Petőfi Népe, 1983. március (38. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-24 / 70. szám
1983. március 24. • PETŐFI NEPE • S Megrendezésére sokáig nem is mertem gondolni Tömöry Péter a színház új bemutatójáról TÚL A MEGYEHATÁRON Fodor Attila izgalmasan sejtelmes Szentivánéji álom-plakátja alatt, a főrendezői szobában kérdezem 1983. március 23-án 9 órakor Tömöry Pétert, hogy miért tűzték műsorra Shakespeare klasszikus vígjátékát? — Bemutatásával legszebb hagyományainak szeretne megfelelni a kecskeméti Katona József Színház. Mindig a Kultúra jegyében találkozott itt a Színház és a Közönség — nagy kezdőbetűkkel gondoltam e szavakat — Katona József-, Vörösmarty Mihály-, Csehov-, Shakespeare-művek előadásain. Ebben az évadban a magyar klasszikusok fölújításával tulajdonképpen a Ra- dó Vilmos igazgatása alatti igen népies színiház nyomdokaiba igyekeztünk lépni. Arra törekszünk, hogy minden réteghez szóljunk egy előadáson belül. Valameny- nyit próbáljuk szolgálni, egyiket sem kiszolgálni. Shakespeare vígjátékainál mi segíthetné jobban elképzelésünket? Ezért gondoltuk, hogy évről évre bemutatjuk egy- egy vígjátékát, mint ahogy Ruszt József, a színház egy másik, jelentős korszakában Shakespeare- tragédiákkal ajándékozta meg a kecskeméti közönséget. — Miért érzi népszerű feladatnak a Szentivánéji álom előadását? — Az álom — mint agykérgi feszültséget/ levezető fiziológiás folyamat és az álmodozás — mint a létfeszültségeket feloldani kí- sérlő folyamat — mibenlétét vizsgálja. Ez pedig mindenkinek ügye — vagy ügye lehet —, ma itt, Európában, Magyarországon: Kecskeméten. Továbbá Shakes- peare-t nem lehet még önmagára sem szabni, mert tökélyének lenyűgöző szemrevétele alapján sokaknak úgy tűnik, hogy nem is egy személy. Éppen e tökély folytán nem is kell az Erzsébet-korra ráspanyolcsizmázni, de kötelességünk úgy érteni, úgy közölni, hogy valódi igényingerekkel találkozhasson. Lehetőséget ad a 'mindig totáLis színházi és kulturális élmény konkretizálására. — Mikor találkozóit a brit óriás Temekével? — Mint rendezőnek, nagy félelmem volt mindig, mert az álommal találkozni a legnagyobb félelem. Az elképzelésnek nincs formája, Shakespeare álmának sincs konkrét, adott formája. Er- zsébet-kori gondolatokban fogant és nagyon sokrétegű életjelenséget próbál teljességében megragadni. Ezt éreztem akkor is, amikor Peter Brook — akitől az. előbbi gondolatot idéztem —, felejthetetlen rendezésében láthattam. Olyan hatással volt rám, hogy megrendezésére sokáig nem is mertem gondolni. Attól féltem: utánozni fogok és nem tudok magamból őszinte érzéseket kibocsátani. — Miként került az 1982—83-as műsortervbe ez a csodálatos komédia? — Egy elszerződött kollégám álma volt ez a vígjáték. Fölvettük a műsortervbe, mert találkozott — korábban említett — távlati terveinkkel is. Távozása után úgy gondoltuk, hogy szép élménytől fosztanánk meg nézőinket, ha elhagynék az ígért előadást. Közben kiderült, hogy olyan partnerekkel vagyok körülvéve, akikkel el tudom álmodni ezt az álmot. — Hogyan? — Megpróbáltunk az adott gondolatrendszerből egy olyan álmot, olyan képzeletvilágot magunkból kiszabadítaná, amely hasonló kortárs álmodozókat is föltételez. Előadásunkban helye van a látványnak, a mozgalmasságnak, a kiürült, de ugyanakkor más