Petőfi Népe, 1983. március (38. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-23 / 69. szám
1983. március 23. • PETŐFI NÉPE 0 l Ki a jó kereskedő? A kecskeméti párt-végrehajtó- bizottság és a város tanácsa a közelmúltban aktívaülésre hívta meg az ellátásért felelős nagy- és kiskereskedelmi vállalatok vezetőit. A múlt évi munkát értékelve és az idői tennivalóik számbavételekor, azt hallottam: „A jó kereskedőhöz visszatérnek a vásárlók. Ez napjainkban is igaz.” Négy és fél milliárd forint A továbbélő hagyomány ugyancsak közrejátszott abban, mely kecskeméti ABC-kben, kis boltokban, vendéglőkben, áruházakban és. piaci árushelyeiken költötték el tavaly a fogyasztók a négy és fél milliárd forintos kiskereskedelmi forgalom legnagyobb részét. Egyáltalán: hogyan elégítette ki a város lakóinak szükségletét és azokét, akik átutazóként itt vásároltak? ’ Csupán a piacon 150 millió forint értékű áru cserélt gazdát. Ha arra gondolunk, hogy ennek majdnem a fele — mintegy het- venmilliónyi — őstermelői (asztali). eladásból származott, látjuk, hogy az almától a levesbe- valóig, s a baromfitól a tojásig a piacon sokféléből tevődött össze a vásárlás. Mint ahogy az egyes áruk se csak néhány csatornán át jutottak el a fogyasztókig. A változatos értékesítés jellemző mindinkább a megyeszékhely kereskedelmére. Az állami és a szövetkezeti ellátók mellett ott találjuk, gyarapodó számban a kisvállalkozókat. A kispiaci és a mozgóárusítás sajátosan illeszkedik a városképbe. A vendéglőket is beleszámítva, 68 üzletet vették bérbe eddig, szerződéses alapon. Ennek eredményeként több, addig kevésbé gazdaságos, kis élelmiszerbolt vált ngy-egy kerület, vagy csak néhány utca nélkülözhetetlen ellátó helyévé. Jelenleg kétszázhar- minckilenc magánkereskedő is árusít a városban; nyolcán pedig Kecskemét környéki településeken dolgoznak. A kereskedelem élénkülését mérhetjük le azon is, hogy 1982-bep a tanács hatvanhárom ú.i, kereskedelmi működési engedélyt hagyott jóvá — harmincöt kereskedőnél pedig hozzájárult, hogy üzletkörét megváltoztassa. A szándék mindegyik esetben azonos volt: a lakosság áruellátásának javítása, v^gső soron az életszínvonal megőrzése. Tanulságok és tennivalók ; Anélkül, hogy aprólékosan részleteznénk, alapvető élelmiszerekből (gyümölcs- és zöldségféléből különösen, és évek után végre halból is?, valamint szénből és méteráruból (a flanellt és a kordbársonyt kivéve) kielégítő kínálat volt az elmúlt esztendőben. De zokniból, pamut alsó- ruhából és női divatcsizmákból több és többféle is elkelt volna. Javult a játékellátás. A város- környéki községek boltjaiba viszont nem mindig szállítottak elegendő mosó- és mosogatószert. 'Ennek azonban nem áruhiány, hanem az elosztás egyenetlensége volt az oka. Egyes szállítók pontatlansága pedig a vegyes- iparoikk-kereskedelemben idézett elő kisebb-nagyohb zavart. Emiatt különféle napi cikkek, mint például a szeg, és az olyan jelentősebb háztartási berendezések, mint a hűtőgépek, időnként hiányoztak az üzletekből. Mit tehet a kereskedelem esek után, 1983-ban a vásárlókért? Az új Centrum Áruház átadásával és más üzlethelyiségekkel a megyeszékhely kereskedelmének alapterülete 13 ezer négyzetméterrel növekszik. Az Árpádvárosban és majd a Hornyik János utcában több