Petőfi Népe, 1983. március (38. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-29 / 74. szám

4 • PETŐFI NfiPE • 1983. március 89.

Tavasz Pálmonostorán

• Rácz János Rába Steiger traktorával gyomirtást végez. A vegyszert a vontatott komblnátor dolgozza a talajba.

A tavasz első napján Pálmo- nostorán jártunk, amikor még

híre-hamva sem volt az esőnek. A hatalmas traktorok nagy porfelhőt verve forgolódtak a földeken előkészítve a talajt a vetéshez. Hegedűs János, a 7300 hektáros Keleti Fény Tsz elnöke kissé rezignáltan adott tájékoztatót a tavaszi munkákról.

— Bajok lesznek, ha hamarosan nem kapunk esőt — mondta, gondterhelten. — Az őszi vetéseink igen jól teleltek, de ha nem öntözi meg őket a természet, „leshetjük” a termésátlagokat.

— Milyen nagy terület várja a csapadékot?

— Jól jönne az a még vetetten földekre is, de a vetésnek lenne nagyon sürgős. Az idén 1246 hektárról szeretnénk minél több búzát betakarítani. Négy évvel ezelőtt kezdtük meg a vetőmag termelését, tavaly már 400, az idén pedig 597 hektár termése került, illetve kerül fémzárolt vetőmagként értékesítésre. A múlt évi 250 helyett most 389 hektáron termelünk ősziárpát, szintén vetőmagnak. Az 1982-ben 2 millió forintért beszerzett tisztítógépsor után az idén 1 millióért automata csomagológépet, mérleget, zsákoló berendezést, valamint emelővillás targoncát vásárolunk.

A Vetőmag termeltető Vállalatnak különben nemcsak búzát és

árpát szállítunk. Tavaly ötven hektáron kezdtünk foglalkozni a magyar rozsnak nevű takarmánynövény termesztésével, s ebben az évben már 150 hektár termését adjuk át vetőmagnak. Jelentős bevételre számítunk a 128 hektárról betakarított lucernamagért is.

— Mi most a legfontosabb munka?

— Teljes erővel vetjük a borsót, néhány nap múlva pedig 230 hektáron a cukorrépát. Befejezéshez közeledik a kukorica vetése előtti talajelőkészités. A fűthető fóliasátrakban szépen kelnek a dohánypalánták, és a dlny- tnyések is munkához láttak.

— Az állatértékesités és tenyésztés miként alakult?

— Juhásza tünkből az idén az arab államokba ezer tejes és pecsenyebárányt szállítottunk, s a napokban küldtünk Olaszországba ugyancsak ezer húsvéti bárányt. Az év eleje óta 250 hízómarhát értékesítettünk. Januárban vásároltunk száz vemhes üszőt,, már majdnem mind megörvendeztette szép, egészséges borjúval a gondozókat. Jelenleg több mint félezer tehenünk van, s bízunk abban, hogy a tavalyi tehénenkénti 4436 literes fejési átlagot 4600 literre tudjuk növelni. Halastavainkon a napokban fejeztük be az ivadék telepítést, ötven tonna ponty, amúr, busa és csinka került a vizekbe.

— A melléküzemágak?

— Ládaüzemünk tavalyi termelési értéke ötmillió forint volt, s ezt az idén szeretnénk megduplázni. A burgonyaszirom- készítők tevékenységének értéke tavaly 5,2 millió forint volt, várhatóan december végéig ők is elérik a tízmilliót.

Serényen dolgoznak a pálmo- nostortak, s hasonló munka folyik a megye többi gazdaságában is. Öröm, hogy megjött az eső is, csak hát nagyon kevés csapadék hullott. így alig valamicskét változott a határ képe. A mezőgazdászok aggódnak, a földek, növények szomjaznak a hó. nélkül telt tél után, a tavaszi napokban.

Opauszky László

• Juhász Zoltán csányi dinnyés (jobbról) hosszú évek óta tölti az év nagy részét a tsz-ben. Patai János fogatossal a melegágyakat készíti elő a vetésre.

rw\rr

Tőzeg

saját bányából

Kecel környékén kisebb területekre koncentrálódva, de még gazdaságosan kitermelhető tőzeg található. Ezért a helyi Szőlőfürt Szakszövetkezet az alacsony humusztartalmú homoki növénykultúrák talajának javítására saját tőzegbányát nyitott. így a szövetkezet évente ezer vagon olcsón kitermelhető talajjavító anyaghoz jut.

