Petőfi Népe, 1983. március (38. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-26 / 72. szám
TÖBBSZÖRÖS HASZON A laskagomba-nemesítés sikerei • Kukoricacsutka alapanyagon gyorsan és szépen fejlődik a laska gomba. A Soproni Erdészeti és Faipari Egyetem Termőhelyísmeretta- ni Tanszékén tevékenykedő akadémiai kutatócsoport az 1960-as éveik első felében kezdett a laskagomba termesztésével foglalkozni. A kutatók nagymértékben hozzájárultak az alapanyag-előkészítés mikrobiológiai hátterének felderítéséhez és az előkészítés technológiájának kialakításához. Legígéretesebb módszernek a 'lágyszárú mezőgazda- sági növényi hulladékanyagokon történő termesztés tűnt. Ezeken a laskagomba gyorsabban nő és többet terem, mint természetes tápanyagán, a fán, de ugyanakkor ezek az anyagok sok olyan „konkurrens” mikroszervezetet tartalmaznak, amelyek leküzdésére az alapanyagot — kukorica- csutkát, szalmát, borsószárat,’ nádtörmeléket — elő kell készíteni. A felaprított és benedvesí- tett alapanyagot az úgynevezett hőkezelőben 45—55 Celsius-fak- ra melegítik, s ezen a hőmérsékleten tartják három napig. Ez alatt a hőkedvélő és a ihőtűrő baktériumok elfogyasztják a könnyén felvehető cukrokat, keményítőt, nitrogént, amelyekre a már említett mikroszerveze- taknelk — penészféléknek — szükségük van. .Ezen kívül ezek a baktériumok olyan anyagokat is termelnek, amelyek a gomba fejlődésére káros hatásokat megszüntetik. Gyúrkó Pál, a soproni tanszék tudományos főmunkatársa elmondja, hagy a soproni kutató- csoport az 1970-es évek elejétől szorosan együttműködik a csepeli Duna Termelőszövetkezettel és kapcsolatot tart Bács-Kiskun megyei gazdaságokkal is, például a kdskunmajsai Jonathán, a Borotai Termelőszövetkezettel és időnként tapasztalatcserére jönnek össze a kecskeméti Zöld- ségterifiesztési Kutató Intézet szakembereivel is. Egész évben termeszthető A termesztés fejlődésével szükségessé, vált a fajták választékának bővítése. Korábban az erdőkből begyűjtött, vadon termő gombák közűi választották ki az intenzív termesztésre megfelelő tenyészeteket. A hazai .késői laskagombának az a hátrá- • • A tuskó korhasztását is megoldják termesztésével. | nya, hogy a termésképzéshez hűvösebb időjárást igényel. Ez azt jelenti, hogy csak ősztől tavaszig termeszthető gazdaságosan. Ezzel szemben vannak olyan, főleg külföldön termő gombák, — ilyen például a Florida —, amelyek nem igényelnek hideget. Ez utóbbiak sajnos kicsik, vékony a húsuk és kevésbé bírják a tárolást, valamint a .szállítást. A soproni kutatócsoportnak sikerült a hazai későd fajta és más, hideget nem igénylő gombák keresztezéséből olyan hibrideket előállítani, melyek minősége kifogástalan és egész évben termeszthetők. Másik nagy előnyük, hogy az .alapanyag átszövése után néhány nap múlva már termőre fordulnak. A késői laskagomba ugyanis három hét úgynevezett érlelési időt igényel; ezalatt feltárja a növényi maradványok anyagát és felkészül a termésre. A hibrideknél ez az idő kiesik. Ezáltal a termesztési ciklus lényegesen rövidebbé válik. Ma már az ország üzemeiben mindenütt ezeket a jó tulajdonságú, bő terméshozamú gombákat termesztik és külföldön is érdeklődnek irántuk. Gyúikó Páltól azt is megtudjuk, hogy a kísérletek tovább folynak, jelenleg harmincnégy fajtával. Hozzáteszi még, hogy a szövetkezetek — köztük a borotai is — viszonylag kevés gombát termesztenek saját üzemükben. A hőkezelt és becsírázott anyagot a partnergazdaságoknak és más érdeklődőknek adják el, akik az előkészített alapanyagon a gombát megtermelik. Olyan