Petőfi Népe, 1983. február (38. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-24 / 46. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVIII. évi. 46. szám Ám: 1,40 Ft 1983. február 24. csütörtök Koszorúzási ünnepségek A szovjet hadsereg és haditengerészeti flotta megalakulásának 65. évfordulója alkalmából . koszorúzási ünnepséget rendeztek a gellérthegyi Felszabadulási emlékműnél, ahol a fegyveres erők tagjai álltak díszőrséget. A szovjet és a magyar himnusz elhangzása után elsőként a Magyar Népköztársaság fegyveres erői nevében Czinege Lajos hadseregtábornok, honvédelmi ^miniszter, Horváth István belügyminiszter és Borbély Sándor, a munkásőrség országos parancsnoka koszorúzott. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa ás a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége nevében S. Hegedűs László, a HNF OT titkára és Úszta Gyula, a szövetség alelnö- ke i helyezte el az emlékezés Virágait. A Szovjetunió budapesti nagy- követsége nevében Vlagyimir Bazovszkij, a Szovjetunió rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, Valerij Muszatov követ-tanácsos és Anatolij Popov vezérőrnagy, katonai és légügyi attasé koszorúzott. Koszorúzás színhelye volt tegnap a kecskeméti Szabadság tér is (képünkön). A szovjet hősi emlékmű talapzatára katonai tiszteletadás mellett helyezték- el a kegyelet virágait. A megemlékezésen jelen voltak, illetve képviseltették magukat az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet csapatok parancsnokai, az itt élő hozzátartozók, a magyar fegyveres erők és testületek, a Bács- Kiskun megyei és a kecskeméti KISZ és népfrontbizottság tisztségviselői, az MHSZ-szerve- zeték és a város MSZBT-.tagcsoportjai, valamint a megyeszékhely szocialista brigádjai, dolgozói. Üj, termelékeny gépek a kiskunfélegyházi cipőgyárban Az Alföldi Cipőgyár kiskunfélegyházi gyárában január 2-án munkásgyűlésen emlékeztek meg az üzem alapításának negyedszázados évfordulójáról. Kiss Bálint igazgatótól a napokban a 25. év eredményeiről és az idei tervekről kértünk tájékoztatást. — Termelési terveinket a múlt évben teljesítettük — mondta az igazgató — 1 millió 757 ezer pár cipővel elégítettük ki megrendelőink igényeit. Ebből 1 millió 16 ezer párat adtunk át külföldi megrendelőinknek. Sikerrel növeltük a tőkés exportot, mert míg 1981-ben 91 ezer, addig tavaly 175 ezer pár cipő került tőlünk a nem rubelelszámolású piacra. Mint megtudtuk, az idei év — alapos előkészítés után — jól kezdődött, várhatóan 1 millió 825 ezer pár cipő kerül le december végéig a gyártó szalagokról. A tervek szerint 825 ezer pár lábbelit küldenek szocialista államokba, s tovább kívánják növelni a tőkés államokba kerülő termékeik mennyiségét. Eddig 63 ezer párra szóló .szerződésük van, és ha á most folyó tárgyalások eredménnyel járnak, ezen felül 140 ezer párat gyártanak USA, francia, valamint líbiai megrendelésre. — A decemberi próbaüzem után több nagy termelékenységű új gépünk kezdte meg az üzemszerű termelést — mondta az igazgató. — Mintegy 4,5 millió forintos beKádár János fogadta Stefan Olszowskit Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára szerdán a KB székházában fogadta Stefan Olszowskit, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Politikai Bizottságának tagját, a Lengyel Nép- köztársaság külügyminiszterét, aki hivatalos, baráti látogatáson tartózkodik hazánkban. A szívélyes és baráti légkörű megbeszélésen véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet időszerű -kérdéseiről és a magyar—lengyel -kapcsolatok . fejlesztésének feladatairól. Kádár János megerősítette pártunk, egész dolgozó népünk testvéri szolidaritását a lengyel kommunistáknak és hazafiaknak a szocialista konszolidációént folytatott következetes küzdelmével. Kifejezték meggyőződésüket, hogy a két ország linternacionalis- ta együttműködése fontos hozzájárulást jelent a szocialista országok egységének erősítéséhez, a béke és a társadalmi haladás ügyéhez. A találkozón jelen volt Púja Frigyes külügyminiszter, valamint Garamvölgyi József, a Magyar Népköztársaság varsói és Tadeusz Pietrzak, a Lengyel Nép- köztársaság