Petőfi Népe, 1983. március (38. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-06 / 55. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xxxvm. évi. 55. szám Ára: 1,40 Ft 1983. március 6. vasárnap ELISMERÉS A GYÓGYSZERÉSZEKNEK Ésszerű gazdálkodás, kielégítő ellátás Aligha van még a megyében olyan vállalat, amelyik — mint a Bács-Kiskun megyei Tanács Gyógyszertári Központja — „önmaga ellen” dolgozik, azaz a minél nagyobb forgalom és az ebből származó nyereség helyett, felvilágosító előadások és tanácsadások sokaságá­val a túlzott gyógyszerfogyasztás káros voltát igyekszik bebizonyí­tani. Mindezek ellenére a gyógyszerfogyasztás Bács-Kiskun megyé­ben is évről évre növekszik. Tavaly például a hazai gyógyszerek­ből öt, a külföldi készítményekből pedig 28 százalékkal több fogyott. A gyógyszerellátás országos gondjai a megyében is éreztetik hatásukat, de a gondos készle­tezés, a Galénusi laboratórium tevékenysége, illetve á helyette­sítő gyógyszerek széles körű is­mertetése csillapította a hiányo­kat. A gyógyszerészek és az or­vosok mind szorosabbra fűző­dő együttműködését példázza a „vagylagos” gyógyszerrendelés.. Ennek lényege, hogy a betegnek nem kell újra visszamenni a gyógyszertárból az orvoshoz, hogy a hiányzó gyógyszer helyett. Ír­jon valami' mást, mert. a vényen már ott szerepel a helyettesítő patikum. Fontos a rendszeres, célszerű információ is, mert csak így tartható a lépés, a mindig újabb és újabb készítmények is­meretével. Az ötnapos munkahétre való . áttérés — a körültekintő meg­szervezés ellenére is — rejt ma­gában gondokat. Hiszen előtte 304 nyitvatartási napon, most pedig 257 napon szerezhetik be a szükséges gyógyszereiket az emberek. A rövidetob idő alatt tehát növekedett a munka, s az átlagos napi forgalom is.- Míg a (Folytatás a 2. oldalon.) Púja Frigyes Belgiumba utazik Púja Frigyes külügyminiszter Leó Tindemans belga külügymi. niszter meghívására március 7-én hivatalos látogatásra Belgiumba utazik. (MTI) Megoldás-e a sokmilliós kártérítés? Víz- és légszennyezés a megyében 1981-ben mintegy 16 és fél millió forint bírságot fizetett ki Bács-Kiskun hét, zömmel élelmiszeripari üzeme víz- szennyezésért. A megyei ta­nácsnál — első fokon — most készítik elő az 1982-es büntetéseket, így egyelőre csak annyit tudunk; a szabá­lyok ellen vétők ugyanazok, a kiszabott összege pedig vala­mivel nagyobb lesz, mint egy évvel korábban volt. A városi 'közcsatornákban és a befogadó vízfolyásoknál olajat, zsírt és egyéb ülepedő anyagokat mutatnak ki komolyabb mennyi­ségben a vízművek, valamint a vízügyi igazgatóságok műszerei. Az átlagból is magasan kiemel­kedik a kiskunfélegyházi gyapjú­mosó, továbbá a kecskeméti és a kiskunhalasi 'baromfifeldolgozó folyékony hulladékának meny- nyisége és ártalmassága. Mentsé­gükre legyen mondva — ha el lehet fogadni egyáltalán bármi­lyen kifogást —, hogy nincs meg­felelő . műszaki megoldás és technológia a zsír biztonságos kivonására, semlegesítésére. A KÖJÁÉ a megye minden vá­rosában rendszeresen vizsgálja a levegőtisztaságot. Megállapítá­sok szerint a Kiskunság légtere nem tartozik a legveszélyeztetet­tebbek közé, ’ mindazonáltal a szennyezettség mértéke gyakran és sok helyen — még pontosabban: Kecskeméten, Halason és Fél­egyházán az esős tavaszi hóna­pok kivételével mindig — meg­haladja a megengedett minőségű normát. Ezt — hozzávetőleg fele-fele arányban — egyrészt a sajátos földrajzi környezet, a. homok - és porverés, imárészt a lakosság, a közúti járművek és mintegy 150 üzem okozza. 