Petőfi Népe, 1983. február (38. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-12 / 36. szám

TUDOMÁNY I TECHNIKA Energiafaló falak Infratelevíziós épület vizsgál a tok t Az Arany János utca 12. számú házról infravörös eljárással készült felvétel. A világos felületek a nagyobb hőkisugárzást mutatják, a sö­tét foltok a jó hőszigetelést. I A Halasi úti bérházakról készült hőfénykép. .Egy évvel ezelőtt a 'Kecskemé­ti Ingatlankezelő és Távfűtő Vál­lalat megrendelésére az Energia­gazdálkodási Intézet infrateleví­ziós méréseket végzett nyolc kü­lönböző technológiával készült lakóépületeknél. Az infravörös el­járással készülő felvételekre azért volt szükség, mert azok fel­ismerhetővé teszik az építőipari kivitelezésnél előforduló, hővesz­teséget okozó hibákat. Az új mérési módszer azon alapul, hogy minden anyag, a belső hő- tartalma következtében, folyto­nosan energiát sugároz. Ily mó­don a falakon történő hőszivár­gás is a falfelület mentén hőfok­eltérést okoz, s így kvalitatív kép nyerhető a különböző épületszer­kezetek hőáteresztő tulajdonsá­gairól. A hőkisugárzás erősségét je­lentősen befolyásolja az, hogy a lakóépületek külső környezettel érintkező falai milyen hőszigete­lési jellemzőkkel rendelkeznek. Az 'Energiagazdálkodási Intézet szakvéleménye megállapította, hogy a vizsgált épületek hőszi­getelésének hatásfoka igen ala­csony. Ezek a hibák megnövelték a lakások fűtésienergia-igényét, s még így is kellemetlen kom­fortérzetet okoztak a lakóknak. Több helyen a falakon páralecsa­pódás is keletkezett, aminek kö­vetkeztében a vakolat, a tapéta, megpenészedett. Mindezek elhá­rítására csak az utólagos hőszi­getelés kínált megoldást, ezért az IKTV a megfelelő anyagok beszerzését határozta el. Először >1982 nyarán, a BUDA- LAKK által forgalmazott Ther- motek hőszigetelő eljárás próbá­jára került sor az Arany János utca 12. szám alatti épületen. En­nek a lakóháznak a hőfényképe ugyanis igen tarka képet muta­tott: a falszakaszokon, koszorú­kon, áthidalókon jelentős ener­gia-kiáramlást jelző hőhidak voltak láthatók. Ezzel egyidejűleg kezdődött meg a Zalka Máté utca 13., majd a 'Halasi út 1. szám alatti lakó­épület szigetelése is, ahol szintén súlyos hibákat mutatott ki az infratechnika. A munkát néhány import anyag beszerzésének ne­hézsége ugyan hátráltatta, mégis 198'2. év végére mindhárom épü­let homlokzata teljesen elkészült. Az Energiagazdálkodási Inté­zettel kötött szerződés értelmé­ben ez év januárjában került sor az utóellenőrzésre. A vizsgálat felett bábáskodó szakemberek nem titkolt izgalommal hajoltak az infrakamera által kivetített kép fölé. Az eredmény minden várakozást felülmúlt! Azokon a pontokon, ahol a színes felvéte­leken korábban piros és fehér foltok jelezték a jelentős hő­veszteséget okozó épületszerke­zeteket, falfelületeket, ezúttal már egybefüggő zöldeskék színek igazolták, hogy a lakás belső hőjének kiáramlását a Thermo- tek-rendszer tökéletesen leszige- lelte. Eltűnt az a világos folt is, amely például az egyik Zalka Máté utcai lakás parapetfalának rossz hőszigetelését bizonyítva, a fűtőtest körvonalait tette lát­hatóvá. A kecskeméti kísérletet orszá­gos érdeklődés kísérte, olyany- nyira, hogy az EGI-vel egyidejű­leg a tv „Hét” műsorának egyik stábja is ezen a napon kereste fel vállalatunkat, s kért tájékoz­tatót az eljárásról. A tapasztala­tokról a vállalat .igazgatója nyi­latkozott a Hét