Petőfi Népe, 1983. március (38. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-19 / 66. szám

TUDOMÁNY • TECHNIKA Bemutatjuk a Gépipari Tudományos Egyesületet Szupergyors vasutak A MTESZ legrégebbi tudo­mányos egyesületei közé tartozik a GTE, amelynek megyeli szer­vezete 1964-ben alakult meg. Jelenleg imán két szervezete is működik Bács-iKiskunban, az egyik Kecskeméten 374, a má­sik Baján 150 taggal. Mindez nem jelent azonban elkülönült­séget, mert tudományos tevé­kenységük összehangolására, a megyei célkitűzések megvalósí­tására a két városi egyesület köpött koordinációs bizottságot hoztak létre. S bár a kecskemé­ti és a bajai szervezet a megye valamennyi városában soraiba tömörítette a, gépipari szakem­bereket, működési területüket illetően nem húztak merev ha­tárvonalat. Cselekvési program A kecskeméti Gépipari Tudo­mányos Egyesületnek 9 főnyi vezetősége van. A tagság gyor­sabb informálása és feladatok­ra mozgósítása érdekében a vál­lalatoknál és intéziriényeknél működő üzemi csoportok veze­tőit is meghívja üléseire. A szer­vezetnek nyólc szakbizottsága is van, s létrehozta a főmérnö­kök tanácsát, Ezzel elérte, hogy tagságának mintegy fele konk­rét feladatokkal van ellátva. Ha­sonló módon működik a bajai szervezet is. Mindkét egyesület kidolgozta a VI. ötéves tervre szóló cselek­vési programját, amely szorosan kapcsolódik a megyei, a városi célkitűzésekhez, valamint a vál­lalatok tervedhez. A kecskémé-, tiek programjából ezúttal há­rom igen fontos feladatmegha-i tározást emelünk ki: az ifjú szakemberekkel való foglalko­zást; a tanfolyamok szervezését; az üzemek termelését segítő szakbizottságok munkája szín­vonalának további emelését. A fiatalok egyesületi életbe való bevonását az üzemeikben megválasztott ifjúsági titkár irányítja. A GTE így kívánja el­Parányi varrótű Az NDK-beli ichtershauseni tűgyár 3000-fajta tüt állít elő. Ezek között a legkisebbek az or- *oosi célokra szolgáló úgynevezett atraumás tűk. Ezeket — fő­ként súlyos szemműtétek alkal­mával — a szaruhártya varrásá­ra használják. Egy-egy ilyen tű nem nagyobb egy szempillánál. A tűnek nagy előnye, hogy nin­csen foka: a szintetikus varró­anyagot közvetlenül összedol­gozzák a tű anyagával. A nagyon kemény króm-nikkel ötvözetből készült tűnek igen éles, három­élű hegye van. Ezért a legcseké­lyebb erőkifejtésre is könnyedén átcsúszik a szaruhártyán. érni, hogy megfelelő utánpótlá­sa legyen a szervezetnek. Jó ala­pok nyújt ehlhez a munkához a kecskeméti Gépipari Automati­zálási és Műszaki Főiskolával kötött együttműködési szerző­dés. Rendszereden kiírják ugyanis a diplamaterv-pályáza- tot, amelyet a GTE által kijelölt szakbizottság bírál el. A pálya­munkák díjazására évente 8 ezer forintot ad az egyesület. Támo­gatja a tudományos diákköri te­vékenységet is, kétévenként kon­ferenciát rendez részükre. Hasz­nos ez azért is, mert a GAIMF- fól évente 40—60 üzemmérnök kerül a megye' és az ország vál­lalataihoz, gyáraihoz, szövetke­zeteihez. 