1981-ben az egész megyében 654 ezer forint bírságot róttak ki a hatóságok. Ez a kis összeg nincs arányban a kárral, és nem is ösztönöz sen­kit hatásos intézkedésre, véde­kezésre. A legnagyobb és -veszélyesebb szennyező — porral és fluorgáz­zal — a Kecskeméti Zománc- és Kádgyár, évi háromszázezer fo- •rint körüli pénzbüntetéssel. Kö­veti „őt” a halasi Ganz-gyáregy- ség, a kecskeméti baromfifeldol­gozó és ÉBFA, csekély, majd­hogynem elenyésző „sáppal”. A baromfiipar és a solti állatifehér- je-feldolgozó — szabványok és mérőberendezések hiányában — a bűz miatt nem fizet. Igaz, Kecs­keméten a közelmúltban, drága és nagy hatásfokú nyugatnémet légszűrőket szereltek fel, remél­hetőleg kedvező lesz az ered­mény. K. F. ® A gyógyszertári hálózat tervszerű fejlesztésére példa a katymári patika, amelyet közvetlenül az egészségház mellé építettek. Így az orvosi rendelőtől csak pár lépést kell megtennie a betegnek, hogy kiválthassa a receptet. , Reprezentáció Elmúltaik azok az idők, amikor mindenfajta fontos megbeszélés alapvető kellékei közé tartozott legalább egy konyak, gazdag szendvicse* tál, sokfajta üdítő, ha nem éppen néhány flaska bor. Es elmúlt a jobbára vállalati ve­zetők körében honos csomag­ajándékozás divatja, - divatja­múlttá vált a mondás, ami szerint „kis ajándékokkal le­het nagy barátságokat erősíte­ni”. Es elmúlt sok minden más... Az utcán, ha nyugati már­kájú kocsit látok, a legrit­kább esetben kezdődik a rendszáma A-val vagy B-vel. A néhány esztendőbe! ezelőtt hozott, a maga idejében nagy vihart kavart rendelkezés a lehető legkisebbre, a valóban elengedhetetlenül szükséges állami reprezentáció keretei közé csökkentette azoknajk a számát, akik drága gépkocsit használhatnak. Mi több: még a Lada nagysága is megsza­bott. A felesleges reprezentáció (hiszen vannak szükségesek is: egy legmagasabb szintű látogatáshoz a diplomáciai szokások szerint hozzátarto­zik egy ebéd vagy vacsora, de ez is jóval kevesebbe kerül, mint az qmber a képernyő előtt ülve gondolná) felszámo­lása egyben nagy csapást je­lentett a még fellelhető veze­tői „kivagyiságra”, iMár csak mutatóba, ha akad olyan pénzügyi vezető, főkönyvelő — mert ki tagadhatná, hogy még van? —, akit azért „tart" a tsz-álnök, az igazgató, mert kitűnően ért hozzá, miként lehet a fényes vendéglátások, helyenként dorbézolások költ­ségeit különböző más címe­ken elszámolni. Valaha legen­dák keringtek róla, hogy egy- egy dínomdánom után dön­töttek, „ki kap” — vagyis az ország melyik „kis királysá­gában" építenek fel — fontos beruházásokat. Ma az ilyes­miről szó sem esik: a döntése­ket a valós tények higgadt, jó­zan mérlegelésével hozzák, s a vendéq eleve gyanút fog, ha a vendéglátó túlságosan nagy­vonalúnak bizonyul. Szintén kezd megdőlni az a téves hie­delem, hogy bár egymás kö­zött spórolhatunk, ha külföldi üzletfél érkezik, annak aztán meg kell mutatnunk, mit tud a magyar konyha, mily pom­pásak a boraink. A komoly üzleti partner nem enni-inni, hanem komolyan tárgyalni akar. A vendéglátás ugyan hozzátartozik