Petőfi Népe, 1983. január (38. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-14 / 11. szám

IDŐJÁRÁS várható időjárás mi estig: A kőd előbb a Dunántúlon, később a keleti, északkeleti megyékben is fölosztok. Északnyugat felől átmenetileg erősen megnövekszik a felhőzet, és napközben többfelé várható kisebb eső, zápor: A magasabb hegyek­ben és keleten gyenge havazás Is lehet. Fokozatosan megélénkül a déli, délnyugati szél, majd egyre több helyen megerősödik. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVIII. évi, n. szám Ám: 1,40 Ft 1983. január 14. péntek MUNKA KÖZBEN A kiskőrösi MEZŐGÉP nyeresége tavaly szépen növekedett: a tervezett 95 millió forint helyett 103 milliót könyvelhettek el. Ebben az évben 2—3 százalékos termelésnövekedésre számíta­nak, változatlan mennyiségű tőkés és szocialista export mellett. Megkezdik egy új típusú, mélyművelésű kultivátor sorozatgyár­tását nagy teljesítményű traktorokhoz. Itt dolgozik Nagyfi Sándor csoportvezető, aki pesti munkahe­lyét cserélte fel már több mint 15 éve a kiskőrösire. A Május 1. szocialista brigád tagja. Ok szerelik össze a különböző talajmű­velő kultivátorokat. A szerelőműhelyben dolgozók jó munkáját a nyugati partnerek is elismerik. A nagyobbik fia is hamaro­san a vállalathoz kerül, hogy apja szakmáját tanulja. Kiváló dolgozó, a SZOT ezüstkoszorús jelvényének tulajdo­nosa. Végül, de nem utolsósorban: ő a vállalat szakszervezeti főbizalmija. (Pásztor Zoltán felvétele) NÉPFRONT-KEZDEMÉNYEZÉSEK Társadalmi összefogással fejlesztik a településeket A Hazafias Népfront-bizottsá­gok egyi'k feladata a települések fejlesztéséért, szépítéséért társa­dalmi munkaakciókat szervezni. Vajon mennyire érzi kötelessé­gének a lakosság, mennyit vállal a közös célok érdekében végzen­dő önzetlen munkából? — kér­deztük Farkas Józsefet, a HNF megyei titkárát, aki elmondta, hogy szó sincs a társadalmi mun­kavállalások valamiféle csökke­néséről. Az emberek tudják, hogy most, a szűkösebb gazdasági le­hetőségek időszakában még na­gyobb szükség van az összefogás­ra azért, hogy a tanácsok meg­valósíthassák terveiket. Mind több helyről jelzik a népfront- bizottságok, hogy az idén is nagy erőket mozgósítanak a legfonto­sabb fejlesztési feladatok megol­dására. Sok lehetőség kínálkozik pél­dául a' környezetvédelem terüle­tén. A helyi népfronttestületek továbbra is szorgalmazzák, szer­vezik a fásítási akciókat. Jó pél­dáért bárki elmehet többek kö­zött a kiskunhalasi járásba, Ba- lotaszállásra, Rémre, Kiskunmaj- sára vagy Kisszállásra. Sokan megcsodálják Balotaszállás mi­ni-arborétumát, melyben több száz fa- és cserjefajta díszük. Az idén is sok helyen terveznek ilyen jellegű faluszépítést. Nagyobb fásítási, parkosítási akcióra készülnek a bajái és a kiskunhalasi járásiban. 'Ezt a munkát szinte nem lehet abba­hagyni, már csak azért sem, mert a települések zömében ma­ga a lakosság igényli és támo­gatja. Az elmúlt két évben egyébként a népfront oly módon is segítette a környezetszépítést, hogy 700 ezer forint értékű fa­csemetét adott több mint negy­ven községnek a terek, parkok díszítéséhez, bővítéséhez, az ül­tetvények pótlásához. tMás kommunális fejlesztési cé­lok megvalósítására ugyancsak mozgósítanak a népfrontbizottsá­gok. Így például az út- és gáz­vezeték-építésekre. A szilárd burkolatú útépítésekhez nyújtott társadalmi munkavégzésben kü­lönösen a kalocsai járás falvai­nak lakóig így a drágszéliek, az öregcsertöiek, a homokmégylek, a szakmának