budapesti nagykövete. Stefan Olszowski hivatalos, baráti látogatásra hívta meg Púja Frigyest, aki a meghívást köszönettel elfogadta. Hivatalos látogatását befejezve szerdán délután elutazott Budapestről Stefan Olszowski lengyel külügymi n iszter. A repülőtéren vendéglátója, Púja Frigyes búcsúztatta. Jelen volt Garamvölgyi József, hazánk varsói és Tadeusz Pietrzak, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövete. A tárgyalásokról közleményt adtak ki. Leszerelési kampány NEW YORK Az ENSZ székhelyén ünnepélyes körülmények között aláírták a nemzetközi leszerelési kampány megindításáról szóló jegyzőkönyvet. A kampányra vonatkozó döntés tavaly június 7-én, a közgyűlés második rendkívüli leszerelési ülésszakán született. Az ülésszakon hangsúlyozták, hogy a kampány célja a világ valameny. nyi békeszerető erejének mozgósítása. A jegyzőkönyvet aláírták a Szovjetunió, a többi szocialista ország és olyan el nem kötelezett, illetve semleges országok, mint Mexikó, India, Svédország és Finnország képviselői. Ezek az államok önkéntes anyagi támogatással is hozzájárultak a kampány végrehajtásához. r Megyeszékhely (5. oldal) A tervesett ütemben kénül m új Centrum Áruház (képünk). — A Jövő héten már költözhetnek i Petőfi Sándor utcai garzonház új lakói. — Kutyát a lakótársak egyetértésével, oroszlánt csak külön en. gedéllyel, baromfit, sertést a tanácsrendeletben szabályozott keretek között lehet tartani. — Iskola, vízvezeték, telek, telefon — hetényegyházi tervek. — Tanácsülés után: nem mondhatunk le a víztorony építéséről. — Mégsem lesz kisajátítás Mlklóstelepen, engedélyezik viszont az építkezést. — Cegléden 78, Szolnokon 120 tisztelet- díjas házi szociális gondozó Iá. togatja az öregeket, Kecskeméten alig tíz — várják a Jelentkezőket. — Ki és hogyan veheti meg állami lakását? y ■ Például Madaras Tass a következő, de Bács-Kiskunban az első I. oldal t. oldal ' ZÁRSZÁMADÁS LAJOSMIZSÉN Eredményes öt esztendő öit év munkáját összegezte a tegnapi választási és alapszabály, módosítási, valamint zárszámadási közgyűlésen Sikár József, a lajosmizsei Kossuth Tsz elnöke. Ennek az időszaknak áttekintését indokolta, hogy 1978-ban — elsőként a megye 35 szakszövetkezete közül — termelőszövetkezetté alakultak. Az eredmények összegzése alapján okkal állapíthatta meg a közös gazdaság elnöke, hogy hasznos volt a szervezeti változás, a tsz fejlődése egyenletes, nőtt a termelés, javult a tagság szociális helyzete, munkakörülménye, valamint megélhetése és jövedelme. Egyszerűsítették termelési szerkezetüket, új, hatékonyan működő beruházásokat hoztak létre. Állattartó istállókat, szerelőcsarnokot építettek, gyümölcsöt, szőlőt telepítettek, s több millió forintot költöttek szociális létesítményekre, autóbuszvásárlásra és villamosításra. Üj trafóállomások készültek és csaknem négy kilométer villanyhálózat. Ezzel a majorok áramellátását tették lehetővé és 37 tanyába juttatták el az elektromos áramot. Pénzzel és társadalmi munkával hozzájárultak a lajosmizsei óvoda, iskola, sportcsarnok, vízhálózat, szennyvíztisztító, valamint a gázvezeték megépítéséhez, illetve bővítéséhez. A gazdálkodás eredményessége tette lehetővé az említetteket. Pedig gyönge minőségű földeken termelnek, hasznot a szántóföldi növénytermesztés nem hoz, az állattenyésztés, az ültetvények, a melléküzemágak kisebb-nagyobb nyeresége ad lehetőséget a fejlesztésekhez, a tagok jövedelmének évenkénti gyarapításához. Az elmúlt esztendő a „megszokott9 Munkában a nagy teljesítményű új fárafoglaló gépcsoport. ruházással korszerűsítettük a varrott technológiát. A termelés szempontjából nagy a jelentősége a két ütemű fárafoglaló gépcsoportnak, amelynek segítségével ennél a műveletnél teljesen megszűnt a nehéz kézi munka. A gépcsoport javítja a termékek minőségét és üzemeltetésével 16 munkással kevesebbre van szükség, akiket más munkaterületre irányíthattunk. Növeli a termelékenységet a saroktalpszél-maró gép is. Elismerés illeti a tmk szakembereit, akik ügyes kis célgépeket szerkesztettek a nagy teljesítményű berendezések még hatékonyabb üzemeltetéséhez. O. L. Ma már senki előtt sem lehet vitás, hogy