tartalmakkal megtöltött szexualitásnak, az erotikának, a hatalom és a kisember viszályának. — A játéktér is a műnek ezt a korszerű szándékú felfogását sugallja? — Szinte a semmiből készített Szakácsi Márta fantasztikusan látványos díszletet. Villanykörték, áttűnő felületek, vásznak, fények, különböző anyagokból alakított képződmények között pereg az előadás. Keveredik a valóság és az álom. — A tegnapi próbán nem láttam Csere Ágnest. Mi történt vele? — Leforrázta a lábát, hetekig nem számíthatunk rá. Ezért kértük fel Kováts Adélt, a most végző főiskolást: vállalja el Hermia szerepét. Pénteken a Nemzeti Mit kell tudni a lakáselosztásról? III. A bérleti jogviszony folytatása A bérlő halála esetén á lakás- bérleti jogviszonyt a jogszabályban meghatározott személyek folytathatják, ha az ott előírt feltételeknek egyéhként megfelelnek. A lakásbérleti jogviszony folytatására elsősorban az egye- neságbeíi rokonok (gyermek, szülő' stb.) jogosultak, majd ezt követően az elhalt bérlő testvére, élettársa. Általaiban csak meghatározott idejű állandó jellegű együttlakás esetén (hat hónap, egy év), van mód a lakás- bérleti jogviszony folytatásának elismerésére. Az elhalt bérlő eltartója is folytathatja a lakás- bérleti szerződést, ha a tartási szerződés jóváhagyásától a bérlő haláláig legalább egy éve. állandó jelleggel — a lakásban .lakott. További feltétel, hogy az eltartónak tartási kötelességét teljesítenie kellett. A lakásbérleti jogviszony folytatására vonatkozó jogosultság elismerését az illetékes lakásügyi hatóságoktól kell kérni. Nem folytathatja a lakásbérleti jogviszonyt 1983. január 1-től az a személy, akinek vagy házastársának a tulajdonában ugyanabban a városban (községben) meghatározott követelményeknek megfelelő — beköltözhető —= lakása van. Lemondás a bérleti jogról A bérlő lemondhat a lakásbérleti jogviszonyáról: A jogszabályokban meghatározott személyek javára, ha az ott megfogalmazott feltételek fennállnak, állami lakás esetén a lakással rendelkező szerv javára, tanácsi bérlakás esetében a tanácsi ingatlanközvetítő szerv javára is. Nem állami lakás esetében pedig a bérbeadó javára. Tanácsi 'bérlakás lakásbérleti jogviszonyáról meghatározott személy javára érvényesen csak akkor lehet lemondani, ha ehhez a lakásügyi hatóság hozzájárult. A jogszabályban meghatározott esetekben a hozzájárulást meg lehet tagadni. Szintén 1983. január 1-től nem lehet a lakásbérlet! jogviszonyról lemondani olyan személy javára, akinek vagy házastársának a tulajdonában ugyanabban a városiban (községben) megfelelő beköltözhető lakása van. 1983. január 1-től lehetőség van arra is, hogy a bérlő lakásbérleti jogviszonyáról a tanácsi ingatlanközvetítő szerv javára mondjon le. A tanácsi ingatlan- közvetítő szerv nem köteles a lemondást elfogadni, azaz .a lakásügyi hatósággal ellentétben a jogszabály nem kötelezi a szerződési ajánlat elfogadására. A bérlő a lemondás során azt is kérheti a lakásügyi hatóságtól, hogy a személyi tulajdonú 'lakása felépítéséig, illetve megvásárlásáig továbbra is tanácsi bérlakásban maradhasson. Ilyen esetben a lakásügyi hatóság ideiglenes jellegű kiutalással ■biztosíthatja a lakásban való ibentmaradást. A csere A jogszabály-módosításoknak egyik fő célja az volt, hogy növekedjen a lakásmobiilitás. Ennek