Petőfi Népe, 1983. március (38. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-04 / 53. szám

Ui V ILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: az or­szág keleti részén általába^ kevés lesz a felhő, csapadék nem várható. Más­hol változóan felhős időre kell számítani, és egy-két helyen elő­fordulhat eső, illetve hószállingózás. A viharos északi szél mérséklő­dik. A hőmérséklet hajnalban —2, —7, kora délután 2 és 7 fok között alakul. AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xxxviii. évi. 53. szám Ára: 1,40 Ft 1983. március 4. péntek Intézkedések a Balaton védelmére • • Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtöki ülésén további intézkedéseket hatá­rozott el a Balaton vízminőségének javítására, a térség természeti értékeinek és üdülőjellegének fokozott védelmére. A határozat elő­írja többek között, hogy meg kell gyorsítani a vízminőség védelmét, ennek keretében a partmenti települések higiéniájának javítását szol­gáló beruházásokat. Ezzel együtt a' balatoni üdülőkörzet meghatáro­zott településein a túlterhelés csökkentése céljából átmenetileg meg kell tiltani a belterület növelését, újabb üdülők, szállodák, kempin­gek, hétvégi pihenésre — a zárt kertekben gazdasági célokra — szol­gáló épületek létesítését, vagy bővítését, valamint új zártkertek ki­jelölését. A kormány kötelezte az építésügyi és városfejlesztési mi­nisztert, továbbá az illetékes főhatóságok és tanácsok vezetőit, hogy gondoskodjanak a határozat végrehajtásáról. A Minisztertanács tájékoztatást kapott az Állami Ifjúsági Bizott­ság elnökétől az iskolatelevizió és iskolarádió tevékenységéről, és el­ismerését fejezte ki azok eddig végzett munkájáért. CSATORNAÉPÍTÉS JÁNOSHALMÁN Társulati alapon', összefogás eredményeként kezdték meg tavaly a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítését Jánoshalma nagyközségben. A tervezett 4,5 kilométer hosszú nyomvonal mentén a lakók nagyobb részé és valamennyi érintett üzem, vállalat tagja a társulásnak. Ed­dig 11.2 kilométeren fektették le a csöveket, s rövidesen megkezdik a tisztítómű építését is, mely ha elkészül, a Kígyós-főcsatornába to­vábbítja majd az öntözésre alkalmas vizet. Az összesen mintegy 46 millió forint költséget igénylő kommunális létesítményt a terv sze­rint 1985 második felében adják át rendeltetésének. Képünkön: cső­fektetők munkagéppel. A népgazdaság munkaerőmérlege Csökkent az aktív dolgozók aránya 1 Az ország munkaképes korú lakossága az elmúlt év január 1- én 6115 000 volt, az egy évvel korábbinál 28 ezerrel, az 1976. évinél 122 ezerrel kevesebb. To­vább emelkedett a nyugdíjas- korúak száma. Meghaladja a né­pesség egyötödét, s a születések csökkenése folytán az 1976. évi 54 ezerrel szemben 1981-ben csak hatezerrel nőtt a munkaképes ko­ron aluliak száma. Az összlakosságon belül az el­múlt évtized közepétől kezdve fokozatosan csökkent az aktív dolgozóik aránya: 1976. január 1- én a lakosság 48,2 százaléka, 1982 elején viszont már csak 46,7 szá­zaléka folytatott aktív kereső te­vékenységet. Ebből adódóan 100 dolgozóra 114 eltartott jutott, szemben az öt évvel korábbi 107- tel. A munkaerő-tantalékként elvben számításba vehető eltar­tottak száma a vizsgált időszak­ban 270 ezer volt, ez az összné- pesség 2,5 százaléka. A tényle­gesen igényibe vehető munkaerő­tartalék azonban ennek csiak tö­redéke, mivel ezek az eltartottak többnyire néhány év múlva el­érik a nyugdíjkorhatárt, s emel­lett különböző okok — személyi adottságok, családi kötöttségek, esetleg munkahelyi lehetőségek |Folytatás a 2. oldalon.) A ZÖLDSÉG- ÉS GYÜMÖLCSKERESKEDELEM TAPASZTALATAI A gondok megoldása sürgető feladat Szovjet pártmunkások látogatása Tapasztalatcsere a kukoricatermesztésről Odafigyelni egymásra, kölcsö­nösen tanulni a mások tapaszta­lataiból — egyik alapvető eleme a barátságnak. És tegyük hoz­zá: a szovjet és a magyar szak-r