terv is született, ■hogy az ország különböző részeiben alapanyag-előkészítő központokat létesítenek és ezzel a szállítási költségeket csökkentik, nem kell nagy távolságokra utazni a termelőknek. Régi erdészszokás A laskagombáról tudni kell, hogy már régóta ismert és az ember által gyűjtött, fogyasztott csemege. Régi erdészszokás volt, hogy a gombát termő fát a 4a'- kás közelébe szállították. Némi öntözgetés ellenében, évről évre meghozta a termést mindaddig míg a fa teljesen el nem korhadt. Az ember ezt a régi szokást ma is alkalmazza, azzal a különbséggel, hogy a fa beoltását nem a természetre bízza, hanem maga végzi el, laboratóriumban előállított, megbízható szaporítóanyaggal. A kivágott és feldarabolt fát a gomba néhány hónap alatt átszövi, ezek a tönkök félig a földbe süllyesztve, éveken keresztül minden ősszel meghozzák termésüket. — Ezt ismerve, -ma már az ember a fát nemcsak azért oltja be — tájékoztat Gyúrkó Pál —, hogy ízletes táplálékot kapjon, hanem azért is, hogy a fák földben maradt tuskóját elikorhassza. A Kiskunhalasi Állami Gazdaságban és a kiskunmajsai Jonathán Termelőszövetkezetben ilyen kísérleteket folytatnak az erdészek a kivágott nyárfaültetvényeken. Az erőgépekkel történő tuskókihúzás költsége ugyanis hektáronként mintegy húszezer forint. Ezt az összeget a gombával történő bomlasztással csaknem teljes egészében meg lehet takarítani. — Az érvényben lévő -rendelkezések szerint a kivágott erdő helyére a következő évben új ültetvényt kéllene telepíteni, hogy a terület ne maradjon kihasználatlanul. Mivel a korhasz- tás több évet vesz igénybe, esetleg olyan megoldásról lehetne szó, hogy az ültetvény.szeirűen telepített erdőkben a tüskök közötti sorközökben létesítenének új erdőt, -miközben a tüskök folyamatosan elkorhadnának — hangoztatja végezetül a tanszék tudományos főmunkatársa. Teljes értékű fehérje A kutatómunkában hazánk az élvonalban van. A laskagomba szárazanyagának több mint 30 százaléka nyersfehérje, amely teljes értékű, mert mindazokat az aminósavakát is tartalmazza, amelyekre az emberi szervezetnek szüksége van. Ezenkívül a termesztésre Olyan hulladékanyagokat lehet felhasználni, amelyeket az ember részben vagy egyáltalán -nem hasznosít. Éppen ezért igen nagy jelentőségű a soproniak kezdeményezése és az <is, hogy a megye több gazdaságában élnek a lehetőségekkel. K. S. MTESZ-rendezvények Március 28-tól április 1-ig | A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Bács-Kiskun megyei Szervezetének tagegyesületei Kecskeméten a Tudomány és Technika Házában a jövő héten az alábbi rendezvényeket tartják: Március 28: A Gépipari Tudományos Egyesület vezetősége ülést tart. A Magyar Biológiai Társaság összejövetelén dr. Farkas József: Növénynemesítés biometrikai módszerek felhasználásával; dr. Kiss József Mihály: Alkalmazkodóképesség-viszgálatok; dr. Bajtay Ilona: Teljes és részleges diallél-keresztezések bíomet- riai értékelése címmel tart előadást. Április 1.: A Magyar Agrártudományi Egyesületben dr. Kemény András, a MÉM főállatorvosa: Időszerű állategészségügyi feladatokról tart ankétot. Kovasavas takarmány Fiatalok bizottsága A Szervezés és Vezetéstudo- má-nyi Társaság Bács-Kiskun magyei Szervezetének múlt év végén tartott tisztújító közgyűlésén merült fel a gondolat, hogy vállalatoknál, intézményeknél dolgozó ifjú közgazdászok és műszakiak részére meg kellene alakítani az SZVT szervezetén belül a fiatalok -bizottságát. Erre azért van szükség, hogy a fiatal közgazdászok és műszakiak egymás gondolatait -megismerjék, információt