alapvető módja, hogy fokozottabban ki kell használni a lakáscserékben r.ejiő lehetőségeket. A lakáscseréknél a lépcsőzetességet és a fokozatosságot kell vezérlő elvként figyelembe venni. A lakáscserék lényegében három területen valósulhatnak meg: — a lakásügyi hatóságok által hivatalból kezdeményezett lakáscserék és a. lakásügyi hatóságokhoz benyújtott lakáscsere- igénylések, — az állampolgárok egymás közötti lakáscseréje, — a tanácsi ingatlanközvetítő szerv részére biztosított lakás- cserealap felhasználása. A fiatal házaspárok lakásgondjának megoldását szolgálja az, hogy első lépésként a részükre jövedelmi és vagyoni helyzetüktől függetlenül általában meghatározott időre kisebb szobaszámú, szerényebb komfort- fokozatú tanácsi bérlakást bizto- sítsanak. A nagyobb szobaszámú lakásra irányuló igényüket a család létszámának növekedése esetén kell kielégíteni. A tanácsi bérlakás bérlője kérheti a lakásügyi hatóságtól, hogy lakásának beköltözhető állapotban váló átadása ellenében ajánljon fel részére lakásigénye mértékét meg nem haladó kisebb szobaszámú vagy azonos szobaszámú, de alacsonyabb komfortfokozatú ‘lakást; azonos szobaszámú, de magasabb komfortfokozatú, vagy azonos komfortfokozatú, de más szempontból értékesebb (pl. nagyobb alapterületű) lakást. Azt is kérheti a bérlő, hogy lakásigényének mértékét ki nem elégítő lakása ellenében — minőségi csereként — nagyobb szobaszámú lakást utaljanak ki. lEbben az esetben a lakásügyi hatóság vizsgálja, hogy a csereigénylő a helyi lakásügyi tanácsrendeletben meghatározott jövedelmi és vagyoni határok figyelembevételével jogosult-e lakáscserére. A tanácsi értékesítésű lakás (tulajdonosa ugyancsak a fentieket kérheti a lakásügyi hatóságtól. A lakásigénye mértékét ki nem elégítő tanácsi vevőkijelölésű OTP-lakást a tulajdonos újraelosztásra visszaadhatja a lakásügyi hatóságnak és kérheti, hogy helyette másik, lakásigénye felső határát meg nem haladó szobaszámú tanácsi vevőkijelölésű OTP-lakás vevőjéül jelölje ki. Tanácsi bérlakást is Az állampolgárok lakáscsereszerződés alapján tanácsi bérlakásukat egymással elcserélhetik. Ez a lakáscsere-szerződés csak akkor érvényes, ha a cseréhez a hatóság is hozzájárult. Megszívlelendő tanács, hogy az állampolgárok mindaddig, amíg a lakásügyi hatóság a cseréhez nem járult hozzá, és az új lakásbérleti szerződéseket nem kötötték meg, ne költözzenek át egymás lakásába, mert ennek kellemetlen jogi és egyéb következményei lehetnek. Különösen akkor, ha a hatóság a hozzájárulás megadását megtagadja. A lakásügyi hatóság a jogszabályban meghatározott esetekben köteles megtagadni, illetve megtagadhatja a hozzájárulás megadását. Az ország bármely területén lévő tanácsi bérlakásokat el lehet cserélni egymással. Lakáscsere esetén arra is lehetőség van, hogy a bérlő lakásbérleti jogát másik, személyi tulajdonban lévő lakás tulajdonijoga ellenében ruházza át. Ebben az esetben a lakásbérleti jog átruházására vonatkozóan a lakásügyi rendelet szabályait, a tulajdonjog átruházására vonatkozóan viszont a Polgári Törvénykönyv szabályait kell alkalmazni. Annak sincs akadálya, hogy a lakáscsere-szerződés megkötésében három 'vagy ennél több személy vegyen részt. Ferenczi István, a megyei tanács főelőadója Veszprémi „szomszédolás" tanulságokkal • Flórián