A képen: munkában a tőzegkitermelő gépek. (Karáth Imre felvétele.)

Az alapító elnök nyugdíjba készül

Élete egyik nagyszerű órájában isimerhetem meg a katyimári ipari szövetkezet elnökét. Épp, hogy csaik véget ért a mérlegzáró közgyűlés, amelyen szép eredményekről számolt be a vezetőség nevében. Páncsity István hairminckét éve áll a kollektíva élén, s tavaly érték el a legkimagaslóbb gazdasági eredményt. Ez számára különösen azért fontos, s lesz majd emlékezetes fegyvertény, mert az idei a búcsú éve. Ügy döntött, hogy 1983 végén visszavonul. Most ez a gondolat nem szomorítja el, hanem inkább vidítja, hiszen az utolsó előtti esztendő nem volt akármilyen. \

— Egyiszer mindenről, és mindenkiről lejár az idő... Egy évet már így is rádolgoztam, 61 esztendős vagyok. Nagyon jól esik, hogy a tagság marasztal, de nem változtatom meg az elhatározásom — mondja, s tekintete sugárzik a belső harmóniától.

— Bizonyára sokat jelent önnek ez a szó: Katy- már.

— Itt születtem, itt éltem le az életem javarészét, talán nem teljesen haszontalanul. Szeretem a falu dolgos népét, boldog vagyok körében.

— Mikor is alapították a szövetkezetei?

— ötvenegy augusztus 19-én, Én addig kisiparosként kerestem a kenyerem. Szabómester voltam, mint a családom minden férfi tagja.

— Ü,gy hallom az idősektől, hogy akkoriban a közösködés gondolata a legtöbb ember számára idegen volt még.

— Kétszázöt kisiparos dolgozott abban az időben az ötezer lakosú községben. A közösbe huszonkettőn léptünk be az alapításkor, tehát az ismeretlennek csak kevesen mertünk nekivágni. Nem kény- szerített bennünket erre senki. Kecskemétről jöttek Ugyan agitálni, de erőltetésről nem volt szó. Érdekes módon éppen mi, a KIOSZ helyi vezetői lettünk az ügy zászlóvivői.

— Hogyan?

— Én voltam akkor a KIOSZ itteni csoportjának elnöke, s engem választottak meg a szövetkezet elsőszámú vezetőjévé is.

— Tudta mire vállalkozik? 1

— Honnét tudtam volna, hiszen a szövetkezet teljesen új dolog volt.

— Kapott segítséget?

— A választás után azt mondják a tagok: no, Pistám, akkor most áldomást fizetsz, ugye? Elmentünk a kocsmába. Volt köztünk egy kovácsmester, Zengődi Józsi bácsi. Tőle kaptam egy tanácsot, amit megfogadtam, és nem is bántam meg. „Tudod, te leszel most a mi Nuber Gyurink”, mondta. Nu- bar Gyurinak téglagyára volt itt régebben. „Te leszel a munkaadónk, rajtad múlik, hogy mennyit keresünk. Ezért azt javaslom neked, hogy ha vezető akarsz maradni közöttünk, a cimboráskodás- nak határt szabj, mert különben megbuksz."

— Nem bukott meg.

— Nagyon sok választást értem meg, mert eleinte kétévenként volt tisztújítás, de ellenszavazatot sose kaptam. Bevallom, erre büszke vagyok. Igaz, mind a harminckét évet nyereséggel zártuk. Sok szép létesítményt építettünk a faluban és a környéken.

— Ha nem veszi rossz néven, megkérdezném: hány osztálya .volt, amikor elnök lett?

— Hat, meg a mestervizsgám. Később végeztem el a hetediket, nyolcadikat és közgazdasági érettségit tettem. Ezenkívül rengeteg OKISZ-itanfolyamot kellett végighallgatnom a lépéstartáshoz. No, és ideológiailag, politikailag is képeztem magam.

— Akkor, ötvenegyben tagja ivóit \a kommunista pártnak?

— Nem. Mi, itteni iparosok eredetileg szociáldemokraták voltunk, és amikor 1948-öan egyesült a párt a kommunistákkal, azokat, akik a KIOSZ-ban vezető szerepet vittek, minálunk nem vették át az új pártba, ötvenhétben léptem be a Magyar Szocialista Munkáspártba.

— A mai szövetkezet tagsága mivel foglalkozik?