'Igen nagy a jelentősége an­nak, hogy a megye ipari üzemei lépést tartsanak a műszaki-tech­nikai fejlődéssel. Ezen beiül, kü­lönösen fontos, hogy a dolgozók szakmai felkészültsége megfe­leljen a követelményeknek. Ezért a tudományos egyesület nagy1 súlyt helyez a szakmai és a to­vábbképző tanfolyamok szerve­zésére. Tanfolyamok szervezése A Tudomány és Technika Há­zában', a GAíMF-otn, valamint az üzemékbe kihelyezve jelenleg is számos tanfblyamot tartanak. ■Ugyanezt teszi a bajai szervezet is. A tanfolyamok költségeit a vállalatok fedezik. A GTE kecs­keméti szervezete ipéldául ta­valy 800 eaer forintot használt fel ilyen célra, az idén pedig egymillió forintot irányzott elő sáakmai Oktatásra. Alz ország­ban elsőként alakított tűzvédel­mi szakbizottságot a kecskemé­ti egyesület. Ez a bizottság moist egyszerre két tanfalyamot is tart. Hallgatód tűzvédelmi Vizs­gát tesanek, s erről országos ér­vényű bizonyítványt kapnak, ami üzemi tűzvédelmi előadói munkakör betöltésére jogosít. 'Evek óta rendeznek il-es és III-as kategóriájú meós tanfo­lyamokat. (i-es kategóriájú tan­folyamot csak a Budapesti Mű­szaki Egyetem tarthat.) A Il-es ■kategóriában a középvezetőket, a III-as kategóriában a közvet­len munkahelyi minőségi ellen­őröket képezik ki Kalocsán a KALOPLASZTIK Vállalatnál műanyag-feldolgozó, valamint gépbeállitó, az Országos Ener­giafalügyeleti Hatósággal közö­sen Kecskeméten 3 hetes bent­lakásos ipari olaj- és gázégő­kezelői tanfolyamot indítottak. Jelenleg szervezés alatt áll az anyagvizsgáló, a hőkezelő, a karbantartás szempontjából fon­tos hidraulikai, pneumatikái, s villanyszerelői tanfolyam. Az utóbbiakat a karbantartási szak- bizottság készíti elő. Szellemi börze Érdeme mindkét GTE-szerve- zetnek, hogy Kecskeméten és Báján is létrehozták a főmérnö­kök tanácsát. Ilyen az országban másutt még nincs. Üléseiken a a városi pártbizottságok Is kép­viseltetik magukat. Lényegében az ipari vállalátok együttműkö­désének koordináló szerepét töl­tik be. Rendszeres találkozóikon az üzelmek műszaki: vezetői ki­cserélik tapasztalataikat, ötle­teiket, egy-egy ülés amolyan szelLemi börzének is beillik. Ha szükséges és lehetőség nyílik ,rá, gépeket, berendezéseket cse­réinek, vagy legalábbis kölcsön­adnak egymásnak, esetleg bér- ,beadják kapacitását. Sokan ezt a szervet kis KGST-nek is ne­vezik. , ' A megye GTE-szervezeteiben folyó igen élénk tevékenységnek csak töredékét említhettük meg ff cikk keretében. Hosszan tag­lalhatnánk még a különböző rendezvényeket, értékes saak- ■mai előadásokat. Külön helyet érdemelne az a műszaki-tudo­mányos munka, amellyel a kü­lönböző szakbizottságok egy-egy .vállalat, gyár termékkorszerűsí­tését, gyártásfejlesztését segítik. N. O. Szénszállító járműóriás A szénlelőhelyek kiaknázása érdekében a Szovjetunióban fo­kozott figyelmet szentelnek a nagy teherbírású szénszállító járművek gyártásának. Egymás után születtek meg a mind na­gyobb — 30, 40, 75 tonna — be­fogadóképességű változatok, míg­nem elkészült a 120 tonna teher­bírású óriás is. Ez utóbbi 20 mé­ter hosszú, s a rakterűiét felső szegélye négy és fél méterre van a talajtól. Egy-egy 2,5 méter át­mérőjű kereke 300 kilóval nehe­zebb, mint egy egész Volga sze­mélygépkocsi. A két vagonnyi terhet szállítani képes jármű- óriás diesel-motoirjäniak teljesít­ménye 100Ö kW körül van. A 75 tonnás és ennél nagyobb teherbírású szénszállító jármű­veknél a konstruktőrök