Petőfi Népe, 1983. március (38. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-29 / 74. szám

1983. március 29. 9 PETŐFI NÉPE • 5 Amatőr művészeti csoportok a megyeszékhelyen Januárban, az Országos Köz* művelődési Tanácsnak az amatőr művészeti mozgalom helyzetével és művelődéspolitikai szerepével foglalkozó ülésén elhangzott be­számolóból kiderült, ihogy Ma­gyarországon csaknem 23 ezer amatőr művészeti csoport tevé­kenykedik, félmliillió résztivevő- vel. A tagok többsége azok közül a fiatalok közül kerül ki, akik a közösségi művelődés iránt érdek­lődnek, akik élvezik az együttes alkotás örömét. A kcskeméti Érdéi Ferenc Mű­velődési Központban működő ti- zenegynéhány amatőr csoportét nemigen kell bemutatni a Bács- Kiskun megyei közönségnek. Vannak köztük olyanok is, ame­lyek országos hírnévre tettek szert, mint például a Kecskemé­ti Pedagógus Énekkar. Debrece­ni sikerükről és kiváló, díjazott rádiószereplésükről éppen a kö­zelmúltban számolhattunk be la­punkban. Országos rendezvény­re készül a nemes hagyományok­ra visszatekintő Kecskeméti Szimfonikus Zenekar is. Amel­lett, hogy ismeretterjesztő hang­versenyekkel támogatják a kis­településeken folyó zenei nevelést május elején részt vesznek a szolnoki szimfonikus zenekari ta­lálkozón. A Kecskemét Táncegyüttes ja­nuárban .tért vissza nagysikerű franciaországi vendégszereplésé­ről. A harminctagú együttes mel­lett két — alsó- és felsőtagozatos gyerekekből verbuvált — utánpótláscsoport is dolgozik. Legfontosabb feladataik közé eb­ben az évben a régi koreográ­fiák felújítása, valamint új széki, mezőségi, dél-alföldi és zemplé­ni táncok tanulása tartozik. Ügy ^tervezik, az idén több helyi és megyei fellépést vállalnak. Ze­nei kíséretük, a Hegedűs együt­tes, júliusra. Szimferopolba ka­pott meghívást. A méltán népszerű Garabon­ciás együttes gyermek- és ifjúsá­gi csoportja és zenekara tovább­ra is a népi hagyományok meg­őrzésén és továbbadásán mun­kálkodik. A művelődési központ és a GAMF közös színjátszócso­portja tavaly egy régi kínai já­tékkal lepte meg a közönséget, idei bemutatójukat pedig vasár­nap GAMF-napok keretében tar­tották. A műsoron: Tömöry Pé­ter Vőlegényfogó című komé­diája szerepelt, a szerző és Mó­zes István rendezésében., A Ciróka Bábegyüttes 1982-es nagy nemzetközi sikere után most a VII. Békéscsabai Nem­zetközi Bábfesztiválra készül. Űj műsont nem terveznek, a tagok egyéni produkciókkal, etűdökkel, felújításokkal elsősorban szakmai és technikai képzettségüket fej­lesztik. A huszonöt éve alakult Kecs­keméti Fotóklub tagjai közül ál­talában tízen rendszeresen szere­pelnek különféle kiállításokon. Vincze János képeit hamarosan a DUTÉP-nél. Koczka István al­kotásait pedig vasárnaptól a tászVófalvi művelődési házban lát­hatják az érdeklődők. A II. Dél- Alföldi Szalon, anyagát majd Ka­locsán és a járás több községé­ben állítják ki. Jubileumi tárla­tukat ősszel, az SZMT Művelő­dési Központban nyitják meg. Az alkotás mellett jut idejük kiál­lítások szervezésére is: az idén kanadai és szovjet fotósok mun­káit mutatják be a kecskeméti közönségnek. Igazságtalanság lenne, ha eb­ből a rövid, nem éppen részle­tes összképből