Petőfi Népe, 1983. február (38. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-26 / 48. szám

I'i Ei//'et % \ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKVN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVIII. évi. 48. szám Ára: 1,40 Ft 1983. február 26. szombat Az Elnöki Tanács ülése Á Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa pénteken ülést tar­tott. Az alkotmány 22. paragrafusá­nak 2. bekezdése alapján már­cius 24-én 10 órára összehívta az országgyűlést. Ezután bírákat mentett fel és választott, majd egyéb folyamat­ban levő ügyekről tárgyalt. (MTI) Olszowski Moszkvába látogat ‘ Stefan Olszowski, a Lengyel Egyesült Munkáspárt KB PB tagja1, a Lengyel Népköztársaság külügyminisztere március elején a Szovjetunióba látogat — je­lenítették be pénteken Moszkvá­ban. GAZDAG MEGYEI PROGRAM 1983 a diákok éve A KISZ Központi Bizottsága 1983-at diákévvé nyilvánította. A KISZ KB középiskolai és szakmunkástanuló tanácsa gaz­dag, a tizenévesek (érdeklődé­sét, életkori sajátosságait fi­gyelembe vevő programokkal készült ei're. Megrendezik a diákolimpiát, a marxista diák­akadémiát és az országos diáknapokat. Számos kulturá­lis és sportesemény is tarkítja az esztendőt, melynek alapvető célja, hogy mind több fiatalt megnyerjenek a mozgalomnak, ráirányítsák a KlSZ-korosztály- hoz nem tartozók figyelmét a tizenévesekre, s hosszabb táv­ra szólóan lendületet adjanak a fiatalok mozgalmi munkájá­nak. Kecskeméten nemrég alakult meg a városi diáktánács, s első­ként a Szalvay Mihály Üttörő- és Ifjúsági Otthonban létrehozták a tiniklub'ot.. . Megrendezték a vá­rosi diáknapokat, ahol vers- és prózamondóverseny is volt. Februárban befejeződtek a diákpolitikusak országos vetél­kedőjének iskolai fordulói. Az „erőpróbát” a középfokú taninté­zetek tanulói számára hirdették meg. A versengő diákpolitiku­soknak az elmúlt év legfontosabb kül- és belpolitikai eseményeiről, összefüggéseiről, ezek hátteréről kell képet rajzolniuk legközelebb Baján, a megyei döntőn. A vég­eredmény Siklóson, az országos vetélkedőn alakul ki, április 22— 23—24-én. Ugyancsak megkezdődött már az országos diáknapok szervezé­se. Bács-Kiskunban .az iskolai se­regszemlék már lezajlottak, a megyeire márciusban a Kecske­méti Katona József Színházban kerül sor. Ugyanekkor lesz a Ki mit tud? megyei selejtezője is az Erdei Ferenc Művelődési Köz­pontban. A kulturális rendez­vénysorozat április 29. és május 1. között nagyszabású fesztivá­lokkal fejeződik be az ország* hét városában. A Bács-Kjskun me­gyeiek — közel kétszázan — Szé­kesfehérvárra utaznak majd. Az idén első ízben pályázato­kat is meghirdettek, illetve tábo­rokat is szerveznek a diáknapok­hoz kapcsolódban. Utóbbiakban a legszínvonalasabb munkák ké­szítőit várják,: Kiírtak honisme­reti, képző-, ipar- és népi díszítő- művészeti pályázatot, de a diák­költők, a fotósok és az amatőr­filmesek is lehetőséget kapnak a bemutatkozásra; A nyáron Is­mét összegyűlnek Baján a me­gyebeli diákújságírók és -rádió­sok. Az elképzelések szerint a ta­vaszi szünetben, április 16-án or­szágos diákfórum lesz Budapes­ten, ahol a tavaly megtartott VII. országos diákparlament felada­tainak időarányos ' végrehajtását . értékelik’ majd. A nyár a pihenésé, de az építő­táborokban munkával is várják a tanulókat. A gazdaságokkal a megyei KISZ-bizottság köt