a nemzetközi kereskedelemhez, de nem a pénzszórás. Rengeteg pénz marad így meg. És ami legalább ennyire fontos: megszűnt egy kihívás, amely joggal bosszantotta, mérgesítette az embereket. Akik már a reprezentáció drasztikus csökkentése előtt is mindig hallottdk a takaré­kosságról, de úgy vélhették, hogy az csak az „egyszerűbb emberekre" vonatkozik, s má­sok a köz nevében, a köz .ja­vára hivatkozva ' nyugodtan költhetnek akár az addiginál is többet a köz pénzéből. Elju­tattunk oda, hogy bár a kor­mány minden erőfeszítése el­lenére sem szűnt még meg a „fekete reprezentáció”, egyre inkább fehér hollónak számí­tanak a rendelkezések áthá- gói. iNem szabad csodálkoz­nunk azon, hogy újabban né­hol már „nem telik” a meg­szokott feketére sem. Ez nem annyira a nehéz idők újabb megnyilvánulása, hanem in­kább egy könnyelmű korszak befejezésének jelképe. INTÉZET A FŐVÁROS „TETEJÉN” «• — A magyar gyerekek 0,5—1 százaléka tüdőaszt­más ... Az alföldi levegőnek igen nagy a por­tartalma ... a porban atkák vannak... A gyer­mek szervezetének ellenállóképességét döntően az anyatej határozza meg... A megyei gyer­mekgyógyász főorvos utalja be a kicsiket... „biztos meg fogok gyógyulni” — olvasható a budapesti Szabadság-hegyi Állami Gyermek­gyógyintézetben készített képes riportban. Évente mintegy száz Bács-Kiskun megyei bete­get kezelnek ott — többnyire sikeresen. • A film­átvilágító szekrényen a röntgen- felvételek értékelése öntevékenyen céljaink megvalósításáért 3 oldal Magazin 4 oldal Művelődés, irodalom, művészet 5. bldal 9 A Il-es osztály 1 kis betegei f elmély ültén | Tj, játszanak. 1 -',Vf Iskola­bővítés Nyolc tante­remmel, napkö­zivel és műhe­lyekkel bővítik Tíszaalpár köz­ponti általános iskoláját. Azt tervezik, hogy a négytanter­mes alsó szint után az idén megépítik a kö­vetkező négy osztálytermet is. Az épület teljes befejezé­se azonban csak az 1984—85. évi iskolakezdésre várható. JÓ ESÉLY AZ ÉRTÉKESÍTÉSRE Zavartalan a vágósertés-átvétel Az egy főre jutó sertéshús-termelésben a magyar mezőgazdaság a világelsők közé került; a termelői kedvre jellemző, hogy a magas színvonalú teljesítményeket is rendre sikerült túlszárnyalni. Éspe­dig olyan időszakban, amikor a nemzetközi összesítés általános visz- szaesésről tanúskodik. A kiegyensúlyozott belföldi húsellátás, a kí­nálkozó exportlehetőségek rugalmas kihasználása révén a magyar állattartóknak az értékesítésnél jó esélyeik vannak, és így az idén is lehet számítani a teljesítmények növekedésére. Á hizlalt sertések átvétele zavartalan, a feldolgozó üzemek folyamatosan fogadják a szállítmányokat. Bács-Kiskun megyében a fél­egyházi székhelyű Állatforgalmi és Húsipari Vállalat, Baján a szövetkezetek és állami gazdasá­gok, vállalatok összefogásával alapított RÁCSHŰS megfeszített erővel dolgozik. Az elmúlt évben a sertéshiz­lalás három százalékkal haladta meg az 1981. évit, s tavaly vala­mennyi állatszámlálás alkalmá­val nagyobb volt az állomány, mint a megelőző évek hasonló időpontjaiban bánmikor. Szep­tember végén az állatok száma meghaladta a tízmilliót, s ebből Bács-Kiskun megyében 1,2 millió sertést .tartottak. Az év végéig, az utolsó negyedévben szokásos csökkenésnél országosan kisebh volt a létszám apadása. Kedve­zően alakult a kocaállomány is; ennek