Petőfi Népe, 1983. március (38. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-17 / 64. szám
VILÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVIII. cvf. 64. szám Ára: 1,40 Ft 1983. március 17. csütörtök Kádár János és Havasi Ferenc megbeszélése Alan Whittome-val Alan Whittome a Nemzetközi Valuta Alap (IMF) tanácsosa, az IMF európai - főosztályának igazgatója, aki a Magyar Nemzeti Bank maghíivására tartózkodik hazánkban, szerdán a KB székházában találkozott Kádár Jánost sal, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkárával és megbeszélést folytatott Havasi Ferenccel, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjával, a Központi Bizottság titkárával. A megbeszélésen, amelyen részt vett Fekete János, a Magyar Nemzeti Bank első elnök- helyettese is, eszmecserét folytattak a nemzetközi pénzügyi -'élet időszerű kérdéseiről, a magyar népgazdaság helyzetéről, a gazdaságirányítási rendszerről, valamint Magyarország IMF- kapcsolatairól. (MTI) MEGÚJULÁS A BKR-NÉL ÜZEMI KONYHA FAJSZON A Azt remélik a fajszi Kék Duna Termelőszövetkezet tagjai, hogy az idén már tényleg elkészül a régen várt üzemi konyha és étterem. Itt hatszáz adag meleg étel készülhet naponta. Már a belső szakipari munkák folynak, az épület elkészítését nagyobbrészt a gazdaság építőbrigádja végzi. Jobban kell szolgálni a szövetkezetek érdekeit Jubileumi esztendő az 1983-as a bajai termelési rendszernek. Azonban korántsem a vigadalom, az ünneplés éve. Tíz év alatt fejlődött a rendszer, de kevesebbet annál, mint azt a partnergazdaságai elvárták. Ennek egyik okaként említik a gesztor- gazdaságtól való függőségüket, amely aZ idén szűnt meg, amikor is közös vállalattá alakult a BKR. Az egy évtizedről csupán két számadatot: A rendszer ez idő alatt 208 millió forint nyereséget produkált, viszont műszáki fejlesztésre, korszerűsítésre 30 millió „áramlott” vissza ... Az átszervezés utáni hónapok, most a lehetőségek feltárásával, az újabb kapcsolatok kialakításával, a közös vállalatok működtetésének megteremtésével telnek. Ennek jegyében tanácskoztak tegnap Bajáin a rendszer központjában annak a nyolc megyének tsz- szövetségi titkárai, főmunkafár- sai, amelyekben a BKR működik. Eddig 141 gazdaság kapcsolódott a rendszerhez, közülük 1:12 a tag. Az integrált terület meghaladta a kétszázezer hektárt, a közös vagyonúik pedig a 36 millió forintot. Pénzügyi gazdálkodásuk még nem zökkenőmentes. Nincsenek meg az önálló működéshez . szükséges feltételek. Ennek elsősorban adminisztratív okai vannak, az átalakulás „gyermekbetegségei” ezek. Azonban munkájukat nem zavarja, és lehetőségük is van a fejlesztési, korszerűsítési elképzelések megvalósítására. A megújulási szándék nemcsak óhaj, hanem a gyakorlatban is több jele mutatkozik. A szolgáltatások, a gép- és eszközellátás, az alkatrészpótlás (Folytatás a 2. oldalon.) A fásítási hónap kezdetén Hazánk az | erdőkben sze- í gény országok közé tartozik, f Területének mindössze El |~ százalékát borítja erdő, amelynek kedvezőtlen a területi megoszlása is. Bács-Kiskun megye — az alföldi megyékhez viszo- nyítvá — a 15 százalékos erdősültségével az élen áll. míg ! például Békés megyében az erdővel borított terület csupán^ 3,1 százalék. Nagyon sok írásos anyag bizonyítja, hogy a honfoglalás korában hatal-L más erdősé- . gek borítót- p ták hazánk egész területéi. Az állattartással egyre nagyobb területet kellett birtokba venni. A földművelés előretörésével is egyre fogyott az erdő. Később a fejlődésnek induló iparral, bányászattal megnőtt a faigény, amely az erdőterület további csökkenésével járt. Mérhetetlen erdőpusztítást eredményezett népünk történetének valamennyi háborúja is. A tervszerű erdőgazdálkodásra csak a második világháború után kerülhetett sor. Az