Petőfi Népe, 1983. február (38. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-18 / 41. szám
IDŐJÁRÁS Várható időjárás az ország területén ma estig: Néhány helyen gyenge havazás, hózápor lehetséges. Az erős, sok helyen viharos északi szél csak lassan mérséklődik, a Dunántúlon többfelé várható további hófúvás. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet mfnusz 8 mínusz 13 fok között, a kevésbé szeles, hóval borított helyeken mínusz 15 fok körül. A legmagasabb nappali hőmérséklet 0, mínusz 5 fok között valószínű. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Kádár János fogadta Kulikov v AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVIII. évi. 41. szám Ári! 1,40 Ft 1983. február 18. péntek marcalit Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára csütörtökön fogadta Viktor Kuli- kovot, a Szovjetunió marsallr ját, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek főparancsnokát, aki hivatalos látogatáson tartózkodik hazánkban. A szívélyes, baráti megbeszéléseken részt vett Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és Czinege Lajos hadseregtábornok, honvédelmi miniszter. (MTI) Üdvözlő táviratok a magyar—szovjet barátsági szerződés aláírásának 35. évfordulója alkalmából. Harmincöt évvel ezelőtt, 1948. február 18-án írták alá Moszkvában a 'Magyar—Szovjet Barátsági, Együttműködési és Kölcsönös Segítségnyújtási Szer- ződést. Az évforduló alkalmából táviratváltásra került sor Magyarország és a Szovjetunió között. A magyar távirat — amelyet Kádár János, Losonczi Pál és Lázár György írt. alá — többek között hangsúlyozza, hogy a három és fél évtizeddel ezelőtt megkötött szerződés megbízható, szilárd alapja a magyar—szovjet kapcsolatok fejlesztésének a marxizmus—leninizmus, a proletár internacionalizmus, a teljes bizalom és kölcsönös megértés szellemében. Népeink .történelmi jelentőségű okmánya kiállta az idők próbáját, jól szolgálta országaink együttműködését, a szocialista közösség erősítését. Az SZKP Központi Bizottsága, a Legfelsőbb Tanács Elnöksége és a Szovjetunió Minisztertanácsa által küldött távirat egyebek között hangsúlyozza: a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság gyümölcsözően együttműködik az élet minden területén, a többi szocialista országgal együtt aktívan részt vesznek a Varsói Szerződés szervezete és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tevékenységében. Az SZKP és az MSZMP teljes nézetazonossága nyilvánul meg a jelenkor legfon,tosahb kérdéseiben. A Magyar—Szovjet Barátsági, Együttműködési és Kölcsönös Segítségnyújtási szerződés aláírásának 35. évfordulója alkalmából Nyikolaj Bazovszkij, a Szovjetunió magyarországi .nagykövete csütörtökön fogadást adott a nagykövetségen. A fogadáson részt vett Övári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Vánkonyi Péter, a Központi Bizottság titkára, Apró Antal, az országgyűlés elnöke, Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, Púja Frigyes külügyminiszter, valamint a politikai, a gazdasági, a társadalmi, a kulturális élet számos képviselője. Fogyasztók tanácsa a személyszállításról A fogyasztók megyei tanácsa tegnap Kecskeméten, Hazag László elnökletével a személyszállítással és az élelmiszer-árusítás év eleji tapasztalataival foglalkozott. Mint Rigó István, a 9-es számú Volán igazgatója tájékoztatta a tanácsot: a vállalat tavaly hatvannyolc millió utast és 4 millió 167 ezer tonna árut szállított. Járatainak száma ez alatt az idő alatt meghaladta az egymilliót. Eredményesnek nevezte az igazgató a vállalat és a tanácsok együttműködését az autóbuszállomások és menetrendek kidolgozásában. Megígérte, hogy az idén a megye városaiban újabb útbaigazító ■ táblákkal javítják az utasok tájékoztatását. Hátrányosnak tartja viszont azt — a különböző vállalatoknál eluralkodott — szemléletet, amely fékezi a (Folytatás a 2. oldalon.) ® Kiskunhalas. Indul egy villanyvonat a már nem éppen fiatal, százéves állomásról. (Pásztor Zoltán felvétele) KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottságának 1983. február 16-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága 1983. február 16-án — Romány Pálnak, az MSZMP Központi Bizottsága tagjának, a megyei pártbizottság első titkárának elnökletével — kibővített ülést tartott. A pártbizottság ülésén a testület tagjain kívül részt vettek a megyei tanács elnökhelyettesei, a megyei pártbizottság osztályvezetői, a területi pártbizottság első titkárai és ideológiai titkárai, néhány nagyobb oktatási intézmény vezetője. A megyei pártbizottság ülésén részt vett és felszólalt Kővári Tibor, az MSZMP Központi Bizottsága Tudományos, Közoktatási és Kulturális Osztályának alosztályvezetője. L A megyei pártbizottság Kata- nics Sándornak, a pártbizottság titkárának bevezetőjével megtárgyalta az 1972. évi oktatáspolitikai határozat megyei végrehajtásának tapasztalatait, és állásfoglalásában irányelveket jelölt meg a közoktatás további fejlesztésére. (Az ülés anyaga külöri kiadványban megjelenik.) o Az elmúlt' évtizedben a közoktatás betöltötte szerepét, hozzájárult Bács-Kiskun megye társadalmi-gazdasági fejlődéséhez. Az iskoláztatás nagyarányú ki- terjesztése az általános és szakmai műveltségben minden településen és a lakosság minden rétegében kedvező változásokat hozott. Csökkentek a .művelődési egyenlőtlenségek, a szakképzési lehetőségek nyitva állnak az ifjúság előtt. A hetvenes évek elején az általános iskola fejlesztésének programjában, annak szerves részeként indult meg a tanyai kollégiumi akció. Akkor még a tanyai gyerekeknek alig több mint a fele végezte csak el az általános iskolát, pedig a megyei átlag ekkor már elérte a 75 százalékot. Megyénk iskolai lehetőségei a tanyai tanulók számára a továbbtanulási lehetőségeket alig biztosították. Jól példázza ezt, hogy a tanyán nyolc osztályt végzőknek csak 8 százaléka tanult tovább középiskolában, és a továbbtanulók közül is csak minden nyolcadik-kilencedik jutott el az érettségiig. Ez társadalmi ellentmondásként nehezedett iskolarendszerünkre. A tanköteles korúak iskoláztatása ma megfelelő, a 16 éves korosztály 95 százaléka elvégzi az általános iskolát. A végzettek 92 százaléka középfokon továbbtanul, a középfokú iskoláztatás általánossá vált. Széles körű társadalmi összefogással jelentősen nőtt az óvodai hálózat, az iskolaelőkészítés gyakorlatilag teljeskörű. Intézményeink oktató-nevelő munkája az elmúlt tíz évben fejlődött és javultak feltételei. Ezt bizonyítja az általános iskolát a tanköteles korban befejezők arányának növekedése, a tanyai kollégiumi akció és a „magnós oktatás” országos visszhangja, a középfokú szakmai képzés korszerűsítése, a gimnáziumi fakultatív oktatás megkezdése, az ide- gennyelv-oktatás megyei programjának kidolgozása. A tartalmi megújulás együttjárt a nagyobb létszámú korosztályok beiskolázásával és az ötnapos munkahétre történő áttéréssel, ezért sok nehézséget okozott pedagógusnak és tanulónak egyaránt. Gondot jelent egyes tankönyvek túlméretezettsége, a tanulók életkori sajátosságait figyelmen kívül hagyó szemlélete, a különböző könyvek és eszközök hiánya. Mindez jogos kritikai észrevételeket váltott ki a közvéleményben is. Az elmúlt időszakban végbement társadalmi-gazdasági változások- új és nagyobb követelményeket támasztanak a megye iskoláival szemben. A következő évtized feladata az oktató-nevelő munka tartalmának, minőségének javítása. Az új, korszerűbb ismereteket nyújtó tantervek bevezetésével párhuzamosan a nagyobb létszámú korosztályok színvonalas általános iskolai és középfokú képzéséről kell gondoskodni. o A megyei pártbizottság hangsúlyozta: a megye iskolarendszerét úgy kell fejleszteni, hogy egyre inkább teljesítse alapfunkcióit, ugyanakkor képes legyen a folyamatos megújulásra is. Az iskola elsőrendű feladata a felnövekvő nemzedék műveltségének, tudományos világnézetének szilárd megalapozása. A szocializmus ügye mellett elkötelezett kezdeményező, alkotó fiatalokat neveljen, alakítsa ki bennük a rendszeres, fegyelmezett (Folytatás a 3. oldalon) ■ TERV EGYEZTETŐ MEGBESZÉLÉS Termelés és beruházás a mezőgazdaságban Bács-Kiskun megye mezőgazdasága és élelmiszeripara meghatározó jelentőségű az országban is. A megyében az összes termelési érték kétharmadát állította elő az elmúlt esztendőben, s a lakosság foglalkoztatásában ugyancsak a legjelentősebb. Az agrárvertikum fontossága szerint foglalkozik minden év elején a Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Minisztérium, a megyei pártbizottság és tanács az ágázat helyzetével és a tennivalókkal. A tegnapi feladategyeztető megbeszélésen dr. Kovács Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes vezetésével beszélték meg a megye politikai és társadalmi vezetőivel az időszerű témákat. Gól Gyula, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezetője tájékoztatta a megjelenteket az elmúlt év eredményeiről, gondjairól, felsorakoztatta azokat a témaköröket és kezdeményezéseket, amelyeket a megye a MÉM támogatásával szeretne megoldani. A mezőgazdasági üzemek kilenc százalékkal növelték termelési értéküket 1981- hez képest, nyereségük viszont alig módosult. Hat szövetkezet veszteséges, közülük kettőnek helyzete súlyos. Beruházásra az állami gazdaságok költöttek többet a tervezettnél. Nőtt az alacsonyabb hatékonyságú szövetkezetek száma, amelyeknek a megye több mint 30 millió forintot juttatott, valamint igen szerény ösz- szegű fizetéskiegészítést a szakembereknek, illetve csupán 24 lakás vásárlásához tudtak pénzbe- ni segítséget adni. A megyében hiányos a szakember-ellátottság, főként közgazdasági, műszaki és kereskedelmi végzettségűből van kevesebb. Szükségesnek tartja a megye vezetése a mezőgazdasági technikusi képzés megkezdését három városban. A megyeszékhelyen indokolt lenne a közgazdaságtudományi egyetemnek kihelyezett tagozatát megszervezni. A tavaly elkezdett gabonaprogram idei folytatását, valamint az intenzív gabonafejlesztési program megkezdését a legfontosabb feladatok közé sorolták. A termelőalapok és kapacitások fejlesztése és bővítése mellett kiemelkedő jelentőségű a föld termőképességének — elsősorban komplex — meliorációval történő javítása. A megkezdett Margitta- szigeti térségi meliorációhoz hasonlóra volna szükség a Tisza mentén is, amelyre a következő tervidőszakban kerülhetne sor. Ugyancsak folytatni kell a földterületek rekultivációját, amelyet kimagasló eredménnyel végeztek az elmúlt évben. A jégelhárító rakétarendszer felállítása az érdekeltek pénzügyi hozzájárulásával mielőbbi megvalósítást kíván, azonban ebben még jelentősek a nézetkülönbségek. (Folytatás a 2. oldalon.) KÖRKÉP HAT VÁROSBÓL Lassan halad a lakásigénylések megújítása Tanácskozás a szakmunkásképzésről Az idén életbe lépett lakásgazdálkodási jogszabályok részletes ismertetésével lapunkban már többször foglalkoztunk. Köztük a tanácsi elosztású lakásokra vonatkozó tudnivalókkal, így a kérelem benyújtásakor kifizetendő igénylési letét mértékével. Felhívtuk olvasóink figyelmét arra, hogy a január elseje előtt beadott igényléseket legkésőbb június 30-ig meg kell újítani, a tanácsok azonban ennél rövidebb határidőt is előírhatnak. Megyénk hat városi tanácsánál iúost az iránt érdeklődtünk, a korábbi igénylők közül eddig hányán Újították meg kérelmüket, s ezek alapján milyen tapasztalatok vonhatók le. ". ' ' mm Kecskeméten a múlt év végén csaknem hétezer lakásigénylőt tartottak nyilván. Február 10-ig ötszáznegyvenen újították meg kérelmüket. A kitöltésre elvitt, de még vissza nem érkezett adatlapok száma az ezret *sem érj el. Messzemenő következtetéseket korai lenne ezekből a számokból levonni, ugyanis várható, hogy a megyeszékhelyen már korábban is elrendelt megújításokhoz hasonlóan a többség az utolsó pillanatban adja be kérelmét. Baján tavaly 1084-en várták a tanácstól a segítséget az otthon- teremtéshez. Közülük eddig 130- an újították meg igénylésüket, elenyésző kivétellel OTP-s lakásra. (A múlt évben 311-en tanácsi bérlakásra, 347-en szövetkezetire, 396-an OTP-s lakásra jelentkeztek.) A várakozók helyzete egyébként a Sugovica-parti városban a legkedvezőbb — annak ellenére, hogy tanácsi bér-, illetve tanácsi értékesítésű lakásra itt is alig van kilátás —, ugyanis az OTP beruházásban épülő lakások közül az idén 90-et adnak át, jövőre pedig elkészül a 120 lakásos ifjúsági garzonház. Kiskunhalason 1982. december 31-ig 235 tanácsi bér, 182 tanácsi értékesítésű és 538 OTP-lakás iránti kérelmet tartottak nyilván. Az eddig megújított 138 . igénylésből 113 OTP-s társasházra vonatkozik. A kérelmezők 7Ö—80 százaléka tanácsi bérlakás kiutalására is jogosult lenne. A csatolt jövedelemigazolások alapján valószínűnek látszik, hogy ha a( munkáltatók nem tudják olyan mértékben támogatni az otthonra várókat, ahogy remélik, a lakásigénylők kérelmüket módosítani fogják. Kalocsán a lakásigények megújításához szükséges nyilatkozatot valamennyi kérelmezőnek — összesen 519 családnak — január első hetében megküldték. Ezenkívül az új lakásgazdálkodással kapcsolatos jogszabályokról 11 előadást tartottak. A kérelmek felújításának határideje ebben a városban — figyelem! Június 30. helyett — március 31! Február il0-ig 61-en erősítették meg kérelmüket és nyolc új lakásigénylő jelentkezett. Kiskunfélegyházán a tavaly nyilvántartott 1100 lakásigénylő közül eddig 180-an érvényesítették korábbi kérelmüket. Valamennyien a letéti díjat is kifizették. A többség itt is tanácsi kijelölésű OTP-lakáshoz szeretne jutni, bár Félegyházán régebben is erre irányult a kérelmek zöme. A múlt évben beadott igénylésekhez csatolt kereseti igazolásokból a tanácsnál arra következtetnek, hogy június 30-ig majdnem mindenki megújítja kérelmét. Kiskőrösön a múlt év végéig összesen 390 lakásigénylőt tartottak nyilván. A tanács valamennyiüknek postán megküldte a megújításhoz szükséges adatlapot, tájékoztatóval együtt. Február 10-ig 16-an adták be újra igénylésüket, illetve fizették be ezzel egyidejűleg a letéti díjat. A tanács segítségét a tavaly igénylőknek — becslések szerint — 70—80 százaléka várja a jövőben is. S bár megyénk legfiatalabb városában OTP-beruházás- ban épülő lakásra előreláthatóan csak 1985-ben kerül sor, a kérelmezők túlnyomó többsége ily módon szeretne otthonhoz jutni. K. K. A Magyar Pedagógiai Társaság és a 607. számú Autószerelő Szakközépiskola és Ipari Szakmunkásképző Intézet tegnap egész napos szakmai tanácskozást rendezett a megyeszékhelyen. Az intézet tanműhelyének előadótermében délelőtt tíz órakor Lendvai Vilmos tanműhely- vezető köszöntötte a megjelenteket: Bács-Kiskun és a környező megyék szakmunkásképző intézeteinek vezetőit és munkatársait. Ezt követően Weither Vilmos igazgató mondott bevezetőt. Hangsúlyozta, hogy az elmúlt száz év alatt ebben a megyében is figyelmet érdemlő eredményeket éritek el a szakmunkás- képzésben. Szemléletesen mutatta be a képzés sokoldalúságát és egyben jelezte azt is, hogy sok-sok rpegoldásra váró probléma előtt állnak a pedagógusok. Ezután Kocsis Lajos, a Magyar Pedagógiai Társaság csoportvezetője tartott előadást az alábbi címmel: A szakmunkásképzés fejlődése, helyzete és fejlesztésének időszerű kérdései, különös tekintettel a gyakorlati képzésre. Elmondta, hogy hazánkban az intézményes szakmunkásképzés több mint száz éves múltra tekint vissza, és rendkívül sok hasznosítható tapasztalatot tud felmutatni. Ezt követően átfogó képet adott a szervezett és intézményes szakmunkásképzés történetéről. Ugyanakkor azokról a sokirányú törekvésekről is szólott, amelyekkel a felszabadulás után .sikerült a jogos büszkeségekre okot adó eredményeket elérni. örvendetes — mondotta —, hogy évről évre nő a szakoktatók között a felsőfokú képzettséggel rendelkezők aránya. És az is, hogy az igényekhez igazodva bővült az iskolahálózat, javult a képzés szervezettsége, valamint jócskán megnőtt a lehetősége annak, hogy .többen diákotthonban végezzék tanulmányaikat. Ide sorolható az is, hogy kedvezőbbre fordult az egy tanárra és gyakorlati oktatóra jutó tanulóknak a létszáma. A későbbiek során a jelenlévő szakemberek kifejtették véleményüket at napjainkban oly fontos témakörben, majd együttesen részt vettek az intézet tanműhelyének a bemutató foglalkozásán. V. M. 9 A tanácskozás résztvevői a mezőgazdasági gépszerelők tanműhelyében.