jeleskedtek az utóbbi időben. Az ő szervezési módszereiket érdemes tanulmá­nyozniuk másoknak is. A nép­frontbizottságok egyébként fi­gyelemmel kísérik egymás ered­ményeit, és széles körben ismer­tetik a lakossággal a követendő példákat. Jelentős társadalmi munkát 'Végeztek, s végeznék-még ezután is a tiszaalpáriak, a lakitelekiek és a tiszakécskeiek a gázveze­tékek lefektetésénél. E három te­lepülés mellett a megye csak­nem harminc más községében is tervezik a gázcsőhálózat kiépí­tését, s a népfrontbizottságok mindenütt szerveznek ehhez tár­sadalmi munkát. S még valami, amire nagyon odafigyelnek a nlpTfronttestüietek, az az iskola- építés. Évről évre, így az idén is sok új tantermet, valamint tornatermeket, tornaszobákat kell felépíteni megyeszerte. Meg­van a lehetőség arra, hogy e munkákat is segitsék a lakók, a .munkahelyi kollektívák. R. M. HELYT KELL ÁLLNI A NEMZETKÖZI MEZŐNYBEN Űj termékek a magnetofongyárból Megtalálta és jó néhány éve tartja helyét a nemzetközi munkamegosztásban a Budapesti Rádiótechnikai Gyár kecskeméti magnetofon­gyára. Termelését, kivitelét folyamatosan növel­ni tudta, ami csak úgy volt lehetséges, hogy a cég nem ad pihenőt konstruktőreinek. Évről év­re új termékekkel jelennek meg a hazai és a külpiacon, ami a híradástechnikában különösen fontos föltétele a versenyképességnek. A mag­nógyár kollektívája 1982-ben — a korábbi sike­reket folytatva — minden tekintetben teljesítet­te tervét. ; — A mérleg csak később készül el — tájékoztat Rudasi Károly igazgató —, de természetesen már tudjuk: elértük a nyereség-előirányzatunkat, s az idén is oszthatunk részesedést a dolgozóknak. ' — Az új évet jól megalapozták? — Komoly munkát végeztünk tavaly ennek ér­dekében. Egyebek közt elkészítettük az idén kibo­csátandó űj termékeink nullszériáját, s ezzel rész­ben már nemcsak ennek, hanem a következő évek­nek az alapját is megvetettük. Új gyártmányunk a KM—3 típusú magnetofonmechanika, amelyet a fejekhez hasonlóan önállóan értékesítünk, s a szin­tén űj, közhasználatú, hordozható magnetofonunk­ban is hasznosítunk. A Jun ónak elnevezett készü­lék hangminősége és teljesítménye jobb a korábbi típusokénál. Teleppel és hálózatról egyaránt mű­ködik, beépített mikrofonja van, s véleményünk szerint esztétikus a kivitele. Most készítjük elő a sorozatgyártását, s még az első negyédévben meg­jelenik a belkereskedelemben. A kecskeméti kollektíva kapta feladatul a BRG saját fejlesztésű, sokat ígérő másik új termékének, az adattároló „mikroflofönak” a készítését. Ez a berendezés a maga kategóriájában a méreteit te­kintve legkisebb a világon, ugyanakkor 2 ezer lyukkártyának megfelelő információmennyiség rög­zítésére alkalmas egyetlen kazettája. Ebben egy mágneses lemeztárcsára viszi fel a készülék az elektromos jelekké alakított információkat, s nem­csak felírja, hanem vissza is olvassa azokat. Bár­mely nemzetközileg ismert számítógéphez csatla­koztatható. — Ezt a terméket tőkés exportra tervezzük gyár­tani — mondja az igazgató. — Egyelőre szerződést még nem írtunk alá, de nagy az érdeklődés iránta, s bízhatunk benne, hogy a mikroflopy értékesítésé­vel ebben az éviben számottevő mértékben növel­hetjük a nyugatra irányuló kivitelünket. Előállí­tásához rendelkezésre állnak a szükséges szerszá­mok, s még januárban elkészítjük az első keres­kedelmi mintadarabokat. A magnetofongyár 1983-ban 5—7 százalékkal nö-, véli termelését, miközben a létszám valamelyest 0 Előtérben az MCD—1 