kimaradnának a képzőművész szakkörök. Az al- sóitágozatosok csoportja a külön­böző festési technikákkal, grafi­kai eljárásokkal és vizuális já­tékokkal ismerkedik, a felsősök és a gimnazisták pedig a csend­élet, a természeti környezet és a fü&uraábrázolás fortélyait sajá­títják el. A felnőttek szakköré­ben főiskolai előkészítéssel és az egyéni képességekhez igazodó szakmai képzéssel foglalkoznak —, a pályázatokra és az amatőr művészeti kiállításokra való ké­szülés mellett. És végül egy jó hír: előrelát­hatóan szeptemberben megkez­dődhet a munka a volt SZMT- könyvtár épületének egy részé­ben kialakítandó Amatőr Nép- művészeti kiállításokra való ké- zatosan készülő alkotóház enyhí- teriji fog! a próbaterem- és műhely- hiánnyal.. küszködő amatőr mű­vészeti csoportok gondjain. H. K. E. Dankó Pista nyomában Frissen esett hóban keresem Dankó Pistának, az Alföld ro­mantikus utat bejárt nótafájá­nak, talán hazánkban az első népdalkórus vezetőjének, a híres cigányprímás életenek utolsó ál­lomását, a tornyos Dankó-villát. A környéken ugyan mindenki tud róla, de az út mellől hiány­zik az útbaigazító tábla. Kiskő­röstől mintegy 15 kilométerre Tabdi határában a Kiskőrösi Ál­lami Gazdaság üzemegységébe jegenyefasor vezet. Elhaladva az ilyenkor .tavaszelőn még kihalt1 üzemi épületek között, az egyik ottani dolgozó szívesen útbaiga­zít. Alig fél kilométerre az a tor­nyos épület a villa. Éppen teg­nap rendezett ott vacsorát az ál­lami gazdaság a dolgozóinak. Nyomtalan út mellett, fehérbe burkoltan, a gazdag szőlőültet­vény kellős közepén, öreg fáktól körülvéve, elhagyatottan, de mégis vendéghívogatóan áll a villa. Tudom; hogy emlékmú­zeum, bár ajtaján szerényen ..Dankó Pista Emlékszoba” fel­irat áll. Keresem gondnokát. Zsubori Józsefet: több mint tíz éve, a múzeum akkor kezdődő berendezésének lelkes híveként, majd a látogatók szíves kalauzo­lójaként ismertem meg'. De hiába, meghalt néhány éve. Tisztét Szi­lágyi Zoltán, az állami gazdaság fiatal dolgozója örökölte. Dankó Pista 1901-ben, vásárol­ta meg az akkor Csengődhöz tar­tozó buckái részen a hatholdnyi szőlőt, és tisztelői támogatásával itt építette fel a környékből még most is kiemelkedő tornyos épü­letet, Már beteg volt, amikor fe­leségével, Joó Máriával ide köl­tözött, a szőlőt maga művelte, azt remélte, hogy az egészséges pa­raszti munka az alig több mint ötvenéves szervezetét még rend­be hozhatja. De csak két évig szóltak itt romantikus nótái a dimbes-dombos. kiserdőparcellák 9 9 Szegedi szobrának alkotója Dankó Pistát a hegedűjével örö­kítette meg. (A szerző felvételei) borította vidéken, amit több mint négyszáz dala egyikében így énekelt meg: „A csengődi Buckában Csoda van a pusztában. Ha kérdezed, micsoda, Majd elmondja a bora.” A most kihalt környék nyár­időben hangulatos kirándulásra nyújt alkalmat. Vonzóereje a szegedi „Móra Ferenc Múzeum" jóvoltából ma már valóban mú­zeumnak tekintendő emlékhely, hiszen annak minden helyisége a nótaköltő emlékét idézi. A lép­csőn felérve, az előszobában a ház egykori gazdája életútját megörökítő tablók, színes rajzok fogadják a látogatót. Az innen balra nyíló szobában születésére, Szeged