Petőfi Népe, 1983. március (38. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-10 / 58. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xxxviH. évi. 58. szám Ära: 1,40 Ft 1983. március 10. csütörtök Országgyűlési tisztségviselők tanácskozása Az országgyűlés tisztségviselőinek, állandó bizottságai elnö­keinek és a megyei képviselőcsoportok vezetőinek szerdán — a Parlamentben tartott -— ülésén a március 24-re összehívott ta­vaszi ülésszak előkészítésével foglalkoztak. Apró Antal, az országgyűlés elnöke a tanácskozáson — ame­lyen részt vett Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Ta­nácsának főtitkára és Szabó István, az MSZMP Központi Bizott­ságának alosztályvezetője is — tájékoztatást adott a parlament- plénuma elé kerülő témákról, az ülésszak előtti képviselői teen­dőkről. Az alkotmány előírásának megfelelően az ülésszak napi­rendjén szerepel az Elnöki Tanácsnak, valamint a legfőbb ügyésznek és a Legfelsőbb Bíróság elnökének beszámolója mű­ködésükről. Ezt követően dr. Szilbereky Jenő, a Legfelsőbb Bí* róság elnöke és dr. Nyíri Sándor, a legfőbb ügyész helyettese is­mertette a jogalkalmazási tapasztalatokról szóló országgyűlési beszámolók főbb gondolatait, majd képviselői kérdésekre, észre" vételekre válaszoltak. (MTI) A nevelőotthonokról tárgyalt a megyei tanács végrehajtó bizottsága A megyei tanács végrehajtó bizottsága rendszeresen beszámol­tatja a nagyközségek végrehajtó bizottságait végzett munkájuk­ról, a településfejlesztésben elért eredményeikről, terveikről. A megyei testület tegnap délelőtt megtartott ülésén Soltvadkert nagyközség Tanácsa Végrehajtó Bizottságának tevékenységét tűzte napirendre. A beszámolót dr. Havasi Gyula, Soltvadkert ta­nácselnöke és Leirer János, a kiskőrösi járási hivatal elnöke terjesztette a vb elé. Az elhangzottakból egyértel­műen kitűnt, hogy ez a nagy­község sok tekintetben nagyobb fejlesztési eredményeket ért el az átlagosnál. Az alapellátás színvonalát illetően — egy-két várost is megelőzve — a tizen­ötödik, kereskedelmi ellátottsá­gát tekintve pedig az előkelő 5—6. helyen áll a megye tele­püléseinek sorában. A helyi gazdasági szervek hathatós támogatásával elérték, hogy ma már valamennyi öt-hat eves komi kisgyerek óvodába járhat. Az idén további két új óvodai foglalkoztatóterem épí­tésével enyhítenek a gyermek- intézmények zsúfoltságán. Az általános iskolában a tavaly fel­épült nyolc új tanterem lehető­vé tette a váltakozó tanítás megszüntetését.' Megyei tanácsi, valamint helyi üzemi támogatá­sokkal új, nagyméretű tornate­rem épül a nagyközségben, s ez alkalmas lesz majd a tömeg­sport fejlesztésére is. Bővítik a napközis konyhát, mely ezáltal 800 ételadag kiszolgálására lesz alkalmas, a jelenlegi 500-zal szemben. Az iskolában egyéb­ként képesítés nélküli nevelőt nem alkalmaznak. Jó a lakásépítés üteme, éven­ként 50—60 új családi otthont építenek a soltvadkertiek. Kis­kőrös és Kecel tanácsaival és gazdálkodó szerveivel közösen gákhasznosító társulást alapítot­tak, s szeretnék mielőbb kiépí­teni a közületi vezetékhálózato­kat. Szó esett a Vadkerti-tóról, különösen annak hiányos keres­kedelmi ellátásáról. A tanács arra törekszik, hogy az üdülési ■idényre javítson valamelyest a jelenlegi helyzeten. A megyei tanács vb.