cserélhessenek. Ugyanakkor jobb lehetőséget teremtsenek önmaguk képzésére, továbbképzésére. A fiatalok bizottságának megalakítására a héten került sor Kecskeméten, a Tudomány és Technika Házában, ahol 21-en gyűltek össze a megyeszékhely vállalataitól, intézményeitől. Megtárgyalták a bizottság működési feltételeit és vezetőséget választottak. A bizottság elnökévé Király László Györgyit, a KSH közgazdászát, titkárává Vajai Lászlót, a kecskeméti Zománc- és Kádgyár szervező mérnökét, szervező titkárává Farkas Verát, a KSH -közgazdászát választották. A borjúnevelésben gyorsan terjed az úgynevezett feljavított sovány tej (tejpor) alkalmazása, amelynek kicentrifugált nemes zsírtartalmát (a tejszínt) olcsóbb növényi vagy állati zsiradékkal pótolják. A lefölözött sovány tejpor azonban csak kevés zsírt képes felszívni, csomósodik és vízben rosszul oldódik. Egy új fajta, kovasav (szilícium-dioxid) tartalmú anyag a tejpor zsírfelvevő képességét nagymértékben megnöveli. Az 1—2 százaléknyi meny- nyiségben hozzáadott aktív kovasav egyben a tárolhatóságot is javítja. A halgazdaságok takarmányozási gondjain is segít az új termék. Egy-két százalék kovasav hozzáadása esetén a táplálék sokkal tovább úszik a felületen, és csak lassan süllyed le, így a hasznosítás lényegesen kedvezőbb. A száműzött föstköd Hosszú időn át nem létezett kormosabb, füstösebb város Európában a brit fővárosnál, -Londonnál. A házak tetejéről valóságos kéményerdő lökte szüntelenül az égre a szénnel fűtött kályhák, kandallók, kazánok sűrű füstjét, 'a páratelt tengeri levegő magába szedte a felröppenő parányi koromszemoséket, és a füstgázok tekintélyes kéntartalmát, s valami sárgászöld fojtó közeg — angolul smog — terült rá a városóriásra. A dolog odáig fajult, hogy 1953-ban e gyilkos füstköd több mint négyezer áldozatot követelt. Gyorsan megalkották tehát, s már 1956- ban életbe léptettek egy rendkívül radikális levegőtisztasági törvényt. London fűtési rendszerének átalakítására majdnem annyi pénzt költöttek, mint amennyibe a második világháború egy esztendeje került Angliának. Az eredmény azonban rendkívül gyorsan megmutatkozott, s a Titels évek végére London csaknem teljesen füstmentes világváros lett, ahol a smog már csak elvétve fordul elő. Megváltozott London mikroklímája; több száz olyan növényfajta virágzik ma a város hatalmas parkjaiban, amely azelőtt nem tudott megélni a füstös levegőben. Megduplázódott a főváros területén élő madárfajok száma is. Az 1970-ben létrehozott központi környezetvédelmi hivatal rendszeresen ellenőrzi a világváros levegőjét. A képen látható, a legkorszerűbb műszerekkel gazdagon felszerelt mozgó laboratórium egyike azoknak, amelyek a legváratlanabbul -hol itt, hol ott tűnnek fel, és végeznek méréseket. A -bizonyító adatok birtokában azután kegyetlen szigorral jár el a hivatal a légszennyezési normákat túllépő üzemek, gyárak, erőművek, garázsok stb. ellen. Szögálló gumiabroncs Az USA-ban olyan gépkocsiabroncsot készítettek, amelyben éles és hegyes tárgyak nem tehetnek kárt. E gépkocsiabroncs futófelület alatti gumirétegét a következőképpen készítik el: 80 ezer, egyenként 0,5 centiméter hosszú acéldarabkát különleges rögzítőszerrel a gumiba kevernek, s ebből a masszából hengerük a szóban forgó réteget. Ez az abroncsot szúrás és vágás ellen majdnem teljesen érzéketlenné teszi. E gumimassza a gépkocsiabroncs élettartamát is meghosszabbítja, mivel az acéllal erősített betét a hőt jobban elvezeti. Bankrablás ellen Nyugat-Németországban a bankrablások és egyéb