környéki ifjúságára utaló emlékek, az akkori szegedi ké­pek, szülei és első szerelmének, a későbbi feleségének családjára emlékeztető képek láthatók. A középső szobába a kortársak, a barátok megemlékezései, levelek, versek kéziratai kerültek, hogy közülük csak néhány nevet em­lítsünk: Ady Endre, Pósa Lajos, Jókai Mór, Feszty Árpád, Móra Ferenc, Tömörkény István, Gár­donyi Géza és a múlt századvég felkapott népszínműveihez írt kí­sérőzenék, betétdalok szerző­jére emlékezésül: Blaha Lujza sorai. Arra is volt gondjuk a rende­zőknek,hogy ebben a szobában egy rejtett magnetofonból Dan- kó-nóita csendüljön föl, például a „Nem jó, nem jó minden este a fonóba '.eljárni” úgynvezett „né­pies műdal”, a kuruc időket idé­ző : |,Gyöngé violának...", a kupié és chanson jellegű: „Kül­döm a levelet Balog Máriának”, vagy a kecskemétieknek oly ked­ves: „Megkondult a kecskeméti öregtemplom nagyharangja'’ című Az előszobából jobbra nyíló szo­ba a tulajdonképpeni helyhezkö- tött emlékszoba, robusztus ebéd­lőbútorral, aranyozott keretű tü­körrel, a család kedvenc köny­veivel, az itteni emléktárgyak­kal. És az asztalra téve itt van Dankó Pista utolsó, pengetés he­gedűje, felesége készítette taka­róval — amelyen D. P.-monog- ram díszlik — letakarva. A villa bal oldalán levő pin­céből hangulatos vendégfogadót alakítottak ki, a „Dankó-csár- dá”-t, olyan tapintatos építészeti megoldással, hogy ez egyáltalán nem zavarja meg a villa eredeti hangulatát, hiszen diszkréten rejtőzik falai alatt. Ez a hely rendkívül alkalmas lenne arra, hogy az IBUSZ és a Bács-Kiskun megyei Idegenforgalmi Hivatal beállítsa a bel. és külföldi, me­gyebeli kirándulási programokba. A nótaköltő nem sok időt, alig több mint két évet töltött itt, ezek az évek azonban zaklatott életének a legszebb emlékét je­lentették. Egész életét a fenn és lenn jelképezte: 1896-ban mu­zsikált Miklós cár koronázásán Moszkvában,, ünnepelt dalszerző, daliás cigányprímás volt, de amíg eddig eljutott, nyomorúsággal kellett megküzdenie. Élete szo­morú történetét nótáiba' öntötte: „Eltörött a hegedűm” vagy „Most van a nap lemenőben”. Éleit* né­hány epizódját roman ti cizáló ké­pekben feltüntető film is készült a negyvenes években róla, Jávor Pál címszereplésével. Az egyre elhatalmasodó tüdő­baja rniaft a csengődi villából Olaszországba küldték, a San Remó-i tartózkodásáról is látha­tunk fényképekét, ez a környe­zetváltozás azonban már nem tu­dott rajta segíteni. Ma nyolcvan éve hunyt el, a szegedi belvárosi temetőben nyugszik, a (szegedi) Tisza-par- ton Margó Ede romantikus szob­ra őrzi emlékét. Kováts Andor MI, HOL, MIKOR? KECSKEMÉT £S JÁRÁSA Katona József Múzeum: Céhes Ipar Kecskeméten. Időszaki kiállítás (ápri­lis 10-lg). Nyitva hétfő kivételével na­ponta 10—18 óráig. Naiv Művészek Múzeuma: Váloga­tás a magyar naiv művészek alkotá­saiból. Állandó kiállítás. Fekete Ottó festő és Szalai Ferenc fafaragó mun­káitól rendezett Időszaki kiállítás (március 26-tól),. Nyitva hétfő kivéte­lével naponta 9—17 óráig. Katona József-emlékház: Katona J6- zsef-emlékkiállltás, valamint Les- kowsky Albert hangszergyűjteménye. Nyitva pénteken, szombaton és vasár­nap 10—18 