elvetet­A vasút jelentősége világszerte ismét megnövekedett. Hogy ver­senytársaival — a légi és a köz­úti közlekedéssel — lépést tart­hasson, különösen a városközi Utazási sebességet Igyekeznek új típusú vonatokkal állandóan növelni. Ez idáig a nagy sebessé­gű vasúti közlekedés alapja a villamos és a diesel-vontatás volt, újaibban azonban a gáztur­binás vontatás elterjedése figyel­hető meg. Több országban a vá­rosközi járatok egyes szakaszain már nem ritkaság a 160—180 item/óra csúcssebesség, s a 130 km/óra átlagsebesség már szinte normálisnak tekinthető. Az ilyen és ennél nagyobb sebességek el­érésének egyik fő feltétele a pá­lyák megfelelő állapota. A hé­zagmentes, hegesztett síneket mindenütt betonaljzatra fektetik és a kis sugarú kanyarokat kiik­tatják a vasúti pályából. A leg­korszerűbb jelzőberendezés-rend­szer kiépítése is elengedhetetlen a nagy sebességű vasúti pályák mentén. Képünkön az erősen áramvo­nalas, szupergyors APT-szerel- vény egyik kísérleti összeállítását láthatjuk, amelynél a gázturbina egy dinamót forgat, ami áram­mal látja el a tengelyeket külön- külön meghajtó egyenáramú mo­torokat. (KS) ték a motor hajtóerejének a ke­rekekre mechanikus módon való hagyományos átvitelét. A diesel­motor tengelyére egy elektromos generátort építettek, s onnan kapják az áramot a jármű ke­rékagyaiba beszerelt elektromos hajtóművek. MTESZ-rendezvények március 21-től 25-ig A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Bács-Kiskun megyei Szervezetének tagegyesületei a jövő héten az alábbi rendezvényeket tartják: Március 21.; Az Építőipari Tudományos Egyesület Kecske­méten, a Tudomány és Technika Házában ankétot rendez, amelynek témája: A kőzetgyapot alkalmazása az építőiparban. A Magyar Meteorológiai Társaság rendezvényén — ugyan­csak a Tudomány és Technika Házában — dr. Fekete László aspiráns A késő tavaszi és a kora őszi fagyok előrejelzésének, valamint a fagykárok elhárításának lehetőségeiről tart előadást. Március 23.: Az Építőipari Tudományos Egyesület bajai cso­portja tanulmányutat szervez a Paksi Állami Gazdaságba, majd a résztvevők a hardpusztai MÉM—AGROBER kísérleti sertéstelepét tekintik meg. Kecskeméten, a Tudomány és Technika Házában a Szerve­zési és Vezetési Tudományos'Társaság megalakítja a Fiatalok. Bizottságát. Március 25.: A Magyar Agrártudományi Egyesület szerve­zésében megkezdődnek a megyei agrárfilmnapok. Százhuszonöt éve született Rudolf Diesel Napjainkban senkinek sem csengenek idegenül e fogalmak: „diesel-vontatás”, dieselesités”, „diesel-vontatás”, „dieselesités’’, hiszen a gyakorlati életben gyak­ran találkozunk velük, de en­nek ellenére aránylag keveset tu­dunk a névadóról, Rudolf Diesel gépészmérnökről. A nagy német feltaláló 125 év­vel ezelőtt, 1858. március 18-án született Párizsiban. Rudolf Die­selt már kora gyermekkorában szenvedélyesen érdekelte a tech­nika, ezért az augsburgi iparisko­lába küldték szülei tanulni, majd 'a Müncheni Gépiipari Műszaki Főiskolán szerzett mérnöiki dip­lomát a nagyihírű Linde és Schrö­ter professzorok tanítványaként. Diesel 1893 és 1897 között egy augsburgi gépgyárban állította össze négyütemű motorja első példányát és erről a benzinnél olcsóbb