szer­ződést. f B. T. Mérlegzárás előtt A kecskeméti Ezermester Ipari Szövetkezetben HP \ \ pü ta “Ua, -Í--Í Rövidesen a közgyűlés tárgyal­ja majd a múlt évi eredménye­ket a kecskeméti Ezermester’Ipa­ri Szövetkezetben. Kövesvári Zsolt elnöktől rövid előzetest kér­tünk arról, hogy mit tartalmaz á beszámoló. — Huszonhat éve dolgozik együtt a kollektíva — mondta az elnök —, és tavaly is eredményes esztendőt fejezett be. Azonos létszámmal az 1981. évi 82,5 mil­lió forintos termelési értékkel szemben a múlt esztendőben si­került a 100 millió fölé emelni. Jelentősen nőtt az exportunk is, 1981-ben 63,2 millió forint értékű termékünk jutott 'külföldre, a múlt évben pedig 87,6 milliót kaptunk gyártmányainkért. Je­lentősen növekedett nettó árbe­vételünk, az 1981. évi 86,4 millió forint, a múlt esztendőben 112,4 millióra emelkedett. Nyereségünk elérte a 31,1 milliót, ami 8 millió forinttal több az egy évvel ko­• Huszonöt éve dolgozik a szö­vetkezetben Forgó László forgá­csoló brigádvezető, többszörös ki­váló dolgozó. Felvételünk idején félautomata gépén vegyifülke­alkatrészek megmunkálását vé­gezte. rábbinál. Ez lehetővé teszi azt is, hogy dolgozóink között 600 ezer forintot oszthatunk szét, ami több mint három heti fizetésnek felel meg. Szövetkezetünk a múlt évben tovább fejlődött, 6,9 millió forin­tot fordítottunk beruházásra. Ki­épült a kisgépeket működtető sű- rítettlevegő-hálózat, üzembe he­lyeztük a zsírtalanító berende- ' zést és több új termelékeny gé­pet vásároltunk. Ezek segítségé­vel az idén is megvalósítjuk ter­veinket, amelyek a tavalyinál több feladatot rónak ránk — mondta végül Kövesvári Zsolt. O. L. Nőtt a szántóföldi „olajtermelés” Nyolc év alatt megháromszoro­zódott az ország napraforgó-ter- mésterülete, s egy tonnával nőtt a hektáronkénti hozam. Ebben nagy részé van a tíz éve műkö­dő Bácsalmási Napraforgóter- mesztési 'Rendszernek,! amely gazdája a “hazai olajosnövény­termelésnek, a vetőmag-ellátás­nak. Az idei termelési feladatokat pénteken' egyeztették Bácsalmá­son a rendszerhez tartozó 41 partnergazdaság képviselőivel. Ügy döntöttek, hogy növelik a . termőterületet és az egy hektár­ra jutó hozamokat. Ez utóbbit a termesztéstechnológia ' további korszerűsítésével, az új hibridek termőbevonásával kívánják el­érni. Ehhez' szinte példátlanul gazdag a hazai fajtakínálat; 54 nagy olajtartalmú hibrid és faj­ta adja a választékot a- termőhe­lyi adottságoknak megfelelően. A mag egy részét már' a helyszín­re szállította a Bácsalmási Álla­mi Gazdaság, raktárában azon­ban még van elegendő tartalék a pótrendelések kielégítésére. Az értekezleten felhívták a szakemberek figyelmét a termesz- téstechnolögiai fegyelem betartá­sára, az ideális vetésforgó köve- , tésére, a napraforgó ugyanis 4—5 éves váltással termelhető ugyan- azoh a helyen. Ellenkező esetben elfertőződik a talaj, elszaporod­nak az olajos növény kórokozói, ami visszavetheti a kitűnően in-. dított termelésfejlesztési. Mivel a rendszerhez tartozó árutermelő gazdaságok egyben modelljei is a hazai napraforgó-termesztés­nek, kétszeres a kötelezettségük a fajtahonosításban, a technoló­gia fejlesztésében. 