erdő- • vei borjtott terület hazánkban ekkor alig haladta meg a 1,2 százalékot. Ahhoz, hogy a jelenlegi erdőterületet elérjük, nagy erőfeszítésekre volt szükség. Egyebek között jelentős állami támogatással telepítették be a gyenge hamokterületek egy részét,, s a városok körül is kialakulóban vannak az erdőik. Különösen megnőtt az utóbbi időben a városi zöldövezet jelentősége, hovatovább „feladata” is. Ha osupán arra gondolunk, a, fák a közlekedéls okozta por, légszennyeződések lekötésében milyen szerepet töltenek be, vagy milyen védelmet nyújtanak a zajártalom ellen, máris úgy tűnik: nélkülözhetetlenek életünkben. S méginkább a.z, ha hozzátesszük: egy fa a vegetációs idő alatt megtermeli egy ember egész évi oxigénszükségletét. A fáknak mikroklíma-módosító hatása van. A nagy lombtö- megével egy-egy fa, meleg nyári napon 80—100 liter vizét párologtat. A fásított területen a légnedvesség 5—6 százalékkal magasabb, mint a kopár vidékeken. A párologtatás elősegíti a légmozgást, az épületek „lihegte” forró levegő keveredik a növénytől származó hűvösebb, pá- rásabb levegővel. S mindehhez imég hozzátesszük, az erdők esztétikai értékét, a pihenésben, ki- kapcsolódásban betöltött szere- ,pét... egyszóval az erdők, a fák életünk tartozékai, nélkülözhetetlen társaink. Fásítási hónap kezdődik március 21-én, a tavasz első napján, amikor is nagyobb figyelem terelődik a fákra. A tavaszi napokban fiatalok és időlsebbek gödröt ásnak, csemetéket helyeznek el utak mentén, lakótelepek környékén, s a városszéli parlagokon. A mostani lelkesedés néhányszor elfelejtődik. Nevezetesen az, hogy a növényeket óvni, védeni is kell, sőt ápolni is. Több országban már kísérletet tettek az élő fák értékének megállapítására. Sdkakat foglalkoztat, miként lehetne a fákat óvni a gallytördelőktől, az 'értelmetlen, indokolatlan fakivágásoktól. A fák eszmei értékének megállapítása talán hazánkban is mérsékelhetné a napjainkban gyarapodó útmenti, lakóterületi fakivágásokat. Sz. A. DŰLŐÚT HELYÉN GABONAVETÉS Termőföldhasznosítás az Izsáki Állami Gazdaságban A mai kertészeti és állattartó Izsáki Állami Gazdaság területén hajdan egyre-másra akadtak olyan szalagföldek, vízjárta mélyedések, amelyek megnehezítették a munka szervezését. Az 1960-as, majd az utána következő évtized ültetvénytelepítéseit megelőző tereprendezéskor ezeket is elegyengették, tápanyaggal feltöltöttek, beültették és művelésbe fogták. Hasonlóképpen jártak el később, a gyepgazdálkodásra alapozott állattartás megszervezése alkal- mlával, a rriestsrséges és természetes legelők táblá- sításakor. Felesleges mezsgyéket, sarokföldeket szüntettek meg és gyepesítettek. Az állami gazdasági lakásépítési akció meghirdetése után, Izsákon is sokan költöztek be a nagyüzem külterületéről a községbe, s építettek a munkahelyük támogatásával családi otthont a belterületen. A lakatlanná vált tanyákat lebontották, az értékesebb épületanyagokat felhasználták, a tanyaudvarokat pedig felszántották és bevetették. Napjainkban is folytatódik a termőföld ésszerű hasznosításának ez a módja az állami gazdaságban. Tavaly saját erőből és állami támogatással tíz tanyahelyet szüntettek meg az izsáki határban a gazdaság területén, s vetették be gabonával. Erre a sorsra jutottak az olyan dűlőutak is, amelyekre már nem volt szükség, és a táblásítás miatt még ősszel felszántották. Összefüggő, nagy területek alakultak így ki, amelyre később ültetvény kerül. Egyelőre azonban búzát és árpát vetettek oda a gazdaság dolgozói, hogy addig se maradjon parlagon, amíg a telepítés megkezdődik. A legutóbbi napokban fejezték be a tavaszi takarmány vetését az állami gazdaság dolgozói, egy hajdani dűlő- út helyén is. Innen nyáron még gabonát takarítanak be, s ősszel, majd tavasszal foglalja el a