növekedéséből vagy csök­kenéséből mindig jól lehet kö­vetkeztetni a tenyésztői kedvre. Az adatok szerint a 'kocaállo­mány viszonylag kiegyensúlyo­zott, és így továbbra is jól tervez­hető az utódok száma. A vágó­sertés-felvásárlás tavaly szintén meghaladta az 1981. évit, s ennek nyomán a kereskedelemben ele­gendő húsárut forgalmazhattak. A szakosított állattartó-telepek korszerűsítése, bővítése, s átala­kítása a természetszerű körül­mények megközelítéséhez, a ko­rábbinál sokkal jobb feltételeket teremtett Bács-Kiskun megyé­ben a sertéstenyésztésre, -hizla­lásra. Egyetlen esztendő alatt 15 százalékkal gyarapodott az állo­mány. Részük volt ebben a jó kezdeményezéseknek is. Az álla­mi és szövetkezeti gazdaságok a nagyüzemi állományból több mint hetvenezer süldőt helyeztek ki a megye kisgazdaságaiba hiz­lalásra. A kistermelők tavaly 16 százalékkal több vágósertést ad­tak el közfogyasztásra. A magyar sertés — élve, illet­ve feldolgozva — a külkereske­delmi áruválasztékban is jelentős helyett kapott. A nyugat-európai piacok tavaly telítették voltak. Állategészségügyi nehézségek miatt is nagyarányú volt a felkí­nálás. INálunk a megyében az állategészségügy állandó, szerve­(Folytatás a 2. oldalon.) A MINISZTÉRIUM SEGÍTI, ! DE A MI ÜGYÜNK Fórum a tanyai művelődésről A megye minden részéből érkezett tanácsi vezetők, nép­művelők népfront-aktivis­ták, külterületi klubvezetők, pártmunkások tanácskoztak ■tegnap délelőtt az 1975-ben elnéptelenedés miatt megszün­tetett mizsepusztai volt ta­nyai iskolában. A megürese­dett osztálytermekből kiala­kított, szakmai körökben jó példaként emlegetett tanya- klubban Gila János, a megyei művelődési központ igazga­tója tekintette át a tanyai népművelés közelmúltját, je­lenét. Rokonszenves tárgyi­, lagossággal állapította meg, hogy az utóbbi tíz esztendő­ben negyedére csökkent a kül­területi népművelési ügyve­zetőségek száma, jóval keve­sebb ismeretterjesztő elő­adásra, rendezvényre kerül sor, mint korábban. A taná­csok ajánlásai ellenére a reméltnél kevesebb művelő­dési klubot alakítottak ki a körzetesítéssel fölöslegessé vált iskolaépületekben. Mivel a 'tanyák fenntartása közérdek, mivel a társadalmi igazságosság is megköveteli: az utóbbi években nyilván­valóvá vált, hogy sürgősen ja­vítani kell a (tanyai művelő­dés színvonalát. Ezt felismer­ve segítette a minisztérium is külön anyagi támogatással a külterületi kulturális kezde­ményezéseket. Sok mindenre telt az egymilliós keretből. Megszervezték a tanyaszín­házat, kiállítási eszközöket vásároltak, diafilmeket ké­szíttettek, népi együtteseket hívtak meg. De még rengeteg a tennivaló, amiről, s az új körülmények között kívána­tos módszerekről, egyaránt sok szó esett a szombati la- josmizsei, az Erdei Ferenc Művelődési Központ, a Haza­fias Népfront megyei bizott­sága és a lajosmizsei tanács által szervezett fórumon. (A felszólalások ~ ismertetésére visszatérünk és ekkor szá­molunk be a tanyaklubiban es­te 6 órára hirdetett Szabad Föld-ankétról is.) H. N. • A vágóhidak és a hűtőházak kapcsolata jó példája az együttmű­ködésnek Baján. A BÁCSHÜS és a kiskunfélegyházi üzem is a szál­lításig az ottani hűtőházban tárolja a feldolgozott húsárat. Ijy a legalkalmasabb időben továbbíthatja a megrendelőnek.

Next

/
Thumbnails
Contents