Petőfi Népe, 1983. március (38. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-06 / 55. szám
1983. március 6. • PETŐFI NÉPE 0 TÖBB SZÁZAN EGYÜTT A GYÓGYULÁS REMÉNYÉBEN Intézet a főváros „tetején” Ilyenkor télen is, hétvégi napokon sokan kirándulnak a Budai-hegyekbe. Szombat, vasárnap reggel zsúfolt autóbuszok viszik a sílécekkel, szánkókkal felszerelt, elsősorban pesti, de vidéki turistákat is. Festői szépségű a Szabadság-hegy is, ahová ezúttal látogatóba mentünk az Állami Gyermekgyógyintézetbe. Évente száz—százhúsz Bács-Kiskun megyei kisgyerek tölt itt rövidebb-hosszabb időt a gyógyulás reményében. Többségük asztmás, illetve valamilyen légúti betegségben szenved. Ennek több oka van, mindenesetre a gyógyintézet lakóinak jelentős része az Alföldön él. Jól ismerjük e táj levegőjét, hiszen naponta ezt szívjuk és napokig tudnánk róla beszélni... A két épülettömbből álló nagy, kertes gyógyintézettel való ismerkedésünk előtt felkerestük dr. Simon György főigazgató, főorvost, s gyógyító munkájukról beszélgettünk. m j*' — Mipta működik az intézet? — kérdeztük. — A felszabadulás után az intézet, mint TBC-s gyermekszanatórium kezdte meg működését — mondta a főigazgató főorvos. — Köztudott, hogy az 1940—50-es években a tuberkulózis népbetegség volt nálunk. A gyógyító munka eredményeként miután ezt viszonylag gyorsan felszámoltuk, az 1960-as évek elejétől az intézet új feladata az lett, hogy a krónikus légzőszervi betegségekben szenvedő gyérme/- keket gyógyítsa. Ez is igen nagy munkát igényel, ugyanis a magyar gyerekek 0,5—1 százaléka tüdőasztmás, illetve krónikus légzészavarban szenved. — Mi okozza a betegségeket? —. Az okokat speciális diagnosztikai módszerekkel állapítjuk meg — folytatta dr. Simon György. — Az úgynevezett bron- hoszkópiás laboratóriumban a hörgőrendszer .elváltozásait vizsgáljuk. Egy másik diagnosztikai módszerrel allergiás vizsgálatokat végzünk. Több esetben ugyanis a rohamokban jelentkező nehézlégzés túlérzékenységből fakad. Ennek egyik oka az allergia. Nagyon nehéz megállapítani, hogy ki mire allergiás. Milliard dolog előidézheti, a házi portól, a növényi portól, a gombától! vegytisztító anyagoktól kezdve szinté vég nélkül sorolhatnám 'az okokat. Az alföldi levegő „átka” — Az előbb kétszer is említette a port. Az allergiás megbetegedéseknél ez gyakran előforduló ok? — Igen. Az alföldi levegőnek, igen nagy a portartalma. Sok gyerek erre allergiás. A porban mikroszkóppal látható apró élőlények, úgynevezett atkák vannak, s ezek a túlérzékeny szervezetben a tüdőhörgőket eldugaszolják, ami görcsöt vált ki, s nehezíti a kilégzést. A légzés- funkciós laboratóriumban a be- és kilégzést vizsgáljuk. — Mitől függ az, hogy az egyik gyérek allergiás, a másik pedig nem? — Számtalan tényezőtől függ, ezeket lehetetlen felsorolni. Van aki egyszerűen allergiás alkat. Az anyatej döntő szerepe — Csak az alkattól függne...? — Egyáltalán nem. Nagyon, sok tényező kialakíthat allergiát. Egyet nagyon szeretnék hangsúlyozni a szülőknek. A gyermek Dr. Simon György főigazgató főorvos. i y c 0 A „kis köhögősök” az intézet ovijában. szervezetének ellenálló képességét döntően az.anyatej határozza meg. Feltétlenül szükséges lenne, hogy a csecsemő minimum 4 hónapig anyatejet kap-' jón. Ezt az időt sajnos általában lecsökkentik, nem szoptatják a gyereket. Az anya-tejet semmi sem pótolhatja, a közönséges tej sem, amit a csecsemő szervezete nem tud megfelelően feldolgozni. — Eddig a diagnosztikáról, tehát a gyermekek betegségének megállapításáról, illetve az okok felderítéséről beszélgettünk. Nyilván ezután következik a gyógyítás. — Igen. A betegségtől, az okoktól