kalászosok helyét az újtelepítésű szőlő és a gyümölcsös. K. A. • Sörös József, az Izsáki Állami Gazdaság dolgozója tavasziárpa-vetőmaggal tölti meg a gépet. Ha eső éri, rövidesen kikel a gabona a felszántott dűlőút helyén. (Straszer András felvétele) 0^^ Mit akar a művész? önmagát, élményeit alkotásokban I igyekszik kifejezni. Tehetségéhez és lehetőségeihez képest művdfcet (versekét, iregényeket, képeket, szobrokait stb.) akar létrehozni. A legnagyobb Í örömet minden bizonnyal az okozza számára, bárkiről is legyen szó, ha ismerik, értik, becsülik az elkészült munkáit. S nyilvánvalóan ez (megfordítva is igaz: a legnagyobb keserűség, ha közömbösséget, érdektelenséget tapasztal maga körül. Napjainkban nálunk a jelek szerint ' nem 1 panaszkodhat8 nak a művészek. Elismerésben, (támogatásban nincs hiány. Nézzük most'csupán a I Bács- fCiskun megyei példákat. Jó egy évtizede már, hogy évente kiosztják a megyei művészeti díjakat azoknak, akik azt alkotói-közéleti tevékenységükkel kiérdemelték. Ez a kitüntetés rangot ad és további hasznos cselekvésre ösztönözi Értékes díjakkal biztatja jó munkára a szellemi élet kiválóságait a Szakszervezetek Megyei Tanácsa is, amikor minden év végén átadják az SZMT-dijakat. A megyei tanács a zavartalan alkotás elősegítése érdekében ítéli oda az egy esztendőre szóló ösztön■ díjakat, immár jónéhány év óta. Az alkotó — mint mondottuk — önmagát, élményeit, örömeit és bánatait akarja kifejezni művekben. S tegyük hozzá, hogy akarva-akaratlan valamiféleképpen vall minden művész a korról, a (társadalomról, amelyben él és dolgozik. Am nem elégíti ki, ha mindaz, amit létrehoz, a fiókban vagy a műteremben marad. Lehangolja és kedvét szegi, ha másokhoz — sokakhoz — nem jutnak el a gondolatai, eszmét nemes törekvései. Nos, szűkebb hazánkban az igazi alkotó egyáltalán nem panaszkodhat. A napilap irodalmi-művészeti oldalán hetente, a folyóirat hasábjain havonta helyet kapnak az alkotások. Mindkettő jó fórum a művészek számára. És időnként kiadványok is megjelenhetnek a Forrás-könyvek sorozatban. A vizuális kultúra fejlesztői ugyanakkor szerte a megyében kiállításokon vehetnek részt. Ma már a legkisebb településeken és a munkahelyeken is találkozhatnak a közönséggel a grafikusok, festők és szobrászok, s a fafaragók, iparművészek is. Valamennyi műfaj képviselői. A közönség nemcsak a jelenlétével, de a művek vásár----“1 l asaval is kifejezésre juttatja érdeklődését,, elismerését. Ez fontos tényező az alkotók számára. Nem kevésbé az, hogy a művészek várják és meg is kapják a hivatalos szervek támogatását, mint már említettük. Hogy kik részesüljenek az ilyen — olykor nem csekély j mértékű — anyagi elismerés- j ben, annak az eldöntése nem ' kis felelősséggel jár. Ismétlődően felmerül a kér- 1 j dés: kiket támogassanak a ta- j nácsok, gazdaságok és más hivatalos szervek, intézmé- \ nyék? A válasz egyszerű. Az i igazi tehetségeket. Azokat a i nemes törekvésű alkotókat, J akiknek a szocialista társada- lom erősítésével, a fejlődés j gyorsításával, szellemi életünk i gyarapításával összefüggésben i van mondanivalójuk. Akiktől j — és ezt alkotásaik is bizo- I nyitják — nem idegen a mi I társadalmunk, sőt azt teljes 1 egészében a magukénak érzik, j Bács-Kiskunban a. példák I egész sorával lehetne bizonyt- | tani, hogy az úgymond hivat a- I los mecénások jó ügyet szol- j gáltak az elmúlt években. A ] Kerámi Stúdió a Kodály ' In- I tézet és a tűzzománc telep I nemzetközi sikerei bizonyít- 8 jók ezt többek között. S az is, I hogy egyes itt felfedezett, szű- 1 kebb hazánkban népszerűsített I és segített művész munkássá- I gára ma már szélesebb körben | is felfigyelnek. A művészetpár- I tolás igy hozza meg az idők I múlásával a gyümölcsét. Va- 1 laménnyiönk hasznára. V. M.