bolt megnyitását tervezik. Felújítják a BIK Rákóczi úti játéküzletét, a Szivárvány Áruházat és a Kálvin téri vasboltot. Jelzést! Jelzést! — De vajon csak az újabb üzletektől, az eladótér bővítésétől remélhetjük a mai igényeknek megfelelő, rugalmasabb és hatékonyabb kereskedést? — tette föl a kérdést az aktívaülésen Veliczky István, a kecskeméti Városi Tanács általános elnök- helyettese. A kérdés időszerűsége dr. P. Kovács Istvánt, a megyei tanács kereskedelmi osztályának ugyancsak jelenlévő vezetőjét hozzászólásra késztette. — Megyénkben tavaly az emberek minden 100 forintból 94- et a kereskedelemben. költöttek el — ismertette az osztályvezető. — Mivel a tanácsok egyik feladata a lakosság ellátásának szervezése, ebből a 100:94 arányból sok minden következik. Például? Egy fürdőszobát attól '(még) tudnak rendeltetésszerűen használni, ha éppen nem nyugati csaptelepből folyik a hideg— meleg víz. De afölött már nem térnek napirendre a fogyasztók, ha valami (Magyarországon egyébként kapható, Győrben és Budapesten van, az miért nincs Kecskeméten is! Véleményem szerint is a jó kereskedőhöz visszamennek a vevők, de csak akkor, ha a kívánságukat, hogy mit szeretnének, eljuttatja a gyártókhoz. Sajnos, az effajta továbbjelzések gyakran elmaradnak. „Miért?” I Azt kérdezte valaki tőlem: ,/Miért nő nálunk ennyire a ma- gánkereskedelem súlya?" Tévedés volna túlzott mértékű növekedésre gondolni, hiszen például nálunk, a megyében az állami 'és a szövetkezeti szektor mellett a magánkereskedelem részesedése mindössze 3 százalék. Nem sok. Ahhoz viszont elég, hogy a háttérben megtaláljuk a „Miért ?”-re a magyarázatot. Azért tartotta tehát jelentősnek a kérdező ezt az arányt, mert a magánkereskedelem jelenlétével mégiscsak betölt valamiféle űrt. Olyan árukat hoz forgalomba, amelyekre a vevőknek szüksége van. Hogy mást ne mondjak — Kölnben, Műn-, chenben és Salzburgban az utcai árusok a szó szoros értelmében a vásárlók elé mennek! — Hasonló rugalmasságra lenne szükség nálunk is, nagyban — folytatta P. Kovács István. — Az ehhez vezető egyik út: jobb nyereségérdekeltségi rendszer a kereskedelem minden területén. 'Az új iránti érzékenység kapjon nagyobb teret! A befelé fordulás semmit nem old meg. Nyitottság és együttműködés — ezekről a módszerekről nem szabad lemondani. Bessenyei István, a BÉK igazgatója a gazdaságos és hatékony kereskedés módjairól beszélt. Röviden: „Hogyan tudunk Olcsón előrelépni?” Ügy — fejtette ki az igazgató —, hogy tenmelő vállalatokkal társulást szervezünk. Ezzel rövidül az áru útja a fogyasztókihoz. VAz idén, ilyen formában szeretnénk áruink 8—10 százalékát értékesíteni. Zöidség- és gyümölcsfélével, valamint jégkrémmel ebben az évben is megjelenünk az utcákon. A versenyképességért Földi Ferenc, a BIK igazgató- helyettese további, jó módszerről tájékoztatta a tanácskozást. Elmondta, hogy tartós fogyasztási cikkek árusítására, a megyében elsőként Hajósra települ ki a vállalat. Náluk bevált a 270 szállítóval ivaló kereskedelmi kapcsolat; nagy- és kisipari üzemektől, termelőszövetkezettől és magánvállalkozóktól egyaránt vásárolnak. □ □ □ Az élet — és ezen belül a gazdaság — változásai közepette ki lesz tehát a jó kereskedő 1983- ban? Aki áruival képes versenyben maradni. Akihez visszamennek