óráig. Bozsó-gyűjtemény (Klapka utca 34.) • Nép- és Iparművészeti alkotások, fest­mények és szobrok. Nyitva pénteken szombaton és vasárnap 10—18 óráig. Michelangelo Galéria (Tudomány és Technika Háza): A művész híres szobrainak hiteles másolatai. Megte­kinthető vasárnap 9—18 óráig “«»““művészén Múzeuma fCTJkollégium, Villám István utcai be­járata) : Egyházművészeti állandó kl- ,<áPrl,1is 12-én nyílik). Nyitva: hétfő kivételével naponta 11—18 óráig. Szórakaténusz Játékműhely és Já- tékmúzeum (Gáspár András u. 11) * Történeti, polgári és népi Játékok ál­landó kiállítása. Népviseleti babák _ i dőszaki kiállítás (március 19-től). Megtekinthető hétfő kivételével 9—17 óráig. Kodály-emlékkiállítás (Kéttemplom köz 1.): Fényképek, tablók, eredeti dokumentumok a zeneszerző életéről és munkásságáról. Megtekinthető hét­főtől péntekig 12—13 és 16—18 óráig szombaton és vasárnap 10—18 óráig." Városi tanácsháza épülete a disz­terem és a Székely Bertalan-freskók. Megtekinthető a művelődésügyi ősz- tályon tett előzetes bejelentés alap- ján, szombaton és vasárnap is. Mathiász János Borgazdasági Mú­zeum, Miklóstelep: A Kecskemét kör­nyéki homoki szőlőtermesztés tárgyi emlékei. Mathiász János és Kocsis Pál életútját bemutató tablók “és doku­mentumok. Megtekinthető hétfő kivé­telével naponta 10—18 óráig, csak elő­zetes bejelentés alapján. o- -------------- • *•»» nvouuiiii e pulete (Kecskemét, Liszt Ferenc ut­ca 19.): Farkas Gábor Ybl-díjas épí- t-sz népi elemekből tervezett épület- együttese. Állandó természetvédelmi kiállítás. Védett madarak és növé­nyek, valamint néprajzi tárgyak. Bu­da Ferenc, Nagy Kristóf és Pólyák Ferepc fafaragásai, Probstner János kerámiái. Kátay Mihály: Életőrző cí­mű alkotása. Látogatható munkaszü­neti napokon 10—12 óráig. Nemzetközi Kísérleti Kerámia Stú­dió (Kecskemét, Lugosy István u. 1.): Gyűjteményes kerámiakdállítás. (Nyitva április 4-től.) Látogatható penteken, szombaton és vasárnap 10— 18 óráig. Kunszentmiklósi helytörténeti gyűj­temény: Természettudományi, népraj­zi és agrártörténeti emlékek, a nagy­községi tanács udvarán levő tájmú­zeumban. Megtekinthető kedden, pén­teken és vasárnap 9—12 óráig. Szer­dán»« és szombatöh"H—17 óráig. Hét­főn és csütörtökön szünnap. Lajosmizsei Tanyamúzeum (az E— 5-ös úton, a 71-es kilométerkőnél): Két tanyaépület a századforduló alföl­di tanyájának jellegzetes berendezé- S8„ és felszerelése, illetve a homoki szóló- és, gyümölcstermesztés eszkö­zei. Nyitva naponta 10—18 óráig. Hét­főn szünnap. , Botanikusaiért, Kecskemét (Ceglédi ut 2.): A Duna—Tisza közére jellem­ző^ fásszárú és lágyszárú növények, számos ritkasággal. Nyitva naponta 8—18 óráig. Csoportos látogatók elő­zetes bejelentkezése esetén kísérőt adnak. Tiszaalpár—földvár. A község ke­leti részén bronzkori és X—XI. szá­zadi földvár, közelében műemlék- templom. Szabadon látogatható. TURISTAUTAK I. Lakitelek-Tőserdő (Alpár). Mako- vecz Imre tervei szerint épült kilátó. Kiépített, jelzett turistautak, esőbeál­lók. Szabadon látogatható. II. Ágasegyháza—Fülöpháza. Ho­mokbuckák. III. Bugacpuszta—ősborókás. (A II. és III. területre csak csoportosan, az Expressz Utazási Iroda