típusú mikroflopy, mögötte a Juno kazettás magnetofon, leghátul pedig a Vi­deoton rádiós magnetofonja látható, amelyhez a kecskeméti gyár szállítja a mechanikákat. csökken, viszont a termelékenységet 10—15 száza­lékkal fokozzák. Ehhez elegendő megrendelést kaptak. A BRG-egység az elmúlt években fokozatosan közeledett afelé az ideális helyzet felé, hogy gyárt­mányai tőkés importanyagok nélkül készüljenek. Jelenleg már csak kevés számú műanyag- és gu­mialkatrészből szorulnak behozatalra, s vannak még egyes, sem itthon, sem szocialista partnerektől be nem szerezhető alapanyagok, amelyeket egyelőre nem tudnak helyettesíteni. Egyébként az idén ked­vező változás következett 'be: a gyár saját maga gazdálkodhat az egyébként szűkös Importkeretével. — Mekkora béremelésre lesz lehetőségük 1983- ban? — Ezt alapvetően a jövedelmezőségi szintünk szabja meg az új szabályozó szerint. A vállalatnak ez a mutatója fölötte van az ipari átlagnak, s a nagyarányú export révén nemzetközi értékítélet alakította ki. Jelenleg 4)5 százalékos béremeléshez vannak meg nálunk a föltételek, de ha a nyugati piacon több terméket tudunk eladni, akkor még ehhez hozzá jön valamennyi. Arra törekszünk az idén, hogy a szigorodó gazdálkodási körülmények között növekvő mértékben járulhassunk hozzá .a népgazdasági egyensúlyi célok eléréséhez, s hogy a jó munkáért megkapják a dolgozók ami megil­leti őket — hangsúlyozza RuddSi Károly igazgató. A. T. S. VÁLTOZÁST SÜRGETŐ TUDOMÁNYOS VIZSGÁLAT A gyümölcstermesztés versenyképességéért A gyümölcstermelésben korszakváltás ideje jött el; a Magyar 1 Tudományos Akadémia megbízásából végzett országos felmérés, elemzés egész sor olyan tényt állapított meg, amely változást sür­get. Ezekre vezethető vissza egyebek között a termelői érdekelt­ség gyakran teljes hiánya és a piaci értékesítés nem ritkán vi­hart kavaró bonyodalmai — általában az, hogy a magyar gyü­mölcstermesztés versenyképessége az utóbbi időben mintha meg­kopott volna, még akkor is, ha árujának minősége — a jobb szál­lítmányoknál — kiállja a legkényesebb külföldi összehasonlítást. A Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutató Intézet három év­vel ezelőtt megkezdett átfogó vizsgálata számos meglepő, ám a szakemberek között általában nem ismeretlen eredményre jutott. Véget ért a Varsói Szerződés honvédelmi miniszteri ülése PRÁGA Prágában befejeződött a Varsói Szerződés tagállamai honvédelmi miniszterei bizottságának három­napos rendes ülése. Az ülésről a következő, közle­ményt adták ki: 1983. január 11—13. között a Csehszlovák Szocialista Köztársa­ság fővárosában, Prágában meg­tartotta soros ülését a Varsói Szerződés tagállamainak honvé­delmi ' miniszteri bizottsága. Az ülés munkájában részt vettek a Varsói Szerződés tagállamainak honvédelmi miniszterei, az egye­sített fegyveres erők főparancsno­ka és törzsének főnöke. A honvédelmi miniszteri bizott­ság megtárgyalta az egyesített fegyveres erők gyakorlati tevé­kenységének kérdéseit, és megfe­lelő határozatokat hozott. Az ülé­sen Martin Dzur hadseregtábor­nok, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság nemzetvédelmi mi­nisztere elnökölt. Az ülés tárgy­szerű légkörben, a barátság és kölcsönös egyetértés jegyében folyt le. A Varsói Szerződés tagállamai honvédelmi miniszterei bizottsá­gának tiszteletére, a testület ülé­sének befejeződése alkalmából Prágában tegnap díszebédet ren­dezett Martin Dzur hadseregtá­bornok, Csehszlovákia nemzetvé­delmi minisztere. Az ebéden részt vettek a Varsói Szerződés tagállamainak honvé­delmi miniszterei, az egyesített fegyveres erők főparancsnoka és törzsének főnöke, továbbá Vasil Bilak, a CSKP KB elnökségének tagja, a KB titkára és más vezető személyiségek. 