Petőfi Népe, 1983. február (38. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-13 / 37. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVIII. évf. 37. szám Ám 1,40 Ft 1983. február 13. vasárnap Zárszámadás, tervezés megyeszerte Mindig kockázattal járó, nehéz munkának számított a mező- gazdasági termelés. A föld sohasem adta ingyen a kincseit. Az ember csak akkor kerekedhetett felül a természet erőivel vívott küzdelemben, ha megismerte azt, a saját és a mások földművelési tapasztalatait összegyűjtötte, hasznosította. Ma sincs ez másképp. Az a néhány mezőgazdasági szövetkezet, amelyik a héten a mérlegzáró és tervtárgyaló gyűlését tartotta, a helyi adottságokat figyelembe vevő termelő munkájának, a tudomány és a gyakorlat kellő alkalmazásának köszönheti sikereit. A mezőgazdasági és ipari termelés egymásrautaltsága A Italospalackok díszítésére az országban egyedül az Alma virág Szakszövetkezetben gyártanak alumínium és műanyag kupakot. Képünkön a lajosmizsei korszerű üzem. Az 1961-ben alakult lajosmizsei Almavirág Szakszövetkezet hamar felismerte, hogy a gyenge termőhelyi adottságú nagyüzemiben a mezőgazdasági termelést kiegészítő ipari ágazatok segítségével gyarapodhat a szövetkezet. A pénteki küldöttközgyűlésen Nagy János elnök az 1982-ben elért 149,4 milliós szövetkezeti árbevétel és a nyereség közötti összefüggést elemezve, erről is részletesen szólt. Az 1982-es aszály eléggé sújPár évé sokan óva intették attól a helvéciai Petófi Tsz tagságát, hogy kajszit telepítsen, hiszen a termést úgyis elviszi a fagy. A szövetkezet jelenlegi vezetői azonban százhúsz hektáros sárgabarack-ültetvény helyének tóttá a lajosmizsei határban gazdálkodó valamennyi nagyüzemet. Az Almavirágot sem kerülte el. A .közgazdasági szabályozók változása is módosította a szövetkezet eredményét. Drágult a termelés. A mezőgazdasági alaptevékenység együttesen félmilliónál valamivel magasabb nyereséget hozott. A fémipari ágazat, továbbá az alufóliaüzem eredménye ezt ellensúlyozta, s mindent egybevetve 11,1 milliós nyereségre tett szert a közös gazdaság. kijelölése előtt a nagy tapasztalain, idős matkói gazdák véleményét is meghallgatták. Nem mesz- sze a tsz központi majorjától, valóban találtak olyan helyet, ahol (Folytatás a 2. oldalon.) KI TUD TÖBBET A SZOVJETUNIÓRÓL? Készülődés az elődöntőkre A budapesti Kölcsey Ferenc Gimnáziumban 1973-ban rendezték meg először azt a vetélkedőt, amelynek célja a világ legnagyobb szocialista országának a jobb meg_ ismertetése és megszerettetése. Amióta immár tizedik alkalommal ikerül sor az országossá kiteljesedett vetélkedősorozatra. 1 Az 1982—1983-ás tanévben. a gimnáziumok, szakközépiskolák és szakmunkástanulók diákjai a szokásoknak megfelelően a Szovjetunió című lap tavalyi számait, és az iskolai tananyag ide vonatkozó részeit használják fel a versenyben való jó szereplés érdekében. Segítenek természetesen a pedagógusokon kívül a könyvtárak és más közművelődési intézmények is. A helyi, iskolai-intézeti vetélkedők már lezajlottak. A győztes csapatok javában készülnek a sokoldalú tudást, tárgyi ismeretet kívánó megyei elődöntőkre. Ezeket Baján, és Kecskeméten bonyolítják le február 19-én és 26-án. A megyei döntőket márciusban, az országosat áprilisban rendezik meg. Ezúttal is sok érdekes és fontos téma szerepel a versenyeken. Ismerni kell a többi között a Nagy Októberi Szocialista Forradalom és a Nagv Honvédő Háború eseményeit, Gorkij és Majakovszkij munkásságát, a Szovjetunió mai gazdasági életét. A felkészülés során a fiatalok közelebbről megismerkednek Szibéria és Litvánia életével, a Hisszári-erőddel, valamint a belorusz irodalommal. V. M. A kiskőrösi konzervüzem Kiskőrös egyebek között szőlő- és gyümölcstermesztéséről híres. A szőlőfeldolgozásnak a térségben már évszázadokra visszanyúló hagyományai vannak, nem így az ízletes gyümölcs tartósításának. Régebben főleg a házaknál készítettek belőle lekvárt, befőttet, kompótot. A