függően különböző eljárásokkal gyógyítunk. Ezek közül az egyik az úgynevezett aktuális légzészavar kezelése, vagy olyan kezelés beállítása, amely az okra hat. — Ez mit jelent? — Például ha egy gyerek a porra allergiás, akkor ilyen anyagot, tehát nagy mennyiségű .port a szervezetébe juttatunk, s ezáltal immunis lesz a szervezet. — Megnéznénk egy osztály 'munkáját. — Válasszanak a 13 osztályunk” közül, amelyben összesen 543 ágy yan. Tájékoztatásként megjegyzem, hogy intézetünk nemcsak az asztmás, vagy a krónikus légúti betegségekben szenvedő gyerekekkel foglalkozik, hanem külön osztályon kezeljük azokat a szívbeteg gyerekeket, akiket megműtötték. Egy másik osztályon a csecsemők ideggyógyászati rehabilitációját végezzük. Külön osztályunk van azoknak a 14—18 éves gyerekeknek a számára, akiknek a szervezetében a serdülés, vagyis az átalakulás, a nemi érés valamilyen szervi problémát okozott. Végül, de nem utolsósorban említem a fül- orr- gégészeti osztályunkat. A légúti zavarokban szenvedő gyerekeket életkoruk szerint helyezzük el egy-egy osztályon. A felvételre nem sokat kell várni — Felkeressük az óvodásokat és az iskolásokat. — Jó, akkor menjenek át a másik épüléttömbe. A Il-es osztály óvodájában és iskolái tantermében találják most, délelőtt őket. A Il-es osztály földszinti óvodájában hat kisgyerek elmélyül- ten rakosgatta az építőkockákat. Mint azt az óvónőtől megtudtuk, a gyerekekkel való foglalkozás (Tóth Sándor felvételei.) 0 Dr. Bándi Tamás főorvos a szokásos reggeli viziten. 0 A kis beteg belélegzi a porrá tört gyógyszert, amely a tüdő legmélyebb részeibe is eljut. a gyógyító munkához alkalmazkodik, de általában reggel 9-től délig vannak az intézet lakói óvodában, iskolában. ‘ Dr. Bándi Tamástól, a Il-es osztály főorvosáról a gyerekek felvételéről érdeklődtünk. — Hogyan juthatnak a gyógyintézetbe az erre rászoruló gyerekek?. — kérdeztük. — Ä megyei gyermekgyógyász főorvos utalja be a gyerekeket, de ezt bármelyik körzeti orvos is megteheti. Egy formanyomtatványt kell — pontosan — kitölteni, s ezt eljuttatni hozzánk. — Mpnnyi időt kell várni? — Nem sokat. A nagyobb gyermekeket a kérelem benyújtása után egy-két hét múlva fel tudjuk venni. A '.csecsemőknél ez hosszabb időt vesz igénybe, mert számukra jelenleg csak 40 ágyunk van. Ezt növelni fogjuk, de addig 3—4 hetet kell |a felvételükig várni:, kivéve, ha sürgős gyógyításról van szó,' mert akkor so- ronkívül felvesszük a csecsemőket. „Biztos meg fogok gyógyulni” • A reggeli vizit előtti gondolatok: „Vajon hazamehetek-e a közeli napokban?” — Kis betegeik meggyógyulnak? — Egyik betegnél a gyógyulás rövidebb, másiknál . hosszabb időt vesz igénybe — folytatta a főorvos. — A szervi megbetegedések esetén a gyógyulás aránya magasabb, mint az asztmás megbetegedéseknél, amely allergiás és egyéb eredetű is lehet. Ez utóbbinál ugyanis a gyógyulás hosszabb időt. vesz igénybe, lassúbb, ezért nehéz a gyógyulás eredményességét pontosan mérni. Hangsúlyozom, 'hogy munkánk fő célja a rehabilitáció, amelyhez elengedhetetlenül szükséges a megfelelő utógondozás. Az intézetünkben példáur nagy jelentőséget tulajdonítunk a gyógytornának, mert hasznos. De az intézetben eltöltött, általában 3—4, olykor 5—6 hét után otthon a gyógytornát is és más utókezelést is folytatni kell a_ gyógyulás érdekében Az utókezelést végző orvosokkal egyébként rendszeresen konzultálunk. Beszélgetésünkét egy hat év körüli kisfiú „zavarja meg”. — Miért kerültél ide? — * kérdeztük tőle. — Azért, mert mindig köhögök. — És mióta vagy itt? — Három hete. Még egy kicsit maradnom kell, aztán biztos meg fogok gyógyulni, s úgy megyek haza. — Kívánjuk, hogy