emberek között ez már több év- . tizedes gyakorlat is. Éppen ezért természetes, hogy_a bajai Mező- gazdasági Kombinátban a régi- ismerősöknek kijáró, meghitt hangulatban fogadták azt a szovjet pártmunkás-delegációt, amelynek tagjai március 1-től 6-ig tartózkodnak hazánkban. Különösen vonatkozik ez a dele­gáció vezetőjére, Fjodor Profi- movics Morgunra, az SZKP KB tagjára, Poltava megye első tit­kárára, akinek a búzatermesztés­ről, illetve az eke nélküli föld­művelésről írt könyveit még azok a szakemberek is ismerik, akik személyesen eddig még nem találkozhattak vele, és akik köz­vetlenül a szovjet mezőgazdasá­got sem tanulmányózhatták. A küldöttséget Antal Gábor, a városi-járási pártbizottság titká­ra fogadta szerdán este Baján. A várossal való ismerkedést csü­törtök reggel kezdték a vendégek a városi-járási pártbizottságon, ezt követően pedig a Bajai Ku­koricatermelési Rendszer Közös Vállalat központjában töltötték a délelőttöt. Itt Vámos Ferenc, a mezőgaz­dasági kombinát vezérigazgatója adott tájékoztatást a' 16,5 ezer hektárnyi gazdaságról, külön ki­emelve azt a tízesztendős siker- sorozatot, amelyet a nemrégiben önállósult és közös vállalattá alakult kukoricatermelési rend­szer ért el. Ezzel kapcsolatosan két tényt -hangsúlyozott, egy­részt, hogy a rendszer kukorica- termesztési szisztémáját eredmé­nyesen alkalmazza már néhány szocialista ország is, továbbá, hogy sikereiket a KGST-tagálla- mok — nem utolsósorban a Szov­jetunió gépeivel sikerült elérni. Magáról a kukoricatermelési rendszerről, annak céljáról és eredményeiről dr. Németh Ist­ván, a BKR Közös Vállalat igaz­gatója szólt részletesebben. A vendégek különös érdeklő­dést tanúsítottak az energiafel­használást csökkentő módszerek iránt — így kérdéseik főként a gépek üzemeltetésére, a talajmű­velési és a tenményszárítási mód­szerekre vonatkoztak. Rendkívül élénk — és mindkét fél számára igen hasznos — eszmecsere bon­takozott ki például az eke nél­küli földművelés módszereiről, amelyek nem csupán energiát takarítanak meg, hanem a száraz­ság ellen is hatékony védelmet nyújtanak. Az elméleti jellegű vitát gya­korlatiasabb program követte: a vendégek megtekintették a ku­koricatermelési rendszer műszaki bázisát, majd az érsekcsanádi 'Búzakalász Termelőszövetkezet­ben folytatták a térség mezőgaz­daságának tanulmányozását. A mozgalmas nap .tanulságait Ha­jóson összegezték, azon a talál­kozón, amelyen részt vett Ro­many Pál, a megyei pártbizott­ság első titkára is. K. J. Milyen volt. a zöldség- és gyü­mölcsforgalmazás a megyében az elmúlt esztendőiben? A megyében megtermelt kertészeti termékek 35—40 százalékát vásárolja föl és értékesíti a kecskeméti ZÖLD­ÉRT Vállalat, s ezzel legnagyobb a „szakmában”, így célszerűnek látta a Bács-iKiskun megyei Ta­nács termelési és ellátási bizott­sága, hogy tegnapi ülésén a vál­lalat múlt évi munkáját áttekint­ve és értékelve, képet alkosson a zöldség-gyiimölcsforgalmazás ta­valyi helyzetéről, és levonja a tapasztalatokat is. Masir József igazgató írásos beszámolójában említést tett arról, hogy tavaly vált önállóvá a vállalat, s a ru­galmasabb munka érdekében több változtatást, korszerűsítést végeztek. Egyebek 'között nagy­fokú önállóságot adtak megyei kirendeltségeiknek, szorosabbra fűzték kapcsolataikat a mezőgaz­dasági szövetkezetekkel, áfészek- kel és a belső irányítási rendsze­ren is módosítottak. Mindezek ellenére még nem érték el céljukat, nevezetesen azt, hogy a piaci igényeknek legmeg­felelőbben szervezzék a terme­lést és értékesítést, azonban tet­ték néhány olyan intézkedést, amely ezt a jövőben segítheti. Igyekeztek rövidíteni az áru út­ját, a termékeket átrakodások, szállítgatások nélkül közvetlenül a termelőtől a felhasználóig el­juttatni. Részt vettek a kisgazda­ságok integrálásában, vetőmagot, palántát juttattak, valamint a cseresznyetelepítésekhez is hoz­zájárultak. Jánoshalmán