felszabadulás után, Kiskőrösön a megye egyik legjelentősebb gyümölcstermesztő járásának székhelyén, a mai fogalmaink szerint konzervüzemet hoztak létre. Itt egészen az elmúlt évekig hagyományos módon, főleg kézzel végzett munkával, dolgozták fel ízletes kompót- nak, befőttnek a környékén termett gyümölcsöt. Az üzem már számos vállalatnak volt „telepe”. Legutóbb, 1981. október 1-én a Közép-magyarországi Pincegazdaság vette át — és kapcsolta vállalati tevékenységi körébe — a Kalocsai Paprika- és Konzervipari Vállalattól. Az átvételt megelőzően fejlesztési tervet dolgoztak ki, amely szerint a környéken megtermelt szőlő és gyümölcs korszerű feldolgozása válik majd lehetővé. Célul tűzték ki többek között, egy sűrítőüzem felszerelését, ahol tőkés exportra is alkalmas gyümölcslevek alapanyagát készítenék. Korszerű gépekkel részben már bővítették, részben pedig a jövőben fejlesztik az üzemet. Sajnálatos, hogy a gyümölcsfogadással és -feldolgozással kapcsolatos munkák a tervhez képest késnek. A technológiai sor bővítése, fejlesztése mellett szükség van az elavult épületek átalakítására, valamint újak építésére. Régebben a kiskőrösi „konzervüzem” az egyes vállalatok telephelyeként működött. A pincegazdaságnál a jogi helyzete megváltozott, központi gyáregység lett. A tervek szerint a jövőben főleg borászati és az üdítőital-gyártás alapanyagai készülnek itt. Napjaink közgazdasági feltételeihez igazodni' kell. Éppen ezért fontos, különösen a magas szállítási költségek miatt, hogy a termőhely közelében dolgozzák fel a szőlőt, gyümölcsöt. C*. P. A SZÍNFALAK MÖGÖTT.*(3. oldal) Miközben zúg a taps, vagy fanyalog a kedves néző, a színház éli min. dennapi életét. Készül. Felkészül... Sok „intim, pistás" film, regény próbált betekintést nyújtani a színfalak mögötti világba úgy, hogy megkerülte az igazságot, a hatás kedvéért. Mert mi az igazság?! A színház: üzem. Kétszáz ember dolgozik a Kecskeméti Katona József Színház, ban, hogy a csoda, az előadás létrejöjjön. Mi. közben a tíz—tizenhét színész a \szövegkönyvet olvassa, a műszaki irodában javítják a díszletterv technikai rajzait, készül a költségvetés, rö- hangászik a beszerző, szabnak-varrnak a sza. bótárakban, parókát- maszkot terveznek, készítenek a fodrászok, kellékért járja az ország boltjait és zsibogóit' a berendezőtár vezetője, fénybe álmodja a mondanivalót a villogó gombok mellett a világosító, gyalul.szabdal az asztalos, a kárpitos zsörtölődik, hogy egyedül kell mindent csinálnia, elvégeznie. A lakatosok he- gesztik, szögecselik az acélt, a szervezőirodában folyik a harc a né. ző megnyeréséért... Kétszáz ember lázasan készülődik, hogy az a né. hány négyzetméternyi terület, amely legfonto. sabb a színházban — a Színpad — élményt nyújtó energikus térré alakuljon át a bemutatón... Mondják, hogy a jéghegyből csupán egyti. sednyi rész látszik ki. És a többi, a valós tömege, a mélyben lévő kilenctized tartja ezt fönt. ök, ez a kilenctizednyi emberség és törődés a színház megtartó mélye, mélyből fényre, sikerre emelő ereje. A láthatat. lanok, akik csak közvetve kapnak tapsot, elis. mérést, de akiket dicsér a hétköznapok szorgalma és ügyszeretete, tudják, hogy nem csupán részesei, de alkotói a sikernek. A sikernek — minden kockázatával egyetemben. —y —r Eredményes évet zárt az OTP A takarékpénztár a lakosság és a tanács banki feladatait 1982-ben is bővülő pénzügyi szolgáltatásokkal eredményesen látta el. A vártnál nehezebb közgazdasági feltételek ellenére az egyes üzletágakra vonatkozó éves előirányzatait — a társpénzintézetek közreműködésével — ösz- szességében teljesítette, sőt több vonatkozásban kisebb-nagyobb mértékben — túlteljesítette. A lakossági banki tevékenység pénzügyi forrását alapvetően meghatározó lakossági takarékbetét-állomány — a lakossági bevételek növekedését meghaladó kiadástöbblet ellenére — az előző évinél és a tervezettnél is- jobban emelkedett. A 892 millió forintos