'Földjeiken, öt év átlagában, 400 kilogrammal nőtt a hektáronkénti hozam, s tavaly már elérte a 2270 kilo­grammot, míg az országos átlag csupán '1950 kilogramm. A rendszer irányításával a ve­tőmag e&y részét is a partnergaz­daságok állítják elő a hazai szük­ségletnek megfelelően. Az ■ idén is több mint 2400 hektáron ter­melnek — főként hibrid — vető­magot. V. E. Javult az áruellátás, | gyengült a gazdálkodás színvonala Önkritikusan értékelte az elmúlt évet a MÉSZÖV küldöttközgyűlése # A küldöttközgyűlés résztvevői. A népgazdasági célok elérése, az egyensúlyi helyzet javítása ér­dekében hozott központi intézke­dések megyénk fogyasztási szö­vetkezeteire is jelentős hatással voltak. Az áfészek, a takarék- és a lakásszövetkezetek múlt évi eredményei összességében meg­felelnek ugyan a tervben megha­tározottaknak, az egyes gazdál­kodó egységek között azonban in­dokolatlanul nagy az eltérés. A differenciálás ténye önmagában még nem adna okot aggodalom­ra — részint azért, mert erre szá­mítani is lehetett —, az viszont már igen, hogy 23 áfész közül mindössze kilencben nőtt a nye­reség, a többinél visszaesett. Hét általános fogyasztási és értékesí­tő szövetkezet nyereségszintje 2 százalék alatt van. E számok pe­dig figyelmeztetőek; gyors cse­lekvés híján nem tudnak talpon maradni. Nem véletlen, hogy a Fogyasztá­si Szövetkezetek Bács-Kiskun me­gyei Szövetsége tegnap délelőtt Kecskeméten tartott küldöttköz­gyűlésén, amelyen — egyebek mellett — a múlt évi eredménye­ket és az idei feladatokat tár­gyalták meg, a gazdálkodás szín­vonalának javítása került a viták középpontjába. Az eseményen részt vett és felszólalt Romany Pál, az MSZMP KB tagja, a me­gyei pártbizottság első titkára, dr. Szilvasán Pál. a SZÖVOSZ el­nökhelyettese, valamint a tanácsi, társadalmi szervek képviselői. — Megyénk takarékszövetkeze­tei a már hosszú évek óta meg­szokott, országos összehasonlítás­ban is kiemelkedő eredménye­ket értek el. Fejlődésük zavarta­lan és dinamikus — mondotta az írásos előterjesztéshez fűzött szó­beli kiegészítőjében Erdélyi Ig­nác, a MÉSZÖV elnöke. — A la­kásszövetkezetek a sok gond el­lenére teljesítették kitűzött fel­adataikat, és leszűrve a tanulsá­gokat a magánerős, házilagos ki­vitelezésű építkezési formákra tö­rekszenek. Elismerésre méltó a 23 áfész s az Alföld Szövetkezeti Kereskedelmi Vállalat teljesítmé­nye a lakosság folyamatos, ki­egyensúlyozott áruellátásában. Mint ezt a tagértekezletek, falu­gyűlések tapasztalatai igazolták a kereskedelmi ellátás színvonala számottevően javult. A hatékony- konysági mutatókról, a gazdálko­dásról sajnos éppen az ellenkező­je mondható el. A kedvezőtlen eredmények okait azonban nem lehet csak a szabályozók, az ob­jektív körülmények hatásában ke­resni, tárgyilagosan fel kell tár­ni a szubjektív hiányosságokat is. Az áfészek, a takarék- és la­kásszövetkezetek küldöttei felszó­lalásaikban hasonlóan véleked­tek. Őszinte önkritikával elemez­ték konkrét helyzetüket, egyben előrevivő javaslatokkal is bizo- zonyítva, hogy adottak a megol­dás lehetőségei. Ezek közé tarto­zik például a kereskedelmi, ven­déglátó egységek önállóságának, érdekeltségének és felelősségének, ennek megfelelően az alsó-, illet* ve középszintű vezetők hatásköré, nek növelése. Az árucsere-kapcso­latok bővítése, az együttműködé­sek — különösen az Alföld Szö­vetkezeti Kereskedelmi Vállalattal — szélesítése. Elengedhetetlen követelmény az eddigieknél szigo­rúbb és következetesebb vagyon­védelem. A megyei pártbizottság első tit­kára, Romány Pál kifejezve