— Erős szakma nálunk az asztalos. Többek közt ablakokat gyártunk a mélykúti UNIVEREXPO szövetkezetnek, faházakhoz. A bajai lakberendezőnek a kárpitos- és a vasipari termelésébe segítünk be. A Bajái Va6- és Fémipari Szövetkezetnek élelmi- szeripari gépeket szerelünk. A munkáink jelentős része exportra kerül. Ezenkívül szolgáltatóüzleteink vannak, Madarason is. A múlt évben 35 millió forint volt az árbevételünk, a nyereségünk pedig 5,6 millió. Egyébként 141 tag alkotja a szövetkezetét.

Páncsity István fontos politikai és gazdasági feladatokat oldott meg falujában. Jó munkáját, vezetői rátermettségét több magas kitüntetéssel ismerték el az évek során. De talán ezeknél is büszkébb arra, hogy népszerű Katymáron. Hosszú időn át töltötte be a sportköri elnök tisztét. A Hazafias Népfrontnak ma is elnöke.

— iS mi hitt a tűvel, az ollóval? j

— Magamnak, a fiamnak és a vejemnek most is meg varróm az öltönyt. Szabad időmben a szakmám köt le leginkább.

— Ha Inyugdíjas lesz, mivel tölti majd az idejét?

,— Kerti munkával, disznóneveléssel, amivel mel.

lékesen ma is foglalkozok. A közösségi ügyekkel nem szakítok, a Hazafias Népfrontban lehetőséget találok a további ténykedésre.

— Milyen tanulsággal adja iát a helyét egy fiatalnak?

— Most, a pályám végén a legtöbbet jelenti számomra, hogy mindig ember tudtam maradni. Aki majd a helyemre kerül, ezt elmondtam most a közgyűlésen is, annak azt tanácsolom: ne feledje, ő van a közösségért, és nem a közösség őérte. Akkor szót tud majd érteni a tagsággal, s a boldogulásnak ez a legfőbb föltétele.

A. Tóth Sándor

Felvételi pályázat

A SZOT Munkavédelmi Továbbképző Intézet az 1983 84-es tanévre felvételi pályázatot hirdet munkavédelmi szakemberek, társadalmi munkavédelmi tiszit- ségvisélők, tervezők, termelésirányítók felsőfokú posztgraduális munkavédelmi szakképesítő képzésére.

A szakmérnöki tagozatra okleveles mérnökök, az üzemmérnöki tagozatra valamely műszaki főiskolán üzemmérnöki oklevelet szerzett dolgozók jelentkezhetnek. A felsőfokú szakképesítő egyetemi tagozatára tudományegyetemek bölcsészeti, jogtudományi és természettudományi karán, valamint az orvostudományi, vagy közgazdasági egyetemen szerzett oklevél szükséges. A felsőfokú szakképesítő főiskolai tagozatára az államigazgatási-, a tanárképző-, az egészségügyi főiskola, valamint a főiskolai szintű szakoktatói és a műszaki itanári oklevél, továbbá a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskolán, a

Külkereskedelmi Főiskolán, a

Pénzügyi és Számviteli Főiskolán szerzett oklevél szükséges.

Tanulmányi idő a szakmérnöki tagozaton 5 félév, az üzemmérnöki tagozaton és a felsőfokú képesítő szakon 4 félév.

A tanulmányok elvégzése után, sikeres államvizsga esetén a

szakmérnökjelöltek munkavédelmi szakmérnöki oklevelet, a

munkavédelmi üzemmérnök jelöltek munkavédelmi üzemmérnöki képesítést igazoló bizonyítványt, a felsőfokú képesítő szakon '/ felsőfokú munkavédelmi szakképzettséget tanúsító bizonyítványt kapnak.

A budapesti hallgatók hétfői és ínteki napokon félnapos foglalkozásokon, a vidéki hallgatók a tanévre előre meghatározott napokon egész napos foglalkozásokon vesznek részt.

A tandíj: félévenként 800,— forint.

Az intézet hallgatóit a felsőfokú iskolai végzettségű dolgozókra vonatkozó kedvezmények illetik meg.

Az oktatás valamennyi szakon 1983. szeptemberében 'indul.

Jelentkezés az A. Tü. 821. r. sz. nyomtatványon történik. (Beszerezhető a nyomtatványéi látó boltokban.)