gyarapodással a megye összes lakossági betétállománya az év végén meghaladta a 10 milliárd forintot. Az éves betétnövekedés 58 százaléka a takarék- pénztári hálózatnál, 31 százaléka a takarékszövetkezeteknél, 11 százaléka pedig a postánál jelentkezett. Takarékos fiatalok A betétgyarapodás kétharmada a kamatozó könyves betétek-, nél és a takaréklevélnél következett be. Igen jelentős az átutalási betétállomány növekedése is, különösen a takarékszövetkezeteknél. Az előző évhez képest számottevő összegű emelkedés tapasztalható a lakossági csekkszámlákon, amely alapvetően a kisvállalkozások beindulásával függ össze. Említést érdemel a gépkocsi-előjegyzési betét is, amely az egy évvel korábbi 27 millió forintos csökkenéssel szemben 1982-ben 62 millió forinttal gyarapodott. E jelenség alapvetően a mérsékelt gépkocsi- kiszállítással magyarázható, hiszen az év folyamán az előjegyzések száma valamelyest még csökkent is. Z Tovább gyarapodott — 2,5 ezerrel — az ifjúsági betétszámla-tulajdonosok száma, így az elmúlt év végén a megyében már mintegy 26 ezer fiatal takarékoskodott ebben a formában. Ezáltal tovább bővült a fiatalok kedvezményes áruvásárlási, illetve lakásvásárlási kölcsön-igénybevételi lehetősége, amellyel mind nagyobb számban élnek. Átutalási betétszámla Az átutalási betétkonstrukcióhoz kapcsolódóan előrelépés történt a készpénzkímélő forgalom területén. Az év folyamán több mint 11 ezer (ebből 9,6 ezer a takarékszövetkezetnél) új átutalási betétszámla-szerződést kötöttek a megyében, s ezzel jelenleg közel 28 ezer család él azzal a lehetőséggel, hogy rendszeres fizetési kötelezettségeinek ilyen formában tegyen eleget. Tovább fejlődött a konstrukcióhoz kapcsolódó munkabérlevonásos rendszer is. Az év folyamán 91- gyel bővült azon gazdálkodási egységek köre. amelyek bekapcsolódtak ebbe a rendszerbe, s így számuk jelenleg 121. Az év végén több mint ezerötszáz aktív kereső utalta át munkabérét, illetve annak egy részét, ebből 1982-ben kötöttek szerződést több mint ezren. Emellett mintegy 680 nyugdíjas is él már ezzel a lehetőséggel. Jelentős eredmények születtek a takarékcsekk népszerűsítése terén is. A bevezetés évében 316- an kötöttek szerződést. További előrelépés, hogy egyre több vállalat hajlandó fizetési eszközként csekket elfogadni. Az év végéig szennyvízelvezető csatorna építésére Baja lakossága 5,4 millió forintot helyezett el kommunális kötvényben. Ennek alapján a városi tanácsnak lehetősége nvílt 4.5 millió forint hitel igénybevételére 1982—83. években. A megye összes lakossági hitelállománya 1982. év folyamán közel 760 millió forinttal emelkedett, s az év végén megközelítette a 7,3 milliárd forintot. Az összes állománynövekedés 92 százaléka a hosszú lejáratú, ezen belül is zömmel a lakásépítési és értékesítési hiteleknél következett be. Az építési kölcsönökön belül a takarékpénztár több mint 2 ezer esetben adott hitelt lakásépítésre. Ebből körülbelül 1400-at csa- ládiház-építés elősegítésére. Emellett a meglévő lakásállomány helyreállítására, tatarozására, korszerűsítésére, közműbekötésre több mint 3700 esetben került sor kölcsön nyújtására. Magánerőből 1982. év folyamán a takarék- pénztár pénzügyi közreműködésével az éves előirányzatnál 6 százalékkal több, összesen 3700 lakás épült fel a megyében. Ezen belül állami erőforrásból 478 lakás készült el. Magánerőből több mint 3200 lakás építése fejeződött be, az előirányzottnál 9 százalékkal több. A magánerős lakásépítésen belül igen kedvezően alakult a családiház- és az OTP saját beruházású lakásépítés. Az előbbi építési formában közel 1850 lakás épült fel az év folyamán, a tervezettnél 6 százalékkal több. OTP saját beruházásban 1365 lakás építése fejeződött be, s ez majdnem kétszerese a tervezettnek. Emellett 100 társasházi lakás épült fel vállalati és egyéb szervezésben és 320 lakásépítő szövetkezeti formában. A lakásépítés, valamint a meglévő lakásállomány állagmegóvásának, korszerűsítésének