riporterének. A hőszigetelés eredményét a fűtőüzem mérései is igazolták, amelyek az egy évvel korábbi állapothoz viszonyítva épületen­ként 18,7 százalékos energia­megtakarítást mutattak • ki. Per­cenként 15 literrel kevesebb fű­tési meleg vizet kellett szolgál­tatni ahhoz, hogy a lakások hő­foka a rendeletben előírt értéket elérje. A három épület utóellenőrzé­séről készített színes felvételek kézzelfoghatóan igazolták az elő­zetes várakozást. Az IKTV ál­tal választott szigetelési módszer a kívánt eredményt hozta. Ez az eljárás ugyan a hagyományos homlokzatképzéseknél költsége­sebb, de a jelenlegi energiaára­kon számítva, 14—15 év alatt megtérül. A homlokzat élettar­tama azonban ennél sokkal több, körülbelül 25 év, nem is beszél­ve az energiamegtakarítás nép- gazdasági jelentőségéről, és a la­kók jobb közérzetéről. A vállalat ebben az évben to­vább folytatja hőszigetelési prog­ramját. A közeljövőben a IHŐ- STOiP és a hőszigetelő Terrano- va-vakolatok (kizárólag hazai alapanyagokon alapuló eljárás) gyakorlati próbájára kerül sor. Sándor István MTESZ­rendezvények Február 14-itől 18-ig A Műszaki és Természettudo­mányi Egyesületek Szövetsége Bács-Kiskun megyei tagegyesü­letei a jövő héten az alábbi ren- . dezvényeket tartják Kecskemé­ten, a Tudomány és Technika Házában. Február 14-én: Ülést tart a MTESZ elnöksége, amelynek ke­retében A gazdaságirányítás időszerű kérdései Bács-Kiskun- ban címmel tájékoztatót tart Suhajda István, a megyei párt- bizottság gazdaságpolitikai osz­tályának vezetője. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület és a Gépipari Tudo­mányos Egyesület közös szervezé- v sében a FJnomszerelvénygyár bu­dapesti irodája bemutatja a gyár új termékeit és automatikai esz­közeit. Ezt követően szakmai elő­adásokat tartanak a Tudomány és Technika Háza tanácskozóter­mében. Február 15-én: Az Építőipari Tudományos Egyesület vezetősé­gi ülése. Február 17-én: A Magyar Elektrotechnikai Egyesület által szervezett, villamosberendezések fogyasztói tanfolyamának vizs­gája. Repülő magvak A madarak nagy távolságokra szállítanak el magvakat, s ezzel hozzájárulnak a növények elter­jesztéséhez, még a tengerentúlra is — állítja már évtizedek óta né­hány kutató. Mások viszont tilta­koznak, mondván, hogy a mag­vak csak rövid ideig maradnak meg a madarak emésztőrendsze­rében. Ez utóbbi állítást a texasi egyetemen végzett legfrissebb vizsgálatok egyértelműen megcá­folták. Kimutatták, hogy vannak vándormadarak, amelyek 100 óráig, sőt még tovább is épségben tárolják a magokat. Egy szalonka­faj például mályvamagokat 123, és szömörcemagokat 216 órán át tartogatott a begyében. Egy lile­faj ugyanezen növények magjait 152, illetve 340 óráig, s több-keve­sebb ideig még más ellenálló ma­gokat is hordozott. Volt olyan ellenvetés, amely szerint a vízi és tengeri madarak nem magevők. A texasi kutatók ezt is megcáfolták, ugyanis magevő lilefajokat figyeltek meg. Megdőlt az a feltevés is, hogy a költözőmadarak, mielőtt vándor­díjukra indulnak, kiürítik a zúzó­gyomrukat, hiszen sikerült meg­állapítani róluk, hogy éppen el­lenkezőleg, rendkívül hosszú ideig épségben tárolnak magvakat. Va­lószínű tehát, hogy azoknak a ku­tatóknak lesz igazuk, akik szerint a madarak juttatták a távoli szi­getekre a kontinensekről szárma­zó növényi magvakat. Összeállította: Nagy Ottó Célszerűbb taxik A század első évtizedeiben még számos gépkpgsigyár készített