0 A Czinege Lajos hadseregtá­bornok, honvédelmi miniszter ve­zette magyar katonai küldöttség tegnap hazaérkezett Prágából. (MTI) SZOVJET - AMERIKAI CSÚCSTALÁLKOZÓ SZÍNHELYÉRŐL Cuellar javaslata NEW YORK Az ENSZ New York-i székhelyét javasolta egy esetleges szovjet- amerikai csúcstalálkozó színhe­lyéül Javier Pérez De Cuellar, az ENSZ főtitkára az AP amerikai hírügynökségnek adott nyilatko­zatában. Az AP csütörtökön ismertette a Cuellarral készített interjút. A fő­titkár emlékeztetett rá, hogy az ENSZ „a tanácskozások állandó fóruma” és a világszervezet New York-i székhelye mindenképpen alkalmas a két nagyhatalom ve­zetőinek kapcsolatfelvételére. Vé­leménye szerint egy ilyen találko­zó „elősegítené legalább azt. hogy jobb légkört alakítsanak ki szá­mos nemzetközi probléma megol- ' dásához". Cuellar a leszerelési kérdések iránt világszerte fokozódó érdek­lődéssel kapcsolatban megállapí­totta, hogy a „dolgok mozgásba Jöttek”. Leszögezte: most a nagy­hatalmak felelős politikusain a sor, hogy „a helyes irányba terel­jék a dolgokat”. Az Akadémia, valamint a MÉM megbízására úgynevezett termő­helyi kutatásokat végeztek, még­pedig a hazai gyümölcstermesz­tés történetének legalaposabb vizsgálatát. Arra kerestek választ, hogy a gyümölcsösök szakmai szempontból helyükön vannak-e, tehát ott, ahol természeti adott­ságok szempontjából viszonylag a legjobb eredmények várhatók. A korábbi, általában felületes fel­mérésekből ugyanis arra követ­keztettek, hogy az egyes tájegy­ségek közötti, gyakran 5—10-sze- res terméskülönbségek a hibás helyi 'kijelölésből is adódnak, mi­vel számos korábbi1 telepítés szak­szerűtlen volt. Az elemzés vala­mennyi megyét érintette. A szak­emberek arra a .megállapításira jutottak, hogy a termő ültetvé­nyeknek csak mintegy kétharma­da van válóban alkalmas helyen. A többi olyan területen díszük, ahol a termelés eleve ráfizetéses, és a gyümölcsösnek gyakran csak tájszépítő szerep jut. A vizsgálat páratlanul alapos volt. Elöljáró­ban a térképek, továbbá a víz­rajzi, a meteorológiai és az égtá­ji adatok alapján mérték fel az adottságokat, majd á helyszíni felmérések ideje jött el; egy-egy megyében a községek 50-—70 szá­zalékát felkeresték az intézet szakemberei, illetve a velük együttműködő 'kertészmérnököd, és mikroelemzéseket végeztek. Ezek olyannyira részletesek vol­tak, hogy még a kisebb földré­szekre, dűlőkre is kiterjedtek. A' vizsgálat egy másik része a gyümölcsösök állapotának felmé­résére irányult. A szakemberek szerint — miután 1050—1100 tér. melőüzem foglalkozik valami, lyen gyümölccsel, s a területek az állami gazdaságokban átlago­san 330, a tsz-ekben 75—80 hek­(Folytatás a 2. oldalon.) «ff 9%^ ■ inii I iii ü. A m I H 1 wim J Nem mindennapi ■. élmény lehet egy századelőről szár­mazó Puch motorkerékpárt berúgni, majd a száguldó La­dáik mellett ráérősen végig­pöfögni az utcán. 'Hasonló örömet < ökoz a (fegyvergyüj- tónek, ha ujjaival végigsi­mítja egy török sza\blya gon­dosan megmunkált pengéjét és kezét a műremeknek be­illő markolaton nyugtatja. Bi- zsergetö érzés fogja el a győgyfüves könyvek gyűjtő­jét, amikor leemel a polcról egy elsárgult, a régi nyomtat­ványok jellegzetes illatát -árasztó füvészkönyvet, hogy a köztudottban manapság jó­formán ismeretlen gyógynö­vények jótékony hatását ku­tassa. A bankszakma elismert tekintélye — ma imár myugdi- jas — csöndes délutánokon I pénzt rakosgat, vizsgálgat. iNo, nem a nyugdíját számolgatja, hanem értékes numizmatikái gyűjteményét rendezgeti. Számtalan hasonló példát említhetnénk. Talán nincs is róla mindig tudomásunk, hogy környezetünkben meny­nyien hódolnak a gyűjtés szen­vedélyének. A „kollekciókat" gyakran álig ismerik a roko­nokon, jó barátokon 1 kívül, akiknek a tulajdonos büszkén megmutogatja féltver őrzött kincseit. Régi história: a gyűjtőket — enyhén szólva — bogaras embereknek tartják. Szemük­re hányják, hogy pénzüket és , idejüket — ami ugyancsak pénz — haszontalan, ócska limlomokra vesztegetik. .Jó, jó, szépek, érdekesek az ódon tárgyak, de mi szükség rá­juk? — legyintenek a „hozzá­értők". Valóban, mi szükség ezekre a házigyüjteményekre? Ugyan­az, mint a nyilvános, v nagy múzeumokra: értékeket őriz­nék. Olyan értékeket, amelyek­re, ha nem akadnak rá a kutatókedvű, szemfüles gyűj­tők, már talán > elenyésztek volna. Becsülni kell hát e hasznos szenvedély rabjait, akik a rég­múlt koráh^mlékeinek meg­őrzésére áldoznak. Hogy mit? Például pénzt és időt. Mert némely gyűjteményben már benn fekszik egy Zsiguli vagy egy hétvégi telek árai A lel­kiismeretes gyűjtők ■ nem elégeditek meg a szerzés örö­mével, pontosan tudni akar­ják, mi jutott birtokukba. Időigényes munka a tárgyak felkutatása is. Jó pár évvel ezelőtt még egy-egy .falusi vagy tanyai ház padlásán va­lóságos kincsesbányáról lel­hettek és a háziak — „vigye csak, legalább megszabadu­lunk ettől a sok vacaktól" — legyintésére foghatták is a frissen talált szerzeményt. Most imár persze nem megy ilyen könnyen. Hire ment, hogy a limlomnak tartott réz­mozsár, rokka és első világhá­borús rohamsisak borsos áron kel el zsibvásárokon. Le vere­gették hát a port a ,kocátok­ról” és csinos összegért kí-v nálják a hóbortos érdeklődők­nek. A gyűjtők persze cserebe­rélnek is. Akad olyan darab­juk, amelyből esetleg több példány is van, vagy éppen nem illik a gyűjteménybe. Ezek a tárgyak hamar gazdá­ra lelnek a gyüjtötársák kö­zött, és cserébe más ritkaság kerül az otthoni falakra vagy a fiókokba. Népszerűek az iskolák, köz­művelődési intézmények hon­ismereti körei — de több is lehetne belőlük. Ezek a szak­körök leginkább az iskoláso­kat vonzzák, akik lakóhelyük helytörténete iránt érdeklőd­nek, és a pedagógusoktól egy­úttal szakszerű tanácsokat is kapnak arra, mit gyűjtsenek, egyáltalán mit keressenek a pókhálós padlásokon, elha­gyott fészerekben. Talán fel­nőtt korukra sem hal ki belő­lük iez a vonzalom és a mai kis helytörténészek szeme húsz év múlva is megakad egy-egy, még menthető tárgyi emléken. Számba vette-e már valaki, hány olyan gyűjtemény van a megyében, amelynek egy-egy darabját szívesen látnák a múzeumok is tárlóikban? Számúdon olyan tárgy kerül­hetett i birtokukba, amely a múlt egy-egy darabját menti a jövőnek, legyen szó akár a városi vagy falusi élet egyes mozzanatait őrző használati tárgyakról, díszes vagy hét­köznapi vise letekről, kézmű­vesek remekeiről, Írásos do­kumentumokról, vagy akár a motorizáció, a távközlés kez­deti próbálkozásairól. Méltányoljuk kát a gyűjtők — igaz a maguk örömére —, de mindannyiunk hasznára végzett munkáját. Gonddal, szeretettel őrzött értékeik egy­szer talán múzeumok, köz- gyűjtemények anyagát gyara­pítják majd. Kormos Emese

Next

/
Thumbnails
Contents