Antal (Lysander) és Kováts Adél (Hermia). Színházban játszik, ezért kellett a bemutatót szombatra halaszta- nun'k. — Kívánom, hogy a szombati bemutató és a további előadások Után fogadja meg a közönség Shakespeare buzdítását: „Fel tapsra hát, ki jóbarát!” Kik várják izgalommal és reménykedve a nézők ítéletét? — Kiss Jenő, Réti Erika, Csák Zsuzsa, Bajza Viktória, Vitéz László, Flórián Antal, Németh László, Fabó Györgyi, Bakai László, Balogh Tamás, Morva Ernő, Dinnyés István, Berderics Dániel, Kováts Adél, Szakái Zoltán, Szalma Sándor színművészek, valamint Füzy Sári, Szakácsi Márta, Melis László. Tarján Tamás, Mózes István, Horváth Ferenc munkatársaink és sokan mások. — És Tömöry Péter rendező? — Igen. Ilyen feladat ritkán adódik egy rendező életében. Heltai Nándor Nagyobb felelősséggel, kezdeményezően dolgozni a tanácsi apparátusban — ez ma különösen fontos követelmény. Nem mindegy, hogy miként dolgozunk, mennyire vagyunk tájékozottak, s hogy eléggé ismerjük-e a feladatok megvalósításának legalkalmasabb módszereit? Nagyon is helytálló az a feltevés, mely szerint olykor hasznos szétnézni a szomszédban is ahhoz, hogy jobban tudjuk saját munkánkat minősíteni. Ilyen indítékkal járt nemrég Veszprémben a Báes-Kiskun megyei Tanács pártbizottságának küldöttsége. A látogatás néhány mozzanatáról, tanulságairól íme egy rövid krónika. O A Veszprém megyei Tanács pártbizottságának titkárától, dr. Boros Miklóstól részletes tájékoztatást kapunk a tanácsi pártmunka helyzetéről, törekvéseikről. A számok felsorolása helyett csak a legfontosabb tényekről: nagyjából hasonló politikai és szervezeti feltételek mellett dolgoznak. Munkájuk alapvetően arra irányul, hogy az irányító tanácsi apparátus minél felkészültebben, naprakészen dolgozzon. Ott is megkülönböztetett figyelmet kap az ellenőrzés, a beszámoltatás. Az 1983. évi végrehajtó bizottsági ülések programjában olvastunk néhány figyelemre méltó témát. Ilyen például az adóigazgatásról, a jövedelempolitikai célkitűzések érvényesüléséről szóló jelentés, a lakásgazdálkodás időszerű tanácsi apparátusi tennivalódnak meghatározása, vagy az áprilisi testületi ülés elé kerülő jelentés, amely a művelődésügyi osztály irányító, ellenőrző tevékenységéiről ad majd képet. Megszívlelendő módszer többek között, hogy a pártmunka tervezésekor konkrét feladatokat szabnak meg a szakigazgatási szervek vezetői számára. A végleges program már tartalmazza azokat a tennivalókat is, amit a megyei pártbizottság tanácsi munkára vonatkozó határozatai, vagy a megyei tanács végrehajtó bizottsága döntései jeleznek. Körültekintően ügyelnék arra, hogy a tanácsi pártbizottság választott testületéi olyan témákkal foglalkozzanak, amelyek saját hatáskörükbe tartoznak. Vagyis: a tervek összehangoltak, nincs párhuzamosság, üresjárat. Gyuricza László, a Veszprém megyei Tanács elnöke a nála tett rövid látogatáskor ugyancsak megerősítette, hogy hasznosak az ilyen jellegű tapasztalatcserék, érdemes és kell i6 átvenni egymástól a jó módszere1F*§ ■Lm* Ja O Államigazgatási Főiskola Veszprémi Intézete. A várban (kialakított intézmény külsőségeiben is sokat fejlődött az utóbbi években. A történelmi hangulatot is megőrző előadótermek, klubhelyiségek, hálótermek igen jó feltételt nyújtanak a nyugodt tanuláshoz. Megtekinthettük