a vásárlók — mert boltjában megtalálnak mindent, de legalábbis sokfélét — egész éven át. Kohl Antal VÁLASZ ÉRKEZETT Köszöntötték a nőket Dr. Nagymarosi Károly igazgató és Barna Barnabás szb-titkár aláírásával kaptuk az alábbi levelet. A Petőfi Népe „Akiket elfelejtettek ...” és „Róluk is megfeledkeztek ...” címmel március 10-én és 15-én jelentetett meg cikket. Mindkét írás azzal foglalkozott, hogy a Gyógyszertári Központ nő dolgozóit nem köszöntötték meg a nemzetközi nőnapon. Mik is a tények nőnapügyben? Korábban a Gyógyszertári Központ egy nap jutalomszabadságot biztosított a nemzetközi nőnap alkalmából nődolgozói részére. Tavaly ezt már a jogszabályok nem tették lehetővé, ezért az éves munkaértekezleten részt vevőket szóban köszöntötte az igazgató és az szb titkára. Mindemellett a Képzőművészeti Alap Kiadó Vállalat által forgalmazott díszes üdvözlőkártyát küldtük meg minden ünnepeltnek. Természetesen ez a lap nem tudta helyettesíteni a szabadnapot, ezért nem szolgálhatott közmegelégedésre. Ez évben március 4-én volt a termelési tanácskozás, ahol a Gyógyszertári Központ vezetése a nemzetközi nőnap alkalmából köszöntötte a közel 200 hölgy résztvevőt és a távollevőket is. Szimbólumként az elnökség hölgytagjai részére nyújtottunk át virágcsokrokat. Ez alkalommal 31 kitün124 004-an sérülteik meg munka közben tavaly, 6702-vel kevesebben, mint egy évvel korábban. Ez a szám azonban még mindig magasabb, mint 1980-ban, amikor körülbelül százezer embert ért munkahelyi baleset. Ugyancsak csökkent — bár mindössze huszoneggyel — a halálos kimenetelű üzemi balesetek száma, a múlt évben 548-an haltak meg emiatt. A sérülések jelentős hányada — 35 százaléka — a 30 éven aluliakat érte, 15 százalékuk fél éve sem dolgozott munkakörében. Mind a férfiaknál, mind a nőknél kétszer annyi segédmunkást ért baleset, mint szakmunkást. A Statisztikai Kiadó Vállalat összesítéséből megállapítható az is, mi okozta a legtöbb munkahelyi balesetet, milyen azok terület szerinti megoszlása. Legnagyobb tetés (Kiváló Munkáért, Miniszteri dicséret és a Vállalat Kiváló Dolgozója) került átadásra virágcsokrokkal és 65 ezer forint jutalommal nödolgozóinknak. Erről egyébként a március 6-án megjelent megyei újság első oldalon tudósított. Férfidolgozóink március 8-án virággal kedveskedtek munkahelyeiken nő munkatársaiknak. A gyógyszerraktárban a vállalat szakszervezeti titkára szóban köszöntött. Igaz, az influenzajárvány miatt feszített volt a munka nemcsak a gyógyszerraktárban, hanem valamennyi munkahelyen. Végképp érthetetlen a kalocsai patikából érkező levél, mely szerint itt elmaradt a nőnapi megemlékezés. Dr. Garabits István, a gyógyszertár vezetője telefonon tájékoztatott arról, hogy munkatársait virággal köszöntötte és a munka végeztével közös vacsorán ünnepelték a nemzetközi nőnapot. Ennyit a tényekről. A jövőre vonatkozóan mindennek ellenére méltóbb ünneplést tervezünk, reméljük, közmegelégedésre. Sajnos, a megye különböző részein levő 90 gyógyszertár hölgyeit március 8-án személyesen az eddigi gyakorlatnak megfelelően csak az ott dolgozó férfi munkatársak tudják köszönteni azokban a patikákban, ahol férfi ’ dolgozó egyáltalán van. részük úgy következett be, hogy a szerencsétlenül járt dolgozó leesett az