vagy a Me­gyei Idegenforgalmi Hivatal képzett vezetőivel Lehet belépni.) BAJA £S JARASA Türr István Múzeum: A magyarok elődei a Duna—Tisza közén. Régészeti vándorkiállítás. Nagy István festőmű­vész alkotásainak tárlata. Nyitva hét­fő kivételével naponta 10—18 óráig. • Fekete Ottó: Tél a pusztán. Megtekinthető a Naiv Művészek Múzeumában, Kecskeméten. Délszláv tájház (Pandúr u. 58.): Bu- nyevác helytörténeti kiállítás. Nyitva hétfő kivételével naponta 10—18 óráig. Kirakatgaléria (Tóth Kálmán tér 6.): Bossányi Érvin alkotásainak be­mutatója. Bajai tanácsháza: Az épületben Szurcsik Jánosi Hétköznapok és ün­nepnapok című freskója. Megtekint­hető a művelődésügyi osztályon tett előzetes bejelentéssel. TK-galéria: Szociofotó-kiállítás. (Nyílik március 30-án.) Szolnok 1932— 82. Megtekinthető hétköznapokon 8— 17 óráig. Csávoly: Helytörténeti gyűjtemény az általános iskolában. Nyitva vasár­nap 10—12 óráig. Bácsszentgyörgy: Helytörténeti gyűjtemény az MSZMP-székházban (Petőfi Sándor u. 31.) Magyar, német és bunyevác néprajzi és tárgyi em­lékek. Látogatható ünnepnapokon 10 —12 óráig, előzetes bejelentés alapján — Zengő István nyugdíjas könyvtá­ros, Kossuth u. 8.) — bármikor. Nemesnádudvar. Német nemzetiségi emlékek a Hazafias Népfront székhá­zában. Az általános iskola igazgató­ságán előzetesen bejelentett látogató­kat fogadnak. KALOCSA ÉS JARASA Viski Károly Múzeum: Népek, élet­formák, hagyományok a kalocsai Sárközben. Az ásványok és az élet. (A kalocsai ásványgyűjtemény.) A kalocsai éremgyüjtemény. Nyitva hét­fő kivételével naponta 9—17 óráig. Népművészeti ház (Tompa Mihály utca 7.): Régi kalocsai parasztház, be­rendezéssel. Nyitva kedden és pénte­ken 11.30—18.30-ig. Szerdán és szom­baton 10—18 óráig. Csütörtökön 8—18 óráig. Vasárnap és hétfőn szünnap. Schöffer-gyüjtemény (I. István u. 76.): A kalocsai születésű Nicholas Schöffer térplasztikai és egyéb alko­tásai. Nyitva hétfő kivételével napon­ta 10—12 óráig és 14—17 óráig. Főszékesegyház: Hazánk egyik leg­jelentősebb barokk stílusú temploma. Látogatható naponta 9—12 óráig és délután 15—17 óráig. Főszékesegyházi Könyvtár (Szabad­ság tér 1.): 120 ezer könyv, számos ritkasággal, 508 ősnyomtatvánnyal. XV. századbeli gót és barokk szob­rok. Prokop Péter festményei. Láto­gatható naponta 9—12 óráig és dél­után 15—17 óráig. Kérik a csoportok előzetes bejelentkezését a portán. Nagy Lajos-emlékgyüjtemény, Apos- tag: A tanácsháza udvarán levő épü­letben kapott helyet a községben szü­letett iró személyes használati tár­gyaiból rendezett kiállítás. A tanács­házán kérik a látogatók előzetes be­jelentését. Pataji Múzeum (Ordasi u. 7.): Hely- történeti gyűjtemény. Nyitva kedden, szerdán, csütörtökön és pénteken 9— 12 és 14—16 óráig. Szombaton 10—14 óráig. Vasárnap 13—15 óráig. Hétfőn szünnap. Falumúzeum, Harta (Templom u. 64.): Eredeti német nemzetiségi pa­rasztházban a földművesélet tárgyi emlékeiből rendezett ikiállítás. Nyitva kedden és pénteken 14—16 óráig. Dunavecsei Petőfi-emlékmúzeum (Petőfi tér): A látogatókat előzetes bejelentés alapján Bolvári László, a nevelőotthon igazgatója fogadja. Petőfi-emlékmúzeum, Szalkszent- márton (Petőfi tér 