak a helyi tanácsoktól. Évente mint­egy 13 millió forintot tesz ki ez az összeg, de nagy az áldozatvál­lalás a vállalatok, szövetkezetek részéről is. Több helyütt önálló kezdemé­nyezésként is létrehoznak foglal­koztató üzemágakat, csoportokat. Baján például 25 éve működik a Csökkentmunkaképességűek Ipa­ri Szövetkezete, amely 230 sze­mélynek teremt elfoglaltságot, munkalehetőséget. Hogy mennyi­re szükség van rájuk, bizonyítja az évi 37 millió forintos termelési érték, s az, hogy többnyire hiány­cikkeket gyártanak. Kecskeméten az Épületkarban­tartó és Szolgáltató Ipari Szövet­kezet a mozgássérültek foglalkoz­tatására alakított ki egy üzemet, amit a jövőben bővítenék majd. V. É. Tizenhat esztendeje alakultak meg hazánkban a mezőgazdasági szövetkezeteik érdekképviseleti szervei, a szövetségek. Alapsza­bályukban elsőrendű kötelezett­ségként fogalmazták meg a tag­gazdaságoknak végzett szolgálta­tást, amelyet a Szövetkezeti Tör­vény is megerősített: „a TESZÖV a területén iműködő téeszek és gazdasági társulások tevékenysé­gét előmozdító : szolgáltatásokat {nyújt, de ezekből a szövetség nyerdséglet nem képezhet." Az országban az érdekelt tíz területi szövetség szolgáltató ágazatai napjainkban is ennek megfelelően működnek. 1976 óta Kiskunhalason van a szol­gáltató központja a Kiskunsági TESZÖV-.nék. A szolgáltató ága­zat tavaly száztíz közös gazda­sággal, szövetkezeti vállalattal volt szerződéses kapcsolatban. Te­vékenységének nagyobbik része a műszaki szolgáltatás, amelyet a villamos biztonságtechnikai, Valamint az energetikai csoportja nyújtott. Az ágazat a Kiskunsági TE- I3ZÖV keretében működik, de Bács-Kiskun egész területén dol­gozott 1982-ben és a megelőző esztendőkben is. Szakemberei a mezőgazdasági nagyüzemek elek­tromos és villámvédelmi be­rendezéseinek időszakos felül­vizsgálatát látták el. Ezek ta­pasztalata azt bizonyítja^ hogy a biztonságtechnika ma már egy­általán nem mellékes a> szövet­kezetekben. A gazdaságok a jobb hatásfokú termelőmunka egyik eszközének tartják. Számolnak azzal, hogy a biztonságos műsza­ki állapot fenntartása költséggel jár, de balesetet előz meg, és a szövetkezetekben dolgozók mun­kakörülményeit javítja. A szol­gálat gondoskodik arról is, hogy a szövetkezetek elektromos szakembereinek továbbképzése folyamatos legyen. Legutóbb 1982. első félévében szervezett szakmai tanfolyamét Kiskunhalason, a II. Rákóczi Ferenc Szakközépiskola segítségével, amelyen nyolcvan szövetkezeti szakember tett sike­res vizsgát. Az utóbbi években még inkább megnőtt a szolgálat energetikai csoportjának fontossága. Villa­mos energia-vét élezési, felhasz­nálási javaslataival egymillió forintnál magasabb összeget ta­karítottak meg a ■ szövetkezetek. A tüzelőolaj-fogyasztás ésszerű mértékére, szükség szerinti csök­kentésére úgyszintén találtak megoldást az érdekelt közös gaz­daságokban az ágazat szakembe­rei. Munkájukat elősegíti az úgy­nevezett átfolyásmérő berende­zés, amelyet a múlt év utolsó ne­gyedében kaptak meg. Kár, hogy a különböző műszerek, mérőesz­közök beszerzése elég nehézkes. Hosszú határidővel szállítják a forgalmazó vállalatok, az áruk is tekintélyes. Az 1979-ben még 300 ezer forintot érő motorfék­(Folytatás a .2. oldalon.) HB B n V II rjfa I ^8 m Néhány nappal ezelőtt befe­jeződtek az Alföld Szövetke­zeti Kereskedelmi Vállalat és a baráti országok partnercé­gei