a legújabb létesítményt is — egy kondicionálótermet. Mellesleg eszünkbe jutott: Kecskeméten is elkelne még néhány. Kovács János igazgatótól megŰj növényvédőszerek Tovább bővítette növényvédő- szer-választékát a fűzfői Nitroké- mia. A nagyüzemi kukoricatermelők igényére fejlesztették ki azokat a szerkombinációkat, amelyek a korábbi készítményekkel szemben ellenállóvá vált gyamokat is pusztítják, s három-négy hónapig is megvédik a kukoricát a gyomoktól. Az újdonságok között szerepel a kímélő hatású Acenit. Ez olyan anyagot — úgynevezett an- tidótumot — is tartalmaz, ami megvédi a kukoricanemesítés értékes alapjait és a hibrideket a gyomirtószer esetleges káros hatásaitól. Az importmegtakarítás érdeké-' ben tovább bővítette a külföldről származó hatóanyagok feldolgozását is a fűzfőd gyár. Olyan — mindeddig importált — növényvédő szereket állítanak elő ily .módon, amelyekre csák igen kis mennyiségben van szükség, dg felhasználásuk számos növénykultúrában elengedhetetlen. A hatóanyagok vásárlásával és a fűzfői feldolgozással 25—30 százalékos devizamegtakarítást érnek el. Az idén megkezdték például az Araion előállítását; ez a növényvédő szer kiirtja majd a rendkívül makacs vadzabot is. A Bayleton hatóanyaggal a gabona sárgarozsda elleni védelméről gondoskodhatnak, a Rovral nevű termékkel pedig hathatósan védekezhetnek majd a szőlőpenész ellen. • A Jutás élelmiszeráruházban. tudjuk, hogy az intézet elsősorban a levelező tagozatos és a kiegészítő szakos képzés bázishelye. A főiskolai képzés mellett az intézetben zajlik a tanácsi tisztségviselők, egyes szak- igazgatási szerveik vezetődnek időszakos továbbképzése is. Jelenleg 555 levelező és 400 kiegé- szátős hallgatójuk van. A két képzési formán pillanatnyilag 64 Bács megyei, zömmel tanácsi dolgozó tanul. Hogy milyen eredménnyel? A som mázott vélemény szerint jó színvonalon. A legszorgalmasabbak: Bogácsi Károly, a kunbajai községi tanács megbízott vb-titkára, Fekete Júlia, a városföldi községi tanács főelőadója, Balázs Istvánjáé, a páhi községi tanács vb-titkára. Viszont tény, hogy némileg csökkent a beiskolázás aránya Bács-Kiskunból. Pedig továbbra is nagy szükség van ä szakképzett fiatal államigazgatási szakemberekre a községi apparátusokban. O Jutás élelmiszer-áruház. Az első benyomás — jóval ■nagyobb alapterületű, mint a kecskeméti UiNIVER. Lehet, hogy tévedünk? Mindenesetre a hátsó traktusok, raktárak rendkívül tágasak, jó beosztásúak. Az új lakótelepen szép környezetben kialakított üzlet, igazi szupermarket. A Kecskemétről érkezett vendégek között van dr. P. 'Kovács István, a megyei tanács kereskedelmi osztályának ■vezetője. A szakember véleménye szerint is bőven van látnivaló, hasznosításra érdemes ötlet. A viszonylag jó ellátáshoz szokott kecskeméti vásárló is igazán elégedett lehetne: bőséges az áruválaszték, és ami 'külön figyelmet érdemel — rend és tisztaság mindenütt. A nagyméretű hűtőpultokba nem ömlesztve kerül a különféle mire- lite-áru, 'hanem fajtánként elkülönítve. Lehet, hogy naponta többször rendezgetik? Elképzelhető. A lényeg az, hogy mindent Sárkány-Megint igazolódott egy lapos közhely: senki sem próféta a saját hazájában. Tagnap reggel egy 72 éves bácsit szólaltatott meg a rádió, mint a sárkányeregetés egyetlen hazai művelőjét és