póré­hagyma és a támrendszeres ubor­katermesztés meghonosítása ér­dekében bemutatót is szerveztek. Az év elején elhatározott ter­mékfelvásárlási tervüket nem si­került teljesíteniük, csupán 85,5 ezer tonna árut vettek át. Az ér­tékesítésük is alacsonyabb a ko­rábbi éveknél; a 84 ezer tonnát alig haladta meg. Jelentős szere­pet vállaltak az exportban, több mint 40 ezer tonna terméket — a tervezettnél három százalékkal többet — küldtek a külföldi meg­rendelőknek. A kiskereskedelmi hálózatuk­ban 162 millió forint értékű ter­mék talált gazdára. Az 57 saját boltjuk mellett a múlt évben már 19 üzletet szerződéses formában t Paradicsomszedés. A Meggyszüret. (Arhív felvételek) működtettek. A csekély árrés, valamint a megdrágult szállítási költségek miatt a kiskereskedel­mi üzemáguk az elmúlt évben veszteséges volt. A ZÖLDÉRT Vállalat tavaly 1 milliárd 100 millió forint for­galmat bonyolított le. A zöldség­es gyümölcsfelvásárlásuk, valamint a kiskereskedelmi üzemáguk több mint 800 millió forintos árbevé­tele mellett 200 ezer forint vesz­teséggel zárta az évet. Mindezek ellenére, a nem normatív támo- (Folytatás a 2. oldalon.) MEGYEI MEGNYITÓ APOSTAGON Filmnapok falun - hetedszer ■ Az elmúlt évi rendezvényekhez hasonlóan, nagy érdeklődés fogadta a falusi filmnapok megyei meg­nyitóját Apostagon, tegnap a kora esti órákban. A Duna menti település ez évben — az itt született ttossuth-díjas író, Nagy Lajos centenáriumán — egyébként is magára vonta már a figyelmet. Me­gyénkben emellett a jól szervezett, öntevékeny fa­luszépítő munkálatairól is nevezetes. 1982-ben pél­dául a településfejlesztési verseny kategóriái győz­tese volt. A felújított, korszerűsített Táncsics Mihály film­színházban nagy számú érdeklődőt köszönthetett Pavelkó János, a községi pántvezetőség titkára. Az üdvözlő szavakat követte Poden Gyula, az MSZMP Központi Bizottsága agrárpolitikai osztályának al­osztályvezetőije köszöntötte a jelenlévőket. Meg­nyitó beszédében méltatta a nemes kezdeménye­zést, amely ez évben már hetedik alkalommal ke­rül megrendezésre. — Az ilyen jellegű akcióknak — mondotta — ab­ban van jelentősége, hogy napokon keresztül (Bács- Kiskun megyében március 10-ig) azokat a játékfil­meket tűzik müsonna a falusi filmszínházak, ame­lyek szocialista valóságunk, életünk egy-egy fon­tos területét mutatják be művészi színvonalon, a filmbeli kifejezés eszközeivel. — A rendezvénysorozat célja nemcsak az, hogy a magyar filmművészet legújabb, legjelentősebbnek ítélt alkotásaival megismertesse a nézőket. A szer­vezők azt szeretnék elérni, hogy a „filmnyelv” egyre érthetőbb, hatásosabb kommunikációs esz­köz lehessen, segítve az ízlésnevelést, a tudatfor­málást. E sajátos kifejezőeszközeivel politikusán mutassa be az életmódváltás problematikáját. A Filmnapok falun akció közművelődési céllal szerveződik tehát. Ezzel együtt szeretne hozzájá­rulni, hogy a falvakban élő emberek és a magyar film kapcsolata erősödjék. Az apostagi megnyitón megtudtuk: a Bács-Kiskun megyei Moziüzemi Vál­lalat szervezésében a következő napokban kiállítá­sok és ankétok kapcsán három rangos filmalkotást mutatnak be megyénk településein: Makk Károly Egymásra nézve és Gotár Péter Megáll az idő al­kotásait, valamint a tegnap itt is vetített Schiffer Pái-művet, A pártfogolt címűt. A megnyitót és a filmvetítést követően az érdek­lődők ankéton tehettek fel kérdéseket a jelenlévő szakembereknek és a film rendezőjének. A rendezvénysorozat keretében március 7-én Tompán Újhelyi Gyulával az Egymásra nézve cí­mű film dramaturgjavai, 10-én a sorozat záró elő­adásán, Jászszentlászlón ismét Schiffer Pállal ta­lálkozhat a közönség. F. J. P. Az idén lesz huszonöt éve annak, hogy zászlót bontott a szocialista ' brigádmozgalom, amely a munkaverseny legtö­megesebb formájává vált az elmúlt negyedszázad alatt. A hétköznapi munka nagyszerű sikerei fűződnek