nyersolajjal működő mo­torról rögtön kiderült, hogy a legjobb addigi hőerőgép. A kor­szakalkotó műszaki találmány Dieselt máról-holnapra világhí­rűvé tette. A diesel-motor sza­badalmának a megszerzéséért né­met és külföldi gyárak egész so­ra versengett. Társaságok és konszernek alakultak a tömeg- gyártás megszervezésére. A fel­találóban a diesel-mozdony gon­dolata 1904-ben vetődött fel, és 1905-iben tervezte meg hajómo­torját. Diesel milliomos lett, úgy látszott, hogy az egész világ a lábai előtt hever. Azonban ha­marosan tragikus fordulat követ­kezett: a megerőltető munka, az izgalmak, a feltaláló becsületét ért támadások súlyos idegössze­omlást váltottak ki benne. Diesel, hogy családja anyagi helyzetét biztosítsa, a diesel-motorral ösz- szefüggő minden jogát eladta. Míg külföldön lelkesen ünne­pelték, Németországban erős támadások érték. Vagyona közben gyakorlatilag szétfargácsolódott. 1913 szeptemberében Diesel Genfbe utazott, innen pedig Ang­liába, ahol egy új diesel-motoro­kat gyártó üzem megalapításáról kellett volna tárgyalnia. Szeptem­ber 29-ről 30-ra virradó éjszaka Antwerpeniből Harwichba hajó­zott a Dresden nevű hajón. Ang­liába érkezésekor Dieselt nem találtak a fedélzeten. Kétségte­lennek látszik, hogy a fedélzetről a tengerbe vetette magát. Rudolf Diesel egyike volt az utolsó jelentős egyéni feltalálók­nak. Utána lényegében a kollek­tív ipari feltalálómunka került előtérbe. C-vitamin és tetanusz Egy Indiai kutató kísérletei azt a reményt keltik, hogy a C-vitamin ha­tékony szer a msrevgörcs ellen. Ege­rek combjába tetanuszinjekciót adott. 16—26 óra múlva a lábban bénulás je­lei mutatkoztak. 40—47 óra múlva ál­talános merevgörcs lépett feL, 47—65 óra múlva pedig bekövetkezett a ha­lál. Azokon az egereken azonban, amelyek a tetanuszinjekciókkal azo­nos időben nagy adag C-vitamint is kaptak, csak könnyű és átmeneti me­revgörcsök voltak tapasztalhatók, azok az állatok pedig, amelyeket már a tetanuszfertőzés előtt C-vitaminnal kezeltek, semmiféle kórtün-eti elvál­tozást nem mutattak. Az állatodat még akkor is meg lehetett menteni, ha a C-vitamin-kezelést csak a bé­nulás fellépésekor kezdték meg, sőt akkor is, ha már megkezdődött az ál­talános merevgöircs. Ez i^tóbbi eset­ben az intravénásán adott nagy adag C-vitamin akadályozza meg a halál beálltát. Képünkön a Belorusz Autógyár 120 tonnás szénszállító gépkocsi­ját láthatjuk. összeállította: Nagy Ottó Balázs József tánciskola (17.) Igyekeztek is minél rövidebb szünetet tartani, s a' jókedvet ál­landósítani, Ottilia asszony is egyre csak biztatta őket: „a leg­jobb zenekar lesz a mienk”, súg­ta Libusnak, aki egyetértőén bó­lintott, mindketten a Vak Légiós­ban bíztak, csak bírja ezt a tem­pót egész éjjel, hajnali ötig. — Jobbak vagyunk, mint a szálkái zsinagógában — mosoly­gott Ottilia asszony Bakiira, I boldogan járt-kelt a teremben, a szünetekben pedig leült ő is egy-egy asztalhoz, hogy eléne-' kélje a Varga Julcsát. Este van már, csillag van az égen, Varga Julosa mezítláb a réten. Sajnálja a cipőjét felhúzni, Garzó Péter nem vesz többet ^. . néki. De . legtöbben mégis akkor csúsztattak pénzt a Vak Légiós zsebébe,'ha rázendített a legnép­szerűbb dalra: Uccára