elis­merését a színvonalas áruellátá­sért, hangsúlyozta: — A lakosság hangulatát, közér­zetét alapvetően meghatározó, és a fogyasztási szövetkezetek tevé­kenységében a legnagyobb rész­arányú kereskedelem mellett szól­ni kell e szövetkezeti ágazat poli­tikai nevelő szerepéről is. Hiszen a tagsággal való élő kapcsolat, a demokratikus fórumok működ­tetése egyben a közéletiség isko­lája is, közvetlen eszköze a véle­mények formálásának, a szemlé-, let alakításának. Ezzel a jövőben is élni kell, már csak azért is, mert éppen ennek a szövetkezeti ágazatnak a kisugárzása a legszé­lesebb, tagsági bázisa a legna­gyobb. A vita összegzése, majd a ha­tározathozatal után a küldöttköz­gyűlés elfogadta a szövetség alap­szabályának módosítását, és jóvá­hagyta idei költségvetési tervét. K. K. Eredmények, tervek Kecelen és Miskén Bortároló a tagság pénzéből Szovjet­nyugatnémet konzultációk Fennállása óta a legjobb ered­ményeket érte el 1982-ben a ke­celi Szőlőfürt Szakszövetkezet. E megállapításra bizonyára sokan felkapják fejüket, s a kérdések sem maradnak el. Közülük az elsőként elhangzó: hogyan le­hetséges ez? A kérdezőknek Csipkó Sándor, a szövetkezet elnöke a tegnapi zárszámadó közgyűlésen választ adott: elsőként a kedvező időjá­rást említette, másodszor pedig azt, hogy az idén 6,5 millió fo­rinttal nő a kiadásuk az újabb állami elvonások miatt, sőt a sző­lőtelepítés járulékos beruházását, — a tárolóépítést — a pénzügyi szabályozók is nehezítik. Természetesen nemcsak az idő­járás az, ami az elmúlt év ki­magasló eredményét hozta, ugyanakkor arról sincs szó, hogy a népgazdaság nehéz helyzetét nem kellően érzik a szövetkezet­ben, s panaszkodnának a csele­kedetek helyett. A tenniakarás, a szorgalom, az előrelátás és tervszerűség jellemezte a közös gazdaság munkáját évek óta, és ez „érett be”, tükröződik a tava­lyi eredményekben, valamint az idei programjukban is. Legjelen­tősebb, az eredményeket alapve­tően meghatározó a szőlőter­mesztés és borászat. Fokozatosan korszerűsítették az ültetvénye­ket, s az újakon azokat a fajtá­kat telepítették, amelyektől a pia­ci keresletnek megfelelő minősé­gű bort lehet előállítani. A közös és tagsági nagyüzemi szőlőterület — a még nem ter­mővel együtt — 1200 hektár, s a termés tavaly több, mini dup­lája volt az országos átlagnak, bár voltak részek, ahonnét 24 tonnát szüreteltek hektáronként. Tároló és feldolgozó híján azon­ban szőlő- és mustártékesítésre kényszerültek. Az elkezdett és őszre befejeződő 22,5 ezer hekto­liter bor tárolására alkalmas, ki­lenc vasbeton hordó enyhíti a gondokat, de ez sem jelent tel­A helyi általános iskola tanu­lói szlovák és magyar népdalok­kal üdvözölték a küldöttgyűlést, s megköszönték a szövetkezet tagságának a sokoldalú támoga­tást, melyet az iskolának és a kilenc tanulócsoportnak a zavar­talan előmeneteléhez nyújtott a közös gazdaság. A miskei terme­lőszövetkezetnek a fiatalokat és az idősebb tanulnivágyókat pár­toló tevékenysége korántsem me­jes megoldást. Ennek duplájára volna szükség, s arra, hogy ter­veik szerint 1985 végére elké­szüljön egy palackozóüzem is. Az újabb tároló építéséhez a tagságot bevonják, ugyanis — a nagyüzemi telepítések mintájára — a tagság pénzéből szándékoz­nak nagy borpincét építeni. Eh­hez már több tag hozzájárult, ugyanis ez az egyetlen lehetőség — a jelenlegi