14.): A XVIII. szá­zadban klasszicista stílusban épült fo­gadó, udvarán kocsiszínnel, gémes- kúttal, jégveremmel. A költő édesap­jának egykori vendégfogadója és hús­szék-bérlete ma a család relikviáit őrzi. Nyitva hétfő kivételével 9—12 és 15—17 óráig. Szombaton és vasár­nap 8—12 és 15—18 óráig. Hajós—pincefalu: A bortermelő köz­ség pincéinek összefüggő házsorai. (A Kalocsa—Jánoshalma, valamint Baja— Kecskemét utak kereszteződésénél.) Szabadon látogatható. KISKUNFÉLEGYHÁZA Kiskun Múzeum: Petőfi Kiskunsága. Börtönmúzeum. Holló László alkotá­sai. Türelemüvegek. (Március 20-án nyílt meg.) Móra Ferenc-emlékház (Móra Fe­renc utca): Az író életútjának tárgyi emlékei. Nyitva csütörtökön, pénte­ken és szombaton 10—14 óráig. (A Kis­kun Múzeumban tett előzetes beje­lentés alapján más időpontokban is.) KISKOROS ÉS JARASA Petőfi-szülőház és irodalmi emlék- kiállítás (Petőfi tér 2.): A költő élet­útjának emlékei, müvei. Látogatható naponta 9—17 óráig. Tárlatvezetés minden nap 11—12 óráig. Szlovák tájház (Szent István u. 23.): Eredeti nemzetiségi parasztház a szá­zadforduló tárgyi emékeivel beren­dezve- Nyitva hétfő kivételével na­ponta 9—12, 13—161 óráig. Közúti szakgyűjtemény (Dózsa György u. 33.): Hazánk útépítésének, karbantartásának és jelzéseinek em­lékei. Nyitva hétfő kivételével napon­ta 9—16 óráig. Helytörténeti gyűjtemény a járási­városi könyvtárban (Petőfi u. 5.): A varossal kapcsolatos írásos dokumen­tumok, különös tekintettel az* újrate­lepítés időszakara. Megtekinthető hét­főtől péntekig 10—18 óráig. Soltszentimre — Csonkatorony: A községtől 6 kilométerre, a Csengőd fe­lé vezető úton Árpád-korabeli temp­lomrom. Szabadon látogatható. Kaskantyún, Sükösdön és Mélykú- ton Prokop Péter festőművész alkotá­sai a római katolikus templomokban láthatók. Hétköznap előre bejelentett csoportok tekinthetik meg. HALAS ÉS JARASA Thorma János Múzeum: Halas a kiskun mezőváros. — Állandó kiállí­tás. Paleolitikum — diaműsor. (Április 1-én nyílik.) Udvari kiállítási szín: mezőgazdasági eszközök. Csipkekiállí­tás. Thorma-képcsamok. Nyitva hétfő kivételével naponta 10—18 óráig. Csipkeház (Kossuth utca): A világ­hírű halasi csipkékből rendezett ki­állítás. Csoportos látogatók előzetes bejelentését kérik. Mezőgazdasági eszkőzgyűjtemény: A faekétől a hidastraktorig. Megtekint­hető csoportos látogatóknak a Kis­kunhalasi Állami Gazdaságnál tett előzetes bejelentés alapján. Helytörténeti gyűjtemény, Kiskun- majsa (Félegyházi út 5—7.): Bács me­gyei fiatal grafikusok tárlata. Állandó néprajzi kiállítás. Nyitva naponta 10 —12 és 15—18 óráig. Vasárnap 9—11 óráig. Hétfőn szünnap. Tájház, Kiskunmajsa (Ady Endre u. 53.): XVIII. századbeli szabadkém é- nyes, középpadkás parasztház, erede­ti berendezési és használati tárgyak­kal. Járitz Józsa képei. Dr. Bulyovsz- ky Gyula adományozta eredeti szász bútorok. Látogatható a helytörténeti gyűjtemény vezetőjénél tett előzetes bejelentés alapján. Megismerkedés írta> Jo Hans Rosier ehát maga azt akarja tudni, hogyan ismerked­tem meg a férjemmel? — kérdezte Matild asz- szony és álmodozva elmerengett. — Ez nagyon ro­mantikus történet. Éppen tizennyolc éves voltam, nem sokat