— javas­latokkal kiegészítve — elfogadta a beszámolót, és határozatban ■fejezte ki elismerését a soltvad- kerti tanács végrehajtó bizott­ságának a következetes, céltu­datos településfejlesztési mun­káért. 'Ezt követően a megye nevelő­otthonainak helyzetét vitatta meg a testület. E témával egyéb­ként, önálló napirendként, most foglalkozott először a végrehaj­tó bizottság, Krajcsovicz Mihály művelődésügyi osztályvezető előterjesztésében. Az ország 117 nevelőotthona közül hat működik Bács-iKiskun- ban: Bácsalmáson, Dunapatajon, Felsőszentivánon, Hajóson, Kun- fehértón és Kecskeméten, össze­sen 660 férőhellyel. Jelenleg 616 lakója van összesen az ottho­noknak, s közülük mintegy öt­százan állami gondozottak. A vb-ülésen megállapították, hogy az Intézményekben kielégítőéit a pedagógiai munka feltételei. Az épületek — a zsúfoltság el­lenére — rendelkeznek a leg­szükségesebb helyiségekkel. To-, vábbi korszerűsítésekre, bővíté­sekre lesz azonban szükség an­nak érdekében, hogy lakóik egészen tizennyolc éves korukig megszokott otthonukban marad­hassanak. Nagyobb felújításra szorul a kecskeméti és a bács­almási nevelőotthon. Az utóbbi­nak a tervezését már megkezd­ték. A nevelőtestületek stabilak, élvétve azonban előfordul, hogy az iskolai munkánál jóval ter- helőbb nevelőotthoni tevékeny­séget nem tudja hosszabb idő­re vállalni egy-egy pedagógus. Nehezíti a nevelői utánpótlást, hogy a bérezési lehetőségek nin­csenek arányban a nehezebb munkakörülményekkel. Az is gond, hogy egyetlen otthonnak sincs speciális feladatokat ellátó 'pedagógusa, logopédusa, pszicho­lógusa. Márpedig, hangsúlyoz­ták, nagy szükség lenne ilyen szakemberékre ezekben az in­(Folytatás a 2. oldalon.) 9 • Üzempróba az aszfaltkeverő telepen A Kecskeméti Közúti Építő Vállalat kecskeméti keverőtelepén január második hetében kezdtek hoz­zá a Teltomat típusú aszfaltkeverő nagyjavításához. A munkát optimális idő alatt, nyolc héten belül be­fejezték, miközben valamennyi mozgó alkatrészt kijavítottak, felújítottak. Az üzempróba megkezdő­dött. s napokon belül már óránként 80—100 tonna aszfaltot gyártanak. Mintegy három hete kezdte el a munkát a beton­üzem. Egy folyamatos betonkeverő egy műszak alatt az útalap-építéshez óránként 30—50 köbmé­ternyi betont állít elő. A gépet éppen takarékossá­gi okok miatt, az igényeknek megfelelően működ­tetik. Emellett egy másik betonkeverőt is üzemel­tetnek, amely minőségi betont állít elő, óránként 8—12 köbméternyi mennyiségben. Az útépítési munka egyik alapgépe az aszfaltte­rítő — Finiser — berendezés. A Kecskeméti KÉV majdnem 6 millió forintért vásárolta meg a Vögele 1500 Szuper Finisért, amely az eddig alkalmazott Ilyen önjáró gépekkel ellentétben, jobban alkalmaz­kodik az útépítési munkálatokhoz. A szélességet — 2,75—4,75 méterig — automatikusan, m?net közben állítja, ilyen módon nagyobb a termelékenysége. A gép óránként 150 tonna aszfaltot képes az útra te­ríteni, ha szükséges 6 méter — vagyis egy mellék- útvonal szélességével egyenértékű — szélességben. Ez az új gép óránként 250 métert halad előre, amennyiben a hat méter széles útra teríti az aszfal­tot. A