állványról, tetőről, sok baleset okozója volt munkagép, kéziszerszám vagy kiálló hegyes tárgy. A munkagépek okozta üzemi balesetek háromnegyed része a gép kiszolgálása, rendeltetésszerű működése közben történt. A balesetek 28 százalék^ a dolgozók szakképzetlenségének, illetve gyakorlatlanságának következménye volt Egyötöde a munkaihely hibájából, a munka, a munkafolyamatok helytelen megszervezése és a felügyelet hiánya miatt fordult elő. A legtöbb baleset hétfőn és kedden, s általában a munkakezdés utáni negyedik és ötödik órában történt. Az üzemi balesetek miatti táppénzes napok száma a múlt évben 2,6 millió volt, 4 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. Mit kell tudni a lakáselosztásról? II. Ügy indul a történet (?), hogy egy gyerekesen naiv, jól öltözött Zsiguli-tuliajdonos, aki mellesleg megcsalt férj és biztosítási ügynök (Helyey László alakítja), a játszótéren összetalálkozik egy torzonborz külsejű, a művészi pályáról „lecsúszdázott” . operaénekessel (Vajda ’László). A barátságuk furcsa ténykedés közben köttetik: egy fejes' meg egy fejetlen bábut hintáztatnak, simogatnak, ölelgetnek, szorongatnak ... Minit egy lidérces látomás, feltűnik a játszótéren az operaénekes pereputtya. Az ügynök máris ott ücsörög (nyakig) e család gondoktól, bajoktól hínáros mindennapjaiban. Ám ami ezután történik, az nem mindennapi. Zűrös képek, zagyva szövegek, indulatos dialógusok, valóságcseppek és látomásáradatok mosódnak egymásba. A néző mereszt,getheti a szemét, gyötörheti az agyát ösz- szekötő szálak, logikai • kapcsok után. Lassan mindent befed az értelmetlenül burjánzó kuszaság és az unalom. A naiv ügynöknek naiv ötlete támad, miután eltölt egy kis időt játszótéren szerzett barátjának családtagjai között. Azt akarja, hogy fogadja őt — a 35 éves Győzőkét! — gyermekévé a 40 esztendős operaénekes, s annak utódot szülni képtelen fiatal felesége (Bodnár Erika). Ezt a képtelen ötletét azzal indokolja, hogy négyéves korában elvesztette a szüleit, most elhagyta ledér hitvese, ő pedig családi boldogságra vágyik. Az unoka után áhítozó nagymami nem találja képtelenségnek az ötletet. A többiek sem. Így azután ovissá válik ja mozivásznon az ügynök, a „nagymamája” spenóttal eteti, az „anyukája” pedig 'állatkertbe hurcolássza. hogy megismerhesse a „csöppség” (35 éves!) az „állatvilágot” is. A következő filmkockákon már úttörő, a „papájának” szülői értekezletre kell járnia, ahol mellesleg közük vele, hogy Győzőke (35 éves!), még mindig bepisil. Közben egyre jobban fölfeslik a múlt, szóba került Che Guevara és Lenin, Sztálin és Mao, s persze Rákosi is ugyebár. Azután börtönrács mögé kerül az immár kocsmákban pdkulázó operaénekes, miközben a felesége (Győzőke „anyukája”) acélkezű elvtársnő, mert ilyen a világ, vagyis ilyen volt, mígnem lövöldözni kezdtek ötvenhatban, s Győzőke az ágyneműtartóba bújtatja el „mamáját” a csúnya bácsik elől, és így tovább, mígnem az ügynök (mellesleg Zsiguli-tulaj donos és megcsalt férj) újra felnőtt szerepben tűnik fel a vásznon, ismét a játszótéren szerzett barátként, vagyis újból mát írunk. Pontosabban nem mi, hanem a forgatókönyv komponálója: Siikösd Mihály, akit személyesen is láthatunk a filmben, ahogy le s fel sétálgat a „nagy zűrzavarban”. Aktualizálgatni csak