pénzügyi, gazdasá­gi helyzetben —, hogy a jó minő­ségű szőlőkből exportképes bort palackozzanak, s a tervezett egyéb beruházásaik is valóra vál­janak. Ugyanakkor a szőlőtelepí­téseket sem hagyják abba, mert meggyőződésük, hogy a korszerű fajtákból olyan bort tudnak elő­állítani, amely minden piacon jól értékesíthető. Kiemelkedő eredményeket ér­tek el a növénytermesztésben — bár szántóföldjük 12 aranykoro­na-értékű, s a kukorica hektá­ronként 6,4 tonnát adott — és hasonlóan sikeres az állattenyész­tés a közösben és háztájiban egyaránt. A „Kiváló Szövetkezet” címet eddig már hatszor elnyert keceli Szőlőfürt Szakszövetkezet tava­lyi eredménye 48,2 millió forint. E nyereség 80 százalékkal több a tervezettnél, ami elsősorban a hatékonyabb, jobb munka kö­vetkezménye. Részt vett a közgyűlésen dr. Madarasi Attila pénzügyminisz­tériumi államtitkár, akitől vá­laszt reméltek kérdéseikre. Az államtitkár a népgazdaság hely­zetéről, az ebből következő sza­bályozómódosítások szükséges­ségéről beszélt. Elismeréssel szólt a mezőgazdaságban dolgozók erő­feszítéseiről, és külön is gratulált a kecelieknek kiemelkedő mun­kájukhoz. A közgyűlés a beszámolók és az alapszabály módosításának el­fogadásával ért véget. Cs. I. rül ki ebben. A gazdaság szá­mos ösztöndíjasa szerez újabb ismereteket jelenleg is közép-, vagy főiskolán, vagy más okta­tási intézményben a megfelelő ismeretek elsajátításához. A gaz­daság maga is számos tanfolya­mot kezdeményezett a betanított munkások képzéséhez. Bizonyos, hogy a képzés elősegítése, s a (Folytatás a 2. oldalon.) Szovjet—nyugatnémet konzul­tációt tartottak február 24— 25-én Moszkvában a fegyverzet- korlátozás és a leszerelés kérdé­seiről. A megbeszélésen szovjet részről Viktor Komplektov kül- -ügyroiiniiszter-helyettes és Nyiko- laj Cservov vezérezredes, a szov­jet fegyveres erők vezérkarának csoportfőnöke vett részt. A Né­met Szövetségi Köztársaságot Friedrich Pulh követ, az NSZK kormányának leszerelési kérdé­sekért felelős különleges megbi- ‘zotitja, H. P. Tendeky vezérőr­nagy, a hadügyminisztérium ka­tonapolitikai osztályának vezető­je és Andreas Meyer-Landrut moszkvai1 nagykövet képviselte. Zavartalan a tüzelőellátás A február második felében ér- .kezett tél, az erős lehűlés ellené­re sem volt fennakadás a tüzelő- ellátásban. A bányászok a szer­ződöttnél több szenet és brikettet szállítottak a TÜZÉP-telepeknek, amelyeknek készlete most mint- "egy 400 ezer tonna, nagyobb, mint a tél kezdetén. Az értékesítés vi­szont csökkent, 13 százalékkal ki­sebb mint múlt év azonos idő­szakában. A készletek növekedése ellenére a TÜZÉP-telepek fogad­ják a bányászok további szállít­mányait, hogy az ellátásban ak­kor se keletkezhessenek zavarok, ha netán márciusban a szokásos­nál hidegebb lenne, és megélén­külne a tüzelőanyag-vásárlás. Tű­zifából korábban sem voltak gon­dok, s most is van elegendő. Az ország vezetékes energiahá­lózatai elektromos energiából és gázból továbbra is korlátozás nél­kül gondoskodnak az igények ki­elégítéséről. Az ÁFOR-nak ele­gendő készlete vaij háztartási tü­zelőolajból, s a kőolajfinomítók­tól folyamatosan, érkeznek az újabb szállítmányok. Így az or­szág mintegy 3 ezer háztartási tüzelőolaj-árusító helyére is fenn­akadás nélkül szállítják ki az utánpótlást. Gazdaságosabb termelési szerkezet

Next

/
Thumbnails
Contents