a szakmai tudás a leggyorsabban visszatérülő beruházás a népgazdaság minden ágában. Olyan erőforrás és olyan tartalék lehet ez — ha megfelelő helyen és megfelelő időben alkalmazzák —, hogy nemcsak könnyebbé teheti, de meg is sokszorozhatja a termelést. Különösen vonatkozik ez a mezőgazdaságra, amely mint tudjuk, a legtovább maradt meg ősi állapotában, ahol évszázadokig ugyanúgy kapáltak, kaszáltak, palántának, s ugyanolyan módszerekkel nevelték az állatokat, ahogy a fiúk az apjuktól, azok meg őseiktől tanú'iák. A hagyománytisztelet mindig a falun volt a legerősebb, a hozzá való kötődés szálait nehezen lehetett fellazítani. A mezőgazdasági termelésben a felszabadulást követő esztendőkben változott meg gyökeresen a helyzet a szocialista nagyüzemek létrejöttével, az egyre újabb és korszerűbb gépek és hatásosabb vegyszerek alkalmazásával. Erre az időszakra, a nagy átalakulások, átszervezések korára esik az a változás, hogy a kapát, kaszát felváltó egyre korszerűbb gépek, vegyszerek mellé belép egy újabb nagy segítő: a tudomány. Ennek hatására alapjaiban változott meg egyes növények termelési technológiája. Ez már érthetően mást hozott, újabbat és többet, mint az a régi, apáiktól ellesett tapasztalat, s ez a termésben is hamarosan megmutatkozott. A tudományos módszerekkel, az új technológiával művelt földekről nagyobb termést takarítottak be. Az új termelési módszereket, a tudományos állattartási eljárásokat, az új gabonafajták, gyümölcsök, zöldségfélék nemesítési eredményeit a könyvek, a tudományos folyóiratok közvetítették, azok által váltak ismertté, s terjedtek el, segítve a mezőgazdaság fejlődését, az új falu kialakulását, és nem utolsósorban az emberek gondolkodásának megváltozását. Hazánkban immár hagyománnyá vált, hogy februárban megrendezik a mezőgazdasági könyvek és folyóiratok hónapját. Ez azt bizonyítja, hogy a szakkönyv egyre hasznosabb eszközzé vált a mezőgazdaságban. Szerepe, hatása elválaszthatatlan a termelés sikereitől. Most, a könyvhónap lezárásával megállapíthatjuk, hogy az idén is nagy érdeklődéssel fogadta a falu népe a könyv- újdonságokat. A termelőszövetkezetek és állami gazdaságok mellett sokan mások is vásároltak könyvet. A hobbis könyvek ott sorakoznak minden kertészkedő ember könyvespolcán, ami azt eredményezi majd, hogy a jövőben még szakszerűbben és színvonalasabban gazdálkodnak; csiszoltabb, korszerűbb technológiát alkalmaznak. A múlt esztendők bebizonyították Erdei Ferenc igazát: „Csak az olyan gazdaság kénál" is több gondot hozott, néhány termék értékesítése miatt. Ugyanis a tavalyi volt az első év, amikor a mezőgazdaság közvetlenül a piaccal „találta szembe’’ magát, amikor bel- és külföldi értékesítésekben a kínálat—kereslet, a piaci törvények és értékítélet hatása érvényesült. Az idei cselekedetek — amelyek a tervből tükröződnek — már a tapasztalok. az alkalmazkodás jegyében történnek: egyebek között ültetvénykorszerűsítés, a kísérletekre alapozott gabona- termesztés. az állattartás, a hizlalás növelése, a melléküzemágban rejlő lehetőségek jobb kihasználása, a háztáji árutermelés serkentése fogalmazódott meg. A szövetkezet az elmúlt évben 14,6 millió forint nyereséget ért el, amelyhez hasonlóban reménykednek az 1983-as esztendő zárásakor is. A közgyűlésen a szövetkezet bizottságai is beszámoltak. Az alapszabály-módosítást Papné dr. Szűcs Judit ismertette, majd hozzászólások következtek. Köszöntötte a zárszámadó közgyűlés résztvevőit, a szövetkezet tagságát dr. Papp Lajos, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke is, aki ismertette az ország gazdasági helyzetét, az idei terveket és feladatokat. Elismeréssel beszélt a lajosmizsei közös gazdaság munkájáról, arról, hogy rugalmasan alkalmazkodnak a megváltozott körülményekhez és jobb munkával igyekeznek termelésüket bővíteni és fejleszteni. A közgyűlésen megválasztották a szövetkezet vezető tisztségviselőit. A Kossuth Tsz elnöke ismét Sikár József lett, elnökhelyettes Muczó Jánosné. Cs. I. pes eredményeket felmutatni, amelyiknek a vezetői a szakkönyveket is munkaeszköznek tekintik, éppen úgy, mint a különböző gépeket és vegyszereket”. Azt