A jelentkezési nyomtatványod a szükséges mellékletekkel (önéletrajz, erkölcsi bizonyítvány) és két darab saját névre címzett borítékkal' együtt a következő címre kell küldeni:

SZOT Munkavédelmi Továbbképző Intézet,

1368 Budapest, Postafiók 200.

Jelentkezési határidő és lezárás: 1983. május 15.

SZOT Munkavédelmi Továbbképző Intézet Igazgatósága

A TÁRGYALÓTEREMBŐL:

Mínusz hét fokban

Általános emberi tulajdonság, hogy szeretjük gyerekünket, védjük életét, egészségét, testi épségét. Sőt másokért is aggódunk, s ha szükséges, azonnal segítségükre sietünk. Még az sem fcn- tns ehhez, hogy különösebb iskolázottsággal, műveltséggel rendelkezzék az ember, bár kétségtelen, hogy a tudatlanság, a lelki sivárság, a túlzott önzés — amelyeket akár nevelési fogyatékosságnak is tekinthetünk — nem tudja úgy értékelni az életet, az egészséget, mint ahogyan azt a közvélemény és a jogszabály is megköveteli. Tapasztalhatjuk, hogy azok, akiket súlyos bűncselekmények miatt — emberölés, testi sértés, rablás stb. — vonnak felelősségre a bíróságok. bizony meglehetősen alacsony műveltségi szintről tanúskodnak. Mindez természetesen nem zárja ki büntethetőségüket, de egyes esetekben — amikor a fogyatékosság kimutatható — enyhítő tényezőként jelentkezik, mint ahogyan majd az alábbi esetben is tapasztaljuk.

Az említettek közül bizony sok hiányosság jellemzi Kanalas Erzsébetet is (Dány, Hunyadi utca 26.) Ma már nehéz lenne kimutatni’, hogy a nevelés hiányosságai vagy más tényezők játszottak közre abban, hogy a jelenleg 22 éves, kétgyermekes asz- szony egyénisége, jelleme rossz irányban fejlődött. Négy testvérével és szüleivel — akik már mindketten nyugdíjasok — Dány községben 'lakott, i;tt nevelkedett. Az általános iskolából mindössze két osztályt végzett, de ezt is nagyon gyönge eredménnyel. Úgyannyira, hogy még a folyamatos írást, olvasást sem sajátította el. A nevét tudja csak leírni. A két osztály elvégzése után nem is járt tovább iskolába, segitétt a ház körüli munkában, vigyázott a kisebbekre, később alkalmi, napszámos munkát vállalt. Egyszer lopott, s ezért a Nagykátad Járásbíróság héthónapi szabadságvesztésre ítélte 1981 májusában, de a büntetés végrehajtását háromévi próbaidőre feltételesen felfüggesztette.

Kanalas Erzsébet 16 éves volt, amikor élettársi kapcsolatot létesített Jakab Rudolffal, aki Akasztón lakott, szülei Bem utca 33/b. számú házában. Ideköltözött a lány is, de nem akart házasságot kötni a fiúval, mert véleménye szerint a törvényes házasság kötöttséggel jár, míg

anélkül szabad marad, és akkor megy el, amikor akar. Sajátos felfogás még akkor is, ha minden valószínűség szerint a házasságot nem is engedélyezték volna, hiszen Kanalas Erzsébt és Jakab Rudolf első unokatestvérek. Maradtak tehát élettársak.

Ebből az élettársi kapcsolatból két gyerek született: 1978-ban és 1979-bn. Jakab Rudolfot 1981 augusztusában katonai szolgálatra hívták be. Ez a szolgálat hat hónapig tartott, de ez idő alatt a honvédségtől 3744 forintot kapott Kanalas Erzsébet, mint családfenntartó. Nagyobbik gyerekét — amíg élettársa távol volt — elvitte Dányba, saját szüleihez, akik bár nyugdíjasok és nem is teljésen egészségesek, vállalták az unoka gondozását. Kanalas Erzsébeit a kisebbik fiúval Akasztón maradt élettársa szüleinek a lakásán.