keverőtelep vezetőjétől kapott információ sze­rint ez év első felére már valamennyi kapacitásu­kat szerződésben lekötötték a megrendelők, amelyet szeretnének jó minőségben és határidőre elkészíte­ni. Erre minden lehetőségük megvan, hiszen a gé­pek, a berendezések mellett az útépítéshez szüksé­ges nyersanyaggal is rendelkeznek. G. G. I Szerelik az új aszfaltterítő berendezést. • Működik az aszfalt- cs betonkeverő üzem. Előtérben a depóniákban felhalmozott nyersanyag. A MEZŐGAZDASÁG IDEI FELADATAI Kedvező feltételek a tavaszi munkához Sajtótájékoztató a MEM-ben A termeléshez szükséges anya­gok, gépek és az alkatrészek dön­tő többsége a mezőgazdasági nagyüzemek és a kistermelők rendelkezésére áll, várhatóan za­vartalanul kezdődhetnek a tava­szi munkáik, amelyekkel az el­múlt évinél is nagyobb termelést kell megalapozni — erről tájékoz­tatta az újságírókat Magyar Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes tegnap a MEM-ben. Az előirányzat szerint a mező- gazdaság egy-lkét százalékkal nö­veli a termelést, az élelmiszeripar pedig két százalékkal. Az előre­lépést az elmúlt évi magas telje­sítéshez .viszonyították, ennélfog­va a termelőknek nem lesz köny- nyű dolguk. Ráadásul nemcsak mennyiségileg kell fokozni az áru- kibocsátást, hanem a költségek csökkentéséért is többet kell ten­niük, lévén, hogy a nemzetközi mércével mérve is kimagasló ho­zamokat esetenként még magas anyag-, energia- és élőmunka- felhasználással érték el. A taka­rékosságon nem azt kell érteni — hangsúlyozta —, hogy valamiféle átlagolás alapján mindenütt csök­kentik a beszerzéseket, vásárláso­kat, hanem az anyagok hasznosu­lásra kell az eddiginél nagyobb gondot fordítani, például azzal, hogy az optimális adagokat ad­ják a növényeknek és, az állatál­lománynak. Nagyobb rugalmas­ságra van szükség a termékek ér­tékesítésénél is, s ez annál in­kább fontos, mert a világpiaci árak továbbira is kedvezőtlenek. Mindenesetre a gazdaságoknak körültekintőbben kell eljárniuk az értékesítés szervezésénél, és a feldolgozókkal való kapcsolatok alakításánál. Megeshet ugyanis, hogy — hasonlóan az elmúlt évi­hez — a termékek, termények egy részét nehezen, netán egyál­talán nem lehet elhelyezni. összesen 13,5 milliárd forint értékű gépet szeretnének az (Folytatás a 2. oldalon.) Parlag helyén szőlőskert A hajósi József Attila Tsz a községi tanáccsal közösen 15 hektár eddig megműveletlen föld par­cellázását határozta el. Az igénylők részére sze­mélyenként 400 négyszögöl, szőlőtelepítésre szak­szerűen előkészített területet adnak ötvenéves tartós használatbavételre. A dimbes-dombos terü­letet — néhol kétméteresnél is nagyobb a szint- ~ különbség — elsimítják, hektáronként ezer mázsa) istállótrágyát és huszonöt mázsa műtrágyát szór- _ nak ki. Már minden talpalatnyi föld gazdára ta­lált. Hamarosan kisorsolják a területeket és áp­rilisban megkezdődhet a telepítés. • A hu­muszt visz- sza terítik. (Pásztor Zoltán felvételei) Bizonyára mindenkivel elő­fordul, hogy olykor 'munkavég­zés közben lát egy fiatal szak­munkást, és azt gondolja ma­gában: lám, ezt megtanította igazából la mestere! S nyilván az ellenkezőjére is \ tudnának sokan példát felemlíteni, ami­kor úgy