mondta Erdei: „Legyen a könyv is kapa és kasza!" Ma már nem ritkák az olyan kiadványok, amelyek elérik, sőt meghaladják a százezres példányszámot. Csak egy példa: iProhászka Szőlő és bor című könyve már a tizenharmadik kiadásban jelent meg. Különösen sokan vásárolták az idei könyvhónapon a kistermelést, a ház körüli munkákat segítő könyveket. E munkák korszerűsítésének lehetőségeiről faggatták ,a szerzőket is az író—olvasó találkozókon. A háztáji és kisegítő gazdaságok szerepének fontossága a Hazafias Népfront Országos Tanácsának legutóbbi ülésén is szóba került. Pozs- gay Imre főtitkár mondta: „A több száz kertbarátkör sok tízezer tagja az ' értelmes kedvtelésen túl ellátja családját, és tetemes mennyiséget juttat piacra is. Az ebben részt vevők kiegészítő jövedelemre tesznek szert, egyszersmind jelentős mértékben hozzájárulnak a közellátáshoz ...” Hozzátette még, hogy az ilyen tevékenység, jövedelemkiegészítés természetesen előnyösen befolyásolja a közhangulatot ... A februári könyvhónap jó eredménnyel zárult, a könyvek nagy fésze olyan kezekbe került, amelyek szerszámként használják, és útmutatásukkal, tanácsukkal növelni tudják majd a termelést, a jólétet. Illés Sándor Javul a lakáshelyzet, befejezik a víztározó építését Gazdálkodási feladatokról tárgyalt a kiskőrösi Városi Tanács Kiskőrösön szerdán dr. Oláh Pál elnökletével ülést tartott a városi tanács. Az ülésen — amelyen elsőként az ügyrendi bizottság vezetője beszámolt a legutóbbi tanácstagválasztás eredményéről, — a város és a vonzáskörzetéhez tartozó 13 község lakóinak életét leginkább érintő idei költségvetést és a fejlesztési alap tervezetét Vándor Antalné dr. pénzügyi, terv- és munkaügyi osztályvezető ismertette. Elmondta, hogy a tanács és intézményei zavartalan működése érdekében a múlt évinél jobb gazdálkodás szükséges, hogy a működési költségvetés 1983-ra tervezett 95 millió 552 ezer forint bevételéről fedezhessék a kiadásokat. Ez az összeg, bár 8 százalékkal nagyobb a tavalyinál, a termelői árak növekedését, az egészségügyi intézményeknél az ötnapos munkahétre való áttérés okozta többletkiadást, s az újabb költségvetési" feladatokat tekintve, csupán látszólagos emelkedést mutat. A lakosság egészségügyi és szociális ellátására különösen nagy gondot fordítanak. Kétszázhar- mincezer forint költséggel bevezetik az ideggondozó-intézeti rendelést. A központi körzeti orvosi ügyelet ez évi költsége 123 ezer forint. Ezenkívül, március 1-re a soltvadkerti központi ügyelet részére gépkocsit vásárolnak. A megyei kórház részlegének, a mezőgazdasági üzemi szakrendelőnek a fenntartására negyedmillió forintot költenek. A költségvetés készítői gondoltak a beteg, egyedülálló, idős emberekre is. A rendszeres és rendkívüli segélyeik összegének emelésén túl, a megyei tanács 94 ezer forint hozzájárulásával tervezik a rászorultak — köztük a tanyán élők — helyzetének javítását. Abból a 20 ezer forintból pedig, amelyet a költségvetés erre a célra tartalékol, húszán részesülnek szociális étkeztetésben. Híd- és útkarbantartásra, a belvizek elvezetésére, közvilágításra, köztisztasági munkákra, a vízmű, a piac és a parkok fenntartására, állategészségügyi és más feladatokra 18 millió 791 ezer forintja lesz ebben az évben Kiskőrös város Tanácsának. Az osztályvezető ezután a fejlesztésre szánt 28 millió forint javasolt felhasználásáról tájékoztatta a tanácsot. Állami támogatással a Luther téri lakótelepen harminchárom célcsoportos lakást hoznak tető alá. A kereskedelem fejlesztéseként piaccsarnokot létesítenék. A tanács támogatja a kisiparosok szolgáltatóházának építését. Ezenfelül elkészül az ezer köbméteres víztározó- és a szennyvíztisztító-telep; új hálózatról látják el villamos árammal a Ligeti Károly utcát és a hétvégi házakat; a köztisztaság javítására szemétszállító gépkocsit vesznek; befejezik a diákotthon konyhájának bővítését; a Petőfi Sándor Általános Iskolához nyolc tantermet építenek; a gimnázium részére pedig autóbuszt vásárolnák. Végül a tanács megvitatta a szervezeti és működési szabályzat módosítását, majd az ülés bejelentésekkel ért véget. K—I A köny«^|h^ppl