Ez a lakás, illetve ház a falu szélén, van. nincs körülkerítve, s a közelében másik ház sem található, viszont hatvan méterre van' tőle a Dunavölgyi Főcsatorna, amelynek meredek partja másfél méter mélységű a víz szintjéig. A part fűvel benőtt. A fiatal pár egy 3x3-as helyiséget kapott a szülőktől, ami tulajdonképpen konyha volt. és közvetlenül az udvarra nyílt az ajtaja. Az egyik üveg egy korábbi veszekedés alkalmával kitört, de nem csináltatták meg,

hanem fóliával pótolták. A nyitás-zárás úgy történt, hogy benyúltak a fólián és a benti reteszt elmozdították. A helyiség egyébként mozaiklapos. Két fekhelyet helyeztek itt el. Itt lakott tehát Kanalas Erzsébet és bevonulásáig — Jakab' Rudolf is. Amikor azonban a férfit behívták katonának, az asszony Pál nevű kisfiával maradt, de ott lakott nála élettársa húga is, aki akkor 15 éves volt.

Kanalas Erzsébet nem sokat törődött a gyerekkel. Rendszeresen eltűnt a lakásból, magára hagyta. A kötelező védőoltásokra is a 15 éves lány vitte el. Nemegyszer napokig nem tért haza az anya, a a gyerek nevelését, gondozását annyira elhanyagolta, hogy 1981 nyarán, az akkor másfél éves kisfiú még nem tudott beszélni és járni. A nagyszülők a szobában laktak, s ha észlelték, hogy fiuk élettársa el-, tűnlt, azonnal magukhoz vették a gyereket. De gyakran ők sem voltak otthon. Az idős ember fu- varozgatott, távoli községekbe is járt. Előfordult, hogy Jakab Pál egyik ismerősével elindult felkutatni eltűnt menyét. Volt olyan eset, hogy Kókáról 'hózta vissza Akasztóra.

1981 augusztusában például az törtölt, hogy Kanalas Erzsébet egyedül volt otthon másfél éves kisfiával. Mint említettük, a gyerek járni nem tudott, csak mászott. A Dunavölgyi Főcsatorna partjára ment az asszony, vitte a gyereket is. ö mosott a csatorna vizében, a ruhákat a fűre terítette, majd meggondolta magát és — elutazott. A gyereket teljesen magára hagyva a számára életveszélyes környezetben. A nagyszülők' délután értek haza és a gyereket csak akkor vették észre, amikor a lovat itatni vezették a vízhez.

A fiatalasszony nagyfokú gon- daltlansága kis híján végzetes következménnyel járt 1981. december 22-én. Ezen a reggel Kanalas Erzsébet egyedül volt a házban a kisfiúval. A gyereken egy derékig érő ing volt, s így feküdt az ágyban, dunnával betakarva. Az anya kapta-fogta magát és ő is elment. A község központjába indult, és a boltokban vásárolt. Nem sietett haza, bár tudta, hogy a gyerek egyedül van’ otthon a hideg lakásban, s az ajitó sincs bezárva.

A felügyelet nélkül hagyott kisfiú lemászott az ágyról, kimászott az ajitón, de visszamenni már nem ltudott. A decemberi hőmérséklet ezen a napon mínusz négy és mínusz hét fok között ingadozott. Amikor tíz Óra körül Kanalas Erzsébet és az anyósa hazaértek, a gyerek már eszméletlenül feküdt a fagyott földön, a parányi ingben. Azonnal plédbe csomagolták, és orvoshoz vitték. Az orvos felesége

öltöztette fel és mentővel a halasi kórházba szállíttatták. A kihűlőben levő kisgyerek kezén, lábán I. és II. fokú fagyás jelei mutatkoztak, de az orvosok a hű'iéses, hurutos megbetegedéssel együtt kétoldali gócos tüdő- gyulladást és szívelégtelenséget is megállapítottak.

Január 7-én engedték haza a kisgyereket, gyógyultan. Ezt Kanalas Erzsébet még megvárta, majd néhány nap múlva ismét eltávozott, — immár véglegesen — a két öregre hagyva a gyereket. A nagyszülők ragaszkodnak az unokájukhoz, és mindent megtesznek érte,.. Amikor menyük eltávozott a házból, ellopta apósa két bőrkabátját, amiket később megtaláltak és visszaadtak a tulajdonosnak.

Kanalas Erzsébetet a bíróság halmazati büntetésként egy év négy hónpi börönre ítélte, s el- redele a héthónapi szabadság- vesztés végrehajtását is. A bíróság a büntetés kiszabásánál enyhítő tényezőként vette figyelembe a vádlott debilitását, amely envhe fokú korlátozottságot jelent. Súlyosbító körülmény volt viszont, hogy gondatlan cselekményét felfüggesztett szabadságvesztés büntetés hatálya alatt követte el. Az ítélet jogerős.

G. S

'fi