néhány elejtett vagy közbeékelődött mon- datocsika próbál a filmben: Címszavakban szó esik a cigánykérdésről, a fegyverkezésről, a „másként gondolkodó” értelmiségről, a gazdasági nehézségekről, de csak - olyan formában, ahogy mondjuk a szomszédasszonyok sopánkodnak áz időjárás rendellenességeiről két elfojtott ásítás között, miután kifogytak a jobbféle pletykákból. Első látásra olyan ez a Szörény Rezső rendezte új magyar film, mint egy felületesen összelapátolt képkupac. Mondom: első látásra. Másodszorra talán összefüggőbbnek, érthetőbbnek, érdekesebbnek tűnne,, ahhoz- azonban, hogy — egy „talán” reményében' — 'kétszer is végignézze az ember, nem kis elszántság szükségeltetik ... A képek időbeli elcsúszásai, a mozaikjelenetek (nem új rendezői fogások), valahol mindig egésszé állnak össze végül, a film sajátos •törvényei szerint. Valahol! De nem ott, ahol az operaénekes felesége kimondja a végszót: Talpra, Győző! Érdekes, izgalmas, új gondolatokat ébresztő, jó filmet láttam? Hát ez az, amiről nem tudott meggyőzni Győző. Sajnos, ahogy tapasztaltam (egy fővárosi filmszínházban unatkoztam végig a filmet), másokat sem. Csak (?) annyit ér,t el, hogy a nézők is Győzőnek képzeljék magukat. Ugyanis sorra talpraugrottak. Már az első félóra után... Koloh Elek Az igénylési letét A fokozott előtakarékosságra való ösztönzés érdekében a lakásigénylések 1983. január 1. és 1983. június 30. közötti megújításakor, valamint az 1983. január 1. után benyújtott lakásigényié- sek esetén lakásigénylési letétet kell fizetni ott, ahol ezt a helyi lakásügyi tanácsrendelet előírja. Bács-Kiskun megye hat városában, valamint néhány (nagy)- községében kell lakásigénylési letétet fizetni. Ennek összegét az igényelt lakásfommától, komfortfokozatától, szobaszámútól, Valamint az igénylő jövedelmi és szociális helyzetétől függően határozták meg a helyi tanácsok. Kisebb összegű lakásigénylési letétet fizetnek a három vagy ennél több gyermekes lakásigénylők, azok, akik már több éve benyújtották igénylésüket, a legalább egyéves ifjúsági takarékbetéttel rendelkezők. Öt százalék kamat 'Fontos tudnivaló, hogy a letét befizetése nélkül a lakásügyi hatóságok nem fogadhatják el az igénylést, illetve a régi igényléseket nem lehet megújítottnak tekinteni. Az igénylési letétet az illetékes OTP-fióknál kell befizetni, s ezt a kiutalt tanácsi bérlakás lakás-használatbavéte- li díjára, illetve személyi tulajdonú lakás biztasításla esetén az előtörlesztésre kell és lehet felhasználni. Az OTP az igénylési letét után egy éven belüli fel- használás esetén 2 százalékos, azon túli felhasználás esetén 5 százalékos kamatot térít az állampolgárnak. A letét számláját megszüntetni, vagy a számlán lévő összeget a lakás kiutalását, illetve a vevő kijelölését •megelőzően felhasználni csak a lakásigényiésnek a nyilvántartásból való .törlését követően lehet. Hozzájárulás — használatbavételi díj A jogszabály értelmében a bérlőnek: a) új tanácsi bérlakás kiutalása esetén lakásépítési hozzájárulást, b) megüresedett tanácsi bérlakás kiutalása esetében pedig lakás-használatbavéteU díjat kell fizetnie. Többek között nem kell lakáshasználatba vételi díjat fizetnie annak, aki a bérlő halála esetén, illetőleg lemondása alapján folytatja a lakásbérleti