nyílik a kocsmaajtó, Kihallatszik belőle a szép muzsikaszó, Sört ide, bort ide, te szép barna lány, Hadd mulatom ki magam igazán. A Vak Légiós nem sajnálta a fáradságot, végigjárta az aszta­lokat, és röviden, de megbízha­tóan eljátszott mindent, amit kértek, tudván, hogy hamar el­megy az éjszaka, s az a pénz, amit így keres, mind az övék lesz, mert a belépőjegyek árából csak nagyon keveset kapnak. Ezért igyekezett hát a Vak Légiós, és Ottilia asszony is sas- szemmel figyelte, hogy hová, me­lyik asztalihoz érdemes még oda­mennie. „Ha bál, legyen bál” biztatta az asszony a kurjonga­tókat, akik borral és sütemény­nyel is megkínálták, s ő ebben a zűrzavarban érezte magát a leg­jobban, ilyen mámoros éjsza­kákra vágyott, arra, hogy sokan emlékezzenek rájuk, mert legkö­zelebb újra őket hívják majd játszani. Hallotta már, hogy új zenekarok is alakultak, Számos- szegen meg Fehérgyarmaton és másutt is, de Ottilia asszony senkinek sem akarta átengedni a terepet. A háború után ők kezd­ték ezen a vidéken a muzsiká­lást, ők is akarják folytatni. Szivem zengő hegedű, .rajta szíved a vonó, hangja egyszer oly vidám, oly édes és daloló. Ezt énekelte a Vak Légiós már többször is. Egyes-egyedül káp­ráztatta el a bál közönségét. Na­gyon akarta, hogy megszeressék a „tangók tangójárt”. A kultúrház közepére állt ki, gömyedten haj­longott az egyre kapatosabb bá­mészkodók között, „ez a tangó kiszívja a vérem”, motyogta fá­radtan, miközben szétbontotta az álla alá igazított hatalmas mé­retű zsebkendőt, majd akkurátu­sán összehajtogatta, s olyan el- mélyülten csinálta mindezt, mintha ezen múlna a bál sikere. Ejfél elmúlt már, amikor Ker- czálk elhatározta, hogy utoljára még megnézi Hakli szamarát, s ha rendben talál mindent, elin-\ dúlnak haza. Éppen szünetet tartottak, ami­kor szinte bezuhant a terembe, el sem akarta hinni, amit az ud­varon látott, alig tudta kinyögni: — A szamarat elkötötte vala­ki! Ninös az udvaron! A dobos szamarát el'kötötték! Az előbb •még láttam... — olyasmit ér­zett, mintha ő lenne a felelős, ■mert őt bízták meg a szamár felügyeletével. Es most nincs. 'Mit fog szólni 'a dobos? Mit mond .majd Libus? Még NevicZky is szemrehá­nyást tett neki: — Hogy lehettél ilyen élhetet­len? — Miért? Te Is ugyanúgy vi­gyázhattál volna rá, a dobos azt mondta, hogy ketten figyeljük ... — védekezett támadással Ker- czák. A zenekar tagjai kirontottak az udvarra, még Ottilia asszony is utánuk ment. ■Foszladozott már a sötétség, a dobos a kultúrház udvarán csak részegeket látott. A szamarát a kordéval együtt elvitték. Dühös volt magára, hogy a két fiúra bízta az állatot, ellenőrizhette .volna ő maga is, kijöhetett volna néha körülnézni, hogy nem pisz­kálj ák-e. Kirohant az útra, nyomában a bálozók seregével. — Egy tankról beszélnek, hogy eltévedt! Állítólag végigment a falun. A szamár megijedhetett tőle — mondták többen. Ez ész­szerű magyarázatnak látszott, de aztán mégsem esett több szó a tankról. Hakli elindult a homok- út felé, ki a határba, arra gon­dolva, hogy csak abba az irány­ba vihették el a szamarát. A faluból gyorsan kijutott, a többiek sem maradtak le, azt hit­ték, hogy valamilyen biztos nyo­mot követ, s azért rohan ennyi­re. Ez