sa­játos taxijárműveket, később azonban egyre kevesebb példa akadt erre. Manapság a taxiüze­mek nem kifejezetten részükre tervezett gépkocsikat használnak (ez alól talán csak az angol taxi­park a kivétel), bár a taxival szemben mások a követelmények,, mint általában a személygépko­csikkal szemben. Mindenesetre vannak törekvések arra, hogy ez a helyzgt megváltozzék. Az uSA- ban felszólították az autógyára­kat, hogy tervezzenek a mai vá­rosi közlekedésnek megfelelő ta­xitípusokat, s meg is adták az ehhez szükséges szempontokat. Ezek szerint a korszerű taxi le­gyen kényelmes, s könnyű a be- és kiszállás. Legalább négy utas- ülése legyen, és szükség esetén férjen el benne gyerekkocsi, vagy tolókocsi is. Kívánatos az is, hogy a rokkantkocsiban ülő utas min­den segítség^nélkül begördülhes­sen az utastérbe. A vezetőfülke .legyen biztonságos, a vezető köny- nyen érintkezhessék az utasokkal. Fontos, hogy a poggyász ki- és berakása ne okozzon gondot. Az ajtók legyenek biztonságosak, de könnyen nyithatók, s azokat a vezetőfülkéből is nyitni és zárni lehessen. Elvárják továbbá, hogy a gépjármű motorja minimális légszennyezéssel működjön Képünkön az egyik amerikai cég konstruktőrei által tervezett újfajta taxi prototípusát láthat­juk, amelynek formáján kívül az a legfőbb érdekessége, hogy egy 2400 köbcentiméteres, négyhenge­res gázmotor hajtja (ami tudva­lévőén kis légszennyezésű). A 4,3 m hosszú, 1,7 m széles, 1400 kg súlyú jármű hátsókerék-hajtású, legkisebb fordulókörének sugara 4,8 m. Automatikus sebességvál­tója kétfokozatú. Legnagyobb se­bessége 105 km óra. Kutatók az Antarktiszon A 13 millió négyzetkilométer területű Antarktiszon, a déli jég­világ jégmezőin több állam tart fenn állandó és ideiglenes kutató­állomást. Képünkön a 20. Antark- tisz-expedíció két szovjet munka­társát látjuk, a világ talán leghi­degebb pontján. A hetvenes évti­zed közepén itt mínusz 88,3 Cel- sius-fokot mértek. A délsarki kutatásokban a má­sodik világháború után vetették be a technika vívmányait a jég­mezőkön: motoros szánokat, fűt­hető házakat, repülőgépeket, he­likoptereket stb. a jégtörők mel­lett. Szerencsére ez h földrész ma is a béke kontinense, amelyet nemzetközi egyezmény véd az egész emberiség és a tudomány számára. Itt nincs honfoglalás, hi­szen az antarktiszi természeti vi­szonyok ezt nem is engednék meg. A vándorhó ugyanis a legrövidebb idő alatt betemet minden terület­foglalási jelet, lobogókat, cöveke- ket, határjelző táblákat. A tudo­mány képviselői már több évtize­de azt az álláspontot hangoztat­ják, högy az Antarktiszt nem sza­bad bevonni az egyes államok ha. talompolitikai küzdelmeibe. Eddig érvényesült ez az elv, bár az el­múlt évtizedekben volt néhány ál­lam, például Anglia, USA,'Argen­tína, Chile, amely szívesen annek- tálta volna az Antarktisz egy-egy részét. A jégvilág azonban közös tulaj­don, és reméljük, hogy a termé­szeti kincsek kiaknázásában is megmutatkozik majd az egyetér­tés, amely pillanatnyilag az an­tarktiszi tudósok körére jellemző. Presszó-szerelmek Hidegzuhany Két diák a presszósarokban, A fekete hajú, kék szemű srác mö­gött narancsszínű és absztrakt mintás a fal, nyomott orrú, bá- vatag tekintetű társa pedig alma- zöld háttér előtt szótlankodik. A göndör fekete előtt fél pohár zöldalma-üdítő. A kissé .bamba langaléta gesztenyepürét evett. Unalmában a maradékot kapir- gálja az Uvegtálka oldaláról. — Ha igazán