jogviszonyt, és egyébként jövedelmi, vagyoni és szociális helyzeténél fogva jogosult tanácsi bérlakásra és a •bérlővel legalább egy éve állandó jelleggel a lakásban lakott. A lakás-használatbavételi díj vonatkozásában a jogszabálymódosításnak kettős célja volt. Egyrészt az, hogy részletesebben elkülönítse azokat az eseteket, amikor valaki részére, különböző lehetőségek alapján kiutalják a tanácsi bérlakást. Másrészt, hogy igazságosabban differenciálják a jogosultság jogcímei között úgy, hogy meghatározza, hányszoros lakás-használatbavételi díjat kell fizetnie a kijelölt bérlőnek. A következőkben lássunk néhány olyan esetet, amikor többszörös lakás-használatbavételi díjat kell fizetni: • Kétszeres a laké. használatbavételi díj, ha — a lakásbérleti jogviszonyt a jövedelmi, a vagyoni és a szociális helyzete folytán tanácsi •bérlakásra nem jogosult olyan személy folytatja, aki a bérlővel legalább egy éve, de öt évnél rö- •videbb ideig lakott együtt állandó jelleggel a tanácsi bérlakásban; — a tanácsi bérlakást a lakásügyi hatóság a jövedelmi, a vagyoni és a szociális helyzete folytán egyébként tanácsi bérlakásra jogosult — a lakásban visszamaradt — jóhiszemű jog- oímnélküli személy részére utalja ki. •Háromszoros lakás-használatbavételi díjat kell fizetni, ha — a lakásbérleti jogviszonyt tanácsi bérlakásra nem jogosult olyan személy folytatja, aki nem — vagy egy évnél rövidebb ideig — lakott együtt állandó jelleggel a bérlővel; — a lakásügyi hatóság a lakást egyébként tanácsi bérlakásra nem jogosult '— a lakásban visszamaradt — jóhiszemű jog- címné'küli személy részére utalja ki stb. Háromszorostól ötszörösig terjedő lakás-használatbavételi díjat kell fizetnie annak, aki nem jogosult tanácsi bérlakásra, és részére nem szociális jellegű tanácsi bérlakást utalnak ki. Annak is hasonló összegű lakáshasználatbavételi díjat kell fizetnie, aki a tulajdonában álló lakását beköltözhető állapotban a tanácsi' ingatlanközvetítő szervnek értékesítette és helyette tanácsi bérlakást kapott, mivel arra egyébként jogosult. Szociálpolitikai kedvezmény A fel nem sorolt néhány esettől eltekintve, a kijelölt bérlőnek csak egyszeres lakásépítési hozzájárulást, illetve lakás- használatbavételi díjat kell fizetnie. Viszonyítási alapul példaként lehet megemlíteni, hogy városiban a kétszobás, összkomfortos, átlagos alapterületű tanácsi bérlakás használatbavételi díja 48 000 forint. Ugyanez komfortos lakás esetében 38 000 forint. A szociálpolitikai kedvezmény továbbra is érvényben van, imelynek mértéke egy gyermek után 20 százalék,' további gyermekek után — gyermekenként — 25 százalék, más (a jogszabályban meghatározott) családtag után személyenként 20 százalék. A kedvezmény mértéke a lakás-használatbavételi díj 80 százalékát nem haladhatja meg. i A helyi lakásügyi tanácsrendeletek meghatározzák azokat az eseteket, amikor a bérlőnek részletfizetést vagy halasztást adhat a lakásügyi hatóság a lakás-használatbavételi dij megfizetésére. A cikk folytatásában, a III. részben olyan közérdekű témákról lesz szó, mint a tanácsi bérlakás lakásbérleti jogviszonyának folytatása; lemondás a lakásbérleti jogviszonyról; a lakáscserék. Ferencit István, a megyei tanács főelőadója (Folytatjuk) Talpra, Győző! Üzemi balesetek munka közben