úgy legyen. Tárnái László Öntevékenyen céljaink megvalósításáért írta: Hegedűs István, az SZMT titkára Az országos, valamint a megyei politikai, állami és mozgalmi testületek — közöttük a szakszervezetek —, nemrég számvetést végeztek az elmúlt év gazdasági helyezetéről, s meghatározták az idei feladatokat. Mind a számvetésre, mind a tervezésre jellemző a kollektív bölcsességen alapuló felelősségteljes előrelátás. Ennek különösen megnőtt a jelentősége, hiszen nemcsak mondjuk, de érezzük is, hogy kevesebb az amit fogyasztásra lehet fordítani. Szűkebb hazánkban, Bács-Kiskun megyében az ipar, építőipar, mezőgazdaság, élelmiszeripar, közlekedés, hírközlés, kereskedelem, szolgáltatás, területén és mindenütt ahol emberek dolgoznak, szükség van a reális elemzésre, a munkahelyi célok és érdekek meghatározására. Jelenlegi viszonyaink között ugyanis arról van szó, hogy sok még az, amit nem csinálnak meg az egyének és a közösségek, de megtehetnék ha közvetlenebbül találkozhatánának az érdekeikkel. Ez a hasznos találkozás azonban esetenként nem jött létre. Közgazdász nyelven szólva pedig: az elmaradt haszon a legnagyobb kár az országnak, a megyének, a vállalatoknak és merem állítani az egyénnek, tehát önmagunknak is. A meg nem született, vagy be nem adott újítások, a felszínre sem került elképzelések olyan károkat okozhatnak, amelyeket nem lehet semmiféle ellenőrzéssel sem elhárítani. Az érdekek felismerése Az országos és megyei. tervcélokból adódó munkahelyi feladatok megértetésének, közüggyé válásának folyamata elkezdődött a mi megyénkben is. E folyamatban kedvezőnek tekinthetjük eszköztáraink bővülését, amelyekben jelentős a munkahelyi demokrácia fejlesztésére irányuló 1049 1982 MT—SZOT együttes határozat. A munkahelyi demokratikus fórumok lényegében nemcsak a politikai hatalom megvalósulását. az érdekek egyeztetését segítik elő, hanem az alkotó gondolkodást is. A szakszervezetekben dolgozó tisztségviselők a megye mintegy 170 ezer szervezett dolgozójával együtt jelenleg azon fáradoznak, hogy a gazdasági vezetőkkel közösen a gyakorlatban segítsék elő a párt politikájának megvalósulását. Egyrészt azzal, hogy mozgósítják a ÜóígozokáV az" adott munkahelyi, politikai, gazdasági feladatokra, másrészt pedig a munkáltatói érdekek figyelembevétele mellett, a lehetőségekkel összhangban képviseljék a munkavállalói érdeket, az anyagi, szociális és kulturális igények kielégítését. Mindez élő tömegkapcsolatot, őszinte gondolatcserét, a valós érdekek ismerését, sőt ütköztetését igényli. Vagyis mindenki részéről nagyobb öntevékenységre olyan felelősségérzetre van szükség, amelyben kifejezésre jut nemcsak a központi, megyei döntések végrehajtásának szándéka, hanem az önálló kezdeményezés, az alkotás igénye is. Az 1983. évi gazdasági feladatok kialakítása a munkahelyi demokrácia és a szocialistamun- kaverseny-mozgalom tartalmi fejlesztésének feladatai, egymástól elválaszthatatlanul kerülnek a munkahelyi közösségek elé. Bács-Kiskun több mint 98 ezer üzemi dolgozójának többsége igényli, hogy pontosan ismerhesse mit várnak tőle, miben kérik véleményét. Ezért szükséges, hogy szorgalmazzák a szakszervezetek az egyénekre, munkahelyi közösségekre lebontott terveket, termelési feladatokat. Napjainkban már nem elegendő a minőségről, a hatékonyságról, a takarékosságról, mint követelményről általában beszélni. Ki kell, hogy fejeződjék minden, amit testreszabottan tennie kell az egyes embernek, s a közösségeknek. , Negyedszázados mozgalom A történelem is tanúsítja; hogy az embert próbáló, nehéz kemény cselekvések időszakában igaz célok megvalósítására mozgósítani lehet a dolgozókat, az