erőszakos bűncselekmények megakadályozására egy fürthi cég újszerű riasztó-adót szerkesztett. Az adó cigarettadoboz nagyságú, és a felső- karon kell viselni. Ha például egy bankpénztáros felszólításra feltartja a karjait, akkor a készülék 10 milliwattos teljesítménnyel néhányszor 10 méter távolságra jelzéseket ad, amelyeket egy megfelelő vevő felfog. A vevő meghatározott impulzusokkal riasztó- csengőt működtet, vagy fényjelzést vált ki. A parányi adóba szerelt ötletes berendezés megakadályozza, hogy minden karmozdulatra riasztás következzék be. Összeállította: Kereskedő Sándor SZ. LUKACS IMRE: Életképek 1. Szövetkezetiek keresnek, távoli rokonok. Fiatalok. Egyikük gépészmérnök, másikuk brigádvezető. Hamarjában előadják mondó- .kájukat; író—olvasó találkozóra menjek haza a faluba. — Olvastátok a könyveimet? — kérdezem kíváncsisággal. — Én nem — mondja a gépészmérnök rokon —, annyi a hajtás, hogy egyetlenegy könyvet se tudok a kezembe venni. így van ez évről évre. Lohad a’ lelkesedésem. A brigádvezető rokon következik. — Megvásárolnánk az egész brigádnak a könyveidét, hogyan juthatnánk hozzájuk? Megállapodunk az író—olvasó találkozó időpontjában, s hogy arról még levélben értesítenek. Előhozakodnak a gondjukkal is, kábeleket szeretnének venni, ismerek-e a gyárban valakit? Percek alatt elrendeződik az ügy. Boldogan válnak el tőlem a földiek. Azóta se hírük, se hamvuk. Hány éve is? ... 2. A faluba utazom. A busz tömve, leginkább asszonyok, gyerekek szállnak le, .$ fel. Terebélyes útitársaim szóval tartják egymást. — Megnéztem a városi piacot, de drága és hitvány. Szebb portékát csak a maszekok kínáltak, nincs kedvemre való. Potyára rá- zattam' az ülepemet. — Szerencsére megfőztem, és a hűtőbe tettem. Három-négy napi pörköltet készítek egyszerre, rájár a családom, így haladok más munkával is. Csak válogatnak, el se hinném, ha más mondaná. A táj ismerős, hagyományos növényekkel. Behemót gép veti a búzát, kombájn zörög a kukoricásban, ipaprikaszüretelőket is látok. Kevés az ember, sok a diák. A busz sűrűn megáll. Csupasz major képe villan elém, magával hozza a múltamat. Akkor éppen aktatáskásnak számítottam, szövetkezetszervezőnek. Közgyűlésre érkeztem, kerékpárral. Kor- gott a gyomrom, felmásztam az útszéll eperfára, és teliettem magamat. A közgyűlést este tartottuk, lámpafénynél, a telefüstölt szobában. Vitatkoztunk, és éjfél jóval elmúlt, mire kifáradtunk, befejeződhetett a világmegváltás. Szedelőzködtünk. Az éjjeliőr bekiáltott: — Addig el ne menjetek mán, míg a jószágokat fel nem támogatjuk. Gyatra istálló, csontsovány lovak, tehenek, önerejükből nem tudnak lábra állni. Feltámogat- tuk őket. Éppen ebben a majorban történt. A busz megáll a falu közepén. 3. A veterán kertjében gyönyörű szőlőt termeszt. Malacokat is hizlal. Valamikor ő volt a főkádero- zó, az egyszemélyes hatalom. 1 — Magának sokan éljeneztek akkor? Van haragosa? — Akad. A íöldművesszővetke- zet havonta' egy vagon lisztet kapott, a pékek szétosztották egymás között, megsütötték a kenyereket, és jegyre széttnérték. A szomszédomban lakó péknek ment a legjobban, íj egyik alkalommal kifizette az egész havi szállítmányt, elhappolta a többiek elől — mondja az öreg, a történetbe feledkezve. A szobában ülünk, régebbi bútorok, televízió, rádió és néhány szakállas kiadású könyv társaságában. Napilap az asztalon. — Jöttek hozzám panaszra, nincs miből sütniük, intézkedjek mielőbb, hábo- rog a nép. Visszaadattam a szomszéddal! Ezért haragszik. Azt hányja a szememre, megvolt a tőkéje, s amit ma