az út vezetett a tanyákra. A dobos nem tágított, mintha egy láthatatlan kötélen húzták volna, haladt a menet előtt. A tanyák felé sietett, ahonnan már idehallatszott a kakasok kuko­rékolása. A ködben feltünedező dombok fölött magányos pacsir­ta énekelt, s nagyon messziről a békamadár kuruttyolt — mert igazi madár volt az; ugyanúgy repdesett, mint a sárgarigó, de a hangját a békától örökölhette, ezért nevezték el békamadárnak. Ottilia asszonyt félültették egy bicikli csomagtartójára, mert ■csak így tudta utolérni a mene­tet. Kerczák és Neviczky futás­nak eredt, hogy utolérhesse a do­bost, aki egyszercsak megtor­pant. Mély árok tátongott előtte, Hakli úgy bámulta a meredek árok alját, akár a kivégzés előtt álló elítélt. Valaki az árokba fordította a kordét, előtte ott feküdt a szamár is. A két hátsó lábát egy fosz­lott kötéldarabbal átkötötték. Az állat mozdulatlanul feküdt. Hakli lecsúszott a kordé mellé, rángatta jobbra-balra, mert azt hitte, hogy alá szorult a szamár lába. — Most mit tegyek? — haj­longott, csúszkált kétségbeeset­ten az árok alján. Még hátrább húzta a kordét, mintha arra szá­mítana, hogy ezzel feltámaszthat­ja a szamarát. Amikor az árok peremén meglátta a tehetetlenül fekvő állatot, az volt az első gondolata, hogy elpusztult... De mégis bízott, hátha megmenthe­ti, ' hátha kitalálnak majd vala­mit, a szamár élni fog, s nem lesz semmi baj. Minden úgy tör­ténik majd, mint eddig, ezzel járnak a bálokba, a tánciskolá­ba, s Ottilia asszony is nevetni fog egy nagyot: jól megviccelték őket... Most mégiscsak várta a többieket, nem mert a szamár­hoz nyúlni, pedig a gyorsan oda­érkező fiúk már arra gondoltak, hogy levágják a kötelet a lábá­ról. A bálozók odaértek az árok­hoz, Hakli felnézett a mélység­ből, a fenekére huppant, meg­csúszott a lába, s már nem is törődött a fekvő állattal, sem a zavarával. Ügy bámult maga elé, mintha senki se lenne a közelé­ben, babrálta az árok sárga ho­mokját. A nagy csend szin­te körülszorította, a hajnali moccanások már nem jutottak el az árok aljáig. A bálozók csak azt látták, hogy Hakli felcsuk- lik. — Féleszű vagy? Hogyan le­het siratni egy szamarat? — szó­lalt meg nagysokára egy sötét­ruhás hálózó, aki szinte szégyell- te magát Hakli helyett, hiszen sosem látott még felnőtt em­bert egy állat elvesztése miatt így sírni. — Mit lehetne tenni? — hal­latszott végül a mélyről Hakli tompa hangja. — Levesszük a lábáról a köte­let, hátha van még benne élét — indítványozták többen is. Vártak egy kicsit, majd rá­dobták az ujjasukat a bicikli­kormányokra, összébb rántották a nadrágszíjakat, nehogy. le­csússzon róluk a nadrág a nagy munkában, hiszen az árok al­ján emelgetniük kell majd az összekötözött állatot. _ , Sokáig készülődtek. A két fiú már lenn állt Hakli mellett, de megvárták a többieket, akik bi­zonytalanul, négykézláb, ki hogy tudott, lecsúsztak az állat és a kordé mellé. Hamarosan kide­rült, hogy nincs a szamárnak semmi baja, csak a szűk mély­ségben moccanni sem tudott, de amint a kötelektől megszaba­dították a lábát, kaparni kezdte a füvet, s Hakli kedveskedő biz­tatása közepette fel is állították. (Folytatjuk)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents