Petőfi Népe, 1983. február (38. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-23 / 45. szám
/ 1983. február S3. 0 PETŐFI NÉPE • S TUDOMÁNYOS TANÁCSKOZÁS BÉKÉSCSABÁN Társadalmi-gazdasági változások és a településstruktúra fejlődése A Szegedi Akadémiai Bizottság két szakbizottsága és a Békés megyei Tanács V. B. Tudományos Koordinációs Szakbizottsága tudományos tanácskozást szervezett Békéscsabán, elsősorban a Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Kutató Intézetének Alföldi Osztálya és a szegedi József Attila Tudomány- egyetem dél-alföldi területtel foglalkozó kutatóinak, valamint az érintett tanácsi és más, a településkutatáshoz kapcsolódó köz- igazgatási szakemberek részvételével. a Dél-Alföldön Több város kellene ' Dr. Kovács István akadémikus (Szeged, JATE) megnyitója után kilenc előadás, illetve korreferátum hangzott el. A sort dr. Tóth József tudományos osztályvezető (MTA FKI Alföldi Osztálya) „yároshálózatunk átalakulási tendenciái” című előadása vezette be. Kiemelve városhálózatunk jelenlegi fogyatékosságait, rámutatott arra, hogy országunkban a jelenlegi 96 város kevés, több településnek kellene elérnie a városi rangot, fejlettségi állapotot. További sűrűsödés kívánatos, de a városhiányos területek jelenlegi feltételek mellett maguktól ném képesek létrehozni városukat. Központi támogatásra lenne szükség, rhint mondotta: „ott kellene hagyni a pénzt” ezeken a területeken* A Dél-Alföldön várossá fejlesztendő településként említette Bács-Kiskun megyéből Tiszakécskét és Kunszentmiklóst, Csongrád megyéből Kisteleket, Békés megyéből Szeghalmot, Gyomaendrődöt és Mezőkovács- házát. Az előadáshoz kapcsolódó korreferátumot dr. Dövényi Zoltán, az MTA FKI Alföldi Osztályának tudományos munkatársa (Békéscsaba) tartotta „A kisvárosok demográfiai helyzetének alakulása a Dél-Alföldön” címmel. Falvaink problémáit dr. Vág- völgyi András, az MTA Szociológiai Intézete (Budapest) tudományos főmunkatársa elemezte. A falvak iránti érdeklődés fokozódását hangsúlyozta, hiszen az 1980-as népszámlálás adatai szerint az ország lakosságának 46— 47%-a nem városlakó. (Emlékeztetjük olvasóinkat, hogy a kérdéskörrel átfogóan az 1982. november 24—26-án Kecskeméten megrendezett országos elméleti falukonferencia foglalkozott). Modern mezőgazdaság, korszerű falu Az előadó részletesen kifejtette, hogy a falusi társadalom fejlődési útja döntő mértékben függ attól, hogy a településfejlesztési politika milyen mértékben tud megújulni. Cél, hogy hazánkban a lakóhely szerinti tagozódás miatt ne legyenek másod- és harmadrendű állampolgárok. A falvak minősítésével, besorolásával kapcsolatban az előadó a regionális és az országos tipológia fontosságát húzta alá, és hangsúlyozta: ezeket iránytűnek kell (ene) használni a konkrét településpolitika kialakításában. A falu-problémához „A nagyüzemi mezőgazdaság és a falusi átalakulás kapcsolata a Dél-Al- földön" címmel dr. Mészáros Rezső egyetemi docens (JATE, Szeged) szólt hozzá. Történetileg vázolta a mezőgazdaság és a falu kapcsolatát. Leszögezte azt az alapvető ellentmondást, hogy a mezőgazdaságban a 60-as évektől bekövetkezett gyors változást — csak lényeges lépéshátránnyal követte — a falvak változása. Kpzrejátszott ebben az is, hogy az elmúlt évtizedekben a mezőgazdaság , jelentőségét sokan nem ismerték fel kellőképpen. Megállapította, hogy a Dél- Alföld mezőgazdaságának jelentősége és általában a mezőgazdaság presztízse növekedni fog, a nem hagyományos mezőgazdasági munkát végzők száma is emelkedik. Hogyan tovább a tanyákon ? Dr. Beluszky Pál tudományos főmunkatárs (Államigazgatási Szervezési Intézet, Budapest) „A tanyaátalakulás jellemző folyamatai az elmúlt évtizedekben” című előadásában frappáns történeti megközelítésben vázolta fel a jelenlegi állapotot. A legfrissebb adatok szerint az Alföldön negyedmillióra tehető a tanyán lakók száma. Megállapította, hogy a tanyán élő lakosság száma csökken ugyan, de ennek ellenére a tanyakérdés ma is fontos része a településpolitikának. Az előadó külön hangsúlyozta, hogy az általa elmondottak csak a jelenlegi állapot feltárására vonatkoznak. Arra, hogy a tanyákat illetően mi a további feladat, és hogyan alakulhat a tanyák jövője — mint mondotta — igen nehéz választ adni. Az előadáshoz kapcsolódó kor- referátumot dr. Csatári Bálint aspiráns (az MTA FKI Településkutató .Csoportja, Kecskemét) tartotta „A tanyaátalakulás néhány vonása a Duna—Tisza közén” címmel. Vázolta a Bács-Kiskun megyei tanyapolitikát. Statisztikai adatokra hivatkozva állapította meg: a tanyák jövője egyre inkább a városokhoz kötődik, s igen jelentős azok gazdasági szerepe is. A megyében a tanyavillamosítás — a költségek növekedésének és a tanyai lakosság csökkenése ellenére — tovább folytatódik. „A települések belső tzerkeze- tének átalakulási tendenciái” címmel dr. Berényi István tartott érdekes előadást egy Csongrád megyei kisközség, Királyhegyes példáján. Felvillantotta azokat az ellentmondásokat, amelyeket egy kistelepülés népességének csökkenése vált ki (pl. az értelmiség hiánya, a településszerkezet kedvezőtlen alakulása stb.). Hasonló problémáról. Békés város belső területi-társadalmi tagozódásáról szólt Pap István tanácselnök-helyettes. A konferenciát dr. Wágner Márton jogtanácsos (Békéscsaba) „A település- igazgatás néhány problémája a közép-békési térségben” című előadása zárta. Számunkra is hasznos A tanácskozás igen tág terjedelmű témakört tűzött napirendre (városok, tanyák, falvak problémái), így a kissé zsúfoltnak tűnő előadássorozat után sajnos kevés idő jutott a vitára. Ennek ellenére a tanácskozás vitathatatlanul hasznosnak mondható. Talán eredményesebb lehetett volna, ha szűkebb témakörben (kevesebb előadóval), és több gyakorlati szakember részvételével vitatkozhattunk volna. Dr. Kecse-Nagy László tudományos munkatárs, Magyar Tudományos Akadémia Földrajzi Kutató Intézete, Településkutató Csoportja, Kecskemét HÁROM SZÁL SZEGFŰ. jíinssg visum ^fotRÍRÍr^ A tervezés segédcsapata: a Veres Péter brigád Bizonyára elfogult vagyok; ám mindig kedvemre van, ha azt látom, hogy jeles íróink valamelyikét választja névadónak egy- egy szocialista brigád. Találkoztam már olyan kisközösségekkel, amelyek Katona József, Petőfi Sándor, József Attila vagy Móra Ferenc nevét vették fel. Ezúttal az AGRQBER Bács-Kiskun megyei Kirendeltségének többszörösen kitüntetett Veres Péter szocialista brigádjával ismerkedünk meg közelebbről. A kilencedik A brigád 1969-ban alakult, s három éve viseli a nagy író nevét. ötéves kemény munkával érték el, hogy először megkaphatták teljesítményükért a kitüntető „aranykoszorús" címet. Azóta minden évben kiérdemelték a megtisztelő elismerés valamelyik fokozatát. A tervezés segédcsapata ez az alig húsztagú munkahelyi közösség így jellemezte önmagukat egyikőjük. Van köztük könyvelő, anyagbeszerző, fénymásoló, adminisztrátor, gépkocsi- vezető, raktáros és titkárnő. Elkészítették a tavalyi mérlegüket. Ebből egy rövid idézet: „Fő feladatunk a termelés zök0 Egy kirándulás emléke. kenömentes biztosítása, melynek az 1982-es gazdasági évben is eleget tettünk.’’ (A hangsúly azon van szerintem, hogy is, ha az eddigi kilenc kitüntetésre gondolunk.) Beszélgetéseinkből kiderült, milyen rokonszenvesen szerények a brigádtagok. Egy-egy apróságot, számukra természetes dolgot alig akarnak megemlíteni. Pedig ezekből áll össze az, amit áldozatos, jó munkának mondhatunk. Veres Péter szellemében gondot fordítanak a művelődésre. Ezért ismerkednek névadójuk életével. Ebből a megfontolásból tavaly tizenketten tanultak intézményes keretek között. Sokirányú társadalmi munkát végeznek. Néhány példa: parkosítás, közreműködés az új ifjúsági ház szépítésében, kollégium, iskola segítése, szüretelés — és sorolhatnánk a többit. Af közösségi életet is fontosnak tartják. Nemcsak a kirándulások, közös vacsorák, farsangi bálák, szilveszteri mulatságok árulkodnak erről, de a mozi- és múzeumlátogatások is. Néhány vallomás Faggatom őket az egyik hangulatos együMlétkor: hogyan látják a brigádot, önmagukat, . mi a sikeres tevékenységük titka? Íme a válaszok közül néhány: • Gyakran van együtt munkaidőn túl is a brigád. Zelei Mária KlSZ-titkár: — ötödik éve vagyok brigádtag. Azért jó itt, mert törődünk egymással, és egyformán a közös munkát tartjuk szem előtt. Mivel meglehetősen vegyes összetételű a csoport — régebben éppen ezért hívták Komplex brigádnak —, nehéz eredményt elérni. Ám, ha sikerül, annál nagyobb az öröm. A brigádunk neve kötelez. A jó munkára, és a művelődésre is. Almási Lászlóné (aki tavaly igazgatói dicséretet érdemelt ki): — Csináljuk a dolgunkat, örülünk, ha valami sikerül, de közben gondunk is van. Kevés a szabad időnk. Ebben az állandó rohanásban ez érthető. Seress Ferencné (a kiváló dolgozó cím tulajdonosa): — Nekünk nehéz látványos dolgot csinálni. Nem is törekszünk erre, inkább az apróbb — és változatosabb — eredményekre^ A tervteljesítés utolsó állomása vagyunk. Vannak hetek, amikor óriási a hajtás, de közben a közösségi életről sem feledkezhetünk meg. Kovács Sándorné: I — A ibrigádvezetőnk nélkül nem itt lennénk, ö mindenütt ott van, a lelkiismeretessége közismert. i Csuthi Lajos: — A brigádok a vállalatnál szakmai társulással alakultak ímeg, tehát homogénebb az ösz- szetételük. Akik maradtunk, közösségbe álltunk össze. Tóth Istvánná brigádvezető (aki azt tartja, hogy nem beszélni, hanem cselekedni kell): — Segítség nélkül semmire sem mennék. Hogy olykor biztatni kell másokat? Hát ez a feladatom. □ □ □ Epilógusnak ide kívánkozik: a brigádvezetőt nem formálisan ismerik el, hanem becsülve szeretik. Hogy nem valamiféle anyagi előnyökért tesz bármit, azt jelképesen és gyönyörűen fejezte ki Csuthi Lajos brigádtag, amikor azt mondta róla: „Három szál \szegfű évente, ez a jutalma.’’ Varga Mihály ISMÉT A KIEMELTEK-KÖZÖTT — TOVÁBB TART A ZSÚFOLTSÁG 0 Hétköznapi pillanatkép — délután négy körül, csúcsforgalom előtt. Szerzők, művek, törzsvevők Sokan tartottak attól: a nehezebb gazdasági helyzet egyik következménye az lesz, hogy a korábbinál kevesebb forint' jut könyvre. Az elmúlt év tapasztalatai az ellenkezőjét mutatják: g. kecskeméti boltok forgalma kivétel .nélkül nőtt. Nyolcszázezer forintos pluszt kasszírozott a Jókai nevét viselő ikereskedés, a Petőfi Sándor utcai üzlet is 1 millió 215 ezres többletre tett szert — keltejük összforgalma egyébként 16 és fél millió forint. A Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat legnagyobb, Katona József nevét viselő Szabadság téri boltja egyedül 14 millió 480 ezer forintnyi könyvet adott el. Ha az egyéb lehetőségeket — a Kossuth Könyvkiadót, az Alföld Aruház könyvszolgálatát t— nem is számoljuk, impozáns eredményt mutathatunk fel: Kecskemét lakosai fejenként több mint 300 forintot adtak regényre, versre, szakkönyvre, , útleírásra, krimire. — Kétmillióval nőtt elmúlt évi forgalmunk — újságolta Nagyné Tóth Mária, a Katona József Könyvesbolt vezetője —, s ez egyben azt is jelentette. hogy visszakerültünk a kiemelt kategóriába. — Mi Jlesz ennek a gyakorlati haszna? Hamarabb ér ide az' újdonság? — A kecskeméti boltok egyszerre kapják meg az árut, néhány nappal később, mint a pestiek. Előnyünk inkább abból szár-., mazik, hogy a friss könyvek el-:, osztásakor 1 figyelembe veszik látogatottságunkat. — A Ikönyvek ára is emelkedett. A forgalom növekedése csupán ezt tükrözi? — Nem