ítélkeznek kimondva vagy kimondatlanul, hogy na, ennek a volt mesteréről is megvan a véleményünk! Mester >és tanítvány: milyen régi-régi ikerpár a tudatban, gondolkozásban. Az idősebb emberek emlékezetében hány és hány szép és szomorú, pél­damutató vagy elítélendő eset, történet merül fel ,e két szó hallatán, ia régi világot fel­idézve! Abból a világból is, amikor a jobb sorsra érdemes gyereket úgy fenyegették, ha 'nem ment neki a tanulás, hogy „vigyázz, mert odaadlak inasnak!" Legyünk tárgyilagosak. Igaz ugyan — magam is átélhet­tem,' 1tapasztalhattam —, hogy abban a letűnt világban oly- I kor cselédebbnél cselédebb 'volt az inast-ám volt máskép­pen is. Mestere válogatta. Em­lékszem kőművesre, szobafes­tőre és kitűnő ácsra, aki inasá­hoz való viszonyában nem csupán kitűnő oktatónak, pél­daképnek bizonyult, hanem egyben az apánál is jobb apa volt. Az ilyenek iránti szerete- tet, megbecsülést nem mossák ‘el az évtizedek. Mostanra ugyancsak megvál­tozott á világ, benne a szak­munkásképzés is. A rossz em­lékű inas szó szinte feledésbe merült. A mai leendő szak­munkások a legtöbb helyen immár korszerű körülmények között — jól felszerelt tanmű­helyekben, műhelycsarnokok­ban, laboratóriumokban és szaktantermekben — készül­hetnek felnőttéveikre. Taná­raik és szakoktatóik segítségé­vel, irányításával. 1 Kezdetben, évtizedekkel ez­előtt valahol a háttérben moz- gó jó esetben amolyan „má­sodhegedüs" személy volt, akfl nemritkán szégyellösen, félsze-1 gén lépte át az iskola küszö-fl bét. .S ima? Kérdezzenek megfl bárkit, aki kicsit is ismeri cfl témát, hamar készeit lesz a vá-B lasz: a szakoktató ma máiB egyenértékű pedagógus éa egyértelműen az. Ezt a ténytS húzták alá sokan azon a táj-B értekezleten, amelyet a kecske-fl méti 607. számú Ipari Szak-I munkásképző Intézetben ren-S deztek nemrégiben. Jelenleg Bács-KiskunbanB háromszáznál is több szakok-B tató dolgozik a csaknem húszfl szakmunkásképző intézet benB Eredmény, hogy többségű« már érettségivel is rendelke-M zik. S emelkedőben van aB száma azoknak, akik pedagó-fl gus alapképzettséggel is bír-B nak. Ha ez a tendencia felerő-B södik, akkor válik jobban le-B hetövé, hogy az egyes szak-B mák képviselői és megszeret-B tetői, oktatói egyben az em-B b erformálás, az életalakitásm szervezői is legyenek. Minffl annak idején a legderekabhj mesterek és a gyárakban azB idősebb, segítő szándékú ,,sza-B kik". Ezt elérni viszont éppenség-B gél nem könnyű. Hiszen köz-B tudott, hogy milyen ütembenB változik a technika, a techno-fl lógia, általában a műszafci-tu-B dományos világ. Egyre bonyo-fl lultabb és egyre szerteágazóbbB ismeretekre van szükség a kü-fl lönféle munkahelyeken. Nemfl könnyű lépést tartani a fejlő-B déssel, különösen ma. amikorB a termelékenység fokozása aB gyorsaság és a minőség egy-A aránt fontos szempont a napifl munkában. A jó szakoktató ezeket figyelembe véve dolgo­zik. Méghozzá úgy. Hogy nem felejti el az ő nélkülözhetetlen másik feladatát sem, a neve­lést. Azt a rendszeres, tervsze­rű és tudatos ráhatást, amit csakis bizonyos fokú pedagó­gusi képességgel és képzettség­gel tud elérni. V. M. 9 Az utolsó dombokat tünteti el a lánc­talpas.

Next

/
Thumbnails
Contents