nevéhez, éves és középtávú terveket vittek győzelemre a legnehezebbnek látszó körülmények között is, a kis kollektívákba tömörült vállalati, gazdasági, intézményi dolgozók. A párt és a szak- szervezet kezdettől fogva nagy jelentőséget tulajdonított a mozgalomnak, s megfelelően támogatta a szocialista mó­don dolgozni, tanulni, élni hármas jelszó jegyében tett brigádvállalások valóra váltá­sát. Bács-Kiskun megyében a vállalatoknál, .intézmények­nél dolgozó 5300 brigád 63 ezer tagja, a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben mű­ködő 650 brigád több mint 10 ezer tagja készül az évforduló csendes megünneplésére. Vagy­is nem lesznek ünnepi szónok­latok, nem koccintják össze a poharakat, de annál több szó esik majd arról, hogy a jelen­legi nehéz gazdasági körülmé­nyek között- miként fejlesszék tovább tevékenységüket. Ezekben a napokban kez­dődnek és március végéig minden üzemben megtartják a munkahelyi szocialista brigá­dok tanácskozásait. Nyilván áttekintik az eltelt évtizedek hasznos tapasztalatait, a vad­hajtásoktól igyekeznek meg­tisztítani a mozgalmat, s meg­tárgyalják, hogyan fejlesszék tovább a követelményeknek megfelelően. A fő cél• ezúttal is a termelés, vagyis az, hogy a vállalat, a gazdaság idei gaz­dasági feladatainak.minél szín­vonalasabb végréhajtására mozgósítsák a kiskollektivá- kat. Tennivaló ezzel kapcsolat­ban bőven akad, hiszen bo­nyolultabb, gyorsan változó gazdasági élethez kell igazíta­ni a felajánlásokat. Egyik leg­fontosabb követelmény példá­ul a munka, s ezáltal a ter­mékek miriőségének javítása. A hibás gyártmányokat ugyanis a nem rubelelszámo­lású piacokon, még értéken alul sem veszik át. A pontos, jól végzett mun­kához azonban nemcsak igye­kezetre van szükség, hanem magasabb szintű szakmai hoz­záértésre is. Ezért tehát azok­nál a brigádoknál, amelyek a tanulni jelszót komolyabban vették, s az általános és szak­mai műveltség növelésére na­gyobb gondot fordítottak, erő­feszítéseik gyümölcse most érik be igazán. Az ilyen mun­kacsapatok könnyebben tud­nak alkalmazkodni egy-egy termékszerkezet-váltáshoz is. S hogy a tanulással, a szakmai képzéssel egy pillanatra sem lehet megállni, csupán egyet­len példát. Sok nyugatról vá­sárolt gép, berendezés műkö­dik a megye ipari és mező­gazdasági üzemeiben. Ezek teljesítménye azonban ná­lunk — s ez nem túlzás — 30— 40 százalékkal alacsonyabb, mint a tőkés országokban. Természetesen sok olyan tennivalót lehetne még sorol­ni, idei feladatainkat illetően, amelyek a brigádok vállalá­saiban is megfogalmazódnak majd. A remélhetően minden munkahelyen jól előkészített brigádtanácskozások számos jó javaslatot tehetnek a különbö­ző vállalati célok gazdaságos megvalósításához, s feltárhat­ják az anyag- és az energia­takar ékosság legrejtettebb tar­talékait is. Eddig a termelés és tanulás fontosságáról beszéltünk, szó sincs azonban arról, hogy a szocialista brigádok jelszavá­nak harmadik tételét száműz­zük. A mozgalom ugyanis az elmúlt 25 év alatt társadal­munk jelentős részévé vált. A kollektívák tagjai egymás se­gítésén, a bajbajutottak tá­mogatásán túl, elévülhetetlen érdemeket szereztek társadal­mi munkájukkal a nagyobb közösség, az ország, a városok és községek gondjainak meg­oldásában. Gondoljunk csak az iskolák, .óvodák, egészség- ügyi intézmények stb. fejlesz­téséhez nyújtott segítségükre. Ezenkívül a brigádok jó né­hány tagja időközben közéleti emberré formálódott, s vesz részt a különböző testületek munkájában. A mozgalom életében most új- szakasz kezdődik, a meg­változott gazdasági helyzetnek megfelelően. Éppen emiatt na­gyon lényeges, hagy a megye üzemeiben folyó brigádmeg­beszéléseken is új vonásokkal gazdagítsák a vállalásokat, s ezek szellemé ben tegyenek ajánlásokat a május végén összeülő szocialista brigádve­zetők országos tanácskozására. Nagy Ottó « Brigádmozgalom

Next

/
Thumbnails
Contents