lehet, akkor akarta elkezdeni. Nem néz másra, csak a maga kamrájára. — Maga néz? — A községi vezetés tagja vagyok, a fiatalokkal törődök, próbálom őket irányítani, összefogni, Nehéz. Akik segíthetnének, a diplomások, pénz után szaladnak, akinek meg pénze is, szabad ideje is van, botrányosan viselkedik. A nyugdíja meghaladja a havi hétezer forintot. Téeszel- nök korában együtt evett, ivott, vadászott a magasságos istenekkel, elintézték, hogy egészségesen, ereje .teljében, s idő előtt nyugdíjazzák. Szép gyümölcsöse, háztáji földje, annyi pénze, ameny- ny.it nem szégyell, mégis probléma van vele. — Micsoda? — lepődök meg. — A nőket hájkurássza! Fiatalt, középkorút megkörnyékez, a pénzével csábítgat és kurafi- zál. Visszásságot, ellenszenvet vált ki, hogy volt vezető létére ilyen. iA presszóban kávét iszom. Fiatalok munkaruhában söröznek. Vicáinak és hangosak, zenegép bömböl. Ennyien szabadnaposak? Telik az idő. A kinti világ senkinek se sürgős. Ez a presszó sem szívderítő. Koszos és elhanyagolt. Régi házból alakították ki, az ablakok függöny nélkül, pókhálósak, feketék a falak, az egyik helyiség padlós, a másik kövezett. Fehér kocsiból, jól szabott öltönyben az ősz hajú, volt téeszelnök száll ki. Emeletes palotája van, és számtalan irigye. Ä presz- szósnővel sutyorog, ölelgeti és summa pénzt gyűr a zsebébe. A sarokból figyelem az eseményeket. A fiatalok közül páran elhúzzák a szájukat, s a távozó után legyintenek. A piros arcú. nagy hangú legény, aki áz előbb még azt kiabálta: — Hogy van, elnök elvtárs? — szélesen vigyorog. A társaihoz fordul, felemeli a sörösüveget, és ezt mondja: — Játssza az eszit a vén kani, minden nyulat most akar meg- ugrani. Valaki észhez téríthetné. Az utcán látom a veteránt. Kerékpárján tolja a tápot. Utánalépek. a buszmegálló irányába igyekszünk. .— Meggyőződhetett róla, nem a levegőbe beszélek — mondja némi elégtétellel és hunyorít —, épp a presszósnő az egyik macája'. — A felesége hagyja? — Annak halgass a neve! Odalök pár; ezer .forintot, a többit meg elveri, szoknyákra költi. — Haragszik rá, vagy irigykedik? —' Nem szeretem az adósokat. 4. A főagronómus fiatal, jó szakember. Megkeresem. Ebédidőben érdeklődöm utána az irodában, a könyvelők mosolyognak, 's némi élccel adják tudtomra, pótműszakot tart. Az istállóban hat bikaborjú. A főagronómus éppen aljaz alóluk. — Ez a lényeg — mondja komolyan. — Sok időt elrabol, de nem csap be, a végén jól fizet. — Elismernek, jól megfizetnek. Minek a túlhajtás? Leteszi a vasvillát, tessékel a. szépen berendezett családi házba. Az alsó konyhában gyorsan mo- sakszik, átöltözik, tovább vitázhatunk. — Két életet követel a kor, az előbbre jutás.. Akik nem érik fel ésszel, alul maradnak. Mindegy ki, hol dolgozik, az az egyik élete, a másik az otthoni, s ebben nagyon egységes a falu, foggal- körömmel termeli belőle a pénzt. Más háttérbe szorul. Kilépjek a sorból? Többet keresek ezzel, mint a közösbeli fizetésem. Vastag bukszával mindent elérhetek. — Vezető vagy — vetem közbe —, miért, nem a teljesebb életre tanítod az embereket? — Termelek, ami új és jó, igyekszem felhasználni. Másra nincs időm, ,egy-két előadásra talán. Nagy szaktudást, szakértelmet követel a gazdálkodás. Aki egy hektár részes őszibarackot művel, abból évi 150 ezer forintot beseperhet, ehhez a háztáji föld, a közösből jutó kereset járul. Szépirodalmi könyvet nem olvas, rendezvényre nem jár,, de a termesztésről, a szakmáról szóló könyvet keresi, bújja, mert anélkül nem boldogulj Aki mást mond, az szentbeszédet mond. Annyit is ér!