hitellel Való támogatásán túlmenően a takarékpénztár növekvő számban értékesít saját, illetve tanácsi beruházásban felépült lakásokat. Ily módon 1982-ben 1100 OTP saját beruházású és 1.16 tanácsi lakás értékesítésére került sor. A lakásellátás és lakásmobilitás pénzügyi eszközökkel való elősegítésében a takarékpénztár — az új lakások értékesítése mellett —, évről évre növekvő szerepet tölt be a használt lakások forgalmának lebonyolításá(Folytatás a 2. oldalon.) Vas megyében .tavaly általános hulladékgyűjtési akciót szervezett a népfront. Két és fél millió forint értékű vas., színesfém-, textil-, papír, és üveghulladékot juttattak visz. sza a termelésbe újrafeldolgozásra. Csepp a tengerben — mondhatnánk elhamarkodottan —, mert mi az a két és fél millió az állami „nagy kalap, ban" a százmilliárdokhoz képest. S valóban: számit valamit néhány millió? Gondoljuk csak jobban végig a dolgot. Először is szorozzunk, nagyon sze. rényen. A 19 megye és a főváros — ha csak a Vas megyeiek gyűjtési eredményét érné el — összesen mintegy ötvenmillió forint kallódó értéket mente, ne meg a népgazdaság számára. Ám ennél többről van szó, hiszen Vasnál sokkal nagyobb megyéink, Szombathelynél jóval nagyobb városaink vannak, ahol természetesen több hulladék, másodlagos nyersanyag halmozódik fel a háztartások. ban, az ipari és mezőgazdasági üzemekben. A dunántúli me^yében szerzett jó tapasztalatok alapján a Hazafias Népfront titkársága — a kormányzat hulladékét másodnyersanyag-hasznosítási programjának támogatására — úgy határozott, hogy országos társadalmi gyűjtést hirdet 1983-ban. Ez ügyben támogatásáról biztosította a népfrontot valamennyi társadalmi szerv, az Országos Környezet. és Természetvédelmi Hivatal, és természetesen a MÉH-tröszt is. Az előkészületek mindenütt megkezdődtek. Szűke bb hazánkban, Bács-Kiskunban, a megyei Népfrontbizottságnál a napokban megalakult — társadalmi és tömegszervezeti vezetők részvételével — az akciót irányító operatív bizottság. Ügy határoztak, hogy két for. dulóban szervezik meg a gyűjtést. Elsőként Kiskunhalason és Baján, valamint a két városhoz tartozó járás 42 községében mozgósítanak a társa, dalmi akcióra. Kiskunhalason május 21-én, Baján rá három hétre, 28-án kerül majd sor erre. Rövidesen a járások is döntenek az időpontokról. A megye többi járásában és városában, Kalocsán, Kiskörösön, Kiskunfélegyházán és Kecskeméten októberre tűzték ki a hulladékgyűjtést. Említettük e segítségnyújtás elsődleges társadalmi hasznát: a nyersanyagok visszaadását a termelésnek. Ám tudni kell, hogy többszörös a haszon. Mert azon túl, hogy a gyűjtés részben devizamegtakarítást ered. ményez, hozzájárul a településkörnyezetek szennyezettségének a csökkentéséhez, s nem utolsósorban a helyi fejlesztési célok megvalósításához. Az összegyűjtött anyagokért járó ellenértéket ugyanis a tanácsok kapják meg egyszámlájukra, s azt konkrét fejlesztési feladjatok megvalósítására használják mdjd fel. Ez a népfront ajánlása, amit — legalábbis Bács-Kiskunban — elfogadnak az akciót támogató és abban részt vevő helyi szervek. Kiskunhalason például az öregeknek alakítanak ki napközi jotthont, Baján pedig szabadtéri színpadot ás táncteret létesítenek majd a hulladékért kapott összegből. A lényeg az, hogy mindenütt helyben kell eldönteni: mire költik az ily módon szerzett pénzt. A megyei operatív bizottság is igy foglalt állást, azzal az ajánlással, illetve javaslattal, hogy a befolyt összeg tizenöt százalékát ifjúsági célokra, tíz százalékát pedig az akcióban részt vevők jutalmazására fordítsák a települések. A hulladékgyűjtés tehát a takarékos gazdálkodást segíti elő. Egyéni és társadalmi érdek, hogy a tanácsok meglehetősen korlátozott fejlesztési alapjai az összefogás erejével bővüljenek. Aki hulladékanyagot acL társadami munkavégzést teljesít. Ezt igy könyvelik el városon és falun egyaránt. Rapi Miklós Megújul a helvéciai kajszitermesztés