jó kapus akarsz lenni, tedd azt, amit Grosics — töri meg a csendet az alacso­nyabb. — Miért? Mit csinált a „Feke­te párduc”? — nyújtja komikus pózban hosszú lábait oldalt az asztaltól a hórihorgas. — Hát nem olvastad azt a hogyishívják című könyvét? Ab­ban írja, hogy a szolnoki „Kol­bász” kapuja mögött ácsorgott a meccseken, ott kezdte szoktat­ni a reflexeit. — Olyan nagy ember volt „Kolbász"?... Te, megvan ne­ked az a Grosics-könyv? — Nincs. De a könyvtárból kiveszem, és odaadom... A jö­vő héten ... Addig kiolvasom a másikat, ami nálam van. Te nem vagy beiratkozva? — Nem... Mi van nálad? — A KRESZ. —»Autót vesztek? — Öhön ... Már tavaly majd­nem úgy volt, csak ... — Nem volt még „tehetség”) mi?. — Da-da ... Ti is vesztek? — Miazhogy. Már két évvel ezelőtt vehettünk volna. De úgy voltam vele, rakja össze a fater meg a mutter a pénzét. Az enyémhez ne nyúljunk. Hű, ha meglesz, öregem! Fel Lillafüred­re, le a Balatonhoz! Csak úgy válogatok az autóstoppos spin- kókban ... Autó meg egészség legyen, apám. A többi jön. — Pénz, apikám, pénz. No meg, persze, autó... Te, én fi­gyelem a csajokat. Nem mon­dom, a jóképű krapekokra is buknak, de ha autód van, tiéd, akit akarsz. Hogy fognak ájulni a fiúkák az iskolában, mikor La­dával futok be, ha későn kelek. Pláne, ha kirakom a másik su­liba járó babákat. — Veletek milyen nők járnak? — Sötétek ... Tudod te, milyen süketek az ember osztálytársnői? Abból a szempontból nem is tudnak érdekelni. Hiába, éveken át kiismeri $ket az ember. Mi is a te ősatyád? — Az etemben gürizik, járja a nagygazdaságokat. Hetenként látom, mióta az eszemet tudom. Kicsit régimódi az öreg, de azért lehet tőle embereskedni. Hirtelen beljebb kapja „csö- vis" gátyójú lábait a fiú, s tar­tásán is javít. — Nézd csak azt a klapcit. Most jön azzal a szőke misszel. Ha még stréber, fakir alakot láttál... ö az egyetlen ötös az osztályban. Mióta evvel a cicá­val jár, szűzanyám! Szürke, unal­mas népség. Pedig a nőci biz­tos nem lenne semmi jónak el- rontója. Az ilyen lusta, álmatag szépség a legveszedelmesebb ... Csak sejteném, mit harap ezen az ürgén... Figyeled? A nő ide­lesett ... Várd csak a becsapó­dást! Széles, nehézkes mozdulatok­kal szed elő egy kihajtott ,,'Fü- les”-t nadrágzsebéből a hosszú. Keresztrejtvénynél van kinyitva. — Te, hogy van németül — itt? — Hir — mondja amaz, kiej­tés szerint. — Az három betű, itt meg csak kettő van. Hülye volt, aki a rejtvényt csinálta ... Most ess hasra, öregem! Feláll, a „Füles”-t markába szorítva sétál osztálytársa aszta­lához. — Csao, puszi magának, höl­gyem, szia „Csúcsa”, meg amit akarnak... Te, ehhez a te kapa­citásod szükséges ... Tudom, hogy „itt” németül „hir”, de ez három betű. Itt a rejtvényben meg csak két kocka van rá. Hogy lehet ez? — Da — mondja szerényen mosolyogva a kislány. A fiú kis zavarral nézi. , — Da-da — igen-igen. Miért két betű a „hir”, mikor három? — Dá! — nyomja meg a szót a lány. — így is szokta mondani a német — „itt”. — Köszi, maga angyal... Már rég szerettem volna bemutatkoz­ni — nyújtja hanyagul lapátnyi pracliját a colos. — Már bemutatkozott — forrázza le a kislány, és tün­tetőleg fordul vissza partneré­hez. Hoppon maradtak A fogas melletti presszósarok­ban csöndesebb a világ. Kopa­szodó, pirospozsgás fiatalember ül magában. 'Lábát keresztbe rakva mereng, de apró fekete szeme minden ajtónyitásra fel­csillan. Ha nő érkezik, finoman megsimogatja tömött bajuszát, nyújtogatja a nyakát. Hadd higy- gyék, hogy valakire vár. A törzs­vendégeket azonban nem tévesz­ti meg. Tudják róla, hogy meg­rögzött agglegény, s évek óta ezt csinálja. A presszó biztonságában nincs semmi rizikó. Nem kell futni a nők után. Ha jönnek, jönnek, ha nem, úgy is jó. Egy­szer majd csak „befut” valaki. Íme, most is itt ül egy hölgy * a szemben lévő asztalnál. Ki tudja, nem őrá vár-e esztendők óta? Ám hasztalan perzseli pillan­tásával, a lány csök'önyösen fél­refordítja a fejét. Pedig a ko­pasz férfi szinte reszketve vár legalább egy szemvillantást. De nem és nem. Még akkor sem, amikor a fiú egy kockás noteszt tesz maga elé. Mutató- és közép­ső ujja körmehegyét töprengve koccantgatja fogsorához. Kereszt­be tett kurta lábával ugyanilyen ritmusban lóbázgatja ki — a rí­meket. Mert azokat faragja az ártatlan télben-nyárban, esőben- sárban. Hátha így jobban fel­hívja magára a figyelmet.. De nini! Ez a szikrázó fekete hajú démon is papírlap fölé ha­jol. Sötét fürtjei dús függöny­ként fedik be fél arcát, de így is látszik, hogy mélyvörösre fes­tett szája lassan, némán mozog. S valahányszor ír, a papirosra, szemében bánat borong. Mit írhat, ugyan, mit? Erre nemcsak a kopaszfejű kíváncsi, hanem a < szomszédos asztalkánál feketéző két férfi egyike is. 'Elő­ször csak hosszan odamosolyog. A nő fagyos marad. Aztán suttog neki valamit a fiú. A lány — akár egy mirelitbaba. Sőt a har­madik próbálkozásnál mintha ki­kérné magának a molesztálási. A fiatalember ám harcosabb szerzet, mint a kopasz. Még élénkebben kezdeményez. — Biztosan szakító levelet ír, azért olyan haragos. — Van hozzá valami köze? — Sajnos, nincs. A lány halkan elneveti magát. — Verset ír? — Azt, ha tudni akarja — vá­laszol mű-durcával. Pássz! Nesze neked kopasz. Mi lesz ebből? AZ, hogy húsz másodperc múl­va már olvassa is a fiú a kétol­dalas költeményt. Már nem is a sorokat nézi, hanem a lányt, aki a- véleményét várja. No, nem úgy, mint aki verselésből él. — Tudja, milyen ennek a vers­nek a stílusa? _ 7 — Mint maga. _ 77 — Kiismerhetetlen. A lány cérnaszál vékonyra bo­rotvált szemöldöke nyájas ívbe görbül, mire a lovag közelebb ugratja szákét. Egészen mellé. Szemből az agglegény gyűlölkö- dőn bombázza szeme sugarával a könnyed, magabiztos férfit, akinek egyből sikerült. Hová önthetné csalódását? Természe­tesen versbe. De a megkezdett strófa befejezetlen marad. Ma­gába roskad a kopasz, s többé nem is néz a nőre. Csak még egyszer. Éppeh forrósodik a diskurzus a démon és a győztes fiú közt, amikor megrebben a hölgy, és ottléte óta először elpirul. Nem­csak ' azért, mert új udvarlója túl merészen hajolt a halántéká­hoz, hanem mert egy másik fia­talember termett az asztala mel­lett. Az elegáns jövevény fölényes mosollyal hajol meg. A lány ide­gesen nevet, ez még talán kényes sikkantásnaik is beillik. — Szevasz, Tivi! Miközben rendkívül ügyesen kapja ki szomszédja kezéből a verses papírt, és gyűri a. reti- küljébe, székét is eltáncoltatja új ismerősétől. Az „új fiú” is gyorsan belátja, hogy a „régi” még erősebb nála, és ''diszkréten visszalovagol ere­deti helyére. Barátja enyhe ma­lidéval les rá a szeme sarkából. Az 'angyal pedig szendén, le­függönyözött szemmel simul „eredeti” fiújához, mikor az ud­variasan ráadja bundabéléses kö­penyét. Ilyen i s a presszó-szerelem: röpke és — sokaknak jut belőle. Tóth István

Next

/
Thumbnails
Contents