tudtam az életről. Igaz, néhányszor már csókolóztam egyetemi hallgatókkal, de azok nem voltak igazi csókok, hiszen tudja, milyen a fiatalság. Lélekben egy meseországban éltem, a ,királyfit vár­tam, aki aranykantáros fehér paripán jön el hoz­zám, és kész az életét áldozni azért, hogy az övé legyek. Es akkor lépett be az életembe Marius. — Fehér lovon? — Nem, biciklin érkezett. Egy kis ünnepséget ren­deztek a család ibarátai kint a kertben. Kezdetben észre sem vettem Mariust, olyan csendes, jelenték­telen férfi volt. Nem is nagyon örültem, amikor táncra kért. Szívesebben táncoltam volna az egyik medikussal, aki régebben udvarolt nekem. Mégsem utasítottam vissza ezt a csendes, jelentéktelen férfit, és hagytam, hogy táncba vigyen. Akkoriban la lá­nyok tánc közben kis zsebkendőt tartottak a kezük­ben, hogy ne érintsék közvetlenül partnerük kezét. Az én kezemben is volt egy ilyen kis zsebkendő. De mennyire megdöbbentem, amikor táncosom hirte­len kivette a zsebkendőt a kezemből és az arcához szorította. Ügy láttam, a szemében könnyek csillog­tak. Ezután visszaadta a zsebkendőt. Amíg táncol­tunk, hallgatott, de amikor véget ért n tánc, a zseb­kendőmet újra az ajkához szorította. Ezután egy pádhoz vezetett, de közben egyetlen szót sem szólt. Hihetetlen, mennyire bátortalan volt. Csak nézett maga elé, nem mert a szemembe pillantani. Amikor végre én szólaltam meg, hogy segítsek neki, felemel­tem a fejét, és akkor láttam, hogy sír. — Egy nagy kérésem van önhöz — mondta csen­desen, és a szemében újra felfénylettek a könnyek. — Ajándékozza nekem ezt a zsebkendőt, amelyet tánc közben a kezében tartott! Nagyon boldog len­nék, ha megtarthatnám ... Akkor már tudtam, hogy belémszeretett, de any- nyira félénk, hogy nem akarja feltárni előttem szive titkát. Szándékai annyira tiszták voltak, hogy csak a kis zsebkendőmet merte érinteni, kezdődő szerel­münk e néma tanúját. Nekiadtam tehát a zsebken­dőt, amely után annyira vágyódott. Vágyakozása azonban rám is átragadt. Attól kezdve semmi másra nem tudtam gondolni, csak rá. Éjszaka gyakran felébredtem, és arra gondoltam, hogy milyen meleg volt a keze, ami­kor búcsúzáskor kezet fogtunk. A szivem hevesen dobogott, mert megértettem, ő a lovag, akiről álmo­doztam, akire vártam. Hiszen ha egy férfinak eny- nyire becses egy leány zsebkendője, hogy azt köny- nyekkel a szemében kéri el tőle, akkor ez a férfi ké­pes a nagy és örök szerelemre. Röviddel megismer­kedésünk után összeházasodtunk, és nagyon boldo­gok vagyunk. — Azt kérdezi, hogy ismerkedtem meg a felesé­gemmel? — mondta kissé meglepetten Marius, és elmosolyodott. — Hát ez egészen egyszerű történet. Hivatalos voltam egy családi ünnepségre, de előző nap annyira megfáztam, hogy alig láttam a náthától, még a szemem is könnyezett. Ráadásul zsebkendőt is elfelejtettem magammal vinni, ezért attól a lány­tól, akivel először táncoltam, elkértem az övét. Ma­tild volt az a lány. Ennyi az egész történet. Matild- nak azonban nem beszéltem erről soha, és ezért.ké­rem, maga se említse. Tudja, Matild olyan roman­tikus.:. (Ford.; Lipcsey Júlia) D Dankó-emtékmúzeum Tabdi határában.

Next

/
Thumbnails
Contents