üzemi közösségeket. A jelenlegi nehéz gazdasági körülmények között többszörösen figyelembe kell vennünk azt, 'hogy az emberek a munkahelyre nemcsak dolgozni, pénzt keresni járnak, hanem élni is. Egy-egy munkahely légkörében ezért most még- inkálhb fontos, hogy kifejeződjék: az üzem nemcsak termelési egység, hanem társadalmi szervezet, szocialista közösség is. A munkahelyi demokrácia tartalmi fejlesztésének lehetőségei mellett. a szakszervezetek arról sem feledkeznek meg, hogy jelentős tartalékok rejlenek a szocialista munkaverseny fejlesztésében.is. Negyedszázados évfordulójához értünk e mozgalomnak, amely azzal a céllal indult a munkások köréből, hogy a helyi önkéntes kezdeményezések feleljenek meg a népgazdasági kívánalmaknak. Hatásáról Kádár János elvtárs már 1962-ben, az első országos szocialistabrigád-vezetői tanácskozáson kifejtette véleményét: ..... a mozgalom a magyar munkásosztály legfényesebb győzelme, amit az ellenforradalom fölött aratott... Fő jellemvonása, hogy nem formális, hogy nem papírverseny, hanem valóságos, az életből fejlődő munkaverseny, a tömegek szocialista versenymozgalma ... Különösen fontos, hogy nemcsak termelési szocialista verseny, hanem annál sokkal több ... Ebben döntő, hogy közös gonddá 'vált az ember kultúrálódása, művelődése, látókörének, ismeretének bővítése, a kölcsönös segít-i ség ... Ennek a mozgalomnak abban van az ereje, hogy a legyőzhetetlen nagyszerű eszmét, a szocializmust olyan formában testesíti meg,^ahogy a művészek mondják — hogy itt a forma is megfelel a tartalomnak." Jelenleg a szocialista munka-, versenynek a'Jgyorsan váljőzó, nap mint nap előtérbe kerülő célokat kell szolgálnia, cselekvésre mozgósítani a brigádokat, illetve a mozgalom egyéni résztvevőit. Jó alapunk van erre, hiszen a megyében 4700 szocialista címmel rendelkező brigád áll készen az aktív cselekvésre. Elengedhetetlen kelléke mindennek, hogy a gazdasági vezetők is johban segítsék a munkához való szocialista viszony fejlesztését. A feladatok végrehajtásához teremtsék meg a dolgozó ember folyamatos és biztonságos, kulturált munkafeltételeit. A minőség javítása sem képzelhető el a gazdasági vezetők jobb munkaszervező, a munkaerővel tervszerűbben gazdálkodó, a termelés fejlesztéséhez igazodó szakmai képzés, továbbképzés lehetőségeit megteremtő — tevékenysége nélkül. Természetesen a cselekvést jobban mozgásba hozó érdekeltségi tényezők kimunkálására is szükség van, amelyben a tényleges teljesítmények kerülnek elismerésre. Életünk demokratizmusa A gazdasági építőmunkában, az 1983. évi termelési feladatok végrehajtása során, változatlanul nagy figyelmet kell fordítani a legfőbb termelőerőre — a termelés tulajdonképpeni céljára — az emberre. A szorító gazdasági helyzetben sem mondhatunk le tehát a munkahelyi demokrácia tantalmi bővítéséről, amely változatlanul eszköze a közös célok megvalósításának a munkahelyeken. Fontos, hogy a munkásak nemes kezdeményezését a szocialista munkaversenyt, mint hasznos energiát a párt, a szakszervezeti, a KISZ-szervek, továbbá a munkahelyek gazdasági vezetői az elmúlt 25 év tartalmi tapasztalataival együtt fejlesszék tovább a mai kornak megfelelően. Ehhez jó lehetőséget nyújtanak a brigádvezetők soron következő munkahelyi megbeszélései, valamint a május 28-án megrendelésre kerülő szocialistabrigád- vezetők IV. országos tanácskozása. A megyében dolgozó munkásak, értelmiségiek, alkalmazottak többsége- eddig is vállalta a szocialista építőmunkát, amelyet cselekvési egységben, a szakszervezeti szerveinkkel együtt segíteni kívánunk. Ehhez azonban szükség van az együtt gondolkodásra és a közös cselekvésre.