bajnokát. Amerikában tanulta, vendégségben a lányánál, aki vett neki egy sárkányt, s ő azon nyomban díjat is nyert vele a sárkányrepítés épp akkor tartott világbajnokságán. Most aztán'itthon igyekszik kamatoztatni tudását, egyebek között ügy is, hogy szívesen ad el,sárkányt. I Szép. Csak egy a ’bökkenő. Nem ő az egyetlen és nem is az első hazai sárkányépitő. Igaz, nem sokan vannak. De közülük is a legfelkészültebb a kecskeméti származású Bo- dóczky István festőművész tanár. Tavaly ősszel jelent meg a Műszaki Kiadónál Sárkányépítés. című kitűnő könyve, amely az első ilyen mű hazánkban. Rövid, szemléletes összelátni lehet, s mem kell feltúrnia a vevőnek egy spenótért félva- gonnyi fagyos árut. 'Moljiiár Lajos boltigazgató készséggel mutatja a raktárkészletet, a korszerű, helyben elvégzett csomagolást és közben sorolja a partnereket, a beszerzés megannyi gondjait, fortélyait. A ■boltnak mindennap „jó formában” kell lennie — mondja, és könnyű meggyőződnünk arról, hogy meg is tesznek ennek érdekében mindent. A bolti körséta végén vendéglátóink javasolják, hogy tegyünk próbát. Vásároljunk olyan árucikket, amit odahaza csak ritkán kínálnak az élelmiszerüzletek. Rövid tanakodás után bőrösvirslit kértünk és vásárolhattunk is. Nem protekcióval a raktárból, hanem az üzlettérből, ahol a veszprémiek alighanem gyakrabban hozzájuthatnak e keresett töltelékféleséghez. O A tapasztalatcsere-látogatásnak még jó néhány állomása volt. Például dr. Sziku- lai Lóránt, a Báes-Kiskun megyei Tanács egészségügyi osztályának helyezettes vezetője az egészségügyi integráció Veszprém megyei tapasztalatairól, az ágazatban dolgozó kommunisták munkájáról érdeklődhetett. Megtekintettük az 1826-ban alapított híres Herendi Porcelán Gyárat, jártunk a Püspöki Palotában, találkoztunk a Veszprém megyei Idegenforgalmi Hivatal vezetőivel. Ez utóbbi helyen érdekes eszmecsere alakult ki Bugac idegenforgalmának fejlesztési elképzeléseiről. A jó tapasztalatok és módszerek megismerésén túl alkalmunk volt sokféle összehasonlításra. Milyen ez, vagy az náluk, s mi a helyzet nálunk Bács-Kiskun- ban? Kerestük és vendéglátóink jóvoltából meg is találtuk az egyezéseket és a különbségeket egyaránt. Egy biztos: két megye az ilyenfajta „szomszédolással” is közelebb kerülhet egymáshoz. Annak ellenére, hogy határaik nem közösek. Szabó Attila foglalót ad a sárkányozás történetéről az ősidőktől fogva, közli a legszükségesebb elméleti alapfogalmakat, majd pontos műszaki rajzokkal bemutatja a világon ismert valamennyi sárkánytipust. Bárki megépítheti őket. Garantáltan jók, kipróbáltak, láthattuk is legtöbbjüket a múlt nyáron a kecskeméti Szórakaténusz Játékház sajnos, meglehetősen gyér érdeklődéssel kísért kiállításán. Mert, ki tudja mi okból, a sárkányeregetés nálunk már a gyerekeknek sem kedves játéka. Pedig pompás szórakozás. Sok országban, egyebek között a Szovjetunióban készen is kapható, szinte garasokért. Meg is látszik a szovjet repülés fejlettségén ez a széles körű érdeklődés és népszerűség. Épp ezért jó ügyet szolgált a rádió tegnap reggel, amikor szóba hozta. De, azért Bo- dóczky Istvánt nem említeni, ha a hazai sárkányozásról beszélünk, csúnya tájékozatlanság. Miért kell ahhoz is Amerikába mennie az embernek, hogy egy játék prófétája lehessen nálunk?... M. L.