titok, hogy az alapvető tudományos szakkönyveken kívül majd minden kiadvány megdrágult — noha az önköltséget még a magasabb ár sem fedezi. De, a kérdésre válaszolva azt mondhatom: kevesebb könyvet vittek tavaly, több pénzért. — Mi volt a ilegnagyobb sláger? — Most is keresik Gyurkó László Arcképvázlat történelmi háttérrel című Kádár-könyvét, vitán felül ez volt a legkapósabb. Már nincs belőle. — Mi van még a sikerlistán? — Kiugró sláger a Freud-esz- szék, A pápaság története, a Magvető új sorozata a Nemzet és emlékezet, a Kossuth Kiadó irodalomtörténete, Berend T. Iván Válságos évtizedek című munkája. Karácsonyi siker volt a Bölcsességek könyve és Széchenyi életregénye. — Érdeklődőként azt látom, szinte alig van utánnyomás ... — Belülről pedig azt tapasztaljuk : késik is ... Tavaly adták ki másodszor az Üvöltést, a beat- nemzedék irodalmának évtizede megjelent válogatását — hamarabb jobb lett volna, de még így is örültünk, hogy egyáltalán volt. Általában véve is baj, hogy a kiadók továbbra sem érdekeltek az üzleti sikerben, pedig a rugalmas megjelentetés komoly gondokat oldhatna meg. A nyomdai kapacitás egészét jó előre lekötik, ezért reménytelen gyors újrakiadás. — És, igondolom, ezért sincs állandó készlet a klasszikusokból-.. — ... meg a kötelező olvasmányókból. Ablak—zsiráfból, Gőgös Gúnár Gedeonb.ól, Mosó Masa mosodájából az igények töredékét tudtuk csak kielégíteni“. Bármilyen mennyiségű szakács- könyvre lenne kereslet — könyv nincs. — Ebben az irodai traktusban is kötet kötet hátán. Reménykednek-e, hogy tágasabb helyre költözhetnek? — Én, személy szerint, bíztam, hogy megkapjuk a Centrum épületének egy részét, noha biztos voltam abban is, hogy az .kapja meg, akinek lesz pénze kifizetni... Nekünk meg nem volt. Pedig minden a pénzen múlik: előre félek például a tankönyváru- sítástöl. Ügy hírlik, az idén májustól ■ folyamatosan jelennek meg, tehát raktárról kell gondoskodnunk — ezért, érthetően, senki sem kapkod ... Nagyon nagy gondjaink van-nák, lesznek. A Katona József Könyvesbolt 0 Könyv-könyv-könyv — tovább ra is zsúfolt raktározási körülmények. több száz -fős törzs-vásárlóközönsége a megmondhatója annak: az itt dolgozók a lehetetlen kívánságokat is igyekszenek t?ljesíte- ni. Mindenkinek megvan a maga reszortja, és állandó a továbbképzés, most Mészáros Ágnes és Szabóné Deli Zsuzsa bővíti ismereteit. A Bányai Júlia nevét viselő szocialista brigád tavalyi eredményei alapján valószínűleg ismét megkapja az aranykoszorús címet. Jól kezdték 1983-at. januári forgalmuk további fellendülést ígér. Persze, ez azon is múlik, mi jelenik meg a közeljövőben. Nos, már várják Parkinson törvényeinek új kiadását, számítanak a Tények és tanúk új köteteire: köztük lesz Asztalos István Író a „Hadak útján” című memoárja és Hitler 68 - tárgyalása című dokumentumgyűjtemény; hamarosan megjelenik Moldova új. Che Guevarát főszerepeltető könyve is. Személy szerint mind a tízüknek seregnyi gondot okozott az ötnapos munkahét bevezetése — ritka ugyanis, hogy szombatjuk pihenőnap lenne. Változtatáson mégsem gondolkoznak, mert ekkor van a legtöbb vevőjük, s az üzlet még a könyvesboltban is üzlet: ebből élnek. Alig hiszem el, hogy átlagfizetésük havonta 2400 forint körül van, s hogy ebbe már beleszámították a forgalom után járó jutalékot is — már-már valószínűtlen, hogy ilyen kevés pénz illesse csak szellemi kenyerünk eladóit. Ebből az összegből kell csinosan öltözködniük, lakásra gyűjteniük vagy hitelt törleszteniük, ezért a pénzért cipelik a könyvek tonnáit, tartják fejben ezernyi kiadvány jellemző adatait. (Majdnem egy ezressel keresnek többet, akik hasonló kategóriájú élelmiszerboltban dolgoznak.) Mindezeket is figyelembe véve azt hiszem mindenki egyetért azzal a megállapítással: jól dol- v goznak... Ballai József