közötti szerződéskötések. Ezek alapján az idén a Né­met Demokratikus Köztársa­ság, Csehszlovákia, Bulgária, Románia és Lengyelország szövetkezeti kereskedői, vala­mint az Alföld között összes­ségében 34 millió forint érté­kű — a tavalyinál 13,5 millió­val nagyobb — árucserére ke­rül sor. Az információt röviddel az utolsó megállapodás után kaptuk a vállalat igazgatójá­tól. A hír tehát friss, mégis aligha vált ki különösebb ér­deklődést. Legalábbis közel sem akkorát, mint amilyen a baráti országok termékeinek bemutatóját és vásárát a ren­dezvények ideje alatt kiséri. És ez érthető is. Hiszen egyi­künk sem a beharangozott kí­nálatra kiváncsi, hanem a va­lóban kapható — árban és minőségben a hazaival össze­hasonlítható — árukra. Ennek ellenére, érdemes fi­gyelmet fordítani a mostani szerződéskötésekre, pontosab­ban a belőlük levonható ta­pasztalatokra. Hangsúlyozva, hogy bár a konkrét számada­tokat, a tájékoztatást az Al­föld Kereskedelmi Vállalattól kaptuk, a következtetéseket általánosítani lehet. Azaz di­csérni az oly sokat, oly sok­szor szidott kereskedelmet önállóságáért, rugalmasságá­ért, kockázatvállalásáért. Mert azt ugyan, mindannyian tud­juk, s mondjuk, hogy nehéz helyzetben van a népgazda­ság. Elsődleges feladatunk az ország fizetőképességének meg­őrzésé, 5 egyáltalán nem titok, hogy e cél érdekében egyes fogyasztási cikkek importját is korlátozzák. Ugyanakkor legalább ennyiszer elhangzik, hogy nem szabad lemondani az áruellátás eddigi, megszo­kott színvonaláról. Már ennyi­ből is kiderül: az áruellátá­sért elsősorban felelős keres­kedelmen sok minden csattan, s ezeknek az ütközéseknek az enyhítésére gyakran elmarad a külső segítség. Éppen ezért elismerést ér­demel a kereskedelem. Köz­tük az Alföld, amelynek te­vékenysége — a kecskeméti áruházon kívül — megyénk teljes szövetkezeti üzletháló­zatában érződik, különösen azóta, hogy megkapta a nagy­kereskedelmi jogkört. E pozí­ció tette lehetővé, hogy ebben az esztendőben közvetlenül az ipartól megrendelt 150 millió forint értékű árut juttasson el tagjainak — a Bács megyei áfészeknek. Mindezt nem azért említ­jük, hogy bizonyítsuk: a szö­vetkezeti kereskedelmi válla­lat a termelés szervezésével is igyekszik gondoskodni a fo­lyamatos ellátásról, a hiány­cikkek csökkentéséről. Inkább az összeg nagyságára szeret­nénk rámutatni, amelyhez ké­pest a bevezetőben leirt áru­csere értéke csekély. Harmincnégymillió forint az Alföld Kereskedelmi Vállalat és áruháza együttes — 650 milliós — forgalmának még öt százalékát sem adja. De nem lehet százalékban vagy ará­nyokban mérni azt a hasznot, amit eredményez. A szocialis­ta országokból cserébe kapott termékek túlnyomó része ná­lunk vagy hiánycikk, vagy vi­szonylag drága. Hogy ezek a már kiválasztott áruk a vá­sár időpontjában kelendőek lesznek-et az már a vállalat kockázata. Annyi azonban bi­zonyos, hogy színesítik, bőví­tik a választékot — árban és minőségben egyaránt —, s ma az ilyen kereskedelmi akciók­nak számtalan példájával ta­lálkozunk. Nemcsak megyénkben, ha­nem máshol is, nemcsak az Alföldnél, hanem a legkisebb falu egyszemélyes boltjában is. Olyan „fogásokkal", ame­lyek talán nem is újak, az egészhez képest jelentőségük csekély, összességükben még­is ezekre mondjuk: már nem­csak eladni, kereskedni is tu­dunk. Kovács Klára

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents