Petőfi Népe, 1983. február (38. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-11 / 35. szám

4 9 PETŐFI NÉPE • 1983. február 11. HÁZUNK TÁJA Palántanevelés nyárra A zöldséghajtatás a mezőgaz­daságban az egyik legenergiaigé- nyesebb, ezért a legdrágább ter­mesztési munkafolyamat. ' Létjo­gosultságát sokan vitatják, a mér­leg egyik serpenyőjébe az egyre emelkedő fűtési költségeket, a má­sikba pedig az olcsó, szabadföldi termesztéssel is elérhető nyeresé; get helyezve. Akik régóta kertész, kednek, kicsiben vagy nagyban, már rájöttek, hogyan lehet a leg­több költséget megtakaritani, nem elvesztve a koraiság piac- és ér­tékmeghatározó szerepét. A taka­rékoskodás egyik módja a palán­tanevelési Időszak meghosszabbí­tása. A palántaneveléshez kis hely szükséges, a termesztőterület mintegy tizede. Ezért, ha itt to­vább tartjuk a zsenge növénye­ket, és ezeket a normális termesz­tésnél egy hónappal később, má­jus elején ültetjük a szabad föld­be, egy hónap múlva már szedhe­tő is róla az első termés. Egyéb­ként a fűtetlen fólia alatt termett paprikával is ebben az időszak­ban Indulhatunk a piacra. Ez az eljárás a hagyományosnál munkaigényesebb, hiszen a palán, tákat nagyobb és gondosabban előkészített „tenyészedényekben" kell nevelni. Erre a célra egyéb­ként a 8—12 centiméter átmérőid, alul lyukas, 10 centiméter magas, feldarabolt fóliatömlő vagy tejes­zacskó, esetleg tisztára mosott ét­olajos flakon a megfelelő. Paprikapalánták esetében fele­fele arányú homok- és tőzegkeve­rékkel kell a magvetéshez megtöl­teni az „ágyas” konténereket. A tűzdelésre pedig az 5—6 lomble­véllel rendelkező kis palántákat emeljük ki a földből. A palántanevelés mellett már fel kell készülni a következő év hasonló időszakára is. Erre a cél­ra a kertben összegyűlt növényi maradványokat kell szecskasze- rűen összevágni és érlelni olyan Most, a télutón sok családban születik meg olyan elhatározás, hogV í'ház körüli 'iTdVáfon*' tfágy az újonnan megszerzett telken zöldség-, vagy virágtermesztést, gyümölcsfák telepítését, esetleg kisállattartást is kezdenek. Leg­először azt kell eldöntenünk, hogy csak a család ellátása a cél, vagy adottságaink lehetőséget nyújta­nak felesleg értékesítésére. Azt is célszerű körültekintően 'meg­vizsgálni, telkünk talaja, a vi­dék éghajlata mit tesz lehetővé. Jó előre tudnunk kell azt is, hogy az országos és helyi rendel­kezések milyen fatelepítési ren­det, állattartási lehetőségeket engedélyeznek. Ahány család, annyi igény, mégis érdemes a régebben ker­tészkedő szomszédoktól megtu­dakolni, ők mit termelnek sike­resebben? A környék hagyomá­nyai legtöbbször jól igazítanak el a számba jöhető fajták, módsze­rek tekintetében. , Azt sem árt megfigyelni, hogy a helyi piacon milyen termelvényeket lehet rendszeresen és olcsón kapni, s mihez nehezebb hozzájutni. Kis­kertben példáiul aligha célszerű téli alma termeléséré berendez­kedni, hiszen a nagyüzemek, a nagyobb kerteket művelő terme­lők ezt nagy mennyiségben, vi­szonylag olcsón állítják elő. Vi­szont a nyári alma, a bogyósok, a különlegesebb zöldségfélék már nehezebben szerezhetők be, gyak­ran az áruk is borsos — inkább A kemikáliák, vagyis a mű­trágyázás és a növényvédelem költsége a termesztésre fordított forintoknak több mint a harma­dát emésztik fel. Ezért sem mind­egy, hogyan hasznosítjuk a drá­ga szereket... ' Már évek óta a legnagyobb pusztítást a szőlőben a szőlőpe- ronoszpóra és a szürkepenész okozza. Sajnálatos ez azért ' is, mert a gazdaboltok választéká­ból nem hiányoznak a szerek. Napjainkban egyre inkább ter­jednek a legkorszerűbb, úgyne­vezett negyedik generációs ké­szítmények is. Már most érdemes felkészülni a növényvédelmi munkára, amely végigkíséri a' szezont. A metszés után el kell távolítani a fertőzött növényi ré­szeket. Ezeket célszerű elégetni. Kevesen végeznek a szőlőben le­mosásszerű permetezést, de ha Bi—58 EC-vel permetezünk rügy­pattanásig. akkor jelentősen csökkenthetjük a szőlőlevélatka, valamint a szőlőlevél-gubacsatka kártételét. A második permetezésre má­jusban kell időt szakítani, ami­gödörben, amelynek aljára arasz­nyi vastagságban félérett istálló­trágyát terítettünk. Erre ugyan­ilyen vastagságban az elkészített szecskát kell szórni, majd jól meg­taposni. Nem árt, ha erre a ré­tegre négyzetméterenként égy tej­fölös pohárnyi ammóniumnitrát műtrágyát szórunk és belocsol­juk Ezt kell addig folytatni, amíg 8—9 réteg nem helyezkedik el egymás fölött. A legfelső réteg is­mét istállótrágya legyen. Az utol­ezeket célszerű a ház körül megtermelni. A termést nem adja ingyen a föld. Érdemesebb kisebb felada­tot vállalni, kevesebb fajtával in­dulni, a munkánkat mindig ide­jében elvégezni, mint nagy kez­deti lendülettel rengeteg magot elszórni, palántát ültetni, és idő, erő híján később kapkodni, eset­leg abba is hagyni a megkezdett munkát. Hasz'nos, ha még a tervezgetés idején felkeressük a helyi kert­barátkört, tájékozódunk? olyan szervezeteknél (ÁFÉSZ, tsz), amelyek szervezik a kistermelést, szerződést is kötnek, az áruk át­vételére. A szerződéses termel­tetők ma már sokoldalúan közre­működnek' a kistermelésben. Jó minőségű szaporítóanyagot szál­lítanak, rendszeres termelési ta­nácsot adnak, kedvezményes áron juttatnak eszközöket, berendezé­seket a kistermelőknek, nagyobb beruházáshoz esetleg termelési hitelt is adnak. De ami talán a legfontosabb: átveszik a szerző­désben lekötött árukat, így a piacozás, értékesítés gondját le­veszik az amúgy is elfoglalt kis­termelő válláról. A társulásokban való részvétel megóvhat tetemes kiadásoktól. Számos helyen kölcsönözhetők egyedül kellően ki sem használ­ható gépek, közös beszerzéssel ol­csóbb a műtrágya, az együtt fel­fogadott traktor nehéz munkákat olcsóbban végez el. H. L. kor a hajtások 5—8 leveles álla­potban vannak. Ekkor peronosz- póra, lisztharmat, szőlőmolyok és szőlőilonca ellen kell védekezni. A védekezés egyik kritikus időszaka a virágzás. A másik a fürtök zsendülése, érés előtti sza­kasza. A kártevők és betegségek már ilyenkor — számunkra még alig látható — jelentős pusztítást végeznek. A bogyófejlődés kezdete után sokan, látva a bőséges termés ígéretét, befejezettnek tekintik a növényvédelmi munkákat. Pe­dig a nagy baj csak ezután kez­dődhet, hiszen támadhatnak a molyok és a szürkepenész. A hatásos szőlövédelemnek fontos része a nyári zöldmunkák maradéktalan elvégzése. A hón­alj ázással, a kötözéssel, a cson­kázással, valamint a hajtásigazí­tással tegyük a lombozatot szel- lőssé, mert' így nagymértékben növelhető a permetezés haté­konysága. Munkánk eredményét legkevésbé azzal javíthatjuk, ha az előírtnál töményebb permet- léVel töltjük meg a gép tartályát! só öntözéshez használjunk bősé­gesen öntözővizet, méghozzá úgy, hogy 10 literenként 40 gramm Zi- neb 80-at keverünk hozzá. Ezt a házi komposzttrágyát egész nyá­ron öntözni kell, de szeptember elejétől már ne adjunk vizet. Egy esztendővel később kiváló minő­ségű táptalajhoz jutunk. A föld­keverék készítéséhez használjunk három rész trágyás komposztot, két rész homokot, és ha van a kert­ben, egy rész trágyázott földet. A szobafenyő —g*iwr­A szobafenyö az Araucaria ex- celsa, kedvelt, népszerű szobanö­vényünk. őshazája a Csendes­óceán szigetvilága, ahol a benn­szülöttek toboztermését ennivaló­ként fogyasztják. .A törzséből ki­folyó, gyantaszerű anyagot fák­lyák készítésére használják. Eredeti előfordulási helyén 60— 70 méterre megnövő, kúpos koro- nájú örökzöld. Nálunk, mint szobanövény, szin­tén szép alakjával vívta ki nép­szerűségét. Ágörvei szimmetriku­sak, levelei tűszerűek. Az igényes növények csoportjá­ba tartozik. Nyáron északnyugat­ra fekvő ablak közelében, vagy kellő szoktatás után széltől .védett, árnyékos helyen a szabadban is nevelhető. Bőséges öntözést kíván. Télen, a növény nyugalmi időszakában, 10 —15 Celsius-fokon tartsuk, és rit­kán öntözzük. > Az intenzív, közvetlen nap­fényre érzékeny, huzatra, hőmér­séklet-ingadozásra leveleit hullat­ja. Átültetése 2—3 évenként szük­séges. A földkeverékéhez savanyú hanga- és lombföldet keverjünk. A meszes öntözővizet nem szereti a növény, színe ilyenkor fakózöld, illetve sárgászöld lesz. Szaporítása magvetéssel és fél- fás-dugványozással történik, de házilag ne próbálkozzunk vele, mert nehéz és hosszadalmas mun. ka. (Felvételünk Kecskeméten, Szé- lesi Imre előszobájában készült.) H. Zs. Összeállította: Czauner Péter Gondok az állattenyésztésben Az állami gazdaságokban az egyenlőtlen munkaidőbeosztást lehet csak megvalósítani, vagyis az 52 szabadnapot éves átlagban tudják kiadni a dolgozóknak. El­sősorban az állattenyésztési ága­zatok okoznak gondot, mert az itt kieső munkaidőalapot csak létszámnöveléssel tudják megol­dani. Ez év január 1-től a me­gyében is újabb gazdaságok, a bácsalmási és a kalocsai tér át az ötnapos munkahétre. Az állami gazdaságokban — munkaerő hiányában — az állat- tenyésztésben a létszámnövelés az esetek többségében megoldhatat­lan. Várható tehát, hogy egyes gazdaságokban a tervezett évi 52 szabadnap kiadására az áttérés első évében nem kerül sor. A ki­eső- munkaidőalapot szerződéses alkalmazottakkal pótolják. Egyéb­ként a 'minisztertanácsi határo­zat értelmében az ágazatok sajá­tosságainak megfelelően az álla­A KÖNYVESPOLCRA AJÁNLJUK Tartósítás hőkezeléssel az iparban A konzerveket a káros mikro­bák eltfúsztftásáfá rövid íd(?ig ma­gas'hőmérsékleten tartják. Ezt az eljárást az iparban hőkezelésnek nevezik, amelyet egyre tökéletesí­tettek. Előbb a főzőüst teljesítmé­nyét megnagyobbították, majd fo­lyamatossá tették működését. Az új berendezést már nem kell ál­landóan ki-bekapcsolni, a lezárt konzerveket megállás nélkül ára­moltatják. Vlagyimir Ivanovics Rogacsev— Viktor Petrovics Babarin: A kon­zervipar folyamatos hőkezelő be­rendezései című könyve a kon­zervgyárakban folyamatosan mű­ködő hőkezelő, más szóval sterile­ző berendezésekkel foglalkozik, azokkal, amelyekkel a konzerv­ipar dolgozik. Az első fejezetben a sterilezés általános alapelveiről esik szó, amelyek hagyományos, szakaszos üzem esetén is érvénye­sek. A következő részek a nyo­más alatt működő, valamint a nyitott típusú sterilezőket, illetve pasztőrözőket ismertetik, amelyek használatát az utolsó fejezetben írják le. A Mezőgazdasági Kiadó új könyvét az élelmiszeripar üzemei, ben dolgozó konzervtechnológu- soknak ajánljuk, de hasznát vehe­tik a szakközépiskolai diákok is. Sajtok könyve — nemcsak ínyenceknek A sajt az élelmiszerek gazdag választékában egyike azon keve­seknek, amelyek bővelkednek a szervezet számára szükséges fe­hérjékben, zsírokban, ásványi anyagokban és vitaminokban. A sajtban megtalálható a tej vala­mennyi összetevője — a vízen kí­vül! A különböző sajtféleségek skálája rendkívül széles: az eny­he aromájától a fűszeresig, a lágy­tól a keményig, a soványtól a zsí­rosig terjed. Sokan kedvelik a sajtokat, de talán kevéssé ismerik őket. A könyv célja, hogy megismertessen a hazánkban kapható különböző sajtokkal, némi képet adjon gyár­tásukról, fogyasztásuk és otthoni tárolásuk körülményeiről. Érde­kes az a fejezete, amely borokat párosít különféle sajttípusokhoz. Vitalij Lvovics Begunov: Sajtok könyve című művét az eredeti szovjet kiadvány alapján, a szov­jet vonatkozások rövidítésével ad­ja közre a Mezőgazdasági Kiadó. A magyar sajtfogyasztó és általá­ban a jó ízeket és a könnyű táp­lálkozást kedvelő közönség számá­ra hasznos ismeretekkel bővítve jelentette meg. mi - gazdaságokban 1984. decem­ber 31-ig kell az évi 52 szabad­napos munkaidőre áttérni. Hasznos időtöltés A tanácskozáson arról is szó volt, hogy >a megnövekedett sza­bad idő milyen változást jelenít' a mezőgazdasági dolgozók életében. Eltöltése területenként és szak­mánként sajátos módon jelentke­zik. Legtöbb helyen a mezőgazda- sági dolgozók a megnövekedett szabad idő jelentős részét háztá­ji gazdálkodásra fordítják. Ez hasznos időtöltés, mert többletjö­vedelmet Is jelent. Különösen azokon a területeken jellemző, ahol nincsenek kulturális intéz­mények, vagy azok nagy távolsá­ga miatt nincs más mód a szabad idő hasznosítására. A megyebizottság a MEDOSZ országos elnökségének állásfogla­lása alapján határozatot hozott arra, hogy a szakszervezeti bizott­ságok továbbra is figyelemmel kísérik az ötnapos munkahét megvalósításával összefüggő gaz­dasági és politikai feladatokat. Keresik a lehetőségét annak, hogy a szabad időt hasznosan és kulturáltan töltsék el, de termé­szetesen ennek feltételeit is meg kell teremteni. A mezőgazdaság­ban különösen fontos a jó tapasz­talatok népszerűsítése, hiszen a termelés idényjellege és egyéb sajátosságai miatt másképp kell megállapítani a munkarendeket, a szabad napok kiadását. Érde­mes kidolgozni a téli és a nyári munkarend-beosztásokat. Helyes, ha a hasznos és a kulturált szó­rakozás érdekében vállalati prog­ramokat készítenek és így tovább. Érdemes megvizsgálni A megyebizottság az elnökség állásfoglalása alapján indokolt­nak tartja egyes állami gazda­ságok egyedi vizsgálatát az álla­mi szervekkel együttműködve, olyan szempontból, hogy milyen gondjaik vannak az áttérésnél, okoz-e bér- és munkaerőgondo­kat, amelyeket . önerőből nem tudnak megoldani. K. S. Jól kezdte az évet a Kiskunfélegyházi Autójavító Vállalat Az autósok köréhpn,,. osz-^ tatlarr ’lelkese^ dést váltott ki 1970. decem­ber 14-én, hogy megkezdte mű­ködését me­gyénkben az el­ső AFIT-szer- viz. A kiskun­félegyházi üzem akkor ■még a szegedi vállalat köte­lékébe tarto­zott, majd amikor 1975* ben létrehoz­ták a kalocsai X. számú AFIT-ot, an­nak szervize­ként dolgoz­tak tovább. Köztudomá­sú, hogy ezek az autójavító szervezetek 1983. január 1-től önálló vállalatként végzik munká­jukat. A na­pokban a kis­kunfélegyhá­zi üzemben Tóth Zoltán igazgatóval, aki kezdettől fogva irányítja a kollektíva tevékenysé­gét, a múltat idézgetve szót ej­tettünk a vállalattá alakulásról és a jövőről is. — Tizennégy szerelő látott munkához 1970 végén, s a követ­kező esztendőben 2,5 millió fo­rint értékű munkát végzett — emlékezik az igazgató. — Fejlő­désünk nem volt látványos, * ug­rásszerű, de azért néhány állo­mást érdemes megemlíteni. Mun­kakörülményeinket jelentősen javította az 1978-ban elkészült új műhelycsarnok, amelyben' egy­szerre 14 személy- és 4 teher­gépkocsit javíthatnak a szerelők. Ügyfeleink közé tartozik évek óta a Budapesti Közlekedési Vál­lalat, a fővárosi FŰSZERT és még több más cég. Fontos állo­más volt 1980 is. amikor felépült a tehergépkocsi-javító műhely, amelybén egyszerre négy jármű­vel foglalkozhatnak dolgozóink, természetesen időközben állandó­an bővítettük a gépparkot; fo­koztuk a műszerezettséget. — Hogyan sikerült a múlt év? — Két műszakban hatvan sze­relőnk — akik közül 30 dtt sze­rezte meg a szakmunkás-képesí­tést — 30 millió forint értékű munkát vlizett a lakosság és a kőzületek részére. Külön örü­lünk annak, hogy elenyésző volt a minőségi reklamációk száma. — Milyen változást jelent az önállóság? . — Reméljük, beváltja a hozzá fűzött reményeket. Űj bérszabá­fe A vállalat műhelyeiben jelenleg húsz ipari tanuló ismerkedik a szakmai tudnivalókkal. Közöttük Bánok Béla harmadéves tanuló, akinek az édesapja évek óta itt raktáros. Felvételünkön: Szamosfalvi András műszakvezető irányításával egy gépkocsit készít elő műszaki vizsgára. lyozási rendszerünk lehetővé te­szi, hogy a fizikai dolgozók ke­resete a teljesítményük arányá­ban növekedjen. Egyre 'inkább kötelező a jó és gyors munka, hi­szen ez elsősorban a ■ dolgozó anyagi érdeke. Tevékenységünk iránt nem csökken az érdeklődés, ezt az is bizonyítja, hogy január-- ban 700 személy- és 50 tehergép­kocsi fordult meg műhelyeink­ben. Szeretnénk tovább gyorsíta­ni a zárt technológiás vizsgázta­tást is. Ha a járművön nincs kü­lönösebb javítanivaló — küszöb- csere stb. —, akkor a tulajdono­sa egy műszak alatt meghosszab­bított forgalmi engedéllyel átve­heti kocsiját.. Január 1. óta a mozgássérültek járműveinek ja­vítási díjából húsz százalékot el­engedünk. Bárkinek, bármikor díjtalanul elvégezzük a lökésgát­lók és fényszórók ellenőrzését, valamint a fékhatásmérést. Ha minden jó, akkor javítás nélkül, illetve „fizetés nélkül” távozhat a gépkocsi tulajdonosa, ha vi­szont javítani kell, állunk rendel­kezésére. — Tavaly alakult gazdasági munkaközösségünk szombaton­ként gyorsjavítást végez 8 és 16 óra között. Most alakul egy má­sik kollektíva, ez pedig szomba­ton mosást, zsírzást, olajcserét végez majd. Reméljük — mond­ta beszélgetésünk végén az igáz- gató — ez az esztendő ds sikeres lesz és az ügyfeleink megelége­désére továbbra is számíthatunk. O. L. • A tompái határban felállított fóliatelepen traktorral készítik elő a termőföldet. A műanyag takarójától átmenetileg megfosztott fólia­sátorban később a nyári idényre, a szabadföldi termesztésre nevel­nek palántát. A TERMELÉS SAJÁTOSSÁGAIHOZ ALKALMAZKODVA Az ötnapos munkahét É a mezőgazdasági üzemekben A Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dol­gozók Szakszervezete — a MEDOSZ — megyei bizottsága a közelmúltban megtárgyalta az öt­napos munkahét tapasztalatait. A bizottság előtt három vállalat gazdasági vezetője és szakszer­vezeti titkára számolt be. Különös érdeklődés kísérte a Bajai Vízügyi Igazgatóság beszámoló­ját, amely szerint 18-féle munkarend van ér­vényben az igazgatóság területén. Ezt indokol­ja a munkahelyek szétszórtsága. Az alkalma­zottak és a fizikai dolgozók egy része reggel 6-tól este 18 óráig dolgozik. Ezen belül az úgy­nevezett törzsmunkaidő 9 és 14 óra között van, amikor is mindenkinek kötelező a munkahelyén tartózkodni. Egyébként a dolgozók szabadon választhatják meg, hogy mikor dolgozzák le a napi munkaidőt. Az eddigi tapasztalatok alap­ján ezt a formát kedvezőnek ítélik. A kistermelés tervezése Szezon előtt a szőlőről

Next

/
Thumbnails
Contents